Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ •Ä, ' -ÍJ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kádár János és Leonyíd Brezsnyev találkozója Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára szombaton Moszkvában találko­zott L. I. Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárá­val, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökével. Eszmecserét folytattak a ma­gyar—szovjet kapcsolatok néhány vonatkozásáról, és fontos nemzet­közi kérdésekről. Kádár János melegen Üdvözölte Leonyíd Brezsnyevet abból az al­kalomból, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán nagy jelentőségű beszámolót mondott. Teljes egyet­értéséről és támogatásáról bizto­sította a beszámolónak az enyhü­lés folytatására, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére és a béke megszilárdítására vonatkozó javaslatait. A Magyar Szocialista Munkáspártnak eltökélt szándéka — mondotta Kádár János —, hogy hozzájárul a szocialista kö­zösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításához, minden im­perialistaellenes erő összefogásá­hoz. Kádár János és Leonyid Brezs­nyev megállapította, hogy áz el­következő évek rendkívül nagy jelentőségűek lesznek a háborús veszély növekedése, a fegyverke­zési verseny fokozása ellen vívott küzdelemben. Aláhúzták, hogy a világ békéjének legfőbb biztosíté­kát a testvéri szocialista országok jelentették, s jelentik továbbá is. Kádár János és Leonyid Brezs­nyev találkozója szívélyes, elvtár­si légkörben ment végbe. (MTI) / Az SZKP XXVI. kongresszusának szombati munkanapja xxxvi. évi. sí. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 1. vasárnap NYERESÉGBŐL TERMELÉST FEJLESZTŐ BERUHÁZÁS A mezőgazdaság tartaléka a kiegészítő ágazat A mezőgazdasági szövetkezetek évzáró közgyűlésén elég sűrűn szóba került a tavalyi kedvezőtlen időjárás. Hatását nemcsak a növénytermesztési ágazatok érezték meg. Az ele­mi csapás több esztendőre meghatározta az üzemi tervek teljesítését, a gazdaságok bevételét, nyereségét, veszteségét. Mindezek és a változott köz- gazdasági szabályzók következté­ben, Bács-Kiskun néhány szövet­kezete hiánnyal zárta az 1980-as évet. Egy-két kivételtől eltekint­ve, a gazdaságok saját erőforrá­saikból ezt képesek voltak ren­dezni. Csupán két szövetkezetben volt szükség arra, hogy külső be­avatkozással állítsák helyre a pénzügyi egyensúlyt. Általában elkerülték ezt a veszélyt azok a szövetkezetek, amelyek már évekkel előbb a kiegészítő tevé­kenység megteremtésével, fejlesz­tésével, s az ott képződött nyere­ség célszerű felhasználásával hi­dalták át a növénytermesztés veszteségeit. A kecskeméti, kiskőrösi, kis­kunhalasi járás, valamint a me­gyeszékhely több gazdaságában működik már évek' óta élelmi­szer-(feldolgozó vagy más ipari ágazat. A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz a kalászos gabonatermesztést kiegészítő ma­lomüzemet és pékséget nyitott jó néhány esztendeje. A megyeszék­hely több élelmiszerboltjában ér­tékesíti a pékárut. Több mint egy évtizede működik Kunszálláson az Alkotmány Tsz házi tészta-üze­me. A kereskedelmi vállalatok az ország több megyéjében forgal­mazzák ennek termékeit. Ugyan­csak Kunszálláson a szövetkezet­ben dolgozó lányok, asszonyok, amikor a mezőgazdaságban más munka nemigen akad számukra, gyümölcsöt és zöldségfélét tiszti­• A megyehatáron túl is kere- sett termék a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz ecetes tormája. Képünkön: darálják az izcsítő- növény gyökerét. • Sertésvágási idényben .alig győzik szállítani a savanyított káposztát az Izsáki Sárfehér Ter­melőszövetkezet üzeméből. (Mé­hes! Gva felvételéi) • Háztartási fémtömegcikket ké­szítenek az asszonyok a móric- gáti Petőfi Tsz ipari részlegében. tanak a tartósítóiparnak. Így nemcsak rendszeres keresetre, ál­landó jövedelemre tehetnek szert, hanem más ágazatokban is nél­külözhetetlen terméket állítanak elő. A mezőgazdasági nagyüzemek eredetileg kiegészítő tevékenysé­geként bevezetett élelmiszer-fel­dolgozást, sőt közvetlen termék­értékesítést — igen helyesen — a mezőgazdasági termelés alapte­vékenységei közé sorolják a gaz­daságpolitikai elméleti kérdéseket tárgyaló művekben. Ezzel össze­függésben érdemes megemlíteni a KSH elnökének egy 1978-ban ki­adott rendeletét, amely szerint a mezőgazdasági üzemek az adat­szolgáltatásnál, szénaértékben számolják a saját takarmányüze­mükben előállított pelletet, lucer­na- és fűlisztet. Hasonlóképpen kell eljárniuk a teljes növény­ként betakarított kukoricaszárit- mánynál is. Ebben az esetben a májusi morzsolt kukoricaérték a mérvadó. Kétségtelen, hogy ez az adatszolgáltatásnál van így, de végsősoron azt bizonyítja, hogy a szövetkezet kukorica-, lucerna- szárítmánya, fűlisztje nem ipari, hanem mezőgazdasági termék. Az egész megyében, de különö­sen a Homokhátságon több szö­vetkezet kiegészítő tevékenysége ipari jellegű. Kecskeméten az Al­föld Szakszövetkezetnek évtize­des kapcsolata van a tatabányai Delta Ipari Szövetkezettel. Annak élelmiszer-feldolgozó gépsoraihoz alkatrészeket, gépegységeket ké­szít szerződéses együttműködés keretében. A Szank-móricgáti Petőfi Tsz növénytermesztését, állattenyésztését és egyéb alap- tevékenységét jól kiegészíti a kö­zös gazdaság ipari ágazata, amely többek között háztartási fém- tömegcikkeket gyárt hazai és kül­földi felhasználásra. Az ipari részleg nyereségéből a mezőgaz­dasági termelést fejleszti a ked­vezőtlen talajadottságú szövetke­zet már évek óta. Hasonló pél­dát Császártöltésen, TiSzakécskén, Lajosmizsén, Páhin, Izsákon, Ágasegyházán és még számos te­lepülésen lehetne találni. Fenn­tartásuk, sőt fejlesztésük a mező- gazdasági termelés beruházási alapjának -nagy tartaléka. Még inkább azzá válik a jövőben. K. A. MOSZKVA (MTI) Az SZKP XXVI. kongresszusának szombat délelőtti ülé­sén Giigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára elnökölt. Az első felszólaló, a szaratovi területi pártbizottság első titká­ra, Vlagyimir Guszev volt. Ügy gondolom, valamennyi kül­dött érzését fejezem ki, amikor örömmel üdvözlöm külföldi ven­dégeinket, fegyvertársainkat, a közös harcban, bajtársainkat a munka hadseregében — mondot­ta. A felszólalások, amelyek itt a 'Kremlben, valamint a munkás­gyűléseken hangzottak el, nagyra értékelték az SZKP tevékenysé­gét, következetes, internaciona­lista 'politikáját. Ez a szolidaritás felmérhetetlen értékű ösztönzés a szovjet emberek számára, segít abban, hogy átérezzük mindenna­pos munkánk nemzetközi jelentő­ségét — mondotta beszéde elején a jelenlevők nagy tapsa közepet­te. Részletesen szólt a terület gaz­dasági fejlődéséről, s elsősorban azt sürgette, hogy gyorsítsák meg az öntözőrendszerek építését: mint mondotta, ezáltal biztosíthatnák a mezőgazdasági termelés jelentős bővítését. A Szovjetunió egyik legeredmé­nyesebben működő energiaterme­lő ágazata, a gázipar üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak az ágazat minisztere, Szabit Orud- zsev. A gázipar, amelynek .terü­letén ma 400 ezren dolgoznak, a tizedik ötéves tervben meghalad­ta az előirányzatot és 1980-ra már 435 milliárd köbméter földgázt termelt. Az iparágban a munka termelékenységét öt év alatt egye­dülálló mértékben, 43 százalék­kal növelték. Ma a Szovjetunió­ban a vasolvasztók több mint 90 százalékát földgáz működteti. A világon a legolcsóbb tarifa mel­lett csaknem 200 millió szovjet ember lakásában földgázzal fűte- nek, főznek. A Szovjetunióban van a világ legnagyobb, mintegy 130 ezer kilométer hosszúságú egységes földgázvezeték-rendsze­re. A miniszter örömmel számolt be a kongresszusnak arról, hogy a szocialista országok összefogá­sával létrejött Európa legnagyobb gázvezetéke, a Szövetség gázve­zeték, amely a KGST-tagállamai- ba juttatja el a földgázt. Ordzsev sürgette, hogy hasz­nálják ki jobban a létrehozott“ óriási gáztermelő- és továbbító kapacitást A délelőtti ülésen több külföldi vendég is felszólalt. Mohamed Szaid Mazuzi, az Algériai Nem­zeti Felszabadítási Front Pártja Politikai Bizottságának tagja tol­mácsolta Bendzsedid Sadli elnök és a Front egész vezetőségének üdvözletét. Hangsúlyozta: az al­gériai nép figyelemmel kíséri a Szovjetunió népeinek sikereit. A Szovjetunió az emberiség haladá­sának élén jár, az Októberi For­radalom a nemzeti önrendelkezé­sért küzdő népek stratégiai szö­vetségese lett — mondotta a többi között. 9 Szavaznak az SZKP XXVI. kongresszusának küldöttei. ..at(sBCThjp • A kongresszus színhelyére tartanak a résztvevők. Méltatta az algériai—szovjet együttműködést, amelyet — mint mondotta — az ország népe nagy­ra értékel. Ez becsületes, őszinte együttműködés — hangoztatta a többi között, rámutatva: Algéria növelni kívánja a két ország, a két párt együttműködését, amely megfelel az enyhülésért közösen vívott harc érdekeinek. A szombati ülés utolsó felszó­lalójaként Carlos Nunez Tellez, a Nicaraguái Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front egyesített vezetősége végrehajtó bizottságá­nak tagja, a Nicaraguái Köztár­saság Államtanácsa irányító ta­nácsának elnöke üdvözölte a párt- kongresszust. Hatalmas lelkese­déssel fogadott beszédében szólt arról, hogy az országban végre­hajtott antiimperialista fordula­tot napjainkban az amerikai im­perialisták és az őket kiszolgáló erők nyílt és közvetett beavatko­zása fenyegeti. „Antiimperialista forradalmunkat folytatni akarjuk, nem engedjük meg senkinek a beavatkozást” — mondotta a töb­bi között. A Sandinista Front küldöttsé­gének vezetője rámutatott: az or­szágra óriási nyomás nehezedik. Többek között arra akarják rá­kényszeríteni, hogy hagyjon fel a szabadságukért küzdő latin-ame­rikai népeknek nyújtott erkölcsi támogatással. Ennek elérése érde­kében politikai, gazdasági, sőt katonai nyomást gyakorolnak az országra. „Nicaragua nem meg­vásárolható, nem térünk ki a ne­hézségek elől, készek vagyunk az áldozatokra forradalmunk, eszmé­ink védelmében. Nem hagyjuk le- igázni magunkat” — szögezte le. Meggyőződésünk, hogy a szocia­lista országok, minden demokra­tikus, haladó erő velünk van” — mondotta, rámutatva: a szocia­lista országok és Nicaragua kap­csolata, az őket elválasztó sok ezer kilométeres távolság ellenére, egyre szorosabbá válik. „Hiszünk a forradalomban, folytatjuk a sandinista forradalom megvalósí­tását” — jelentette ki a nicaraguai küldöttség vezetője a küldöttek; lelkes tapsa közepette A nicaraguai küldöttség veze­tőjének felszólalásával befejező­dött a szombati munkanap. Az SZKP kongresszusán vasárnap pihenőnapot tartanak. A tanács­kozás hétfőn délelőtt folytatódna a harmadik napirendi pont vitá­jával. (MTI) • A Vecsernaja Moszkva legfrissebb kongresszusi híreit olvassák a nyomdászok (Teleiotó — TASZSZ — MTI — KS) Jóllehet, az 1980. évi szak- szervezeti választások óta vég­eredményben most év elején lőttek össze először a bizalmi­testületek, a bizalmiak frissü­lő hangja már a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának idei első ülésén is éreztette hatá­rozott jelenlétét. Részint azzal a fiatalos vállalkozó szellem­mel is, hogy a szóbeli előter­jesztés után mindjárt az első felszólalók közt voltak, akik — mint például Kun Lajos, az Építők Megyei Bizottsága kép­viseletében, és Lei Ferenc, a Kalocsa vidéki Fuszerpaprika- és Konzervipari Vállalat kül­dötte — ezt az új bizalmi han­got közvetítették. Másfelől ezekből az év eleji „megnyil­vánulásokból" is határozottan kiérezhető volt már, hogy a „bizalmiak felől" új szelek fúj­nak. Kifejeződött ez fejtegetésük indításában. A kalocsai bizal­mi úgy vélekedett, hogy sze­rinte nem munkájuk mennyi­ségének növelését, hanem an­nak tartalmi színvonalának emelését, tehát minőséget vár el tőlük a mozgalom és az ál­taluk képviselt kollektíva. Ez már többek közt a bizalmiak élénkülő tevékenykedésében is megmutatkozik. De ezt a növekvő aktivitást az előfeltételek változása ugyancsak elősegítette. Kun Lajos szólt róla, mit jelentett az, hogy többször is megismé­telt kérésükre a vállalatok gazdasági vezetői — például az 1981. évi tervekről — igye­keztek rövid, tömör, világosan érthető anyagot készíteni. Ke­vés, a leglényegesebb szám­adattal, annál több magyará­zással, indoklással. Ezt már ér- deklödéssel lehetett megbeszél­ni a csoportértekezleteken, az üléseket megelőző bizalmita­nácskozásokon. Tudtak véle­ményt alkotni, javasolni, ész­revételezni az emberek, mert a közérthetőségre törekvő ter­vezetek, a bennük érzékeltetett összefüggések előcsiholták a dolgozókból az állásfoglaláso­kat. Lei Ferenc bizalmi szűkebb munkaterületéről ilyen észre­vételeket továbbíthatott a gaz­dasági vezetőknekAz elmúlt években nem volt egyensúly a termelés, feldolgozás és érté­kesítés között, ami feszítő gon­dokat okozott. A tmk-sok kér­ték, hogy nagyobb gondot for­dítsanak az alkatrészek beszer­zésére, mert ha azokból hiány van, a termelés folyamatossá­gát akadályozza. Tárgyilagos bíráló szellemben foglalkoztak az emberek a munkafegyelem­mel is. Örömmel nyugtázta a bizalmi, hogy a sok hasznos véleményt a vezetők összegez­ték, értékelték. Még szebb volt, amivel befejezte mon­dandóját. „De hogy javasla­taink, feltevéseink a napi élet­ben megvalósulnak-e, azt mi, szakszervezeti bizalmiak fi­gyelemmel fogjuk kísérni." Kun Lajos sem volt szűké­ben a kritikus megállapítások­nak. Sok bizalmi bírálta azo­kat a szervezőket, akik nem tudnak szervezni, s azokat a középvezetőket, akik nem ké­pesek változtatni régi módsze­reiken. Emiatt adódik a sok probléma, üresjárat. Az épí­tők is elmondották, hogy nem­csak követelni kell a jobb munkát, hanem ahhoz a felté­teleket is meg kell teremteni. A bizalmi testületi tanácsko­zásokon a vállalatok első szá­mú vezetőitől kaptak választ az emberek olyan — sokakat foglalkoztató kérdésre, amik éppen a megváltozott körülmé­nyek, feltételek következtében merültek fel. Hogy például lesz-e munka, foglalkoztatott­ság elegendő az építőiparban? Van és lesz munkája az épí­tőknek — hallhatták —, tehát a meglevő munkaerőre, embe­rekre is szükség van. Persze ez nem zárja ki az ésszerű, vál­lalaton belüli átcsoportosításo­kat, azokra sor kerülhet. Mind­amellett az is lehetséges, hogy néhány új fogalommal, mint amilyen például a piackutatás, az építőiparban is meg kell is­merkedni. Biztatóak tehát a bizalmiak felől kelt új, friss hangok. Ez következik abból a folyamat­ból is, ami a szakszervezeti munka tartalmi színvonalának emeléséért elindult. Kezdve at­tól, hogy a szakszervezet mi­nél inkább részt kér és vál­lal a tervezésből, miközben tisztségviselői, aktivistái kép­zettségük fokozásával töre­kednek a gazdaságvezetők vi­taképes partnereivé, válni, odáig, hogy a dölgozók magas színvonalú tájékoztatásában is érvényesülni kezd a „közérthe­tőség". Hogy tehát pontosan értsék, mit jelent a hatékony­ság, az eszközkihasználás, gaz­daságosság — és így tovább. Ez a felkészültség erősiti mind- annyiunkban a tulajdonosi jog­tudatot, s a felelősségérzetet — valamennyiünk sorsáért. T. L ■■■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom