Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. március 86. TUDOMÁNY—TECHNIKA Szovjet kutató-tengeralattjáró Az OSA—3— 600Í szovjet halászati kutató- tengeralattjáró navigációs fülkéjét látjuk! képünkön. 1976 óta végzi merüléseit ez a törpe tengeralattjáró egy vehetővel és két biológus megfigyelővel, elsősorban a , Szovjetunió északi vizein. Kísérő hajó fedélzetéről emelik rá a tengerre. Elektromotorjai és akkumulátorai 8 óra autonómiát biztosítanak az OSA—3—600 számára víz alatti útjai során Ezt a munka-tengeralattjárót halrajok víz alatti felderítésére, halászaiti rendszerek működés közbeni megfigyelésére építették. A biológusok négy kémlelőablakon keresztül figyelik az adott tengerszakaszt, és végzik televíziós felderítésüket, filmeznek, fényképeket készítenek. A kis tengeralattjáró navigációját kom- pasz és szonárkészüilék, valamint ultrahangos tengerfenék-mélységmérő könnyíti meg. Egy automata berendezés biztonsági veszély esetén önműködően megkezdi a felszállási manővert. Ilyen vészhelyzet lehet egy vízbetörés, a személyzet rosszulléte, vagy ha figyelmetlenül túllépik az előírt 600 méteres merülési mélységhatárt. Az OSA—3—600 személyzete a tengeralattjáró elektrohidraulikus manipuláitor karjával kisebb tárgyat fel tud emelni a tengerfenékről. Ily módon a törpe tengeralattjárót szükség szerint ten- gerfenék-kutaitásra is fel lehet használni. Főzési tanácsadó és hójelentés Osztrák szomszédainknál megkezdődött a „Teletext” néven ismert szöveges szolgáltató műsor sugárzása, melynek vevőkészüléke a majd’ minden családnál meglévő közönséges tévé-készülék. A dátum és pontos Időjel-1 zés, több százféle utazási, kulturális, pénzügyi, időjárási, útügyi — az életünk egész területén szükséges és használható információtömeg valóban a „nagyvilágot” viszi az otthonokba. A közeljövőben várható hazai elterjedése is; a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Postával közösen megkezdte kísérleti” "ácsainak sugárzását év/ftozépén." ' 'w! ■■11 ilüí Felvételeinken: Magyarországra „áttévedt" szombati recept háziasszonyoknak, hójelentés síelőknek. (Kép és szöveg: Straszer András) Elektronikus erdész Az erdőkerülők sok-sok kilométeres menetelését az erdei ösvényeken, a munkaigényes kézi méréseket, a különféle számításokat a jövő erdejében jól helyettesíti, segíti majd a számítógép. Az eberswaldei (Odera menti Frankfurt megye) Erdészeti Kutatóintézet munkatársai „Erdei adatbank” (Waldifonds) néven speciális számítógépet szerkesztettek, amely választ ad olyan kérdésekre, milyenek a gyanta- csapolási lehetőségek, hogyan fejlődik az ültetvényállomány, hol vannak vágásra való erdőterületek. A számítások szerint az elektronikus erdész gyorsabban, olcsóbban és az eddiginél jóval áttekinthetőbben válaszol az erdőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre, s jelentősen segíti a hosszú távú fejlesztést. (BUiDAPRiESS — ADN) ,‘Jél tábornok” pusztítása Az erdők gardái azt nfondják, .hogy az^ elmúlt tél sók. eddigin tijijett, fák, cserjék ezreit kényszerítvén „térdre”. Már a korán jött rendkívüli hóesés példátlan kúpokat okozott. A nedves, távadós fehér lépel hatalmas súlyával letörte ;'a nagy hidegben sokkal Sérülékenyebb fáit ágait, olyköt- akár az egész fakoronát. Az eztkö- vütő változékony időjárású hféfek során pedig a zúzmara, a jég, a szél, a fagy repesztette, hasította a fákat. A Tombhullató erdők fái jól bírják a telet, csupasz ágaikon nem tud úgy megtelepedni a hó, mint a 'sűrű ágazatú, örökzöld fákon. A' fenyőféléken kívül még az oszlopos tuják szokták nagyon megszenvedni az ilyen szeszélyes teleket. A városi utakat szegélyező lombhullató -fák — például a platánok — között azért végez nagyobb pusztítást a kemény hideggel párosult nagy havazás, mivel a megdőlt törzsű fáknak az úttest fölé hajló ágait olykor több tonna súlyú hótömeg terheli. A fény- és tápanyaghiányos környezetben tengődő, a légszennyezéstől „fojtogatott” fák persze már nem is olyan ellenállóak, mint a szabad természetben élő társaik. Amikor nem tömeges, elemi kárral felérő fapusztulásról van szó, az erdészeti szakemberek nem tekintik tragédiának a kisebb hókárokat, természetes szelekciónak fogják fel. Ám az szigorú szabály, hogy amint a sérült embert vagy állatot, úgy a fákat sem hagyják magukra. Kivágják a végképp tönkrement törzseket, levágják a megújulni képtelen ágakat, a csúnya csonkokat, s a vágások helyét sebkezelő anyaggal vonják be. Képünkön egy 25—30 éves erdei és feketefenyőből álló erdő szomorú maradványát láthatjuk. Juhászati ágazatfejlesztés Jánoshalmán LESZ-E A vízkiemelő fakeréktőL— a majd elkészülő paksi atomerőmű által termelt — elektromos, áram hajtotta öntözőszivattyú bekapcsolásáig több ezer esztendő telt el. Mennyi minden változott azóta? Ha az állatőrzés régi mesterségét nézzük, már nem ilyen szembeötlő az átalakulás. Napjainkban is ugyanúgy jár a juhász a nyáj nyomában, mint sok emberöltővel ezelőtt. Esetleg a furulya helyett japán zsebrádiót cipel a zsebében. Évente sok száz kilométert gyalogolnak így, élelmet keresve a sovány, alföldi legelőkön. Nemrégiben Jánoshalmán jártunk a Petőfi Termelőszövetkezet 2. számú juhászati telepén. Délután volt. Kutyka Mátyást, a nyugdíj előtt álló állatgondozót és Kocsis György juhászt találtuk ott. Az egyik zárt hodályban 700 bárányra ügyelt az idős állat- gondozó, Kocsis György pedig a jászlak között terelte nyáját. Arról beszélgettünk, kinek fogják majd a juhászbotot tovább adni. — Nem népszerű szakma a miénk — mondta keserűen a juhász. — Egész nap a határban. A fedeztetéstől az elletésig mindent csinálunk. Van amikor 5—6 bárányt is behozunk naponta, amelyek kint születtek a határban. Bizony cipelni kell őket. A fizetés pedig nem sok. A fiatalok nem csinálják szívesen. Nagy gond ez a szövetkezet vezetőinek is. Pedig legelő az van bőven. A jelenleg 1700 anyajuh- hos állományukat 1984-re szeretnék 4 ezresre felduzzasztani. Az állatok ellátása érdekében 70 hektár vizenyős terület felújításával, javításával bővítik az 540 hektáros legelőjüket és a 170 hektáros rétet. Szakaszolt legeltetéssel jobban ki tudják használni a területet és főleg kevesebb emberrel. Az egymillió forintos beUTÁNPÓTLÁS? f f • — Kevesen vagyunk már juhászok — mondta Kocsis György. nullázást igénylő nyári szálláshelyek elkészülte után nem kell már naponta visszabaktatni a központi hodályokba. Az elmúlt esztendőben léptek be taggazdaságként az ócsai Hybár Termelési Rendszerbe, és másod- vetésként egyes homokos részeket szudáni fűvel hasznosítanak. így a felszabaduló tömegtakarmányt termelő területekre silókukorica helyett hibrid vetőmag kerül. A kéleshalmi juhászati telepen 850 négyzetméteres ellető istállót építenek. Ez, a megfelelő technikai felszereléssel lényegesen megkönnyíti majd a juhászok munkáját. Itt fogják fedeztetni és elletni az állatokat. Mindez bizonyára tovább csökkenti az egy kilogramm súlygyarapodásra fordított 48 forintos szűkített önköltséget. Cz. P. Egy híján száz Az újítások sorsa a Volánnál A napokban rendezte meg a Volán 9. számú Vállalat a már évenként szokásos újítási ankétjét. Rigó István igazgató bevezetőjében elmondta, hogy jobban kell támogatni azokat az embereket, akik keresik az újat, a gazdaságosabbat. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés ma már csak intenzív módon képzelhető el, a belső tartalékok feltárásával, kihasználásával, amelynek része az újítómozgalom is. A Volán 9. számú vállalatánál főként arra ösztönzik az újítókat, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek megkönnyítik a fizikai munkát, növelik a munkavédelmet, megelőzik a baleseteket. Az elmúlt évben a benyújtott 99 újítás színvonalas csapatmunkát mutatott, amelyben benne volt a szocialista brigádok tevékenysége is. A 99 újítás közül 39-et fogadtak el, s vezettek be. Az újítók számára nem kevesebb, mint 92 ezer forint újítási díjat fizettek ki. Emellett a vállalatnál a szocialista brigádok számára újítási versenymozgalmat indítottak, és jelentősen segítették — többek között a rajzok elkészítésével — az újítani szándékozókat. Az újítási versenyben első he- yet Molnár Gyula, Kiskunfélegyháza, a második helyet Eke József, Baja, míg a harmadik helyet Földes Andor, Kecskemét szerezte meg. A szocialista brigádok közötti újítási versenyben a kiskunfélegyháziak remekeltek, ahol az Ifjú Gárda szocialista brigád szerzett első helyezést. A második és a harmadik helyre szorult a kecskeméti Kun Béla, illetve a November 7. brigád. Az újítási ankéton a résztvevők elmondták, hogy sok segítséget kaptak a vállalattól, de kifejezték az a reményüket is, hogy nemcsak a műszakiak, hanem a forgalomban dolgozók is részt vesznek majd az újítások megvalósításában, kiagyalásában. G. G. • Az újítási verseny egyéni győztese Molnár Gyula, a legutóbbi újítási Skoda-motor beemelőkészüléken dolgozik (jobbról) Kiri Gyulával, a győztes szocialista brigád tagjával. Bulgária vívmányai, eredményei BESZÉLGETÉS ÚTKÖZBEN A háztáji sertéstartásról, tápról, meg a kockázatról A prosperitás, a harmonikus fejlődés jellemzi évtizedek óta a Bolgár Népköztársaságot, s ez imponáló számokban is kifejezésre jut. Az ország nemzeti jövedelme — amely 1978-ban 16 milliárd 360 millió leva volt — hatszorosa az 1956. évinek és több mint tízszerese az 1939-ben elértnek. A társadalmi termelés gyors növekedésével együtt jár a bérek, jövedelmek emelkedése. Az egy főre jutó reáljövedelem, ha csak 30 évre tekintünk vissza, csaknem megötszöröződött. Az évi átlagbér az 1956. évi 778 leváról 1978-ban már 1873 levára emelkedett. Jelentősen változtak a lakosság lakáskörülményei: 1958 és 1978 között 1 050 000 új lakást adtak át. A világ egyik legteljesebb, minden részletre kiterjedő jogalkotása a bolgár nyugdíj- törvény. Az ország az elsők között volt a világ államai között, ahol a szövetkezeti parasztoknak is nyugdíjat biztosítottak. A gyermekintézmények vezetése és a hálózat bővítése is mintaszerű. Jól oldották meg a gyermekélelmezést, az ,iskolás gyermekek tankönyvellátása ingyenes. Mindez csak néhány kiragadott példa, de nem lenne teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg arról, mit jelent az ország népének az általános gazdagodás mellett az egyre javuló egészségügyi ellátás áldása. Jól mutatja ezt a két „végpont” adata: a csecsemő- halandóság az 1939. évi 139 ezrelékről 21,8 ezrelékre csökkent. Az átlagos életkor meghaladja a 71 esztendőt. Kecskemétre Kiskunfélegyháza felé tartunk. Az autó olyan simán koptatja a kilométereket, mintha nem is a gépkocsivezető mozdulatának, hanem gondolatainak engedelmeskedne. Varga Ferenc ül a dávodi ipari szövetkezet járművének a volánja mögött. Ízes tájszólással vezeti a társalgást. Bosszankodva, tréfálkozva sorolja, hogy milyen alkatrészeket nem lehet kapni. A gépkocsivezető, miközben utasait az egyik helyről a másikra szállítja, anyagbeszerzéssel is próbálkozik. Most például üzemanyagfogyasz- tás-szabályozót keres. Hiába, még a maszeknál sincs. — Pedig egyszerű lenne gyártani. Megérné a népgazdaságnak, a gépkocsivezetőkről nem is beszélve — mondja Varga Ferenc. — Kiszámítottam, amióta az üzemanyag-elszámoltatás új normáját bevezették, havonta hétszáz forintot ráfizettem. Ebbe a kocsiba beszereltettem a fogyasztásszabályozót — véletlenül kaptam egyet hónapokkal előbb — azóta kijövök a pénzből. Mint a villám, úgy húz el mellettünk egy külföldi gépkocsi. A kilométeróránkra pillantunk, az nyolcvanat mutat. — Mindig betartja a sebesség- korlátozást? — Hát, ha hazafelé megyünk, akkor nekem is sietősebb néha. Szeretném egyszer-kétszer • a napvilágnál is megpillantani feleségem arcát, nemcsak a villanyfényiben. — Hol dolgozik a felesége? — Bedolgozó nálunk — veszi át a szót a szövetkezet főkönyvelője. — No, meg otthon — folytatja Varga Ferenc. — Mondogatja is — amikor későn érek haza —, hogy a jószág etetése mindig rámarad! — Mivel foglalkoznak? — Sertéssel. Van két anyakoca, meg a szaporulata. Olyan hízóim voltak mindig, hogy eljöttek csodálni. Csak ránéztem, megsimogattam, aztán arra az oldalára feküdt, amelyikre én akartam. Elszántan hozzáteszi: az idén abbahagyom, ez az esztendő volt az utolsó! — Miért, mi a baj? — Hát baj az van, épp elég. Ott kezdődik, hogy a falusi ember is számól. A végén kiderül, hogy nem nagyon éri meg. Útitársaink megerősítik az állítását. — Nincs meg a sertéstartók érdekeltsége eléggé, főként a tápra van sok panasz — mondják. — Ez az — folytatja Varga Ferenc — a táppal van a legtöbb baj. Hogy mi hiányzik belőle? Elsősorban a fehérje. Ma a malactápnak van akkora értéke, mint régen a hízótápnak. Felment — már hányszor — az ára, a minősége meg lecsökkent. Nem jól van ez így! Ügy elterjedt az idén nálunk a kannibalizmus, ahogy eddig még példa sem volt rá soha. Az én disznaim is egymás fülét, farkát rágták le. Még ilyen csúfságot, csupa sebes, csonkított valamennyi. — Szerintem, a táp az oka. Nem tudom, hogy mi hiányzik belőle, a vitamin-e, vagy az ásványi só, de valami feltétlenül, ha az állat így akarja pótolni. — Nem tetszik nekem az, hogy más összetételű a kisüzemi, meg a nagyüzemi táp, holott a sertésfajta legtöbbször ugyanaz a háztájiban is, minf a szövetkezetben. A termelőszövetkezettel vagyunk kapcsolatban, a nagyüzemen keresztül értékesítjük a jószágot. Évente húsznál többet leadok. Mégis, miért csak „kalap alatt”, az ismerősök révén kaphatok nagyüzemi tápot. ,— Ha a táp jobb minőségű lenne, és a nagyüzemi kedvezményt is megkapnák, akkor kifizetődő lenne a sertéshizlalás? — Igen! Ügy gondolom, hogy az eleség alacsonyabb tápértékére előbb-utóbb odafigyelnek. Az államnak sem mindegy, hány sertést hizlalnak meg a kistermelők. Nem tudom, hogy ez hanyagság, vagy másnak a következménye, de tény, hogy ezen a minőségű tápon az állat csak vegetál. Arról is hallottam már, hogy itt-ott jószág is elpusztult tőle. Sok vele a munka, nagy a kockázat, hát ez így nem megy. — És bizonyítható, hogy a táp volt az elhullásnak az oka? — Nem vagyok állatorvos, nem tudhatom. Azt hiszem, hogy közrejátszott. De nálunk van még más hiba is. Évről évre ugyanattól az apaállattól termékenyül- nek — tudomásom szerint — a kocák. Kisebb az utódok ellenálló képessége, az örökletes betegségek fokozottan' jelentkezhetnek. Rendszeresen gondoskodni kellene az apaállatok cseréjéről, akár természetes módon, akár mesterségesen terményítenek. K. K. VOLÁN 9. SZ. VÁLLALAT hivatásos gépjármű vezetői tanfolyamai szervez 1981. ÁPRILIS 8-1 INDÍTÁSSAL Jelentkezni lehet: a vállalat oktatási csoportjánál, Kecskemet, Csáktornyái utca 4—6. 908 Budaiföldet raktárról történd szállítással ajánl 3 kg-os téglázott kivitelben, műanyag zsákban, 30 kg-os egységekként csomagolva. Ár: 2,50 Ft/kg. Nagy tételben (5 tonna felett) 20% árengedmény. Lászlófalva „Egyetértés” Mgtsz építésvezetősége Úttörő u. 4. — Telex: 26481, Telefon: 10. 506 % §
