Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

IDŐJÁRÁS várható Időjárás ma estis: kisebb felhöát vonulás ok, számottevő eső nél­kül. Sokfelé élénk, Időnként erős, né­hány helyen viharos lökésekkel kísért északi,, észak-nyugati szél. A nappali felmelegedés tovább gyengül. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: általában nulla, plusz S fok között, egy-két szélvédett he­lyen gyenge fagy. A legmagasabb nappali hőmérséklet: 12, 17 fok kö- zött. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 88. szám Ára: 1,40 Ft 1981. április 15. szerda Lázár György fogadta Józef Czyreket Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­rének meghívására kedd délelőtt Budapestre érkezett Józef Czyrek, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere, aki hivatalos, ba­ráti látogatást tesz Magyarorszá­gon. Á Ferihegyi repülőtéren Pú­ja Frigyes fogadta a lengyel ven­déget. Jelen volt Garamvölgyi Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság varsói, és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapes­ti nagykövete. A délelőtti érákban a Külügy­minisztérium épületében ma­gyar—lengyel tárgyalások kez­dődtek a két külügyminiszter ve­zetésével. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke délután az Ország­házban fogadta Józef Czyreket. A találkozón részt vett Púja Fri­gyes. Jelen volt Garamvölgyi Jó­zsef, valamint Tadeusz Pietrzak. A lengyel külügyminiszter ked­di programja során Budapesten a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. A NÉPGAZDASÁGI IRÁNYELVEK ELŐTERJESZTÉSE Az NSZEP kongresszusa jóváhagyta a központi bizottság beszámolóját BERLIN A Német Szocialista Egység- párt X. kongresszusa kedden dél­előtt befejezte a vitát a központi bizottság és a központi revíziós bizottság szombaton előterjesztett beszámolójáról éi egyhangúlag hozott határozatokban jóváhagy­ta a két jelentést. A kongresszus állásfoglalása ,,teljes egészében jóváhagyja a központi bizottság marxista—leninista irányvona­lát és a IX. kongresszus határo­zatainak s az NSZlEP pártprog­ramjának megvalósítását szolgá­ló gyakorlati tevékenységét”. A delegátusok egyben megerősítet­ték az NiDK — a KB beszámoló­jában Erich Honecker főtitkár áltál előterjesztett — „bel- és külpolitikai stratégiáját és takti­káját”. A határozat kimondja, hogy „a központi bizottság jelen­tése és az abban meghatározott feladatok és következtetések meg­szabják az NSZEP minden párt- szervezete és minden, az állam- hatalom területén és a tömeg­szervezetekben működő kommu­nista magatartásának és tevé­kenységének irányvonalát”. A kedd délelőtti ülésen befeje­ződött vitában összesen 29 kül­dött szólalt fel. Erich Honecker elállt a vitazárótól. A kongresszus délben áttért az NDK gazdaságpolitikai feladatai­nak részletes megvitatására. Willi Staph, a politikai bizottság tag­ja, a. Minisztertanács elnöke előterjesztette a Német Demokrati- . kus Köztársaság 1981—1985. évi népgazdasági-fejlesztési irányel­veire vonatkozó beszámolóját. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az elkövetkező ötéves időszakban pz NDK növekvő mértékben kí­vánja fokozni a gazdasági és a tudományos-műszaki együttmű­ködést a Szovjetunióval és a töb­bi KGST-országgal, ugyanakkor tevékenyen támogatja a nemzet­közi kereskedelem fejlesztését, összhangban a békés egymás mel­lett élés céljaival. Az alapvető népgazdasági fel­adatokról szólva az NDK kor­mányfője fontos célként jelölte meg a lakosság életszínvonalának növelését, s ennek érdekében az anyagi-műszaki bázis teljesítőké­pességének fokozását, a termelés szintjének emelését, a munka ter­melékenységének és hatékonysá­gának magasabb színvonalon tör­ténő biztosítását. Ennek értelmében 1985-ig 28— 30 százalékkal nő a nemzeti jö­vedelem és ugyanilyen ütemben az ipari árutermelés a népgazda­ságban. (Ezen belül az iparban a növekedési arány 31—33 százalé­kos lesz.) E cél elérése érdekében következetesen kell igénybe ven­ni a tudományos-műszaki hala­dás vívmányait. Kisebb társadal­mi ráfordítással kívánják elérni, hogy minél nagyobb számban szü­lessenek világszínvonalat képvi­selő, sőt azt meghatározó termé­kek. Kiemelte az irányító tevé­kenység koncentrációjának jelen­tőségét a termeléshez szükséges munkaidő csökkentésében. A tár­sadalmi ráfordítást a tervidőszak­ban 15 százalékkal kívánják csök­kenteni. Az irányelvekben megje­lölt célok feladatul szabják meg a barnaszénbányászat és ener­giaitermelés fejlesztését, a másod­lagos nyersanyagok és hulladék­termékek hasznosítását. Megnövekednek a gépgyártás­sal szemben támasztott követel­mények is: a termelést e terüle­ten a tervidőszakban 41—43 szá­zalékkal kell növelni. A fogyasz­tói ipar feladata abból áll — mondotta a kormányelnök —, hogy megbízhatóan biztosítsa a lakosság ellátását, s egyben nö­velje a devizát hozó exportjavak termelését. 1981 és 19% között 265—272 mil­liárd márkát fordítanak beruhá­zásokra és a lakásépítési prog­ram megvalósítására, de a beru­házásra fordított összegeket haté­konyabban kell igénybe venni — közölte az NDK Minisztertanácsá­nak elnöke. A munka termelé­(Folytatás a 2. oldalon.) Száz munkahely képviselői vettek részt az oktatási hetek rendezvényein A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának kez­deményezésére az idén negyedszer rendeztek oktatási Tie­teket a megyében. A családi és az iskolai nevelés kapcso­latát, a termelés és a kultúra összefüggéseit, továbbá a felnőttoktatás helyzetét állították a március közepe óta tartó program középpontjába. Felkerestük Urbán Pálnét, az SZM.T Kulturális Osztályának vezetőiét, s arra kértük, értékelje az oktatási hetek eseményeit. Elmondta többek között, hogy tizenkét hasznos tanácskozást és más rendezvényt tartottak egy hónap alatt. Ezeken* zömmel olyan emberek vettek részt,- akiknek kulcsszerepük van a munkahelyi művelődés szervezésében. A ren­dezvénysorozat tömeghatású volt, azon száz üzem képviselői vettek részt, s kaptak segítséget a mun­kahelyi oktatási és közművelődé­si feladatok elvégzéséhez. Már az első tanácskozás sike­res volt. Ezen üzemi szb-titkárok, iskolák, szülői munkaközösségek és KISZ-szervezetek képviselői vettek részt. A családi és az is­kolai nevelés kölcsönhatásának a problémakörét vitatták meg, s szó esett a munkahelyi kulturá­lis nevelés eredményeiről és hiá­nyosságairól is. Az „Egy üzem — egy iskola" akcióban legeredmé­nyesebben tevékenykedő oktatási intézményeknek és munkahelyek­nek elismerő okleveleket adtak át. Kiemelkedett a programból a szakszervezeti könyvtárosok ta­nácskozása. Ezen egyebek között nagy hangsúlyt kapott az a kér­dés, hogy a termelést miként se­gíthetnék az eddiginél jobban a könyvtári | munka eszközeivel. A szakszervezeti bizottságok fcultúr- felelőseinek tanácskozásán a kul­túra, a művelődés, a műveltség- eszmény értelmezéséről folyt esz­mecsere. Melyek az építőipari munkás- szállásokon folyó kulturális-ne­velő munka legfontosabb felada­tai? E kérdésről hangzott el elő­adás a Bács-Kiskun megyei Épí­tő- és Szerelőipari Vállalat mun­kásszállásán. Elénk vita alakult ki, melyben a munkásszálló lakói is részt vettek. E fórumon el­mondták, hogy a megyében az utóbbi tíz évben sokat javultok a munkásszállási közművelődés lehetőségei, melyeket azonban nem használnak ki kellően. A munkásoknak jobban bele kelle­ne szólniuk a programok szerve­zésébe, a munkahelyi vezetőiknek pedig gyakrabban kellene láto­gatniuk a munkásszállásokat, hogy jobban megismerjék az ot­tani igényeket. Ott, ahol Jó az ilyen kapcsolat, eredményesebb a kulturális szervezőmunka is. A művelődési bizottságok elnö­keinek, a szakszervezeti bizottsá­gok kultúrfelelőseinek részvéte­lével rendeztek képzési jellegű tanácskozást, a szakszervezetek közművelődési tevékenységéről, a munkahelyi művelődés lehetősé­geiről. Hasznos volt az az össze­jövetel, melyen a felnőttek szak­munkásképzésének a szervezésé­ről s annak segítéséről folytat­tak eszmecserét az ezzel foglal­kozó oktatási felelősök. Jó javas­latok hangzottak el egyebek kö­zött a szakmunkásképzéssel kap­csolatos elavult jogszabályok mó­dosítására, a munkaerő-gazdálko­dás és a képzés nagyobb össz­hangjának a megtervezésére. A termelés és a kulturális élet kap­csolatáról szóló előadáson és vi­tán elsősorban az általános mű­veltség alapvető fontosságát, az általános iskola elvégzésének a jelentőségét hangoztatták. Megrendezték az üzemilap-szer- kesztök tanácskozását, melyen egyebek között a szakszervezeti kongresszusok határozataiból adódó feladatokra hívták fel a fi­gyelmet, s tájékoztatták a. lap­szerkesztőket a pályaválasztással kapcsolatos munkahelyi teendők­ről is. Az oktatási hetek szorosan vett programjához több kiegészítő rendezvény kapcsolódott, ■ illetve kapcsolódik. Baján és Kiskunha­lason ez alkalomból rendezték meg a szocialista brigádok váro­si vetélkedőit, melyeket üzemi versenyek előztek meg. A Helvé­ciái Állami Gazdaság díszítőmű­vész szakkörének a BÁCSÉP- SZER kecskeméti, Jász utcai munkásszállóján rendezett kiál­lítása arra szolgáltat jó. példát, hogy a közművelődés érdekében miként lehet összekovácsolni egy jó kollektívát. Ugyanitt nyitották meg Kanyó Ferenc Munkásszál­láson című fotókiállítását. Mind­két bemutató április húszadikáig tárt nyitva. Hátravan még a szakmunkás- képző intézetek kórusainak ha­gyományos megyei találkozója és hangversenye, melyet április 25- én rendeznek Kiskunhalason. Folytatódnak a szocialista brigá­dok városi vetélkedői. Ugyancsak ide kapcsolódik a szakszervezeti politikai oktatást értékelő megyei tanácskozás, amelyet a közeljö­vőben Kecskeméten rendeznek. Az idei oktatási hetek sikeréhez a szakszervezeteken kívül több más szerv is hozzájárult. A leg­jobb partnernek a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ bizo­nyult, hangsúlyozta befejezésül az SZMT osztályvezetője. R. BLvflS V 'S> Hatékony termelés a bajai Kismotor- “ ™ és Gépgyárban 0 Hat féle pneumatikus kézi fúró, csavarbehajtó, köszörű és csiszoló­gépet gyártanak a bajai üzemben. Kácsor László fúrógépek fogantyúinak megmunkálá­sát végzi. (Pásztor Zoltán felvételei.) A hazai járműgyártásban je­lentős szerepet betöltő Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának kol­lektívája sikeresen készült fel ar­ra, hogy termékeivel a nehezebb gazdasági körülmények között is megállja a helyét a bel- és kül­földi piacokon. A magyar jármű­ipar — amelynek reprezentánsa többek között a Rába és az Ika­rusz — erre az évre is több mint 490 millió forint értékű különbö­ző alkatrészt rendelt a bajai (izeimtől. Termékeiből a szocia­lista országokba 100 millió forint értékben szállítanak, s jelentő­sen növekszik a gyár tőkés ex­portja is. Már hagyományosnak tekinthe­tő az a jó partneri kapcsolat, amelyet az NSZK-beli Knorr-cég- gel építettek ki évekkel ezelőtt. A nyugatnémet vállalat az idén tovább növelte fékszelepekből megrendeléseit. A bajaiak ebben az évben ismét bővítették kapcso­lataikat a tőkés piacon. A francia Renault gyártól ugyanis megvá­sárolták különböző pneumatikus kéziszerszámok licenceit, és meg­kezdték gyártásukat. Amellett, hogy hazai szükségletre és a KGST-országok részére komplett kisgépeket készítenek, a Renault cégnek is szállítanak alkatrésze­ket. A pneumatikus kisgépek gyártását azonban a későbbiek­ben úgy növelik, hogy a Renault- céggel való, megegyezés alapján együttesen értékesítik a fejlődő országokban. A tervek szerint ezeknek a kéziszerszámoknak dol­lárexportja öt éven belül eléri majd a 40 millió forintot. Az idén az NSZK-ba szállított fékszelepek és a Renault-cég részére gyártott pneumatikus kisgépalkatrészek értéke meghaladja az 50 millió forintot. Mindez tanúsítja, hogy a ba­jai gyár a bonyolultabb gazdasági körülmények között is sikerrel készült fel az idei esztendőre. Amellett azonban, hogy megfelelő rendelésállománnyal rendelkezik, a termelés gazdaságosságát is je­lentősen javította. Első negyed­évi tervét 106,4 százalékra telje­sítette, s a hatékonysági mutatói 11 százalékkal voltak jobbak, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. A gyár vezetősége — a dolgo­zókkal termelési tanácskozásokon megbeszélve — erre az évre 6 százalékos "bérfejlesztést határo­zott el. Ebből április 1-ig 4 szá­zalékot máir ki is osztottak. A gyár dolgozói természetesen jól tudják, hogy a bérfejlesztés anya­gi fedezete a termelés hatékony­ságának növelése, a termelékeny­ség emelése, a munka minőségé­nek javítása. Ezért a termelési tanácskozások után munkahe­lyekre, sőt egyes dolgozókra le­bontva szabták meg a feladato­kat. A szocialista munkaverseny igen felélénkült a gyárban. Első negyedévi vállalásait 71 brigád teljesítette. Jelentősen javult a munkaidő kihasználása, és 22 bri­gád 5—8 százalékos normaidő­csökkentést is felajánlott. N. O. Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás, választékos kínálat az ünnepekre Az év első negyedében az élel­miszer- és háztartási-vegyiáru- ellátás bőséges és választékos volt. Az idén 5—5,5 millió tonna élel­miszer kerül forgalomba, amely­hez rendelkezésre állnak az áru­alapok, így az év hátralévő részé­ben is folyamatos, kiegyensúlyo­zott ellátás várható azzal együtt, hogy néhány termékből nem min­dig lesz elegendő. Ezekben fog­lalta össze az élelmiszer-kereske­delem idei kilátásait Molnár Ká­roly miniszterhelyettes, a Belke­reskedelmi Minisztérium keddi Saj tó tájékoztatóján. A miniszterhelyettes hangsú­lyozta, hogy az alapvető élelmi­szereikből a kereskedelem válto­zatlanul minden igényt kielégít. 'Húsból és húskészítményekből megfelelő ellátás várható Ezen belül bővül a húskészítmények választéka olyan új termékeikkel, is amelyeket három-négyhetes szavatossággal gyártanak. Barom­fiiból, tojásból a tavalyinál több kerül forgalomba. Élöhalból a ja­vuló kínálat mellett sem várható elegendő. Teljesen fedezi az igé­nyeket a rendelkezésre álló ser­tészsír, étolajból a növekvő keres­let kielégítésére az ipar 7 száza­lékkal többet vállalt, margarin­ból, főleg az év utolsó negyedé­ben, a múlt évit is meghaladó kí­nálat várható. Az idén először bébiételből az igények szerinti ellátás várható, amelyhez az alaipot a 29 féle ételt gyártó, évi hatezer tonnás 'kapaci­tású kecskeméti üzem teremtette meg. Emellett változatlanul im­portálnak pelyhesített és gyü­mölcsalapú készítményeket, így összességében csaknem 50 száza­lékkal növekszik a bébiétel áru­alapja. Javul a diétás termékek kínálata, s az idén megkezdik a diabetikus gasztrofol ételek készí - tésót is. Miután a hazai kevés, 50 százalékkal növelik a diabetikus édesáruk tőkés importját. Kenyérből, péksüteményből a keresletnövekedés ellenére min­den igényt kielégítenek. Cukor­kából azonban az import csak­nem 50 százalékos csökkenése mi­att hiányosabb lesz a választék, s a lisztesáruk kínálata sem követi a kereslet növekedését. Több lesz a konzerv és «a mirelit áru. Kiegyensúlyozott a burgonya, a zöldség- és a gyümölcskínálait. Ezen belül több a zöldség, a vö­röshagyma, az alma, kevesebb vi­szont a burgonya, amelyből im­porttal pótolták a hiányt, s hoz­nak be korai bolgár új burgonyát is, így a félév végéig kielégítőnek ígérkezik az ellátás. Déligyiimöl- csökből, narancsból, banánból a tavalyihoz hasonló az ellátás. dt_ romot egész évben az igények szerint hoznak forgalomba. A zöldségfélék bolti fogyasztói ára a kedvező kínálat eredményeként az év első két hónapjában mint­egy 21 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyinál. Az élvezeti cikkek közül ká­véiból, teából minden igényt ki­elégítenek. Sörből — az import 24 százalékos növelésével — több­re számítanak, a nyári kánikulai időszakban azonban előfordulhat, hogy ez sem lesz elegendő. Külön szólt a miniszterhelyet­tes az ünnepi ellátásról, amely az ipari és a kereskedelmi vállala­tok egyeztetett felkészülése alap­ján az idén is színvonalas, az előző évinél valamivel jobb is lesz. Ezen a héten az átlagosnál több hús és húskészítmény kerül forgalom­ba. Eben belül bőségesen, 2500 tonna ilyenkor 'keresett füstölt- hús áll a vásárlók rendelkezésére. Húsvétra baromfi- és tojásbőség várja a vásárlókat, a kereskede­lem tej és tejtermékből is min­den igényt kielégít, s erre ké­szült fel a sütőipar is. (MTI) Valahol Kecskeméten a Má- riahegy alatt dózerek dolgoz­nak. A természet és a „civili­záció" határán fölfordulás. Ki­húzott gyümölcsfák és orgona- bokrok nyomán épülhet csak az új tízemeletes. A gépek pusztításának épp hogy ellen­áll az alig néhány négyzetmé­teres gyöngyvirágágyás. Kis sziget a nagy összevisszaság­ban. Arról szól a fáma: Finnor­szágban ' jó néhány évvel ez­előtt tervezők százai dolgoztak éjt nappallá téve, hogy a vá­ros tanácsiházát alakítsák át. Oly módon, hogy megmarad­jon a több száz éves mammut- fenyő. Eszembe jutott mind­ez, amikor a Széchenyiváros- ban az út mentén 30—40 éves fákat láttam kivágva, pedig jóllehet, az építők, az újjáépi- tök még nem ismerik a dátu­mot, amikor nekikezdhetnek a gáz-, a villany-, a víz- (nem kí­vánt törlendő) vezeték fekte­tésének. Közhelyszerű megállapítás; sokat beszélünk, keveset te­szünk környezetünk védelme érdekében. Pedig a legszebb­nek tartott évszakban, ilyen­kor tavasszal lenne alkalmunk leginkább szebbé tenni kör­nyezetünket. A fásítás időszaka, ha nem is járt le teljes egészében, de mindenféleképp a végét járja. Az idén már aligha lesz lehe­tőségünk minden kidöntött, kihúzott, kivágott fa helyett újat telepíteni. Nincs más hát­ra, mint ügyelni arra, ami még üde, zöld, él és virágzik... A levegő is megér egy gon­dolatot. Az a levegő, amelyről a távolba látó futurológusok oly' sok rosszat sejtetnek már a közeli évezred végére is. Látom a kátránykeverő mo­bil üzem kéményét. Okádja a füstöt. Beborítva jó néhány négyzetkilométert korommal, piszokkal és néhány millió köbmétert telítve egészséget károsító szénmonoxiddal. Pe­dig egyszerű lenne a képlet, csupán a tüzelőegység adago­lóját kellene beállítani. Apropó adagoló. Sírunk, rí­vunk, hogy kevesebb benzi­nünk van, mint amennyire szükség lenne (lesz?) a moto­roknak. Mégis tudomásul vesz- szük a rosszul beállított kar­burátorokat, a néhány liter­rel többet fogyasztó dízelmoto­rokat. Beugrik egy kép. Jó tíz év­vel ezelőtt a kristálytiszta le­vegőjű Svájcban qalahol fenn a hegyek közt egy bravúrok­ra is képes BMW-s rendőrt láttam. Más dolga nem volt, mint hogy a láthatóan rosszul beállított karburátora autókat megállásra késztesse, és borsos bírság ellenében jobb belátás­ra bírja a vezetőt. Ahogy visszaemlékszem, nem láttam egy környezetvédelmi plaká­tot sem, tapasztaltam viszont drákói szigort, a környezet vé­delme érdekében. A Balaton vizének védelmé­re bizottságok sora alakult az elmúlt évtizedben, ismerjük már a műtrágyázás okozta ká­ros hatást a környéken, mégis változás alig észlelhető. A pesszimisták úgy tartják, a Balaton vizének algásodási fo­lyamata megállíthatatlan. S ha így megy tovább, akikor a néhány centiméteres szélhajtó küsz lesz az egyedüli uszo­nyos, amelyik elviseli azt az életteret... Az első bekezdésben leirt gyöngyvirág adta az ötletet e sorok megírásához. -Meg az, hogy most, amikor végre is­mét zöldbe borul a táj, most kell (kellene?) termünk azúrt nagyon sokat, hogy majdan unokáink Tie vethessék sze­münkre: a technikai fejlődés gyorsuló sodrában mégfeled­keztünk valamiről, ami min­dennél fontosabb: a környeze­tünkről ... Sz. P. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom