Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 10. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Szovjet antarktiszi expedíciók — Jevgenyij Tolsztyikovnak, a Szovjetunió Hidrológiai, Meteorológiai és Környezetellenőrzési Állami Bizottsága elnökének nyilatkozata a 25. szovjet antarktiszi expedíA vásárlók szolgálatában Mikroszkóppal, vegyszerekkel, szakítással... A PÁRTALAPSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL Segíteni a termelést ciorol — Az Antarktisz különböző területein hét állandó szovjet állomás működik. A 7. állomást á közelmúltban létesítették. Minden évben szezonális expedíciókat hajtanak végre. A lánctalpas vontatókkal felszerelt szovjet csoportok a hatodik kontinens örök hóval borított messzeségein nagy távolságokat hagytak maguk mögött. Szovjet repülőgépek tudósokkal és kutatókészülékekkel a fedélzetükön - repüléseket hajtanak végre az Antarktisz belsejébe és a kontinenst körülvevő vizek területeire. Az elmúlt években kiterjedt geológiai-földrajzi munkákat végeztek a szárazföldön a Weddel- tenger térségében. Ezek a munkák számottevő hatással jártak. A geológiai vizsgálódások eredményei megerősítik, hegy az Antarktisz területén a Föld belsejében számos szilárd ásvány előfordulása lehetséges. Kőszenet és vasércet már felfedeztek. De nem zárják ki réz- és molibdénérc, plimetallok, arany és ezüst előfordulását sem. Felkutatásuk, de még inkább feltárásuk azonban gazdaságilag még nem rentábilis. A közeli jövőben — tíz éven belül — reálissá válhat a kőolaj és a földgáz, valamint a vas- és mangánrögök kereskedelmi feltárása a mélytengeri árkokban. A jégkontinens még sok titkot rejt magában. A 25. expedíció programja ezért geofizikai, glecs- cserkutatási (a jég fedőréteg-kutatása) óceánográfiai, hidrometeo- rológiai és hidrográfiai munkákat irányoz elő. A kutatási tevékenység a legkülönbözőbb területekre kiterjed — a gyógyászatra, az archeológiára, a sarki fényre és a környezet szennyezésére. Folytatjuk továbbá a kozmikus sugárzás vizsgálatát. A kísérleteknél segítségünkre vannak a műholdak, rakéták és radarkészülékek is. Ezekből a kutatásokból barátaink is kiveszik részüket. Ismereteinket az Antarktiszról az elmúlt években gazdagították Bulgária, Magyarország, az NDK, Mongólia, Lengyelország, Románia és Csehszlovákia képviselői is, akik a korábbi szovjet expedíciókban vettek részt. Az NDK tudósai kutatási tevékenységüket már 1959-ben, az 5. expedícióban megkezdték, s eddig 12 antarktiszi expedíció van mögöttük, amelyek során különböző témákban folytak kutatási mun. kák a „Mirnij” obszervatóriumban, a „Mologyozsnaja” meteorológiai központban, a „Novo- lazarevszkaja” és a „Vosztok” állomásokon. NDK-beli kollégáink a „Novolazarevszkaja” állomáson több éve fognak műholdinformációkat. A szovjet meteorológusok NDK-beli kollégáikkal készített időjárásjelentései nagy jelentőségűek az Antarktiszon hajózó kutatóhajók kapitányai számára. Jelentős munkát végeznek az NDK sarkkutatói a Déli-sarkon levő kontinens geológiai struktúrájának tanulmányozásánál. . Komoly „sarki tapasztalatokkal” rendelkeznek lengyel kollégáink is. A lengyel tudósok a Déli-sark vizeiben fellelhető biológiai élet, elsősorban speciális halfajták kutatására specializálódtak. Eredményesen működik a „Henrik Arktovszki” lengyel antarktiszi állomás, amely annak az első lengyel állampolgárnak nevét viseli, aki már a múlt században rátette lábát a hatodik kontinensre. Egy másik lengyel állomáson, amely Dobrovolszkij nevét viseli, tavaly szezonmunkák folytak. A tudósoknak rövid idő alatt sikerült a déli-sarki kontinens számos titkába behatolniuk, amelyeket elrejt a vastag jégréteg. A tudósok elképzeléseket állítottak fel a kontinens gazdasági feltárásának távlatairól! Ez a legfőbb eredménye a különböző KGST- országok sarkkutatói közös erőfeszítésének az elmúlt időszakban. (APN—ADN—MTI) Nem kevés bosszúságot okoz, amikor új ingünk az első mosás után színét veszti, vagy egy kiadós eső után leválik a cipőnk tal- •pa. Éppen ezért — a jogos vásárlói panaszok és minőségi kifogások megelőzése érdekében — huszonkét ruházati és cipő-nagy- kereskedelmi vállalat kezdeményezésére két évvel ezelőtt megalakult a RUMES, vagyis teljes nevén a Ruházati Minőségellenőrző Egyesülés, melynek fő célja a fogyasztói érdekvédelem. Amikor a könnyűipari vállalatok bemutatják mintadarabjaikat a kereskedelemnek, a RUMES szakemberei alapos vizsgálat után, részletes műszaki véleményt adnak az egyes termékekről. Az előzetes vizsgálatok eredményének ismeretében kötik meg a szerződéseket a kereskedelmi vállalatok a gyártókkal, egyben meghatározzák, hogy a szalagokon készülő termékek alapanyagának mindvégig olyannak kell lenni, mint a bemutatott mintadarabokénak, s a gyártási technológiájuk sem változhat. Amint megkezdődik a széria- gyártás, a RUMES ellenőrei a lehető legkülönbözőbb gyártási folyamatok közben — helyszínen, a gyárak meósaival együtt, vagy beküldött minták alapján a saját laboratóriumaikban — vizsgálják, hogy a készülő termékek mindenben megfelelnek-e a szerződésben foglalt követelményeknek. Kü- lön-külön módszerekkel vizsgálják a méterárut és lakástextíliákat, a férfi-, női és gyermekruhákat, a rövid- és kötöttárut, valamint a cipőket és más bőripari termékeket. A színtartósságot például vegyszerekkel teszik próbára, de az is lényeges szempont, hogy egyes anyagok miként reagálnak a kézi vagy gépi mosásra, vesztenek-e a, színükből vagy méretükből. A textíliák alapanyagának szerkézetét mikroszkóppal vizsgálják, a kopásállóságukat és szakítószilárdságukat pedig gé* pekkel. Nem' „kíméletesek” a cipőkkel sem, amikor anról akarnak meggyőződni, hogy a talp meddig áll ellen, ha erőszakkal akarják elválasztani a felsőrésztől. A RUMES-ban a külföldről rendelt importcikkek is átesnek ha. sonló próbatételeken. Ezért az egyesület munkatársai még az itthoni átvételt megelőzően, a külföldi cégeknél gyáirtás közben is vizsgálják a nekünk szánt termékeket. Ha pedig valamelyik itthon vagy külföldön készült cikk minőségét nem találják megfelelőnek, a gyártó vállalatokkal előzetes megbeszélés alapján csökkentik a kifogásolható minőségű termékek árát, hogy a vásárlók mindig a pénzüknek megfelelő értékű árut kapjanak az üzletekben. A. T. Nem kevesebb', mint harmincöt munkahelyen dolgoznak a Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat szak- és segédmunkásai. Feladatkörükbe tartozik sa víz- és szennyvízelvezetés, és az ezzel kapcsolatos építkezés, tervezés,' beruházás. Az egyes pártalapszer- vezet titkárával, Orbán Zoltánnal, a normacsoport vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan segíti az alapszervezethez tartozó huszonnégy kommunista a vállalat munkáját. — Nagyon nehéz a helyzetünk, hiszen a két pártcsoport kommunistái a csatornaépítésnél, hálózat létesítésénél, útépítésnél és az építésvezetőségen dolgoznak. A szétszórt munkahelyek ellenére az elmúlt évben valamennyi munkahely vezetőjét beszámoltattuk a végzett munkáról, a gazdasági tevékenységről. A pártalapszervezet gazdaságszervező munkájának ez csupán az egyik oldala volt. Ezenkívül szinte minden egyes szakterületnek segítettünk. A kútépí- tésnél megrendeléshiány mutatkozott, s az emberek csak lézengtek. Az alapszervezet határozati javaslatban rögzítette, hogy a gazdasági vezetők piackutatással szerezzenek megrendelést. Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évben sikerült a tervet teljesíteni, sőt 10 százalékkal, mintegy egymillió forinttal túlszárnyalni. A pártalapszervezet tagjai figyeltek fel arra is, hogy a nagy értékű geofizikai mérőkocsi — ezt a berendezést a kutak nosztizálá- sára használják — szakember hiánya miatt kihasználatlan. Ezt jelezték a pártalapszervezet vezetőségének, amely napirendre tűzte e gond megoldását. A vezetők — akik szintén ismerték a nehézséget — gyorsabban láttak munkához, s két hónap múlva már dolgozott a berendezés. — A csatornaépítésben a vállalatnál elavult technológiával, főleg kézi erővel dolgoztak az emberek — folytatta a párttitkár. Emiatt a termelékenység alacsony színvonalú volt, s igen megerőltető fizikai munkát igényelt. Az alapszervezet javasolta: változtassunk a technológián. Nem volt könnyű dolog, de másfél éven belül sikerült beszerezni egy gépláncot, amely már üzemel, s ebben az évben már duplájára növekszik a termelékenység: Mondhatnék más példát is. A hálózat- építésnél az árokásó gép kapacitása nem volt kihasználva. A pártalapszervezet javaslatára a gazdasági vezetők bérmunkát vállaltak, s ma már hasznot hoz ez a berendezés a vállalatnak. Jelenleg a város határában épül a 3-as számú vízműtelep. Ez tulajdonképpen az olajbányászok számára biztosítja az úgynevezett tűzivizet, amely vészhelyzetben 3 ezer liter vizet biztosít percenként. A kutakat ettől függetlenül üzemeltetik, hiszen ezek jól segítik a város vízellátását. Az építés során több technológiai berendezést, s más vasszerkezetet kell legyártani, beszerezni. A munka ütemességét az anyagellátás biztosítja. A pártalapszervezet kommunistái úgy döntöttek, hogy figyelemmel kísérik az építkezést, s a szükséges technológiai berendezéseket, az ehhez szükséges anyagokat már előbb beszereztetik, elkészíttetik, hogy egy pillanatra se álljon meg a munka. — A gazdasági munka segítésében nagy erőt képvisel a taggyűlés. A kommunisták elmondhatják és el is mondják, a vállalat szempontjából nem nagy, de az ő munkájukat nehezítő körülményeket. A taggyűléseken nincs kis és nagy probléma. Egyaránt mindenre odafigyelünk. Ennek köszönhető, hogy az úgynevezett vertikális üzemben — ide tartoznak azok a két-háromfős • brigádok, amelyek festenek, javítanak — a kisgépellátás javult, s erősödött a munkafegyelem. Mint már korábban említettem, sok munkahelyen dolgozunk, s ezért nehéz párttaggyűlést tartani, a pártcsoporttagokat összehívni. Ez a kényszer vitt rá bennünket arra, hogy olykor munkakezdés előtt rendezzük meg a pártcsoport-ér- tekezleteket, ám a párttaggyűlések minden alkalommal pénteken kerülnek sorra. A megjelenési arány jónak mondható, hiszen a kommunisták 80 százaléka ott van a taggyűlésen. A pártalapszervezet tagjai valamennyien végeznek pártmunkát, amelyre a széttagoltság miatt írásban kapnak megbízatást, s azok teljesítését a pártcsoport-ér- tekezleteken kérik számon. Széttagolt munkahely, nehéz körülmények, s mégis a városi pártbizottság véleménye szerint ez az alapszervezet, az itt dolgozó kommunisták jól megállják he6 lyúket. Gémes Gábor TÚL A MEGYEHATÁRON Hernádon a háztáji a közös része... Kis h-betű, benne naposcsibe sziluettje, hirdeti úton-útfélen Hernád környékén, hogy a csibés községhez közeledünk. Büszkék az itt dolgozók az emblémájukra, hisz évről évre Hernádon a Március 15. Termelőszövetkezetnek a nyereség jelentős részét a baromfiágazat adja. Az elmúlt évben a 7500 hektáros közös gazdaság árbevétele meghaladta az 1,7 milliárd forintot. Terveik szerint az idén már több mint 300 millióval fölé mennek a bűvös 2 milliárdos határnak. Négyezren dolgoznak azért, hogy a tavalyi majd 210 millió forintos bruttó jövedelem további 80 millióval növekedjék. Csillag Nándor, a termelőszövetkezet elnöke segít abban, hogy megtaláljuk a hernádi „gazdasági csoda” nyitját, amely joggal emelte az országos hírű gazdaságok közé. A legszebb eredményeket az élelmiszer-feldolgozó ágazat produkálta tavaly. Baromfifeldolgozó üzemükből 13 ezer 500 tonna húst szállítottak el 1980-ban. összesen 10 millió csirkét vágtak az elmúlt esztendőben, képletesen minden magyar állampolgár asztalára tettek egyet- egyet a hernádiak. A sertésfeldolgozó üzemben évente 50 ezer jószágot vágnak. Élelmiszer-ágazatuk árbevétele imponáló. Az elmúlt évben meghaladta a 825 millió forintot. A hernádiak is ügyelnek arra, hogy a megtermelt, előállított javak minden grammja hasznosuljon. A vágóhidak hulladékát feldolgozzák, évente ezer tonna húslisztet nyernek, amelynek javarészét a hizlalótelepeiken etetik fel az állatokkal. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a háztáji termelés szervezettsége és nagysága egyedülálló az országban. Ügy fogalmazott az elnök: a világ legnagyobb broyler-tele- pe található a baromfineveléssel foglalkozó kétszázötven gazda • BEK 24-es keltetőgépek sora dolgozik az üzemben. (Tóth Sándor felvételei) udvarában. A háztájiban nevelt csirkékből összesen 700 vagon hús származik. Természetesnek veszik, hogy a baromfinevelés mellett sertéstartással is foglalkoznak. Huszonöt- ezer a háztájiból kikerülő, vágásra érett sertések száma. Hogy ezt a nagyságrendet elérjék, sok mindent kéllett tenni a szövetkezet vezetőinek. Maximális támogatást adni többek között, hogy a sokszor egymásnak ellentmondó központi rendelkezések kedvezőtlen hatása ne érvényesüljön teljes mértékben a kisegítő gazdaságban. A sertéstelepen nevelik a hízóknak szánt állatokat 20— 25 kilós súlyhatárig. A „húsalapanyag” ára 58 forint kilogrammonként. Ha úgy dönt a tag, hogy nem igényli a szövetkezet ilyen forma segítségét, joga van a malacokat másutt beszerezni. Amikor jelzi, hogy hány állatot fogott hizlalásra, akkor a malacok ellenértékét szerződéskötés esetén a tsz azonnal téríti. Kezdeményezőkészségből is jelesre vizsgáztak a hernádiak. Tavaly tavasszal kiderült, hogy kevesebb baromfi van a kívánatosnál', a háztájiban fokozottan ráálltak a szárnyas jószág nevelésére. Hat hét alatt megteremtették a lehetőségét annak, hogy az év hátralévő részében 240 vagonnal több csirkehús származzék a háztájiból. Ügy mondják a vezetők; a gyors váltás jó üzlet volt. Az árbevételen túl különféle dotációk folytán 10 millió forinttal több nyereséghez jutott a közös. Hepe-hupás utca derekán van a HUmpfnerék portája. Egy farkaskutya és egy hatalmas komondor ügyel az udvar rendjére. Hátul egy 150 négyzetméter alapterületű mini csirkegyár. Negyvenkilenc nap alatt éri el a közel másfél kilós vágósúlyt háromezer- ötszáz baromfi. Csak ebből az egy gazdaságból 20 ezer csirkét adnak le évente! A hernádiak a Hunniahibrid broyler termelési rendszer gesztorai. Az ország 130 állami gazdasága és termelőszövetkezete tartozik ide. A keltetőkben évente több mint 100 millió csibét nevelnek. A taggazdaságok közül a legnagyobbak a nádudvari Vörös Csillag Tsz, a Bólyi Állami Gazdaság és megyénkből a rémi Dózsa Tsz. A kiegészítő üzemágak is zömében szervesen kapcsolódnak az alaptevékenységhez, Itt van mindjárt a BEK 24 .típusú keltetőgép, amit hernádi konstruktőrök hívtak életre. A 420 ezér forintos gép paraméterei hasonlóak vagy jobbak az ismert nyugati típusú berendezéseknél. Saját? keltetőüzemükben már csak BEK 24-et találni. Az új keltetőgép iránt nagy az érdeklődés, több mint száz megrendelés érkezett, sajnos, kapacitás híján az idén. csak 60—70 darabot szerelhetnek. A kiegészítő tevékenység keretén belül gyártják a baromfinevelés, hez szükséges háztáji berendezéseket, itt készül a panel és a váz- szerkezet is, amely a kisegítő gaz• A húsvétra szánt sonka minősége kiváló — állapítja meg Helik Mik- lósné, a hernádi Március 15. Tsz húsüzemének művezetője. dóságokban is biztosítja a gyors építkezést. Vállalnak vágóhídi rekonstrukciókat, tavaly év végén jelentették készre például a hernádiak Kiskunhalason, a baromfifeldolgozó vállalatnál a hűtőház és a vágócsarnok felújítását. A 18 millió forintos munkát közmegelégedésre végezték. A kiegészítő tevékenység árbevétele jelentős. Több mint 300 millió forint. Találni kuriózumot is, például álljon itt a csipkegyártás. A közelmúltban vásárolták meg a lőrinci csipkegyár nyolcvan elavultnak minősített gépét, amelyen jó nye- reségi hányaddal verik a csipkét. Egy gazdaságtalanul, termelő lakatosüzem helyén dolgozik most az egység, jelentős árbevételhez és nyereséghez juttatva a közöst. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezet a szántóföldi nö-\ vénytermesztéssel elért eredményeivel — épp sajátos körülményei miatt — nem dicsekedhet. A búza termésátlaga nem érte el a 4 tonnát hektáronként és kukoricából is alig termétt több mint 4 tonna, egységnyi területen. Viszonylag jól fizetett a cirok, bő .termést adtak az almafák is. Az igazi eredményeket azonban mégis csak az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó kiegészítő tevékenység adja. Gazdasági zsargonnal szólva, két lábon áll a tsz. Világhírű broyler tenyészete van, ugyanakkor, jelentős a sertésnevelés is, s ami ezzel együtt jár, fejlett az élelmiszer-feldolgozás. A szövetkezet munkáját kilencvenkilenc egyetemet végzett szakember irányítja. Középfokú képesítéssel százhetvenhárman rendelkeznek és ötszáznegyvenkilen- cen vannak azok, akik szakmunkás-bizonyítványt vallhatnak magukénak. Végezetül egy gondolat. Az elért eredményeket így summázta az elnök: „Nem boszorkányság ez, csak tudni keli, hogy mit akar az ember...” Szabó Pál Miklós
