Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám
4 • FET0FI NÉPE • 1981. március 81. Fejlődik az üzemegészségügyi szolgálat Nehéz feladat előtt Az SZMT Titkársága — dr. Gábris László megyei üzemi szakfőorvosnak a tájékoztatója alapján — a közelmúltban tárgyalt a megye üzemegészségügy! szolgálatának munkájáról, a táppénzbevétell jog tapasztalatairól. A szakemberek — a dolgozók egészségi állapotának és mun. ka körülményeinek vizsgálatából arra a következtetésre jutottak, hogy azok egészségét, de különösen a fizikai munkásokét több veszély fenyegeti, mint a lakosságét általában, és részvételük a munkában nehezíti számukra az egészségügyi ellátás Igénybevételét. A foglalkozásból eredő egészségkárosodások megelőzése érdekében kell kiemelten fejleszteni az üzemegészségügyi ellátást ipari üzemekben, mező. és erdőgazdasági üzemekben egyaránt. Hol tartunk e téren Bács- Kiskun megyében? Ami a személyi feltételeket illeti: 28 főfoglalkozású üzemi orvos és 46 ugyancsak főfoglalkozású szakdolgozó működik a megyében. Két — jelenleg üres — főfoglalkozású orvosi állás betöltésére várhatóan 3 hónapon belül kerül sor. Az összes — beleértve tehát a részfoglalkozásúakét is — üzemi orvosi óraszám 384, az üzemegészségügyi szakdolgozók óraszáma pedig 397. Táppénzbevételi jogkörrel ösz- szesen 20 üzemi orvos rendelkezik: Kecskeméten 12, Kiskőrösön 1, Kalocsán 1, Kiskunhalason 2, Baján 4. A megyei üzemi szakfőorvos tájékoztatása szerint a táppénzbevételi jogkör megadása sok területen kedvező hatású volt. Az üzemi orvosi rendelők zöme az előírásoknak megfelel. Rendszeres vizsgálatukat a KÖJÁL az elmúlt évben megkezdte, és ezt tovább folytatja. Az idén az SZMT fogja vizsgálni az üzemegészségügyi dolgozók életét és munkakörülményeit, ugyanakkor a rendelők felszerelését, minőségét értékeli. Sok a mozgásszervi megbetegedés Az üzemorvosok kapcsolata az üzemek vezetésével, a szakszervezeti bizottságokkal általában megfelelő. Az egészségügyi helyzetről, a végzett munkáról rendszeresen beszámolnak. Ezekből, valamint a helyszíni vizsgálatok alapján megállapítható, hogy sok a mozgásszervi megbetegedés. Különösen jellemző ez g konzervgyárra, a sütőipari és mező- gazdasági üzemekre. A Zománcipari Műveknél, a Keceli Faipari Vállalatnál az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet végzett bizonyos szűrővizsgálatokat. Mint a tájékoztató mondja, rendszeres szűrővizsgálat nagyon sok üzemben folyik, — azonban ezek eredményét vagy hasznát a dolgozó, az egészségügyön belüli információ hiánya miatt, alig érzi. Akkor igazán hasznosak ezek a szűrések, ha a vizsgálatok'háttérkapacitása, rendelőintézet, kórház stb. rendelkezésre áll, és intézkednek a szűrővizsgálaton átesett dolgozó érdekében is, amennyiben munkaköri változás, rehabilitáció vagy szakvizsgálat szükséges. Baján, a Ganz Villamossági Gyárban szintén végez szűrővizsHa keli, tud lépést váltani a Tompái Vegyesipari Szövetkezet .Lakossági és közületi szolgáltatások, árutermelés az ellátás javítása érdekében, „bedolgozás" a nagy, állami vállalatoknak, exporttermelés — ezek az ipari szövetkezetek elé állított főbb feladatok. Közülük a megye szövetkezetei adottságaik szerint válogatnak. A Tompái Vegyesipari Szövetkezet tevékenységében a faiparé a vezető szerep, de mint attról Nagy Mihály elnök tájékoztatott, jelentős a lakatos- műhelyük munkája, s magas minőségi követelményeknek tesznek eleget a konfekcióüzem tőkés exportra dolgozó varrónői. A szövetkezet faipari üzemében tavaly 55 millió forint értékű beépített bútorelemet állítottak elő, az Épület-asztalosipari és Faipari Vállalat lágymányosi gyárával kooperálva. A vasasók mozgatható hőközpontot gyártottak. Ez a termék korábban BNV-díjat nyert. Főként felvonulási épületek fűtésére és meleg vízzel való ellátására alkalmazható kitűnően. Az önálló lakatosprofilt egy találmány gyártási jogának megvásárlásával alapozták meg, tehát a szövetkezet nem idegenkedik a kockázatvállalástól sem. S hogy tud lépést váltani, azt bizonyítja, hogy az olajos után most földgáztüzelésű hőközpontot fejlesztettek ki, amelyet a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatnak majd be. Már folyamatban van a propán-butános változat kialakítása is. A konfekcióüzemben NSZK- beli és holland cégnek bérmunkában női felsőruházati cikkeket varrnak. A minőségi követelmények magasak és a partnerek elvárják a szállítási határidők pontos betartását. A szövetkezet elnöke elmesélte, hogy egy alkalommal 3,5 órát kellett volna várnia a szállítmányra a megrendelő kamionjának, de az any- nyit sem várt. Ez a kis késés 44 ezer forintjába került a tagságnak. A termelő részlegek közül az építőké az egyedüli, amelyik nem fejlődik az utóbbi időben. Korábban főként társasházépítésre vállalkoztak a községben. Sajnos, a munkaerő egy része átáramlott a magánkisiparba, mert ott jobbak a kereseti lehetőségek. A tavalyi termelési érték 4,5 millió forint volt ebben az ágazatban. A Tompái Vegyesipari Szövetkezet helyben és Kelebián foglalkozik lakatos, asztalos, fodrász és cipész szakmában lakossági szolgáltatással. Az összes árbevétele 94 millió 600 ezer forint volt az elmúlt évben. A nyereség megközelítette a 9 milliót, az átlagbérszínvonal pedig a 38 ezer forintot. Ai 1980. eleji szatiályozómódo- sítás takarékosabb gazdálkodásra késztette az ipari szövetkezetét. Szigorúbb gépkocsi-kihasználási rend bevezetésével egyedül a szállítási költségeket 1,3 millió forinttal csökkentették az előző esztendőhöz képest. A tavalyi tisztes nyereségből és az előző évekből áthozott tartalékokból jelenleg 6,5 millió forint fejlesztési alapja van a szövetkezeti közösségnek. A múlt évben szárítóüzem és kazánház építésével tették korszerűbbé a termelés föltételeit. Az idén lakatosüzem , létesítését kezdik meg. Az új ötéves terv első évében 95 milliós árbevétel és 8,9 millió forint nyereség elérésén dolgozik a kollektíva. A. T. S. • A tompái szövetkezet faipari üzeme az ÉPFA Vállalatnak szállít kooperációban beépítettbútor-alkatrészeket. (Pásztor Zoltán felvétele) gálatot az OMÜ1. Ebben az üzemben a vezetés — úgymond — átlagon felül épít az üzemegészségügyi szolgálatra. Kiemelkedően látja el feladatát a Bajai Mezőgazdasági Kombinát üzemi orvosa. A mintegy 5000 embert foglalkoztató nagyüzemben részletes munkaalkalmassági vizsgálatokat, speciális szűréseket végez, nyáron pedig még a KISZ-táborokat is ellátja. Több figyelmet a munkakörülményekre! A mélykúti Lenin Tsz-ben alumíniumöntödét üzemeltetnek, ám nem a legjobb munkakörülmények között dolgoznak benne az emberek. Eléggé általános tapasztalat, hogy a kórházi ellátás során nem figyelnek fel eléggé az orvosok a betegek foglalkozási körülményeire, holott számítások és jelentések szerint a fizikai dolgozók 15—20 százaléka egészségre ártalmas vagy balesetveszélyes munkahelyen dolgozik. Megyénkre vonatkoztatva ez az arányszám 30—40 ezer embert jelent. A megyei tanács egészségügyi osztálya, valamint a kórház vezetőinek hathatós közreműködése nyomán 1980. december 1-ével megkezdhette működését a megyei üzemegészségügyi szakrendelés. Ennek helye a Megyei Kórház új központi tömbje diagnosztikai épületének első emeletén van. A szakrendelés — a KÖJÁL-lal együttműködve végzi a kijelölt üzemek vizsgálatát, a kórház dolgozóinak üzemegészségügyi ellátását, és fokozatosan teljesít minisztériumi jóváhagyás mellett — szakmai programfeladatokat. Példamutató kezdeményezés A megyei üzemegészségügyi szakrendelés részeként fog működni a kiskőrösi üzemegészségügyi szakrendelés. Itt a termelő- szövetkezetek összefogásával, a területi tsz-szövetség koordinálásával közel 3,5 millió forintért korszerű üzemegészségügyi központot építenek és rendeznek be. Az intézmény két üzemi orvossal, laboratóriummal, valamint audiológiai állomással alkalmas a környékbeli mezőgazdasági üzemek dolgozóinak egészség- ügyi ellátására. A felszerelésre a megyei tanács egészségügyi osztálya és pénzügyi osztálya 300 000, az Egészségügyi Minisz. térium 250 000 forintot adott. A kezdeményezés azért is nagy figyelmet érdemel, mert az erők ilyen összefogása az üzemegészségügyi helyzet javítására sokkal eredményesebb, mint az anyagi eszközök elaprózása. Hasonló kezdeményezés várható a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a Vízügyi Igazgatóság és Erdőgazdaság részéről. Az SZMT titkársága elismeréssel szólt a megye üzemegészségügyi helyzetéről, a szakszolgálatukat ellátó üzemorvosok munkájáról. —th —n segítség a háztájiban * Az országban mind több gondot fordítanak a nagyüzemi gazdaságok arra, hogy tagjaik és a velük szerződést kötött dolgozók háztáji és kisegítő gazdaságaikat mindjobban segítsék. Biztosítják számukra a folyamatos takarmányellátást, a szállítási eszközöket és a termelt javak felvásárlását, illetve értékesítését. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Még pótolhatók az elmaradt tennivalók A hatodik ötéves terv első évének növénytermesztési célkitűzései szerint növelni kell a gabonafélék hozamait, a cukorrépa terméseredményét, a tömegtakarmány- és gyeptermő területek kihasználtságát, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék meny- nyiségét és minőségét. A feladatok a legideálisabb időjárási viszonyok mellett is nehezek, a múlt év ősze és tele pedig korántsem volt optimális. Késétt a betakarítás, a nehéz gépek csak súlyos talajszerkezet- rombolás árán tudták végezni munkájukat. Pollák István, a Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke szerint köztudott, hogy a megye mezőgazdasági üzemei több tízezer hektáron maradtak el az őszi 'szerves- és rnűtrágyázáásal, nagy területek szántatlanok. A zord tél most még alig fel- mérhetően károsította a gabonavetéseket. Több helyen kell előreláthatóan kitárcsázni a vetési és kiritkulással is számolhatnak a gazdaságokban. A kedvezőtlen időjárás mellett fokozottan lehet a gondok forrása, hogy a műtrágya-felhasználás erősen csökken. A megyei AGROKER vállalattól az előző év 143 ezer tonna műtrágyájával szemben csupán 134 ezer tonnányit vásároltak az üzemek 1980-ban. Nem jobb a helyzet a szerves trágya-hasznosítással sem. A megye készlete egy év alatt kereken 200 ezer tonnával nőtt, amit a felhasználás mértéke nem követett. A teendők közül kétségkívül a£jelrparádt őszi talaj munkák; a műtrágyázás elvégzése a legfontosabb. Az alkalmazott talajművelési módot, az eszközt a helyi ismeretek birtokában határozza meg a szakember. Az azonban bizonyos, hogy az adott területre kiszórt műtrágyának mindenképpen többnek kell lennie az őszi kijuttatásra tervezettnél. Ugyanis tavasszal nem lehet a talajba dolgozni elég mélyen “es egyenletesen a műtrágyát, íiy a benne lévő tápanyag csak hosszabb idő alatt hasznosulhat a növényekben. Tudomásul kell venni, hogy a most kiszórt anyagok vesztesége a szokásosnál nagyobb lesz, tehát a tervezett terméseredmény eléréséhez több hatóanyagra van szükség. Az üzem pillanatnyi pénzügyi helyzetét szem előtt tartó, a távlatokkal nem számoló „takarékosság” megbosszulja magát. Az idei várható hozamok kockáztatásán túl a talaj termőképessége is kárt szenved, amit hosszabb ideig ímegérezhetnek az ilyen gazdaságok. A megyei mezőgazdasági üzemek többsége elvégezte már az őszi gabonák első fejtrágyázását. Nagyon fontos, hogy az igazi tavasz beköszöntésekor, a növények fejlődésének megindulásakor már elegendő tápanyaguk legyen. Hasznos, ha a növényállomány tavaszi igényét növény- vizsgálatokka) ellenőrzik a gazdaságokban. Ezek ismeretében megalapozottabbak a beavatkozások. A cukorrépa cukortartalom szerinti átvétele irányította jobban á gazdaságok figyelmét a tavaszi nitrogéntrágyázásra. A kevés ugyanis kisebb répatermést, a túl sok nitrogén pedig alacsonyabb cukortartalmat eredményez. Természetesen mindkét esetben a termesztés gazdaságosságát veszélyeztetik az üzemek. A szükséges műtrágyaadagok meghatározásában a kora tavaszi talajvizsgálatok jelentik a segítséget. A gazdaságok egyre nagyobb számban yii’eszlí igényfee r'az é módSzter adta1 lehetőségeket. A sürgős teendőket tovább lehetne sorolni, azonban most még megvan a lehetőség arra, hogy az elmaradtakat pótoljuk, a soron következőket hiánytalanul elvégezzük. A növénytermesztés céljainak eléréséhez ez pedig e pillanatban elengedhetetlenül szükséges. G. E. 500 millió leva környezetvédelemre Az elmúlt hetedik ötéves tervidőszakban Bulgáriában 1500 környezetvédelmi létesítményt adtak át. Ez az előirányzottnak a kétszerese. Ennek eredményeként számottevően csökkent a légszennyeződés a nagyobb ipari településeken: a nagy teljesítményű szűrők évente 1,5 millió tonna port fognak fel. Az ötéves időszak alatt 5,5 ezer hektárnyi területet tettek újra alkalmassá a mezőgazdasági termelésre, és 240 ezer hektár erdőültetvényt telepítettek. A mostani tervidőszakban folytatódik ez a nagyszabású munka: az 1981—82. évekre környezetvédelmi célokra 500 millió levát irányoztak elő. Frontfigyelés intha nem volna anélkül is elég gondja az embernek ... Törődni kell a heti terv teljesítésével, az ágynemű- cserével, az egymást követő kongresszusok számontartásával, a gyerek pályaválasztásra — há- zasodásra — való felkészülésével, a vacsoránakvaló beszerzésével, a lottószelvények bedobásával, barátaink névnapjával, a gáz- és villanyszámla befizetésével —, hogy csak a leghétköznapibb tennivalókat említsem. S akkor most jön ez az állandó meteorológiai készenlét. Az általános szolgáltatásfejlesztési hullámban olyannyira elárasztanak bennünket a meteorológiai tájékoztatások, előrejelzések, hogy egyenesen rosszul éreznénk magunkat, ha ezek máról holnapra elmaradnának. Nem is tudom, mi lenne velünk, ha a tévé vagy rádió, no és a nyomtatott sajtó egyszeresük ilyesmit jelentene > be: „Tájékoztatjuk a kedves honfitársakat, hogy a meteorológusok egyszerre való szabadságolása miatt az időjárás-, illetve a napi időjárás-jelentések, valamint a heti meteorológiai előrejelzések egy hónapig szünetelnek.” — Tragédia, összeomlás. lenne a vége, esküszöm. fh’M ne menjek mpfszeui gamtól. Mint falat kenyér, vagy mély lélegzet — úgy kell már nekem például a hétfőtől vasárnapig szóló meteorológiai prognózis. Bevezető soraimban mintegy gondjaink Szaporodásaként állítottam be ezt a mindannyiunkat személy szerint érintő szolgáltatást. Persze — mint a továbbiakból is kiderül — mindez merő kényeskedés, mert hiszen ki nyavalyogna nálamnál jobban, ha úgy kellene nekiindulni a hétnek, hogy halvány dunsztom se lenne róla, melegfront közeledtére, avagy a hőmérséklet csökkenésére számítsak hét közepére. Nem nyugodtabban fekszik-kel az ember, ha már hétfőn felvilágosítják, hogy teszem azt mint hidegre érzékeny dolgozó, ne csodálkozzék, ha a mondott időtájt erős ingerenciái támadnak bizonyos izgatószerekre — no mindössze alkoholra, kávéra, teára tessenek gondolni —, mert a hűvösödő idő miatt a szervezete ezekre áhítozik? Az ilyenkor gyakran fellépő tompa állapot se ejtsen kétségbe hidegre érzékeny embereket, tudnillik ez is velejárója ■ a hőmérséklet, a ég, a levegőben levő ■zó anyagok csökkenése rmtsu bekövetkező időváltozásnak. Ki-kit vigasztaljon az a tudat, hogy viszont másokat pont az ilyen időjárási helyzet dob föl,, nem ritkán vakmerőségig. Hasonlóképpen kiművelt emberfőként, tehát önfegyelemmel alkalmazkodunk a melegfronthatáshoz. Tudjuk, hogy az enyhe, meglehetősen szennyezett és nagy páratartalmú levegő érkezésére reflexeink gyorsulnak, lobbanékonyabbak leszünk. Fokozottabb összpontosításra vagyunk ilyenkor képesek, de mivel hamar el is fáradunk, ne bízzuk el magunkat, s tartósabb igénybevételnek ne tegyük ki fejünket ... Sőt — nem is gondolnák, hogy — a demokratizmus érvényesülésébe is belejátszik a melegfronthatás. Ha valakit ilyen klimatikus viszonyok között küld el a főnöke keresetlen szavakkal melegebb éghajlatra, mint meteorológiailag képzett állampolgár elnéző' mosollyal legyint: „Csak nem veszem tőle zokon, hiszen kit ne tenne idegessé a front... Meg aztán a főnök is ember." Atomkor ide, környezetszeny- nyezettség meg oda, azért tud örülni az ember, hogy a meteorológiai szolgáltatások virágkorának gyermeke. Ugyanakkor mély szánalommal gondol előző történelmi korszakok embereire, akik, szegények, tudatlan tuskó- ként rúgták, marták egymást évezredeken keresztül, mázsaszámra majszolták a narkotikumokat tartalmazó gyökereket, bogyókat. Mennyi fölösleges kínlódástól, szenvedéstől szabadulhattak volna meg eleink, ha előbb tudják, hogy őrjöngéseik, illetve elkám- Picsorodásaik az időjárási frontok következményei. Annyi biztos, hogy ha valamilyen csoda folytán, csupán körültekinteni, feltámadnának, a hajukat tépnék mérgükben: „Ha sejtettük volna, hogy a meleg- és hidegfrontok jöttére kell figyelnünk, nem pedig ilyen tudománytalan jelenségekre, mint ,Ha fénylik Vince, megtelik a pince’, meg hogy ,Ha márciusban a bárányok cicáénak, áprilisban még majd megfáznak’ , no és a medve kiruccanása február másodlkán — egész másként alakítottuk volna a történelmet." Ugye, milyen jó is már nekünk utódoknak? A meteorológia úgy belénk sulykolta mindennapi életünk kiegyensúlyozott vitelére is a „frontok" figyelését, hogy ezek alakulásából egyre érzékenyebb következtetéseket merünk levonni a nemzetközi politikában is. El annyira, hogy találataink biztonságát tekintve sikerült már két alternatíváig leszűkíteni az eshetőségeket: vagy így lesz — vagy úgy. Tóth István
