Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

Gráner |Gyula vitaindítója '­A KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ ■ ■ -................................................................ - ■ ; 1 " 1 " XXXVI. évi. 98. szám Ara: 1,40 Ft 1981. április 28. kedd Munkaszervezés, építészet, pénzügyi politika Mozgalmas nap a Tudomány és Technika Házában A XVI. Bács-Kiskun megyei műszaki hónap jóvoltából moz­galmas nap volt tegnap Kecske­méten a Tudomány és Technika 'Házában. Délelőtt 10 órakor a Faipari Tudományos Egyesület itágsága Bódogh Istvánt, a Bútor­ipari Fejlesztési Intézet főmérnö­két hallgatta meg, aki arról tar­tott előadást, hogy a bútoripari kis- és középüzemekben hogyan szervezhetők meg a legoptimáli­sabban a gépi munkahelyek. Délután a kongresszusi terem­ben Tillai Ernő kétszeres Ybl-dí- jas építész. Panel vagy építészet? címmel tartott előadást az Épí­tőipari Tudományos Egyesület rendezésében. A megye építőipa­rának műszakijaiból álló népes hallgatóság igen széleskörűen vi. tatta meg, hogy a házgyári ter­mékekből hogyan lehet építészeti szempontból is figyelemre méltó és a városképet is javító létesít­ményeket építeni. A legnagyobb érdeklődés a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság ugyancsak délután kezdődött rendezvényét kísérte. Ezen Pillái Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Pénz­ügyi politikánk a VI. ötéves terv­ben címmel tartott előadást. Rá­mutatott arra, hogy az új terv­időszakban a pénzügyi politika fő célkitűzése a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének, valamint a ter­melés, a gazdálkodás hatékony­ságának javítása. Az elkövetkező években a gazdaság fejlesztéséhez nem vesznek igénybe külföldi hi­teleket, teljesen.belső forrásokból teremtik meg a tervcélok meg­valósításához az alapokat, s a fo­lyamatban levő termelő létesít­mények gyors befejezésére töre­kednek. A gazdasági szabályozó- rendszer is ebben az irányban hat. Természetesen a belső és a külső körülményektől függően a nép­gazdaság bármely időpontban ké­pes gyorsabb ütemű fejlődésre át­állni, ez azonban nem mehet az életszínvonal-politika rovására — mondotta többek között Pulai Miklós. N. O. Ifjúsági nagygyűlés Kiskunfélegyházán Tegnap Kiskunfélegyházán- kez­dődött a magyar—bolgár barátsá­gi napok Bács-Kiskun megyei rendezvénysorozata, amelyet a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulója és a Bolgár Kommunista Pánt XII. kongresz- szusa tiszteletére rendezett a Ha­zafias Népfront megyei elnöksé­ge együtt a vendéglátó települé­sekkel. A küldöttséget, amelynek veZe-* tője Alékszander Gecsev vezér­őrnagy, a bolgár nagykövetség at­taséja, tagjai dr. Dimiter Kola- rov és Nyikolaj Belesen, a városi tanács épületében Dobos Géziné kiskunfélegyházi városi népfront- titkár köszöntötte. Ezt követően fórumra került sor, ahol a ven­dégek a BKP XII. kongresszusá­ról és a bolgár nép életéről el­mondott tájékoztató után beszél­gettek a párt- és tanácsi vezetők­kel a tömegszervezeti, üzemi ak­tivistákkal. Este a bolgár küldöttség tagjai az első napi program zárásaként a 608-as számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben ifjúsági nagygyűlésen találkoztak az isko­la diákjaival, tanáraival. A mai napon Kiskőrösön foly­tatódik a baráti ország képvise­lőinek látogatása. Először dr. Il­lés Ferenc vb-titkár ad tájékoz­tatót a megye legfiatalabb váro­sának életéről, majd a bolgár áruk hetének megnyitója után a ven­dégek a MEZŐGÉP kiskőrösi gyáregységét keresik fel, s ott üzemlátogatáson és barátsági gyű­lésen vesznek részt. Ezt követően Akasztóval ismerkednek meg, s találkoznak a község lakóival is. Szerdán a bolgár küldöttség tagjai Kecskemétre utaznak, ahol a városi tanácson fogadják őket, majd az Alföldi Cipőgyárban ke­rül sor munkásgyűlésre és gyár- látogatásra. Ezt követően a Petőfi Népe szerkesztőségének sajtó­klubja lesz a színhelye a baráti beszélgetésnek. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! > pf ■ T;- ■ • , ­Szovjet vendég a megyeszékhelyen Vasárnap reggel Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza elő­csarnokában, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Isko­la fúvószenekarának műsora fogadta a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlésére érkező fiatalokat. S akik felér­keztek a kongresszusi terembe, ott Bacsó- Ferenc, debreceni pol-beat énekes műsorát hallhatták, nem passzív nézőként, hanem együtt éne­kelve vele. Kilenc óra előtt már alig lehetett üres helyet találni, a kongresszusi terem benépesült a százkilencven küldöttel, és a meghívott vendégek­kel. A KISZ járási és városi küldöttgyűlések után megkezdődött a KISZ megyei küldöttgyűlés. A Himnusz hangjai után dr. Adorján Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte a küldötteket, s a meg­hívott vendégeket, közöttük dr. Romány Pált, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Barabás Miklóst, a DÍVSZ főtitkárát, Nemes Pétert és Jávor Jánost, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatársait, Csákváry Józsefnét, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a járási és városi pártbizottságok első titkárait, titkárait, a társadalmi és tömegszervezetei?’ vezetőit. A KISZ megyei bizottságának titkára javaslatot tett a KISZ megyei küldöttgyűlés napirendjére, amely a következő volt: — A KISZ-bizottság beszámolója az előző küldöttgyűlés óta végzett munkáról, a KISZ IX. kongresszusa határozatának tükrében. — A pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolója. — A KISZ X. kongresszusa határozattervezetének vitája. —’ A KISZ-bizottság. a pénzügyi ellenőrző bizottság és megyénk kongresszusi küldötteinek megválasztása. A küldöttek szavazással elfogadták a napirendet, majd megválasz­tották a mandátumvizsgáló, a jelölő- és a szavazatszedő bizottságot. Ezután megkezdődött a megyei küldöttgyűlés érdemi munkája. A KISZ-bizottság írásos beszámolójához Gráner Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára szóbeli kiegészítést fűzött. — A KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága nevében köszön­telek benneteket mai tanácskozá­sunkon. A KISZ megyei bizott­sága írásos beszámolójában, a ha­tározattervezetében, a X. kong­resszus határozati javaslatával kapcsolatos állásfoglalásában ele­mezte a beszámolási időszak if­júsági munkájának lényeges jel­lemzőit, s javaslatot tett a továb­bi munka főbb elemeire. Az elem­zés alapján kijelenthetjük, hogy eredményes időszakot zártunk. — Az elmúlt három esztendő munkáját össszegezve megálla­píthatjuk — hangsúlyozta vita­indítójában a KISZ megyei első titkár —, hogy az előző küldött- gyűlésen hozott határozatok he­lyesek voltak, jól szolgálták a KISZ IX. kongresszusán és a megyei pártértekezleten hozott határozatok megvalósítását. A megyei bizottság a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását ha­tékonyan és színvonalasan szer­vezte. Irányította, ellenőrizte és segítette az alsóbb szintű bizott­ságok, alapszervezetek tevékeny­ségét. — Ezt az átfogó értékelést erő­sítik meg a X. kongresszusra tör­ténő felkészülés eseményeinek ta­• Néhányan a kalocsai küldöttek közül. MAGYAR—BOLGÁR BARÁTSÁGI NAPOK pasztalatai is. Szervezeteink a munkahelyeken, a községekben, a járási-városi küldöttgyűléseken megvitatták a helyi, de több eset­ben az átfogó jellegű társadalmi kérdéseket, illetve tennivalókat is. Tartalmasak voltak azok a taggyűlések, amelyeken a kong­resszusi levél volt a gondolatéb­resztő. Ezeken a fórumokon tag­jaink felelősséggel szóltak az if­júsági munka eredményeiről, gondjairól és feladatairól. A mai munkánk alapját egyebek között az e fórumokon felvetődött ja­vaslatok, kérdések adják. Vitaindítójának további részé­ben Gráner Gyula a megye leg­fontosabb társadalmi, gazdasági feladatairól, egyebek között a ter­melés növekedésének legjelentő­sebb tényezőiről, az életszínvonal alakulásáról, a lakásépítésről, új bölcsődei, óvodai helyek kialakí­tásáról beszélt, majd a KISZ leg­fontosabb feladataival kapcsolat­ban a következőket mondta: — Olyan cselekvési egységet kell megvalósítanunk, amelyben az itt élők, a különböző társadal­mi, gazdasági helyzetben levők 9 Gráner Gyula vitaindítóját mondja. ma már jogos és kielégíthető igé­nyei is teljesülnek. Lényeges fel­adatunk, hogy nekünk, mármint a KISZ-szervezeteknek kell a me­gyében élő fiatalok megoldásra váró gondjait közvetíteni a poli­tikai döntésekben* nekünk kell az elvégzendő feladatokra mozgósí­tani az ifjúságot, részt kell ven­nünk társaink nevelésében. Mun­kánk hatékonyságának alapja ré­tegbefolyásunk növelése. Alkal­massá kell tennünk szervezeti éle­tünket és viszonyainkat a meg­változott társadalmi, gazdasági körülmények adta feladataink megoldásához. — Ehhez meg kell ismernünk tagjaink, s a KISZ-en kívüli fia­talok életét, gondjaikat, megol­dásra váró problémáikat. Ha nem megyünk el szó nélkül társaink gondjai mellett, ha ezek megol­dásában részt tudunk venni, ak­kor a KISZ-hez való tartozást alapjaiban erősíteni tudjuk. Ez lehet az egyik feltétele a KISZ-en kívüliek szervezetünkhöz való bi­zalmának és vonzerőnknek. Ezek nem csekély elemei az ifjúsági szövetség munkájának. így haté­konyabban részt tudunk vállalni a gazdaság fejlesztésének intenzív feladataiból, jobban erősíteni tudjuk közösségformáló eszmei, politikai hatásunkat. Ehhez azon­ban meg kell újítani szövetségünk munkastílusát is. A vitaindító további részében a KISZ megyei első titkára a mun­kahelyi légkörről, a fiataloknak, a KISZ-eseknek a politikai és gazdasági döntésekben való rész­vételéről, s az ezekkel kapcsola­tos problémákról beszélt. Mint azt egyebek között hangsúlyozta, (Folytatása a 3. oldalon.) FELELŐSSÉG A JELENÉRT ÉS A JÖVÖtBtW mmm Tegnap Kecskeméten járt Nyikolaj Sztyepanovics Lagutyin, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága tudományos tanácsának titkára, aki az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vendégeként tartózkodik hazánkban. Délelőtt Katanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára fogadta és tájékoztatta a vendéget, Bács-Kiskun sa­játos gazdasági arculatáról, fejlődéséről, a pártmunka jelenlegi fel­adatairól. (Képünk.) A szovjet vendég Kecskeméten megtekintette a Megyei Művelődési Központot, a Kodály Intézetet és a város más nevezetességeit. Délután Ny. Sz. Lagutyin előadást tartott a megyeszékhely pro­pagandistáinak a széchenyivárosi pártházban az SZKP XXVI. kong­resszus utáni gazdaságpolitikájáról. Itt a vendéget Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára fogadta. A szovjet állami tervbizott- ság tudományos tanácsának titkára az esti órákban utazott vissza a fővárosba. TAVASZ A MEZŐGAZDASÁGBAN Jókor jött az eső Az elmúlt hónapok kedvező idő­járása után elmondhatjuk, hogy ismét gondunk van a természet­tel. Áprilisban — az elmúlt na­pokat leszámítva — csapadék nem hullott. Itt-ott jelentkeztek már az aszálykárok nyomai. Ugyan­akkor viszont a száraz, derült idő kedvezett az éjszakai lehűlések­nek, s így a múlt hét elején je­lentős fagykárok keletkeztek a szőlő- és gyümölcsültetvényekben. A megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályának tájékoztatása szerint az őszi ka­lászosok fejlődése a kötöttebb ta­lajokon stagnál, a homokos terü­leteken pedig számolni kell az aratáskor terméscsökkenéssel. » A tájékoztató szerint ez mintegy a terület 35—40 százalékára vonat­kozik. A tavaszi kalászosok tőállomá­nya a vetésterület felén elfogad­ható. Helyenként ugyan a kelés egyenetlen. A cukorrépaföldeken sok az el­fekvő mag, s a csapadékhiány miatt az alapgyomirtó hatása sem volt kielégítő. így újabb vegysze­res védekezéssel próbálnak gátat vetni a gyomnak. A korábbi évek megszokott gya­korlata szerint végzik a kisüze­mek és a háztáji gazdaságok is a kukorica vetését. A megyei ter­vek szerint e fontos takarmány- növényből összesen 125 ezer hek­táron kerül földbe a mag. Fokozottan kellett védekezni a növényi és állati kártevők ellen is.' A szántóföldeken a répabolha és a kukoricabarkó pusztításával lehet számolnunk. Az almásokban pedig a lisztharmatfertőzés és a tömeges takácsatkarajzás okoz. hat gondokat. Annak ellenére, hogy a nővényvédőszer-ellátás a tájékoztatás szerint megfelelő. Csökkent ugyan a mezőgazda- sági gépek iránti kínálat az el­múlt hónapokban, pedig egyre több vevő jelentkezik az MTZ— 80 és MTZ—82-re. Ügy tartják a szakemberek, hogy megfelelő lesz az ellátás az E—516-os kombáj­nokból és az SZK—5-ös típus- változataiból is. Valamelyest ja­vult az MTZ-alkatrészellátás is és enyhült a hiány a futóműhöz kapcsolódó berendezésekből. Megérkezett a részletes tájékoz­tató a megye területét ért fagy­károkról is. Eszerint húsvét hét­főn hajnalban 2 méter magasan mínusz 1,5 fokot mértek, talaj­szinten átlagosan mínusz 3—8-at. A következő napon 2 méter ma­gasságban pluísz 1—3 Celsius-fok volt a hőmérséklet, de talajszin­ten ennek ellenére 2—6 fokkal alatta volt a nullának. Sajnos, a fagy elsősorban szárí­tófagy Volt, így a károsodás mér­téke a terület fekvésétől függően változott. Valamivel enyhébb veszteség tapasztalható a homo­génebb klímájú Duna-mellék és a Bácska északi és nyugati ré­szén. Legnagyobb gondok a Ho­mokhátság üzemeinek szőlő- és gyümölcsültetvényeiben jelent­keztek. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságának tájékoztatása szerint a megyében biztosított 16 ezer 337 hektár szőlőből 15 ezer 300 hektárra jelentettek be ter­méscsökkenést. A biztosított 7232 hektár gyümölcsösből pedig 6095 hektár az a terület, ahol a rügyek egy része nem életképes. Az első jelentések szerint a fagykár mér­téke a megye északi részén át­lagosan 40—50, a déli részén 20— 40 százalékra tehető. Sz. P. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom