Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

1981. március 5. • PETŐFI NÉPE • S Akiknek feltettem a kérdést, azok első reagálásként — bár kü­lönböző megfogalmazásban —lé­nyegében ugyanazt mondták: ele­get tettek a KISZ Központi Bi­zottsága és a Művelődési Minisz­térium által meghirdetett, diák­otthonok közötti verseny követel­ményeinek. Ám ennél többre vol­tam kíváncsi. Konkrét tényekre, melyekről csak itt hallok, melye­ket csak itt jegyezhetek fel. tíartos Gyula kollégiumi neve­lőtanár, a hatszázhetesek Ifjú Gárda egységének parancsnoka vállalkozott elsőként arra, hogy bővebben kifejtse véleményét: — A diákotthonban általában sokat javult a tartalmi munka. Vonatkozik ez a tanulmányi ered­ményekre, a politikai, a kulturá­lis életre csakúgy, mint a sport- mozgalomra, a társadalmi mun­kavégzésre és a fegyelemre. Az Intézet tanulói, köztük a kollé­gium lakói is, minden évben be­csülettel helytállnak a „Szakma kiváló tanulója” országos verse­nyen. A résztvevők többsége szak­munkás-bizonyítvánnyal a zsebé­ben tér vissza, két hónappal meg­előzve azokat, akiknek nem sike­rül ilyen eredményt elérniük. A kollégiumi címért folyó ver­senynek lenditője volt nálunk a már hagyományos „Szocialista kö­zösségért” házi vetélkedés. Ebben a diákotthon valamennyi lakója részt vett, s részt vesz ma is. Cso­portok, illetve szobaközösségek komoly versenye ez, amely a kö­zösségi-'élet .minden területét át- 1 fogja... Követelményei lényegében ,, megegyeznek a kollégiumi verse­nyével. A legjobbak olyan ked­vezményekben részesülnek, ame­lyek másokat is ösztönöznek az aktívabb tanulásra, művelődésre, mozgalmi életre stb. Országosan egyedülálló, hagyj* egy intézményben Ifjú íGáfcid* zászlóalj működik. Ebben a szak­munkásképzőben van ilyen egy­ség. Több századból, szakaszból áll. Tagjainak többsége kollégista. Valamennyien igyekvőek, jól el­látják a képzéssel járó többlet­feladatokat. A zászlóalj elnyerte a KISZ KB Vörös vándorzászla­ját, s mindent megtesz azért, hogy véglegesen megőrizze azt. Babinszky István nevelőtanár, aki hosszabb idő után tért vissza e tanév elején a „hatszázhetesek- hez”, a többi között ezeket mond­ja: — A kollégium életét aZ önkor­mányzati szellem hatja át. Neve­A ,,hatszázhetesek” A kollégiumi cím leg­utóbbi „osztogatásakor”, a múlt év novemberének ele­jén négy Bács-Kiskun me­gyei diákotthonban rendez­hettek avató ünnepséget. Ekkor minősítették kollégiummá a megye legnagyobb szakmunkás­képzőjének, a kecskeméti 6Ó7-es számú Autószerelő Szakközépis­kolának és Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetnek a Lőwy Sándor ne­vét viselő diákotthonát is. A minap váratlanul látogattam a kollégiumba. Arra voltam kí­váncsi: tanárok és tanulók mi­ként vélekednek a kollégiummá minősítésről, s megítélésük sze­rint, mivel érdemelte ezt ki a kö­zösség. kollégiuma • A fiatalok asztalitenisz- • Makramézó. szárazkO- versenyre készülnek. tészettel foglalkozók. • Az asztalifoci mindig izgalmas Játék. lök és tanulók együttes tevékeny­ségének, politikai, kulturális és tanulmányi munkájának az ered­ményeként érdemelte meg a diák­otthon a megtisztelő „kollégium” címet. E munka kitűnően meg­mutatkozik a Bartos'. elvtárs által említett „Szocialista közösségért’.’ versenyben. Ide tartozik az Ifjú Gárda > zászlódíj tevékenysége, amely példaként szolgál az egész intézet számára, s'amelynek nagy szerepe van a fiatalok hazafiás és honvédelmi nevelésében. Mindeh­hez hozzáteszem:. á kollégiumban folyó kulturális . munka mintegy alapját képezi az intézőt közmű­velődésének. Dr. Kerékgyártó József, a kollé­gium vezetője később tudott be­kapcsolódni a beszélgetésbe. 0 az inWzményi demokratizmus elsőd­leges fontosságát' hangsúlyozta, s így summázta véleményét: — Ahhoz, hogy egy diákotthon éleget tudjon termi a . magasabb szintű követelményeknek, ese­tünkben a kollégiumi rangért- fo­lyó verseny ‘feltételeinek, az in­tézménynek mindenekelőtt jó ne­velőtanári közösséget kell kialakí­tania. Ügy vélem, ez nálunk si­került. Mindannyian megértik egymást, őszinték egymáshoz. Ez a nyitja annak, hogy a fiatalok­kal is megértik egymást, s hogy a kollégium — a tanulók előme­netele, közösségi emberré formá­lása érdekében — jól együtt tu­dott, együtt tud működni az in-] tézettel. A diákotthon ilyen.szel­lem hiányában aligha felelt volna meg a ^Kollégiumi követelmények­nek. □ □ □ Késő délután van. Szabad idé-, juket töltik a „hatszázhetes” kol­légisták. Olvasnak, klubszobákban' szórakoznak, a földszinti előcsar- ’ nokban ■ asztaliteniszeznek. . Az egyik szóba lakói makraméznák, szárazkötészettel foglalatóskód- nak. Elmondták, hogy e hasznos hobbi kezd elterjedni a kollé­giumban.' ■: A szórakozó fiatalokat is meg-' kérdeztem: mit gondolnak, miért lett kollégium ez a diákotthon? Ők elsősorban a nagyobb renddel, fegyelemmel, a rendszeres társa­dalmi munkavégzéssel, az eleve­nebb kulturális élettel magyaráz­zák az elismerést. Közben betekintettem azokba a tömör beszámolókba, melyeket a diáktánács reszortfelelősei tartot­tak' a kollégium féléves közgyű­lésén. S mert figyelmet érdemel­nek; érdemes ezekből is idézni: A diáktanács mozgalmi felelőse hangsúlyozta, hogy a „Szocialista közösségért” verseny féléves ered­őién yei ismét bizonyítják: min­denki tevékenyen részt vesz a , Versenyben, szorgalmasan gyűj­tögeti az értékelés alapjául szol­gáló pontokat. Felhívta a figyel­met arra, hogy a kollégiumok kö­zötti versenyben megpályázták a bronz fokozatot, s hogy ezt elérjék, minden kollégistának fokoznia kell aktivitását. A kulturális felelős arról be­szélt, hogy mit tettek a szabad idő hasznos eltöltéséért, a szóra­kozási lehetőségek bővítéséért. A kollégium százhatvan lakója jár bérlettel színházba. Folytatódnak a 'házi filmklub előadásai. Ezeket százhatvanan—száznyolcvanán lá­togatják. A tanév végén vetélke­dőt rendeznek majd a filmek té­máiból. Eredményesen működik a kollégiumi orosz nyelvi szakkör: többen szovjet fiatalokkal levelez­nek, Sokan eljárnak a TIT városi szervezetének földrajzi szabad- egyetemére, és a megyeszékhely közművelődési intézményeinek rendezvényei re. A társadalmi munka felelőse elmondta, hogy tovább- nőtt 5 fiatalok által végzett társadalmi munka értéke, a diáktanács pro­pagandistája a kollégiumi rádió ínegvalósításáról, a sportfelelős a tervezeti sportprogramok, s a ko­rábbi versenyek eredményeiről *számolt be a közgyűlés előtt. n □ □ íme, ezt teszik a Lőwy Sándor Kollégium szakmunkásjelölt la­kál. Tudják: még többet kell ten­niük, ha versenyben akarnak ma­radni. Márpedig akarnak. így döntött a diáktanács. S még vala- mit: az eredményekhez hozzájá­rultak, s hozzájárulnak a kecske­méti 633-as Szakmunkásképző In­tézet és a Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet tanulói is. A Lowy-kollégium ugyanis otthont ád e két intézmény mintegy hat- Vah tanulójának is. Rapi Miklós Országos pedagógiai pályázat A Művelődési Minisztérium Közoktatási Főosztálya, a Ma­gyar Pedagógiai Társaság, valamint az Országos Pedagógiai Intézet pályázatot hirdet az óvodák, az alsói és középfokú nevelési-oktatási, sport- és közművelődési intézmények neve­lői, vezetői, felügyelői, a művelődésügyi szakigazgatási szer­vek, a gyermek- és ifjúságvédelmi, a pedagógus-továbbkép­zési és pályaválasztási intézetek, a kutatóhelyek, a társadalmi szervek dolgozói részére. A PÁLYÁZAT CÉLJA: A gyakorlati nevelő-oktató munkában, a gyermekvédelemben, az irányításban, a mozgalmi munkában, a pedagógus-tovább­képzésben elért eredmények, ne­velési folyamatok tapasztalatai­nak összegyűjtése, eáek leírása (elsődleges általánosítás szintjén, valamint tudományos igénnyel), feldolgozása, következtetések le­vonása. A pályázatok legjobbjai- ból évente készített kiadványok gazdagítják a pedagógiai szakiro­dalmat, segítik a mindennapi ne­velési-oktatási munkát. Kívána­lom, hogy a pályaművek a .köz­vetlen pedagógiai gyakorlatra épüljenek; tartalmazzák az elért eredményeket, utaljanak a fejlő­désre, tárják fel a problémákat, tegyenek javaslatot a nevelő-ok­tató munka fejlesztésére. A tudo­mányos igényű feldolgozásra vál­lalkozók alkalmazzák munkájuk sói án a társadalomtudományi módszereket. A feltárt tényeket összefüggéseikben elemezzék. A pályázatot öt évre tervezik. így kívánják segíteni az alkotó közös­ségekben végezhető több éves ku­tatást. a nevelő-oktató munka át­gondolt elemzését. Évente, egy té­mái hirdetnek meg. — AZ 1981. ÉVI TÉMA: a képességfejlesztés és a tehetség- gondozás. — AZ 1 9 82. ÉVI TÉMA: a gyerekek, a tanulóifjúság mun­kára nevelése, a munkához való szocialista viszony kialakításának lehetőségei, módszerei. —. AZ 19 8 3. ÉVI TÉMA: a mai diák a pedagógus szemével. — AZ 1 984. ÉVI TÉMA: a nevelési-oktatási intézmények és környezetük. — AZ 1 9 8 5. ÉVI TÉMA: a tanítás során megvalósítható és az iskolán kívüli nevelés szerepe a nevelési célok elérésében. A pályázatot négy gépelt pél­dányban, maximálisan 30 oldalas terjedelemben, jeligésen lehet be­nyújtani. A pályázathoz mellé­kelni kell lezárt borítékban a pá­lyázó nevét, foglalkozását, lakcí­mét. A dogozatokat a megyei pe­dagógus-továbbképző intézetekhez kell beküldeni minden évben szeptember 10-ig. Az eredmény- hirdetésre és díjkiosztásra (2000- től 5000 forintig terjedő díjakkal) minden év december 15-ig kerül 437 TANULÓ­BIZTOSÍTÁS egész évben érvényes AHB m BRAVOK ITT »’ # • r »V* „Reggelre hurcolkodjatok!” (22.) A budapesti népbíróságon 1949. március 16-án dr. Váry Al­bert nyugalmazott koronaügyész- helyettes a történtekre így emlé­kezett: „A solti eset elkövetésé­nél Balogh Ferenc jelen volt. Ez ügyben Schmidt névre is emlék­szik. Határozottan emlékszem ar­ra, hogy a solti gyilkosság áldo­zatait a Bor Lukács tanyáján földelték el... Ez ügyben tettes­ként azonban konkrétan csak Cserná Istvánt és Balogh Feren­cet tudom megnevezni. Schmidt Rezső természetéesen tagadott, és a szokásos sztereotí­piát hangoztatta: „Nem érzem Briv6 a magyar nyelv értelmet 11 nó­tára szerint: bérgyilkos, kalandor. magam bűnösnek... En abban az időben nem is tartózkodtam Kecskeméten, hanem Budapesten, a szakaszomnál voltam.” Kállai Gábor azonban a cse­lekményt ugyan' tagadva, de még­is bevallja, hogy „a vádbeli na­pon kirendeltek is voltak, A fa­luból naponta egy-egy gazdát rendeltek ki, akinek kocsival ren­delkezésre kéllett állni. Ezen a napon rám került a sor. Izsákról a solti községházára kellett vinni Balogh Ferencet és két ismeretlen tisztet. El is vittem őkét... Ar­ról nem volt tudomásom, hogy Balogh Ferenc és a két tiszt miért vitetik magukat Soltra... A só­gorom abban az időben rendőrbí­ró volt, tőle hallottam, hogy zsi- dainkat elvitték:”, i Halász László: „... csak az új­ságokból értesültem a gyilkossá­gokról.” ■' Schmidt Józsefné tanúként idé­zi az akkori időket. „1920-ban Bakóhalmán voltam, Engel Pál, Lefkovics és Gettlerék elhurcolá­sáról csak annyit tudok, hogy mikor ott dolgoztam, bejöttek .a katonák — nevüket nem tudom —, S velem ebédet főzettek, en­gem megnyugtattak, ne féljek, nem történik semmi bajom. Kö­zülük csak Cserna nevére tudok visszaemlékezni. Ebéd után a ka­tonák elvitték Gettler Jakabot és fiát. Cserna nevére csak azért * emlékszem, mert az eset után szüretkor ismét ott járt, és azt mondta nekem, én vagyok az, aki elvittem Gettlert...” Gettler Simon: „Édesapám és két testvérem az áldozat. Az ak­kori időben Varannon laktam, anyámtól és testvéremtől hallot­tam, hogy három ismeretlen egyén elhurcolta apámat és öcsé­met, majd később a húgomat.*’ A solti ügyben szerepelt még Korb Géza is. Nagy István ügy­véd mondta róla: „Korb Géza ak­koriban futballista volt, a KAC- ban játszott. En futballbíró vol­tam, s ezért őt jól ismertem, töb- ször találkoztam vele. Egy álka-: lommal elmondta nekem, hagy társaival élve gyalulta a kom-■' munista elemeket, s egy másik', alkalommal a Balagon kávéház­ban azt mondta, hogy ő hozzá­tartozik a gyilkosok elit társasá­gához, és részt szokott venni a „szekerezésben” (elhurcolások).” '.Egy alkalommal futballmeccs után barátjával összekülönbözött, amikor én is jelen voltam, Korb Géza kijelentette: „Ahogy kicsi­náltam pár kommunistát, úgy ki­csinállak benneteket is.” Váry Albert királyi korona- ügyész-helyet- tes 1921. októ­ber 21-én je­lentette dr. Tomcsányi Vil­mos Pál igaz­ságügyi minisz­ternek, hogy a Solt és környé­kén elkövetett bűncselekmé- : nyék gyanúja . miatt előzetes ' letartóztatás­ban vannak az előbbiek során ' Cserna kivéte­lével egyáltalán nem szerepelt nevek, mint: Raffai ’ István segédjegyző, Cserna István földműves, ifjú Matern Ferenc magántisztviselő, Felföldi Dezső gazdálkodó, Szcsepánszki Artur gazdatiszt, Czira Albert rendőr­biztos, és BaskT László gazdálko­dó. A solti ügyben letartóztatás­ban voltak, de szabadlábra bo- csáttattak: Szőke János, Rácz Já- ’ nos, Szántó István, Szántó József, -Bugyi János földművesek.” Váry Albert a felterjesztett indoklás­ban, a körülményekhez képest, rendkívül óvatos, és nem beszél olyan nyilvánvalóan, mint aho­gyan azt a felszabadulás utáni perekben tette, de még az óvatos fogalmazásokból is kiderül az igazság: „A felsorolt gyanúsítot­takkal szemben, bár vnegállapít- ható, hogy részben az akkori idők hangulatához képest egyes zsidó állampolgárok megverésében, ab­lakaik beverésében, sőt egyes zsi­dók elhurcolásában is (gyilkossá­gokról nem ír) részt vettek, de arra nézve, hogy ezen kétségtele­nül büntető törvényekbe ütköző cselekmények elkövetésénél az anyagi érdek, a nyereségvágy ját­szott volna szerepet, adat nem merült fel. Ennélfogva ez alapon a letartóztatásban levő gyanúsí­tottakat újbóli kihallgatások után Csorna István kivételével (rablás­sal párosult többrendbeli gyilkos­ság bűntette) szabadlábra fogom helyezni." Az előbb említett nevek a Váry Albert összefoglaló jelentéséből kitűnően, egy ugyancsak solti üggyel függnek össze. „A nyomo­zás adatai szerint Solton 1921. év augusztus 16—17-e közötti éjjelen négy ismeretlen bemászott Ko­vács Ignác udvarába, és ott a la­kás ablaka alá menve, az egyik beszólott az ablakon: „Kovács úr, nyiss ki az ajtót, sürgönyt hoz­tam.” Kovács rosszat sejtve, az ajtót nem nyitotta ki, miért is a támadók 20—25 lövést küldtek a lakásba. Ezek azonban senkit sem találtak. A lövések zajára a szem­ben levő takarékpénztár épületé­ből kijött Hollós József takarék- pénztári szolga, akire a banda két lövést adott, mire Hollós vissza­szaladt. Ezután az ismeretlenek Goldner Lajos lakására mentek, s minthogy itt sem nyitottak ajtót, az ablakon keresztül ugyancsak belőttek. Sérülés nem történt. In­nen Bauer Mózes lakására men­tek, hasonló módszerrel élve, be­bocsátást nem kaptak, de itt is belőttek a lakásba. A lövések za­jára felkeltek és menekülni akar­ták a szomszédban lakó Léderer Adolfék. A támadók az ablakon át fenyegetőztek: „Léderer, elkö­vetkezett a végórád!” Léderer az üzleten át az utcára menekült, de mintegy 40 lépésnyire — amikor egy kerítésen át akart mászni, a támadók utolérték és puskatussal agyonverték. Hulláját az utcán hagyták. Innen Ráb Jakab laká­sára mentek, ahol az ablak üve­geit puskatussal bezúzták és az ablakon keresztül bekiáltották: „Zsidók, reggelre hurcolkodjatok el valamennyien!” Budapest, TS19. 12. szám. ELI H liirkCMtMfl » v tö*^sví$-*í' & f eyes Ki« ér* M fmér. Kiadóhivatal: via. »«Kitt, 9*3 T«feiwt. iuá Att á ni Jt Ft' m ft: riei’ßesztfik elten. Impot*fr*coJ#ortoniord«itirL j E*b*«dtnoní*jo*űt*NQ.2Jin25. j »-esti, bop' <n!*Wi n ~ hcssfct tamwlwn Őt fcíKK«aia #•**"'»»«<»« A.tittMl «r*k «1 fiMwk. Í.V mm —1« j Mwtatnak. rwőijt wk s van. jí* Kivik. fewMta ■; fSfri - | tudnak Minátttl m&ÍTm ' •> * . '.-**•<**«*« wvww« .UMtjA*' í?s88ssss StiggSaíS ísjsg *• r""

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom