Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 18. TUDOMÁNY - TECHNIKA Utat fektet maga előtt Sáros, nehéz terepen vitatha­tatlanul legkönnyebben mozog­nak a lánctalpas járművek. Jel­lemzőjük, hogy a jármű súlyát hordó futókerekek lánctalpakon szaladnak, tehát mintegy utat fektetnek maguk előtt; az ilyen járművek terepjáró képessége te­hát kiváló. Kitűnően beváltak a mezőgazdaságban a lánctalpas traktorok, de alkalmazzák vonta­tókhoz, földgépekhez és termé­szetesen a hadseregek páncélos járműveikhez. A lánc nagy felfekvő felületén alacsony fajlagos talajnyomás ér­hető el. A lánctalp a lánctagok­ból és az őket összekapcsoló lánccsapszegekből áll. A láncta­gok kemény, egyszersmind szívós anyagból készülnek, sima, bordá­zott vagy gumibetétes kivitelben. A futómű többi része a láncfe­szítő és láncvezető kerék. A lán­cot a láncmeghajtó kerék hozza mozgásba. A futógörgőkön ke­resztül a jármű egyenletesen ter­heli a lánctalpat, amely a terhe­lést a talajon még egyenleteseb­ben osztja el. A nagyszámú, sú­lyos és ötvözött anyagú alkatrész, bői készülő futómű előállítási ára két-háromszorosa a kerekes fűtö­tt Üj típusú (ETC—252) lánctal­pas szovjet árkolő exkavátor, amely a plovdivi nemzetközi vá­sáron aranyérmet nyert. műveknek, élettairtama viszont lé­nyegesen rövidebb. Az építőipari gépek sima járófelülettel készül­nek, ami nem teszi tönkre az utók burkolatát, ezért közutakon is használhatók. A széles, nagy felületű láncokon a talajra nehe­zedő fajlagos gépsúly annyira ki­csiny, hogy a talajt még csak nem is tömöríti. Az általában használt lánctal­pas munkagépek súlya 20—25 ton­na, sebességük tömörgumis kere­keken óránként 50—80 kilométer. Kanyarodásukhoz rendkívül nagy teljesítmény szükséges, a vezető általában botkormánnyal irányít­ja a járművet. A jobb és bal ol­dali fordulási iránynak megfelelő két kézikar a vezető előtt van el­helyezve. Forduláskor a motort működtetni kell, sőt a nehéz, 35—50 t-s járművek fordulásá­hoz a motor maximális teljesít­ménye szükséges. A kanyarodás elve, hogy a külső oldali láncke­reket a motor hajtja, a belső ol­dalt- fékezi. Műkincsek védelmében mái 11 ““« Az Egyesült Nemzetek kulturá­lis, nevelésügyi és tudományos szervezete, az UNESCO riadót fújt: harcot kell indítani az afri­kai népek kulturális örökségének a fosztogatása ellen, s általában is véget kell vetni a nemzetek kulturális értékeivel való üzérke­désnek. Sajnos, a műkincseknek kiala­kult egy illegális világpiaca: gaz­dag gyűjtők mesés összegeket fi­zetnek egy-egy ritkaságért, még akkor is, ha a műkincs esetleg lopott. Nemrégiben állapította1 meg a múzeumok nemzetközi ta­nácsa, hogy az afrikai műtárgyak értéke ugrásszerűen emelkedik. Nehezíti a műkincsek védelmét, hogy az afrikai országok határai általában ellenőrizhetetlenek. Mi­vel az egykori gyarmatosítók' ön­kényesen húzták meg a határvo­nalakat, a mesterséges határ mindkét oldalán ugyanaz a törzs él. A tettenért csempész mindig azzal védekezhet, hogy a darab nem a határ túlsó oldaláról szár­mazik. Ilyen körülmények között tt Afrikai műtárgyak gyűjte­ménye. törvényeket tucatszámra hozhat­nak, de a határok ellenőrizhetet­lensége miatt ezek nem vezetnek eredményre. Célravezetőbb lehet a műkereskedelem ellenőrzése; de talán legsokatigérőbb v az afrikai tömegek felvilágosítása művészeti és- kulturális kincseik értékéről. Az európai és amerikai álla­mok közötti forgalomra az UNES­CO egy 1970-es konvencióját kell alkalmazni. Ez a nemzetközi meg­állapodás előírta, hogy a jelen­tős kulturális értéket képviselő műtárgyak számára „útlevelet” kell kiállítani. Ezeknek az okmá­nyoknak a segítségével könnyen megállapítható, hogy vajon tör­vényesen hagyta-e el egy mű­tárgy azt az országot, ahol készí­tették. Eddig 43 ország csatlako­zott a konvencióhoz, csak az a baj, högy éppen a legtöbb mű­tárgyat importáló tőkés országok ,nem ismerték el magukra nézve kötélezőnek az előírásokat. Benzin - fenyőből A szakemberek azt már régeb­ben megállapították, hogy az USA déli részén honos ún. északi szurok­fenyő (Pinus rigida) olykor folyé­kony gyantát, oléorezint termel, amelyből terpentin vagy benzin is nyerhető. Az oleorezin termé­szetes mennyisége azonban cse­kély, a feldolgozása nem kifize­tődő. Egy floridai kutató most felfedezte, hogy a paraguat nevű gyomirtószer hatására a fenyők nagy mennyiségben termelnek oleorezint. Ha a fa törzsét para- guattal bekenik, akkor hat hó­nappal később a kéreg alatti rész, az üres háncs 40 százalékban oleorezinnel telített lesz. A szá­mítások szerint ilyen módon évenként több mint négymillió tonna oleorezint lehetne előállí­tani az USA-ban. A FÉMMUNKÁS VÁLLALAT KECSKEMÉTI GYÁRÁBAN Felkészültek Magunk mögött hagyva az V. ötéves tervidőszakot, most minden munkahelyen jó alkalom nyílik a visszapillantásra, illetve arra, hogy levonják az elmúlt öt esztendő tanulsá­gait, összegezzék az elért eredményeket, felmérjék a hiá­nyosságokat, a pótolnivalókat. Mindaz természetesen nem öncélú vizsgálódás, hanem népgazdasági érdekeket szolgál, hiszen a pontos felmérés nélkülözhetetlen eszköze a tovább­lépésnek, az előrehaladásnak, a reális tervek elkészítésének. Erről, vagyis az el­múlt öt esztendő alatt elért eredményekről, s ennek alapján a továb­bi feladatokról beszél­tervük megvalósítására gettünk Horváth Já­nossal, a Fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyárának igazgatójával. Határidőre — Visszatekintve az elmúlt kö­zéptávú tervidőszakra, mit tart legjelentősebbnek a kecskeméti gyár tevékenységében? — Az elmúlt öt esztendő alatt másfél milliárd forint értékű ter­méket exportáltunk, s ez egyedül­álló eredmény a kecskeméti gyár történetében. Nyomban hozzáte­szem azt is, hogy partnereink igényét minden alkalommal ha­táridőre, a kért ütemben teljesí­tettük — jó minőséggel is. Ez utóbbit azzal is bizonyítani tu­dom, hogy egyszer sem kaptunk bírálatot, de annál több dicséretet a minőségi munkánkért. A kecs­keméti gyár dolgozói büszkék le­hetnek erre. — Elsősorban hová exportálták termékeiket? — Már a IV. ötéves tervidő­szakban is szállítottunk vasszer­kezeteket a Szovjetunióba, az NDK-ba, s ezeket a korábbi kap- rsclatainkat is megtartottuk az V. középtávú tervidőszakban is. De mindemellett jelentősen növeltük a tőkés országokba irányuló ex­portunk körét, ígv például Svéd- pírzágba Volvo-vázakat szállítot­tunk és különböző vasszerkezete­ket készítettünk az NSZK-nak, Iraknak, Líbiának, Algériának. — Az elmúlt öt év alatt mi­lyen belföldi megrendeléseket kaptak? — Elsősorban a kormány által kiemelt beruházásokat segítettük. Gondok A kiemelt beruházások között megemlítem a Paksi Atomerőmű, a Bélapátfalvi Cement- és Mész- mű, a Skála II. Áruház, a Salgó­tarjáni Síküveggyár, a Hejőcsa- bai Cementmű, a gyulai s a szek­szárdi Húskombinát, a BKV-szo- ciális központ építéséhez szállított vasszerkezeteket. S nem utolsó­sorban említem meg azt, hogy Bács-Kiskun megyében a solti adóhoz, az új kecskeméti postá­hoz, a megyei kórházhoz és gyer­mekintézmények építéséhez ké­szítettünk elemeket. Az elmúlt öt év alatt gyárunk termékkibocsátó képessége majdnem megkétszere­ződött. — Mi tette ezt lehetővé? — A sorozatgyártás. Az elmúlt öt év alatt elért eredményeink egyik lényeges alapja volt az új gyártósorunk létrehozása. — A középtávú tervidőszakban elért eredmények egyben azt is jelzik, hogy növekedett a dolgo­zók jövedelme. Mennyivel? — Az elmúlt öt év alatt dolgo­zóink jövedelmének növekedése meghaladta a 30 százalékot. Ez igen jelentős eredmény, bár en­nek ellenére az elmúlt években 300 dolgozó ment el a gyárból, te­hát lényegesen csökkent a mun­káslétszám. — Miért? _ | — Sok a bejáró dolgozónk. Kö­zülük többen megunva a környe­ző falvakból való ingázást, ott­hon, a termelőszövetkezetek mel­léküzemágaiban vállaltak mun­kát. A munkáslétszám csökkenése nagyon nagy gondot okoz, de még így is megfelelt a követelmények­nek a gyár kollektívája. Dicséret — Ez valóban így van, hiszen az elmúlt öt év alatt egymás után négy alkalommal elnyerték a Ki­váló Gyár kitüntető címet. — Bízunk abban, hogy az 1980- ban elért eredményeink alapján ötödször is megkapjuk a megtisz­telő címet. — A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára különösen jól. eredményesen zárta az V. ötéves tervidőszak utolsó évét. — Igen. A tavalyi tervünk 566 millió forint volt. Ezt év közben 8 millióval növelték. Mindent megtettünk, hogy a tervnek ele­get tudjunk tenni. Dolgozóink lelkiismeretes, felelősségteljes munkát végeztek. Dicséret illeti őket! — Eddig elsősorban a gyár eredményeit ismertette. Beszéljen a nehézségekről is. — Már említettem, milyen problémád okozott a létszámcsök­kenés. De gonduhk az is, hogy nem megfelelő körülmények kö­zött dolgoznak brigádjaink, vagy­is nincs anyagi fedezetünk a munkakörülmények javítására. Biztosíték — A jövőben tudják e fokozni eredményeiket ? — A gyár vezetősége már a korábbi években készült a VI. öt­éves tervidőszakra, ezen belül természetesen az idei évre. Piac­kutatásokat végeztünk. Lényege­sen növeljük tőkés exportunkat. Jelenleg tárgyalunk a szerződés­kötésekről. Eddig már három nagy munkát kaptunk. A hazai beruházások közül kiemelem: 50 millió forint értékű acélszerkeze­tet szállítunk az épülő szolnoki papírgyárhoz, a budapesti Krisz­tina körúti crossbar elkészítésé­hez 40 millió forintos megrende­lést kaptunk, s a dunaújvárosi konverteres acélmű kialakításá­hoz 50 millió forint értékű ter­méket szállítunk. Tehát nyugod­tan, biztosan kezdhetjük az 1981- es évet, illetve a VI. középtávú tervidőszakot. ' Bízom a gyár kollektívájának erejében, lendületében. Minden bizonnyal a jövőben is eredmé­nyesen helyt tud állni a kecske­méti gyár. Dolgozóink eddig ma­radéktalanul eleget tettek a fel­adatoknak, ez jó biztosíték továb­bi teendőik ellátásához, teljesíté­séhez. T. L. SZAKSZERVEZET A Az 1949 januárjában alakult kis­kunfélegyházi Lenin Termelőszövet? kezeiben az utolsó évtized jelentős változást hozott, amit a hatszor el­nyert Kiváló Szövetkezet kitüntető cím is bizonyít. Az V. ötéves terv­időszakban alapvető célkitűzéseiket megvalósították. A szövetkezet fő profilja az állattenyésztés. Ennek érdekében sikerült a takarmányter­mő növényeket nagymértékben el­terjeszteni. A szántóterületről — töb­bek között — hektáronként 5,5 ton­na búzát takarítottak be az elmúlt esztendőben, de jó eredményt hozott az 1500 hektár kukorica is, valamint a 650 hektáron termelt zöldborsó. Az állandó foglalkoztatás miatt MEZŐGAZDASÁGBAN négyszáz—négyszázötven fő 4öH&0?ik a kiegészítő; üzemekben, amelyek '46 százalékkal túlteljesítették az elő­irányzatot. Nem panaszkodhatnak a szövetkezet dolgozói, hiszen a bruttó jövedelem a tervezett duplájára — 33,1 százalékkal — nőtt. A közös gazdaság árbevétele 1975-ben 290 millió forint volt, míg a tervidőszak végén 470 millió forintot könyvel­hettek el. Az elmúlt időszak eredményeihez hozzájárult az 1976-ban ötvennégy fővel megalakult szakszervezeti alap­szervezet, amelynek létrejöttével biztosítani akarták a szövetkezeti demokrácia eredményesebb megva­lósítását. Lenin Tsz-ben • A korszerű, fedett gép- javítóműhelyben lényegesen megjavultak a munkakörülmények. Eredményes öt év a kiskunfélegyházi • Összesen 4500 szarvasmarhát gondoznak a félegyházi szövetkezetben/ • Az erdészeti ágazatban dolgozók is könnyebben és kényelmeseb­ben végzik munkájukat. (Opauszky László felvételei) Mint máshol, itt sémi volt köny- nyű a szakszervezeti munka meg­indítása. A szövetkezet szerteága­zó ' tevékenységében foglalkozta­tott dolgozók szervezése új fel­adat elé állította a vezetőket. Minden ágazatban bizalmi cso­portot hoztak létre, amelynek ve­zetője partnere is lett az adott te­rület gazdasági vezetőjének. A szervezeti élet öt évvel ezelőtt elmaradt a kívánalmak­tól. Akadozott a kapcsolattartás a bizalmiak és az üzemi bizottság között. A későn kapott informá­ciókra nehezen tudtak reagálni. Változott a taglétszám is. — Ma már mindez a múlté -4- tudtuk meg Borbély Jánostól, a szakszervezeti bizottság titkárá­tól. — Jelenleg a százhúsz fős szakszervezeti tagságunkat nyolc bizalmi csoportban találhatjuk meg. Igaz, hogy az alkalmazotti dolgozók létszáma ennél nagyobb — főleg az ő érdekeiket képviseli a szakszervezet —, de a széles körben kiépített bizalmihálózat­tal igyekszünk szervezetünket to­vább bővíteni. A munkahelyi közösségeknek fontos szerepük van a kiskunfél­egyházi Lenin Termelőszövetke­zetben. Különösen a szövetkezeti demokrácia érvényesítésében jut szerephez ez a tizenhét csoport, amelynek munkájában a szak- szervezeti tagok is részt vesznek. A jelenleg 7860 hektáron gaz­dálkodó szövetkezetben a szak- szervezet termelést segítő tevé­kenysége már a tervezés idősza­kában megmutatkozik, hiszen a csoportbizalmiak segítségével a dolgozók közvetlenül tudják el­képzeléseiket, észrevételeiket ér­vényesíteni. A szocialista brigád­mozgalomban elért eredmények is tükrözik ezt a munkát. Az elmúlt évben például 37 brigád ötszáz- hatvannégy fővel vett részt a ver­senyben. Kilenc brigád az arany­koszorús, tizennégy az ezüstko- szorús, hét a bronzkoszorús és öt a zöldkoszorús kitüntető címet nyerte, az áprilisi értékeléskor. A versenyszabályzat alapján a díjak átadásakor csaknem 300 ezer fo­rintot fizettek ki a versenyben részt vevőknek. A dolgozók élet- és munkakö­rülményei számottevően javultak az utóbbi években. 1975-höz ké­pest 35 százalékkal növekedett 1980-ban a jövedelmük. Javítot­ta a munkahelyi közérzetet az öt éve működő üzemi, orvosi rende­lő, a hideg, meleg vizes fürdő-öltö­ző, az autóbuszos munkásszállítás. A dolgozók bölcsődés- és óvodás­korú gyermekeinek ■ is megoldó­dott az elhelyezése. Természetes, hogy a gazdasági eredmények csak a technika ro­hamos fejlődésével valósulhattak meg. A korszerű gépek, eszközök kezeléséhez, karbantartásához, javításához magasabb képzettség­gel rendelkező szakemberre van szükség. Ezért már 1977-ben be­fejezték a dolgozók általános is­kolájának kihelyezett tagozatán a dolgozók rendszeres oktatását, mert elérte célját. A kiskunfél­egyházi mezőgazdasági szakmun- káslntézettel közösen szervezett szaívasimarha-tenyésztő szak­munkás tanfolyamot harmlncket- ten végezték el eredményesen. Évente hatan-heten végeznek traktorvezetői tanfolyamot. Ta­valy például huszonnégyen fejez­ték be az ív- és lánghegesztő szakmunkásképző tanfolyamot. Ahhoz, hogy mindez megvaló­sult, és a szakszervezeti bizottság ilyen munkát tudott végezni, szükség volt arra, hogy a párt- és a gazdasági vezetés részéről min­den támogatást megkaptak. Ha tovább fűzzük a gondolatot, en­nek letéteményese a jó kapcsolat a gazdaságvezetés és a tagok, al­kalmazottak között. Cz. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom