Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

1981. március 26. • PETŐFI NÉPE • 5 BARTÓK TISZTELETÉRE — SOKNEMZETISÉGŰ ZENEKAR Mexikói koncert kecskeméti szólistával Nálunk már elfogynak a nappa­li fények, amikor tűlünk hatezer kilométerre Szombati muzsikához gyülekeznek a Mexikói Ifjúsági Zenekar tagjai. Bizonyára most is zsúfolásig telt ház előtt játszanak a világ sok országából kiválasz­tott fiatal muzsikusok a nagy­hírű Jorge Ramon P. G. vezeté­sével. Népszerű ez a hétvégi koncert­sorozat. Nagyszerűen választották meg helyét. A három és fél milliós Mexikó egyik legszebb műemlé­két — egy gyönyörű XVI. századi kápolnát — is magában foglalja a Hellén Kulturális Központ. Kö­vetkezetesen kitartottak vállalt céljaiknál: arra törekedtek, hogy a legjobb zeneművek bemutatá­sával, a szülőknek, és a gyere­keknek teremtett közös élménnyel erősítsék a családi összetartozást. A hetedik évadját kezdő zene­kar létével, összetételével is a muzsika közösségteremtő hatal­mát példázza. Szigorú válogatás­sal a világ minden részéből ala­kítják ki az évente megújuló, fel­frissülő együttest. Két meghall­gatás után döntenek arról, hogy a pályázó alkalmas-e magas kö­vetelményeik teljesítésére. A re­mek továbbképzési -lehetőség, a gyönyörű program, az előnyös szerződés sokakat vonz, nagy a versengés. • Gátay Tibor. 1980 nyarán mindössze öt euró­pai fiatalt hívtak .meg a Buda­pestnél másfélszerte nagyobb tá­voli fővárosba. A magyar zene­oktatás rangjának is tudható, hogy két hazánkfia is Mexikóba utaz­hatott egy esztendőre. Egyikük Gátay Tibor a kecskeméti Kodály- iskola volt növendéke, Róbert Gábor tanítványa, Bagdad és a norvégiai Bergen után itt is bi­zonyíthatja tehetségét, szorgal­mát. A nagy példányszámú Excelsi­or elismerően írt a magyar mu­zsikusról a minap. Ritkán fordul elő, hogy egy új tagot bíznak meg a koncertmesteri teendőkkel. Any- nyira elégedettek vele, hogy újabb, még előnyösebb ösztöndí­jat ajánlottak föl. A Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola nö­vendéke még nem döntött: már ősztől otthon folytassa tanulmá­nyait, esetleg elfogadja az Ame­rikai Egyesült Államokból kapott ajánlatot és ott tanuljon egy esztendőig valamelyik híres mes­ternél. Rövidesen személyesen is meg­ismerkedhet az USA öt legna­gyobb zeneművészeti főiskolájával, mert a Mexikói Ifjúsági Zene­kar vezetősége őt bízta meg az ottani pályázók előzsürizésével. A húsvéti szünetben utazik Los Angelesbe, Chicagóba, San Fran- ciscóba, New .Yorkba. Addig minden szabad percét a mai Bartók-koncert előkészítésé­re fordítja. Az ottani magyar kö­vetség ezt tekinti a hivatalos emlékkoncertnek, erről közvetít több televíziós társaság. Gátay Tibor vállalta a szervezést, a mű­sor összeállítását és szólistaként is hozzájárul. a hangverseny bi­zonyára nagy sikeréhez. Kíváncsian várjuk a sajtókri­tikákat a nemzetközi Bartók-ün- nepségsorozat egyik fontos ese­ményéről, egy fiatal magyar mu­zsikus pályafutásának szép állo­másáról. H. N. • A Mexikói Ifjúsági Zeriekar. BÁCS-K1SKUN MEGYEI MŰEMLÉKEK A kecskeméti tanácsháza Rég kinőtte már vastag falú székiházát Kecskemét tanácsa, de a zsdnóros-mándlis polgármeste­rek nem is gondolhattak méltó tanácsház építésére, mert leg­többször gutaütött-lapos volt a város bugyellárisa. A talentumos Lestár polgármesternek, az első modern közigazgatási embernek is csaknem egy évtized kellett, amíg rászánhatta magát az épí­tési folyamat megindítására. 1889. november 28-án döntöttek létesí­téséről, 1892. április 29-én írták alá a későbbi tervezőkkel a szer­ződést. A következő év májusá­ban kezdték meg a kivitelezést. A nyolcadik évtizedét megkezdő polgármester tette le az első tég­lát. Az első tanácsülést 1895. au­gusztus 19-én tartották az új épü­letben, de csak 1898. január ele­jén avatták föl ünnepélyesen. Át­adását nem érhette meg a múl­hatatlan érdemű Lestár Péter, aki határozottan kiállt a „moder­nistának”, „érthetetlenül zava­rosnak” piszkolt Lechner mel­lett. Az épület fokozott védelméről intézkedő 1979, decemberi végre­hajtó bizottsági határozat sze­rint: „a századforduló magyar építészetének egyik legmonumen- tálisabb emléke. A népművészet motívumkincseinek felhasználá­sával beszédesen tanúsítja a ma­gyar építőművészet formanyelvé­nek megszólaltatására utaló lech- neri törekvéseket. Tömegcsopor­tosításával, tetőtagozásával, s homlokzatának díszítésével hűen kifejezi építési korának a külön­legesség iránti fogékonyságát. Ez a szecessziós építészeti alkotás magában hordozza és homlokza­taival tükrözi a létrehozásáért fáradozó városi lakosság gazdag­ságát.” A kétemeletes, alagsoros épü­let közgyűlési termét Székely Bertalan szeccói díszítik. A mil­lennium évében fogott a Vérszer­ződés elkészítéséhez. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint épült tanácsház díszes előcsarnoka, tágas lépcsőfeljáró­ja hangulatilag előkészítik a lá­togatókat a gyönyörű nagyterein pompájához. Gerő Ödön, egyik korai mélta­tó ja már nyolc évtizede „megfa­gyott zenénék” mondta oromfa­lát. „Valóságos rajzmámort hir­dető pártája vallomás arról az örömről, amelyet a művészetben a vonal magyar ritmusának meg­találása keltett.” (Heltai—Pásztor) A lengyel népművészet és folklór atlasza Az Arkady Kiadó nemrégiben érdekes kiadvánnyal lepte meg az olvasókat. A szép kiállítású könyv egyedülálló a maga nemé­ben, és sok újat mond mind a szakembereknek, mind a népmű­vészet szerelmeseinek. Címe: „A lengyel népművészet és folklór at­lasza”. Szerzői kiváló lengyel folk­loristák. Köztük is elsőnek em­lítendő . Marian Pokropek, a ki­váló néprajztudós, a varsói egye­tem tudományos .munkatársa, aki már több könyvvel jelentkezett. A mű katalógusa 2500 helységet tartalmaz, népművészek egész sorát mutatja be, 4000 részletes címszava a néprajz számos terü­letét öleli fel, továbbá 400 fotó- és 16 térképmelléklete van. Újdonsága, hogy Marian Pok­ropek a könyv előszavában az olvasókhoz fordul, kérve, ha a megjelentekkel kapcsolatban meg­jegyzésük, kiegészítésük lenne, mielőbb küldjék be a kiadóhoz, hogy az atlasz tervezett második kiadása még teljesebb képet ad­jon ezekről a kérdésekről. (BU- DAPRESS—INTERPRESS) Meghívók, avagy „papírpocsékok” ? Szaporodnak, egyre szaporod­nak fiókomban a hiányos vagy az egyébként hibás — bosszantó vagy mosolyra késztető — meg­hívók. Kiérdemelték a külön dossziét, amelynek ezt a címet adtam: „Félresikerült meghívók”. Közülük teszek most közzé néhá­nyat, minden meghívókészítő okulására, azzal a megjegyzéssel természetesen, hogy ,,akinek nem inge, ne vegye magára”. Múzeum készül Kiskunhalason öt éve születtek meg a tervek a sok értéket rejtő régi, kiskunhalasi református temető múzeummá való átalakítására. Két évvel ezelőtt több mint négy •hektár területet keríttetett be Kiskunhalas város Tanácsa. Felmérték a legértékesebb sírhelyeket, s most készülnek a csodálatosan szép szecessziós, ba­rokk, klasszicista' faragott sírkövek válogatására, restaurálására. Ezeket a közeljövőben létrehozandó kőtárban kívánják elhelyezni. Ugyancsak restaurál­ják majd a nagy értéket képviselő kovácsoltvas sír­kerítéseket. A temetőt felszerelik pihenőpadokkal, lámpákkal. Ez utóbbira máris szükség lenne, így ta­lán a kivilágított területeken megszűnne a szándékos rongálás. A félrelökött, összetört faragott kövek, a szomszédos lakótelepről idehordott szemétkupacok bizonyítják, hogy sokan nincsenek tisztában az itt található értékekkel. A tudatlanság persze nem mentség. _ P. E. 9 Homokkőből faragott síremlék a század elejéről. (Straszer András felvételei) A hibás meghívók sokfélék Vannak rejtvénymeghívók, me­lyek egy részét képtelenség meg­fejteni. Mit kezdhet például bár­ki is azokkal a nyomtatványok­kal, amelyek az eseményekről az égvilágon mindent feltüntetnek, csak a legfontosabbat, a helység­nevet nem. Ugyancsak furcsaság az a papírdarab is, amely imi­gyen invitálja az érdeklődőt: „Meghívjuk önt a múzeumi klubfoglalkozásra február 25-én, hétfőn 18 órára ...”. Hogy melyik februárban és mely városba? 'Ki kellett volna találni. Az utóbbi meghívót ráadásul — drága pa­píron — csak szerénységem hét példányban kapta kézhez. Feles­leges papírfogyasztó volt az a meghívó is, amely — valaki meg ne sértődjék alapon — tizenegy szervet sorolt fel rendezőként, szervezőként és miegymásként, csaknem annyit, mint a filmek elején szokásos. Furcsa gyűjteményembe ke­rültek kifejezetten mosolyra kész­tető meghívók; olyanok például, melyeknek a készítői a magyar nyelv alapszabályaival sincsenek tisztában. Egy kisméretű plakát- meghívón például eme szöveg ék­telenkedik: „Pálfai Jakab szobrai Vitay Endre fényképeinek kísére­tében, a Sárközi várban”. Csak­is a szobrok mondhatnák el, jól érezték-e magukat heteken át díszkíséret mellett. A meghívók „nevetséges” kategóriájában első­ként kellett volna említeni azt a mindent tudató, könyvnagyságú, összehajtható, ízléses kiUlemű és városból érkezett nyomtatványt, amelynek a szövegébe csupán egyetlen baki került, ám az min­dennek a teteje. Imigyen fogal­maz, nagy bölcsességgel: „A kiál­lítást megnyitja Jekei Imréné, Káinok város MSZMP Bizottsá­gának titkára.” Mindig úgy tud­tam, hogy Magyarországon egy MSZMP van, és annak vannak városi és egyéb szintű bizottsá­gai. De hogy egy városnak külön MSZMP-ja van, azt csak 1980 október elejétől, e meghívó kéz­hezvételétől tudom. Nem gyűjtöm tovább e furcsa­ságokat. Ámbár munkám nem volt egészen haszontalan. A fél­resikerült meghívókkal jól jár­nak majd a papírgyűjtő gyerekek. Ezek is nyomják a mázsát. —rapi— • A leendő temetőmúzeum egyik bejárata a lakótelep mellett. A főidőn papírdarabok éktelenkednek. • Restaurálni kívánják a kovácsoltvas diszkerítések legszebb példá­nyait. 0 Középen megdőlve Szilády Áron emlékoszlopa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom