Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

4 • FET0FI NÉPE • 1981. március 81. Fejlődik az üzemegészségügyi szolgálat Nehéz feladat előtt Az SZMT Titkársága — dr. Gábris László megyei üzemi szakfőorvos­nak a tájékoztatója alapján — a közelmúltban tárgyalt a megye üzem­egészségügy! szolgálatának munkájáról, a táppénzbevétell jog tapasz­talatairól. A szakemberek — a dolgozók egészségi állapotának és mun. ka körülményeinek vizsgálatából arra a következtetésre jutottak, hogy azok egészségét, de különösen a fizikai munkásokét több veszély fenye­geti, mint a lakosságét általában, és részvételük a munkában nehezíti számukra az egészségügyi ellátás Igénybevételét. A foglalkozásból ere­dő egészségkárosodások megelőzése érdekében kell kiemelten fejlesz­teni az üzemegészségügyi ellátást ipari üzemekben, mező. és erdőgaz­dasági üzemekben egyaránt. Hol tartunk e téren Bács- Kiskun megyében? Ami a sze­mélyi feltételeket illeti: 28 fő­foglalkozású üzemi orvos és 46 ugyancsak főfoglalkozású szak­dolgozó működik a megyében. Két — jelenleg üres — főfoglal­kozású orvosi állás betöltésére várhatóan 3 hónapon belül ke­rül sor. Az összes — beleértve tehát a részfoglalkozásúakét is — üzemi orvosi óraszám 384, az üzemegészségügyi szakdolgozók óraszáma pedig 397. Táppénzbevételi jogkörrel ösz- szesen 20 üzemi orvos rendelke­zik: Kecskeméten 12, Kiskőrösön 1, Kalocsán 1, Kiskunhalason 2, Baján 4. A megyei üzemi szak­főorvos tájékoztatása szerint a táppénzbevételi jogkör megadása sok területen kedvező hatású volt. Az üzemi orvosi rendelők zöme az előírásoknak megfelel. Rend­szeres vizsgálatukat a KÖJÁL az elmúlt évben megkezdte, és ezt tovább folytatja. Az idén az SZMT fogja vizsgálni az üzem­egészségügyi dolgozók életét és munkakörülményeit, ugyanakkor a rendelők felszerelését, minősé­gét értékeli. Sok a mozgásszervi megbetegedés Az üzemorvosok kapcsolata az üzemek vezetésével, a szakszer­vezeti bizottságokkal általában megfelelő. Az egészségügyi hely­zetről, a végzett munkáról rend­szeresen beszámolnak. Ezekből, valamint a helyszíni vizsgálatok alapján megállapítható, hogy sok a mozgásszervi megbetegedés. Különösen jellemző ez g kon­zervgyárra, a sütőipari és mező- gazdasági üzemekre. A Zománcipari Műveknél, a Keceli Faipari Vállalatnál az Or­szágos Munka- és Üzemegészség­ügyi Intézet végzett bizonyos szűrővizsgálatokat. Mint a tájé­koztató mondja, rendszeres szű­rővizsgálat nagyon sok üzemben folyik, — azonban ezek eredmé­nyét vagy hasznát a dolgozó, az egészségügyön belüli információ hiánya miatt, alig érzi. Akkor igazán hasznosak ezek a szűré­sek, ha a vizsgálatok'háttérkapa­citása, rendelőintézet, kórház stb. rendelkezésre áll, és intézkednek a szűrővizsgálaton átesett dolgo­zó érdekében is, amennyiben munkaköri változás, rehabilitá­ció vagy szakvizsgálat szükséges. Baján, a Ganz Villamossági Gyárban szintén végez szűrővizs­Ha keli, tud lépést váltani a Tompái Vegyesipari Szövetkezet .Lakossági és közületi szolgál­tatások, árutermelés az ellátás javítása érdekében, „bedolgozás" a nagy, állami vállalatoknak, exporttermelés — ezek az ipari szövetkezetek elé állított főbb feladatok. Közülük a megye szö­vetkezetei adottságaik szerint válogatnak. A Tompái Vegyes­ipari Szövetkezet tevékenységé­ben a faiparé a vezető szerep, de mint attról Nagy Mihály elnök tájékoztatott, jelentős a lakatos- műhelyük munkája, s magas mi­nőségi követelményeknek tesz­nek eleget a konfekcióüzem tő­kés exportra dolgozó varrónői. A szövetkezet faipari üzemé­ben tavaly 55 millió forint érté­kű beépített bútorelemet állítot­tak elő, az Épület-asztalosipari és Faipari Vállalat lágymányosi gyárával kooperálva. A vasasók mozgatható hőközpontot gyártot­tak. Ez a termék korábban BNV-díjat nyert. Főként felvo­nulási épületek fűtésére és meleg vízzel való ellátására alkalmaz­ható kitűnően. Az önálló laka­tosprofilt egy találmány gyártási jogának megvásárlásával alapoz­ták meg, tehát a szövetkezet nem idegenkedik a kockázatvál­lalástól sem. S hogy tud lépést váltani, azt bizonyítja, hogy az olajos után most földgáztüzelé­sű hőközpontot fejlesztettek ki, amelyet a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatnak majd be. Már folyamatban van a propán-butános változat kiala­kítása is. A konfekcióüzemben NSZK- beli és holland cégnek bérmun­kában női felsőruházati cikkeket varrnak. A minőségi követelmé­nyek magasak és a partnerek el­várják a szállítási határidők pontos betartását. A szövetkezet elnöke elmesélte, hogy egy alka­lommal 3,5 órát kellett volna várnia a szállítmányra a meg­rendelő kamionjának, de az any- nyit sem várt. Ez a kis késés 44 ezer forintjába került a tagság­nak. A termelő részlegek közül az építőké az egyedüli, amelyik nem fejlődik az utóbbi időben. Ko­rábban főként társasházépítésre vállalkoztak a községben. Sajnos, a munkaerő egy része átáramlott a magánkisiparba, mert ott job­bak a kereseti lehetőségek. A ta­valyi termelési érték 4,5 millió forint volt ebben az ágazatban. A Tompái Vegyesipari Szövet­kezet helyben és Kelebián fog­lalkozik lakatos, asztalos, fodrász és cipész szakmában lakossági szolgáltatással. Az összes árbevé­tele 94 millió 600 ezer forint volt az elmúlt évben. A nyere­ség megközelítette a 9 milliót, az átlagbérszínvonal pedig a 38 ezer forintot. Ai 1980. eleji szatiályozómódo- sítás takarékosabb gazdálkodásra késztette az ipari szövetkezetét. Szigorúbb gépkocsi-kihasználási rend bevezetésével egyedül a szállítási költségeket 1,3 millió forinttal csökkentették az előző esztendőhöz képest. A tavalyi tisztes nyereségből és az előző évekből áthozott tartalékokból jelenleg 6,5 millió forint fejlesz­tési alapja van a szövetkezeti közösségnek. A múlt évben szá­rítóüzem és kazánház építésével tették korszerűbbé a termelés föltételeit. Az idén lakatosüzem , létesítését kezdik meg. Az új ötéves terv első évében 95 milliós árbevétel és 8,9 millió forint nyereség elérésén dolgozik a kollektíva. A. T. S. • A tompái szövetkezet faipari üzeme az ÉPFA Vállalatnak szállít kooperációban beépítettbútor-alkatrészeket. (Pásztor Zoltán felvétele) gálatot az OMÜ1. Ebben az üzemben a vezetés — úgymond — átlagon felül épít az üzem­egészségügyi szolgálatra. Kiemelkedően látja el felada­tát a Bajai Mezőgazdasági Kom­binát üzemi orvosa. A mintegy 5000 embert foglalkoztató nagy­üzemben részletes munkaalkal­massági vizsgálatokat, speciális szűréseket végez, nyáron pedig még a KISZ-táborokat is ellátja. Több figyelmet a munkakörülményekre! A mélykúti Lenin Tsz-ben alumíniumöntödét üzemeltetnek, ám nem a legjobb munkakörül­mények között dolgoznak benne az emberek. Eléggé általános ta­pasztalat, hogy a kórházi ellátás során nem figyelnek fel eléggé az orvosok a betegek foglalkozá­si körülményeire, holott számí­tások és jelentések szerint a fi­zikai dolgozók 15—20 százaléka egészségre ártalmas vagy bal­esetveszélyes munkahelyen dol­gozik. Megyénkre vonatkoztatva ez az arányszám 30—40 ezer em­bert jelent. A megyei tanács egészségügyi osztálya, valamint a kórház ve­zetőinek hathatós közreműködése nyomán 1980. december 1-ével megkezdhette működését a me­gyei üzemegészségügyi szakren­delés. Ennek helye a Megyei Kórház új központi tömbje diag­nosztikai épületének első emele­tén van. A szakrendelés — a KÖJÁL-lal együttműködve vég­zi a kijelölt üzemek vizsgálatát, a kórház dolgozóinak üzemegész­ségügyi ellátását, és fokozatosan teljesít minisztériumi jóváhagyás mellett — szakmai programfel­adatokat. Példamutató kezdeményezés A megyei üzemegészségügyi szakrendelés részeként fog mű­ködni a kiskőrösi üzemegészség­ügyi szakrendelés. Itt a termelő- szövetkezetek összefogásával, a területi tsz-szövetség koordinálá­sával közel 3,5 millió forintért korszerű üzemegészségügyi köz­pontot építenek és rendeznek be. Az intézmény két üzemi orvos­sal, laboratóriummal, valamint audiológiai állomással alkalmas a környékbeli mezőgazdasági üzemek dolgozóinak egészség- ügyi ellátására. A felszerelésre a megyei tanács egészségügyi osz­tálya és pénzügyi osztálya 300 000, az Egészségügyi Minisz. térium 250 000 forintot adott. A kezdeményezés azért is nagy fi­gyelmet érdemel, mert az erők ilyen összefogása az üzemegész­ségügyi helyzet javítására sokkal eredményesebb, mint az anyagi eszközök elaprózása. Hasonló kezdeményezés várható a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a Víz­ügyi Igazgatóság és Erdőgazda­ság részéről. Az SZMT titkársága elisme­réssel szólt a megye üzemegész­ségügyi helyzetéről, a szakszol­gálatukat ellátó üzemorvosok munkájáról. —th —n segítség a háztájiban * Az országban mind több gondot fordítanak a nagyüzemi gazdaságok arra, hogy tagjaik és a velük szerződést kötött dolgozók háztáji és ki­segítő gazdaságaikat mindjobban segítsék. Biztosítják számukra a fo­lyamatos takarmányellátást, a szállítási eszközöket és a termelt javak felvásárlását, illetve értékesítését. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvé­tele — KS) Még pótolhatók az elmaradt tennivalók A hatodik ötéves terv első évének növénytermesztési célki­tűzései szerint növelni kell a ga­bonafélék hozamait, a cukorrépa terméseredményét, a tömegta­karmány- és gyeptermő terüle­tek kihasználtságát, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék meny- nyiségét és minőségét. A feladatok a legideálisabb időjárási viszonyok mellett is nehezek, a múlt év ősze és tele pedig korántsem volt optimális. Késétt a betakarítás, a nehéz gépek csak súlyos talajszerkezet- rombolás árán tudták végezni munkájukat. Pollák István, a Bács-Kiskun megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke szerint köztudott, hogy a megye mezőgazdasági üzemei több tízezer hektáron maradtak el az őszi 'szerves- és rnűtrágyázáásal, nagy területek szántatlanok. A zord tél most még alig fel- mérhetően károsította a gabona­vetéseket. Több helyen kell elő­reláthatóan kitárcsázni a ve­tési és kiritkulással is számol­hatnak a gazdaságokban. A ked­vezőtlen időjárás mellett foko­zottan lehet a gondok forrása, hogy a műtrágya-felhasználás erősen csökken. A megyei AGROKER vállalattól az előző év 143 ezer tonna műtrágyájá­val szemben csupán 134 ezer tonnányit vásároltak az üzemek 1980-ban. Nem jobb a helyzet a szerves trágya-hasznosítással sem. A megye készlete egy év alatt kereken 200 ezer tonnával nőtt, amit a felhasználás mértéke nem követett. A teendők közül kétségkívül a£jelrparádt őszi talaj munkák; a műtrágyázás elvégzése a leg­fontosabb. Az alkalmazott talaj­művelési módot, az eszközt a he­lyi ismeretek birtokában hatá­rozza meg a szakember. Az azonban bizonyos, hogy az adott területre kiszórt műtrágyának mindenképpen többnek kell len­nie az őszi kijuttatásra terve­zettnél. Ugyanis tavasszal nem lehet a talajba dolgozni elég mé­lyen “es egyenletesen a műtrá­gyát, íiy a benne lévő tápanyag csak hosszabb idő alatt haszno­sulhat a növényekben. Tudomá­sul kell venni, hogy a most ki­szórt anyagok vesztesége a szo­kásosnál nagyobb lesz, tehát a tervezett terméseredmény el­éréséhez több hatóanyagra van szükség. Az üzem pillanatnyi pénzügyi helyzetét szem előtt tartó, a távlatokkal nem számo­ló „takarékosság” megbosszulja magát. Az idei várható hozamok kockáztatásán túl a talaj termő­képessége is kárt szenved, amit hosszabb ideig ímegérezhetnek az ilyen gazdaságok. A megyei mezőgazdasági üze­mek többsége elvégezte már az őszi gabonák első fejtrágyázását. Nagyon fontos, hogy az igazi ta­vasz beköszöntésekor, a növé­nyek fejlődésének megindulása­kor már elegendő tápanyaguk legyen. Hasznos, ha a növényál­lomány tavaszi igényét növény- vizsgálatokka) ellenőrzik a gaz­daságokban. Ezek ismeretében megalapozottabbak a beavatko­zások. A cukorrépa cukortartalom szerinti átvétele irányította job­ban á gazdaságok figyelmét a tavaszi nitrogéntrágyázásra. A kevés ugyanis kisebb répater­mést, a túl sok nitrogén pedig alacsonyabb cukortartalmat eredményez. Természetesen mindkét esetben a termesztés gazdaságosságát veszélyeztetik az üzemek. A szükséges műtrágya­adagok meghatározásában a ko­ra tavaszi talajvizsgálatok jelen­tik a segítséget. A gazdaságok egyre nagyobb számban yii’eszlí igényfee r'az é módSzter adta1 lehe­tőségeket. A sürgős teendőket tovább le­hetne sorolni, azonban most még megvan a lehetőség arra, hogy az elmaradtakat pótoljuk, a so­ron következőket hiánytalanul elvégezzük. A növénytermesztés céljainak eléréséhez ez pedig e pillanatban elengedhetetlenül szükséges. G. E. 500 millió leva környezetvédelemre Az elmúlt hetedik ötéves terv­időszakban Bulgáriában 1500 környezetvédelmi létesítményt adtak át. Ez az előirányzottnak a kétszerese. Ennek eredménye­ként számottevően csökkent a légszennyeződés a nagyobb ipari településeken: a nagy teljesítmé­nyű szűrők évente 1,5 millió tonna port fognak fel. Az ötéves időszak alatt 5,5 ezer hektárnyi területet tettek újra alkalmassá a mezőgazdasági termelésre, és 240 ezer hektár erdőültetvényt telepítettek. A mostani tervidőszakban folytatódik ez a nagyszabású munka: az 1981—82. évekre kör­nyezetvédelmi célokra 500 millió levát irányoztak elő. Frontfigyelés intha nem volna anélkül is elég gondja az ember­nek ... Törődni kell a heti terv teljesítésével, az ágynemű- cserével, az egymást követő kongresszusok számontartásával, a gyerek pályaválasztásra — há- zasodásra — való felkészülé­sével, a vacsoránakvaló beszer­zésével, a lottószelvények bedo­básával, barátaink névnapjával, a gáz- és villanyszámla befizeté­sével —, hogy csak a leghétköz­napibb tennivalókat említsem. S akkor most jön ez az állandó meteorológiai készenlét. Az általános szolgáltatásfej­lesztési hullámban olyannyira elárasztanak bennünket a meteo­rológiai tájékoztatások, előrejel­zések, hogy egyenesen rosszul éreznénk magunkat, ha ezek má­ról holnapra elmaradnának. Nem is tudom, mi lenne velünk, ha a tévé vagy rádió, no és a nyom­tatott sajtó egyszeresük ilyesmit jelentene > be: „Tájékoztatjuk a kedves honfitársakat, hogy a me­teorológusok egyszerre való sza­badságolása miatt az időjárás-, illetve a napi időjárás-jelenté­sek, valamint a heti meteoroló­giai előrejelzések egy hónapig szünetelnek.” — Tragédia, össze­omlás. lenne a vége, esküszöm. fh’M ne menjek mpfszeui gamtól. Mint falat kenyér, vagy mély lélegzet — úgy kell már nekem például a hétfőtől vasár­napig szóló meteorológiai prog­nózis. Bevezető soraimban mint­egy gondjaink Szaporodásaként állítottam be ezt a mindannyiun­kat személy szerint érintő szol­gáltatást. Persze — mint a to­vábbiakból is kiderül — mindez merő kényeskedés, mert hiszen ki nyavalyogna nálamnál jobban, ha úgy kellene nekiindulni a hétnek, hogy halvány dunsztom se lenne róla, melegfront köze­ledtére, avagy a hőmérséklet csökkenésére számítsak hét kö­zepére. Nem nyugodtabban fekszik-kel az ember, ha már hétfőn felvilá­gosítják, hogy teszem azt mint hidegre érzékeny dolgozó, ne csodálkozzék, ha a mondott idő­tájt erős ingerenciái támadnak bizonyos izgatószerekre — no mindössze alkoholra, kávéra, teára tessenek gondolni —, mert a hűvösödő idő miatt a szerve­zete ezekre áhítozik? Az ilyen­kor gyakran fellépő tompa álla­pot se ejtsen kétségbe hidegre érzékeny embereket, tudnillik ez is velejárója ■ a hőmérséklet, a ég, a levegőben levő ■zó anyagok csökkenése rmtsu bekövetkező időváltozás­nak. Ki-kit vigasztaljon az a tu­dat, hogy viszont másokat pont az ilyen időjárási helyzet dob föl,, nem ritkán vakmerőségig. Hasonlóképpen kiművelt em­berfőként, tehát önfegyelemmel alkalmazkodunk a melegfrontha­táshoz. Tudjuk, hogy az enyhe, meglehetősen szennyezett és nagy páratartalmú levegő érke­zésére reflexeink gyorsulnak, lobbanékonyabbak leszünk. Fo­kozottabb összpontosításra va­gyunk ilyenkor képesek, de mi­vel hamar el is fáradunk, ne bízzuk el magunkat, s tartósabb igénybevételnek ne tegyük ki fe­jünket ... Sőt — nem is gondol­nák, hogy — a demokratizmus érvényesülésébe is belejátszik a melegfronthatás. Ha valakit ilyen klimatikus viszonyok kö­zött küld el a főnöke keresetlen szavakkal melegebb éghajlatra, mint meteorológiailag képzett ál­lampolgár elnéző' mosollyal le­gyint: „Csak nem veszem tőle zokon, hiszen kit ne tenne ide­gessé a front... Meg aztán a fő­nök is ember." Atomkor ide, környezetszeny- nyezettség meg oda, azért tud örülni az ember, hogy a meteo­rológiai szolgáltatások virágko­rának gyermeke. Ugyanakkor mély szánalommal gondol előző történelmi korszakok embereire, akik, szegények, tudatlan tuskó- ként rúgták, marták egymást év­ezredeken keresztül, mázsa­számra majszolták a narkotiku­mokat tartalmazó gyökereket, bogyókat. Mennyi fölösleges kínlódástól, szenvedéstől szabadulhattak vol­na meg eleink, ha előbb tudják, hogy őrjöngéseik, illetve elkám- Picsorodásaik az időjárási fron­tok következményei. Annyi biz­tos, hogy ha valamilyen csoda folytán, csupán körültekinteni, feltámadnának, a hajukat tépnék mérgükben: „Ha sejtettük volna, hogy a meleg- és hidegfrontok jöttére kell figyelnünk, nem pe­dig ilyen tudománytalan jelensé­gekre, mint ,Ha fénylik Vince, megtelik a pince’, meg hogy ,Ha márciusban a bárányok cicáénak, áprilisban még majd megfáz­nak’ , no és a medve kiruccaná­sa február másodlkán — egész másként alakítottuk volna a tör­ténelmet." Ugye, milyen jó is már ne­künk utódoknak? A meteoroló­gia úgy belénk sulykolta min­dennapi életünk kiegyensúlyo­zott vitelére is a „frontok" fi­gyelését, hogy ezek alakulásából egyre érzékenyebb következteté­seket merünk levonni a nemzet­közi politikában is. El annyira, hogy találataink biztonságát te­kintve sikerült már két alterna­tíváig leszűkíteni az eshetősége­ket: vagy így lesz — vagy úgy. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom