Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-31 / 76. szám

1981. március 31. # PETŐFI NÉPE • 3 Művészeti díjak és kitüntetések (Folytatás az 1. oldalról.) Dömölky Jánosnak, a Magyar Te­levízió Balázs Béla-díjas ren­dezőjének, a Színház- és Film- művészeti Főiskola egyetemi adjunktusának, Elekes Fáinak, az Állami Báb­színház Jászai Mari-díjas szín- I művészének, Esztergályos Károlynak, a Ma­gyar Televízió osztályvezető­jének, Balázp Béla-díjas ren­dezőjének, Fekete György Munkácsy Mi. hály-díjas belsőépítésznek, a Képző- és Iparművészeti Szak- középiskola igazgatójának, Gaál Istvánnak, a Magyar Film­gyártó Vállalat Balázs Béla- díjas filmrendezőjének, Gál Istvánnak, a Magyar Rádió Jászai Mari-díjas vezető ren­dezőjének, Gergely Ferenc Liszt Ferenc-dí- jas orgonaművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko- la egyetemi tanárának, Kelen Péternek, a Magyar Álla­mi Operaház magánénekesé­nek, Herényi Imrének, a Népszínház Jászai Mari-díjas rendezőjé­nek, a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola ..egyetemi adjunktusának, Knoll Istvánnak, a Magyar Film­gyártó Vállalat Balázs Béla- díjas operatőr-rendezőjének, Koffán Károly grafikusművész, nek, Kozák Andrásnak, a TháliaSzín. ház Jászai Mari-díjas színmű­vészének, Lehoczky Zsuzsának, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari­díjas színművészének, Lendvay Kamilló Erkel Ferenc- díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la tanszékvezető egyetemi ta­nárának, Lestár Lajosnak, a Magyar Film­gyártó Vállalat Balázs Béla- díjas filmrendezőjének, Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából kulturális és művészeti élet számos képvi­selőjének adományozott irodalmi és .művészeti díjat a művelődési miniszter. A kitüntetéseket hét­főn a vigadóbeli ünnepségen — méltató szavak kíséretében — iKeicsog Andirás művelődési ál­lamtitkár adta át. ’Az ünnepségen megjelentek: Aczél György miniszterelnök-he- íyettes, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Pozsgay Imre műve­lődési miniszter. József Attila-díj Bor Ambrus • író, műfordító. Dénes Zsófia, író, Fodor András költő, műfordító, irodalomtörténész. Gyertyán Ervin kritikus, iroda­lomtörténész, Lengyel Balázs író, kritikus, irodalomtörténész, Marosi Gyula író, Ottlik Géza író, Simái Mihály költő. Szerdahelyi István irodalomtör­ténész. Margittay Áginak, a Szolnoki Szigligeti Színház Jászai Ma­ri-díjas színművészének, Margittay Sándor orgonaművész, nek, a Budapesti Kórus kar­nagyának, művészeti vezetőjé­nek, Markó Ivánnak, a Győri Kisfa­ludy Színház balettigazgató­jának, Mátay Lívia Balázs Béla-díjas díszlettervezőnek, a Magyar Televízió főosztályvezető-he­lyettesének, Molnár Piroskának, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Pödör Bélának, a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttese énekkara Liszt Ferenc-díjas vezető karnagyának, Holla Jánosnak, a Liszt Ferenc Kamarázenekar koncertmes­terének, művészeti vezetőjé­nek, Schütz Ilának, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművé­szének, Solti Gizella Munkácsy Mihály- díjas textiltervezőnek, Soproni József Erkel Ferenc-díjas- zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egye­temi tanárának, Szabó Sándornak, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművé­szének, Szoboszlai Sándornak, a Veszpré­mi Petőfi Színház Jászai Ma­ri-díjas színművészének, Szöllősy Irénnek, az Állami Báb­színház Jászai Mari-díjas szín­művészének, Zámbó István Liszt Ferenc-díjas karnagynak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docen­sének, Zsámbéki Gábornak, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas ve­zető rendezőjének, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adjunktusának. Erkel Ferenc-díj Vajda János zeneszerző, Dr. Zoltai Dénes zeneesztéta, az MTA Filozófiái Intézete igazgató- helyettese. Liszt Ferenc-díj Csengery Adrienne magánéne­kes, Czidra László a .Camerata Hun- garica együttes vezetője, blockflő­teművész, Dőry Zoltán koncertmester. Fellegi Ádám zongoraművész, Gáti István magánénekes Pászthy Júlia magánénekes, Reményi János főiskolai tanár. Vajda József fagottművész. Jászai Mari-díj Bánsági Ildikó színművész, Benedek Miklós, színművész. • Blaskó Péter színművész, Fonyó István színművész, Jánoskúti Márta jelfneztervező, Kopányí György dramaturg, Kézdy György, színművész, Perlaky István színművész, Sass József színművész, Szabó Éva színművész. Szirtes Tamás rendező, a Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adj unktusa, Vallai Péter színművész. Balázs Béla-díj Benkő Imre fotóművész, Butskó György operatőr, Gere Mária fődramaturg, Hárs Mihály rendező, Horváth Z. Gergely rendező, Jankura Péter operatőr. Kardos István dramaturg, Kézdi Kovács Zsolt rendező. Richly Zsolt rajzfilmrendező, Vayer Tamás díszlettervező. Munkácsy Mihály-díj Brád András ruhatervező. Búzás Árpád iparművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola egyetemi docense, Czinder Antal szobrászművész, Deés Enikő ruhatervező, Horváth István belsőépítész. Karmazsin László ipari forma- tervező, Kovács Tamás grafikusművész, Lóránt Zsuzsa szobrászművész, Mazsaroff Miklós festőművész, Pérell Zsuzsa textiltervező ipar­művész, Rátonyi József szobrászművész, Szentgyörgyi József festőmű­vész. Zombory Éva grafikusművész. Újságírók kitüntetése Hétfőn a Parlamentben hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából újságírókat tüntettek ki. A kitüntetéseket Bajnok Zsolt, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Je­len volt az ünnepségen Aczél György a Minisztertanács elnök­helyettese és Övári Miklós. az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke hazánk fel- szabadulásának ' 36. évfordulója alkalmából kiemelkedő újságírói tevékenységük elismeréseként a Rózsa Ferenc-díjat adományozta: Heltai Andrásnak, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztő-he­lyettesének, Horváth J. Ferencnek, a Magyar Televízió főosztályvezető-helyet­tesének, Kopka Jánosnak, a Kelet-Ma- gyarország főszerkesztőjének, Petress Istvánnak, a Magyar Rádió rovatvezető-helyettesének. Vadász Ferencnek, a Népsza­badság rovatvezetőjének, Zsolt Róbertnek, a Magyar Nemzet rovatvezetőjének. ' A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, hazánk felszabadu­lásának 36. évfordulója alkalmá­ból a sajtó 32 munkatársát tün­tette ki eredményes munkájuk el­ismeréseként. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke által adomá­nyozott Kiváló Munkáért kitün­tető jelvényt a sajtó 29 munka­társa kapta meg. (MTI) S Irodalmi és művészeti díjak átadása Kedvező az időjárás Árvízvédelmi munkák Tiszakécskén Vasárnap reggeltől este 6 óráig 10 centimétert emelkedett a vízszint, melynek további emelkedé­sére lehet számítani, hiszen a folyó még nem tetőzött Szolnoknál. A Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben Tiszabö- gön is állandóan ügyeletet tartanak A közös gaz­daság 290 hektárnyi szántóföldjét veszélyezteti a Tisza. A terület egyharmadán a gabonavetés vesz­ne kárba, tehát az emberek mindent megtesznek, hogy a gátat tartsák. Dr. Vápás Istvánnak, ATIVIZIG főmunkatársá­nak tájékoztatása szerint a Tisza teljes egészében a „mederteltség” állapotában van. A vasárnap reg­geli vízállás Szolnoknál 872 centiméter, Mindszent­nél 855, Tiszaugnál 750 centiméter volt, 43 centi­méterrel magasabb, mint az előző napon. A táv­prognózis szerint a Tisza vízgyűjtő területén az időjárás kedvező, további tartós áradással számol­ni nem kell. Az alpári nyári gát megnyitása után most már Ti­szakécskén összpontosítják erőiket az árvíz megfé­kezésére a Tisza Bács-Kiskun megyei szakaszán te­vékenykedő árvízvédelmisek. Az üdülőtelepen állandó ügyeletet tartanak a tűz­oltóságtól ideirányított emberek, önkéntesek és ka­tonák. A legnagyobb veszélyt a nyári gátat ostromló hullámok jelentik: rőzsekötegekkel, homokzsákokkal erősítik a gát koronáját a hullámverés ellen. Dr. Vágás István elmondotta azt is, hogy az al­pári nyári gát kényszerű feladásában a kedvezőtlen körülmények is közrejátszottak, a viharos szél „ha- bolta” el a gátat. Így került arra sor, hogy a közel ötezer hetáros természetes tározóba 100 millió köb­méter vizet engedtek. • Erősítik a gátat, hogy megvédjék a Tiszagyöngye Tsz földjeit, (Tóth Sándor felvételei) Hatvan idős ember otthonra talál Az emléke­zetes Naple­- mente című tv-film a kecs­keméti járásban is nagy vissz­hangot váltott ki annakidején. Megkezdődött a tervezés, szer­vezés hogyan lehetne segíte­ni a magukra maradt, mun­kában megfá­radt idős em­bereken. Az ak­ció fontos lépé­sének számított a határozat: Bővíteni kell a lajoSmizsei já­rási szociális otthont, s ennek elkészülte után helyet, meg­felelő gondo­zást, ellátást kell nyújtani hatvan idős ember­nek. A BÁCSBER tervező kollek­tívája társadalmi munkában el­készítette a kiviteli terveket, a járás községeinek anyagi hozzá­járulásából és más forrásokból pe­dig hamarosan összegyűlt a bő­vítés költsége is. kereken 12 mil­lió forint. Tavaly többször jártam az épít­kezésen, s lapunk hasábjain be­számoltam az olvasóknak a jó ütemű munkáról. Leírtam Ratkai Istvánnak, a Költségvetési üzem vezetőjének bizakodó szavait: — Mindent elkövetünk azért, hogy jóval a határidő előtt átad­hassuk rendeltetésének ezt a fon­tos intézményt! Néhány nappal ezelőtt, ragyogó napsütéses délelőtt ismét felke­restem az építkezést... — A végszóra érkezett — fogad mosolyogva az üzemvezető. — Április másodikán megtartjuk a hi­vatalos műszaki átadás-átvételt, s ezt követően megkezdődhet a be­rendezés, majd az otthon új la­kóinak beköltözése. Mi már meg­tartottuk a „házi műszaki át­, adást”, s örömmel mondhatom, igen kevés a javítanivaló. Remé­lem, hogy a hivatalos bizottság már nem talál hibát. — A múlt ősszel arról volt szó, hogy az év végéig elkészülnek — emlékeztetem akkori beszélgeté­sünkre. I Szervesen kapcsolódik a régihez az új, impozáns szárnyépület. Mondhattam ezt, látva üzemünk szocialista brigádjainak lelkes munkáját, értékelve a sok társa­dalmi segítséget. Sajnos, objektív akadályok lehetetlenné tették el­képzeléseink valóra váltását. Egy vigaszunk azért van: még így is határidőn belül vagyunk. A tágas kertből gyönyörködünk a régi szárnyhoz szervesen kap­csolódó, vakító fehér új épület­ben. majd Ratkai István belülről is megmutatja a hatvan idős em­ber jövendő otthonát. — A régi szárnyban élő száz lakónak is könnyebbséget jelent a bővítés — mondja közben az üzemvezető. — Korábban ugyanis nem volt lift, s bizony az idős embereknek már nem könnyű a lépcsőjárás. Az új épületben 2 és 4 ágyas szobákban élnek majd a lakók, kényelmes fürdőszobák, s más szükséges helyiségek állnak rendelkezésükre. Üzemünk hat szocialista bri­gádja minden elismerést megér­demel lelkiismeretes, a szabad szombatokat, sőt a vasárnapokat sem sajnáló, szorgalmas munká­jáért. A Kun Béla brigád, Horna- csek Béla vezetésével, a Gábor Áron brigád. Bagó István irányí­tásával és a többi kollektíva is, át­érezve azt, hogy mit jelent az elhelyezésre váróknak a minél előbbi otthonratalálás, mindent • Az utolsó neoncsőbtlrák felsze­relését végzi Oláh Márkus vil­lanyszerelő. elkövettek a gyors és jó minősé­gű befejezésért. Mielőtt elhagynánk az épületet, Ratkai István kimutat az új szárny végében lévő zöldellő gyep­szőnyegre: — Már megvan a szükséges 26 millió forint, jövőre megkezdődik az újabb 100 idős embernek ott­hont adó szárny tervezése, és épí­tése. Tovább bővítjük a kecske­méti járási szociális otthont. O. L. 7 Vásirt'§egp§z. é Nagyon régi baraakiriportot köz­vetített tavaly — felvételről — a rádió. A ripontemő a 30-as évek­ben, egy alkalommal Kecskemét­re jött, hogy tmegnézze ama hí­res-nevezetes baradcvásárt. Éj­fél’ előltt érkezett, hogy a kajszit és a gazdáikat a Nagytemplom téri piacon találtja. Olyan jókor ,jkelt” ehhez a riportjához, 'hogy még a vasúti kocsikba rakott barack in­dításánál is jelen lehetett Mi'ént emlékezhetünk erre, a negyvenvaielhány évvel ezelőtti rádióműsorra? Mert idejében kelni, cselekedni, hatékonyan ke­reskedni ma még inkább kell, mint hajdanán. A frisseség talán sehol nem annyira fontos, minit éppen a kereskedelemben. Árucsere megyén belül Ezzel a szándékkal ült tamáos- kozóasztalhoz Kecskemétien az ipar, a kereskedelem és a tanács több vezetője, szakembere. Arról tárgyaltak: mi módon tehetnék jobbá az idén a lakosság ellátá­sát. A meglévő adottságok gazdasá­gosabb kihasználását, s a válasz­ték bővítését Ígérte a sütőipar képviseletében megjelent Kő­törő István áruforgalmi vezető. Így a kecskeméti, Nagykőrösi ut­cai szaküzletben együtt árusítják a kalocsai és a bajai sütőipari termékeket, Kalocsára és ’Bajára pedig a kecskeméti készítmények­ből visznek kóstolót. Termék: el­szürkült szavunk, de ez esetben magában foglalja a 'bajai vaní­liás, mogyorós, kakaós, mézes süteményeket épp úgy, mint a 18 kalocsai sütőipari üzletben meg­kedvelt — Kecskeméten is ke­resett ■— különféle pékárut Az ismerkedést a megyei Izek­kel — e termékcsere által bő­vítve — örömmel vesszük. Mint ahogy nem hallgatjuk el azt a jó hírt sem, hogy az édesen kí­vül rövidesen árusítani kezdik a sós kétszersültet. A kétszersül- teket különben papír helyett ha­marosan: dobóiban árul ják az üzletekben. A cukorbetegeknek és a lisztérzékeny fogyasztóiknak pedig Aranytallér néven a közel­jövőben forgalomba hoznak egy új, kukorica alapanyagú, vaníliá­val és citrommal ízesített süte­ményt. Húszdekás, tálcás cso­magolásban vásárolhatjuk. Ideje a 'Választékbővítésnek. A most már kapható sós és kömény­magos kiflin .kívül azt várjuk, hogy az összességében gazdag vá­lasztékú megyei sütőipari termé­kekből ezentúl mind több jut a gyártók székhelyétől távolabbi településekre és a peremkerületek boltjaiba. Importot pótolva „Hasznos — amint Mócza Im­re, a városi tanács kereskedelmi csoportvezetője megjegyezte —, ha az ipar és a kereskedelem fe­lelős embereivel az év elején egy asztalinál tárgyalunk”. A 'tanács a választók (a fo­gyasztók) képviseletében jói te­szi, ha minden követ megmozgat a jobb ellátás érdekében. Ennek egyik módja, hogy — a hagyo­mányos • nemzetközi vásárokon (NDK, román áruházi 'heteken) kívül — 1981-ben még több, áru­sítással egybekötött árubemuta­tót, rendez a helyi vállalatok ter­mékeiből. Teszi ezt azzal a meg­fontolással; hogy a drága, devi­záért beszerezhető importcikkeket pótolva megismertesse, ha úgy tetszik: megszerettesse a vásárlók­kal, az eddigieknél is jobban sa­ját munkánk gyümölcsét: me­gyénk termékeit. Az ÉPSZISZ kezdeményez A megyei ipar távlati megtartá­sa 'feltételezi a helyi lakosság el­látásában " betöltött szerepének további erősítését. Több ktsz-nek például mlég mindig van szabad kapacitása, melyet hasznosítani lehetne. A kecskeméti ÉPSZISZ nem késlekedett ezzel, amikor kidolgozta az ablakok és az aj­tók hőszigetelésére az országban a legjobb technológiát, Nusser Elemér, elnök az Alföldi Tüzép Vállalat megbízottjának nyomban felajánlotta: májusban tartsanak közösen bemutatót és vásárit, amelyen a már készre összeállí­tott fürdőszobai berendezéseken, nyílászáró szigeteléseken kívül megismerkednének a 'lakosok mindazokkal a termékekkel, illetve megoldásokkal, amelyek a magánlakás-építésnél és -korsze­rűsítésnél nélkülözhetetlenek. Lévén május a lakásfelújítások és -karbantartások kezdete. A Tüzép küldötte a javaslatot elfogadta. A (bemutatók azonban önma­gukban még csak rendezvények, s megfelelő árufedezet nélkül aligha érdemelnének figyelmet Ezért mutatott rá — képletesen, de helyesen — Veliczky István, a városi tanács általános elnök­helyettese: „A perzsaszőnyeg-.be­mutatóktól óvakodjunk! A vilá­gért se szervezzünk olyan bemuta­tót, amellyel' csupán felkeltenénk a lakosság igényét, de az adott áruból a keresletet tartósan nem tudnánk kielégíteni”. Ha jókor rendelnek Az emberek elvárják, hogy aimi helyileg kapható (volnja), abból minél teljesebb legyen a válasz­ték. Az Alföldi Cipőgyár, amely háromötöd részben gyermekci­pőket készít, az év második felé­re 8 ezer pár lábbelit vállait szál­lításra a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat részére — éppen a felét mint amennyit a BRK kért. Ezt hall­va^ a tanácskozáson jélen levő Polányi Imre, az lEndrődi Cipész Szövetkezeit elnökhelyettese, meg­jegyezte: „Ha idejében, még tavaly jelezték volna az igényt Bács megyéből, ez idén már tud­tunk volna az általunk gyártott 1 millió 100 ezer pár cipőből va­lamennyit ide is számtani. 1982 első negyedétől viszont semmi akadálya, hogy küldjünk a me­gyébe endrődi! cipőt, ha jókor rendelnek”. Pezsgő helyett jó bort A termékbemutatóktól csodát várni temészatasen nem lehet. Éxpontkölteleziettsség is létezik a világon. Mégis, jó volt háMani, hogy a Közép-magyarországi Pin­cegazdaság Máika-családja 1981- ben öt új „taggal” (rostos, szén- savmentes üdítőkkel) bővül. Vi­szont nem (bánnánk, ha a meg­kedvelt szénsavas Szőlőmárkát, ettől függetlenül is minden idő­ben kapni tehetne. Nem csapunk nagy hűhót a Széchenyi városban húsvétra tervezett pezsgő vásárnak (a pezsgőnek egy évben egyszer. Szilveszter napján van jelentősé­ge), mivel a jó és viszonylag el­fogadható áron — már amikor! — kdbocsájitott megyei borok után úgy kell vadászni. — S hiába a pékáru- (sütemény-) bemutató is. ha egyes helyeken. 17 óra után már nehezen tud a vevő hozzá­jutni legalább 2—I fajta, friss péksüteményhez. Vásárt — kiegyensúlyozott, jó ellátásit egész évben! Ez a leg- alpvetőbb, hiszen ma már nem elég csak egy barackvásárhoz ko­rán telni. Kohl Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom