Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 86. TUDOMÁNY—TECHNIKA Szovjet kutató-tengeralattjáró Az OSA—3— 600Í szovjet ha­lászati kutató- tengeralatt­járó navigáci­ós fülkéjét lát­juk! képünkön. 1976 óta végzi merüléseit ez a törpe tenger­alattjáró egy vehetővel és két biológus megfigyelő­vel, elsősorban a , Szovjetunió északi vizein. Kísérő hajó fe­délzetéről eme­lik rá a tenger­re. Elektromo­torjai és akku­mulátorai 8 óra autonómiát biz­tosítanak az OSA—3—600 számára víz alatti útjai során Ezt a munka-tengeralattjárót halrajok víz alatti felderítésére, halászaiti rendszerek működés közbeni megfigyelésére építették. A biológusok négy kémlelőabla­kon keresztül figyelik az adott tengerszakaszt, és végzik televí­ziós felderítésüket, filmeznek, fényképeket készítenek. A kis tengeralattjáró navigációját kom- pasz és szonárkészüilék, valamint ultrahangos tengerfenék-mélység­mérő könnyíti meg. Egy automa­ta berendezés biztonsági veszély esetén önműködően megkezdi a felszállási manővert. Ilyen vész­helyzet lehet egy vízbetörés, a személyzet rosszulléte, vagy ha figyelmetlenül túllépik az előírt 600 méteres merülési mélységha­tárt. Az OSA—3—600 személyzete a tengeralattjáró elektrohidraulikus manipuláitor karjával kisebb tár­gyat fel tud emelni a tengerfe­nékről. Ily módon a törpe ten­geralattjárót szükség szerint ten- gerfenék-kutaitásra is fel lehet használni. Főzési tanácsadó és hójelentés Osztrák szomszédainknál meg­kezdődött a „Teletext” néven is­mert szöveges szolgáltató műsor sugárzása, melynek vevőkészülé­ke a majd’ minden családnál meglévő közönséges tévé-készü­lék. A dátum és pontos Időjel-1 zés, több százféle utazási, kul­turális, pénzügyi, időjárási, út­ügyi — az életünk egész terüle­tén szükséges és használható in­formációtömeg valóban a „nagy­világot” viszi az otthonokba. A közeljövőben várható hazai elterjedése is; a Magyar Tudo­mányos Akadémia a Magyar Pos­tával közösen megkezdte kísér­leti” "ácsainak sugárzását év/ftozépén." ' 'w! ■■11 ilüí Felvételeinken: Magyarország­ra „áttévedt" szombati recept háziasszonyoknak, hójelentés síe­lőknek. (Kép és szöveg: Straszer András) Elektronikus erdész Az erdőkerülők sok-sok kilo­méteres menetelését az erdei ös­vényeken, a munkaigényes kézi méréseket, a különféle számítá­sokat a jövő erdejében jól he­lyettesíti, segíti majd a számító­gép. Az eberswaldei (Odera menti Frankfurt megye) Erdészeti Ku­tatóintézet munkatársai „Erdei adatbank” (Waldifonds) néven speciális számítógépet szerkesz­tettek, amely választ ad olyan kérdésekre, milyenek a gyanta- csapolási lehetőségek, hogyan fejlődik az ültetvényállomány, hol vannak vágásra való erdőte­rületek. A számítások szerint az elektronikus erdész gyorsabban, olcsóbban és az eddiginél jóval áttekinthetőbben válaszol az er­dőgazdaság fejlesztésével kapcso­latos kérdésekre, s jelentősen se­gíti a hosszú távú fejlesztést. (BUiDAPRiESS — ADN) ,‘Jél tábornok” pusztítása Az erdők gardái azt nfondják, .hogy az^ elmúlt tél sók. eddigin tijijett, fák, cserjék ezreit kényszerítvén „térdre”. Már a korán jött rendkívüli hó­esés példátlan kúpokat oko­zott. A nedves, távadós fehér lépel hatalmas súlyával letör­te ;'a nagy hi­degben sokkal Sérülékenyebb fáit ágait, oly­köt- akár az egész fakoro­nát. Az eztkö- vütő változé­kony időjárású hféfek során pedig a zúzmara, a jég, a szél, a fagy repesztette, hasította a fákat. A Tombhullató erdők fái jól bír­ják a telet, csupasz ágaikon nem tud úgy megtelepedni a hó, mint a 'sűrű ágazatú, örökzöld fákon. A' fenyőféléken kívül még az oszlopos tuják szokták nagyon megszenvedni az ilyen szeszélyes teleket. A városi utakat szegé­lyező lombhullató -fák — pél­dául a platánok — között azért végez nagyobb pusztítást a ke­mény hideggel párosult nagy ha­vazás, mivel a megdőlt törzsű fáknak az úttest fölé hajló ágait olykor több tonna súlyú hótömeg terheli. A fény- és tápanyaghiá­nyos környezetben tengődő, a légszennyezéstől „fojtogatott” fák persze már nem is olyan ellen­állóak, mint a szabad természet­ben élő társaik. Amikor nem tö­meges, elemi kárral felérő fa­pusztulásról van szó, az erdésze­ti szakemberek nem tekintik tra­gédiának a kisebb hókárokat, ter­mészetes szelekciónak fogják fel. Ám az szigorú szabály, hogy amint a sérült embert vagy álla­tot, úgy a fákat sem hagyják ma­gukra. Kivágják a végképp tönk­rement törzseket, levágják a meg­újulni képtelen ágakat, a csúnya csonkokat, s a vágások helyét sebkezelő anyaggal vonják be. Képünkön egy 25—30 éves er­dei és feketefenyőből álló erdő szomorú maradványát láthatjuk. Juhászati ágazatfejlesztés Jánoshalmán LESZ-E A vízkieme­lő fakeréktőL— a majd elkészülő paksi atomerőmű által termelt — elektromos, áram hajtotta öntözőszivattyú bekap­csolásáig több ezer esztendő telt el. Mennyi minden változott azó­ta? Ha az állatőrzés régi mester­ségét nézzük, már nem ilyen szembeötlő az átalakulás. Nap­jainkban is ugyanúgy jár a ju­hász a nyáj nyomában, mint sok emberöltővel ezelőtt. Esetleg a furulya helyett japán zsebrádiót cipel a zsebében. Évente sok száz kilométert gyalogolnak így, élel­met keresve a sovány, alföldi le­gelőkön. Nemrégiben Jánoshalmán jár­tunk a Petőfi Termelőszövetke­zet 2. számú juhászati telepén. Délután volt. Kutyka Mátyást, a nyugdíj előtt álló állatgondozót és Kocsis György juhászt talál­tuk ott. Az egyik zárt hodályban 700 bárányra ügyelt az idős állat- gondozó, Kocsis György pedig a jászlak között terelte nyáját. Ar­ról beszélgettünk, kinek fogják majd a juhászbotot tovább adni. — Nem népszerű szakma a mi­énk — mondta keserűen a juhász. — Egész nap a határban. A fe­deztetéstől az elletésig mindent csinálunk. Van amikor 5—6 bá­rányt is behozunk naponta, ame­lyek kint születtek a határban. Bizony cipelni kell őket. A fize­tés pedig nem sok. A fiatalok nem csinálják szívesen. Nagy gond ez a szövetkezet vezetőinek is. Pedig legelő az van bőven. A jelenleg 1700 anyajuh- hos állományukat 1984-re sze­retnék 4 ezresre felduzzasztani. Az állatok ellátása érdekében 70 hektár vizenyős terület felújítá­sával, javításával bővítik az 540 hektáros legelőjüket és a 170 hek­táros rétet. Szakaszolt legeltetés­sel jobban ki tudják használni a területet és főleg kevesebb em­berrel. Az egymillió forintos be­UTÁNPÓTLÁS? f f • — Kevesen vagyunk már juhá­szok — mondta Kocsis György. nullázást igénylő nyári szálláshe­lyek elkészülte után nem kell már naponta visszabaktatni a központi hodályokba. Az elmúlt esztendőben léptek be taggazdaságként az ócsai Hybár Termelési Rendszerbe, és másod- vetésként egyes homokos részeket szudáni fűvel hasznosítanak. így a felszabaduló tömegtakarmányt termelő területekre silókukorica helyett hibrid vetőmag kerül. A kéleshalmi juhászati tele­pen 850 négyzetméteres ellető is­tállót építenek. Ez, a megfelelő technikai felszereléssel lényegesen megkönnyíti majd a juhászok munkáját. Itt fogják fedeztetni és elletni az állatokat. Mindez bi­zonyára tovább csökkenti az egy kilogramm súlygyarapodásra for­dított 48 forintos szűkített önkölt­séget. Cz. P. Egy híján száz Az újítások sorsa a Volánnál A napokban rendezte meg a Volán 9. számú Vállalat a már évenként szokásos újítási ankét­jét. Rigó István igazgató beve­zetőjében elmondta, hogy jobban kell támogatni azokat az embe­reket, akik keresik az újat, a gazdaságosabbat. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés ma már csak intenzív módon képzel­hető el, a belső tartalékok feltá­rásával, kihasználásával, amely­nek része az újítómozgalom is. A Volán 9. számú vállalatánál főként arra ösztönzik az újítókat, hogy olyan megoldásokat keres­senek, amelyek megkönnyítik a fizikai munkát, növelik a mun­kavédelmet, megelőzik a balese­teket. Az elmúlt évben a benyúj­tott 99 újítás színvonalas csapat­munkát mutatott, amelyben ben­ne volt a szocialista brigádok te­vékenysége is. A 99 újítás közül 39-et fogadtak el, s vezettek be. Az újítók számára nem keve­sebb, mint 92 ezer forint újítási díjat fizettek ki. Emellett a vál­lalatnál a szocialista brigádok számára újítási versenymozgal­mat indítottak, és jelentősen se­gítették — többek között a raj­zok elkészítésével — az újítani szándékozókat. Az újítási versenyben első he- yet Molnár Gyula, Kiskunfélegy­háza, a második helyet Eke Jó­zsef, Baja, míg a harmadik he­lyet Földes Andor, Kecskemét szerezte meg. A szocialista bri­gádok közötti újítási versenyben a kiskunfélegyháziak remekel­tek, ahol az Ifjú Gárda szocialis­ta brigád szerzett első helyezést. A második és a harmadik helyre szorult a kecskeméti Kun Béla, illetve a November 7. brigád. Az újítási ankéton a résztvevők el­mondták, hogy sok segítséget kaptak a vállalattól, de kifejez­ték az a reményüket is, hogy nemcsak a műszakiak, hanem a forgalomban dolgozók is részt vesznek majd az újítások meg­valósításában, kiagyalásában. G. G. • Az újítási verseny egyéni győztese Molnár Gyula, a legutóbbi újítási Skoda-motor beemelőkészüléken dolgozik (jobbról) Kiri Gyulával, a győztes szocialista brigád tagjával. Bulgária vívmányai, eredményei BESZÉLGETÉS ÚTKÖZBEN A háztáji sertéstartásról, tápról, meg a kockázatról A prosperitás, a harmonikus fejlődés jellemzi évtizedek óta a Bolgár Népköztársaságot, s ez imponáló számokban is kifejezés­re jut. Az ország nemzeti jöve­delme — amely 1978-ban 16 mil­liárd 360 millió leva volt — hat­szorosa az 1956. évinek és több mint tízszerese az 1939-ben el­értnek. A társadalmi termelés gyors növekedésével együtt jár a bérek, jövedelmek emelkedése. Az egy főre jutó reáljövedelem, ha csak 30 évre tekintünk vissza, csak­nem megötszöröződött. Az évi átlagbér az 1956. évi 778 leváról 1978-ban már 1873 levára emel­kedett. Jelentősen változtak a la­kosság lakáskörülményei: 1958 és 1978 között 1 050 000 új lakást adtak át. A világ egyik legtelje­sebb, minden részletre kiterjedő jogalkotása a bolgár nyugdíj- törvény. Az ország az elsők kö­zött volt a világ államai között, ahol a szövetkezeti parasztoknak is nyugdíjat biztosítottak. A gyermekintézmények veze­tése és a hálózat bővítése is min­taszerű. Jól oldották meg a gyer­mekélelmezést, az ,iskolás gyer­mekek tankönyvellátása ingye­nes. Mindez csak néhány kiragadott példa, de nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg arról, mit jelent az ország népének az általános gazdagodás mellett az egyre javuló egészségügyi ellátás áldása. Jól mutatja ezt a két „végpont” adata: a csecsemő- halandóság az 1939. évi 139 ezre­lékről 21,8 ezrelékre csökkent. Az átlagos életkor meghaladja a 71 esztendőt. Kecskemétre Kiskunfélegyhá­za felé tartunk. Az autó olyan simán koptatja a kilométereket, mintha nem is a gépkocsivezető mozdulatának, hanem gondolatai­nak engedelmeskedne. Varga Fe­renc ül a dávodi ipari szövetke­zet járművének a volánja mö­gött. Ízes tájszólással vezeti a tár­salgást. Bosszankodva, tréfálkoz­va sorolja, hogy milyen alkatré­szeket nem lehet kapni. A gépko­csivezető, miközben utasait az egyik helyről a másikra szállítja, anyagbeszerzéssel is próbálkozik. Most például üzemanyagfogyasz- tás-szabályozót keres. Hiába, még a maszeknál sincs. — Pedig egyszerű lenne gyár­tani. Megérné a népgazdaságnak, a gépkocsivezetőkről nem is be­szélve — mondja Varga Ferenc. — Kiszámítottam, amióta az üzemanyag-elszámoltatás új nor­máját bevezették, havonta hét­száz forintot ráfizettem. Ebbe a kocsiba beszereltettem a fogyasz­tásszabályozót — véletlenül kap­tam egyet hónapokkal előbb — azóta kijövök a pénzből. Mint a villám, úgy húz el mel­lettünk egy külföldi gépkocsi. A kilométeróránkra pillantunk, az nyolcvanat mutat. — Mindig betartja a sebesség- korlátozást? — Hát, ha hazafelé megyünk, akkor nekem is sietősebb néha. Szeretném egyszer-kétszer • a napvilágnál is megpillantani fe­leségem arcát, nemcsak a villany­fényiben. — Hol dolgozik a felesége? — Bedolgozó nálunk — veszi át a szót a szövetkezet főköny­velője. — No, meg otthon — folytatja Varga Ferenc. — Mondogatja is — amikor későn érek haza —, hogy a jószág etetése mindig rá­marad! — Mivel foglalkoznak? — Sertéssel. Van két anyako­ca, meg a szaporulata. Olyan hí­zóim voltak mindig, hogy eljöt­tek csodálni. Csak ránéztem, megsimogattam, aztán arra az ol­dalára feküdt, amelyikre én akar­tam. Elszántan hozzáteszi: az idén abbahagyom, ez az esztendő volt az utolsó! — Miért, mi a baj? — Hát baj az van, épp elég. Ott kezdődik, hogy a falusi ember is számól. A végén kiderül, hogy nem nagyon éri meg. Útitársaink megerősítik az ál­lítását. — Nincs meg a sertéstar­tók érdekeltsége eléggé, főként a tápra van sok panasz — mond­ják. — Ez az — folytatja Varga Ferenc — a táppal van a legtöbb baj. Hogy mi hiányzik belőle? Elsősorban a fehérje. Ma a ma­lactápnak van akkora értéke, mint régen a hízótápnak. Fel­ment — már hányszor — az ára, a minősége meg lecsökkent. Nem jól van ez így! Ügy elterjedt az idén nálunk a kannibalizmus, ahogy eddig még példa sem volt rá soha. Az én disznaim is egy­más fülét, farkát rágták le. Még ilyen csúfságot, csupa sebes, csonkított valamennyi. — Szerintem, a táp az oka. Nem tudom, hogy mi hiányzik belőle, a vitamin-e, vagy az ásványi só, de valami feltétlenül, ha az ál­lat így akarja pótolni. — Nem tetszik nekem az, hogy más összetételű a kisüzemi, meg a nagyüzemi táp, holott a sertés­fajta legtöbbször ugyanaz a ház­tájiban is, minf a szövetkezetben. A termelőszövetkezettel vagyunk kapcsolatban, a nagyüzemen ke­resztül értékesítjük a jószágot. Évente húsznál többet leadok. Mégis, miért csak „kalap alatt”, az ismerősök révén kaphatok nagyüzemi tápot. ,— Ha a táp jobb minőségű lenne, és a nagyüzemi kedvez­ményt is megkapnák, akkor ki­fizetődő lenne a sertéshizlalás? — Igen! Ügy gondolom, hogy az eleség alacsonyabb tápértéké­re előbb-utóbb odafigyelnek. Az államnak sem mindegy, hány ser­tést hizlalnak meg a kisterme­lők. Nem tudom, hogy ez hanyag­ság, vagy másnak a következ­ménye, de tény, hogy ezen a mi­nőségű tápon az állat csak ve­getál. Arról is hallottam már, hogy itt-ott jószág is elpusztult tőle. Sok vele a munka, nagy a kockázat, hát ez így nem megy. — És bizonyítható, hogy a táp volt az elhullásnak az oka? — Nem vagyok állatorvos, nem tudhatom. Azt hiszem, hogy köz­rejátszott. De nálunk van még más hiba is. Évről évre ugyan­attól az apaállattól termékenyül- nek — tudomásom szerint — a kocák. Kisebb az utódok ellenál­ló képessége, az örökletes beteg­ségek fokozottan' jelentkezhetnek. Rendszeresen gondoskodni kel­lene az apaállatok cseréjéről, akár természetes módon, akár mesterségesen terményítenek. K. K. VOLÁN 9. SZ. VÁLLALAT hivatásos gépjármű vezetői tanfolyamai szervez 1981. ÁPRILIS 8-1 INDÍTÁSSAL Jelentkezni lehet: a vállalat oktatási csoportjánál, Kecskemet, Csáktornyái utca 4—6. 908 Budaiföldet raktárról történd szállítással ajánl 3 kg-os téglázott kivitelben, műanyag zsákban, 30 kg-os egységekként csomagolva. Ár: 2,50 Ft/kg. Nagy tételben (5 tonna felett) 20% árengedmény. Lászlófalva „Egyetértés” Mgtsz építésvezetősége Úttörő u. 4. — Telex: 26481, Telefon: 10. 506 % §

Next

/
Oldalképek
Tartalom