Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

4 © PETŐFI NÉPE • 1981. április 2. TUDOMÁNY - TECHNIKA A mindentudó magnószalag Meserséges holdak, em­berlakta űrha­jók, amelyek­ben hangszala­gok regisztrál­ják a viHagmim- denség'ből vett jeleket és to­vábbítják a Földre? Már ^régóta ismert. Magnószalag­gal vezérelt gépek, amelyek bonyolult szer­számokat sza­kaszonként, szá­zadmilliméter pontossággal gyár­tanak? Ma már ez sem jelent szenzációit. Már mindenki halliótit azokról a számítógépekről is, amelyek másodpercek alatt ke­resik ki a hangszalagon tárolt in­formációkból a helyes értékeket. Valóban, ma már mindenütt találkozunk a hangszalaggá1, az iskolában a nyelvórákon, az or­vosi rendelőiben a saívvizsgála- itoiknáil, a hosszú üzleti megbeszé­léseken. a film-, a rádió- és a televízió-stúdiók,ban, szerepel a hangszalag mjnt idiegenvezatő a világ nagy múzeumaiban^ törté­nelmi és műemlékeknél, Rómeó és Júlia veronai sírjánál, a taxik­ban és sok betörésbizitosító beren­dezés részeként. A tudományban, a kutatómun­kában és a műszaki élet terüle­tén a magnószalag sok könnyebb­séget biztosít az ember számára. A magnószalag alkotói — az el­ső magnetofonszalagot 1934-ben gyártotta a BASF vállalat a Raj­na menti Ludwigshafenben — még semmit sem sejthettek ter­mészetesen a műbolygókról vagy a hangszalaggal vezérelt szer­számgépekről. Néha egészen mulatságos kísér­letekről lehet olvasni a magneto­fonok használatával! kapcsolat­ban. Egy nyugatnémet kutató olyan különleges kis méretű magnetofont szerkesztett, - ame­lyet a tehenek kötőfákjóre lehet szerelni. A készüléket az ébresz­tőórához hasonlóan meghatározott időpontra lehet beállítani. Az óra szerint megállapított időpontban a csordavezető tehén gazdájának hangján megkapja a hamgszalag- parnicsoit, hogy itt van a csorda haizaiténésének ideje. Ez a beren­dezés állítólag megtakarítja az állatgondozónak a hazaterelés munkáját és idejét. A magnetofon igazi népszerű­sége azonban változatlanul a ze- nerögzítés: a fiataloknál a köny- nyed zeneszámoké, a zenebará­toknál! a klasszikusoké. Képünkön: a varsói rádiógyár HiFi készüléke. Állványerdő nélkül A Paksi Atomerőmű III-as és IV-es reaktív blokknál már felhasznál­ják az I-es és Il-es blokk építésénél összegyűjtött tapasztalatokat. Így került sor arra, hogy állványerdő-zsaluzat nélkül készítik a főépületi falak betonozási munkáit, az úgynevezett kéregbetonos pakett alkalma­zásával. Vagyis az oldalfalakat öt-hat centiméter vastag kéregbetonos panelekből készítik, így á helyszínen már csak a falak közötti vasszer­kezetet öntik ki betonnal zsaluzat nélkül. A bizalom jegye A PÁRT ALAPSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL Részt vállalni az irányításból Kiskőrösön a MEZŐGÉP Vállalat gyáregységének kísér­leti műhelyében Litauszki Mihállyal, a műhely lakatosával, s a gyáregység párttitkárával az alapszervezet termelésirá­nyító munkájáról beszélgettünk. — A gyáregység negyvenkét kommunistája öt pártcsoportban tevékenykedik a héttagú vezető­ség irányításával. A termelésirá­nyításban, az emberek meggyő­zésében jócskán akad tenniva­lónk. Sokszor előfordul, hogy ka­pacitás-, vagy anyaghiány miatt a műhelyekből át kell csoportosí­tani az embereket, s ez nem könnyű feladat. Ilyenkor kell a meggyőző szó, az érvelés. Pél­dául a RAU kombinátor gyártását ebben az évben vettük át (talaj­művelő gépről van szó), s későn kaptuk meg az anyagot, nem volt kielégítő a szerszámozás. Emiatt kénytelenek voltunk a szerelőket átküldeni a festőmű­helybe, ugyanis addig képtelenek voltak a szerelést elvégezni, amíg az alkatrészek festése nem ké­szült el. A dolognak ez csak az egyik oldala volt, a másik: há­rom műszakban kellett dolgozni, hogy a határidőt tarthassuk. Az érvünk az volt, ha nem mennek át a festőműhelybe, csak állás­pénzt kapnak, a festőműhelyben teljesítménybért, meg műszak- pótlékot. A pártalapszervezet azonban ennyivel nem elégedett meg. Fel­hívta a gazdasági vezetés figyel­mét erre a szervezési hiányosság­ra, éppen úgy, mint a RAU erő­sített rezgőkeret gyártásánál a nullszéria elkészítésekor felme­rült alkatrészhibákra, illetve programozási gondokra. Ebben az esetben az új gyártmányhoz több alkatrészt nem méretre készítet­tek el, s nem tudták megszervez­ni a megfelelő sorrendiséget, emiatt sok volt az anyagszállítás, a mászkálás. — Mindezeket vezetőségi ülé­sen tárgyaltuk meg, s megállapí­tottuk, hogy a dolgozóknak iga­zuk van. Javaslatot tettünk a gazdasági vezetőknek, változtas­sanak a technológián,' a műszaki előkészítésen. A termelésirányí- táfüpz~'t$rfé)Zj)t) högy^'ttol^zta:’ és, a vezetők között ^kadfcak ne-' zeíeltéfesek' is' éppen1 M. any'äg-'ek' szerszámhiány miatt. A vezetők hangsúlyozták, tartani kell a ha­táridőt, de anyag és szerszám nélkül ez lehetetlen. Az egyik ve­zető aztán elragadtatta magát, s olyan hangnemet használt, amely nem volt eltűrhető. Behívtuk a pártirodába, s a vezetőségi ülé­sen beszélgettünk vele. Arra kér­tük, legyen nagyobb részéről a segítőkészség, ne csak a követel­mény. S mindezt emberi módon tegye. A kommunisták a taggyűlésen is tárgyalták ezt az esetet, mi­után kommunista vezetőről volt szó. A változás ma már érzékel­hető. A pártalapszervezet ilyen módon is segített a gazdasági ve­zetésnek. — A jó munka a gyáregység és természetesen a dolgozók érdeke, ezért arra is felhívjuk a vezetők figyelmét, amit nem tartunk he­lyesnek. Vitáztunk arról, s ma már megvalósult gyakorlat, hogy a bérfejlesztés egy részét moz­góbérként használjuk fel. Ezt a szakszervezettel megbeszéltük, s közösen javasoltuk, hogy a moz­góbér a mennyiség, a kiváló mi­nőség és a gyáregységi érdek irá­nyába ösztönözzön. Ezt főleg az idöbéreseknél alkalmazzuk, s az összegek eldöntésénél, elbírálá­sánál a szocialista brigádvezetők, a pártcsoportbizalmi, a műhely- vezető, a szakszervezeti bizalmi dönt. Ezt a módszert kezdetben a munkások, de még a kommu­nisták is idegenkedve fogadták, később azonban jónak tartották. Célunk kettős volt. Ösztönözzük a munkásokat jobb és több mun­kára, másrészt arra, hogy itt ma­radjanak nálunk. A pártalapszervezet vezetősé­ge, de maguk a kommunisták is támogatják, patronálják a szo­cialista brigádokat. A brigádok olyan feladatokat is célul tűztek ki, mint a szerszám-karbantar­tás, -felújítás. Ebben a pártalap­szervezet termelési felelőse vál­lalt oroszlánrészt, s az eredmé­nyek megmutatkoztak. — A pártalapszervezetünk gondja, Jiogy a gyáregység és a központ között jelentős feszültsé­gek vannak a bérszínvonalban, a gépek erkölcsi és technikai érde­kében,, Nálafik"'a;^ beßzfcn vonal algcsonyább, réíffi8“májahbgynem kiáéleíjítéziift glfték'M dölgózunk, s a kihasználtság mégis eléri az 1,8 műszakot. A tervet ennek el­lenére mindig teljesítettük, vagy túlteljesítettük. Ez falán annak Is köszönhető, hogy a gazdasági vezetés támaszkodott a párt- és a tömegszervezetekre. Gémes Gábor NEHÉZ MEGHATÁROZNI azt a gazdag jelentéstartalmat, me­lyet a bizalom fogalma foglal magában. Legegyszerűbben talán ,a körülmények kedvező alakulá­sába vetett hit jelének a tervek­kel való egyetértésnek a kifeje­zője, mint ez az alábbiakból is kitűnik. Közismert, hogy Kiskunfélegy­háza a libanevelés, -hizlalás, a libamájtermelés fővárosa, 20—30 kilométeres körzetben szinte fe­hérlenek a tanyaudvarok a libák ezreitől, falusi házak kerítése mögül kiszűrődő llbagágogás ad­ja hírül, itt is, ott is „libáznak”. Ebből a tényből kiindulva nyil­vánvaló, hogy meg kellett terem­teni a feldolgozóipart is. A kis­kunfélegyházi Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet — egyrészt mint termeltető is — létrehozta a baromfifeldolgozó üzemét. S ahogy ez már lenni szokott, prosperált a termelés, ha­marosan kicsi lett az üzem. NAGY FÁBA vágta a fejszé­jét ekkor az áfész: elhatározták az üzem korszerűsítését, bővíté­sét. Méghozzá úgy, hogy ez a nagyarányú — mintegy 70 millió forintos beruházás — nemcsak a feldolgozás mennyiségi, hanem annak minőségi javítását is szol­gálja. Arról van szó, hogy a májliba kényes jószág. Legértékesebb belsőrészének kifejezetten árt ha utaztatják, szállítják. S miután a termelők a máj minőségének alapján jutnak jövedelmük je­lentős részéhez, egyáltalán nem közömbös számukra sem, hogyan érkezik meg a vágásra, a májbon­tásra a gondosan fölnevelt jó­szág. Ezen túlmenően, ha műkö­dik a májbontó, megvalósítható lesz az is, hogy akár 10—15 liba leadása esetén, a termelő „sze­me láttára” essék meg a máj mi­nősítése. A libahizlalók tehát többszörösen érdekeltek a bőví­tésben, korszerűsítésben. Varázsszóként hatott az érde­keltség. Megmozdult a libahizla­ló szövetkezeti tagság, hogy se­gítsenek a beruházás megvalósí­tásában az áfésznek. Mintegy 5 millió forint értékű célrészjegy vásárlásával járultak a költsé­gekhez. Ötmillió forint nem kis pénz. Ám úgy látszik Félegyházán már ^haladó hagyományként” köny­velhető el a célrészjegyek kibo­csátása. A közelmúltban az asz­talosipari szövetkezet tagsága vá­sárolt ilyen módon a termelés nö­velésére egymillió forint értékű fűrészgépet. MIT JELENT célrészjegyet vá­sárolni? Egyértelműen a biza­lom megszavazását a kitűzött vállalkozás megvalósításához. Am ennél többet is: a szövetkezeti va­gyon gyarapítását, a tulajdonosi érzés erősödését Hiszen — a cél­részjegy értékétől elvonatkoztat­va is — azt érzi a szövetkezés tagja: forintjaival hozzájárult a hasznos célt szolgáló elképzelés megvalósításához. A célrészjegy — kölcsön. Ha úgy tetszik,1 pénzbefektetés. De nevezhetjük rendhagyó takaré­kossági formának is, hiszen ugyanakkora kamatot adnak a pénzre, mintha takaréklevélbe helyezte volna el fiadztatásra gazdája. S HA MÉGIS voksolhatnánk takaréklevélben fekvő, vagy cél­részjegyben „alkotó” forintok iránt érzett rokonszenv szerint, egyértelműen a „bizalom’ jegye” győzne. A két félegyházi példa is a szövetkezeti mozgalomban rej­lő. lehetőségek még mélyebb ki­aknázására adhat lendületet. Ér­demes tehát egy-egy nagyobb be­ruházás tervezésekor erre az erő­re is számolni. Az érdekeltség, a bizalom megszaporíthatja a fo­rintokat. N. M. Háztáji termelés Csólyospáloson Bács-Kiskun megye csücskében helyezkedik el a Szegedre vivő út mentén a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet. A 3296 hektáros gazdaság 122 millió forintos ár­bevétel mellett 5,5 .millió forintos eredménnyel^ zárta «-aij elmúlt^esz- j tendőt. A fíáztáji?gazdaságból származó érték több mint 85 millió forint volt, ez adja a gazdaság gerincét. A 10 ezer 200 hízott sertés, a 230 hízó és 355 növendékmarha je­lentősen hozzájárul a környék lakosságának ellátásához. A ta­gok 2,2 millió liter tejet is átad­tak a begyűjtő állomásokon. Most tanulják még a fűszer- paprika termesztését. Az elmúlt évben 140 vagon piros aranyat szállítottak a kalocsai vállalat számára. Emellett 192 vagon sző­lő és gyümölcs is eladásra került. DUi xiA tj i tJlUőnu A? húsz IFA tehergépkocsi és a szak^zöjVpf^ez^i |ur-( varozási ágazatának eredményét javítja. Sikeresnek tartják az elmúlt esztendőt a csólyospálosiak, ezt várják az idei évben is,' hisz most ünneplik szakszövetkezetük fenn­állásának 20. évét. SEGÍTSÉG A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKNEK Űj vonások a hitelezési rendszerben Tranzisztorok és tirisztorok A hitelezési rendszert az idén a mezőgazdaságban is a termelésre való ösztönzés, a minden piacon jól értékesíthető termékek előállítása határozza meg. Ezért a Magyar Nemzeti Bank megyei központja is nagy gonddal rangsorolja a fejlesztésihitel-kérelmeket. A mező- gazdasági nagyüzemek az exportfejlesztő, valamint az ága­zati fejlesztési hitelből csak olyan beruházásokat valósíthat­nak meg, amelyek a befektetés gyors megtérülését, a jöve­delmezőség növelését eredményezik. Mivel a mezőgazdasági beruházások egy részénél az állami támogatás elmarad, illetve részben utólag számolják el, a hi­telezés szerepe nőtt. Az erősáramú technika első évszázadát a primitív technika jellem ezte. Hia aizit akarták, hogy a villamos áram megszűnjék, és ezzel megszakadjon az általa vég­zett munka, akkor egyszerűen megszakították a villamos veze­ték folytonosságát, majd ha is­mét szükség volt aiz áramra, ak­kor a hiányzó vezetékei arabot megint (beiktatták. Ezt a folyama­tot „kapcsolásnak” nevezzük. E kapcsolási problémák elegáns műszaki megoldását teszi lehető­vé a tranzisztor, amely egyszerű­en vezérellhető, és mozgó érimitike- zők nélkül, tehetetlenségmentesen kapcsol. A szilárdtest-félvezetők kiindulási anyagai az egykristá­lyé s formáiban előállított négy- vegyértiékű elemek, amelyek ab­szolút tisztaság esetén gyakorla­tilag nem vezetőik, öt- vagy há­romvegyértékű elemek hozzáadá­sával „szennyeződés”-sel a kris- tályráosibam többlet- vagy hiány- elektronok hozhatók 'létre, étitől a 'kristály vezetővé válik. Fejlet­tebb formája a tirisztorv amely érintkezők nélkül működő telje­© A villanymozdonyok egyik „lel­ke", a kis méretű és nagy teljesít­ményű tirisztor. síitménylkapcsoló; kopásmentesen és elektronikus kapcsolási se­bességgel dolgozik, ugyanez aiz eszköz áraim és feszültség úgy­szólván veszteségmentes vezérlés­re és sízaibályozásra is alkalmas. Váltakozó áram esetén úgy, hogy minden periódusban csak egy adott fázishelyzetben, például mindig a hullám harmadában kapcsolunk, egyenáram esetén pe­dig impuilzusszerűen, adott szaka­szokban engedjük az áramot folyni. A tirisztoros szabályozó példá­ul egy 480 kilowatt indítási tel­jesítményű és 650 volt munkave­zeték-feszültséggel dolgozó moz­dony vezérlésére szolgát. Az egyenáram-szabályozó a feszült­ségforrás periodikus rá- és lekap- csalásával, a be- és 'kikapcsolási Idő arányának változtatása mel­lett tökéletesen folyamatosan vál­toztatja a motor feszültség-ét. A mezőgazdasági beruházások bank által történő támogatása egyre inkább az exportáruala­pot. növelő termékek előállításá­ra ösztönöz. Az ágazati beruhá­zási hitellehetőség idén már le­kötött annyira, hogy ilyen pénz­forrásokból csak igen gazdaságos, versenyképes áruk termelése se­gíthető. Ez azt. jelenti, hogy a bank versenyezteti az esetlegesen beérkező idei kérelmeket. Kedvezményes kamat Amennyiben a hitelnyújtás az idei ágazati keretből már nem teljesíthető, lehetőség van arra, hogy az 1982. és az ezt követő évekre .vállaljon hitelfolyósítási kötelezettséget. Áz ágazati keretek alapján az alábbi' beruházások megvalósítá­sát segíthetik kedvezményes ka­mattal a bankok: Szarvasmarha-, sertés-, ba­romfiférőhely építése, korszerű­sítése, gyümölcs- és szőlőtelepí­tés, zöldségtermesztés, öntözés fejlesztése, hús-, tejfeldolgozás, fehérjeelőállítás, talajjavítás és-Védelem, vízrendezés, üzemi út, tárolótér létesítése. Az exportfejlesztő hiteleket a megyei bank — egyés meghatá­rozott fejlesztési célokra — a ko­rábbi 15 millió forint helyett 30 millió forint összegig engedélyez­heti. A 36 hónapnál lényegesen, legalább egy évvel rövidebb idő alatt, megvalósuló fejlesztések, nettó devizahozamból történő megtérítése egy évvel hosszabb lehet az általánosan előírtnál. A növénytermesztésben négy, az állattartásban hat év lehet a megtérülési idő. Elsősorban a gépek beszerzése esetén alkal­mazható előnyösen az exportfej­lesztő hitel. Az üzemek szempontjából ked­vező módosítás, hogy ez évtől a beruházásokhoz nyújtandó saját pénzeszközök kötelező mértéke megszűnt. Ez az intézkedés lehe­tővé teszi, hogy a hatékony, jö­vedelmező, gyors megtérülést ígé­rő beruházások akkor is megva­lósulhassanak, ha a mezőgazda- sági nagyüzem nem rendelkezik saját forrással. Ez esetben a hi­telezés előfeltétele többek kö­zött, hogy az összeg a beruházás révén keletkező fejlesztési alap­ból a lehetséges lejárati időn be­lül visszafizethető legyen. Ez az úgynevezett autonóm módon megtérülő beruházási kategória. Természetesen itt is csak a saját erő kiegészítését szolgálhatja a hitel. Felhasználható az amortizáció is Fejlesztési hitelek törlesztésére ez évtől a mezőgazdasági szövet­kezeteknél is felhasználható a nyereségági fejlesztési alapon kí­vül az amortizáció is. A terven felüli hiteltörlesztése^ nagyságá­nak megállapítása, az éves fej­lesztési program felülvizsgálata alkalmával történik. Ha a saját fejlesztésre szánt pénzeszközök összege a korábban számítottnál lényegesen nagyobb, s ez a for­rás még szabad, akkor a hitel- folyósítási kötelezettség csökken­tése is lehetséges. Az ilyen sza­bad pénzeszközökből is lehet vi­szont hitelt törleszteni terven fe­lül. Eddig a szövetkezeteknél a be- ruházáshitelek törlesztésére csak kivételesen indokolt esetben le­hetett az az évi amortizációt le­kötni. Ez évtől kezdve a hitelle- járatok megállapításánál az amortizációs alapot a nyereségből képzett fejlesztési alappal azonos feltételek mellett és célokra hasz­nálhatják fel. Még van lehetőség Az egységes fejlesztési alap felhasználásának sorrendjét' to­vábbra is az eddig követett gya­korlat szerint veszi számításba a bank. Az exportképes termékek ter­melésének elősegítésére az idén még van hitellehetőség. A meg­felelően indokolt igényeket a bank soron kívül elfogadja. Az exportfejlesztő hitelek kamatá­nak 33, az importmegtakarító fej­lesztési hitelek kamatának 25 százalékát visszatéríti, ha a hi­telnyújtás termelési, gazdaságos- sági feltételeit a mezőgazdasági üzem teljesítette. Ugyancsak ka­matkedvezményben részesül az energiamegtakarító beruházásra nyújtott hitel is. A tartós készletállomány fi­nanszírozása elsősorban a fej­lesztési alapból történik. Számla- vezető bankok ez év elején meg­állapodtak már a mezőgazdasági üzemekkel a vállalati készletek nagyságáról, annak pénzügyi .tá­mogatásának módjáról. Az átmeneti forgóeszköz-szük­séglet rövid lejáratú eseti hitelből is fedezhető a szükséges mérté­kig. A bank szem előtt tartja* hogy a mezőgazdasági üzemek fi­zetési kötelezettségei^ időben tel­jesíthessék. A rövid lejáratú hi­tel eseti törlesztése és ismételt igénybevétele költségkímélő mód­szer a mezőgazdasági tizemben. Ezt még nem alkalmazzák sok helyen, pedig az átlagos kamat ily módon jelentősen csökkent­hető. A tavaly bevezetett szerződé­ses likviditási hitel 1981. évben is nyújtható a kifogástalan fize­tőképességű mezőgazdasági üze­meknek. Ez a gyakorlat rugal­masan segít a néhány napos fi­zetésképtelenségi gondokon. Az idei hitelnyújtási gyakorlat néhány ismérvét azzal a szán­dékkal adjuk közre, hogy segít­sük a mezőgazdasági üzemek tá­jékozottságát, ami azonban nem pótolja a pénzintézet és a part­nergazdaságok személyes üzleti kapcsolatát. Pirlsi István osztályvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom