Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
Gráner |Gyula vitaindítója 'A KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ ■ ■ -................................................................ - ■ ; 1 " 1 " XXXVI. évi. 98. szám Ara: 1,40 Ft 1981. április 28. kedd Munkaszervezés, építészet, pénzügyi politika Mozgalmas nap a Tudomány és Technika Házában A XVI. Bács-Kiskun megyei műszaki hónap jóvoltából mozgalmas nap volt tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika 'Házában. Délelőtt 10 órakor a Faipari Tudományos Egyesület itágsága Bódogh Istvánt, a Bútoripari Fejlesztési Intézet főmérnökét hallgatta meg, aki arról tartott előadást, hogy a bútoripari kis- és középüzemekben hogyan szervezhetők meg a legoptimálisabban a gépi munkahelyek. Délután a kongresszusi teremben Tillai Ernő kétszeres Ybl-dí- jas építész. Panel vagy építészet? címmel tartott előadást az Építőipari Tudományos Egyesület rendezésében. A megye építőiparának műszakijaiból álló népes hallgatóság igen széleskörűen vi. tatta meg, hogy a házgyári termékekből hogyan lehet építészeti szempontból is figyelemre méltó és a városképet is javító létesítményeket építeni. A legnagyobb érdeklődés a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ugyancsak délután kezdődött rendezvényét kísérte. Ezen Pillái Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Pénzügyi politikánk a VI. ötéves tervben címmel tartott előadást. Rámutatott arra, hogy az új tervidőszakban a pénzügyi politika fő célkitűzése a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, valamint a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának javítása. Az elkövetkező években a gazdaság fejlesztéséhez nem vesznek igénybe külföldi hiteleket, teljesen.belső forrásokból teremtik meg a tervcélok megvalósításához az alapokat, s a folyamatban levő termelő létesítmények gyors befejezésére törekednek. A gazdasági szabályozó- rendszer is ebben az irányban hat. Természetesen a belső és a külső körülményektől függően a népgazdaság bármely időpontban képes gyorsabb ütemű fejlődésre átállni, ez azonban nem mehet az életszínvonal-politika rovására — mondotta többek között Pulai Miklós. N. O. Ifjúsági nagygyűlés Kiskunfélegyházán Tegnap Kiskunfélegyházán- kezdődött a magyar—bolgár barátsági napok Bács-Kiskun megyei rendezvénysorozata, amelyet a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulója és a Bolgár Kommunista Pánt XII. kongresz- szusa tiszteletére rendezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége együtt a vendéglátó településekkel. A küldöttséget, amelynek veZe-* tője Alékszander Gecsev vezérőrnagy, a bolgár nagykövetség attaséja, tagjai dr. Dimiter Kola- rov és Nyikolaj Belesen, a városi tanács épületében Dobos Géziné kiskunfélegyházi városi népfront- titkár köszöntötte. Ezt követően fórumra került sor, ahol a vendégek a BKP XII. kongresszusáról és a bolgár nép életéről elmondott tájékoztató után beszélgettek a párt- és tanácsi vezetőkkel a tömegszervezeti, üzemi aktivistákkal. Este a bolgár küldöttség tagjai az első napi program zárásaként a 608-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben ifjúsági nagygyűlésen találkoztak az iskola diákjaival, tanáraival. A mai napon Kiskőrösön folytatódik a baráti ország képviselőinek látogatása. Először dr. Illés Ferenc vb-titkár ad tájékoztatót a megye legfiatalabb városának életéről, majd a bolgár áruk hetének megnyitója után a vendégek a MEZŐGÉP kiskőrösi gyáregységét keresik fel, s ott üzemlátogatáson és barátsági gyűlésen vesznek részt. Ezt követően Akasztóval ismerkednek meg, s találkoznak a község lakóival is. Szerdán a bolgár küldöttség tagjai Kecskemétre utaznak, ahol a városi tanácson fogadják őket, majd az Alföldi Cipőgyárban kerül sor munkásgyűlésre és gyár- látogatásra. Ezt követően a Petőfi Népe szerkesztőségének sajtóklubja lesz a színhelye a baráti beszélgetésnek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! > pf ■ T;- ■ • , Szovjet vendég a megyeszékhelyen Vasárnap reggel Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza előcsarnokában, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola fúvószenekarának műsora fogadta a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlésére érkező fiatalokat. S akik felérkeztek a kongresszusi terembe, ott Bacsó- Ferenc, debreceni pol-beat énekes műsorát hallhatták, nem passzív nézőként, hanem együtt énekelve vele. Kilenc óra előtt már alig lehetett üres helyet találni, a kongresszusi terem benépesült a százkilencven küldöttel, és a meghívott vendégekkel. A KISZ járási és városi küldöttgyűlések után megkezdődött a KISZ megyei küldöttgyűlés. A Himnusz hangjai után dr. Adorján Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte a küldötteket, s a meghívott vendégeket, közöttük dr. Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Barabás Miklóst, a DÍVSZ főtitkárát, Nemes Pétert és Jávor Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársait, Csákváry Józsefnét, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a járási és városi pártbizottságok első titkárait, titkárait, a társadalmi és tömegszervezetei?’ vezetőit. A KISZ megyei bizottságának titkára javaslatot tett a KISZ megyei küldöttgyűlés napirendjére, amely a következő volt: — A KISZ-bizottság beszámolója az előző küldöttgyűlés óta végzett munkáról, a KISZ IX. kongresszusa határozatának tükrében. — A pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolója. — A KISZ X. kongresszusa határozattervezetének vitája. —’ A KISZ-bizottság. a pénzügyi ellenőrző bizottság és megyénk kongresszusi küldötteinek megválasztása. A küldöttek szavazással elfogadták a napirendet, majd megválasztották a mandátumvizsgáló, a jelölő- és a szavazatszedő bizottságot. Ezután megkezdődött a megyei küldöttgyűlés érdemi munkája. A KISZ-bizottság írásos beszámolójához Gráner Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára szóbeli kiegészítést fűzött. — A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága nevében köszöntelek benneteket mai tanácskozásunkon. A KISZ megyei bizottsága írásos beszámolójában, a határozattervezetében, a X. kongresszus határozati javaslatával kapcsolatos állásfoglalásában elemezte a beszámolási időszak ifjúsági munkájának lényeges jellemzőit, s javaslatot tett a további munka főbb elemeire. Az elemzés alapján kijelenthetjük, hogy eredményes időszakot zártunk. — Az elmúlt három esztendő munkáját össszegezve megállapíthatjuk — hangsúlyozta vitaindítójában a KISZ megyei első titkár —, hogy az előző küldött- gyűlésen hozott határozatok helyesek voltak, jól szolgálták a KISZ IX. kongresszusán és a megyei pártértekezleten hozott határozatok megvalósítását. A megyei bizottság a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását hatékonyan és színvonalasan szervezte. Irányította, ellenőrizte és segítette az alsóbb szintű bizottságok, alapszervezetek tevékenységét. — Ezt az átfogó értékelést erősítik meg a X. kongresszusra történő felkészülés eseményeinek ta• Néhányan a kalocsai küldöttek közül. MAGYAR—BOLGÁR BARÁTSÁGI NAPOK pasztalatai is. Szervezeteink a munkahelyeken, a községekben, a járási-városi küldöttgyűléseken megvitatták a helyi, de több esetben az átfogó jellegű társadalmi kérdéseket, illetve tennivalókat is. Tartalmasak voltak azok a taggyűlések, amelyeken a kongresszusi levél volt a gondolatébresztő. Ezeken a fórumokon tagjaink felelősséggel szóltak az ifjúsági munka eredményeiről, gondjairól és feladatairól. A mai munkánk alapját egyebek között az e fórumokon felvetődött javaslatok, kérdések adják. Vitaindítójának további részében Gráner Gyula a megye legfontosabb társadalmi, gazdasági feladatairól, egyebek között a termelés növekedésének legjelentősebb tényezőiről, az életszínvonal alakulásáról, a lakásépítésről, új bölcsődei, óvodai helyek kialakításáról beszélt, majd a KISZ legfontosabb feladataival kapcsolatban a következőket mondta: — Olyan cselekvési egységet kell megvalósítanunk, amelyben az itt élők, a különböző társadalmi, gazdasági helyzetben levők 9 Gráner Gyula vitaindítóját mondja. ma már jogos és kielégíthető igényei is teljesülnek. Lényeges feladatunk, hogy nekünk, mármint a KISZ-szervezeteknek kell a megyében élő fiatalok megoldásra váró gondjait közvetíteni a politikai döntésekben* nekünk kell az elvégzendő feladatokra mozgósítani az ifjúságot, részt kell vennünk társaink nevelésében. Munkánk hatékonyságának alapja rétegbefolyásunk növelése. Alkalmassá kell tennünk szervezeti életünket és viszonyainkat a megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények adta feladataink megoldásához. — Ehhez meg kell ismernünk tagjaink, s a KISZ-en kívüli fiatalok életét, gondjaikat, megoldásra váró problémáikat. Ha nem megyünk el szó nélkül társaink gondjai mellett, ha ezek megoldásában részt tudunk venni, akkor a KISZ-hez való tartozást alapjaiban erősíteni tudjuk. Ez lehet az egyik feltétele a KISZ-en kívüliek szervezetünkhöz való bizalmának és vonzerőnknek. Ezek nem csekély elemei az ifjúsági szövetség munkájának. így hatékonyabban részt tudunk vállalni a gazdaság fejlesztésének intenzív feladataiból, jobban erősíteni tudjuk közösségformáló eszmei, politikai hatásunkat. Ehhez azonban meg kell újítani szövetségünk munkastílusát is. A vitaindító további részében a KISZ megyei első titkára a munkahelyi légkörről, a fiataloknak, a KISZ-eseknek a politikai és gazdasági döntésekben való részvételéről, s az ezekkel kapcsolatos problémákról beszélt. Mint azt egyebek között hangsúlyozta, (Folytatása a 3. oldalon.) FELELŐSSÉG A JELENÉRT ÉS A JÖVÖtBtW mmm Tegnap Kecskeméten járt Nyikolaj Sztyepanovics Lagutyin, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága tudományos tanácsának titkára, aki az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vendégeként tartózkodik hazánkban. Délelőtt Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a vendéget, Bács-Kiskun sajátos gazdasági arculatáról, fejlődéséről, a pártmunka jelenlegi feladatairól. (Képünk.) A szovjet vendég Kecskeméten megtekintette a Megyei Művelődési Központot, a Kodály Intézetet és a város más nevezetességeit. Délután Ny. Sz. Lagutyin előadást tartott a megyeszékhely propagandistáinak a széchenyivárosi pártházban az SZKP XXVI. kongresszus utáni gazdaságpolitikájáról. Itt a vendéget Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára fogadta. A szovjet állami tervbizott- ság tudományos tanácsának titkára az esti órákban utazott vissza a fővárosba. TAVASZ A MEZŐGAZDASÁGBAN Jókor jött az eső Az elmúlt hónapok kedvező időjárása után elmondhatjuk, hogy ismét gondunk van a természettel. Áprilisban — az elmúlt napokat leszámítva — csapadék nem hullott. Itt-ott jelentkeztek már az aszálykárok nyomai. Ugyanakkor viszont a száraz, derült idő kedvezett az éjszakai lehűléseknek, s így a múlt hét elején jelentős fagykárok keletkeztek a szőlő- és gyümölcsültetvényekben. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának tájékoztatása szerint az őszi kalászosok fejlődése a kötöttebb talajokon stagnál, a homokos területeken pedig számolni kell az aratáskor terméscsökkenéssel. » A tájékoztató szerint ez mintegy a terület 35—40 százalékára vonatkozik. A tavaszi kalászosok tőállománya a vetésterület felén elfogadható. Helyenként ugyan a kelés egyenetlen. A cukorrépaföldeken sok az elfekvő mag, s a csapadékhiány miatt az alapgyomirtó hatása sem volt kielégítő. így újabb vegyszeres védekezéssel próbálnak gátat vetni a gyomnak. A korábbi évek megszokott gyakorlata szerint végzik a kisüzemek és a háztáji gazdaságok is a kukorica vetését. A megyei tervek szerint e fontos takarmány- növényből összesen 125 ezer hektáron kerül földbe a mag. Fokozottan kellett védekezni a növényi és állati kártevők ellen is.' A szántóföldeken a répabolha és a kukoricabarkó pusztításával lehet számolnunk. Az almásokban pedig a lisztharmatfertőzés és a tömeges takácsatkarajzás okoz. hat gondokat. Annak ellenére, hogy a nővényvédőszer-ellátás a tájékoztatás szerint megfelelő. Csökkent ugyan a mezőgazda- sági gépek iránti kínálat az elmúlt hónapokban, pedig egyre több vevő jelentkezik az MTZ— 80 és MTZ—82-re. Ügy tartják a szakemberek, hogy megfelelő lesz az ellátás az E—516-os kombájnokból és az SZK—5-ös típus- változataiból is. Valamelyest javult az MTZ-alkatrészellátás is és enyhült a hiány a futóműhöz kapcsolódó berendezésekből. Megérkezett a részletes tájékoztató a megye területét ért fagykárokról is. Eszerint húsvét hétfőn hajnalban 2 méter magasan mínusz 1,5 fokot mértek, talajszinten átlagosan mínusz 3—8-at. A következő napon 2 méter magasságban pluísz 1—3 Celsius-fok volt a hőmérséklet, de talajszinten ennek ellenére 2—6 fokkal alatta volt a nullának. Sajnos, a fagy elsősorban szárítófagy Volt, így a károsodás mértéke a terület fekvésétől függően változott. Valamivel enyhébb veszteség tapasztalható a homogénebb klímájú Duna-mellék és a Bácska északi és nyugati részén. Legnagyobb gondok a Homokhátság üzemeinek szőlő- és gyümölcsültetvényeiben jelentkeztek. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának tájékoztatása szerint a megyében biztosított 16 ezer 337 hektár szőlőből 15 ezer 300 hektárra jelentettek be terméscsökkenést. A biztosított 7232 hektár gyümölcsösből pedig 6095 hektár az a terület, ahol a rügyek egy része nem életképes. Az első jelentések szerint a fagykár mértéke a megye északi részén átlagosan 40—50, a déli részén 20— 40 százalékra tehető. Sz. P. M.