Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 10. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Szovjet antarktiszi expedíciók — Jevgenyij Tolsztyikovnak, a Szovjetunió Hidrológiai, Meteorológiai és Környezetellenőrzési Állami Bizottsága elnökének nyilatkozata a 25. szovjet antarktiszi expedí­A vásárlók szolgálatában Mikroszkóppal, vegyszerekkel, szakítással... A PÁRTALAPSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL Segíteni a termelést ciorol — Az Antarktisz különböző terü­letein hét állandó szovjet állomás működik. A 7. állomást á közel­múltban létesítették. Minden év­ben szezonális expedíciókat haj­tanak végre. A lánctalpas vonta­tókkal felszerelt szovjet csoportok a hatodik kontinens örök hóval borított messzeségein nagy távol­ságokat hagytak maguk mögött. Szovjet repülőgépek tudósokkal és kutatókészülékekkel a fedélzetü­kön - repüléseket hajtanak végre az Antarktisz belsejébe és a kon­tinenst körülvevő vizek területei­re. Az elmúlt években kiterjedt geológiai-földrajzi munkákat vé­geztek a szárazföldön a Weddel- tenger térségében. Ezek a munkák számottevő ha­tással jártak. A geológiai vizsgá­lódások eredményei megerősítik, hegy az Antarktisz területén a Föld belsejében számos szilárd ásvány előfordulása lehetséges. Kőszenet és vasércet már felfe­deztek. De nem zárják ki réz- és molibdénérc, plimetallok, arany és ezüst előfordulását sem. Felku­tatásuk, de még inkább feltárá­suk azonban gazdaságilag még nem rentábilis. A közeli jövőben — tíz éven belül — reálissá vál­hat a kőolaj és a földgáz, vala­mint a vas- és mangánrögök ke­reskedelmi feltárása a mélyten­geri árkokban. A jégkontinens még sok titkot rejt magában. A 25. expedíció programja ezért geofizikai, glecs- cserkutatási (a jég fedőréteg-ku­tatása) óceánográfiai, hidrometeo- rológiai és hidrográfiai munkákat irányoz elő. A kutatási tevékeny­ség a legkülönbözőbb területekre kiterjed — a gyógyászatra, az archeológiára, a sarki fényre és a környezet szennyezésére. Folytat­juk továbbá a kozmikus sugárzás vizsgálatát. A kísérleteknél segít­ségünkre vannak a műholdak, ra­kéták és radarkészülékek is. Ezekből a kutatásokból bará­taink is kiveszik részüket. Isme­reteinket az Antarktiszról az el­múlt években gazdagították Bul­gária, Magyarország, az NDK, Mongólia, Lengyelország, Romá­nia és Csehszlovákia képviselői is, akik a korábbi szovjet expedí­ciókban vettek részt. Az NDK tudósai kutatási tevé­kenységüket már 1959-ben, az 5. expedícióban megkezdték, s eddig 12 antarktiszi expedíció van mö­göttük, amelyek során különböző témákban folytak kutatási mun. kák a „Mirnij” obszervató­riumban, a „Mologyozsnaja” me­teorológiai központban, a „Novo- lazarevszkaja” és a „Vosztok” ál­lomásokon. NDK-beli kollégáink a „Novolazarevszkaja” állomá­son több éve fognak műholdin­formációkat. A szovjet meteoroló­gusok NDK-beli kollégáikkal ké­szített időjárásjelentései nagy je­lentőségűek az Antarktiszon hajó­zó kutatóhajók kapitányai számá­ra. Jelentős munkát végeznek az NDK sarkkutatói a Déli-sarkon levő kontinens geológiai struktú­rájának tanulmányozásánál. . Komoly „sarki tapasztalatok­kal” rendelkeznek lengyel kollé­gáink is. A lengyel tudósok a Dé­li-sark vizeiben fellelhető bioló­giai élet, elsősorban speciális hal­fajták kutatására specializálódtak. Eredményesen működik a „Hen­rik Arktovszki” lengyel antarkti­szi állomás, amely annak az első lengyel állampolgárnak nevét vi­seli, aki már a múlt században rátette lábát a hatodik kontinens­re. Egy másik lengyel állomáson, amely Dobrovolszkij nevét viseli, tavaly szezonmunkák folytak. A tudósoknak rövid idő alatt si­került a déli-sarki kontinens szá­mos titkába behatolniuk, amelye­ket elrejt a vastag jégréteg. A tu­dósok elképzeléseket állítottak fel a kontinens gazdasági feltárásá­nak távlatairól! Ez a legfőbb eredménye a különböző KGST- országok sarkkutatói közös erőfe­szítésének az elmúlt időszakban. (APN—ADN—MTI) Nem kevés bosszúságot okoz, amikor új ingünk az első mosás után színét veszti, vagy egy kia­dós eső után leválik a cipőnk tal- •pa. Éppen ezért — a jogos vásár­lói panaszok és minőségi kifogá­sok megelőzése érdekében — hu­szonkét ruházati és cipő-nagy- kereskedelmi vállalat kezdemé­nyezésére két évvel ezelőtt meg­alakult a RUMES, vagyis teljes nevén a Ruházati Minőségellenőr­ző Egyesülés, melynek fő célja a fogyasztói érdekvédelem. Amikor a könnyűipari vállala­tok bemutatják mintadarabjaikat a kereskedelemnek, a RUMES szakemberei alapos vizsgálat után, részletes műszaki véleményt ad­nak az egyes termékekről. Az elő­zetes vizsgálatok eredményének ismeretében kötik meg a szerző­déseket a kereskedelmi vállalatok a gyártókkal, egyben meghatároz­zák, hogy a szalagokon készülő termékek alapanyagának mindvé­gig olyannak kell lenni, mint a bemutatott mintadarabokénak, s a gyártási technológiájuk sem változhat. Amint megkezdődik a széria- gyártás, a RUMES ellenőrei a le­hető legkülönbözőbb gyártási fo­lyamatok közben — helyszínen, a gyárak meósaival együtt, vagy beküldött minták alapján a saját laboratóriumaikban — vizsgálják, hogy a készülő termékek minden­ben megfelelnek-e a szerződésben foglalt követelményeknek. Kü- lön-külön módszerekkel vizsgál­ják a méterárut és lakástextíliá­kat, a férfi-, női és gyermekruhá­kat, a rövid- és kötöttárut, vala­mint a cipőket és más bőripari termékeket. A színtartósságot pél­dául vegyszerekkel teszik próbá­ra, de az is lényeges szempont, hogy egyes anyagok miként rea­gálnak a kézi vagy gépi mosás­ra, vesztenek-e a, színükből vagy méretükből. A textíliák alapanya­gának szerkézetét mikroszkóppal vizsgálják, a kopásállóságukat és szakítószilárdságukat pedig gé* pekkel. Nem' „kíméletesek” a ci­pőkkel sem, amikor anról akarnak meggyőződni, hogy a talp meddig áll ellen, ha erőszakkal akarják elválasztani a felsőrésztől. A RUMES-ban a külföldről ren­delt importcikkek is átesnek ha. sonló próbatételeken. Ezért az egyesület munkatársai még az itt­honi átvételt megelőzően, a kül­földi cégeknél gyáirtás közben is vizsgálják a nekünk szánt termé­keket. Ha pedig valamelyik itthon vagy külföldön készült cikk mi­nőségét nem találják megfelelő­nek, a gyártó vállalatokkal előze­tes megbeszélés alapján csökken­tik a kifogásolható minőségű ter­mékek árát, hogy a vásárlók min­dig a pénzüknek megfelelő érté­kű árut kapjanak az üzletekben. A. T. Nem kevesebb', mint harmincöt munkahelyen dolgoznak a Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat szak- és segédmunkásai. Fel­adatkörükbe tartozik sa víz- és szennyvízelvezetés, és az ezzel kapcsolatos építkezés, tervezés,' beruházás. Az egyes pártalapszer- vezet titkárával, Orbán Zoltánnal, a normacsoport vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan segíti az alapszervezethez tartozó huszon­négy kommunista a vállalat mun­káját. — Nagyon nehéz a helyzetünk, hiszen a két pártcsoport kommu­nistái a csatornaépítésnél, háló­zat létesítésénél, útépítésnél és az építésvezetőségen dolgoznak. A szétszórt munkahelyek ellenére az elmúlt évben valamennyi mun­kahely vezetőjét beszámoltattuk a végzett munkáról, a gazdasági te­vékenységről. A pártalapszervezet gazdaságszervező munkájának ez csupán az egyik oldala volt. Ezen­kívül szinte minden egyes szak­területnek segítettünk. A kútépí- tésnél megrendeléshiány mutatko­zott, s az emberek csak lézeng­tek. Az alapszervezet határozati javaslatban rögzítette, hogy a gaz­dasági vezetők piackutatással sze­rezzenek megrendelést. Talán en­nek is köszönhető, hogy az elmúlt évben sikerült a tervet teljesíteni, sőt 10 százalékkal, mintegy egy­millió forinttal túlszárnyalni. A pártalapszervezet tagjai fi­gyeltek fel arra is, hogy a nagy értékű geofizikai mérőkocsi — ezt a berendezést a kutak nosztizálá- sára használják — szakember hiánya miatt kihasználatlan. Ezt jelezték a pártalapszervezet veze­tőségének, amely napirendre tűz­te e gond megoldását. A vezetők — akik szintén ismerték a nehéz­séget — gyorsabban láttak mun­kához, s két hónap múlva már dolgozott a berendezés. — A csatornaépítésben a válla­latnál elavult technológiával, fő­leg kézi erővel dolgoztak az em­berek — folytatta a párttitkár. Emiatt a termelékenység alacsony színvonalú volt, s igen megeről­tető fizikai munkát igényelt. Az alapszervezet javasolta: változtas­sunk a technológián. Nem volt könnyű dolog, de másfél éven be­lül sikerült beszerezni egy gép­láncot, amely már üzemel, s eb­ben az évben már duplájára nö­vekszik a termelékenység: Mond­hatnék más példát is. A hálózat- építésnél az árokásó gép kapaci­tása nem volt kihasználva. A pártalapszervezet javaslatára a gazdasági vezetők bérmunkát vál­laltak, s ma már hasznot hoz ez a berendezés a vállalatnak. Jelenleg a város határában épül a 3-as számú vízműtelep. Ez tu­lajdonképpen az olajbányászok számára biztosítja az úgynevezett tűzivizet, amely vészhelyzetben 3 ezer liter vizet biztosít percen­ként. A kutakat ettől függetlenül üzemeltetik, hiszen ezek jól segí­tik a város vízellátását. Az építés során több technológiai berende­zést, s más vasszerkezetet kell le­gyártani, beszerezni. A munka ütemességét az anyagellátás biz­tosítja. A pártalapszervezet kom­munistái úgy döntöttek, hogy fi­gyelemmel kísérik az építkezést, s a szükséges technológiai beren­dezéseket, az ehhez szükséges anyagokat már előbb beszerezte­tik, elkészíttetik, hogy egy pilla­natra se álljon meg a munka. — A gazdasági munka segítésé­ben nagy erőt képvisel a taggyű­lés. A kommunisták elmondhat­ják és el is mondják, a vállalat szempontjából nem nagy, de az ő munkájukat nehezítő körülmé­nyeket. A taggyűléseken nincs kis és nagy probléma. Egyaránt min­denre odafigyelünk. Ennek kö­szönhető, hogy az úgynevezett vertikális üzemben — ide tartoz­nak azok a két-háromfős • brigá­dok, amelyek festenek, javítanak — a kisgépellátás javult, s erő­södött a munkafegyelem. Mint már korábban említettem, sok munkahelyen dolgozunk, s ezért nehéz párttaggyűlést tartani, a pártcsoporttagokat összehívni. Ez a kényszer vitt rá bennünket ar­ra, hogy olykor munkakezdés előtt rendezzük meg a pártcsoport-ér- tekezleteket, ám a párttaggyűlé­sek minden alkalommal pénte­ken kerülnek sorra. A megjele­nési arány jónak mondható, hi­szen a kommunisták 80 százaléka ott van a taggyűlésen. A pártalapszervezet tagjai vala­mennyien végeznek pártmunkát, amelyre a széttagoltság miatt írásban kapnak megbízatást, s azok teljesítését a pártcsoport-ér- tekezleteken kérik számon. Széttagolt munkahely, nehéz körülmények, s mégis a városi pártbizottság véleménye szerint ez az alapszervezet, az itt dolgozó kommunisták jól megállják he6 lyúket. Gémes Gábor TÚL A MEGYEHATÁRON Hernádon a háztáji a közös része... Kis h-betű, benne naposcsibe sziluettje, hirdeti úton-útfélen Hernád környékén, hogy a csibés községhez közeledünk. Büszkék az itt dolgozók az emblémájukra, hisz évről évre Hernádon a Március 15. Termelőszö­vetkezetnek a nyereség jelentős részét a ba­romfiágazat adja. Az elmúlt évben a 7500 hektáros közös gazdaság árbevétele meghaladta az 1,7 mil­liárd forintot. Terveik szerint az idén már több mint 300 millióval fölé mennek a bű­vös 2 milliárdos határnak. Négyezren dol­goznak azért, hogy a tavalyi majd 210 mil­lió forintos bruttó jövedelem további 80 mil­lióval növekedjék. Csillag Nándor, a termelőszö­vetkezet elnöke segít abban, hogy megtaláljuk a hernádi „gazdasági csoda” nyitját, amely joggal emelte az országos hírű gazda­ságok közé. A legszebb eredmé­nyeket az élelmiszer-feldolgozó ágazat produkálta tavaly. Ba­romfifeldolgozó üzemükből 13 ezer 500 tonna húst szállítottak el 1980-ban. összesen 10 millió csir­két vágtak az elmúlt esztendőben, képletesen minden magyar állam­polgár asztalára tettek egyet- egyet a hernádiak. A sertésfeldolgozó üzemben évente 50 ezer jószágot vágnak. Élelmiszer-ágazatuk árbevétele imponáló. Az elmúlt évben meg­haladta a 825 millió forintot. A hernádiak is ügyelnek arra, hogy a megtermelt, előállított ja­vak minden grammja hasznosul­jon. A vágóhidak hulladékát fel­dolgozzák, évente ezer tonna hús­lisztet nyernek, amelynek java­részét a hizlalótelepeiken etetik fel az állatokkal. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a háztáji termelés szervezettsége és nagysága egyedülálló az ország­ban. Ügy fogalmazott az elnök: a világ legnagyobb broyler-tele- pe található a baromfineveléssel foglalkozó kétszázötven gazda • BEK 24-es keltetőgépek sora dolgozik az üzemben. (Tóth Sándor felvételei) udvarában. A háztájiban nevelt csirkékből összesen 700 vagon hús származik. Természetesnek veszik, hogy a baromfinevelés mellett sertéstar­tással is foglalkoznak. Huszonöt- ezer a háztájiból kikerülő, vágás­ra érett sertések száma. Hogy ezt a nagyságrendet elérjék, sok mindent kéllett tenni a szövetke­zet vezetőinek. Maximális támo­gatást adni többek között, hogy a sokszor egymásnak ellentmondó központi rendelkezések kedvezőt­len hatása ne érvényesüljön tel­jes mértékben a kisegítő gazda­ságban. A sertéstelepen nevelik a hízóknak szánt állatokat 20— 25 kilós súlyhatárig. A „húsalap­anyag” ára 58 forint kilogram­monként. Ha úgy dönt a tag, hogy nem igényli a szövetkezet ilyen forma segítségét, joga van a ma­lacokat másutt beszerezni. Ami­kor jelzi, hogy hány állatot fo­gott hizlalásra, akkor a malacok ellenértékét szerződéskötés esetén a tsz azonnal téríti. Kezdeményezőkészségből is je­lesre vizsgáztak a hernádiak. Ta­valy tavasszal kiderült, hogy ke­vesebb baromfi van a kívánatos­nál', a háztájiban fokozottan rá­álltak a szárnyas jószág nevelésé­re. Hat hét alatt megteremtették a lehetőségét annak, hogy az év hátralévő részében 240 vagonnal több csirkehús származzék a ház­tájiból. Ügy mondják a vezetők; a gyors váltás jó üzlet volt. Az árbevételen túl különféle dotációk folytán 10 millió forinttal több nyereséghez jutott a közös. Hepe-hupás utca derekán van a HUmpfnerék portája. Egy far­kaskutya és egy hatalmas ko­mondor ügyel az udvar rendjére. Hátul egy 150 négyzetméter alap­területű mini csirkegyár. Negy­venkilenc nap alatt éri el a közel másfél kilós vágósúlyt háromezer- ötszáz baromfi. Csak ebből az egy gazdaságból 20 ezer csirkét adnak le évente! A hernádiak a Hunniahibrid broyler termelési rendszer gesz­torai. Az ország 130 állami gaz­dasága és termelőszövetkezete tartozik ide. A keltetőkben éven­te több mint 100 millió csibét ne­velnek. A taggazdaságok közül a legnagyobbak a nádudvari Vörös Csillag Tsz, a Bólyi Állami Gaz­daság és megyénkből a rémi Dó­zsa Tsz. A kiegészítő üzemágak is zömében szervesen kapcsolódnak az alaptevékenységhez, Itt van mindjárt a BEK 24 .típusú kelte­tőgép, amit hernádi konstruktő­rök hívtak életre. A 420 ezér fo­rintos gép paraméterei hasonlóak vagy jobbak az ismert nyugati típusú berendezéseknél. Saját? kel­tetőüzemükben már csak BEK 24-et találni. Az új keltetőgép iránt nagy az érdeklődés, több mint száz megrendelés érkezett, sajnos, kapacitás híján az idén. csak 60—70 darabot szerelhetnek. A kiegészítő tevékenység keretén belül gyártják a baromfinevelés, hez szükséges háztáji berendezé­seket, itt készül a panel és a váz- szerkezet is, amely a kisegítő gaz­• A húsvétra szánt sonka minősége kiváló — állapítja meg Helik Mik- lósné, a hernádi Március 15. Tsz húsüzemének művezetője. dóságokban is biztosítja a gyors építkezést. Vállalnak vágóhídi rekonstruk­ciókat, tavaly év végén jelentet­ték készre például a hernádiak Kiskunhalason, a baromfifeldol­gozó vállalatnál a hűtőház és a vágócsarnok felújítását. A 18 mil­lió forintos munkát közmegelé­gedésre végezték. A kiegészítő te­vékenység árbevétele jelentős. Több mint 300 millió forint. Találni kuriózumot is, például álljon itt a csipkegyártás. A közel­múltban vásárolták meg a lőrinci csipkegyár nyolcvan elavultnak minősített gépét, amelyen jó nye- reségi hányaddal verik a csipkét. Egy gazdaságtalanul, termelő la­katosüzem helyén dolgozik most az egység, jelentős árbevételhez és nyereséghez juttatva a közöst. A kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú szövetkezet a szántóföldi nö-\ vénytermesztéssel elért eredmé­nyeivel — épp sajátos körülmé­nyei miatt — nem dicsekedhet. A búza termésátlaga nem érte el a 4 tonnát hektáronként és kukori­cából is alig termétt több mint 4 tonna, egységnyi területen. Vi­szonylag jól fizetett a cirok, bő .termést adtak az almafák is. Az igazi eredményeket azonban még­is csak az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó kiegészítő te­vékenység adja. Gazdasági zsargonnal szólva, két lábon áll a tsz. Világhírű broyler tenyészete van, ugyanak­kor, jelentős a sertésnevelés is, s ami ezzel együtt jár, fejlett az élelmiszer-feldolgozás. A szövetkezet munkáját kilenc­venkilenc egyetemet végzett szak­ember irányítja. Középfokú ké­pesítéssel százhetvenhárman ren­delkeznek és ötszáznegyvenkilen- cen vannak azok, akik szakmun­kás-bizonyítványt vallhatnak ma­gukénak. Végezetül egy gondolat. Az elért eredményeket így summázta az elnök: „Nem boszorkányság ez, csak tudni keli, hogy mit akar az ember...” Szabó Pál Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom