Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 4. Ismét rádupláz a BRG Kecskeméti Gyára lamközi szerződéseket, ami szerint fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkaimegosztásban a magnetofon-részegységek gyár. tása területén. Exportunk nagy része ezután is a szocialista országokba irányul, célul tűztük azonban ki a tőkés piacról származó árbevételünk további növelését is. Ezenkívül terveinkben a tőkés importmegtakarítás még nagyobb szerepet kap, mint az elmúlt öt évben. Nagy gondot fordítunk a gyártmányszerkezet korszerűsítésére. A nem eléggé nyereséges és részben már elavulni kezdő gyártmányok helyett a legújabb igényeknek megfelelő termékek készítésére térünk át. Konstrukciós módosításokkal felére csökkentjük a magnetofonmechanikákban az alkatrészek számát úgy. hogy az új magnók műszakilag többet tudnak imajd, mint a jelenlegiek. Megkezdjük a HIFI kategóriájú, fronttöltésű mechanikák és a sok. csatornás angol magnófejek gyártását. Csak a legfontosabb termék korszerűsítési terveinket említettem, versenyképességünk növelésére azonban termelésünk gazdaságosságéit is fokozni kívánjuk. Ezért műszaki fejlesztésünk egyik fő célja az élőmunka jelentős csökkentése. Általánossá tesszük a szerelésben a 3 M mozdulat- elemzéses munkamódszer alkalmazását, és növeljük az automatizált munkahelyek számát. Fokozzuk a célgépesítést, korszerűsítjük a szerszámgyártást, s nagyobb szerepet kap a megelőző karbantartás. Emellett újabb, nagy termelékenységű automata gépeket kívánunk vásárolni. — Ezek szerint újabb beruházásokat szeretnének megvalósítani? — Igen. Arról van szó, hogy a IV. ötéves tervben a BRG salgótarjáni, az elmúlt tervidőszakban a budapesti gyárát fejlesztették. Az ígéret az volt, hogy ezután a kecskeméti gyárra kerül sor. A már említett termelésnövelés műszaki bázisának megtereméséhez mintegy 105 millió forintra lesz szükség. Ugyanakkor nagyon időszerűvé vált imár itt a Szolnoki úton a gyár szociális létesítményeinek — öltöző, mosdó, ebédlő, kultúrterem stb. — felépítése is. A munkahelyi körülmények rendezése ugyanis szintén elengedhetetlen feltétele a termelés dinamikus növelésének. Az építkezést már az idén el akarjuk kezdeni. S ami szintén nem közömbös, szeretnénk — természetesen eredményeink alapján — valamivel több mint 5 százalékos bérfejlesztést végrehajtani — mondotta befejezésül Rudasi Károly. Nagy Ottó • Három műszakban üzemel a nagy teljesítményű svájci Nestal automata mű. anyagfröccsöntő gép. • Balra: a Bakony—Bosch szerelőszalag, amelyen a 3 M munkamód. szer alapján dolgoznak. (Tóth Sándor felvételei.) A Budapesti Rádiótechnikai Gyár Kecskeméti Gyára az V. ötéves terv idején csaknem megkétszerezte termelését. A gyáregységből közben gyári rangra emelkedett a főként nőket foglalkoztató üzem. Sokan nem |s sejtik egyébként, hogy a szürke, kopott falak mögött — a volt laktanyaépületben — kulturált körülmények között, milyen korszerű gépek, berendezések működnek. A nagy előrelépésről és további célkitűzéseikről beszélgettem Rudasi Károllyal, a gyár igazgatójával. — Valóban a rendkívül gyors fejlődés időszaka volt számunkra az V. ötéves terv — mondotta Rudasi Károly. — A kecskeméti városi párt vb —, amely előtt nemrég adtunk számot eredményeinkről — 1978-ban kezdeményezte, hogy vállalatunk vezér- igazgatósága alakítsa át gyári szervezetté üzemünket. Ez tágabb kereteket, nagyobb önállóságot biztosít részünkre, ugyanakkor a BRG sem járt rosszul, mert mi adtuk a vállalati árbevétel és eredmény mintegy 38 százalékát. — Melyek voltak az V. ötéves tervi főbb célkitűzéseik? — Tervbe vettük, hogy 1980- ban elérjük az 550 millió forintos termelési értéket úgy, hogy a növekedés 75—80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származzon. Emellett erőteljesen fokozni kívántuk exportunkat, növelni a nyereséget, a beruházásokkal pedig bővíteni termelő kapacitásunkat. — Hogyan teljesültek fejlesztési elképzeléseik? — A tervezett 88 millió forintos beruházással szemben 109,3 millió forint értékű fejlesztést valósítottunk meg. A kiadások 66 százalékát — több mint 72 millió forintot — gépek vásárlására fordítottuk. Ezek mind magas termelékenységű automata berendezések, amelyek teljesítménye ötször, tízszer, némelyiké húszszorosán haladja meg a hagyományos gépekét. Vettünk például két Hydromat márkájú sorozatprést, amelyek egyenként tíz hagyományos ex- centerprés munkáját végzik el, percenként több száz alkatrészt készítenek. A műanyagfröccsöntő gépek közül a svájci Nestal automata gépet emelem ki, ez magas technológiai követelmények mellett, nagy pontosságú műanyag alkatrészeket készít. Gondoskodtunk arról, hogy üzembe helyezése óta állandóan három műszakban működjék, s a többi korszerű berendezésünk kihasználtsága is megközelíti a két műszakot. Űj gépeink között van 12 darab hossz- és revorver automata esztergapad, valamint jó néhány automata tekercselőgép. Az alkatrészgyártás mellett még nagy gondot fordítottunk a szerelés célgépesítésére is. Beszereztünk egy Bakony—Bosch szerelőszalagot, amelyen bevezettük a . moz- dulatelemzéses 3 M munkamódszert. Természetesen mindehhez, épületberuházásokra is szükség volt. Korszerűsítettük és 800 négyzet- méterrel bővítettük a műhely- csarnokot. Az új üzemrészben kapott helyet a motorgyártás és a szerszammühely Ezenkívül Kecskeméten új műanyagüzemet, I,akiteleken pedig — a mechanikagyártás bővítésére — szerelőüzemet hoztunk létre. Magasabb szintre emeltük kooperációs kapcsolatainkat is. 1979. január 1-én alapítottuk meg a BRG—móric- gáti Petőfi Tsz Szerelvénygyártó Gazdasági Társaságot, és hasonlót hoztunk létre a celldömölki Háziipari Szövetkezettel. A két társaság az elmúlt évben 400 ezer normaóra teljesítésével járult hozzá gyárunk termelési sikereihez. — Kérem, beszéljen a gyár termelési eredményeiről. — Az V. ötéves terv időszakában. minden esztendőben túlteljesítette tervét a kecskeméti gyár, s 1980-ban — az előirányzott 550 millióval szemben — 590 millió forint árbevételt ért el, összehasonlított áron számolva termelésünk 92,5 százalékkal volt több, mint 1975-ben. Az emelkedés 80 százaléka származik a termelékenység növekedéséből. Eredményeink közé tartozik az is, hogy a korábban Japánból importált magnetofonmotorok helyett, saját előállítású, jó minőségű motorokat használunk. Ebből tavaly 460 ezer darabot készítettünk, s ezáltal 92 millió forint importot takarítottunk meg a népgazdaságnak. Gyári kollektívánk eredményes munkáját tükrözi még több új termék gyártásának megkezdése. 1976-ban' láttunk hozzá a több- csatornás magnófejek, 1977-ben áz MK 27 típusú hordozható kazettás magnetofonok, az SM típusú fogaskerék-meghajtású mechanikák, a DTR telefonüzenet-rögzítő készülékek, a sztereo magnófejek, majd 1979-ben a mechanikák új változata, a pillanat, állj kapcsolóval szerelt készülékek gyártásához. Exporttevékenységünk részaránya 61,1-ről 81,5 százalékra növekedett, ezen belül a tőkés exporté 38 százalékkal. Nyereségterveink túlteljesítése pedig lehetővé tette, hogy dolgozóink átlagbérszínvonala öt év alatt több mint 10 ezer forinttal emelkedjen. — Milyen célkitűzésekkel kezdték el a VI. ötéves tervet? — Lehet, hogy merésznek tűnik a tervünk: létszámnövelés nélkül ismét szeretnénk megduplázni termelésünket. Pontosabban, a jelenlegi 590 millió forintos termelési értékkel szemben el akarjuk érni az 1 milliárd 89 millió forintot. Nemrég írták alá az álA mezőgazdasági könyvhónapra jelent meg Minden februárban megrendezik hazánkban a mezőgazda- sági könyvhónapot. Ennek országos megnyitóját az idén Túrkevén, az első termelőszövetkezéti városban, megyei megnyitóját pedig február 2-án Hartán tartották meg. Gazdag az idei könyvhónap termése, tematikája pedig olyan, hogy a termelés minden ágában segítséget nyújthat az érdekelteknek. A mezőgazdasági szakirodalomnak a szerepe mindig is nagy volt, de a VI. ötéves tervben még inkább megnőtt a jelentősége. Nem véletlen, hogy a könyvhónapra megjelent művek között a kertészeti témájúaknak a kínálata a leggazdagabb. E tervidőszakban a kertészeti termékek fogyasztásának az emelkedésére lehet számítani, s a zöldség-, gyümölcstermesztés fejlesztése a nagyüzemben és a háztájiban nagyobb szerepet kap. A számos új kiadvány közül mindenképpen meg kell említeni dr. Gyúró Ferenc könyvhónapra megjelent munkáját, a Művelési rendszerek és metszésmódok a modern gyümölcstermesztésben című könyvet. A szerző nagy szakmai igényességgel mutatja be a gyümöl- , esősök hagyományos és legkorszerűbb művelésének, az ültetvények metszésmódjának elméleti és gyakorlati tudnivalóit. Az ösz- szcfoglaló munka minden bizony- »nyal nagy érdeklődéssé tarthat számot. Nyéki József szerkesztésében jelent meg a gyümölcstermesztéssel foglalkozó rrtásik könyv, huszonhárom neves szerző munkája. A gyümölcsfajták virágzásbiológiája és termékenyülése a könyv címe, amelynek értékét emeli,dr. Maliga Pál négy évtizedes vizsgálatainak összegezése. A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlatáról jelent meg vaskos kötet, a Zsitvay Attila által szerkesztett hasznos kézikönyv. Huszonegy ismert zöldségtermesztő szakember írta le munkájának tapasztalatait. A mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár sorozatban jelent meg egy új munka az idei könyvhónapra a zöldség- és dísznövény- hajtatás növényegészségügyi kérdéseiről, Budai Csaba—Csölle István műve. A könyvet számos színes kép, ábrázoló tábla teszi teljessé, a gazdag illusztráció Aranyossy Árpád munkája. A konzervgyártásról is jelent meg könyv Ábrahám Tibor szerkesztésében, amely a betakarítástól a csomagolásig minden műveletet részletesen ismertet. Különösen a gyakorlati szakembereknek nyújthat segítséget a mindennapi munkájukhoz. Jó néhány éve már a napraforgó a legnagyobb vetésterületű olajos növényünk. Ennek termesztéséhez, feldolgozásához nyújt megfelelő segítséget a dr. Szendrő Péter szerkesztésében megjelent könyv. A mű részletesen foglalkozik a napraforgó agrotechnikájával, sőt műszaki és közgazdasági kérdésekkel is. Külön kiadvány ismerteti a nagy teljesítményű traktorok, talajművelő gépek üzemeltetésével ösz- szefüggő kérdéseket. Hazánkban is örvendetesen megnőtt a nagy teljesítményű erőgépek száma, Ezek magas termelékenységgel dolgoznak, de jó hatásfokkal akkor működnek, ha előkészítik 'a munkájukat, akkor kevés az üresjáratuk. A fenyőkről és örökzöldekről szól dr. Józsa Miklós könyve, amelyet a házikertek és kiskertek tulajdonosai, művelői haszon- . nal forgathatnak. Második kiadásban jelent itneg a könyvhónapra dr. Kovács Ferencnek az Állathigiénia című munkája. A biológiai környezet védelme sorozatban a kö.nyvhónapra szintén jelentetett meg új művet a kiadó. A könyv címe': Mezőgazdásági termelés és környezetvédelem. Hazápk területén 2149 virágos és edényes virágtalan növényfaj él. Növényzetileg három magassági övét különböztethetünk meg az országban: az erdős pusztákét, a tölgyesekét és a bükkösökét. A növénytakaró mai képe az utolsó jégkorszakot követő időszakra nyúlik vissza, de egyes elemei,' mint például a szelíd gesztenye, a borostyán, a harmadkorból származnak. A jégkorszakot átvészelt növények, mint a bánáti bazsarózsa, a cifra kankalin, a magyar kikerics, a flórának legértékesebb egyedei. Néhány évtizeddel ezelőtt látott napvilágot először a hazai flóra kimagasló tudósának, Já- voika Sándornak az Erdő, mező Virágai című könyve. Azóta a magyar növényvilág atlasza népszerű mű lett, és több kiadásban jelent meg, 100 ezer példányban. Ennek ellenére már egyetlen példányt sem lehetett felkutatni a könyvkereskedésekben. Éppen ezért dicséretes a Natura kiadó vállalkozása, amely a mezőgazdasági könyvhónapra ismét megjelentette dr. Csapody Vera és dr. Csapody István színes rajzaival a könyvet. Az annak idején Erdő, mező virágai című könyv az új kiadásban az Erdő, mező növényeire változott. Ez is jelzi, hogy nem csupán a régi anyagot találja imajd benne az olvasó.' Százhúsz tábláján színes illusztrációk, s ezek között tizenhét táblán a leggyakoribb gyomnövények is megtalálhatók. HÁROMSZÁZ TULAJDONOS KÉRDEZI: \ Villamosítják-e a kecskeméti hétvégi házakat? A Kecskemét, Lenin tér 16. szám alatt lakó Balatoni Sándor több mint tíz éve gazdája egy hétvégi háznak, mely a Halasi út menti, úgynevezett zártkertkör- zetben található. Eddig békésen teltek napjai a kis gazdaságban, ahol zöldséget termel, de mostanában ... — Szinte mindenki öntözi a birtokát errefelé, itt is, ott is működnek nyaranta a motorszlvaty- tyúk, melyek hangja fülsiketítő, így hát szinte mindannyiunkban érett az elhatározás, villanyt kellene ide vezetni, azzal egyszerűbb e művelet elvégzése. Felmértük az igényeinket, elmentünk a tanácshoz, ahol biztattak: semmi akadálya kérelmünk teljesítésének. A terv készítésére már be is fizettük a díjat, most meg arról hallunk, legalább ötezret kell fejenként adnunk, s majd kiderül, lesz-e a dologból valami, vagy sem. Van, aki már kifizette e pénzt, mások elzárkóznak, bizonytalannak tartják az ügyet. Emiatt komoly viták vannak közöttünk, a szócsaták vége a harag. Egyikünk sem tudja, hogy áll valójában a helyzet. Kérem, járjanak utána, mi az igazság a villamosítás körül! A kecskeméti Városi Tanács V. B. műszaki osztályának energiaügyi főelőadója, Szabó Mihály ezeket válaszolta kérdésünkre: — A hétvégi házak elektromos'-1 energia-hálózatba való bekapcsol lásának terve most készül. Előzer. tes felmérés szerint 1 millió 200 ezer forintba kerül a mintegy 15 utcabeli épület villamosítása., Háromszáz családot számolva, egyénenként ötezer forintot sze-. dünk be, s amint- a pénz ősszé-1 gyűlt — e beruházáshoz nem vehető fel állami támogatás —, á kivitelezési münka pár hónapon belül el is kezdődik: Aki viszontf nem óhajt a közösségbe lépni,'; annak tartozását a többieknek" muszáj vállalniuk, az összeget ugyanis szükséges befizetni’ a számlára. Természetesen ezt a' hozzájárulást- az áramot utólag bekapcsoltatóknak is kötelezően előírjuk. A szervezést utcabizal-’ miak végzik,lg ők tájékoztatnak minden egyéb döntésről is. A < villamosítást követően kerül sor' az elszámolásra, s a többletpénzt’ — ha lesz ilyen — természetesen' visszaadjuk, mint ahogy az elő-* leget is visszautaljuk, ha valaki utólag lett fogyasztó: s teljesítet-” te hozzájárulási kötelezettségét.’ A villany az ottani kisgazdaság! termelés fellendítését szolgálja elsősorban, ami végső soron nép- gazdasági érdek is! CIKKEINK NYOMÁN Szervezetten szállítják a tanyai diákokat Lakiteleken December 10-i Sajtóposta rovatunkba^ „Sürgős segítségre van szükség!” címmel a laki teleki külterületeken, Világoshegyen, Kapásfaluban és a környékén lakó szülők égető gondjával foglalkoztunk. Gyermekeik már több mint egy esztendeje — az iskolakörzetesítés óta — járnak a szőkébb lakóhelyüktől öt-hat kilométernyire, vagyis a nagyközség központjában lévő oktatási intézménybe. Minthogy oda-visszauta- zásukról hivatalosan senki nem gondoskodott, a nem mindennapi feladatot jobb híján a szülők vállalták magukra, akik kerékpáron bonyolítják a szállítást. Megírtuk, hogy 1981-ben ilyen célból autóbuszt szándékozik venni a helyi tanács, ám míg erre sor kerül, addig is indokolt legalább ideiglenesen biztosítani az említett tanyai iskolások szervezett utaztatását, melynek érdekében mielőbbi intézkedést sürgettünk. Sorainkra eddig egyetlen illetékestől sem kaptunk választ, s már-már arra gondoltunk, hiába tettük közzé a jogos panaszt, kérelmet, amikor a napokban levelet hozott a posta Lakitelekről. A feladó, Hegedűs Jánosné — a múlt év végén szintén ő értesített bennünket a tarthatatlan állapotokról — örömmel adta hírül: közbenjárásunk eredményes volt, a tanulók rendszeres szállítására ugyanis vállalkozott a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság, mely a tanácsi busz beszerzéséig látja el saját gépjárművével a szállítást. A tény, hogy egy nagyüzem a sokrétű, felelősségteljes és olykor nehéz termelési munkája mellett a közösség egyéb gondjainak megoldásából is kiveszi részét, rendhagyónak tűnő eset, s róla csak a dicséret hangján szólhatunk. A diákutasok és szüleik nevében pedig ezúton köszönjük meg az állalmi gazdaság példás segítségét, s egyidejűleg kifejezzük reményünket, hogy a nagyon várt iskolabusz is rövidesen szolgálatba áll majd az említett külső körzetekben! Intézkedett a posta December 17-én tettük szóvá a kecskeméti peremkerületi lapkézbesítés hiányosságait. Közöltük, hogy Felsőszéktón pontatlanul kapják meg újságjaikat az előfizetők, akiknek panaszát a reklamációjuk ellenére sem orvosolta a postahivatal. Hivatkoztunk a máriavárosiakra is, mert ők szintén hasonló helyzetben vannak, sőt még az is bosszantja őket, hogy a kézbesítő néha a kapu tetején dobja be a küldeményt, melyet hóban, vízben sárban találnak meg a címzettek. Cikkünk végén szervezeti jellegű intézkedéseket — például a nyugdíjasok e munkakörben való napi 2—3 órás foglalkoztatását — javasoltunk. Bírálatunkra a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője, dr. Lénárd László a következőket válaszolta : Felsőszéktón úgynevezett táiin- poutrendszerű kézbesítés van, s abban a körzetben tavaly december 1-ig motorkerékpárral közlekedő postás teljesített szolgálatot.1 A közölt időpont óta gépkocsival. szállítják az ott lakóknak az új-' ságot, s e munkát már másik dolgozónk végzi. A máriavárosi területre beosztottak személye az utóbbi időben gyakran változott, ezzel magyarázható, hogy az ottani postásnak kevés a gyakorlat ta, minek következtében csak részint tud eleget tenni a kézbesítés követelményeinek. A kecskeméti megyei postahivatal a jövőben fokozottabb figyelemmel kíséri és ellenőrzi az újságkézbesítők munkáját annak érdekében, hogy megszűnjenek a panaszok. A jogos észrevételt tevő előfizetőktől ezúton kérek tel* nézést■ a történtekért! Bízunk abban, hogy a szóban forgó peremkerületekben lakók a jövőben idejében és hiánytalanul vehetik kezükbe megrendelt újságjaikat De vajon másutt lesz-e baj a lapkézbesítéssel? Aligha íreagálhatunk e kérdésre az egyértelmű nem-mel, mert hogy be kell vallanunk a tényt az utóbbi időben nem múlt el nap, hogy valamelyik kecskeméti lakos ne kopogtatott volna be ugyanilyen tárgyú sérelemmel szerkesztőségünkbe. Ebből pedig csakis arra következtethetünk, hogy az előfizetési díj ellenében vállalt kézbesítési kötelezettségek- általános betartása még kívánni-, valót hagy maga után a megye- székhelyen. Ahol szerintünk elkelne racionálisabb, átfogóbb intézkedés, olyan, amely nem eseti gyógyírt jelent, hanem garantál-, ná is e fontos munka elvégzését valamennyi körzetben, minden, utcában! Van bőven képeslap Kalocsán, de ... Január 7-én e hasábokon Far'- kas Béla levelezőnk tapasztalatának adtunk helyt, miszerint Ka-, locsán hiába keresett kedvére va-, ló képeslapot. Egyetértettünk véleményével, hogy az illetékesek ezentúl nagyobb gondot fordít^ sanak az ilyen színes kiadványok készíttetésére, forgalmazására. A cikkel kapcsolatban a kalocsai Városi Tanács V. B. termér lés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője, Deák Sándor a# alábbiakról tájékoztatott: A január 28-án megtartott ellenőrzés során megállapítottam’, ez idő szerint bőséges a képeslap- kínálat Kalocsán. A dohányboltokban, az áf ész-áruházban, a papírüzletben és a Háziipari Szőt vetkezet ben összesen mintegy tízezer díszes lap van, melynek só* rában ott a 10 képből álló leporelló is, valamennyi még a múlt évi megrendelésből származik. Ha e jelentős mennyiség gazdag tartalmat, meg kellő színvonalat — művészi kidolgozású fotókra gondolunk — is jelent, elégedettek lehetünk az ellátással Csakhát levelezőnk éppen ez utóbbiakra vonatkozó igényét nem tudta kielégíteni... Az idei turistaszezonban is feltehetően sok. ezer idegen látogat el Kalocsára. Érdekükben mindenképp célszerű volna a kínálatot még választékosabbá tenni! összeállította: Veiket Árpád
