Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
időjárás Várható Időjárás ma estig: időnkén* megnövekvő felhőzet» főleg csütörtökön és elsősorban az északi és keleti országrészben kisebb esővel» záporral, % magasabb hegyekben hózáporral. Erős. helyenként viharos északkeleti» keleti szél. Az évszakhos képest hűvös idő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0» plusz 5 fok között, a szélvédett helyeken mínusz 1» mínusz I fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet: 10, 15 fok között. tavaszi VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 90, szám Árai 1,40 Ft 1981. április 17. péntek Kiskunmajsán ülésezett a népfront megyei elnöksége Tegnap Kiskunmajsán ülésezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A tanácskozás helyi környezetben való megtartására az adott okot, hogy az elnökség Kis- kunmajsa nagyközség népfrontbizottságának munkáját tűzte napirendjére. A megjelenteket, köztük dr. Molnár Bélát, az Országos Tanács titkárát, Farkas József, a népfront megyei titkára üdvözölte, majd Váradi Károly, a kis- kunmajsai népfrontbizottság elnöke, és Horváth János, a nagyközség népfronttitkára előterjesztése alapján került sor a napirendi téma megtárgyalására. A tájékoztató különösen a külterületi lakossággal létrehozott kapcsolatról és a további feladatokról adott képet, de az elnökség elismeréssel nyugtázta a Hazafias Népfront helyi szerveinek egyéb társadalomformáló tevékenységét is. Mint megállapították, a népfront eredményesen vesz részt a lakosság mozgósításában, a településfejlesztési célok elérése érdekében. Az együttes erőfeszítéseknek és közös összefogásnak köszönhetően évről évre emelkedik a társadalmi munka értéke, amely 1978- ban alig haladta meg az ötmillió forintot. 1979-ben már megközelítette a 13 milliót, 1980-ban pedig meghaladta a 20 millió forintot. Erre az összefogásra a ta_ nács szűkös anyagi helyzete miatt nagy szükség is van, hogy a lakosság által jelzett gondok mielőbb megszűnjenek. Kiskunmajsán is kevés például az iskolai tanterem. Jelenleg ugyan nyolc tantermes bővítés van folyamatban, ez azonban csak enyhíti, de nem szünteti meg a zsúfoltságot, ami annak idején még a körzetesítés során keletkezett. Nagy szükség volna a szakorvosi ellátást lehetővé tevő központi orvosi rendelőre, hogy a község lakóinak ne kelljen minden kis vizsgálat miatt Kiskunhalasra beutazniuk. A népfront és a tanács által szervezett fórumok, falugyűlések segítik a demokratikus légkör kialakulását, az őszinte vélemények, javaslatok elhangzását, a tervek célszerű rangsorolását. A rétegpolitikai munka' jól bevált módszer a községi és külterületi bizottságok tevékenységében. A népfront munkabizottságai sokat segítenek a környezetvédelmi, a közművelődési, egészségügyi és szociális feladatok megoldásában. Az elnökség egyetértett az ismertetett további tennivalókkal, melyet több javaslattal egészített ki. A megyei elnökség a továbbiakban a béke- és barátsági munkabizottság tájékoztatóját fogadta el, amely az idei nemzetközi agitációs feladatokról adott számot, különqs tekintettel arra, hogy májusban sor kerül a hagyományos békehónap rendezvényeire, amely nagy feladatokat ró az aktivistákra a megyében is. T. P. A képviselők elfogadták az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény módosítását Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés. Törvényhozó testületünk tavaszi ülésszakán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Budapest 33. számú választókerületben megválasztott Maróthy László ország- gyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette és Maróthy László országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette lri. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát:* 1. Az államigazgatási eljárás éltalános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslat. Előadó: dr. Markója Imre igazságügy-miniszter. 2- A Magyar Nemzeti Banknak az ötödik ötéves tervidőszakban végzett tevékenységéről szóló tájékoztató. Előadó: Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre beszéde A törvényjavaslat célja az államigazgatási eljárás korszerűsítése. Elfogadása és törvényerőre emelése fontos hozzájárulást jelenthet ahhoz, hogy közigazgatásunk szükséges megújulási folyamata folytatódjék, és mai életünk követelményeinek megfelelően mindinkább kibontakozzék — mondotta bevezetőben dr. Markója Imre. 'Részletesen szólt az államélet, a közigazgatás fejlesztése szempontjából a legfontosabb kérdésről, a szocialista demokratizmus elmélyítéséről, kiemelve: a hatvanas, hetvenes években tagadhatatlanul jelentősen előreléptünk, s ennek eredményeként választási rendszerünk demokratiIFJÚSÁGI EMLÉKLIGET A CSALÁNOSI PARKERDŐBEN Fásítási ünnepség Kecskeméten Az 1981. évi, országos fásítási hónap eseményeinek sorában tegnap ünnepséget tartottak Kecskeméten a megyei tanács székházában. Eljöttek az ankétra az erdészetek, a szövetkezeti és állami gazdaságok fásításban, erdőtelepítésben, faápolásban érdemeket szerzett dolgozói, a társadalmi és szakigazgatási szervek, oktatási és tudományos intézmények képviselői. A rendezőszervek nevében dr. Matos László megyei tanácselnökhelyettes köszöntötte az ünnepségre egybegyűlteket. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az ember a környezete számára előnytelen, vagy éppen káros befolyásnak a csökkentésével, a természet adta lehetőségek kihasználásával tudja szebbé és jobbá tenni az életét. Az urbanizáció, a gépesítés, a ke- mizálás káros hatása közismert. Ez ellen csak a természeti környezet kímélése nyújt segítséget. Nem véletlen, hogy világviszonylatban egyre nagyobb szerepet kap az erdő, a fák, az élővilág védelme. Bács-Kiskun megyében ennek különös súlya van, mivel terhes örökséget vett át a múlttól. A fel- szabadulás időpontjában a megye területének alig 7 százalékát tette ki az erdő. Ez a megye volt az országnak egyik legfátlanabb területe. Az erdők hiánya, az alacsony fokú erdősültség miatt a szélsőséges időjárás, a szél- és homokviharok óriási károkat okoztak, gátolták a mezőgazda- sági termelést is. Ismert megyénknek az az adottsága is — mondotta dr. Matos László —, hogy területeinknek a jelentős százaléké olyan gyenge termőképességű, amelyen fejlett Módszerekkel sem lehet eredményes hagy üzemi gazdálkodást folytatni, hasznosítása véglegesen csak erdősítéssel oldható meg. Távlati fejlesztési tervünkben azt tűztük célul, hogy az ezredfordulóra erdőállományunk közelítse meg a kétszázezer hektárt, az erdősültség pedig a 23 százalékot. A megyében 1950-től 1970-ig 36 695 hektár, 1971-től 1975-ig li2 695 hektár, az V. ötéves tervben az előirányzott 7 ezerrel szemben 9500 hektár erdőt telepítettünk, vagyis az elmúlt harminc év alatt 58 890 hektár telepítés történt. Jelentős a mezőgazdasági szövetkezetek teljesítménye, hiszen az elmúlt tíz év alatt 11 340 hektárt erdősítettek. Az 1981. évi ezeregyszáz hektáros erdőtelepítéshez a pénzügyi fedezet megvan. Ehhez az állam 36 millió forint célcsoportos keretet adott. Mindezek azt bizonyítják, hogy az erdőtelepítés Bács-Kiskun megyében továbbra is kiemelt feladatnak számít, s aszerint kell kezelnünk. Mészöly Győző, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatalának osztályvezető-helyettese ünnepi beszédében arról a következetes országfásító munkáról szólt, amelynek eredményeként hazánk erdőinek {iránya a korábbi 12-ről megközelítőleg 18 százalékra emelkedett. A fásítási hónap rendezvényeihez évek óta ünnepélyes faültetések, emlékfásítások kapcsolódnak, amelyek a társa- dalmimunka-felajánlásoknak cselekvési teret adnak. Társadalmi akciók keretében ültetnek fasorokat, ligeteket a falvak, városok utcáin, terein, a középületek, iskolák, óvodák udvarán, az üzemek, gyárak környezetében. Ugyanebben az időszakban telepítik az erdőket tízezer hektár- számra a szövetkezetek, állami és erdőgazdaságok korszerű gépek segítségével. Az idei fásítási hónap alatt -270 millió facsemete kerül a földbe, amiből 170 milliót az erdőfelújításokhoz, 100 milliót pedig az erdőtelepítéshez, fásításhoz használnak fel. Ez- idén országszerte összesen 8300 hektár telepítés és fásítás a feladat. Ennek végrehajtásával elérjük a felszabadulás óta végzett félmillió hektár erdőtelepítést. Ahhoz, hogy az eddigi eredményeket és az ütemet tarthassuk, a VI. ötéves terviben 50 ezer hektáron szükséges erdőt telepíteni. Ezt csak társadalmi összefogással lehet elérni, ha a társadalom mintegy 12—15 ezer hektár erdősítés, fásítás elvégzését magára vállalja. A társadalmi, politikai szervezetek közül a KISZ KB országos fásítási védnöksége nagy erőt képvisel az akciók végrehajtásában. Részt vesznek a szervezőmunkában a népfrontbizottságok is. Mozgósítanak annak érdekében, hogy minél többen vegyék ki részüket az erdők telepítésében, a fásításban, felkeltsék a lakosság felelősségét a parkok, fásított területek fenntartásában, védelmében — hangoztatta Mészöly Győző. Az ünnepség után emlékplakettokat, okleveleket osztott ki Gö- bölas Antal, a kecskeméti erdő- felügyelőség igazgatója. Majd a résztvevők, közöttük a kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar hallgatóinak közreműködésével * ifjúsági emlékligetet létesítettek a Kecskemét-csalánosi parkerdőben. K. A. kusabbá vált, a nép által választott államhatalmi testületek, valamint tagjaik: a képviselők és tanácstagok tevékenységi köre, lehetőségei sokoldalúan kibontakozhattak, az állampolgárok pedig mind szélesebb körben közvetlenül is bekapcsolódhattak a közügyek intézésébe, jogaikat egyre teljesebben gyakorolhatták. A közigazgatás is — megítélésünk szerint — mindinkább megfelelő demokratikus ellenőrzés alá került. Nyílt és őszinte légkört a közéletben A jövőben a demokratizmus formáinak további gazdagítása mellett, mindinkább a demokrácia kiszélesítésének tartalmi elemeire kell a figyelmünket összpontosítani. Arra, hogy meglevő demokratikus intézményeink — a formalizmus és a bürokratizmus jegyeitől maradéktalanul megszabadulva — 'magas színvonalon működjenek, a lakosság mind szélesebb rétegei aktívan és tudatosan éljenek a közéleti tevékenységbe való bekapcsolódás lehetőségével, a közélet minden területén nyílt és őszinte demokratikus légkör uralkodjék, s hogy a demokratizmust mindenki a jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése ötvözeteként fogja fel. Az államélet fejlesztésének igen fontos kérdése a demokratikus centralizmus elvének következetes megvalósítása is. Központi irányítási rendszerünk ilyen irányú átalakulása megkezdődött. Természetesen ez hosszabban tartó, s még sok erőfeszítést igénylő folyamat. Nem kívánunk senkiben sem olyan hiedelmet kelteni, hogy az állam- igazgatás központi irányításában már minden rendben van. Sőt, a kormány meggyőződése, hogy e tekintetben még igen sok a tennivalója. A nagyobb önállósággal kapcsolatban a miniszter megjegyezte, hogy nem elegendő nagyobb önállósággal csupán jogilag felruházni a tanácsokat és a gazdálkodó szervezeteket, ezzel egy- időben azt is biztosítani kell, hogy e kibővült hatáskörükkel élni is tudjanak, méghozzá jól. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mivel nemegyszer sajpos azt tapasztalhatjuk, hogy e téren nincs minden rendben, sem az ehhez szükséges feltételek biztosításában, sem a meglevő lehetőségek valóra váltásában. Emellett találkozhatunk olyan, szemléletbeli fogyatékosságokra visszavezethető problémával is, hogy egyesek a nagyobb önállóság lehetőségeivel visszaélve a helyi, illetve a részérdekeket az össztársadalmi érdekek fölé helyezik. S nem kevésszer; tanúi vagyunk annak is, hogy a' nagyobb önállóság nem jár együtt a felelősség fokozódásával, sőt felelőtlenséget szül. E negatív jelenségek ellen határozottan fel kell lépnünk, ha nem akarjuk, hogy jó törekvéseink visszájára forduljanak. Döntés és felelősség Pártunk XII. kongresszusa a társadalomiirányítási, államigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatban nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy minden szinten javítani kell a döntési rendszert, a döntések végrehajtásának az ellenőrzését, növelni kell a felelősségérzetet, s biztosítani kell a 'beosztással együtt járó felelősség következetesebb számonkérését. A Minisztertanács a kongresszust követően — a korábbi évek ilyen irányú elemzéseinek tapasztalataira is támaszkodva — elhatározta döntési és felelősségi rendszerünk felülvizsgálatát, különös tekintettel a gazdaságirányítás területére. A vizsgálódás már megindult, sőt az elsődleges tapasztalatokat nemrég a kormány értékelte is. Ez az értékelés döntési rendszerünket sok vonatkozásban még mindig bonyolultnak és bürokratikusnak, a döntési hatáskörök elrendezését pedig túlzottan centralizáltnak minősítette, s megállapította, hogy emiatt a jogilag egyébként viszonylag jól kiépített felelősségi rendszerünk sem tud mindig megfelelően funkcionálni. Ezért a Minisztertanács elhatározta, hogy intézkedéseket kell kidolgozni a döntési mechanzimu- sok korszerűsítése és egyszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy az irányítást végző szervek és a helyi szervek döntési jogköre pontosabban elhatárolódjék egymástól. A döntési és a felelősségi rendszer javításához hasonlóan a kongresszusnak igen fontos gondolata volt az is, amely az államélet továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartja az ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá tételét, a határozottabb fellépést a bürokrácia minden jelensége ellen, így a túlszabályozással szemben is. A kormánynak az a véleménye, hogy a közigazgatásban jelentkező bürokratizmust csak úgy lehet véglegesen leküzdeni, ha folyamatosan korszerűsítjük és egyszerűsítjük az államigazgatás működését és szervezetét; a f eladat- és hatásköröket pontosan, a modern irányítási és vezetési elveknek megfelelően úgy állapítjuk meg, hogy az érdemi ügyintézés minél közelebb kerüljön a lakossághoz. Az államigazgatás létszámviszonyait ezt követően és ennek megfelelően alakítjuk ki. Ugyancsak a .bürokrácia leküzdését szolgálja, ha a már említett döntési és felelősségi rendszerünkön a szükséges kiigazításokat elvégezzük, a bürokratizmust növelő jogszabályi vagy jogi jellegű előírásokat pedig megszüntet- 1 jük. Színvonalasabb szolgáltatást korszerű munkamódszerekkel A bürokratizmus ellen ható tényezőnek tekintjük azt is, ha tovább javítjuk a közigazgatás információrendszerét, szükség esetén kidolgozzuk annak új modelljét, s ha határozottan tovább lépünk az igazgatási munkafolyamatok gépesítésében, valamint a korszerű munkamódszerek elterjesztésében, az ügyvitelben és az érdemi ügyintézői tevékenységben egyaránt. A továbbiakban dr. Markója Imre hangsúlyozta, hogy a lakosság igényeinek, szükségleteinek mind színvonalasabb kielégítése érdekében a jövőben erősíteni kell az igazgatás szervezési-szolgáltató jellegét. A közigazgatási határok sem lehetnek akadályai az ésszerű, kölcsönösen hasznos, közös tevékenységnek. Az ezt ösztönző szervezeti, jogi és gazdasági keretek kialakításával is érdemes lenne a jövőben behatóbban foglalkozni. A hatósági ügyintézésről elmondotta: e munka ma sok vonatkozásban eléggé bonyolult és még nem vált olyan szolgáltatássá vagy t szolgálattá, amely minden idegszálával az össztársadalmi, a lakossági érdekek szem. előtt tartásával dolgozik, éspedig úgy, hogy minél (Folytatás a 2. oldalon.)
