Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1981. április 9. ISí' Halálos szomjúság Minden héten nehéz problémá. val kell megküzdenie a dél-auszt. ráliai Jack Bott Bay vízmű veze­tőjének. Az utóbbi három évben kormoránok százai menekülnek az ún. Déli-tó száraz, kopár föld­jeiről a vízmű tárolóihoz, hogy szomjükat ■ csillapíthassák. A .haldokló tenger”, néven is is. mert Déli-tó az utóbbi 2000 év so­rán száradt ki fokozatosan; va­laha Ausztrália szárazföldjének egynegyedét borította. Most egy kis sós-tó maradt a helyén, amelynek a vize azonban alkal­matlan az ivásra. A vízmű táró. lója, amely több mint 20 mér­földre van a tótól, az egyetlen pont, ahol . víz van. Hetenként ezernél több madár repül a be­tontartályhoz. A madarak azon. ban a vesztükbe rohannak, mert beleesnek a vízbe, szárnyuk és tollazatuk átázik, és nem tudnak kirepülni. A meredek betonfal miatt kimászni sem tudnak, így sokan a vízben lelik halálukat. A vízmű vezetője néha időben ér­kezik. és sikerül megmentenie né­hány madarat úgy, hogy kiha. lássza őket egy dróttal. E szeren­cséseknek van esélyük, hogy tollazatuk megszárad, de heten­te így is kb. 600 kormorán el­pusztul a tárolónál. A helyzet akkor oldódik meg, amikor meg­jön a tavaszi esőzés a tóhoz. A kormoránok vagy káróka­tonák egyébként halevő madarak. Fészkeiket a fák koronáiba épí. tik, maró ürülékük azonban né­hány év alatt kiöli a fát. A telep • Képünkön: a még élő madarak kimentése a viztározóból (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) száraz fáin a fészkek már mész. sziről láthatók. Magyarországon, a Kis-Balatonon is van népes kormorántelep. Mivel a kormo­rán nem tudja az elfogott halat a víz alatt lenyelni, Kelet-Ázsiá. ban halászatra idomítják őket. A nyakukra illesztett bőrzsinór megakadályozza, hogy lenyeljék zsákmányukat. így a halász azt könnyen elveheti tőlük. Kínában erre a célra tenyésztik is a kor- moránokat. Mérés - mindenütt Életünk, napjaink tele vannak mérésekkel. Mérünk a boltban, 'a háztartásban, a munkánkkal kap­csolatban. Ezek a „hétköznapi” mérések legtöbbször különböző tárgyak méreteinek mennyiségé­nek, az időnek a megállapítására irányulnak. A mérés tehát, bizo­nyos fizikai, kémiai stb. értékek meghatározásával hozzájárul az összefüggések matematikai alak­ban való kifejezéséhez és igaz voltának ellenőrzéséhez. Az első hossz-, súly. és űrmér. rétek az emberi végtagokra (hü­velyk, láb stb.) és haSzháláti eszközökre, mint etalonokra tá­maszkodtak. Az etalon bevezeté­se tette lehetővé, hogy a tárgyak egyes tulajdonságaihoz számér­tékeket rendeljünk: a számérték azt jelzi,' hogy a vizsgált dolog hányszor nagyobb vagy kisebb az etalonnál. A mennyiségi, kvanti­tatív sajátosságokhoz skálák se­gítségével rendeljük hozzá a szám­értéket. Egy-egy mennyiséghez elvben végtelen sokféle skálát rendelhetünk hozzá, pl. a hőmér­sékletet mérhetjük Celsius-, Re. amur- vagy Fahrenheit-fokban. A mérőeszközöket úgy terve­zik, hogy a beavatkozás minél kisebb legyen. A feszültségmérőt például nagy, az áramerősségmé­rőt pedig kis ellenállásúra terve, zik. Ez annál is inkább fontos, mert mérőeszközeink korlátozott érzékenységűek, vagyis csak bi­zonyos határok között reagálnak az őket ért hatásokra. Ezek a ha­tások természetesen tágíthatók vagy szűkíthetők. A tudományok fejlődésében — a mérőeszközök műszaki, illetőleg elméleti tökéle­tesítése révén — nagy szerepük volt a méréshatárok változásá­nak: az Eötvös-féle mérés pél­dául több tizedesnyi pontossággal mutatta ki. hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg mértéke meg­egyezik. A műszer méréshatárának tágí­tása, illetve érzékenységének for­rása pontosabb eredményekhez, megfelelőbb adatokhoz juttathat bennünket. Ez azonban újabb problémát vet fel: a nagyon ér­zékeny műszert már nehéz elszi­getelni a környezet zavaró hatá­sától. A modern ipari gyártástech. nológiák egyre bonyolultabb, ösz- szetettebb méréseket igényelnek, nem is beszélve a tudományos kutatásról. Az itt használatos mű. szerek értéke sokszor csillagásza­ti összeget ér el. BUDAPESTI SZÍNHÁZLÁTOGATÁS 1981. május 2-án a Vígszínház „Harmincéves vagyok” c. délutáni előadására. Részvételi díj: 135 Ft/fő, mely tartalmazza a közlekedési költséget, ebédet, idegenvezetést a Várban, valamint a jegy árát. UTAZÁS A SZOVJETUNIÓBA 7 nap vonattal Kijevbe 1981. június 1—7. Irányár: 2870—3249 Ft. Verhovina — 5 nap autóbusszal 1981. május 12—16. Irányár: 1800—2030 Ft. Kijev—Szimferopol 11 nap vonattal 1981. augusztus 4—14. Irányár: 5140—5840 Ft. 4 MP POZSONY—BÉCS ÚTVONALON Időpont: 1981. július 2—5. Közlekedés: autóbusszal. Irányár: 2900 Ft/fő. 1462 Folyamatos korszerűsítés Túlteljesítették az első negyedéves tervet PÁRTALAPSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL ________ A tőkés export növelése érdekében A Bajai Lakberendező,1 Építő- és Vasipari Szövetkezet évente 400 millós termelési értéket állít elő. Közvetlen kül­földre a bútoripari részleg dolgozik, munkájuk 60—70 szá­zaléka tőkés exportra, a többi a szocialista országok részé­re, illetve hazai szükségletek kielégítésére megy. A többi részleg gépgyártással, illetőleg építőipari tevékenységgel foglalkozik. Szabó Lajossal, a pártalapszervezet titkárával a bútoripari részleg pártcsoportjáról, annak termelést segítő tevékenységéről beszélgettünk. — Gondos előkészítés után za. vartalanul láttunk hozzá az első negyedévi tervek valóraváltásá- hoz — mondta a napokban Dobó Endre, ^z Április 4. Gépipari Mű­vek kiskunfélegyházi központi gyárának termelési főmérnöke. — A korábbi első negyedévhez vi­szonyítva sokkal ütemesebb volt a termelésünk s ennek is köszön, hetően minden határidős köte. lezettségünknek eleget tudtunk tenni. A gyár kollektívája febru­ár elején vállalta, hogy az első negyedéves tervet két nappal ko. rábban fejezi be. Most már el­mondhatjuk, hogy sikerült. Min­den jel arra mutat, hogy a VI. ötéves terv első esztendejének cél. kitűzéseit elérjük, s bízunk ab­ban. hogy az egész tervciklus alatt egyre jobban eleget tudunk tenni a megrendelők igényeinek. — Hogyan sikerült, az V. ötéves terv? — Az egykori Vegyipari Gép­agyár életében igen jelentős vál­tozás történt 1975-ben. Ekkor vál. tunk az Április 4. Gépipari Mű­vek központi gyárává, a múlt év január 1. óta pedig a központ is ide költözött. Az öt esztendő alatt gyárunk igen sokat fejlő­dött. Számos új termelékeny gép­pel bővült a géppark, s ennek ér­téke jelenleg eléri az 500 millió forintot. Tavaly például 38 mii. lió forint értékben növeltük a termelőeszközök számát. Igen jól segíti terveink teljesítését a plazmavágó berendezés, a tar­tályforgatók, a félautomata he­gesztőberendezések. a munka mi­nőségének ellenőrzésében pedig igen nagy szerepe van a hegesz. tési varratvizsgáló röntgenberen­dezésnek. Az első negyedévben kezdődött meg egy NSZK gyárt­mányú nagyteljesítményű NC fúrógépnek a felszerelése. E gép jellemzésére csak annyit, hogy eddig a hagyományos gépek­kel 520 órára volt szükség egy alkatrész furatainak elkészítésé­hez, ez pedig ugyanezt a mun. kát 60—70 óra alatt végzi el. Az idén különben tovább folyik a gépesítés, egymás után érkeznek a különböző, a termelékenységet és a munkánk minőségét növelő gé­pek.. Az idén vettünk, illetve ve­szünk használatba új nagytelje­sítményű fedőporos hegesztő be­rendezést, lemezhengert, csonk, helykivágó berendezést és más eszközöket. Az öt év alatt jelentősen növe­kedett a gyár termelési volume­ne és jól sikerült a termékszer­kezet-váltás is. Fő profilunk lett 1977 óta az atomerőművi berende­zések gyártása. A nagyobb részét szovjet exportra szállítjuk, dé külön örülünk annak, hogy az el. ső magyar atomerőmű létrehozá. sában is részt vállalhattunk. Paks- ra 1979-ben és 1980-ban mint. egy 60 millió forint értékű víz­kezelő berendezést, szűrőtartá­lyokat és egyéb terméket, szállí­tottunk. Az idén nem. de jövőre újabb 40 millió forint értékű ter­mékkel járulunk hozzá az atom­erőmű végleges elkészültéhez. — Március végéig milyen na­gyobb megrendelést teljesítettek? — A szovjet exportra kerülő atomerőművi berendezések kö­zül a legjelentősebb volt az a 4 szűrőtartály, amely egyenként mintegy 10 millió forint értékű. Az Állatifehérje Feldolgozó Vál­lalat részére 20 millió forintért gyártottunk főzőberendezéseket. Hét millió forintért. 4 darab er­jesztőtartályt adtunk át a Kőbá. nyai Sörgyárnak. Üj megrendelőként jelentkezett nálunk a Dél-alföldi Erdő és Fafeldolgozó Vállalat, két rönk- lágyító berendezésre volt szüksé­gük. Gyárunk tervezőkollektívá­ja elkészítette a terveket, majd határidőre — terven felül — el. készült a két. berendelés, 4,2 mil­lió forinttal növelve árbevéte­lünket. O. L. — Bútoripari részlegünknél a tőkés exportra való termelés fel­futása 1975-ben kezdődött és még ma is tart. Tudatosan töreked, tünk arra, hogy a legerősebb párt­csoport éppen ennél a részlegnél alakuljon ki, itt tizenhat kom. munista dolgozik. Tettük ezt az­ért, mert a termelési feladatok egyre erőteljesebben jelentkez­nek. Amikor mgkezdtük az ex. porttevékenységet, sok minőségi kifogás merült fel, s ezzel pár­huzamosan olyan gondok is, amelyek az emberekben gyöke, reznek. A munkások éppen a mi­nőségi kifogások miatt felvetet­ték, érdemes-e egyáltalán ezeket a bútorokat termelni, amikor azok nem állják meg a helyüket a piacon. A pártalapszervezet vezetősége még az 1977-es októberi határozat előtt a gazdasági vezetéssel együtt elhatározta, hogy korszerűsítik a szervezést a gyártástechnológiát, leküzdik az emberi ellenállást, amely a kishitűségből szármázott, s olyan irányba terelik gondolko­dásmódjukat, hogy érezzék, .ért­sék. nemcsak a szövetkezet, de a nemzetgazdaság és önmaguk ér­deke is, valutáért eladni bútorai, kát, betörni, helytállni ativilájgr { piacon. .Ez rendkívül sok munkát adott a pártalapszervezet vezető, ségének. s természetesen a bútor­ipari részleg pártcsoportjának is. A termelést ellenőrző, irányító tevékenységükben megvalósítot­ták azt az információs hálózatot, amely lehetővé tette az utásítá. sok és az észrevételek gyors áram­lását. — Legnagyobb gondunk, hogy ez a pártvezetőség 1977 óta doL gozik ebben az összetételben, * s a pártcsoportok erősek. Most olyan minőségi változást szeret­nénk. ,y.fggffífij fök,. segítségévek'/amely igazfkat>. csbiatterémtS;'S meh^zsegekéfTéí- táró. az ütközési pontokat nyilvá­nosságra hozó. a munkát, jobbá, az irányítást hatékonyabbá t^n- né. Miért van erre szükség? — A belföldi szállításoknál 2—3 napos csúszás elfogadható,, de a tőkés exportnál a kamion pon­tosan érkezik, s addigra a szál. lítmánynak készen kell lennie. Az első féléves munkatervben sze­repel az információs rendszer to­vábbi szélesítése, hatékonyságának növelése, amely lehetővé tenné a nehézségek, a gondok megelő­zését. Mire gondolok? Sokszor éppen az exportszállítás érdeké, ben többet és jobban kell dolgoz­ni. Ha a műhelyben valami nincs rendben, s ezt a gazdasági és pártvezetés nem észleli, akkor baj van. A bajt pedig jobb meg­előzni. A pártalapszervezet vezetősége és a pártcsoport maga is ezt a nem kis feladatot nyilvánvaló­an politikai eszközökkel, meg. győzéssel, nagyob demokratiz-' mussal kívánja elérni. A gazda­sági vezetés korrekt partner, hi­szen rendszeresen elvárják a párt- szervezet vezetőségét azokra a megbeszélésekre, ahol meghatá. rozzák a feladatokat, értékelik a szövetkezet részlegeinek a mun­káját, vagy sürgős operatív ten­nivalókat döntenek el. < — A pártalapszervezetnek és a pártcsoportnak is tóvább kell lépnie. Ha a gazdasági vezetés minőségi munkát tervez, követel, nekünk követnünk kell. Vélemé­nyem szerint a kommunisták sze­repe növekszik a bútoripari rész. tejnél, p^dát elteli mutatniuk, s 'kissé' fanatizálni kell az embere­ket. Ügy kell befolyásolniuk a munkát, a környezetet, hogy ha szükséges, rövid idő alatt végez­zék el a minőségi munkát, mert ezt saját, a szövetkezet és a nem­zetgazdaság érdeke diktálja. Nyilvánvaló, hogy nagyobb hang. súlyt kap ezután az ideológiai nevelőmunka, s ezért döntöttünk úgy, hogy a pártoktatáson kívül a taggyűléseken is tartunk poli­tikai tájékoztatót, vitát. Furcsa, amit mpndok, de így igaz. Az em­bereket kell olyan magas öntu- jdgífa ßjnelni, . hßjpr ,,, belássák, pultig a: tőkéseknél » szakipunka. ^éWszérből ,v;ég^znek,,f gyors es kiváló munkát, addig' nálunk ezt saját jól felfogott érdekeink kívánja, , Nem véletlen, hogy a pártalap­szervezet vezetősége továbbra is arra törekszik, hogy a bútor­ipari részleg pártcsoportját erő­sítse, olyan szakmunkásokat nyer. jen meg a párt ügyének, akik a szakma kiváló ismerői, mesterei. Gémes Gábor • Munkában a nagy teljesítményű plazmavágó. Előnyös fajtaváltás a szarvasmarha­# Dr. Üngi Péter sperma minő­sítését végzi. Az állattenyésztés elé tűzött célok eléréséhez, a minél több tej, hús és egyéb termékek előállításához ma már elenged­hetetlenül szükséges az állatok genetikai képességének leg­optimálisabb kihasználása is. Ennek gyakorlati megvalósítá­sához nyújtanak segítséget Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében a Dél-alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállo­más szakemberei. A három megyében mintegy 160 ezer tehén mesterséges termé­kenyítését végzik, ami a nőivarú szarvasmarha-állomány 97 szá. zalékát teszi ki. A Bács-Kiskun megyei szarvasmarhatelepek 75— 76 százaléka ma már intenzív tejtermelésre szakosodott, a ke­resztezések a nagy teljesítményű Holstein friz fajtával igen jó eredményt hoztak. A fnegyei tej­termelés átlagosan mintegy har­madával növekedett meg a ke­resztezések megindulása óta. A gazdaságokban a jórészt fekete, fehér, kevesebb vörös-fehér ma­gyartarka—holstein friz kérész, tezett állományok szaporulata egy szinten mozog. Az intenzív tejtermelés feladatai inkább a takarmányozás, a tartás maga­sabb színvonalú megvalósítását vonják maguk után. Ä szarvas­marhatartó mezőgazdasági üze­mek közt e tekintetben igen nagy a minőségi eltérés. Általában az első mesterséges termékenyítés után az állatok 90 százaléka ma­rad vemhes, néhol azonban ez az arány csupán az 50—60 százalé­kot éri el. Ezekben a gazdasá­gokban gyakrabban járnak ki a főállomás szakemberei és taná­csaikkal véleményükkel, javas­latukkal igyekeznek a rossz sza. porulati mutatókon javítani. A kistermelők is igénylik már állataik számára a biztonságosabb inszeminálást. Igényeik egyeznek a központi elképzelésekkel, hi. szén e korszerűbb eljárással könnyebben irányítható a ház­táji állományok fajtaváltása. Az utóbbi években azonban jelentős visszaesés következett be a ház­tájiban tartott tehenek mestersé­ges termékenyítésében. Oka, a kisüzemi szarvasmarha-állomány csökkenése. Ez az állattartók nem­zedékváltásával, az urbanizáció­val. valamint a nagyüzemek nem megfelelő segítségével függ ösz- sze. A megye húshasznú szarvasmar. ha-állományának mesterséges ter­mékenyítése nem olyan elterjedt, de ahol a hústípusra való keresz­tezést végzik, elengedhetetlen. Ki­alakuló koncepció szerint a gaz­daságokban a meglévő magyar, tarka-állomány hústípusú egyede- it állítják — tisztavérben, vagy húsfajtával keresztezett utódját — hízóba: Más helyen a tejtermelő­állomány kevés tejet adó tehe­neit fedeztetik hústípusú biká­val és borjaikat nevelik megfele. lő körülmények között. Azaz a „megfelelő” körülményeket, vagyis az extenzív tartást több helyen összetévesztik az állatok elhanyagolásával. A Dél-alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomáson dől. gozó állatorvosoknak és inszemi- nátoroknak az a megfigyelésük, hogy a sertéstenyésztés egyik ke­rékkötője manapság, hogy a fe­deztetést — vagyis mikor, milyen kannal történt az — nem kísérik figyelemmel a gazdaságokban. A mesterséges termékenyítés bevezetésével a pontos regiszt­rálást is meg kell valósítani. Az­után már a gazdaságokban nem mondhatják, hogy a fedeztetés a sertéshústermelés csökkenésé­nek oka. Világosan kiderül, hogy a tartás, takarmányozás helyte­len. A megyei nagyüzemekben a kocaállomány 60 százalékát ‘ in. szeminálják, részben a főállo­mástól szállított, részben ,magá. ban a gazdaságban termelt sper­mával. A cél, hogy a központ, el. lenőrzött, teljesen biztos szárma­zású spermahasználata növeked­jék. Úgy látszik, ez így is van, 1979-ben mintegy 11 ezer 800 ada. got használtak fel, tavaly ez a szám már 27 százalékkal emel­kedett. Egyre inkább sikerül mind a nagyüzemekben, mind a háztájikban tartott, sertések fajta, dzsungelét megváltoztatni. Ez természetesen a húsiparnál oko. zott gondokat, hiszen elég gyakran fordultak elő az erősen pigmen­tált állatok. Az üzemekben ma már zömmel fehér húskocaállo­érezhető már a meggyőzés ered­ménye, fokozatosan váltja fel az eredeti cornwall-t a fehér hús­típus. A főállomás legújabb szerze­ményei közé tartozik az ultra, hangos vemhességvizsgáló készü­lék. amellyel új szolgáltatást vé. geznek. A fedeztetés után 30— 60 nappal nagy pontossággal meg­állapítható, hogy a koca vemhes, avagy nem vemhes. A szakembe. rek évente 70 ezer ilyen vizsgá­latot végeztek el és kimutatták, hogy a vemhesként tartott, kocák 13 százaléka volt üres. ami tér. mészetesen a tartás költségeit nö­velte jelentősen. A DAMTA • feladata, hogy működési területén, vagyis a hál .gyományos juhtenyésztő megyék­ben segítse az ágazat fejlesztését. A nagyüzemi igények kielégíté. sére két spermatermelő közpon­tot hoznak létre Békéscsabán és Szentesen. A mesterséges termé­kenyítés elterjesztésében első­sorban a társulások és rendsze­rek segítségére számítanak. mány dominál. A háztájiakban is G. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom