Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKl DN MEGYEI BÍZÓI tsAgänak napilapja XXXVI. évf. 83. szám Ára: 1,40 Ft 1981. április 9. csütörtök Parlamenti küldöttségünk hazaérkezett Latin-Amerikából Szerdán hazaérkezett Budapestre a magyar országgyűlés küldöttsége, amely Péter János alel- nök vezetésével hivatalos látogatást tett Latin-Amerikában: a Kolumbiai Köztársaságban, a Venezuelai Köztársaságban, a Panamai Köztársaságban, a Nicaraguái Köztársaságban, a Mexikói Egyesült Államokban és a Kubai Köztársaságban, az ottani parlamentek meghívására. A delegációt a Ferihegyi repülőtérien Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta. Jelen volt az érintett országok magyarországi diplomáciai képviseletének több vezetője A tőkés export növelése érdekében 4. oldal Fehér tulipán 5. oldal A KPM KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG ÁPRILISI TENNIVALÓI Végzik az útfenntartást, megkezdték az útépítést A kedvező időjárás beköszöntésével egyidejűleg megkezdődtek a megye állami útjain is a javító, felújító és korszerűsítő munkálatok. A burkolatok kátyúzása már március elején jelentős erőket kötött le, azonban még igen sok munka van hátra, különösen a Baja környéki utaknál, ahol több volt az olvadási kár, s amelyek javítása még jelenleg is folyamatban van. A felújítási tennivalókról beszélgettünk Pogány Károllyal, a KPM Közúti Igazgatóság vezetőjével. Mint megtudtuk, a felújítási munkák keretében elsőként a keskeny burkolatú utak szélesítése kezdődött el Bócsán, a Bócsa— Kiskunmájsa közötti úton és a kelebia—bajai úton, az 53-as számú főút és Csikéria közötti szakaszon. Még ebben a hónapban elkezdik a Taksony—Kecskemét közötti útszakaszon a 12 kilométer hosszúságban megmaradt 3 méteres szakasz szélesítését. Nagy erővel, több munkahelyen kezdte meg a felújító és korszerűsítő munkákat az igazgatóság megrendelésére a kecskeméti Közúti Építő Vállalat. A kecskémét— lászlófalvi úton a befejező munkák elvégzésével átadják a forgalomnak az új .kecskémét—ti- szakécskei utat. Az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat megkezdte a kecskeméti Vízmű utcai csomópontban a csatornaépítést, eközben a DEM ASZ befejezte a közvilágítás korszerűsítését. A csomópont kiépítése várhatóan még az év első felében elkészül. Dolgozik a vállalat az 54- es számú kecskémét—sükösdi főút. vonalon is, ahol szélesítési és pá- lyamegerősítési munkát végeznek. Várhatóan még ebben a hónapban elkezdik az 55-ös számú út Szeged—Baja között a Tataháza és Mélykutat összekötő út szélesítését és pályamegerősítését. A pályaépítéssel egyidőben megkezdték a forgalomtechnikai berendezések felújítását és korszerűsítését. Először Kecskemét térségében készülnek el az útburkolati jelek, majd ezt követően a nagy forgalmú főutak és a városi átkelési szakaszok útburkolati jeleit újítják fel. Kecskeméten a jobb tájékozódás céljából a főutak bevezető szakaszain úgynevezett térképes útirányokat előjelző zöld táblákat helyeznek el. E rendszer továbbfejlesztéseként már az első félévben további útszakaszokon helyeznek él ilyen típusú elő- és útirányjelzőket.' Ilyen .táblát kap a soltvadkert— kiskunmajsai, a lajosmizse—kun- szentmiklósi, a szakszentmárton— szabadszállási és a kalocsa—bácsalmási út G. G. Folytatódik a nagyüzemi szőlőtelepítés A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben először 1955-ben telepítettek szőlőt de akkori művelési móddal és fajtaösszetétellel. Majd 1963-ban folytatták ezt a munkát már huzalos támberendezés mellett de még fejiműveléssel termesztettek olasz rizlinget, muskat ottőnél-t, saszla-t, hárslevelűt és kékfrankost. A megfelelő fajta és a termőhely 'kiválasztását mi sem bizonyítja jobban, mint a megyei és országos -borversenyeken elért arany-, ezüst és bronzérmek. A kékfrankos hozta a szövetkezetnek a legnagyobb elismerést amikor Sopron 700 éves jubileumán megrendezett nemzetközi vörös- • A jól előkészített talajba hidroforéval mélyített bor-fesztiválon- TOT nagydíjat az oltványokat kapott. löt szándékoznak eltelepíteni a környékbeli szövetkezeti gazdaságok. A Vörös Csillag TSZ 150 hektárnyit tervezett az elkövetkező időszakra. Jelenleg az első 27 hektáron folyik a munka, amelyet gondos területkiválasztás, melioráció és tápanyagfeltöltés előzött meg. Hidrafúróval mélyítik az oltványok helyét így a szaporítóanyag már nedves közegbe kerül. A betelepített sorokat ezután fekete fóliával takarják le. Ennek előnye, hogy a gyommagvak nem tudnak kikelni, mivel nem éri őket fény, a talaj nem száraid ki és a fekete szín miatt hamarább felmelegszik. Több éves kísérletek bizonyították, hogy az eredési arány sokkal nagyobb így, mint a fóliatakarás nélküli telepítéseknél. A műanyag négy évig marad a sorokon, ezt követően vegyszerrel irtják a már megerősödött tőkék körül a gyomokat A zwed- geltrebe és a kékfrankos ültetvény 1985-ben fordul termőre, 12—15 tonna szőlőt érlelve hektáronként. Selb László főágazatvezető-helyettes lyukakba helyezik A nemzetközi elismerés adta az mázzá Kiskunfélegyháza körzeté- ötletet a Középmagyarországi ben a vörös bort adó szőlőfajták Pincegazdaságnak, hogy szorgal- telepítését, ötszáz hektár kékszó• A fekete fólia terítésével számos gyomirtó kapálást takarítanak meg. <Opauszky László felvételei) Nemzeti zászlót kapott Kecskemét a társadalmimunka-mozgalomban elért eredményeiért Mint arról lapunkban beszámoltunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti zászlót alapított az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított település- fejlesztési társadalmi mozgalom legjobbjainak elismerésére. E kitüntetést Bács-Kiskun megye több települése — köztük Kecskemét is — elnyerte. A megyeszékhelynek a nemzeti zászlót tegnap rendkívüli tanácsülésen adták át. Dr. Mező Mihály, Kecskemét váiro6 Tanácsának elnöke köszöntötte a tanácstagokat és a meghívott vendégeket, majd átadta a szót S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának. — A pánt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett településfejlesztési mozgalomban, illetve ennek országos méretű kibontakozásában kezdeményező szerepe volt Bács-Kiskun megyének, így Kecskemét városának is — mondta az Országos Tanács titkára. — Kecskemét mindig jelentős település volt a Duna—Tisza közén, s ezt a rangját napjainkban is meg tudta tartani, elsősorban azzal, hogy fejlődése . a terveknek megfelelően régóta dinamikus. Ehhez persze nem elenged ők csupán a tervek, elképzelések, hanem a végrehajtásban, a feladatok megvalósításában nagyon szükséges a társadalmi összefogás. Bács-Kiskun megye székhelyének lakossága évtizedek óta olyan szellemben él és dolgozik, amely jó biztosítéka annak, hogy emberivé, otthonossá formálja települését, s ez az együtt cselekvés nap mint nap észrevehető Kecskemét arculatának változásában, a város fejlődésében. E gondolatok jegyében adom át Kecskemétnek a nemzeti zászlót — mondta S. Hegedűs László: A kitüntetést a megyeszékhely lakossága nevében dr. Mező Mi• S. Hegedűs László (jobbról) és dr. Mezó Mihály a zászlóval. hály vette át. Mint mondta, a város nemcsak a zászlóval, hanem ennek hátterével, vagyis a lakosság, az üzeanek, vállalatok kollektíváinak önzetlen társadalmi munkájával is sokat nyert, aminek az elmúlt öt év alatt 547 millió forint volt az értéke. A tanácsülés további részében Fehér Sándor, a városi népfront- bizottság elnöke a településfejlesztési versenyben kimagasló eredményt elért kollektíváknak és személyeknek emlékplakettet adott át. Ezután Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese gratulált a megyeszékhelynek kitüntetése alkalmából. Mint mondta, a 19 megyeszékhely közül Kecskeméten kívül két település kapott hasonló kitüntetést, tehát nem kis eredménnyel büszkélkedhet a város. A megyei tanár» általános elnökhelyettese elmondta, hogy 1963 óta a településfejlesztési versenyben Kecskemét 15 alkalommal ért él helyezést, s hétszer első lett, téhát a céltudatos, jó szervező munkáival előkészített, társadalmi összefogáson alapuló településfejlesztésnek hagyománya van Kecskémé-, ten. A program további részében a tanácstagok megnézték a város általános rendezési tervét bemutató filméit, amelyhez dr. Kor- bonits Dezsőmé, a VÁTI tervezője fűzött szóbeli kiegészítőt. A tanácstagok megvitatták, s elfogadták a város fejlesztési irányait a jövő század elejéig meghatározó tervet. A tanácsülés bejelentésekkel fejeződött be. T. L. • A tanácsülés résztvevői. (Méhes! Éva felvételei) Voltak és vannak kétkedők. Ha eddig jó volt így, ezután is jó lesz — módon bölcselke- dök. Okét nehéz mozgósítani. Azután vannak kömiyen lelkesednie, hamar éUobbanók, a komolyabb nehézségek elől meghátrálók. Bennük tartani kell a lelket. S vannak még — bizony — közönyösek is. Akiknek minden mindegy. Akiket föl kell rázni. S akkor még terv is kell, ilyen-olyan engedély, papírok. A „bürokrácia” útvesztői! fis még mindig nincs vége. Hiszen anyag is kell, szerszám is, esetleg gépek. Szakértelem... Egyszóval nagyon nagy dolog! Akik csinálták — és egyre többen csinálják! —, azok tudják igazán. Valamit létrehozni, megteremteni... Szinte a semmiből... őszinte elismerést, tiszteletet érdemlő vállalkozás. Mindez csak egy módon lehetséges: összefogással. Olvasom a híradásokat: gázvezeték, vízvezeték, útburkolat, járda készül ilyen módon, fis még mennyi minden! Napközi otthonok, óvodák, játszóterek ... Kié mindez? A miénk. Az építőké. Az építők gyermekeié. Természetesen azoki is, akiket még nem sikerült meggyőzni a közős munka hasznáról, öröméről. Ám ezeknek a száma egyre csökken, és a legtöbben éppen az eredmények láttán változtattak magatartásukon. Amikor csodálkozva torpanták meg egy-egy társadalmi összefogással létrehozott iskola, bolt, színházterem kapujában: — Hát ilyesmi is lehetséges? És legközelebb talán már elsőként veszek kézbe a lapátot, a vakolókanalat. Volt idő, amikor mindent a tanácstól vártunk. Járda kellene? Majd a tanács... Vezetékes vizet szeretnénk? Szólunk a tanácstagnak:.. S így tovább. Természetesen a tanács nélkül ma sem megy. Hiszen terv, engedély kell, s vannak hatósági feladatok is. A tanács szervezi, összehangolja a társadalmi munkát, a <tanács ad saját fejlesztési alapjából, vagy a lakossági, vállalati hozzájárulásokból anyagot, eszközt stb. A tanácstag az, aki bekopog, , aki elmondja, hogy mit szeretne a lakosság, és mire képes a tanács, s milyen további lehetősépek nyílnának, ha... S a feltételes módot többnyire nem sokáig kell használni, mert a „ha” szócska mögé felsorakozik a lakosság és felsorakoznak a vállalatok. A társadalmi munka, a lakossági összefogás '— igényeinket kielégíteni, s céljainkat elérni — nélkülözhetetlen. S nem is mindig „felhőkarcolókat” keB építeni. Vannak kevésbé látványos, ám éppen olyan fontos feladatok is: közterületek tisztán tartása, parkosítás, faültetés... Vagy egy-egy iskola, Óvoda, az üzem, vagy annak néhány szocialista brigádja által történő patronálása. A pénz- és időrabló javítási, karbantartási, felújítási munkálatok közösen történő elvégzése! E munkáknak kettős a haszna: a gondoskodás folytán megoldódik a gyermekintézmények karbantartásának * örökösen vissza-visszatérő gondja, s ugyanakkor csökken az amúgy is szűkös szolgáltató részlegek terhelése, ami végül a lakosság részére végzett építő-javi- tó tevékenység gyorsaSB, eredményesebb ellátásában érezteti jótékony hatását. Ügy hiszem, nem kell bizonygatni mindennek a társadalmi hasznát. A köz érdekében végzett társadalmi tevékenység szocialista építő munkánk fontos alkotóeleme. Ezt bizonyítják a naponta megjelenő híradások és a településfejlesztési versenyben elért kiváló eredmények is. S. B.
