Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-08 / 82. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. április 8. Bővíti a szolgáltatásait a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer A közelmúltban tartotta közgyűlését a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer. Az eseményen részt vettek a partnergazdaságok képviselői.' A legutóbbi összesítések szerint 156 mezőgazdasági nagyüzem termeli a tengerit, a búzát, a napraforgót, a szóját és néhány takarmánynövényt, a bajai technológia alapján, mintegy 240 ezer hektáron. A BKR alapelve, hogy szocialista géprendszerekre építi a termelést. 0 A BKR központi szolgáltató üzemében az új T—150-es traktorokat készítik elő átadásra, a taggazdaságok részére. Pgip| A termelési rendszer szakmunkásai tráktormotorokat is javítanak. A tanácskozáson az ügyintéző gazdaság — a Bajai Mezőgazda- sági Kombinát — vezérigazgatója, Vámos Ferenc, kifejtette, hogy milyen törekvésekkel igyekeznek javítani a kapcsolatokat taggazdaságaikkal. Már az elmúlt esztendőben új szerződéseket kötöttek, amelyben jobban érvényesültek a kölcsönös előnyök, bővítették a szolgáltatásokat. Többek között megállapodtak a Kiskunhalasi Állami Gazdasággal, annak érdekében, hogy a szaktanácsadást a gyepgazdálkodásra is kiterjesszék. A géppark felújítására és bővítésére a partnerekkel történt megállapodás alapján 406 millió foript hitelt vesznek igénybe. Ezzel a lehetőséggel 92 mező- gazdasági nagyüzem élt. Nagy előrelépést jelent, hogy a kalocsai körzetben 600 hektárnyi területen jugoszláv vetőmag alkalmazásával megkísérlik a hektáronkénti 10 tonna termés elérését. A Kalocsai Állami Gazdaság 100 hektáron vállalta az említett import szaporítóanyag vetését. A szocialista országokkal erősítik a kapcsolatot a gépek, alkatrészek beszerzése érdekében. A Szovjetunión kívül a Német Demokratikus Köztársaságból is sok gép érkezik a partnergazda■Ha értékeljük állattenyésztésünket?, szükséges említést tenni arról, hogy hol foglalunk helyet az állati termék előállításában a világon. Az egy személyre jutó termelés tekintetében csak Dánia előz meg bennünket. Hazánkban száznegyvenhét kilogramm, az Amerikai Egyesült Államok száztizenhét kilogramm az arány. A sertéshizlalásiban az 1950-es. években egy kilogramm súlygyarapodáshoz még hat-hét kilogramm takarmány kellett, napjainkban négy-öt kilogramm szükséges, amit még lehet csökkenteni. A nagyüzemi állattenyésztésen kívül jelentős a háztáji állatállomány takanmányigénye ds. A megyei galbonaforgaimi és malomipari vállalat kezdettől fog- - va igyekszik oly módon is segíteni a kisüzemeket, hogy takar- mányboltokat létesített. Az elárusítóhelyek száma tavaly már meghaladta a százat. Ez azt jelenti, hogy szinte valamennyi -községben és városban van bolit- , ja a vállalatnak. A változó gaz- I dasági helyzethez igazodva a galbonaipar üzletei választékbővítéssel, kulturáltabb kiszolgálással segítik a termelők ellátását. A mezőgazdasági nagyüzemeik irányítják a háztáji termelést és egyúttal segítik is. Ennek eredságokhoz. A Fortschritt céggel együttműködve gondoskodnak az alkatrész-utánpótlásról. Az említett vállalat azt is megígérte, hogy a legújabb nagy teljesítményű traktoraiból is juttat a BKR gazdaságainak. Egyelőre kísérleti célra, később pedig, amennyiben beválnak a gépek, nagyobb meny- nyiséget szállít. A bajaiak kezdeményezésének híre túljutott már az ország határain is. A Szovjetunióban egyetemi tankönyv készült módszerükről, és egyre nagyobb területen alkalmazzák. Bulgáriában és Mexikóban már tavaly is kiváló eredményeket értek eL Az előbbi országban 3,8 tonnáról 6,1-re, az utóbbiban pedig 3,4 tonnáról szintén 6,1-re növelték a hektáronkénti átlagtermést. Az idén Mexikóban ezer hektáron termelnek a bajai technológia szerint tengerit. Bulgáriában pedig tárgyalások folynak arról, hogy 10 ezer hektáron művelik a BKR útmutatásai alapján a kukoricát. Juhász László, . a termelési rendszer igazgatóhelyettese hangoztatta, hogy különösen az utóbbi években történt fejlődés, de legtöbbet az elmúlt. esztendőben léptek előre a technológia finomításában. Felhívta a partnergazdaságok figyelmét, hogy csak ménye, hogy sóikat fejlődött a kisüzemi állattenyésztés. Az egyöntetűbb állatállomány értékesítése szervezettebb munkát kíván.1 Az ipar már tavaly megkezdte a takarmányok konténerrel történő házhoz szállítását. Száz kilogrammonként húsz forint kedvezményt ad a kistermelőknek. A támogatás egyértelmű célja a kisüzemek segítése, állattenyésztésük fejlesztése. Az élmúlt évi tapasztalatok alapján a vállalat tovább bővíti ezt a szolgáltatást. A kistermelők tüdják, hogy igényüknek megfelelően beszerezhetik állatállományuk számára a táptakanmányokat. Az ipar a félintenzív tápoktól egészen a legkorszerűbben kevert takarmányig árusít. Természetesen a háztáji állomány is szakszerű tartást kíván, jó tanácsként említem meg, hogy feltétlenül kerüljék a termelők a zsúfolt tartást, a huzatos, nyirkos helyiségekben ne tenyésszenek jószágot. Nélkülözhetetlen a jó ivóvíz, az elegendő etetőrész és a higiénia. Sókan nem tudják, hogy a tápokhoz gazdasági abrakot hozzákeverni nem szabad, mert megváltozik az emésztési együttható, az aminósavak egymáshoz való aránya, elmarad a várt eredmény. A takammányféleségek recep- túráját a Gabona Trösztnél szánkkor érik el a kívánt termésátlagokat, ha betartják a termelési fegyelmet. Megjegyezte, hogy például tavaly kevesebb műtrámítógépek segítségével állítják össze. Igyekeznek a legkedvezőbb béltartalmat elérni. Az így elkészült recept csak az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség engedélye alapján kerülhet a magyar szabványba és ezt követően válik lehetővé a keverőüzemi gyártás. Az üzemek szigorú technológiával, minőségi és laboratóriumi ellenőrzéssel gondoskodnak arról, hogj( a szabvány érvényesüljön. A központi értékelések szerint a gabonaipar tavaly olyan beltar- talmú tápokat készített, amelyekre jellemzőek a fehérje- és energiatöbbletek. Ez nem kívánatos, mert különösen a sertéshizlalás esetében fehérjepazarlás is jelent. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a gabonaiparon -kívül a termelőszövetkezetek, a téesz-közd vállalatok, állami gazdaságok is gyártanak táptakarmányt. A különböző szektorokban történő tápok előállításának minőségét és hatósági felügyeletét a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség látja el. Mivel több szektor készít keveréktakarmányt, a minőség is különböző lehet. Ha a kistermelők panaszkodnak, hogy nincsenek megelégedve a vásárolt takarmánnyal, minden esetben ellenőrizni kell, hogy honnan származik. • Hibáik előfordulhatnak, hiszen érkeztek hozzánk is reklamációk. Az a kérésünk, ameny- nytben panasz van a keveréktakarmányra, azonnal jelezzék, hogy megtehessük a szükséges Intézkedéseket. A szigorú ellenőrzés mellett Is történhetnek mulasztások. Felföldi Károly szaktanácsadó gyát használtak fel a gazdaságok — rosszul értelmezett takarékosságból — mint az előző esztendőben. Az elképzelések között szerepel, hogy a megyei AGROKER- rel, valamint az AGROTRÖSZT- tel szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a gépek, az alkatrészek beszerzése érdekében. Nagy vívmány, hogy az NDK gyártmányú IFA-tehergépkocsik alkatrész- utánpótlásának megoldására a közeljövőben raktárt nyitnak. A közgyűlésen hozzászólók hangsúlyozták, hogy érdemes tovább bővíteni á szolgáltatások körét a BKR-nek. Helyes az a tö- .wtojégA hpg£, e^y-jfiffy.jB^rtnergaz- dáságnál limnaen^tem^ztett nővé rijCköííSlíéiű 'tófchnóte^áját kidolgozzák annak érdekében, hogy minél jobb eredményt érjenek el. Kicsendült a felszólalásokból: a termelési rendszer feladata, hogy a partnergazdaságokban ésszerűbbé. jövedelmezőbbé tegye a munkát. A legújabb módszereket a lehető leggyorsabban tegyék közkinccsé a szaktanácsadás jó megszervezésével. Tapasztalat- cserékkel az információáramlást meg lehet gyorsítani. K. S. Malacvásárlási akció Hartán A szövetkezet és a háztáji együttműködése A kalocsai járás legtöbb szövetkezete régóta szívügyének tekinti a nagyüzemi és a háztáji állattartás összehangolt fejlesztését. Szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek működnek járás- szerte. Mindemejlett jól kihasználják a közös és a háztáji kölcsönös érdekeit. Dunavecsén évente 'több ezer vágóállatot értékesítenek a Béke Tsz közvetítésével a kistermelők. Solton a három szövetkezet megegyezése szerint, a Szikra Tsz háztáji üzemága szervezi, és lehetőségeihez-mérten, egyéb módon is segíti az egész község kisgazdaságainak állattenyésztő, hizlaló tevékenységét. Szalkszentmártonban az elmúlt évben már, negyvenöt millió forintra emelkedett a háztáji ágazat termékforgalma, tekintélyes részét a tenyész- és vágóállat értékesítése tette ki. Az elmúlt napokban Hartán, az Erdei. Ferenc Termelőszövetkezet kezdeményezett a háztáji gazdaságok körében malacvásárlási akciót. A minőségi feltételektől függő felvásárlási áron tpvább- tartásra, hizlalásra 12—15 kilogramm átlagos súlyú növendék- állatokat vesz át a háztáji gazdaságoktól. Azért, hogy a szállítással járó gondoktól az állattartókat mentesítse, az értékesítésre felkínált malacokat közvetlenül a kistermelők udvarán veszi át a szövetkezet. A hartai közös gazdaság az akcióban részt Vállaló háztáji termelőknek támogatást nyújt kocasüldő beszerzésére. Gazdasági abrakot kedvezményes áron, tápot és takarmánykoncentrátumot pedig kiskereskedelmi áron adja. Támogatja a háztáji gazdaságokat sertésól építésében Is, ha az érdekelteknek nincsen alkalmas gazdasági épületük. 0 A csehszlovák gyártmányú Cristall-Zetor traktorok garanciális szervijét a termelési rendszer szerelőcsarnokában végzik. (Méhes! Éva felvételei) A kistermelők és a gabonaipar kapcsolata A köztudatban úgy ismert, hogy az állattenyésztés ipari abrakke verék-igényének nagyobb hányadát 1960-tól — vagyis a gyártás kezdetétől — hazánkban a Gabona Tröszt vállalatai állítják elő. Az első erőtakarniánygyár létesítése ma már történelem. 1960-ban az országos keveréktakarmány- termelés összesen százezer tonna volt, tavaly csak Bács- Kiskun megyében elérte a hatszázhatvanötezer tonnát. Ebből mintegy harminc százalékot gyártott a gabonaipar, a többit a mezőgazdasági nagyüzemekben készítették. Miért bizalmatlankodik a kölcsönző? A tv-reklám szinte naponta harsogja a fülünkbe: Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön! Ha valaha, akkor most bizony odafigyelünk az ilyen ajánlatokra, s alkalomadtán élünk is vele. Ezt tette a Kecskemét, Petőfi Sándor u. 1. szám alatt lakó Darvas László is, aki írógép kölcsönzése érdekében kereste fel az Arany János utcában levő üzletet. Közölte, mindössze három órára veszi igénybe a masinát, melyet hoz is vissza, amint befejezte a sürgős írnivalóját. Eme szándéka azonban nem talákozott a bolti feltétellel, az ott dolgozók ugyanis tudomására hozták, kultúrcikk kölcsönzéséhez kezesre van szükség. Olvasónk bizonygatta ugyan, hogy munkaidőben nehéz lenne idehívnia bármelyik ismerősét, barátját, s becsületszavát is adta, vigyáz a gépre, mint a két szemére, és a meghatározott időben sem felejti visszavinni, de érvei nem hatottak. A szabály — mondták neki — világos, attól eltérni nem lehet. Elment a kedvem a kölcsönzéstől, én sem bízok azokban, akik velem szemben a bizalmatlanság jegyében akarnak tárgyalni a kölcsönadásról. Itt említem meg, a 30 ezer forint értékű parkettacsiszológépet minden további nélkül cipelhettem volna haza, ahhoz ugyanis nem kell kezes. Igaz, nem kultúrcikk... Ki érti ezt a logikát? — zárja sorait a panaszos. Hadd reagáljunk gyorsan, a kölcsönző vállalat eme intézkedését illetően mi sem találunk elfogadható magyarázatot. Legfeljebb azt, hogy'a túlbürokratizálás gyakorlatától még ez a cég sem szabadult meg, Pedig az ügyintézés bonyolultsága aligha szolgálja az ottani forgalom növekedését, arról nem is beszélve, hogy a bolt és az ügyfelei közötti kölcsönös érdek kialakulásának legfőbb kritériuma a bizalom. Ez utóbbi jelenleg „hiánycikk” a kölcsönzői pult túlsó oldalán, ahol úgy tűnik, kevésbé tartják kulturáltnak a szóban forgó és más hasonló eszköz kölcsönvevőlt, akiknek aláírása és, személyi igazolványának száma nem elegendő garancia a birtokukba került pár ezer forintos társadalmi tulajdon megóvására. Kár... KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mit kell tudni a munkavédelemről? A kecskeméti N. E. szakmunkás egy ideje olyan beosztásban dolgozik, mely alaposan próbára teszi egészségi állapotát. Mint a szerkesztőségünkben személyesen elmondotta, a műhely különféle ártalmainak csökkentését, illetve megszüntetését többször kérte, eddig hiába, ugyanis a főnökei arra hivatkoznak, az intézkedéshez sok pénz kell, de a vállalat nehéz anyagi helyzete nem tesz lehetővé efféle kiadást. A teendőm eredményesebb ellátása, a hatékonyabb termelés és nem utolsósorban a saját biztonságom fokozása érdekében vajon igényt tarthatok-e határozottan a munkakörülményeim jobbítására? — kérdezi olvasónk. A Minisztertanács rendelete értelmében a dolgozó jogosult megkövetelni azt, hogy a munka biztonságos végzéséhez nélkülözhetetlen felszereléseket, szerszámokat és védőeszközöket, az előírt védőitalt, valamint tisztálkodószereket rendelkezésre bocsássák. Ha a munkaköri kötelesség teljesítése a műszaki megoldással teljes mértékben ki nem küszöbölhető veszélyekkel, ártalmakkal jár, kiegészítő védelemként egyéni védőeszközt, védőitalt kell biztosítani. Eme rendelkezés idén január elseje óta van hatályban, végrehajtását tehát máris kérheti olvasónk. Ha ezzel kapcsolatban továbbra is nehézségek merülnek fel, javasoljuk, forduljon segítségért a helyi szakszervezeti bizottságihoz! Mikor lesz .úi. postaláda a Széchenyivárosban? Csaknem két hónappal ezelőtt már szóvá tettük lapunkban, hogy a kecskeméti Széchenyivárosban kevés a levélszekrény, emiatt sok ottani lakos hosszú — esetenként a megyeszékhely centrumába jutással is felérő — utat kénytelen megtenni, hogy küldeményeit bedobhassa a környékbeli postaládába. — Jó néhány érdekelt olvasónk — így Kovács Ibolya, Fekete Mihály és P. E.-né — most újból e panasszal fordult hozzánk, kifejezve nemtetszését, hogy a posta az ilyen pofonegyszerű ügyben is képtelen a gyors cselekvésre. Vagy talán nem is vesz bennünket komolyan ez a szolgáltató cég? — kérdezik az emberek. Mindenekelőtt hadd szögezzük le a kedélyek megnyugtatására — no és a tárgyilagosság kedvéért^ is —, a Széchenyiváros postaládáinak hiányát 'illetően nincs ><?k vészharangot kongatni'. Hiszen a térségben ez idő szerint is négy helyen — az Akadémia körúti egyik buszmegállónál, a Nyíri úti élelmiszerboltnál, a Széchenyi sétányon és a 6-os számú postahivatal előtt — van levélszekrény. Ezt az ellátottságot a helység többi városrésze akár meg is irigyelhetné. Persze, e szolgáltatás további javításának szükségességét korántsem ellenzi az illetékes. Sőt, a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője, dr. Lénárd László röviddel ezelőtt azt közöld te velünk, máris intézkedett, melynek értelmében új postaládát szerelnek fel az Irinyi u. 38. szám alatti szolgáltatóház mellett. Összeállította: Velkel Árpád Kár lenne, ha kára lenne nélkülünk i
