Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 48. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 26. csütörtök Tervegyeztető megbeszélés a közlekedés, a szállítás és a hírközlés megyei fejlesztéséről A megye VI. ötéves területfej­lesztési térvének előkészítése so­rán a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviselői, valamint a megye párt- és ’tanácsi vezetői tegnap tervegyeztstő megbeszélést tartottak. A KPM tárgyaló kül­döttségét Klézl Róbert miniszter- helyettes vezette. A vendégeket Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára, és Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese fogadta a megyei párt­bizottság székházában. A tárgyaló felek szakemberek bevonásával áttekintették az V. ötéves terv ágazati feladatainak területi végrehajtását. Ivíegálfapí- tották, hogy a középtávú tervidő­szak fejlesztési és szolgáltatási el­képzelései nagyobb részben meg­valósultak. A vasútfejlesztés te­rületén legnagyobb eredmény a vasútvillamosítási tervek túltelje­sítése, a Budapest—Kiskunhalas— Kelebia vonal mellett a Cegléd— Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas vonalszakasz üzembe helyezése, Tovább fejlődött, korszerűsödött a megye közúthálózata. Részben ja­vultak a hírközlés feltételei is, el­sősorban telefonkonténerek alkal­mazásával. Növekedtek a vasúti és közúti áru- és személyszállí­tás teljesítményei. A megye vezetői az eredmények mellett szóltak azokról a gondok­ról is, amelyek a közlekedés, a szállítás és a hírközlés területén egyre feszítőbb problémákat je­lentenek a lakosság ellátásában és a termelőegységek igényeinek kielégítésében. A VI. ötéves terv további je­lentős fejlesztési célkitűzéseket tartalmaz. Folytatódik a vasút­A beszámoló vitájával folytatódik az SZKP XXVI. kongresszusa Moszkvai idő szerint délelőtt II órakor a központi bizottság és a köz­ponti revíziós bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját szerdán az SZKP XXVI. kongresszusa. A vitában részt vevő szovjet küldöttek mellett szót kaptak a tanács- I kozáson a külföldi kommunista és munkáspártok képviselői is. A sajtóvisszhangokból Ítélve, országszerte és külföldön is nagy érdek­lődés övezi a szovjet kommunisták vezető fórumának munkáját. A Szovjetunió sok városában a párttagok kedden gyűléseken vitatták meg, s biztosították támogatásukról az SZKP KB Leonyid Brezsnyev előter­jesztette beszámolóját.' A Pravda szerda reggeli száma vezércikkben elemezte a beszédet. hálózat korszerűsítése: Még ez év­ben átadják a Kiskunfélegyháza— Szeged közötti villamosított vas­útvonalat. A közúthálózat korsze­rűsítése továbbra is fontos célki­tűzés marad. 1982 végéig elkészül a kecskeméti Halasi úti közúti felüljáró. Tovább folytatódik az M—5-ös autópálya műszaki elő­készítése, kivitelezése. 1981-ben befejeződik az új kecskeméti te­lefon- és postaközpont építése. A közlekedés, a szállítás, és a hírközlés VI. ötéves tervi célkitű­zéseit véleményezve a megye kép­viselői egyéb fontos fejlesztési és szolgáltatási igényekről is tájé­koztatták a KPM küldöttségét. Hangsúlyozták a körzeti pályaud­varok fejlesztésének szükségessé­gét, első helyen a kecskeméti alsó­pályaudvar korszerűsítésének fon­tosságát. A közúthálózat fejlesz­tésénél sürgették egyes átkelési szakaszok rendezését, az M—5-ös autópálya kecskeméti elkerülő szakaszának kiépítését. Feladat­ként jelölték meg az új bajai Du- na-híd építését. A vasúti és köz­úti személyszállítás fejlesztése, kulturáltságának növelése- ugyan­csak fontos a jelen tervidőszak­ban is. A postafejlesztésnél az ál­talános korszerűsítési célok ^tel­lett kiemelték a városok növekvő gondjait, és újabb konténerköz­pontok telepítését javasolták. A program ágazati tanácskozás keretében folytatódott. A KPM területi szervezeteinek vezetőivel Klézl Róbert miniszterhelyettes ismertette az ágazat legfontosabb megyei célkitűzéseit, a következő évek főbb feladatait. S. B. A kongresszus szerda délelőtti ülésén Vlagyimir Scserbickij el­nökölt. Elsőnek a mandátumvizs­gáló bizottság jelentését terjesz­tette elő Ivan Kapitonov, a köz­ponti bizottság titkára, a man­dátumvizsgáló bizottság elnöke. Mint elmondotta, a kongresszus előkészítésében több mint 17 millió kommunista vett részt. Mintegy másfél millió pártcso­portban és alapszervezetben tar­tottak beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűlést, 4569 területi­városi pártkonferenciát, 14 köz- társasági pártkongresszust ren­deztek meg, ahol újjáválasztották a pártvezetőségeket és megválasz­tották a küldötteket a pártkong­resszusra. Ezeken a magasabb fo­kú párttanácskozásokon több mint 1,8 millió delegátus vett részt, 85 ezer felszólalás hangzott el. Ivan Kapitonov beszámolója után a következők szólaltak fel: Anatolij Alekszandrov akadémi­kus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke; Szergej Medunov, a krasznodari határte­rületi pártbizottság első titkára; Borisz Jelcin, a szverdlovszki te­rületi pártbizottság első titkára; Cservjakov, a kirovi területen ■lévő „Putylenyina” nevű kolhoz elnöke. A hazai felszólalók után a kül­földi delegációvezetők közül elő­ször három ázsiai ország kommu­nistáinak küldöttei köszöntötték a kongresszust. Kaysone Phom­Követik a jó példát Helvécián 3. oldal Fiatalok a bajai járásban 3. oldal Kisiparosok segítik a szolgáltatást 4. oldal Követésre érdemes kezdeményezések Dunavarsányban Brávók 4. oldal 5. oldal Bács-Kiskun megye műemlékei 5. oldal Sport — A mi otthonunk 7. oldal Az egészségügyi és szociális ellátásról tárgyalt Kecskemét város Tanácsa Kecskemét város Tanácsa leg­utóbb 1973-ban tárgyalta a vá­ros egészségügyi helyzetét és dön- - tött azokról a teendőkről, ame­lyektől fejlődést remélhettek. Az akkor született határozat vala­mennyi célkitűzése azóta megva­lósult, sőt az elmúlt nyolc év alatt ■további — akkor még előre nem látható — fejlődés is bekövetke­zett. így summáz bevezetőjében az a megyeszékhely egészségügyi és szociális ellátottságának helyze­tét összegző jelentés, amelyet a ta­nács testületé elé tegnap terjesz­tett a végrehajtó bizottság. A legfontosabb változást az egészségügyi intézmények integ­rációjának tnegvalósítása jelen­tette, melyet az tett teljessé, hogy tavaly a városi tanács vezetése hozzájárult ahhoz, hogy a kecs­keméti állampolgárok orvosi alap­ellátását szolgáló intézmények át­kerüljenek a megyei tanács kór­ház-rendelőintézetéhez. Így va­lósulhat meg az az .egységes szak­mai és gazdasági irányítás, amely alapja a progresszív betegellátás­nak, a korszerű, magas színvonalú új egészségügyi szemlélet kiter­jesztésének. Lényeges volt a gyógyításban használatós orvosi műszerek, be­rendezések munkába állítása is. Ma már a város valamennyi ren­delője rendelkezik az előírt alap­műszerekkel, ezen felül a bel­gyógyász szakorvosi képzettségű körzeti orvosok négy rendelőben EKG-készülékeket használhatnak. Az ügyeleti ellátás feltételeinek javítását szolgálta a munkarend átszervezése. Az esti forgalom zsúfoltságának csökkentésére 18- tól 21 óráig még egy ügyeletes orvost állítottak munkába. Az idén mór a gyermekorvosok készenlé­ti ügyeleti beosztása is elkészült, s lehetővé vált, hogy az ügyele­tes orvos bármikor szakmai segít­séget kérhessen. Az ügyeleti in­tegráció feltétele a korszerű kom- munikális rendszer kiépítése, eh­hez az URH rádiótelefon-össze­köttetést kellene megteremteni. A gondozási munka általánossá tétele érdekében, egységes mun­karend készül. A jelenlegi álla­potot figyelembe véve előrelátha­tólag három évre van szükség ahhoz, hogy Kecskemét valameny- nyi lakója a betegség megelőzését szolgáló gondozásban részesülhes­sen. A jelenleg kiépített körzeti or­vosi hálózat a munkafegyelem javításával, a szakmai munka színvonalának növelésével meg­felelő ellátást tud nyújtani. A VI. ötéves tervidőszakban öt új kör­zeti orvos munkába állítása szük­séges, elsősorban az új lakótelepe­ken. A jelenleg működő 14 gyer­mekkörzeti orvos 23 ezernél több fiatal ellátásáról gondoskodik. A következő tervidőszakban három új gyermekkörzet kialakítását ter­vezik. Az idén nyáron átadásra kerülő új széchenyivárosi felnőtt- és gyermekrendelő csökkenteni fogja a jelenlegi zsúfoltságot. A szóbeli kiegészítés, a hozzá­szólások, illetve azok megválaszo­lása után a testület elfogadta azt a határozati javaslatot, amely főbb vonalakban meghatározza az egészségügyi és szociális el­látás tennivalóit a következő öt esztendőre. A tanácsülés ezután bejelenté­sekkel folytatódott. Elsőként dr. Mező Mihály tanácselnök, Putno- ki Istvánnénak, Gál Margitnak és Székely Jánosnak, a lakásügyi társadalmi bizottságban kifejtett eredményes munkálkodásáért Ki­váló Társadalmi Munkáért elis­merő oklevelet adott át. Kecskemét város Tanácsának ülése interpellációkkal ért véget. vihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság miniszterel­nöke többek közöt hangsúlyozta: „A laoszi népnek, a népi forra­dalmi párt vezetésével sikerült legyőznie a haladás ellenségeit. Országunk a szocialista építés út­jára lépett. Még nehéz és bonyo­lult harc áll előttünk, de meg­győződésünk, hogy a szocializmus zászlaja alatt, nemzeti egységünk­re támaszkodva, szilárd szövet­ségben együttműködve a Szov­jetunióval és a többi szocialista országgal, magabiztosan halad­hatunk tovább a szocialista építés útján.” Jumzsagijn Cedenbal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt főtit­kára, a mongol nép üdvözletét tolmácsolta. A többi között fog­lalkozott azzal, hogy az elmúlt időszakban tovább szilárdult a szocialista közösség országainak egysége, testvéri barátsága, együttműködése. Kiemelte, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt a haladásért vívott harc részének tekinti a maóizmus, a pekingi ve­zetés nagyhatalmi sovinizmusa el­leni harcot. Li Dzong Ok, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága poli­tikai bizottságának tagja szólt arról, hogy a Népi Demokratikus Koreában most meggyorsítják, kiszélesítik a szocialista építő- munkát. Tovább harcolnak az or­szág békés egyesítéséért. Ezután SB • Kádár János az SZKP XXVI. kongresszusa szünetében a küldöttek között. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Avguszt Vossz, a Lett Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára és Georgij Mar­kov, a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének elnöke szólt a vi­tához. Ezt követően Dusán Dragosza- vac, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének titkára tolmácsolta pártja üdvözletét, szólt arról, hogy a forradalmi mozgalom ta­pasztalatai megmutatták, hogy a célok elérésének útjai különböz­hetnek. Napról napra bebizonyo­sodik, hogy milyen nagy jelentő­sége van minden haladó erő szá­mára a függetlenség, az egyen­jogúság, a be nem avatkozás el­veinek, a pártok önállóságának. Enélkül nem lehet elképzelni az önkéntes nemzetközi együttmű­ködést és a szolidaritást, a mun­kásmozgalom, a forradalmi moz­galom és a nemzeti felszabadító mozgalom együttműködését. A JKSZ ezen az alapon fejleszti si- ' kérésén együttműködését számos párttal. A délelőtti ülés utolsó felszóla­lója Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára volt. Hangsúlyozta: pártjuk szorosan együttműködik testvérpártjaival, mindig aktívan szolidáris — kü­lönösen a nehéz órákban — más országok pártjaival, munkásmoz­galmával, népével. A délutáni ülésen Gyinmuha- med Kunajev, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Ka- zah Komunista Párt Központi Bizottságának első titkára elnö­költ. A vitában a következő kül­döttek szólaltak fel: Anatolij Szurovcev, a moszkvai 1. sz. ház­gyár vezetője; Turddkuh TJszúba- lijev, a Kirgiz Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára; Alekszandr Sokin, a Szov­(Folytatás a 2. oldalon.) Nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági építőszervezetek Jászszentlász- lón négy évvel ezelőtt avatták fel azt a hat­van személyes óvodát, amelyet társadalmi ösz- szefogással épí­tettek fel. 1977. februárjában kezdték el az alapozását, s ugyanabban az évben már bir­tokba is vehet­ték a kisgyer­mekek a vado­natúj napkö­zit. Az építő1 mesteri és a szakipari mun­kát a helyi, va­lamint a szom­szédos móric- gáti termelő-1 szövetkezet dob gozói végezték el példásan össze­hangolt tevékenységgel. Egy másik termelőszövetkezet szakmunkásai Nyárlőrincen épí­tettek óvodát pár hónapos határ­idővel, Kecskemét—Talfája tanya- központban a Törekvés Tsz bri­gádja épített lakótelepet. Város­földön az 5. számú főútvonal bal oldalán a Dózsa Termelőszövetke­zet, az út jobb oldalán pedig az állami gazdaság lakótelepe húzó­dik. Mind a kettőnek ,egy-egy mezőgazdasági nagyüzem építő­szervezete a kivitelezője. Az állami gazdasági vagy ter­melőszövetkezeti épitőbrigádok a mezőgazdasági üzemek megalaku­lásával szinte egyidőben jöttek létre Bács-Kiskun megyében. Szükség volt rájuk kezdettől fog­va, hiszen az állami építőipar a nagy leterheltsége miatt az el­múlt két évtizedben kisebb mun­kákat, különösen faluhelyen, alig vállalt. Néhány település ipari szövetkezetétől eltekintve, a fa­luban vagy a tanya világban álta­lában nincs más építőszervezét csak a termelőszövetkezeté vagy az állami gazdaságé., Kezdetben kukoricagórékat, gépszíneket, majd juhhodályokat, ólakat építettek. Később már sza­kosított állattenyésztő telepek, magtárak, terményszárítók kivi­telezésére is vállalkoztak. Kecs­keméten a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz szakmunkásai építet­ték fel néhány hónap alatt a kö­zös gazdaság gabonafogadó állo­mását, terményszárítóját, mert a kivitelezésre felkért cég két éves • Házi kivitelezésű műhelyben javítják a gépeket a Kalocsai Állami Gazdaság szerelői. határidőre vállalta volna el a munkát. A megyei tanács mezőgazdásá­gi és élelmezésügyi osztálya a kö­zelmúltban összegezte az V. öt­éves tervben végzett mezőgazda- sági beruházás eredményeit. A mezőgazdasági építőszervezetek 1976—1980 között évente hétszáz— kilencszáz millió forint értékű munkát végeztek el,' s nélkülük megvalósíthatatlanná vált volna minden olyan terv, amely építé­si, szerelési tevékenységgel füg­gött össze. Jóllehet a mezőgaz­dasági építő szervezetek műsza­ki felszereltsége nem éri el az állami építőiparét, az egy dol­gozóra számított teljesítményük azonban esetenként meg is ha­ladja. Ennek az eredménye töb­bek között, hogy a tervidőszak összes mezőgazdasági beruházá­sának a 90 százalékát tudták el­végezni a szövetkezeti és állami gazdasági épitőbrigádok. Munkájukat a legtöbb gazda­ságban felsőfokú végzettségű szakember irányítja. A középfokú képesítésűeknek pedig általában több évtizedes'gyakorlatuk van a mezőgazdasági1, a falusi építkezé­sekben. A beruházások kivitele­zésénél a műszaki ellenőri teendő­ket az AGROBER vagy szakipari vállalatok szakemberei látják el, akiknek módjukban áll összeha­sonlítást tenniük a mezőgazdasá­gi építőszervezetekben dolgozók és más vállalatok munkájának minősége között. A szövetkezeti, állami gazdasági épitőbrigádok' érdekeltek abban, hogy a vető­magüzem, a magtár, a takarmány­keverő, a baromfikeltető és más létesítmény idejében elkészüljön, a követelményeknek megfeleljen. A zsebük bánja meg, ha a termény épület híján a szabadban tönkre­megy, vagy az állatenyésztő te­lep kivitelezése elhúzódik, és a tervezett termelési értéknek csu­pán a töredékét tudja abban az évben teljesíteni az ágazat. A mezőgazdasági építőszerve­zet nélkülözhetetlen része Bács- Kiskun megye építőipari kapacitá­sának. Az utóbbi években a be­ruházási korlátozás miatt ugyan kevesebb új munkába kezdhetnek. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése óta eltelt két évtized alatt megvalósított létesítmények, gaz­dasági épületek azonban karban­tartásra, felújításra szorulnak. A termelési szerkezet módosítása mi­att esetleg át is kell alakítani egyiket, másikat. Senki sem vég­zi el ezt a munkát az állami és szövetkezeti gazdaságban olyan gyorsan, és olcsón, mint éppen a nagyüzem saját építőszervezete. A VI. ötéves terv lakásépítési programjának teljesítésében is megvan a teendőjük a mezőgaz­dasági építőszervezeteknek. Mun­kájuk 15—20 százalékát eddig is a külső megrendelések teljesítése kötötte le a faluban, a külterü­leten, vagy a városokban. A he­lyi tanácsok megbízásából végez­tek el fontos munkákat. A kö­vetkező években is lehetséges a foglalkoztatásuk nemcsak a köz- intézmények, hanem a családi Otthonok kivitelezésében is. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom