Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

1981. április 28. • PETŐFI NEPE • 3

A KISZ BÁCS-KISKUN MEGYEI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE

Romány Pál felszólalása

(Folytatás az 1. oldalról.)

az üzemi négyszögek több munkahelyen nem kifogástalanul működnek. Szép számmal akadnak olyan munkahelyek, ahol meg sem hívják a* döntésre jogosult fórumokra a KISZ-vezetőt, vagy éppen a döntést előkészítő munkában mellőzik az ifjúsági vezetőt.

— Mi a politikai döntésekben való szakszerű részvételünket úgy értjük, hogy bizonyos kérdéseket először abban a témában jártas és magas szinten ismerő fiatal kollektívák véleményezzenek — mondotta a KISZ megyei első titkár.

A továbbiakban azzal a fiatalokat is közvetlenül érintő nagyon lényeges kérdéssel foglalkozott az előadó, hogy a családalapítók népes tábora hogyan és milyen módon tudja a családalapításhoz szükséges anyagi feltételeket előteremteni.

— Itt a küldöttértekezleten is el kell mondanunk, hogy szövetségünk nem tudja megoldani ezt a feladatot. Azt azonban fontos és kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy kezdeményezzünk és vegyünk részt minden olyan forma, módszer kialakításában, működtetésében, amely a lakáshoz jutás anyagi terhét enyhíti. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy részt vegyünk a lakások elosztásában. Ebben követésre méltó példának tartjuk a kecskeméti KlSZ-bizott- ság által kidolgozott rendszert. Véleményünk szerint meg kell szüntetni a lakáshoz jutás pénzügyi támogatási rendszerében az ifjúság egyes rétegei közötti indokolatlan differenciálásokat, olyat, mint a munkás és értelmiségi fiatalok közötti, a falusi és városi fiatalok közötti hátrányos hitelfeltételeket.

— Nem hiszem, hogy csak én hallottam olyan példát: egy okos munkahelyi vezető annak érdekében, hogy megtartsa a korszerű termelésben ma már nélkülözhetetlen, magasan képzett szakembereit, arra kényszerül, hogy egy hónapra fizikai állományba sorolja a műszaki fiatalokat, csak azért, hogy a munkáslakás-akció pénzügyi támogatását is megkaphassák. Vagy: tarthatatlannak tartjuk itt a megyében azt a hátrányos helyzetet, amelyben a lakáshoz jutás pénzügyi támogatása szempontjából a falusi fiatalok .vannak. Különösen lényeges . ez ma, amikor már politikai programmá válik a falu népességmegtartó képességének növelése.

— A fiatalok jónak tartják és fokozottan igénylik a lakáshoz jutás lépcsőzetes módját. Ezért megítélésünk szerint még több albérlők házát és garzonlakást' kell építeni Kecskeméten kívül a megye többi városában is. Az egyedülállók joggal kifogásolják, hogy az ő lakásgondjuk megoldáA vita

A beszámoló fölötti vitában elsőként Kuris Piroska bácsalmási gimnazista kapott szót, s a kongresszusi levél vitájának tapasztalatairól beszélt. A tanulók mozgalmasabb, fiatalosabb KISZ- életet szeretnének — fejtette ki, s megjegyezte: nincs minden rendben a politikai vitakörrel

som. A megoldás az, ha jó programokat szerveznek, s azokra az összes KISZ-tagot mozgósítani tudják.

Balázs Mihály, az akasztói Béke Szakszövetkezet fiataljainak küldötte a kiskőrösi járási agrárértelmiség helyzetét elemezte. Három év alatt megduplázódott a fiatal diplomások száma, s a nagyüzemek hathatós segítsége folytán megállt az elvándorlás. A mozgalmi munkában számos feladatot látnak el' a fiatal agrármérnökök : szervezik a szocialista munkaversenyt, politikai előadásokat tartanak.

Miklós Blanka, a megyei tanács fiataljainak nevében a szocialista demokráciáról és a KISZ szerepéről beszélt. Véleménye szerint, noha megvannak a szocialista demokrácia lehetőségei, ezeket nem tudják mindig élettel megtölteni a fiatalok, főként azért, mert nem minden döntésbe vonják be őket. Nézete szerint a KISZ tekintélye tagságának; szervezeteinek erejétől függ.

BácspKiskun megye kisdobosai és úttörői képviseletében Lednicz- ki Ildikó köszöntötte a küldöttértekezletet. Beszámolt az úttörőszövetségben folyó munkáról, majd a gondokról szólt.

— Sok köztünk a lakótelepi gyerek. Ök attól hátrányos helyzetűek, hogy az iskolák négy fala közül az otthon sok szürke fala közé mennek haza. Ennek ellenére mindenki csodálkozik azon, hogy nem lehet velük bírni. Hát kérdezem én, kinek van arra energiája, hogy mindig csak viselkedjen?

Ezt követően dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka köszöntötte a tanácssáról kevés szó esik, és még kevesebb intézkedés történik, jóformán a lakáshoz jutásuk kilátástalan.

— Fiataljaink ismerik és tudják, hogy az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott életszínvonal-politika a következő időszakra visszafogottabb belső fogyasztást irányoz elő, ami jelen helyzetben a lakásépítések számának csökkenésében is megmutatkozik, így a probléma megoldását nem az erőnkhöz képest több lakás megépítésében látjuk, hanem a jobb elosztási viszonyokban, a cserelehetőségekben. Véleményünk szerint itt kellene nagyobb szerepet kapnia a KlSZ-szerve- zeteinknek is.

A továbbiakban Gráner Gyula szólt a fiatalok szabadidős programjának jobb megszervezéséről, a klubok munkájáról, majd az ifjúság kommunista nevelésével kapcsolatban a következőket hangsúlyozta:

— Nagyon fontos feladatunknak tartjuk, hogy az ifjúságot megismertessük a politikai kérdésekkel, a magyar munkásmozgalom harcával, eredményeivel. Tisztában kell legyünk népünk több mint 35 éves harcának eredményeivel, s annak a munkának követelményeivel, amelyet pártunk vezetésével a fejlett szocialista társadalom építése igényel. Lényeges, hogy jól értsük jelenünket és a jövő feladatait is. Mégpedig úgy, hogy a történelmi ismeretekre alapozva akarjuk a mai valóságot ellentmondásaival együtt megérteni.

— Politikai nevelőmunkánkkal a párt politikájának hirdetésével és magyarázásával a KlSZ-szer- vezetek egész tevékenységével az a célunk, hogy a fiatalok körében általánossá tegyük a szocialista életmódot, amelyben -megvalósul a munka társadalmi szerepe, a közösségi gondolkodás, a sokoldalú művelődési igény, a közélet és magánélet harmonikus egysége. Olyan embereket akarunk , nevelni, akiknek életében egységet alkot a munka, a közéleti tevékenység, a művelődés, a szórakozás, a testedzés és pihenés.

A KISZ megyei első titkára ezután az üzemi, lakóterületi KISZ- munka, illetve az alapszervezetek tevékenységének továbbfejlesztéséről szólt részletesen, majd vitaindítóját így fejezte be:

A továbbiakban legfontosabb célunk és feladatunk, hogy olyanná formáljuk, neveljük tagjainkat, akik 10—20 év múlva is biztosítják a megye, az ország szocialista viszonyok közötti építését. Ezért a jövőt megalapozó munkáért érzünk itt ma felelősséget. Így vitassuk meg közös dolgainkat, döntsünk közös feladatainkról — mondta végezetül Gráner Gyula.

kozás résztvevőit. A következő hozzászóló Kupsza Benjámin, a KISZ bajai járási Bizottságának titkára, a politikai képzés általuk bevezetett formájáról tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta,'hogy a korábbi általános tematika helyett szakosított, a reszortokat figyelembe vevő programot vezettek be, s hogy ez a korábbinál hatékonyabb eszköznek bizonyul az aktivisták felkészítésében. Hangot adott annak a véleményének, hogy a bajai KISZ-iskola kihasználatlan : két-háromszor annyi embert mozgósítanak egy-egy tanfolyamra, ahány résztvevőt oktatni lehet, de így is csak 50 százalékos a megjelenés.

Tori Judit, a 608-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója a szakmunkástanulók munkájáról számolt be. Egyetértenék azzal, fejtette ki, hogy emelni kell a szakmunkásképzés színvonalát, de gond, hogy kevés és rossz előképzettségű fiatal jelentkezik. Üjabban megoldódott a tanulók közművelődése és ha zökkenőkkel is, de biztatóbban működik a tanulói szakszervezet.

Besze Tamás, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet fiataljainak küldötte azt hangsúlyozta, hogy az agrárértelmiség ma már jelentős számú és erejű társadalmi „réteg” 'r- csakhogy ezt még sok helyütt nem ismerik el. El még az a felfogás, hogy csak az orvos és a pedagógus az értelmiségi.

Csirkovits Erzsébet, a bajai Tanítóképző Főiskola KISZ-bi- zottságának titkára arról beszélt, hogy viszonylag könnyű bejutni az intézménybe, ami miatt sok alkalmatlan fiatal is bekerül, akik között számosán érdektelenek. A végzett pedagógusok fizetése a megélhetésre is alig-alig elég és nem tükrözi azt a társadalmi megbecsülést, amit munkájuk feltételez.

Ezután dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre.

— Az ifjúsági szervezet tanácskozását méltán kíséri megfelelő figyelem itt Bács-Kiskunban, az országban és kísérte városainkban, községeinkben. Ez a figyelem mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt figyelme, de az egész lakosságé is. Üdvözlöm mindannyiukat a párt megyei bizottsága nevében, s kívánok jó tanácskozást, döntéseik megvalósításához erőt és szívósságot és majd a X. kongresszus határozatainak megvalósítása fölött sok-sok igaz örömet — mondta felszólalásának elején a megyei pártbizottság első titkára, majd így folytatta:

— Szövetségük munkájáról alkotott véleményünk egybeesik a KISZ megyei bizottsága által beterjesztett értékeléssel, beszámolóval. A jó egy évvel ezelőtt megtartott megyei pártértekezlet megállapításai, az akkor elfogadott értékelés helytálló ma is. A KISZ eredményesen vesz részt politikánk alakításában, ismertetésében és megvalósításában. Szervezi a KISZ-fiatalokat, növeli aktivitásukat, segíti közös gazdasági, politikai céljaink elérését. Gondjaik, amikről szóltak, valós, megoldható gondok. Ami az úttörőszövetséget illeti, jelen van az; iskolákban, nevel és tanít, s igazi öröm, hogy a legtöbb helyen a gyerekek szeretik az úttörőmunkát.

— Az ifjúsági szövetségünk szervezete, rendje saját előírásaik szerint alakul, s a fiatalok szervezettsége is növekedett. De szeretném hozzátenni, hogy a KISZ bázisa tovább szélesíthető és szélesítendő. Anélkül, hogy az írásos és szóbeli beszámoló tételeit felsorolnám, magam is egyetértek azzal, hogy jó, eredményes a KISZ munkája. Sikeresnek tartjuk a megye ifjúságának fejlődését, előrehaladását a tanulásban, termelésben, mindenféle munkában.

— Amikor a KISZ választott bizottságai vezetőinek, aktivistáinak eredményeit a megye egész fiatalságának sikereit elismerjük, akkor másról is szólni kell. Köszönetét kell mondani az indító családoknak, szülőknek, nevelőknek, mestereknek, művezetőknek, egyszóval mindenkinek, aki értelemmel, szeretettel gondját viseli a fiataloknak és egyengeti útjukat.

— Azt mondtam első gondolatként, hogy véleményünk, pártbizottságunk értékelése egybeesik a beszámolóban foglaltakkal. De szeretném hozzátenni, hogy nem egyezik meg mindenben és ez,természetes, hiszen a nézőpontok nem mindig pontosan ugyanazok. Az eltérés, hogy több igazán nagyszerű kollektívánk, személyünk, fiatalunk, ifjúmunkásunk és tanulónk van, mint amennyire az elmondottak alapján következtetni lehet. Nagyszerű nemzedék nőtt fel a mi országunkban. A szocialista brigádok mellett helyük van a legjobbak között a kiváló határőröknek, a főiskolásoknak, akik felkészülésük mellett segítették és segítik külföldi barátaik vizsgára való felkészülését is. Említhetném a fiatal alkotóinkat, a BÁCSTERV, a BÁCSÉP munkatársait, valamint sok más vállalat, intézmény dolgozóit, akiknek munkáját név szerint is érdemes megismertetni a megye lakosságával: Lemhényi Attila tervező mérnököt és csoportját, akik Állami-díjat kaptak, a Petőfi Nyomda többszörös aranykoszorús brigádját, a Fémmunkás Vállalattól Molnár Sándort, a Paksi Atomerőmű ifjú építőjét. Keresztes Irént, a honvédkórház műtőasszisztensét, aki első lett az országos szakmai vetélkedőn, a Szikszói István által vezetett BÁCSÉP-festőbrigádot, amely az ország legjobb ifjúsági brigádja zászló tulajdonosa.

— Ez csak öt név, de ötszázhu- szonkét ifjúsági brigád van a megyében és ebből 68 viseli a kiváló címet. Es öröm látni azt az eredményt is, amit az új megyei kórház, a Bajai Húskombinát építésénél a fiatalok elértek. A KISZ- védnökségek eredménye méltó arra, hogy mindkét létesítménynél kőbe véssék a neveket, és ezt tessék szó szerint érteni. Javaslom, hogy a KISZ megválasztandó megyei bizottsága kezdeményezze: ezeket a védnökségeket megfelelő módon örökítsék meg, hogy büszke lehessen az a fiatal, aki majd egyszer a gyermekével arra sétál.

Felszólalásának további részében Romány Pál ismerteti« a küldöttgyűlés résztvevőivel, hogy a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén miképpen minősítette a megye társadalmi, gazdasági helyzetét, majd ezt követően a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága határozati javaslatához néhány gondolatot fűzött.

— A határozattervezetet jónak minősítették az eddigi felszólalók és magam is annak tartom. Indokoltak azok a követelmények, amelyeket megfogalmaz, tehát jó szívvel mondom, hogy fogadják •meg. Indokolt kérések is elhangzottak, mint például a kecskeméti ifjúsági és úttörőház létesítése. Bejelentem, hogy a városi tanács még ebben a hónapban megkezdi ennek előkészítését.

— Ismerve, számon tartva mindazokat a feladatokat, amelyek a közművelődésben az alkotó értelmiség munkájában előttünk állnak, szeretném a termelőmunkára irányítani a figyelmet. A tanulás során ezekre kell jól felkészíteni az ifjúságot. Ezért hasznosak egyebek között a szakmai vetélkedők is.

— Befejezésül a megválasztandó’ kongresszusi„kjildöttektpl azt kérem, képviseljék jól Bács-Kiskun megye. ifjúságát, a KISZ X. kongresszusán. Mondják el, hogy a mi megyénkben együtt él és jól boldogul a magyarokkal a • délszláv, a német és a szlovák nemzetiség — és ez nem volt mindig így. Ebben a megyében a hat várossal és a három városjelölt településsel együtt szépen fejlődnek a községek, olyan házak épülnek, amelyek lakói már minden szobát laknak — és ez sem volt mindig így. Ebben a megyében olyan ifjúság él, tanul, dolgozik, amely tovább halad apái útján — mondta felszólalásának végén dr. Romány Pál.

•

A következő felszólaló Sulik József, a kecskeméti magnetofongyár KlSZ-bizottságának titkára volt, a termékszerkezet-változtatás szükségességét hangsúlyozta. Élni kell tudni a differenciált bérezés lehetőségeivel, hangsúlyozta, meg kell tanulni értékelni

a végzett munkát, hogy az éljen jobban, aki többet tesz az asztalra. Szólt a szakmunkásképzés hiányosságairól is: javasolta, hogy a beiratkozást pályaalkalmassági vizsgálat előzze meg.

Ebéd után Hevét Terézia, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést, majd Halász Lászióné uszódi küldött szólalt föl. A kalocsai járási lakóterületi KISZ-munkáról beszámolva a kis létszámú alapszervezetek gondjait említette: a szükséges felszereléseket csak akkor tudja biztosítani számukra a tanács, ha KISZ-alapszervezetből ifjúsági klubbá alakulnak. A sportról szólva kifejtette: aki számára már nem kötelező a tornaóra, annak többnyire eszébe sem jut, hogy rendszeresen mozogjon.

Köszöntötte a küldöttgyűlést Csákváry Józsefné, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja, majd Menczel György, a bajai küldött a közművelődési bizottság városi vezetője kapott szót. Ezután Kisné Csányi Anikó megyei úttörőelnök lépett a mikrofonhoz.

— Ma olyan szocialista nevelő iskolára van szükség — mondta egyebek között — amely képes az egész személyiség harmonikus, differenciált fejlesztésére, átfogja és befolyásolja a fiatalok egész élettevékenységét: a tanulást, a közösségi, közéleti, valamint a munka- és szabadidős tevékenységet egyaránt. E sokrétű feladat- rendszer maradéktalan megvalósítására az általános iskola egyedül képtelen. Bács-Kiskun megyében jelenleg csaknem 62 ezer a tanulók száma, ez az ismert demográfiai okok miatt az elkövetkező években tovább növekszik. Az egyre gyarapodó gyermeklétszám megfelelő elhelyezése, tartalmas szabadidős programjai a jelenleginél is több tantermet, úttörőszobát és úttörőotthont, valamint tábort igényelnek. Egyben arra is szükség van, hogy a nevelés méginkább össztársadalmi feladattá váljék. A pedagógusoknak számtalan társadalmi kötelezettségnek kell eleget tenniük, olyanoknak is, amelyek elvégzésére nem biztos, hogy csak ők lennének alkalmasak. Ezek időt, energiát vonnak el az oktató-nevelő munkától. A tennivalók osztásánál tapasztalható társadalmi aktivitással sajnos ellentétes arányiban áll az elismerésük, megbecsülésük. ■ ■ u i. i

Dufka , Sándor kiskunhalasi küldött az újítómozgalom» ellentmondásairól beszélt. Noha hatvan napon belül kell elbírálni egy- egy javaslatot, ezt az esetek többségében nem tartják be és gyakran előfordul, hogy nagy értékű újításért csak eszmei díjat fizetnek. Szinyi Károly kunszentmik- lósi küldött a tömegsport-mozgalom nehézségeiről szólt, arról, hogy az állami irányítás és a társadalmi végrehajtás sok gonddal jár, továbbá arról, hogy nincs elég pénz a tömegsportra: ez csupán az egyesületek évi költség- vetésének 8 százalékát jelenti.

Schön Ferenc a KISZ Kalocsa városi Bizottságának titkára beszámolt a küldötteknek arról, hogy Kalocsán a városi tanács a

VI. ötéves terv folyamán minden fiatalt házast az illető család anyagi lehetőségének megfelelő lakáshoz juttat. A továbbiakban a kulturális programok előadóiról szólt: alig-alig van olyan program, amely igazi élményt adva a ma

problémáira adna választ — ebben a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztálya segíthetne azzal, hogy orientálná a fiatal művészeket.

Kampós Jenő, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság küldötte tájékoztatta az értekezletet arról, hogy a háztáji »kisegítő gazdálkodásban való részvételt Halason egyéni KISZ-feladatvállalásnak ismerik el, s például - a szőlő részesművelésére eddig kétszázan kötöttek szerződést.

Pálinkás István kiskőrösi küldött a szakszövetkezeti fiatalok KISZ-munkájáról, Szabó István, a KISZ Baja városi Bizottságának titkára a szervezeti élet javításának lehetőségeiről, a bürokrácia csökkentésének szükségességéről szólt. Farkas Károly kecskeméti küldött azt a tényt emelte a figyelem középpontjába, hogy hazánkban a 15 és 30 év közötti korosztályból egymillióim nem végezték el a nyolc általánost, ez sürgető KISZ-feladatot is jelent.

A vitát Gráner Gyula foglalta össze, majd a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót és az egyéb dokumentumokat.

Ezután Tóth-Baranyiné Lóczi Edit a jelölőbizottság elnöke ismertette a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága tagjaira, a pénzügyi ellenőrző »bizottság tagjaira, valamint a kongresszusi küldöttekre beérkezett javaslatokat. Ezt »követően a küldöttek titkos szavazáson megválasztották a tizenhéttagú megyei KlSZ-bizottsá- got, a tizenháromtagú megyei pénzügyi ellenőrző bizottságot és azt a harmincöt fiatalt, akik Bács- Kiskunt a KISZ X. kongresszusán képviselik.

A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága első ülésén Gráner Gyulát választotta első titkárává. A KISZ-bizottság titkára lett dr. Adorján Mihály és Bata Zsuzsanna. A KISZ-bizottság további tagjai: Csemus Ferenc, a tisza- kécskei nagyközségi KlSZ-bizott- ság titkára, Csirkovits Erzsébet, a bajai Tanítóképző Főiskola hallgatója, Hegedűs Andrea, a kiskunfélegyházi Móra Gimnázium tanulója, Hegedűs Zoltán, a KISZ Kecskemét városi Bizottságának titkára, Heksch Gyula, a bácsbo- kodi művelődési ház művészeti vezetője, Hermanusz Ferenc, a dunavecsei »Béke Tsz közgazdásza, Kenedics Károly, 'a Kiskunhalasi Állami Gazdaság személyzeti vezetője, Kisné Csányi Anikó me-, gyei úttörőelnök, M ácsai Mária, a Hosszúhegyig Állami Gazdaság technológusa, Raj' Sándor, a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyárának esztergályosa, Romsics Éva, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat szakmunkása, Sulik József, a kecskeméti magnetofongyár csoportvezetője, Szűcs Julianna, az IGV kiskőrösi gyára meósa, és Tóth Antónia, a 607-es szakmunkásképző intézet tanára.

A KISZ Bács-Kiskun megyei pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke ismét Újvári Sándor, a kiskunhalasi Semmelweis kórház pénzügyi osztályvezetője lett.

Bács-Kiskun megyét dr. Adorján Mihály (Kecskemét), Barabás Miklós (Budapest), Csirkovits Erzsébet (Baja), Dániel László (Kecskemét), D ékány István (Kecskemét), Esküdt Gyula (Budapest), FIaisz Erzsébet (Kecskemét), Gazdag László (Jánoshalma), Gráner Gyula (Kecskemét), Hegedűs Zoltán (Kecskemét), Horváth Erzsébet (Baja), Illés Tibor (Kecskemét), Juhász Ilona (Kiskunfélegyháza), Kampós Jenő (Kiskunhalas), Kállai Éva (Baja), Kisné Csányi Anikó (Kecskemét), Kugelmann Magdolna (Kiskunhalas), Miklós Zoltán (Baja), Nagy Ágnes (Kecskemét), Országh Tamás (Miske), Papné Matos Magdolna (Kalocsa), Pet- rik Zsuzsanna (Apostag), Pirtst Julianna (Izsák), Pokorny Józsefné (Kecskemét), Schárer Jánosné (Kiskőrös), Siposné Gyuris Valéria (Kiskunfélegyháza), Sulik József (Kecskemét), Szabó Imre (Kecskemét), Szinyi Károly (Kun- szentmiklós), Szőke György (Kiskunfélegyháza), Szűcs Julianna (Kiskőrös), Turcsányi Józsefné (Bácsalmás), Újvári Sándor (Kiskunhalas), úrbán Tibor (Baja), és Váradi László (Kecskemét) képviseli a KISZ május 29-én kezdődő X. kongresszusán.

A megválasztott testületek és a küldöttek nevében Gráner Gyula köszönte meg a bizalmat. Külön megköszönte hosszú éveken át végzett eredményes munkáját Németh Ferencnek, az MSZMP Kecskeméti városi Bizottsága titkárának, aki március 2-ig a KISZ megyei első titkáraként dolgozott az ifjúsági szövetségben.

Ezután dr. Adorján Mihály mondott zárszót, majd a küldöttek elénekelték a DlVSZ-indulót. Ezzel a küldöttgyűlés, amelyen felváltva elnökölt dr. Adorján Mihály, Bata Zsuzsanna és Kisné Csányi Anikó, befejezte munkáját.

#

A küldöttértekezletről Ballal József és Tárnái László tudósított, a fényképeket Straszer András készítette.

• Az értekezlet szünetében nyílt meg a kecskeméti fiatalok fotókiállítása.