Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 14. Kalocsa privilégiuma marad-e a paprika?... A hozzáértők és a kevésbé azok egyaránt óva intettek: a paprikáról ne írjak. Az tabu! Vagy ha mégis, csupa jót, mert ezt kívánja a népgazdaság érdeke. Mint ahogy általában ilyenkor lenni szokott, a fűszerpaprikáról szóló hírek, információk egyre-másra gyűltek, s lassan kirajzolódik a kép, hogyan is állunk ezzel a nagy múltú, fontos exportcikkel 1981 / tavaszán. Az elmúlt öt esztendőben a Kalocsa környéki fűszerpaprika-termő terület 33,5 százalékkal nőtt. A korszerű fajták eredményeként az onnan betakarított termés meny- nyisége 84 százalékkal volt több, mint 1970 és 1975 között. Ezzeí szemben az értékesített féltermék, illetve a belőle készült őrlemény nagysága csupán 40 százalékkal haladta meg a bázis időszakét. Mindennek természetes velejárója, hogy a raktáron levő készletek megnövekedtek, és az alkalmankénti piac húzóhatása nyomán mindig csak az extra minőségű portéka lelt gazdára. Bizonytalan a piac. Logikusnak tűnik a következtetés, raktárra termelni nem érdemes ... Csakhogy a jó minőségű őrlemény ma is versenyképes a 30—40 százalékkal olcsóbb, és a világot terítő spanyol paprikával szemben. De felelőtlenség lenne elhallgatni, hogy az elmúlt években a Kalocsáról származó fűszerpaprika-őrlemény minősége csökkent. Ennek okait kell (kellene?) megkeresni minél előbb. Legegyszerűbb megoldásnak az tűnik, ha a termőterületet drasztikusan csökkentjük. Megszületett az elképzelés is, hogyan kárpótolják a szövetkezeteket. Minden egyes hektár után ahol eddig paprikát termeltek, és erről a szándékáról lemond a gazdaság, ott hektáronként 5 ezer forint „fájdalompénzt” (nem találtam rá jobb kifejezést!) kapnak. Jó lenne, ha ilyen egyszerű volna a képlet. De, sajnos, a terület arányos csökkenésétől még nem javul a minőség. Bár közgazdasági kategória, hogy a minőség és mennyiség között dialektikus egység van, de fejreáll a logika menten, ha a sokszor kapált, napfényjárt — babusgatott és kézzel begyűjtött paprikacsöveket összehasonlítjuk azzal, amelyet defóliá- lás, érésgyorsítás után „egy tarlóra” géppel takarítanak be. Panaszkodik a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet főagro- nómusa. A homokon rövid idő alatt megtanulták jó minőségben termelni a fűszerpaprikát. Azon nagyon kevés gazdaságok közé tartoznak, ahol tavaly nyereséges volt az ágazat. Természetes tehát, hogy a szakszövetkezetben növekedett a termelési kedv. Igen ám, de gáncsot vetett mindennek a kalocsai paprikaipari vállalattal kötött értékesítési szerződés, amelynek értelmében a tavalyi termésnek csak 65 százalékát szállíthatják a csólyospálo- siak. A szigorított megállapodás szerint többre nem tart igényt a feldolgozó. Mentek aztán rögvest szomszédolni a vezetők Szegedre. S ahogy mentek, olyan tempóban jöttek is. A szegedi körzet termő- területe kialakult, nem bővítik tovább. Előtolakszik a tamáskodó gondolat, még nagyon jó termés esetén is bizony nagy szükség lenne arra a többletmennyiségre, amelyet kézzel szednének, utóérlelnének a csólyospálosiak. Úgy fogalmazott a majsai Jo- nathán Tsz elnöke, fűszerpaprikát csak „szerelemből” szárítanak. A háztájiból származó nyersanyag minősége jó, a félterméké kiváló, a szárítási költség magas, s mivel mindez nem tükröződik a jó minőségű áru átvételi árában, az egész tevékenység veszteséges. Nemcsak itt, hanem a Kalocsa környéki gazdaságok sora sem talált plusz forintot. Kivétel csupán a foktői Béke Tsz, igaz, ők nyersen, tehát nem féltermékként feldolgozva adták át a megtermelt árut a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalatnak. A veszteség okát a szakemberek egyértelműen abban látják. Hogy a fűszerpaprika-féltermék átvételi ára nem követte az energiahordozó költségeinek rohamos növekedését. Cjabb noteszlap. Panaszkodik a hárommegyés FÜSZÉRT egyik üzletkötője, nem tud mit kezdeni a paprikával, oly sok van raktáron. Az elmúlt évben rohamosan csökkent a kereslet. Arról beszélt, ha ő lenne a miniszter, bizony megengedné, hogy a turisták is vihessék a határon túlra Kalocsa aranyát. Szóba kerül az is, hogy nem azért fogy kevesebb fűszerpaprika a boltokból, mert kisebb kanállal tesznek a paprikásba, hanem mert jó néhányan egyéb csatornán keresztül szerzik be a pirosítót. Hogy a fűszerpaprika-őrlemény forgalmazása 1936 óta állami monopólium? Vannak, akiket ez nem zavar. Nagyon sokan a termőtájon fittyet hánynak a törvényre. Háznál állítják elő az őrleményt. Tehetik, hisz a „lebukás veszélye” meglehetősen kicsi ... Beszéltünk a minőségről, szóba került a mennyiség is, s hogy sokba — szárított kilogrammonként 20 forintba kerül — a paprika tartósítása. Nagyon valószínű, hogy néhány éve a terület felfuttatásában, mint már annyiszor átestünk a ló másik oldalára... Logikusnak tűnik tehát a termőterület némi csökkentése, de semmiféleképp sem azoknak a gazdaságoknak a kárára, ahol a fűszerpaprikát magas színvonalon, jó minőségben termelik. A fűszer- növény tulajdonságaiból adódik, hogy kézi munkaigényessége miatt erre legjobb lehetőség a háztájiban és a részes művelésre kiadott területen van. Mielőtt a technokraták följajdul- nának, rögzíteni kell: azt hinni, hogy csupán háztájiban meg lehet ‘té'r'rtielni ázf 'á' mennyiséget, amennyire az iparnak szüksége van — balgaság. Kellenek a gépek. De ezzel együtt kell olyan technológia is, amely lehetőséget ad arra, hogy a mechanikák jól dolgozzanak. Például csökkenteni kell az egy hektárra jutó tőszámot, hogy újra éltető napfényhez juthassanak a csövek. Mert a festéktartalom lényegesen csak így növekedhet. Lépni kell a vállalatnak is. A következő esztendőben a jó minőségű portékáért felemelt, minő- ségarányosan felemelt árat kell fizetnie. Ha mindez megtörténik, a vártnál gyorsabban helyreállhat az egyensúly... S akkor már csak az van hátra, hogy a nagy mammutszárító előcsarnokában ne keveredjék össze a jó áru a rosszal, a zöld az alig keshedt, az érett pirossal, mint ahogy az megtörtént nem egyszer az elmúlt kampányban... Szabó P&I Miklós • A féltermék minőség szerinti szétválasztásához korszerű raktárak is szükségeltetnek. (Méhest Éva és Pásztor Zoltán felvételei) A mezőgazdasági szakemberek, kistermelők és kisállattenyésztők, a hobbikert-tulaj- donosok önképzésében, illetve továbbképzésében jelentős szerepe van a szakkönyveknek. E szakirodalom évek óta megrendezett nagy seregszemléje a mézőgazdásági könyvhónap. Kecskemét könyvesboltjaiban is jól felkészültek erre az eseményre. Mezőgazdasági könyvhónap - gondokkal A KATONA JÓZSEF KÖNYVESBOLT rég szervez termelő- szövetkezetekben, kertbarátkörökön belül úgynevezett bizományos vásárokat is. Az idén legjobb eredményt az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben, a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezetben, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet ballószögi területén működő bizományosoknak sikerült kiválóan a mezőgazdasági könyvhónap. A külső vásárokon összesen 123 ezer forint értékű mezőgazdasági könyv kelt el. A bolt saját forgalma mintha a múlt évihez képest kevésbé lett volna eredményes, 340 ezer forintot árultak szakkönyvekiből. Ennek oka, hogy a leginkább keresett újdonságokból, például Gyúró Ferenc: Művelési rendszerek és metszésmódok a modern gyümölcstermesztésben című könyvéből, a Budai Csaba—Csölle István : A primőrök védelmében című művéből, valamint az Agrobota- nikából igen keveset kaptak, és az újdonságok utánrendelésére sem érkeztek meg a könyvek a hónapban. A JÓKAI MÓR KÖNYVESBOLT dolgozói Kecskemét örök harmadik könyivüzletének tartják boltjukat, hiszen annyira kiesik a forgalomból, hogy ide akkor térnek be a vásárlók, amikor máshol nem találják meg a keresett könyvet — mondják. Ennek az üzletnek 72 bizományosa összesen 32 ezer forint értékű mezőgazda- sági könyv forgalmát bonyolította le. Sikeres vásár volt a kertészeti főiskolán. A Kossuth Termelőszövetkezetben, .többnyire a kiskerttulajdonosok keresték az őket érdeklő témájú szakirodalmat. A boltnak a szállítási problémán kívül gondot okozott, hogy megjelent egy olyan prospektus, amely magába foglalta az 1976-.tól 1980-ig megjelent könyveket. A vásárlók azonban ezek közül többet hiába kerestek, hiszen legtöbbje már egyáltalán nem létezett a bolt könyvállományában. AZ UNIVER KÖNYVESBOLT a megyeszékhely legújabb könyvesboltja az Árpádvárosban. Kecskeméten 35, a járásban 30 bizományosa tevékenykedik. Ók, és a 'bolt együttesen a múlt évinél mintegy 20 százalékkal .több könyvet adtak el. Nagyon keresték a Kertünk-házunk-otthonunk sorozat kiadványait, Laczkó Tibor: Gyümölcsfélék értékesítése című könyvét. A vásárlók gyakran kértek galamb- és nyúlte- nyésztésről, a gombákról, rózsákról, díszmadarakról szóló szak- irodalmat — hiába. AZ ALFÖLD ÁRUHÁZ kultúr- cikkosztályától kapja a könyvellátmányát Szabó István bizományos, a lajosmizsei ÁFÉSZ nyugdíjasa. Neki a vásárlók szinte személyes ismerősei, a könyvhónap alatt mintegy 20 ezér forint' értékű szakkönyvet adott el. A könyvhónapi újdonságok közül nála a Józsa-féle Fenyők és örökzöldek a kertben című és a zöldségnövények .betegségeiről és kártevőiről szóló könyv volt a legkeresettebb. G. E. BŰVÖS KOCKA - ÖNTAPADÓ CÍMKE Eredmények és tervek a Petőfi Nyomdában • Készül m Petőfi Népe egyik oldala. A Múlt évi eredményei alapján az ofszetelőkészítő üzem nyerte el a Kiváló termelőegység cimet. (Bal oldali képünk.) 9 Gyártásközi ellenőrzés. (Tóth Sándor felvételei) — Megfeszített munkával ugyan, de igen jól zártuk a múlt esztendőt — mondta legutóbbi beszélgetésünk során Birkás Béla, a Petőfi Nyomda főmérnöke. — A kecskeméti és az öt vidéki telepünk 950 dolgozója mindent megtett a tervek teljesítéséért, a különböző termékek határidőre való, kiváló minőségű elkészítéséért. Ennek köszönhetően a múlt évben elértük a 379 millió forintos árbevételt az 1979. évi 344 millió forint után. Több új megrendelő jelentkezett tavaly. Sokan nem tudják , például, hogy a világsikert elért ' bűvös kocka gyártásához mi is hozzájárulunk. Mi készítjük a színes kis öntapadó címkéket a kockára, valamint a többnyelvű tájékoztatót és a zárószalagokat. Tavaly a negyedik negyedévben 1,5 millió kockához szükséges nyomdai terméket adtunk át, az idén viszont már 12 millióhoz készítünk anyagot. Tavaly kezdtük meg az új — a régieknél sokkal magasabb színvonalú — dísztáviratok készítését. Az év végéig hatféléből 300 ezer készült, az idén pedig mintegy 1,5 milliót gyártunk. Igen sok díszdobozt adtunk át a különböző 'külkereskedelmi vállalatoknak, s így termékeink közvetett exportra kerültek. Növekedett tavaly a folyóiratok száma is. Jelenleg megyénk napilapjával, a Petőfi Népével együtt mintegy 100 kiadvány hagyja el gépeinket. A kilenc nyelven megjelenő Szovjet irodalom magyar kiadása is nálunk készül. Az Őrsvezető című folyóirat, a Külpolitika és több más országosan terjesztett lap mellett igen sok á vállalati és termelőszövetkezeti üzemi újság is. Az 1980-as esztendő igen jelentős volt a vidéki telepeink életében, Hárommillió forintos beruházással tavaly adtuk át az új bajai .telepet. A bajai és a többi vidéki munkahely mintegy hárommillió forint értékű új gépet is használatba vehetett. Központi üzemünkben, ahol az öntapadó címke gyártása is folyik, használatba vettünk egy magyar gyártmányú 150 ezer forint értékű pantográf marógépet. Ennek az ad külön jelentőséget, hogy a korábbi években az öntapadó címkék gyártásához szükséges szerszámok nyugatról történő beszerzésére mintegy 200—300 ezer forintot fordítottunk. Az új gépünk segítségével — amelynek vételára igen gyorsan megtérül — mentesülünk az importtól. Az idei évet jól kezdtük, de nagyon nehezen tudjuk kielégíteni a termékeink iránti növekvő keresletet. Rendkívül nagy szükségünk lenne még egy öntapadó- címke-gyártó gépsorra és egy négyszinnyomású ofszetgépre. Ha a 30 millió forintos hiteligényünk kedvező elbírálást kap, és beszerezhetjük még az idén a gépeket, akkor jelentősen csökkenteni .tudjuk a jelenleg elég nagy átfutási időt — mondta befejezésül Birkás Béla főmérnök. O. L.
