Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-12 / 36. szám
VOS«'V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 36. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 12. csütörtök Lázár György Bulgáriába utazott Lázár György, a Minisztertanács elnöke — küldöttség élén — szerda este Budapestről Szófiába utazott. Sztanko Todorov- nak, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Bulgáriában. A küldöttség tagjai: Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János kül- Ugyminisztériumi államtitkár, Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Gábor András ipari miniszterhelyettes, és Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, aki a bolgár fővárosban csatlakozik a delegációhoz. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron . megjelent Aczél György, a * Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá állami életünk több más vezető személyisége. Ott volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A KISZ BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Érdekvédelem a kecskeméti járásban A KISZ-nek kötelessége és joga a többi között az ifjúság érdekeinek képviselete és védelme. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának tegnapi ülésén arra kerestek választ, hogy a kecskeméti járásban hogyan tesznek eleget ennek a feladatuknak az ifjúsági szövetség szervezetei. Az írásos beszámoló elöljáróban statisztikai adatokkal alapozza meg a helyzetképet. A járás aktív dolgozóinak 45 százaléka 30 éven aluli. A 91 ezer 600 lakosból 24100 a fiatal, a KISZ-tagok száma 3311 — 18 község 35 mezőgazdasági, 48 ipari üzemében, illetve kereskedelmi, szolgáltató egységében, valamint 4 középfokú - tanintézetében összesen 122 alapszervezet működik. A moz- giilmi —, s ezen belül az érdek- védelmi — tevékenységet meghatározza továbbá a tanyán élők, az el- és bejárók nagy száma, továbbá az, hogy az üzemek többsége nem önálló, hanem csak telep, gyáregység, részleg, A jelentés szerint a KISZ-ve- zetők többsége csak részben, il- leive egyáltalán nem ismeri érdekvédelmi jogköréi, következésképp nem is tudja érvényre juttatni azt, s amit csinálnak, azt nem tudatosan, hanem ösztönösen teszik. Az érdekvédelmi munka elsősorban egyébként is a jogok érvényesítésére terjed csak ki. a kötelességek teljesítésére nem A hétköznapi munkakörülmények javításával annyiban foglalkoznak, hogy részt vesznek a kollektív szerződés összeállításában. Több alapszervezetben — például Tiszakécskén, a Vegyép- szernél — a munkaügyis fiatalok elbeszélgetnek az új kollégákkal, elmondják a legfontosabb tudnivalókat ' — elterjeszthető , kezdeményezés ! Szorosan az érdekvédelem—érdekképviselet témakörébe tartozik a bérrel, s lakással való foglalkozás is. A kecskeméti járásban felemás a kép. Az újonnan belépők alapbérét a gazdasági vezető egyedül határozza meg, míg az emeléseknél megkérdezi a KlSZ-szervezet titkárát. Ami a lakást illeti: öt év alatt 2864 otthont építettek a járásban, ennek 70 százalékát a 35 éven aluliak. A szakmunkások sokkal rövidebb idő alatt raknak fészket család- junknak, mint az értelmiségiek, akik elég kedvezőtlen kölcsönfel- télelek mellett építkezhetnek. A szövetkezetek, üzemek jelentős segítséget adnak olcsó fuvar, hosz- szú lejáratú hitel biztosításával. A beszámoló további ismertetése helyett inkább a hozzá csatolt., rendkívül izgalmas felmérés összegzésével folytatjuk a helyzet feltérképezését. Az anyag készítői 25 alapszervezetben érdeklődtek. Megállapították, hogy a KISZ-titkárok 32 százaléka soha nem kap meghívást a vezetői értekezletre, ugyanakkor csaknem 50 százalékuk nem számol be tagságának az ott elhangzottakról, s 56 százalékban nem is egyezteti álláspontját előre. A munkahelyi vezetők 28 százalékát — noha erre jogszabály van — az ifjúsági szövetség véleményének ismerete nélkül nevezték ki posztjára. Ezzel kapcsolatosan elhangzott a testületi ülésen, hogy a szakszervezeti bizalmi össze nem mérhető jogkörrel rendelkezik a KISZ-titkár lehetőségeihez viszonyítva (a KISZ-nek a legtöbb esetben csupán egyetértési, illetve véleményezési joga van, míg a szakszervezeti bizalmi akár vétót is • emelhet). Mindössze a megkérdezettek 24 százalékának nem volt összetűzése érdekképviseleti ügy kapcsán, 12—12 százalék a bérezés és továbbtanulás kérdésében vélekedett másként, mint a gazdasági vezető, 40 százalék pedig szociális ügyben gondolkodott másként, mint főnöke. Nagyon érdekes, hogy bár 76 százalék szóvá tette esetleges panaszát, 28 százalékban egyáltalán nem, s 32 százalékban is csak részben kapott orvoslást. Mindennek oka talán az utolsó kérdésre adott válaszokból dérül ki: 36 százaléka a tisztségviselőknek csak részben, 48 százalékuk pedig egyáltalán nem ismeri a KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi jogkörét. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága a hozzászólások után jóváhagyólag elfogadta a jelentést, és a munka javítását szolgáló feladatokat tűzött a járási ifjúsági szervezetek elé. Következő napirendi pontként a KISZ- szervezetek tavalyi párttaggá nevelő munkájáról hallgatott meg tájékoztatót a testület, majd egyéb ügyekkel foglalkozott. B. J. A vasúti személyszállítás egy év alatt sokat javult Bács-Kiskun megyében. Tavaly 950 millió forint költséggel teljes hosszában elkészült a Budapest—Kiskunhalas—Kelebia közti hazai és nemzetközi vasútvonal, villamosítása. üzembe helyezték a biztosító berendezéseket is. Az elmúlt tervidőszak eredménye, hogy 375 millió forint beruházással befejezték a Ceglédről Nagykőrösön, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán át Kiskunhalasra vezető pálya korszerűsítését, s itt is megépítették a felső villamosvezetéket. E nagy összegű beruházások nyomán, 1980. első felétől már nem közlekednek személy- szállító vonatok gőzmozdonnyal, nőtt a sebesség és át lehetett térni a villamos fűtésre. — Milyen további előnnyel járt és jár majd ezután a vasút- villamosítás az utazóközönség számára? — kértünk felvilágosítást Petrák Mihálytól, a MÁV Kecskeméti Körzeti Üzemfőnökségének vezetőjétől. . — Első helyen említem, hogy a mi körzetünkben, ahová — Kunszentmiklóstól, Dunapatajtól, a fél megyét érintve, egészen Szentesig — negyven állomás, 402 kilométer hosszú pálya és egy vontatási telep tartozik, több helyen igen elavult volt a vasúti személyszállítás. Emlékeztetek azokra a mellékvonali, AB-jelű fekete motorvonatokra, amelyeken vaskályhákban szénnel, vagy brikettel fűtöttünk. A salakolás. a söprögetés és a széngáz télen sok kellemetlenséget okozott. Ideje volt tehát, hogy ezeket a kocsikat eltávolítsuk, és a helyükre tágasabb, kényelmesebb, gyorsabb motorvonatokat állítsunk. A mi 402 kilométeres vonalunkra 39 ilyen, BZ-jelzésű piros, három kocsiból álló kis vonatot kaptunk. Ezekkel főként a kis- és nagyközségekből bejáró, illetve az ezekbe naponta visszatérő lakosok utaznak. A kocsikat olajjal fűtjük. A fővonal villamosításának eredményeként Kecskemétről január 5-től számos tehervonaton kívül már'hat személyszállító vonatot is villanymozdony húz Cegléd—Budapest, illetve Kiskunfélegyháza irányába. A Puskin expressz, amely megyénkén is áthalad, mindkét irányban villamosvontatással közlekedik. A hátralévő, Kiskunfélegyháza—Szeged közti pályavillamosítással lehetővé válik, hogy aki Budapestről Szegedre (vagy onnan vissza) akar utazni, mintegy 20 perccel hamarabb érkezhet, a mostani menetrendhez képest. — A kecskeméti nagy állomásra, az átalakítási munkák során, hovatovább alig lehet ráismerni. Mi jót várhatunk ezután? — A nagykőrösi Építőipari Ktsz tovább folytatja az átalakítást. Jelenleg az elektromos vezetékek falba építése van soron. Ezután burkolnak. Majd az állomás középrészének álmennyezetét készítik el a galériás kialakítás céljából. A málházó részleget és a személypénztárakat erre az idő’ re áthelyezzük az épület másik részébe. Az Utasellátó Vállalat három pavilonját, amely már készen van, ideiglenesen jegy- árusításra rendezzük be. 6 Ök viszont már megérkeztek. (Tóth Sándor felvételei) Az állomás előtti tér közművesítése három hónapon belül nemcsak, hogy befejeződik, de május elsejéig a tereprendezést is el akarjuk végezni, hogy a gyalogosok és az autóbuszok zavartalanul közlekedjenek. A- következő ütemben, ez év december végéig, a Rákóczi útig haladnak tovább a mélyépítők. Ekkor kapcsolják egybe .az állo- .más és a megyeszékhely víz- és csatornahálózatát. Ez is az utazóközönség érdekét szolgálja, hiszen az állomás évi 130 ezer köbméter vízszükségletét a két saját kutunkkal már nem tudnánk tovább kielégíteni — hangsúlyozta Petrák Mihály üzemfőnök. K—1 t Kecskeméti felszállók. KÖRZETI ÜZEMFŐNÖKSÉG 402 KILOMÉTERES PÁLYÁVAL Fejlődik a vasúti személyszállítás Bács-Kiskun megyében KORSZERŰ GÉPSOROK A CUKORRÉPA-TERMESZTÉSHEZ Ezer hektárral nagyobb vetésterületen • A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz a répaszelet felhasználásával minden évben nagy mennyiségű silótakarmányt készít. Képünkön: a szövetkezet saját tervezésű betonsilója, fóliával légmentesen lezárva. TARTALMASABBÁ VÁLT A MOZGALOM A kongresszusi munkaverseny eredményei Baján A szövetkezeteknél, vállalatoknál és más munkahelyeken ezekben a napokban értékelik brigádvezetői összejövetelen a kongresszusi és. felszabadulási munkaverseny 1980. évi kollektív teljesítményeit, s megvitatják, hogy a kis közösségek kiérdemelték-e tevékenységükkel azt a brigádjelvényt, kitüntetést, amelyet tavaly megpályáztak. Az egyes települések pártbizottságai már korábban mérlegre tették a munkahelyi nagykollektívák versenyeredményeit. Baján a széles körű elemzés egyik fő megállapítása az volt, hogy az új gazdasági követelményekhez való igazodással tartalmasabb lett a versenymozgalom. Egyre több szövetkezetben1 készül el az 1980-as esztendő számadása. Az ágazati bevételeket, az összegek hovafordításának irányát, ■ módját, felhasználásának eredményét, az egész, évi közps munka gyümölcsét a szövetkezeti mérleg összegezi. A számok kevésbé tükrözik azonban az emberi helytállást, az esetenként éjt nappá tevő munkát különösen a betakarítás idején. Az 1980-as őszön ismét igazolódott, hogy a magas termésátlag elérése még nem minden. A siker akkor teljes, ha a terményt be is tudták takarítani. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz-ben tavaly sem maradt kint termény a határban. A szövetkezet gazdái sokszor térdig érő sárban dolgoztak.. Amikor a betakarító gépek elakadtak, kézzel szedték fel a cukorrépát. A mérleg szerint 34,80 tonnás átlagtermést értek el, és a szövetkezetnek a cukorrépa hektáronként 35 ezer 667 forintos bevételt hozott. Ebben az összegben nincs benne a .répa melléktermékeinek az értéke, amit «évről, évre a szarvasmarha takarmányozásában hasznosít a közös gazdaság. A Béke és Szabadság Tsz-ben a szövetkezet három évtizedes fennállása alatt mindig termesztettek répát. Akkor sem hagyták abba, amikor a különböző szak- igazgatási szervekben arról vitáztak, hogy érdemes-e hazánkban cukorrépával foglalkozni. Az élet azóta bebizonyítja, hogy érdemes, sőt célszerű a kedvező külpiaci helyzetet kihasználni, és fejleszteni az ágazatot. A cukorgyárak eddigi szerződései szerint 1981-ben ismét százezer hektár fölé emelkedik Magyarországon e nyersanyagnövény vetésterülete. A külkereskedelmi szervek korszerű gépsorokat szereztek be, amelyeket a cukorgyárak ajánlására vásárolnak meg a nagyüzemek. Bács-Kiskun megyében a két feldolgozó üzém .körzetében az eddigi szerződések szerint ezer hektárral több cukorrépát vetnek, mint amennyiről 1980-ban a termést betakarították. A gyárak olyan gazdaságok számára, amelyek ezután szerződnek, vagy megemelik az előzetesen előirányzott vetésterületet, hektáronként kétezer forint betakarítási költségtérítést fizetnek. A szolnoki cukorgyár a pótszerződést kötő, a vetésterületüket megnövelő gazdaságoknak hektáronkét 25 tonna répaszelet vásárlására nyújt lehetőséget. Ez főként a szarvasmarhatartó gazdaságoknak segítség a biztonságos takarmány- alap előteremtéséhez. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz is megnövelte szerződött területét. Az idén 250 hektáron termeszt cukorrépát, és vásárolt hozzá egy nagy teljesítményű kombájnt. A sokoldalúan felhasználható gépet többek között más szántóföldi kultúra növényvédelmében is1 alkalmazni tudja. A Bácska és a Duna mellék néhány szövetkezete úgyszintén Herriau típusú gépekkel pótolja az elhasználódott korábbi gépsorait. A műszaki fejlesztésre fordított összegek megtérülnek. A növény számára legalkalmasabb időben és módon lehet majd a répát vetni, a növényvédelmet elvégezni, ősszel a termést betakarítani Tiszakécskén és másutt a szövetkezeti gazdaságokban. K. A. Ismeretes, hogy a december 31- én véget ért verseny a SZOT és KISZ KB felhívása nyomán még 1979 augusztusában kezdődött, és lendületével hozzájárult az éves tervek megvalósításához. Baján 10 ezernél több dolgozó kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Tamás István, a városi pártbizottság politikai munkatársa elmondta, hogy az 1980. évi eredményeket harminchat helyi termelő, gazdálkodó egységnél mérték fel. A vas- és villamosipari üzemekben mintegy 14 millió forintot takarítottak meg ésszerűbb anyag- és energiafelhasználással. Ezen belül 5—6 millió forint volt az a megtakarítás, ami tőkés importanyag hazaival való helyettesítéséből származott. Több . helyen az önmeózás bevezetésével és a selejtmentes termelésre tett vállalások teljesítésével segítették elő a minőség és a hatékonyság javulását. A célszerűbb készletgazdálkodással, a rezsiköltségek csökkentésével és a termelő emberi munka hatékonyságának fokozásával a Ganz Villamossági Művek készülékgyárában 6,5 millió forinttal növelték a gazdálkodás eredményét. Nőtt az exporttermelés, a Vas- és Fémipari Szövetkezetben például 25 százalékkal. A város textiliparában az ütemes kiszállításra, az egyéni teljesítmények növelésére, és a gazdaságos export bővítésére tett felajánlások járultak hozzá a vállalati és a népgazdasági tervek megvalósításához. A FÉKON helyi gyárában éves átlagban 60 fős létszámhiányt pótoltak intenzívebb munkával, jobb szervezéssel. A Finomposztó Vállalatnál a brigádok szorgos munkája segített abban, hogy nőtt a tőkés export, és sikeresen fejezték be az egyébként nehéz esztendőt. Az építő- és faipari üzemekben a munkafegyelem erősítését, az anyaggal és energiával való takarékos gazdálkodóét, és a minőség javítását állították a kongresszusi versenyvállalások középpontjába. Az építők a szerződéses fegyelem és az anyaggazdálkodás területén teljesítettek értékes fölajánlásokat. A faiparban, a Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet 50, a Bácska Bútoripari Vállalat 150 százalékkal bővítette a tőkés exportját. Az ÉPFA Vállalat gyárában a termelés jó ütemét köszönhették a felajánlások teljesítésének. A helyi élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban a takarékosság szerepelt első helyen a vállalásokban. A vízügyi igazgatóság 14, az Augusztus 20. Termelőszövetkezet a tervezettnél félmillió forinttal kisebb anyag- és energiaköltséggel oldotta meg feladatait. A Hűtőipari Vállalat gyárában többek közt javult a gépjármű-kihasználás a verseny időszakában. A város kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozói megfelelő áruválasztékkal és udvarias kiszolgálással tettek eleget felajánlásaiknak. A szolgáltató kollektívák egyéni versenyformákat is alkalmaztak a munka színvonalának emelésére. A közlekedés és hírközlés dolgozói üzemanyagmegtakarítással, a menetrend betartásával és az áruszállítási feladatok hibamentes elvégzésével vettek részt a munkaversenyben. A kongresszusi és felszabadulási versenyt sikeresnek ítélte meg a városi pártbizottság. Keretében sok-sok társadalmi munkát is elvégeztek a brigádok, sokan szerezték meg a második szakmát, vagy képezték magukat politikailag. Az eredmények jobbak is lehettek volna, ha a termelő üzemekben anyag- és alkatrés zbeszerzési gondok, az együttműködési fegyelem lazaságai és egyéb gondok nem hátráltatják a munkát. A verseny szervezésében gyümölcsözően tevékenykedtek a párt- és a tömegszervezeti szervek. Ezeket városi társadalmi aktívahálózat létrehozásával is segítették, amely folyamatosan foglalkozik a szocialista versenymozgalommal. A. T. S.
