Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

4 • PETŐFI NÉPE • IMI. március 8. Fél évtized mérlege Hosszúhegyen Több mint egymilliárd forint a termelési érték Az emberéletet nem szabad kockáztatni! A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban meghatározó jellegű a szőlő- és a gyümölcstermesztés. Erre alapozzák az élel­miszeripari ágazatukat is. Jelentős ezenkívül az állattenyész­tés és a szántóföldi növénytermesztés. A gazdaság szolgál­tató ^izemének javítóműhelye felkészült a csaknem félmil- liárd forint értékű géppark és berendezés karbantartásának elvégzésére. Az építő részleg éves beruházási teljesítménye 40—50 millió forint között van. Az elmúlt öt esztendő alatt a gazdaság kétezer-hétszáz dolgozója az évi termelési értéket, amely 464 millió forint volt, 1 milliárd 86 millió forintra növelte. Ez idő alatt az összes eszközérték 74 százalékkal émelkedett. A munkavál­lalók létszáma megközelítőleg egyforma volt. Ez azt jelenti, hogy a tervezettnél is lényegesen nagyobb mértékben javult az élőmunka és az eszközfelhasználás eredményessége. Erről beszélgettünk dr. Mátyus Gáborral, a gazdaság igaz­gatójával. tékben nőtt. A szőlőtermesztésnél a partnergazdaságok száma már huszonegy. Az elmúlt 5 éves terv­időszak alatt 1084 hektár szőlőt telepítettünk, és ezzel a rendszer­hez összesen 5073 hektárnyi szőlő- ültetvény tartozik. A gyümölcstermesztési rendsze­rünk 'taggazdaságainak száma 63. öt év alat 2060 hektár gyümöl­csöst telepítettünk, az összes te­rület megközelíti a 6200 hektárt. Mindkét termelési rendszerhez tartozó gazdaságoknál nőtt a ter­mésátlag az utóbbi években, bő­vítettük a szolgáltatások körét. A gyümölcstermesztésnél például speciális eszközöket szereztünk be, megszerveztük a gépek kar­bantartását, utánpótlását. A szőlő- termesztésnél pedig kialakult a teljes együttműködés, amely ma­— Az egy hektár nagyüzemi területre vetített termelési érték • - az 1975. évi 57 ezer forintról 1980-ra 125 ezer forintra emelke­dett. Javult a vállalati nyereség mutatója is, amely a hektáron­kénti 6 ezer forintról 8 ezer fo­rintra módosult. Hosszasan lehetne elemezni az összehasonlító számokat, vala­mennyi kedvező képet ad a fél évtized alatt bekövetkezett válto­zásokról. — Tudomásunk szerint az el­múlt esztendőben említésre méltó termésátlagokat takarí­tottak be, és növekedtek a ho­zamok az állattenyésztésben is. — Búzából tavaly 5,7 tonnát, kukoricából 6,3 tortnát, szőlőből 8 tonnát, téli almából 22 tonnát sí-' került hektáronként termelni és betakarítani. Egyébként téli al­mából az ötéves termésátlag meg­haladja a 25 tonnát, ennek kö­szönhető, hogy egyik 'legeredmé­nyesebb ágazata a gazdaságnak. Szólnom kell az állattenyésztés­ről is, annáí is inkább, mert az egy tehénre jutó éves hozam csaknem 5200 liter, az 1975. évi nem egészen 3400 liter helyett. Ez idő alatt a tehénlétszám 700- ról 1030-ra növekedett. Évek óta megbízható ' ágazata a gazdaságnak a sertéstenyésztés és -hizlalás. Fontos szerepet tu- lajdonítunk a tenyészállat-tartás­nak. Ez az ágazat tavaly is jelen­• Téli szőlőmetszés a Hosszúhegy! Állami Gazdaságban. tős mértékben járult hozzá a gaz­daság nyereségéhez. — Két termelési rendszer kap­csolódik az állami gazdaság­hoz, a gyümölcstermesztési, va­lamint a szőlő- és borterme­lési. Milyen előrehaladás ta­pasztalható az együttműkö­désben a technológia fejleszté­sében? — Mindkét rendszerbe bevont gazdaságok területe jelentős mér­gában foglalja a közös telepítése­ket és az élelmiszeripari feldolgo­zást is. — Ha már erről esik szó, sze­retnénk részletesebben hallani az utóbbival kapcsolatos tevé­kenységről. — A fejlesztésre fordítható be­ruházási összegek jelentős részét az élelmiszeripari feldolgozás le­hetőségeinek növelésére fordítot­tuk. Ennek eredményeként elké­szült az évi 20 ezer tonna gyü­mölcs hasznosítására alkalmas lé­feldolgozó és sűrítmény-előállító üzem. Bővült a borászat melynek tá­rolótere meghaladja a 230 ezer hektolitert. Megháromszorozódott a pezsgőerjesztőtér, 1980-ban már 10 millió palackot hoztunk forga­lomba, az idén akáir 20—25 millió palack töltését is meg tudjuk ol­dani. A mennyiségi növekedés mel­lett javult a minőség. A legjobb erjesetésl eljárások alkalmazásá­val ma már foglalkozunk különle­ges minőségű italok előállításával. Tavaly forgalomba került az al­koholmentes almapezsgő, az ugyancsak almából készült üdítő ital, egy újfajta borpezsgő és ver­mut. A telepítések termőre fordulá­sa következtében több lesz a kü­lönleges körülmények ‘között ér­lelt hajósi cabernet mennyisége. Az idén megjelenik a hosszúhegyi rajnai rizling, és a hajósi mer- lot is. Megjegyzem, kialakult kiskeres­kedelmi hálózatunk is, tizenkét egységünk áll a lakosság rendel­kezésére, amelyekben termékein­ket beszerezhetik. — Milyen mértékben javultak az élet- és munkakörülmények a gazdaságban? — öt év alatt 100 millió forin­tot fordítottunk erre a célra. En­nek köszönhetően előbbre jutot­tunk az üdültetésben, a lakásépí­tésben. Különösen fontos, hogy fél évtized alatt a gazdaság dől. gozói közül százötven családnak sikerült megoldani, illetve támo­gatni a lakásépítését. Összességében a gazdaság veze­tése úgy ítéli meg, hogy az el­múlt ötéves tervidőszakban ki­alakított termelési szerkezet, a kollektíva szakértelme, a felhal­mozódott szellemi tudás, a terme­lési tapasztalatok megfelelő felté­teleket nyújtanak ahhoz,- hogy si­kerrel oldjuk meg a hatodik öt­éves terv feladatait is. Alkalmaz­kodunk a megváltozott körülmé­nyekhez, és igyekszünk még jobb eredményeket elérni — mondta végezetül dr. Mátyus Gábor. K. S. GAZDASÁGOS TŐKÉS EXPORT Növeli termelését az alumíniumpigment gyár 6 Hatmillió darab készételtálca gyártását tervezték ez évre. Ké­pünkön: Kapás András gépkezelő és Farkas Ibolya csomagoló mun­ka közben. • A mélynyomó hengereket készitő üzemrész. Ismeretes, hogy az utóbbi évek­ben az export árualapok növelé­sét szolgálta a hitelpolitika is. A Magyar Nemzeti Bank pályá­zatok alapján hitelt adott olyan beruházások finanszírozásához, amelyek elősegítették a gazdasá­gos kivitel bővítését, a dollárel­számolású piacokra, iljetve lehe­tővé tették a tőkés import csök­kenését. A Kőbányai Könnyű­fémmű kecskeméti alumínium­pigment gyáregységében, egy nagyszabású vállalati fejlesztés részéként, ilyen hitel igénybevé­telével nagyobbítják az exportra termelő kapacitást. Hauska Miklós, a gyáregység igazgatója elmondta, hogy a, ta­valyi tervüket minden tekintet­ben túlteljesítették, s a dollár- kitermelésük gazdaságos volt. Az idén 100 millió forinttal nagyobb termelési értéket állítanak elő. Ebben a fő szerepet az játssza, hogy az első félév végére, befe­jezik az alumíniumpaszta-gyár- tó üzem évi ezer tonnás kapaci­tásbővítését, s a második hat hó- - napban ötszáz tonna pasztát szál­lítanak többletként,! tőkés meg­rendelésre. A beruházás jól ha­lad, s határidőre elkészülnek ve­le. Az idén a gyáregység tőkés exportjának értéke eléri a 163 millió forintot, s ami lényeges: az alumíniumpigment-termékek jó áron értékesíthetők a világpiacon. A kecskeméti üzemben a hagyo­mányos alumínium fütteren, fes­téken és pasztán kívül az idén új gyártmányokat is előállítanak. Tavaly fejeződött be az a beru­házás, amellyel a háztartási alu­fólia termelésére készültek fel. A teljes hazai igényt kielégítik, sőt exportra is szállítanak ebből az új cikkből. Ugyanez mondható el a készételtálcákról, amelyekből 1981-ben 6 millió darabot készíte­nek. Jellemző a gyáregység ter­mékei iránti keresletre, hogy az igények máris sokkal nagyobbak, mint amire számítottak, s így gyorsítani kell az új termékek készítésének felfuttatását. Az alumfnlumpigment gyáregy­ség profilja az idén tovább vál­tozik. A vállalat budapesti gyá­rából ide telepítik a fóliafestés­hez szükséges festékeket gyártó technológiát. A mélynyomó hen­gerek készítését már megkezdték a kecskeméti üzemben, Ez utóbbi francia technológia és a gyáregy­ség dolgozói most sajátítják el az átadó külföldi cégnél a kezelési ismereteket. A. T. S. (Tóth Sándor felvételei! Alumíniumfóliából kielégítik a teljes hazai szükségletet, s még írtra is jut ex­Itt, a Bácsalmási Állami Gaz­daság Sörház majori területén épül az a vetőmagüzem, ahol ez év első munkanapján, tömeges baleset miatt, egy időre abbama­radt az úgynevezett fogadógarat építése. Felvételünk eléggé szem­lélteti a szerencsétlenséget követő helyszíni állapotokat. A baleset előzményeinek, fő mozzanatainak felidézésével nem célunk máig sem begyógyult sebek feltépése. Más üzemek, gazdaságok számá­ra is tanulságul szeretnénk a tra­gédiát előidéző fő okokat ismer­tetni. Hogy az emberekben több maradjon meg emlékeztetőül, mint amennyi az annak idején közölt gyorshírbe bekerülhetett. A tetőzet alatti mélyépítési ré­szen indult a fogadógarat készí­tése — még tavaly november kö­zepén. Fontos része lesz eZ a vé­tőmagüzemnek; a napraforgót fo­gadja majd — hasonlóképpen, mint ahogy nagy borgazdaságok­ban a szőlőt nyeli be a garat. A munkafolyamat gépi földkiterme­léssel kezdődött, utána aljzatbe. tonozást végeztek, majd a vas- szereléshez fogtak volna, amihez az anyag elő volt készítve. Ezt a munkát a műszaki ellenőr leállí­totta, és elrendelte, hogy a terv­nek megfelelően két oldalt szige­telő védőfalakat kell építeni. Ez a fal december 18-a körül el is készült, Mielőtt a munkálatokat — az év végi ünnepek jöttén — abba­hagyták, téliesítették a területet. Létraállvány került a munkagö­dörre, és fóliatakaró a szigetelő- falakra. A fóliát a toldásnál ra­gasztani kellett, s hogy ezt. a szél szét ne fújja, középtájon, függő­legesen pallóval, majd a két pallót keresztbe egy gömbfenyővel rög­zítették a falhoz. Az építést a gazdaság saját ki­vitelezésben, az AGROBER mű­szaki eüenőrzése mellett, illetve tervdokumentációja alapján vég­zi.- 1981. január 4-én művezetői irányítással heten kezdték a mun­ka folytatását. A zárófalat egyik irányban felbontották, beindítot­ták a melegítőkályhát, majd reg­gelizés után mind a nyolcán visszatértek, meghallgatták a mű­vezetőt, aki a napi feladatok is­mertetéséhez a falra feltűzött vasbetonvasalási rajzot is bemu­tatta. Megtörtént minden előké­szület, hogy az előkészített vas­beton szerkezeti elemeket behord­ják. Kiemelték a gömbfenyőt is, hogy a munkát ne akadályozza* Alighogy ez a földre került, a fal az egyik oldalon meglendült, és az emberekre dőlt. Öten kerültek a 21 méter hosszú, 3,65 méter ma­gas és 12 centiméter vastag fal alá. Négyen súlyosan megsérül­tek, egyikük a kórházba szállí­tást követően meg is halt. Hárman még ma is kórházban vannak, a „szerencsés” ötödik munkás már dolgozik. A tömeges baleset kivizsgálá­sát az SZMT Munkavédelmi Fel­ügyelősége — a megyei rendőr- kapitányság vizsgálati osztályával közösen a lehető legrövidebb időn belül, még január 4-én a helyszí­nen megkezdte. Másnap szakértői bevonással, majd az illetékes or­szágos és területi szervek képvi­selőinek közreműködésével a ta­núk és érdekeltek meghallgatá­sával folytatódott a vizsgálat. A vétkesek felelősségre vonása a vizsgálatok teljes befejezése után — természetesen — nem marad el. Minthogy azonban az SZMT Munkavédelmi Felügyelősége mint elsőfokú hatóság már eddig is kialakította állásfoglalását a tömeges és halálos baleset ügyé­ben, azt írásban is megküldte a megyei rendőr-főkapitányság vizs. gálati osztályának, megkértük Székely Árpád megyei munkavé­delmi felügyelőt az állásfoglalás főbb megállapításainak összefog­lalására. Eszerint. Több munkavédelmi szabály­előírást nem tartottak be. A vetőmagüzem fogadógaratjá­nak építési munkáit teljes terv­dokumentáció — kiviteli terv — hiányában kezdték meg. Nem várták meg, míg megkapják a részfeladatokat is pontosan meg­határozó kiviteli tervet, s mire az kezükbe került, akkorra már tulajdonképpen felépítették a szi­getelőfalat. Nem akarunk itt ren­deletszámokat, előíráspontokat sorakoztatni — azok ismerete az arra illetékesek kötelessége, nem az "átlag újságolvasóké. Mint látni fogjuk azonban, ebben a gazda­ságban is könnyen vették azt az egyszerű igazságot, hogy a mun­kavédelmi óvó rendszabályokat sa­ját kivitelezésű munkáknál is be kell tartani. Előírás, hogy a föld­munkákat, s az ezekhez szabott munkavédelmi megoldásokat ta­lajmechanikai, stabilitási számítá­sok alapján kell megtervezni. Az állami gazdaság, mint kivitelező, ilyen részletes előírások ismereté­nek hiányában kezdte meg a mun­kát. Figyelmen kívül hagyták azt az előírást is, hogy „amennyiben a munkagödör rézsűs kiképzéssel nem készíthető, a táblázat szerin­ti mélységek elérése esetén dúco­lást kell alkalmazni.” Itt ennek nem tettek eleget, holott a gyen­ge, nem áüékony talajra — falés homok — való tekintettel 1 mé­ternél dúcolási feltételeket kel­lett volna teremteni. Sorra vehetnénk most, hogy a szerencsétlenség bekövetkezé­séért miben terheli felelősség a kivitelezést irányító ágazatveze­tőt, építésvezetőt, művezetőt, de az eddig elmondottakból Is le­szűrhetjük: amikor valahol fon­tos számításokba, előzetes mérle­gelésekre épülő tervdokumentáció nélkül fognak építkezésbe, a ki­vitelezési és munkavédelmi ten­nivalók részletes ismeretének hi­ányában, mondhatni a veszély- helyzetek fel nem ismerése miatt is, elmaradnak a biztonságtechni­kai intézkedések. Itt például „megspórolták” a dúcolást, a fal kitámasztását. Megérte?... Véletlenen múlt, hogy nem több ember halt meg, s az is, hogy nem mind a nyolc­ra, hanem ötükre zuhant rá a fal. Tóth István Italexport Bulgáriából A bolgár táj és klíma különösen alkalmas a szőlőtermelésre. Ha ehhez hozzávesszük a korszerű szőlő- és borgazdaságok jó mun­káját, nem lehet csodálkozni a bolgár italok nagy népszerűségén, azon, hogy a VINIMPEX külke­reskedelmi vállalat közvetítésével tavaly a világ 35 országába szál­lítottak különféle bor- és más al­koholos Italkiülönlegességeket. Ezek minőségét egyébként szá­mos kitüntetés is fémjelzi. A ljubljanai,, budapesti, bukaresti, pozsonyi, tbiliszi és más borverse­nyeken, kiállításokon eddig ösz- szesen 949 arany-, 993 ezüst- és 56 bronzérmet érdemeltek ki ezek az italok. A VINIMPEX exportlistáján ed­dig 130-féle bor és egyéb szeszes ital — pezsgő, likőr, brandy, ko­nyak szerepelt. Az idén újabbak­kal bővül a választék, így példá­ul a Nesztinarszko, Zagoré és Voévodszko nevő száraz vörös bo­rokat, a Ludogorszko nevű illa­tos fehér bort, a SzUven és a Haszkovo nevű asztali vörös bort kínálják megvételre. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom