Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

1981. március 12. • PETŐFI NÉPE • > OTTHON MAGÁNERŐBŐL — FIATAL ÉPÍTÉSZEK KONFERENCIÁJA Megvalósításra érdemes javaslatok A tények: 200—210 milliárd forintot költ­het Magyarország lakásépítésre a VI. ötéves tervben, az összeg 370—390 ezer otthon lé­tesítésére elég; az igénylők száma csaknem 600 ezer. Legégetőbb társadalompolitikai gondunkról vélhetően mindenkinek megvan a maga véleménye. A jó ötlet, a megvalósí­tásra érdemes javaslat, a követendő kezde­ményezés azonban — legalábbis szerintünk — kevés. Ezért vállalkoztunk arra, hogy széles nyilvánosság elé tárjuk a fiatal építé­szek, beruházók és kivitelezők első országos konferenciáján elhangzott legközérdekűbb hozzászólásait; abban a reményben, hogy ezzel a magunk részéről mi is hozzájárulunk a lakáshelyzet javításához. • Kép a konferencián megnyitott lakásépítési kiállításról. Debrecenbe kéne menni... Az országban elsők között a KEDETiTERV Vállalat „harapott rá” iaz ÉVM pályázatára: ház­gyári panelből korszerű csoportos lakóépületek tervezésére. Ko- váts András építészmérnök el­mondta, hogy átriumházzal, ■ lánc- és sorházzal, emeletes és tetőtér-beépítéses megoldással, kulcsrakész és félig kész, vagy bővíthető változattal foglalkoz­tak. Az első kétlakásos átrium- ház tavaly készült el. A 130 négy­zetméteres épület 1 millió 100 ezer forintba kerül, világos, hogy a költséget csökkenteni kell. En­nek a megoldására is rájöttek: be kell vonni a tulajdonos saját munkáját is. Hogyan? Bővíthető, illetve félkész házakat terveztek. Előbbi esetben két ütemben ké­szül el a lakás: az elsőben a földszinti mag — 45 négyzetmé­ter, egy szoba, étkező- és fürdő­szoba —, valamint a később be­építhető emeleti rész, amelynek kész a fedélszéke és a tetőhéja- lása, várja a tulajdonost. A fél­kész ház belső szakipari munkáit a lakónak kell elvégeznie. A bő­víthető lakás 340 ezer, a félkész 250 ezer forint, plusz természe­tesen a telek. A második ütem­ben a tetőtér, oldalirányban egy • újabb szoba és a garázs készül el, a végeredmény 3 és föl szoba összkomfort. Budapesten hamarosan állni fog egy 45 négyzetméterrel in­duló bővíthető lakás, Debrecen­ben 150 lakásos KlSZ-lakótelep előkészületei folynak. A jövő év végéig réndszerkatalógust, aján­lati terveket dolgoznak ki, be­mutatván a panelek alkalmazási körét. Véleményük szerint fog­híjbeépítésre, városrehabilitá­cióra kiválóan megfelel a panel, és, a részletesebben bemutatott félkész, illetve bővíthető formá­ban, a fiatalok lakásgondjának 1 (megoldására is. Gond: nincs jog­szabály és OTP-hitellehetőség az ilyen formában történő építke­zésre. Ifjúsági szövetkezet Szombathelyen próbálják meg­valósítani: aki garzonházba köl­tözik, az a befizetendő 30 ezer forintjával automatikusan tag­jává válna egy ifjúsági lakásépí­tő szövetkezetnek. Békés István, a városi KISZ-bizottság munka­társa arra adott választ, hogy ez miént lenne jó. Azért, mert a tagsági viszony lakást eredmé­nyezne. Korábban a garzonházi lakáskiutalással együtt ígéretet is kapott a fiatal: a tanács 5 éven belül véglegesen megoldja ott­hongondját, ez a lehetőség azon­ban már a múlté. A tervük egyszerű: vállalati támogatásból, az ifjúsági betét­ből és OTP-hitelből jönne össze a szükséges pénz. A kölcsönnel azonban gondjaik vannak: a te­tőtér-beépítést a takarékpénztár nem tekinti „második szintnek”, s így nem engedélyezi a 320 ezer forintos hitelt. * Tulajdonképpen tehát 30 ezer forinttal kezdődne az építkezés. A megyei építőipari vállalat alag­útzsalus megoldással húzná fel a házat — az alapozás és a váz- szerkezet 120 ezer forintba kerül. A többi munkát a tulajdonos végezné el. A befizetett 30 ezer forintokat elkülönítve szándé­kozzák kezelni, hogy aki akar, ki is léphessen a szövetkezetből. Szükségük lenne azonban olyan forgóalapra — esetleg tanácsi pénzből — amiből meg lehetne előlegezni a területelőkészítést. A kikalkulált összegnek min­denképpen elégnek kell lennie, mert a terveztetéskor nem enge­délyezték a számításba vehető pénz túllépését. Ha minden .ter­veik szerint alakul, már az idén hozzálátnak az építéshez. Szegeden előbbre tartanak Szegeden — legalábbis Varga Istvánnak, a DÉLTERV mérnö­kének hozzászólása alapján — úgy tűnik, hogy előbbre tartanak mint bárhol másutt az ország­ban. De, nézzük sorjában!. 1. TETŐTÉR-BEÉPÍTÉS. Fel­mérték a körúton belüli terüle­tet) megállapították, hol érdemes beépíteni a padlásokat. Ahol van rá lehetőség, ott, amikor a helyi IKV emeletráépítést végez, vagy tataroz, megoldják a tetőtér be­építését. 2. ALBÉRLŐK HÁZA. Alap­elvük az volt, legalább felére csökkenteni a garzonlakás 17 ezer forint körüli négyzetméte­renkénti költségét. Sikerült! Egy- egy emeleten mindössze egy konyha van (megfelelő számú tűzhellyel), és két lakáshoz tar­tozik egy-egy fürdőszoba, amit azonban, mivel megfelezték, egy­szerre mindkét család használ­hat. A hat és fél ezer forintos négyzetméterenkénti ár azt je­lenti, hogy ugyanannyi pénzért több mint kétszer annyi lakóegy­séget építhetnek. Szegeden egyébként nemcsak a házaspárok, de áz egyedülállók is hozzájut­hatnak ilyen ideiglenes otthon­hoz. 3. sajAterö és kis tár­sasház. Szegeden sikerrel — noha elég trükkösen — mobili­zálják a magánerőt a 4—5 eme­letes, paneles kis társasházak épí­tésénél. Hogyan? összeáll az a 16 család — lehetőleg ugyanattól a vállalattól — amelyik lakást akar. A vállalaton keresztül meg­rendelik a kívánt típusú házat, ezt a DÉLÉP összeszereli, elhe­lyezi a vizesblokkot és a gépé­szeti vezetékeket. Ékkor a házat átadja a vállalatnak, az pedig a 16 dolgozónak, aki lakásépítő szövetkezetét alakít, s felveszi az OTP-hitelt. (A félig kész ház, jól­lehet nincs még kifizetve, mégis áll, s ennek megfelelően kaphat­nak kölcsönt a lakók.) A válasz- falazáshoz, tapétázáshoz, padló- burkoláshoz jöhet a kaláka, a magánerő — 50—70—90 m2-es lakások is épülhetnek így. 4. SORHÁZ. Noha minden lu­xust elhagytak, így is drága, a szegediek véleménye tehát meg­egyezik a kecskemétiekével: ez nem a fiatalok lakástípusa. 5. OPERATÍV BIZOTTSÁG. Ez a fiatalok lakásépítésének szervezésére, irányítására ala­kult a KISZ, a tervező, a beru­házó, a, kivitelező, a tanács és az OTP képviselőiből. Lehetősége­ket kutatnak, terveztetnek,’ szer­veznek, jogi képviseletet látnak el. Faház négyszázezerért (Hetvenöt négyzetméteres la­kás négyszázezer forintért — ez a mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet kecsegtető ajánlata. A kétszintes ház fala: gipsz, fa­rost, hőszigetelő réteg, ismét fa­rost, kívül pedig festett alumí­nium. A faház prototípusa már áll, a budapesti Haraszti úti la­kás tulajdonosai a legmesszebb­menőkig meg vannak elégedve. Hátra van a tűzállósági vizsgá­lat befejezése, s jöhet az enge­délyezés. Ha minden a tervek szerint alakul, jövőre 200, 1983- tól kezdve pedig akár évi. 1000 lakást szerelnek össze. A 400 ezer forint a maximum, a mélykútiak ugyanis csökkent­hetőnek vélik ezt az összeget. A panelek összeállításához nincs szükség szakemberre, gépre, s ál­lítólag 8 nap alatt az is házat épít az odaszállított elemekből (a szállítás is benne van az ár­ban), aki életében először csinál- ia. (E sorok írójának volt alkal­ma emelgetni a fáházpanelt: két embernek nem nagyon nehéz. — B. J.) Egyelőre még a szövetke­zet szerelné az épületgépészeti berendezéseket, később egység- csomagban szállítanák — olcsób­ban. Hátrány: a ház nem túl szép. Megoldás: újabb típusokat fej­lesztenek ki, akár külföldi licenc alapján is — ezentúl minden a hivatalos vizsgálatok eredményén múlik. Bár lehetséges, hogy a szakemberek — de talán olva­sóink — számára nem túl vonzó eey faház. gondoljuk meg, hogy Moszkvától Washingtonig tíz­milliók lakják. Olyan rossz még­sem lehet, sőt! Arányos teherviselést! Németh Zoltánt, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezetőjét ' a konferencia egyik szünetében ke­restük meg kérdéseinkkel. — 'Lehet-e több lakást építe­ni a tervezettnél? — 200—010 milliárd forintot szán a VI. ötéves tervi tervtör­vény lakásépítésre. Ez az összeg nagyobb, mint amennyi 1976. és 1980. között rendelkezésre áll, mégis, a korábbinál kevesebb la­kásra elég. Tekiptettel kell len­nünk legfőbb gazdaságpolitikai célunkra, az egyensúly megte­remtésére. Ennek kell alárendel­nünk mindent. — /Újabban a bérlakás heves viták tárgya... — Az állami bérlakást én is anakronizmusnak tartom... Az elmúlt öt évben 30 milliárdjába került az államnak, egy-egy la­kásra 27 ezer 800 forint jutott: ez központi támogatás, illetve fenntartás, felújítás. Most 50 mil­liárd van erre a célra, otthonon­ként 48 ezer 600 forint. Egy má­sik összehasonlítás aránytalan­ságra hívja fel a figyelmet. Az állami bérlakás havi 350 forint átlagos kiadást jelent, a családi, ház havi 1800 forintot. Ezt a kü­lönbséget mindenképpen csök­kenteni kell! — Az OTF-lakások „beugrója” .több annál, amennyit egy bár­milyen jól dolgozó fiatal össze- gyűj.thet. Lehet-e csökkenteni? — Nem nagyon. A VI. ötéves tervre a reáljövedelem megőr­zése a célunk, ami nem kis cél... Világos, hogy nem számíthatunk a betétek dinamikus növekedésé­re, s mivel ez az alapja a hitel­kibocsátásnak, nem valószínű, hogy csökkenteni lehetne a be­ugrót — hiszen ezzel a hitelrész növekedne. — Félkész lakások építői mórt nem kapnak hitelt? — Minden építkezési kölcsön feltétele a felelős kivitelező vagy építésvezető, a továbbépítés pe­dig hangsúlyozottan a magánerő­re, azaz nem hozzáértőre épül, ez az egyik ok. A másik: e ta­nácskozáson is úgy mondták, a folytatás akkor következik, ami­kor pénzük lesz • a lakóknak. Ez nagyon bizonytalan, s erre a bi­zonytalanságra nem lehet hitelt nyújtani. Megoldás mégis van: valamelyik létező építési kölcsön kereteit kell kitágítani, alkalmas lehet például az emeletráépítési, toldaléképítési kölcsön is. Összegzés A konferencia a jó ötletek va­lóságos tárháza volt. Néhány kér­dés azonban — ahogy mondani szokás — nyitott maradt. Me­lyek? 1. MIÉRT NI NCS ma is KISZ- lakásépítés? Évekkel ezelőtt 10 000 otthon készült el az ifjú­sági szervezet segítségével, s er­re a segítségre ma sokkal na­gyabb szükség volna, mint vala­ha. A KISZ összes szerepe ma a már elkészült lakások szétosz­tására korlátozódik, noha a tag­ságnak sokkal nagyobb igénye lenne! 2. NOHA ÉVEK ÓTA „sláger” a tulajdonos által továbbépíthető „félkész” ház, ennek hitelfeltéte­lei a mai napig nincsenek kidol­gozva! 3. A HÁZGYÁRAKKAL ren­delkező építőipari vállalatok egy­mástól függetlenül kísérleteznek (ez jó), de országos típusterv (ami 10 százalékos különkölcsöni jelent!) még nincs! 4. ORSZÁGSZERTE a sor- és láncházat ajánlják á szakembe­rek, mint a legkorszerűbb ma- gánházat. Csakhogy ez körülbe­lül másfél-kétszeresébe kerül egy szokványos, sátortetős, ugyanak­kora alapterületű családi háznak. Országos „hiánycikk” a közmű­vesített telek, ami nélkül sor- és láncház nem létezik — erre Bor­bély Lajos, megyei főépítész hív­ta fel a ügyeimet. 5. VAN-E MEGOLDÁS egyál­talán? Van, ezerszer leírtuk .már: minden család — nagyságától és pénzétől függően — a neki éppen megfelelő, szükségleteit legjob­ban kielégítő lakásban lakjék. Ehhez — a cserelehetőségek ja­vításán túl — különböző nagy­ságú és elegendő számú lakás kell. Lakás pedig — a tények té­nyek — hosszú ideig nem les* elegendő, sajnos ... (Ballai József—Váczi Tamás) A NÉPFRONT KONGRESSZUSI KÜLDÖTTE Értelmiségiek a közéletben A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletén harmincnégy küldöttet választottak a népfront V1'I. kongresszusára. Rajtuk kí­vül Bács-Kiskun megyéből ki­lencen, az Országos Tanács tag­jaiként szavazati joggal vesznek részt a kongresszuson. Közülük dr. Mihalovits István kiskunfél­egyházi ügyvéddel beszélgettünk. — Mióta véfjez munkát a nép­frontmozgalomban? — Több mint húsz éve. 1960- ban megválasztottak a félegyhá­zi városi népfrontbizottság tag­jának, azután a népfront elnök­ségének tagja, majd néhány évig elnöke voltam, s 13 évvel ezelőtt lettem a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagja. — Két évtizedes tapasztalata alapján mi a véleménye az értel­miségnek a közéletben betöltött szerepéről? — Megítélésem szerint e réteg közéleti aktivitása az utóbbi idő­ben olyannyira megnőtt, hogy kiíínonöhatjuk: a népfrontmozga­lom egyik bázisát az értelmiség képezi. — Mivel támasztja alá ezt a véleményt? Kiskunfélegyházáról, s a jo­gászok köréből említek egy pél­dát. Még az 1970-es évek köze­pén is kevés jogász vett részt ak­tívan a közéletben. De a népfront szervező munkája eredménye­ként egyre több ügyész, bíró, ügyvéd, jogtanácsos, államigaz­gatási jogász kapcsolódott be a népfront bizonyos feladatainak megvalósításába. A népfront szervezésében Kiskunfélegyházán évente egyre többen tartunk jogi felvilágosító előadásokat, ismer­tetjük a törvényeket, és más fon­tos jogszabályokat. A szülői mun­kaközösségekkel is felvettük a kapcsolatot, s a szülőknek rend­szeresen ismertetjük a családi jogi paragrafusokat, a társadalmi tulajdon védelmét, a bűnözés megelőzésének nagy jelentőségét, elméleti és gyakorlati módszereit. — Mint ügyvéd természetes, hogy a jogászok köréből említett példát az értelmiségiek közéleti tevékenységének fejlődésére. De... — .•.. igaza van, talán elfo­gultsággal vádolhatnának. Emlí­tek egy másik példát is, amivel a mezőgazdasági értelmiségiek közéleti aktivitásának fejlődését szeretném érzékeltetni. Nemrég megvizsgáltuk a tanyai népfront­bizottságok munkáját, s örömmel tapasztaltuk, hogy az utóbbi idő­ben jelentősen megnőtt a mező- gazdasági értelmiségiek közéleti érdeklődése é$ aktivitása. Rend­szeresen részt vállalnak a téli fa­lusi esték programjainak szerve­zésében, a szakmai, politikai elő­adások megtartásában, különböző vitakörök szervezésében, vagy a kiskertmozgalom irányításában, vezetésében. — Mint az Országos Tanács tagja részt vesz a népfront VII. kongresszusán. — Igen. Aztán két évtizedes munka után átadom a helyemet a fiataloknak. Tárnái László Tájékoztató az erdőtelepítésekről Az új erdőtelepítésekről tájékoz­tatták az újságírókat a MÉM— ben. Kiemelt program keretében a Balaton és a Velencei-tó az ed­diginél gazdagabb zöldövezetet kap. A gazdasági erdőkben, így Bács-Kiskunban, Pest és Szabolcs­Szatmáir eddigi üres területein va­lósítják meg a fásítási előirány­zat több mint felét. A rosszabb vízgazdálkodású, a mezőgazdasá­gi termelés'’- szempontjából nem túlságosan előnyös területekre fe­nyőt, nyárfát és akácot ültetnek. Elsőnek és egyedül az országban Január elseje óta végzi szolgál­tatását Bende József kiskereske­dő, aki reggel 8-tól délután 5 óráig a kecskeméti rendőrkapi­tányság közlekedési alosztályán tart ügyeletet. Vajon milyen ke­reskedést folytathat ez a fiatal­ember, akit nemcsak nappal, de éjszaka is felzörgethetnek álmá­ból, hogy végezze hivatását? Kis­kereskedői működési engedélyében ez áll: ' „Karambolozott autók mentése és megőrzése, lakossági szolgáltatás”. Ö az első ilyen ma­gán-kiskereskedő — még a mi­nisztériumban sem tudták eldön­teni, hogy kisiparos, vagy kiske­reskedő, végül az utóbbi mellett döntöttek —, aki ezt az igazán régi igényt kielégíti. — Néhány évvel ezelőtt a Pe­tőfi Népe cikket írt arról, hogy elfogtam egy cserbenhagyót. Ak­kor vízvezeték-szerelő "kisiparos voltam. A cikk után megkerestek, s kérték, legyek önkéntes rendőr. Vállaltam. Attól kezdve sűrűn jár­tam ki balesetek helyszínére, s hallgattam azokat a jogos rekla­mációkat, amelyeket a rendőrök, pénzügyőrök és természetesen a gépkocsi-tulajdonosok tettek. Igen, az országúti hiénákra gondolok, akik a magára hagyott autókból az értékeket, személyes tárgyakat, szerszámokat, pótkereket, lámpá­kat leszerelték. Akkor támadt a gondolatom, s erre ösztönöztek a hatóság emberei is, hogy autó­mentésre és -megőrzésre specia­lizálódom. Akkor nem tudtam még, hogy milyen tortúrákon kell keresztülmennem. Bende Józsefnek, amikor el­mondta hivatalos helyeken, hogy mihez akar kezdeni, mindenki örült. Viszont az iparengedély'ki­adására senki sem vállalkozott. Kezdte a városi tanácsnál, foly­tatta a megyei tanácsnál, majd a Belkereskedelmi Minisztérium­ban. Vitte magával a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség javasla­tait, s „alig” két év múlva végre megkapta az engedélyt. Ez azon­ban kevés volt. Az összetört autók szállításához speciális autómentő- kocsi kellett, anélkül nem tudott dolgozni. S amíg e kocsi beszer­zését intézte, gyűjtötte hozzá a különböző hivatalos kérelmeket, a várostól 10 kilométerre 'felépí­tett egy telephelyet. A kerítés, az épület — amelyben iroda, ven­dégszoba és raktár van —, s a hat hónap múlva megkapott, üzemképtelen Barkas autómentő, amelyet kénytelen volt felújítani, éppen 720 ezer forintját emész­tette fel. — Sok pénzembe került, amíg végre dolgozni kezdtem, s az OTP-hez fordultam kölcsönért. Ott is úgy jártam, mint a minisz­tériumokban. Nem tudták, hova tegyenek, s még a mai napig sem kaptam egy fillért sem, de most már végre dolgozom. A karambo­lozott személygépkocsiikat az autó­mentővel a telephelyre szállítom, a kocsiban levő értékeket a hely­színen leltárba veszem, két ható­ságitanúval és a rendőrjárőrrel hi­telesítem, KPM -tarifával dolgo­zom. Kilométerenként 5,50 forint és óránként 51 forintot számolhatok fel. A könnyebb érthetőség ked­véért, ha Kecskemét központjá­ból a telephelyre szállítok egy ko­csit, ennek a díja 300 forint. A megőrzési díj 10 forint mázsán­ként, naponta. Ez egy Zsiguli ese­tében napi 100 forint. A költsé­geket a tulajdonos fizeti, de ha cascója van, vagy más okozta a kárt, a kötelező biztosítás alapján a biztosító visszafizeti. Tíz éve is van már annak, hogy lapunk cikkezett és hosszan tartó vi.tát folytatott az Állami Bizto­sítóval annak érdekében, hogy a balesetet szenvedett és • összetört, üzemképtelen gépjárműveket von­tassák be egy őrzött telephelyre, megnyugtatva ezzel a tulajdono­sokat, s megtakarítva a kártérítés­ként kifizetett összegeket. A ja­vaslatot, az elképzelést akkor visszautasították, s lám, egy élel­mes fiatalember kezdeményezése megvalósította — az országban egyedül és elsőnek — a régen áhított szolgáltatást. Igaz, Bende József napi 24 órát dolgozik, de együtt ér ki a balesetvizsgáló rendőrjárőrrel a helyszínre, saját­jaként óvja a járművet, és a ben­ne levő értékeket. Ez a fajta tevékenység még csak most kezdődött, de gondol már a külföldi kamionok megőr­zésére, a külföldre történő haza­szállításra is, amely még devizát is jelentene az országnak. Miután nincs a megyében máshol ilyen telephely, az autóklub, az AFIT, a Volán autómentői is odaszállít­hatják az összeroncsolódott sze­mélygépkocsikat. Egy ötlet, némi utánajárás, pénz, s megvalósult egy szolgál­tatás. Nem kellene ezt tovább szé­lesíteni? Gémes Gábor • Kerítés, éjjeliőr és kutyák vigyázzák a járműveket. • Jobbra: Bende József a telephelyen egy roncs-kocsit enged le az autómentőről. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom