Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

4 • PETŐFI N£PE • 1981. március 28. FŐISKOLA ÉS ÜZEM KAPCSOLATA Kékköpenyesek kezdő lépései A frissen végzett üzemmérnök bekerül egy gyárba. Még nem tudja, mire képes, hogyan jut keresztül az előtte sora­kozó akadályokon. Egyet tud: az évek alatt felhalmozott is­merettömeget mozgásba kell hozni. A láncszemek összekapcsolódnak A Szolnoki MEZŐGÉP üzem­mérnökei közül Soros Imre a leg­fiatalabbak közé tartozik. Tavaly végzett a kecskeméti Gépipari és Automatrzálási Műszaki Főisko­lán, a gyár ösztöndíjasaként. — A besenyszögi gyáregységben egyedül vagyok szerszámszer­kesztő technológus, igy azonnal önálló munkát kaptam. Jó kol­lektívába kerültem, a beilleszke­dés könnyen imént. A főiskolán sok szerkesztési feladatunk volt, az eltérés most annyi, hogy még' jobban megnézem, milyen anya­gokból, milyen technológiával készüljön, minél gazdaságosabban a szerszá/m. Gépipari szakközép- iskolában végeztem, és géplaka­tos szakmunkásvizsgám van, így a gyakorlati tudnivalókkal nincs semmi bajom. Nehezebb lenne, ha gimnázium után tanulok to­vább. Volt olyan csoporttársam, aki a második évben még nem tudta, mire való a tolómérő. A iőiskolán nem volt túl jó a fel­készítés ilyen téren. Sok dolgot akkor kell megtanulnunk, mikor már alkalmazni kellene; esetleg éppen a szakmunkásnak bizonyí­tani, hogy az a jó, ahogyan mi mondjuk. Ezek szerint a mostanában végzetteknél egy láncszem cson­ka, hiszen az üzemmérnökök ál­talában közvetlenül irányítják a termelést. Ahogy többször hallot­tam . már emlegetni; ők a „kék köpenyes” mérnökök. — A mi időnkben még volt műhelygyakorlat, ahol ha nem is szakmunkás szinten, de elég jól megismerkedtünk a gépekkel' — mondja a tíz éve ugyanott, Kecs- keméten végzett Borsányi Sán­dor, aki most a MEZŐGÉP ter­melési osztályvezetője. — Igaz, én is gépipari technikum után jelentkeztem, ám ez csak annyi előnyt jelentett, »hogy könnyeb--; ben birkóztam meg a műszaki ' tárgyakkal. Gyártmány fejlesz to-ví ként kezdtem dolgozni, bár auto­matizálási szakon végeztem. A váltás nem okozott nehézséget, mivel az autamatikával foglalko­zó tárgyakra erős alapképzés uTán került sor. Akkor még nem volt annyira szakosítva az okta­tás. ugyanúgy megtanultuk a gyártós tárgyakat, mint a töb­biek Néhány éven belül gyártás­fej lesz téssel, forgácsoláselmélet­tel, pneumatikával és hidrauliká­val is foglalkoztam, mindegyik- . nél volt mire építenem. Most a számjegyvezérlés a témám. Ez érdekes, kapcsolódik a tíz évvel ezelőtt tanultakhoz, A főiskola már akkor 'Olyan gépparkkal ren­delkezett. amilyet most kezd hz ipar tömegesen alkalmazni. Segítség és útravaló Hosszabb időszakra visszate­kintve tehát jónak tűnik az ala­pozás. Hogyan látja ezt a mű­szaki igazgató, Horváth Árpád, aki sok mérnök kezdő lépéseit kísérhette figyelemmel? — A nálunk dolgozó fiatalok szakmai felkészülisége jó. Az is­kola csak az alái.ukat nyújthatja. A tovabbtanulas, a tudás fejlesz­tése már kinek-kinek alkatától függ. Ki gyorsabban, ki lassab­ban, de eljut árrá a szintre, ame­lyen elméleti és gyakorlati tudás már nem választható külön. A követelmények velük szemben nagyok. Úgy érzem, a főiskolából kikerülők egy nagyon fontos dol­got, a szakma szeretetét kapják meg útravalóul. Ez. nagy segítség a további önképzéshez. Sok üzem­mérnök dolgozik gyárunkban és gyártmányainknál nem kell jobb bizonyíték szakmai hozzzáérté- sükről. Szívesen részt vennénk egy olyan beszélgetésen, melyen a főiskolák és az üzemek kép­viselő iközvetlenül elmondhatnák egymásnak tapasztalataikat. Arról, hogyan alakul a jövő üzemmérnökeinek képzése, Szabó Bélával, a Gépipari és Automati­zálási Főiskola igazgatóhelyet­tesével beszélgetünk. — Az oktatási-nev zlési célkitű­zésekből kiindulva uj tantervet dolgoztunk ki, é; r Művelődés- ügyi Minisztérium ’ áhagyás- ra fejlesztettül 'észítése során megvizsgál an füg­genek a tantárg) "i lástól, és igyekeztünk azok. os egy­ségbe fogni. Már «= • , is volt komplex tá: jyunk, -iául a gép- szerkezettan, amelyben az ábrá­zoló geometria—géprajz—mecha­nika hármasra építve oktattuk a géptant. Kedvező tapasztalatain­kat felhasználva olyan tantervet alakítottunk ki, amely mintegy kényszeríti a tanszékeket: építse­nek .z előző tárgyakra, és ké­szítsék elő a következőket. Mi­vel az új kutatási eredményeket, technikai megoldásokat is szeret­nénk a hallgatókkal megismertet­ni, az alaf zó irgyakra szánt idő viszont nem csökkenhet, csak az oktatók -zorosabb együttműködé­sével le.iet kevesebb idő alatt többet tanítani. Az átfedések megszüntetésével sikerült a heti óraszámot az eddigi 36—37 órá­ról 32—33-ra leszorítani. A fel­szabadult időt önképzésre fordít­hatják a diákok, amire a felada­tok megoldásához szükségük is lesz. A „legkapósabb” a diákok között az automatizálási és a.szá­mítógép-technikai ágazat. A vál- ' lälalök viszont leginkább a gép- ... gyártás-technológia , , szakosokat Kérésük. Á tavaly végzett 48 gép­gyártás-technológus 198 pályázat­ból választhatott. Az igazi nyertes A főiskola felmérése szerint a több éve végzett üzemmérnökök 90 százaléka az iparban dolgozik, 8 százaléka a mezőgazdaságban. Ez azt mutatja, hogy megszerették a pályát a képzett üzemmérnökök, nem kívánkoznak el más terüle­tekre. A kérdésekre adott vála­szokból kiderült, hogy több gaz­daságpolitikai ismeretet, alapo­sabb nyelvtudást és pvakorlatia- sabb képzést igényelnének üzemi tapasztalataik alapján. Az új tan- tervbe ismét tr' ’ették tehát heti 4 órában a ihelygyakorlatpt, amely nem készség szinten, de az eddigieknél alaposabb gyakorlati ismereteket ad. A gyakorlati oktatás ezek sze­rint újra előtérbe kerül, egyenle­tesebb lesz a diákok terhelése. Az általunk felkeresett iskola ke­resi a kapcsolatot régi diákjaival, és az igényeknek megfelelően próbálja alakítani oktatási prog­ramját. Még hatásosabb lenne a felmérés, ha az ipari üzemek képviselőivel valóban kialakul-, hatna eev élő információcsere. A megfelelő fórum megteremtése mindkét félnek hasznos, az igazi nvertes azonban a népgazdaság lenne. F. E. ÚJ VÁLLALAT A CSEPEL MÜVEKBEN 0 A Csepel Müvek Tervező Intézete és a Fémtani és iái Ku­tató Intézet január 1-én a Csepel Művek Tervező ét intézete néven egyesült. A VI. ötéves tervben tovább bővítik í iás kor­szerű termékeinek skáláját. Ezért, a volt tervező intézek ad szelle­mi kapacitását a gyártmány- és a gyártásfejlesztésrc össi-r^ntosítják, s ezzel erősítik a kutatási tevékenységet. A képen: az elektronikus dila- tométerrei ellenőrzik a mintadarabokat. A MEGYESZÉKHELY HATÁRÁBAN... dőlt a tejipari vállalatnál —, de szőlő, gyümölcs és jószág mindig volt. Az sem véletlen, hogy a kister­melő a legjobb közgazdász, hi­szen a kereslet-kínálat legkisebb változása már láthatóan berak, vagy elvesz a kasszából. Nem kel­lettek ahhoz sem évek, hogy rá­jöjjön, úgy érdemes kukoricát termeszteni, ha azt saját neve­lésű süldőkkel eteti fel. Az el­múlt évben a 69. OMÉKON-on, a megyében másodmagával, az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt ve­zérigazgatójától, a kiváló anya­állat neveléséért elismerő okleve­let vehetett át. • A .Szarvasmarhatartást ösztön­ző' rendelkezések után elég volt .egy év, hogy felépítése az istállót, és benépesítse négy előhási üsző­vel. Az egyik sajnos, drótot nyelt és le kellett vágni. A másik há­romnak télen sem okozott gon­dot az ellátása, hiszen még most tavasszal is bontatlan a majd 100 mázsás lucernakazal. A pillangóst saját magá termesztette a háztá­ji földjén. A kettős hasznosítású ültetvé­nyen alul a szőlő, felül a gyü­mölcsfa. Így jobb a területkihasz­nálás, de kevéáebb a tavaszi el­fagyás veszélye is. Az öreg fá­kon a törzs csonkolva, rajta héj alá oltva a „piacos” fajta vesz- szőin már duzzadnak a rügyek. Csertő Gábor és felesége pél­dáján látva, él még a régi föld­szeretet és szorgalom. Czauner Péter Ennek lehetünk tanúi mostanában, amikor a sok évtizedes zárt, tanyai életközösségek felbomlanak. Napjaink — ki tudja hányadik — népvándorlásának a mozgatórugója, igaz többszöri áttétellel, a pénz ... ... amikor van. A tanyán született fiatalok jelentős része főleg, aki teheti, szívesen cseréli fel a paraszti életet, a flaszterkoplatóéval. A szülők éléskamrájának alkalomszerű „kifosztása” persze jól jön. őket kényszerűségből követi majd a munkaképtelenné, magatehetetlenné öregedő ro­konság — ha befogadják —, amikor már gondoskodásra szorul. Az egykor termékeny földdel körülvett virágzó ta­nya pedig düledező denevérfészekként magányosan áll a gaztenger közepén. ... amikor nincs. A városból viszont az ilyen 15—50 ezer forintért elkótyavetyélt tanyákba húzódnak a mezőgazda­ságból gyorsan meggazdagodni vágyók. Divatos manapság libát tömni, sertést hizlalni, gyümölcsöt, szőlőt termelni. A Kecskemét környéki tanyavilágban számos példát találha­tunk a nem be-, hanem kijárókra. Sokan fizetnek azonban keserves tanulópénzt, míg rájönnek arra, hogy ez bizony tel­jes embert és főleg odaadást kíván. Ebben a „megbolondult” tanya- világban szerencsére jó néhánvan maradnak. Így a kecskeméti ha­tárban, a Szarkáson gazdálkodó Csertő Gáborék is. — Csertőéket, ha együtt látjuk élmenni, világosba vagy sötétbe öltöznek. Esküvőre, vagy temetés­re mennek — mondta az egyik szomszéd, miközben megállt szusszanni szőlőnyitás közben. A télen, a hosszú pihenő alatt kö­vérre hízott ló hálásan nézett rám, amiért feltartottam a gaz­dát. aki a meghosszabbított ci­garettaszünetben mesélt. — A fu­tóhomokot nem lehet egy pilla­natra sem egyedül hagyni. Ez a mondás járja errefelé. Bizony nem is lehet sokáig ma­gára hagyni azt a gazdaságot, ahol 300 sávozott Plymuth tyúk tojik: évente 16 anyadisznó, 160 süldőjéből leadásra 80 hízik; az istállóban 8 szarvasmarha sora­kozik; a szőlőben és gyümöl­csösben sok tízezer fürt érik, és 360 fa 30 tonnányi almát terem. — Ide születni kell —, mondta a tisztaszobában a gazda, .ami­kor egy napjáról i kérdettem. Kö­rülöttünk megannyi emlék bizo­nyítja, hogy nem tegnap kezdték el a tanyasi életet. A fogason su­ba, mellette. a sok emberöltős ko­mód felett, szülők, nagyszülők festménye a falon. Az ingaóra valamikor megállt. Fél nyolcat mutat. — Nem is kell ide óra. Itt a pontos időt a megszokott munka kezdete és befejezése jelzi. Fél ötkor ébredünk. Reggeliig a jó­szágokat kell ellátni. Utána ebé­dig a szőlő és gyümölcsös elég munkát ad. Az ebéd után „vaku- lásig”, télen 5—6 óráig, nyáron gyakran 9-ig is dolgozunk a fele­ségemmel. övé az aprójószágok gondja. A Plymuth-okon kívül évente 150 vadkacsát szoktunk leadni a szé­kesfehérvári MÁVAD-nak. A haszonról nem is kérdeztem • Évente 150 süldőt nevelnek itt, de nyolcvan 125 kilósra is hízik. őket, itt más fogalom a pénz, mint ott, ahol mindennapos cse­reeszköz. A boltban húsra, zöld­ségre, ruhára cseréljük a több­kevesebb munkánkkal megszerzett forintokat. — Éppen süldőket adtunk le aznap, amikor betoppantak a ro­konok — fűzte hozzá Ilona asz- szony. — Jól mehet nektek, summázta egyikük, aki különösen jól tudott számolni. Osztott, szor­zott, és mondta az összeget. Az­nap éjjel elvetélt egy anyadisznó, néhány nappal később egy má­sik négy vagy öt, már nem is tudom hány malacot nyomott agyon. Sokan buktak már igy bele. Nem akarok panaszkodni, de ha már szóba jött. Négy éve volt a nagy jég, ha jól emlékszem, ami­kor három perc alatt tönkre­ment minden. A fákon levél sem maradt. — Sokan élnek abban a hitben, • Csertő házaspár a régi emlékek között. hogy a paraszt alig tudja elköl­teni a pénzét. Ma egész délelőtt tápért szaladgáltam, a takarmány nem olcsó portéka, de ez más. Jól» is néznénk ki, ha este, (mond­juk trágyahordás után becsoszog­nánk az Aranyhomokba. Sokan próbálták már folytatni a városi életet itt a tanyán. Nem lehet. Ahogy a félmondatokból, és a látványból kiderül, nem is olyan ősi módon gazdálkodik Csertő Gábor. 1954 óta élnek itt a ta­nyán — közben ugyan sofőrkö­• Csertő Gáborék tanyája a szarkási homokon. Kiskunság homok- és ta­nyavilága szeszélyes ■ hit­vesként tartja fogva szerelmese­it, de el is űzheti a hűtlen­né váltakat, az alkalmi, ko­molytalan szándékú „betolako­dókat". El még a földszeretet autósoknak! Üzemanyagot takarít meg, ba felszereli gépkocsijára az Eco-Tron benzinmegtakarité el A készülék alkalmazásával a gépjármű üzemanyag-fogyasztása 3—5%-kal csökken. Hatásosabb a motorfék, nö­vekszik a fékek és az erőátviteli berendezések élettartama. Az elektronika ára egy éy. alatt megtérül! A jelenleg már kapható típusok: t ECO-TRON ECO-TRON ECO-TRON KE 1 B LADA 1200—1300-as gépkocsihoz KE 1 C LADA 1500—1600-as .gépkocsihoz KE 1 H SKODA 105—120-as gépkocsihoz Több típus még fejlesztés alatt áll. 504

Next

/
Oldalképek
Tartalom