Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-14 / 87. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 14. Tíz év sikerei az ipari szövetkezetekben Immár három évtized távlatából tekinthetünk vissza az ipari szövetkezeti mozgalomra. A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején, több mint száz kisipari szövetkezet alakult Bács-Kiskun megyében. A hajdani alapító tagok — haladó gondolkodású kisiparosok — a saját műhelyüket, szerszámaikat vitték be a szövetkezetbe, s kezdték el a termelést, ami túlnyomórészt a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésére irányult. Eszközállományuk a maihoz mérten igen kezdetleges volt. Az akkori szövetkezetek nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, mégis gondoskodtak arról, hogy a szerteszét lévő apró műhelyekben szorgoskodó tagjaiban kifejlődjön a közösségi szellem, emelkedjen a szakmai színvonal, s jártasságot szerezzenek a szövetkezeti önkormányzati szervek ügyeinek intézésében. Az ipari szövetkezeti mozgalom tulajdonképpen annak idején a községekben és a megye több városában is a korszerű üzemek lét- rehozásásak magvait vetette el, vagyis nagymértékben elősegítet- te Bács-Kiskunban a szocialista iparosítás beindítását. A szövetkezetek gazdasági fejlődése azonban az első két évtizedben eléggé lassan haladt. Gyorsabb ütemre valójában csak 1968 után. vagyis a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer bevezetésével váltott. Az elmúlt esztendővel zárult a megye szövetkezeti iparának 1971-ben beindított 10 éves fejlesztési prog. ram] a. □ □ □ A jelet 1970-ben az OKISZ kongresszusa adta meg az ipari szövetkezetek önálló üzemeinek, központi telephelyeinek olyan jellegű kiépítésére, hogy azok színvonala érje el a korszerű kis-, vagy középüzemi szintet. Ennek a programnak a megvalósítását Bács-Kiskunban a megyei párt- bizottság és tanács is támogatta. A megye szövetkezetei bátran éltek a lehetőségekkel és tíz év alatt 900 millió forintot fordítót, tak beruházásokra. Érdemes megemlíteni, hogy a nagyarányú fejlesztési célkitűzések megvalósításához 525 millió forintot saját alapjaikból teremtettek elő. Ehhez kaptak az eszközlekötési járulékból képződő KISZÖV alapból 270 millió forin- tot,,az OKISZ pedig 80 millió forint hitelt és 25 millió forint yisz- sza ném térítendő támogatást nyújtott. Kiépült, valamennyi ipari szövetkezet központi telephe. Ive. termelő üzemeik alapterülete több mint négyszeresére növekedett, összesen 60 ezer négyzetméterrel bővült, gépekre, berendezésekre mintegy 500 millió forintot fordítottak. Egy évtized alatt több beruházást, hajtottak végre, mint az azt megelőző 23 év alatt ősz. szesen. A megye ipari szövetkezetei beruházásaik keretében különb, sen nagy gondot fordítottak szolgáltatásaik bővítésére, amelyre a megyei tanács anyagi támogatásával együtt több mint 190 millió forintot költöttek. A lakosság ellátásának javítására 30 új javítószolgáltató egységet létesítettek, köztük 16 szolgáltatóházat, 6 mo- só-vegytisztító szalont. 3 nagyobb autószervizt, 4 cipőgyorsjavító szalont, egy testkultúrás szalont és 2 motorkerékpár-szervizt. Ezenkívül korszerűsítettek 40 egységet, s új szolgáltatásként vezették be a bérágynemű kölcsön, zést. A nagyarányú beruházásoknak köszönhető, hogy a megye szövetkezeti iparának termelése lépést tudott tartani Bács-Kiskun állami iparának fejlődési ütemével, sőt azt meg is haladta. A megye szocialista ipara termelésének 16 százalékát ugyanis a szövetkeze, tek adják. Termelési értékük tíz évvel ezelőtt. 1,4 milliárd forint volt. tavaly pedig már elérte a 3,1 milliárd forintot. Ehhez hozzájárult az is, hogy a valamikor 103 szövetkezet összevonások révén 46-ra csökkent, irányításuk ezzel lényegesen javult. □ □ □ Különösen az elmúlt, öt évben bővültek jelentős mértékben az ipari szövetkezetek termelési kapcsolatai. A nagy. és kiskereskedelem részére például egyharmadá- val növelték szállításaikat, s ennek keretében sok hiánycikket pótló árucikkel látták el a lakos*- ságot. Mintegy 56 százalékkal bővült a megye a szövetkezeteknek az ál. lami nagyipar részére végzett kooperációs, illetve háttéripari tevékenysége. A legdinamikusabban a szövetkezetek exportja emelkedett, amelyet öt év alatt megkétszereztek. A megye szövetkezetei közül 18 teljesít külföldi megrendeléseket, ebből 16 a tőkés országokba szállít. Érdemes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy a tőkés export bővítésére a szövetkezetek, — élve a lehetőségekkel — csaknem 100 millió forint ex. portfejlesztő hitelt vettek fel, s öt év alatt két és félszeresére növelték értékesítésüket a nyugati piacokon. Amikor a szövetkezeti ipar tíz éves fejlesztéséről szólunk, természetesen nem feledkezhetünk meg a megyében is Igen fontos építőipari ágazat bővítéséről. Az említett időszak első periódusában az építőipari szövetkezetek 2400 lakást építettek fel. Igaz, hogy a második szakaszban ez 1517 lakásra csökkent, hozzá kell azonban tenni, hogy jóval igényesebb. többszintes, komfortosabb lakóházakat építettek. Sőt. megvásárolta két szövetkezetünk a No-fines technológia licencét, s igen népszerűek, jól beváltak az ezzel a módszerrel épült lakások. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy szövetkeze, teínk 66 százalékkal növelték lakáskarbantartási és épületfelújítási tevékenységüket, s ennek a szerepe a jövőben még tovább növekszik. Erre bázisszövetkezet is alakult a megyében, az ÉP- SZISZ, amely nemrég magánla. kásépítési szolgáltatással is bővítette szolgáltatásainak körét. □ □ □ Most. amikor a tízéves fejlődés mérlegét megvonjuk, természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy az ipari szövetkezetek nemcsak korszerű kis- és középüzemi szintre emelkedtek, hanem dolgozói is gyarapodtak szakmai tudásban, általános, és politikai műveltségben. Erre nagy szükség van. mert a fejlődés nem áll meg. Befejeződtek a szövetkezetekben is a VI. ötéves tervet tárgyaló közgyűlések. Üjabb, magasabb szintű igények kielégítésére kell felkészülni. A tervidőszakban mintegy 500 millió forintot szán a megye szövetkezeti ipara beruházásokra. Termelési értéke 1985- re eléri majd a 4 milliárd forin. tot. Ehhez szükség lesz a vezetés színvonalának minden szinten való javítására, s a szövetkezeti ipar dolgozóinak még hatékonyabb munkájára. Fekete László a KISZÖV elnöke Korszerűsíti termékszerkezetét a Papíripari Vállalat halasi gyára Ahhoz, hogy népgazdaságunk a világ gazdaságán belül adottságaihoz mérten a lehető legkedvezőbb helyet foglalhassa el, többek között korszerűsíteni kell a termelési és a termékszerkezetet. Sürgető feladatuk ez az ipari üzemeknek, s az volt már az V. ötéves tervidőszakban is, BácsKiskunban születtek eredmények ezen a téren, de még korántsem mondhatjuk azt, hogy a különféle iparágak kínálatában túlsúlyban lennének a minden piacon gazdaságosan értékesíthető, a mai igényeket kielégítő cikkek. • A kombidobozgyártásnál a nagy kereslet miatt három műszakos termelésre kellett áttérni. A gyár legkorszerűbb cikkei jelenleg a papírcsövek, a kombinált és a nyomdai dobozok. A nyersdobozokat, az iratrendezőket, az iratgyűjtőket, a nyomtatványokat és az egyéb hengeres termékeket sorolják a szakemberek a szinten tartó termelésre érdemes termékek közé. A korszerűtlen gyártmányok közül legutóbb a celofántasakok készítését szüntették meg. A Papíripari Vállalat kiskun- halasi gyárának kollektívája jól dolgozott az V. ötéves tervben, s hatvan százalékkal növelte a termelést. Az üzemek közötti versenyben minden évben a legjobbak között voltak, 1980-ban pedig ők lettek az elsők a cégen beliül, s most várományosai a Kiváló Gyár címnek. Az elmúlt évben tízmillió forinttal túlteljesítették a nyereségtervüket. Ebben a takarékos gazdálkodás és a termékszerkezet korszerűsítése nagy szerepet játszott. A jó eredményt fegyelmezett készletgazdálkodás nélkül sem érhették volna el. A gyár igazgatója elmondta, hogy ebben az évben folytatták az ütemes termelést. Az*’első negyedévi mennyiségi tervüket 101,8, a forintértékben meghatározott előirányzatukat pedig 114,8 százalékra teljesítették. Tovább nőtt az érdeklődés a kombinált dobozok iránt. A keresletet már nem is képesek kielégíteni a meglévő gépsorukkal, annak ellenére sem, hogy az idén három műszakos termelésre tértek át. Márciusban csaknem 2,5 millió kombidobozt készítettek. Elhatározták, hogy bővítik a korszerű terméket előállító kapacitást, s 1982- ben újabb, automata egységekéből. álló gépsort -.helyeznek üzeqotr^ be. Most a második negyedév elején az egyik fő feladat az, hogy a növekvő anyagigény zökkenő- mentes kielégítéséről gondoskodjanak. Az íwágási tevékenységnél jelentkező problémákat belső szervezéssel oldják meg. A, T. S. • A korszerű termékek közé tartoznak a papírcsövek. Képűnkön: spirális sodrással készül a papircső. (Tóth Sándor felvételei.) A Papíripari Vállalat kiskunhalas! gyárában sem vették le napirendről a termékösszetétel korszerűsítését, pedig ott az V. ötéves tervben az átlagosnál gyorsabb ütemben folyt ez a munka, s jók az eredmények. Bodrogi Tibor igazgató arról tájékoztatott, hogy az elmúlt öt esztendőben 25,7-től 42,5 százalékra növelték termelésükben a hosszabb távon jól eladhatónak tekinthető gyátmányok arányát. Azoknak a cikkeknek a részaránya, amelyek előállítását azonos szinten tartani érdemes, 52,6-ról 49,6 százalékra csökkent 1980-ig. S lényeges, hogy a korszerűség követelményeinek nem megfelelő termékek arányát 21,6-ról 7,9 százalékra szorították vissza a gyártmányösszetételben. WW.V.VAW ssss ».•AWAWAV A FÁSÍTÁSI HÓNAP ÜRÜGYÉN Bolyairól és erdészeti „csonka munkájáról” Bolyai Farkas 1775. február 9- én, az akkor Felső-Fehér vármegyei Bolyán született. Tanulmányait 1781-ben — Erdély legjelentősebb szellemi centrumában, a .református Bethlen-kollégium- ban — kezdi meg. Bolyai Farkas számára egy jelentős állomás következik: a féléves jénai tartózkodás és a Göttingenben eltöltött három év, ahol barátságot köt a matematikusok későbbi vezéralakjával, Carl Friedrich Gauss- szal. Bolyai Farkas 1820-ból származó erdészettel kapcsolatos tanulmányával — (az anyag egy része elveszett) — a megüresedett nagyszebeni erdészeti főfelügyelői állást pályázta meg. Az állással járó kedvezőbb anyagi körülmények, valamint a feladatkör — hároméves erdészeti gyakornoki iskola vezetése, matematikai órák adása, valamint a kerületi hivatalok ellenőrzése — kecsegtetőnek mutatkozott. A felkészülés, továbbá a pályázat benyújtása ellenére, az állást egy galíciai erdőmester nyerte el. A csonka munkából idézett gondolatok híven tükrözik, hogy Bolyai Farkas alapos előtanulmányt folytatott a pályázat elkészítésekor. A levél funkciójáról — Aristo- telesre hivatkozva — ezt írja: „A levelek mintegy tüdőül szolgálván az élőfának nyárban, az honnan még Aristoteles a fát kifordított állatnak mondotta... világosság segíti ezen lehellést, s szép gazdasága a természetnek, hogy a növények országa halálát a nap életül adja által az állatoknak.” A hagyományos erdőgazdálkodásra utal az a javaslata, amely 0 Bolyai Farkas arcképe. az állomány kitermelésének módjára, és annak ütemére vonatkozik: „Ha külön apróbb részek volnának, azokat egy egésszé kell tenni, azaz mindenik birtokos betéve, mintegy társasági cassá- ba a maga részét... ... melyre nézve osztassék fel a köz egész annyi részekre, a hány év kívántatik azon a helyen a fa otti nemeinek célszerinti megnövelésére, s évenként egymás után vágattatván télbe le egy-egy rész (az alábbi megírandó módon) mindeniknek adattas- sék ki a levágottból annyi, a mennyi az ő közvetett részét illeti. így ha száz részre osztatik az erdő, száz év múlva kerül visz- sza a vágás az első részre. Ezen visszafordulás ideje turnusnak neveztetik.” Munkájában már akkor javaslatot tesz az akác termesztésére. • Bolyai kézírása. Az alsó képen: egykori marosvásárhelyi lakóháza. i *■*(**■ i&lÉl mm :a».s .7.JTC <.x. L- 1 . • a 4 . *.. m A fenyőket pedig tulajdonságuk szerint osztályozza, és a következő sorrendet állapítja meg: vörösfenyő, erdei fenyő, jegenyefenyő és végül — sekély gyökerére hivatkozva — a lucfenyő. Ajánlatot tesz a cukor juhar termesztésére, ugyanis így sok nádméz lenne pótolható. Mint ígéretes fafajt jelöli meg az olasz nyárt. Felsorolja a bükk, tölgy, lucfenyő, erdei fenyő, jegenyefenyő, szilfa, akác, éger és a nyárak optimális termőhelyét. A magvetésre vonatkozó javaslatai közt találjuk a mag helyes kezelését (egyebek között „a makk salétromos, vagy salmiá- kos vízben áztatva inkább kikel”), valamint a magvetés előtti talaj-előkészítést. Az egyes fafajokat felhasználási területenként osztályozza a következőképp : „Épületre valók, asztalosnak valók, bőrkikészítésre — kovácsszénnek — és tűzre valók.” Faanyagvédelemre vonatkozó megjegyzései a következők: „. akármiféle fát, mely a földben megye, a koporsón kiyUl, alulról fel addig ameddig az eső felcsap, lángon pergelve, meg kellene szenezni, mivel a szén nem rothad el, ugyanezt kellene a szőlőkaróknak legalább mind a két végével tenni.” „... ha a tölgy mindjárt levágás után 3 évig vízben áll, nem hasad, s ha levétetik a lágyabb kívülje, nem bántja úgy a szú.” »... jó volna, ha sokba nem kerülne olyas helyt a kiszáradt fát úgynevezett olaj firnajszszal be kenni, akár erős pálinkába felol•&OLYAI FARKAS ERDÉSZETI CSONKA MUNKÁJA 1820-BÓL. » Jegyzettek«) «HM K1NTSES JÓZSEF ». Mr. uMMMp 0 Az „Erdészeti Csonka Munkája” későbbi kiadásának címlapja. vasztott terpentines tiszta szurokkal, mely a hordók küljére is alkalmasabb.” „ ... a hajóépítők nyárban a tövin hámozzák a fát, s télben vágják, de ha előre meg nem hántatott is a levágás után mindjárt megbántva fedél alá kell tenni!” A fásítási hónap jegyében a múltba néztünk. Elidőztünk Bolyainál, idéztünk erdészeti „csonka” munkájából. Javaslatai — nyár, akác termesztésre vonatkozóan — napjainkban is időt- állóak. Befejezésül Bolyai Farkasra emlékezve idézzük a „pomológus kertész, erdősz” tudóst: „Akármint is végre apad az iz- gathatóság: megfásulnak az edé-. nyék s álmosaivá akadoznak a folyamok, s eljön a vége minden , életnek s minden kezdetnék akár egy estvére gyújtott gyertya... ‘Nedves széliben hullnak az utolsó sárga levelek, s az ősz nyö- gési közt búcsúzva a driad mint egy lélek elhagyja a holt testet, s valamely akkor hulló magnál megáll, új zöldellő testbe öltözni.” Dr. Szilágyi Attila a KPM főelőadója
