Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BAC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 34. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 10. kedd Befejeződött a leszerelési bizottság tanácskozása Bécsben vasárnap befejeződött a biztonsági és leszerelési kérdésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság, kétnapos tanácskozása. Az, Olof Palme, volt svéd kormányfő vezette, tavaly szeptemberben alakult bizottság ezúttal a hadászati támadó fegyverek korlátozása kérdésének, valamint a Bécsben folyó közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások alakulásának szentelte figyelmét. A Palme-bizottság megítélése szerint a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalások sorsa nem csupán a két érintett nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ügye. A SALT-folyamat az egész világot, valamennyi- népet érintő nagy jelentőségű kérdés. Georgij Arbatov akadémikus, sajtóértekezletén kijelentette, hogy ha Washington elveti a három amerikai kormánnyal kidolgozott SALT—2. egyezményt, akkor aligha lehet szó a SALT- tárgyalások folytatásáról. ÁTSZERVEZÉS UTÁN ; * fllR -. ' - - • Korszerűbb üzem lesz a Pamutnyomó halasi gyára S Már az új vetülékcsévélőn • Üjabb gépek kerülnek a helyükre a dorozsmai szerelők keze készítik elő a szövésre a fonalat. nyomán. Az elmúlt év végéig a budapesti gyárhoz tartozott a Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi gyáregysége. A nagy távolság sokszor okozott gondokat a szállításban és a termeléssel kapcsolatos ügyek intézésében. Az ipari átszervezéssel most változott a helyzet, ugyanis a halasi üzemet 1981. január 1-vel a szegedi Pamutnyomóipari Vállalat Textilművekhez csatolták. Az átszervezés több szempontból is kedvező a kiskunhalasi gyáregység számára. A termelési költségek szempontjából például lényeges, hogy a szállítási költségek egyharmadára csökkentek. Nyert a halasi üzem azzal is, hogy a szegedi anyagyár máris gondoskodik korszerűbb felszereléséről. Az eddigi keskeny — 90 centiméter munkaszélességű — szövőgépeket, 160 centiméter munkaszélességű félautomata szövőgépekre cserélik ki. Ezt a munkát folyamatosad fél év alatt végzik el, s a 140 keskeny gép helyére 108 nagyobb termelékenységű félautomata gép kerül, amelyekből egy szövőnő tizenkettőt tud kezelni. Ez pedig a halasi üzem munkaerőgondjait is enyhíti. Eddig 20 új gép került a helyére. A szegediek segítenek nemcsak a szerelésben, -hanem a szövőnők átképzésében is. A halasi gyáregységben egyébként ágyneműanyagot készítenek svéd megrendelésre. s a szélesebb anyag keresettebb is a külföldi piacokon. N. O. • Itt már az új gépeken folyik a munka. (Pásztor Zoltán felvételei) Művelődési programok a nagyközségekben A nagyközségi rang- egyebek között arra is kötelez, hogy a közönség igényeinek megfelelő és azt formáló, színvonalas rendezvényekkel töltsék ki e településeken a közművelődési programokat. A megye nagyközségeiben, vagy legalábbis azok többségében, e kívánalomnak hosszú évek óta igyekeznek eleget tenni a kulturális élet helyi irányítói, szervezői. Ezt bizonyítja egyebek között az a tény is, hogy a kifejezetten helyi jelentőségű közművelődési eseményeken, eseménysorozatokon kívül megyei vagy járási szintű — a kulturális és művészeti élet tágabb szféráiba betekintést nyújtó — rendezvényeknek is gyakorta otthont adnak nagyközségeink'. így lesz ez az idén is. Sok színvonalas irodalmi, zenei, népművészeti és más rendezvényt „importálnak” egész éven át. Több megyei > rendezvény házigazdája lesz Lakitelek. A nagyközség művelődési házában mutatkoznak be márciusban Kiskunság és Bácska vidék legjobb népi énekesei. A Kórusok Országos Tanácsának megyei szervezete és a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ ugyanitt rendezi meg májusban a nepdalkörök és citer-azenekarok minősítő versenyét, júliusban pedig a „Népzene tábortűznél” című tőserdei folklórműsorra küldenek meghívókat. Lajosmizse ad otthont az úttörő-fúvószenekarok tervezett márciusi ■ megyei találkozójának. Kunszentmiklós nagyközség programját gazdagítja a költészet napjának megyei ünnepsége, amelyre április tizenegyedikén kerül sor a helyi művelődési házban, a megyei könyvbarátbi- zottság rendezésében. Izsákon egy nappal később, április' tizenkettedikén a megye legjobb díszítő- művészeti szakköreinek munkáiból nyitnak majd kiállítást. A megye zenetanárainak hagyományos hangversenyét április közepén Kiskunmajsán rendezik. Tiszakécskén, mint minden évben, az idén is jelentős eseménynek számít majd a nyári képző- művészeti alkotótábor, amely a program szerint julius közepén nyílik, s az ehhez kapcsolódó tárlat, amelyet az egy hónapon át ott élő művészek münkáiból rendeznek. Ősszel ebben a nagyközségben rendezi meg a Megyei Művelődési Központ a tizenharmadik Bács-Kiskun megyei fotó- kiállítást. A járási szintű események közül megemlítjük az általános iskolai énekkarok kalocsai járási találkozóját, amelyet áprilisban Dunavecsén, a kiskunhalasi járás népdalköreinek bemutatóját, amelyet májusban Jánoshalmán rendeznek. E csupán példaként felsorolt nagyobb rendezvényeken kívül a legtöbb nagyközség közművelődési programját képzőművészeti események is gazdagítják. R. M. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR A MEGYÉBEN Egyeztető tárgyalás, tanácskozás Kecskeméten A megyei tanács elnökhelyettese részletesen elemezte az 1980- as év munkáját meghatározó körülményeket. Utalt az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i határozatára, a Minisztertanács 1979-es ülésére, amelyen Bács-Kiskun megyét beszámoltatta a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetéről, fejlesztési feladatáról. Ezután ágazatonként értékelte az 1980. évi termelési eredményeket. Megvalósultak az alapvető célok A mezőgazdaság bruttó termelése 4,4 százalékkal haladta meg az 1979. évit, Az eredmények fontos jellemzője — az előző évhez viszonyítva — a szántóföldi növénytermesztésben és a gyümölcs- termesztésben lényeges, a szőlő- termesztésben mérsékeltebb a növekedés. A zöldségtermesztésben visszaesés következett be. Az állattenyésztés eredménye összességében szinten maradt. Kedvező, hogy a vetetlen szántóterület közel 11 százalékkal mérséklődött. A vetésszerkezeten belül legjelentősebb a gabonafélék aránya. A búza termésátlaga hektáronként 240 kilogrammal volt magasabb az országosnál. Igen nagy azonban a szóródás még a közel azonos környezetben gazdálkodó üzemek között is. Az átlagtermés a szövetkezeti gazdaságokban 2,5 és 6,3 tonna között volt hektáronként. Ez nagy tartalékot. jelent, amelyet a jövőben feltétlen ki kell aknázni. Az abraktakarmány-gazdálkp* dás alapja a kukorica, amelyet a tavaszi kipusztulás, valamint a kedvezőtlen időjárás következtében silónak történő betakarítás miatt kevesebbet hozott a vártnál. Az elmúlt év még inkább bebizonyította a korai fajták előnyét. Közepes év a kertészeti ágazatban A kedvezőtlen időjárás éreztette hatását a zöldségnövények termelésében is. A 22 ezer hektárt meghaladó termöfelület az előző évi szinten alakult, azonban a fajtaösszetétel nem minden esetben találkozott az igényekkel. • Dr. Matos László előadást tart. Egyes zöldségfajokból, például káposzta, zöldbab stb., értékesítési gondok is voltak. A szőlő- és gyümölcságazat a termésmennyiséget nézve jó közepes évet zárt, de a kedvezőtlen időjárás eredményeként egyes termékek minőségileg elmaradtak a kívánt szinttől. A felvásárlás nem volt zökkenőmentes. Elsősorban a kajszi okozott problémákat. Alig volt különbség'-az export-, a konzervipari és a szeszipari felvásárlási ár között. Az elmúlt évben a termelő üzemek csaknem 2 ezer hektár szőlőt és 625 hektár gyümölcsöst telepítettek. Ezzel a szőlőtelepítés 5 százalékkal több lett, mint a tervezett, a gyümölcstelepítés viszont elmaradt 22,5 százalékkal az V. ötéves tervidőszak telepítési célkitűzéseitől. Fejlődött az állattenyésztés A mezőgazdasági nagyüzemek vágóállat- és állatitermék-előállí- tása nőtt, a hatékonyság javult, de e területen továbbra is van még tennivaló. Folytatódott a szakosodás és ennek eredményeként a húshasznú szarvasmarha-létszám tovább nőtt. A fajlagos tejhozam 3800 literre emelkedett. Az ab- rak takarmány-felhasználás kismértékben javult. A sertésállomány a megye ösz- szes gazdaságaiban az 1979. évi számított -létszámnál 2,1 százalékkal kevesebb, azonban 1977-hez viszonyítva 7,1 százalékkal nőtt. A juhállomány tovább gyarapodott, de az egy anyára jutó gyapjúhozam csökkent. Igazodva a hazai és a külpiaci igényekhez, a baromfiágazat termelése az átmeneti megtorpanás után nőtt. (Folytatás a 2. oldalon.) Jól bevált módszer, hogy a szakminisztériumok és a megyék vezetői évente rendszeresen értékelik a népgazdasági terv ágazati teljesítését, s megjelölik a következő időszak feladatait. Ilyen egyeztető tárgyalást tartottak hétfőn délelőtt Kecskeméten a Me- „ . , . . . . _j . • Az értekezlet zogazdasági es Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a megye párt- és tanácsi vezetői. A MÉM képviseletében Lakatos Tibor miniszterhelyettes, továbbá több főosztály vezetője és szak- referensei vettek részt a megyei pártbizottság székházában tartott megbeszélésen. Bács-Kiskun megyét dr. Romany Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök képviselte. Részt vett a tárgyaláson Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság ' titkára, és dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese is. Dr. Király László, mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályvezető tájékoztatója hangzott el elsőként, aki Bács-Kiskun megye mezőgazdasági, élelmiszeripari termelésének részletes alakulását, ágazati eredményeit ismertette, és szólt az egy évvel korábban lezajlott hasonló feladategyeztető tárgyaláson megfogalmazott kérdések sorsáról, a tennivalók megoldásának módjáról. A múlt évi feladatégyeztetés óta a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés különböző ágazataiban megnőttek Bács-Kiskun megye feladatai. Ezek végrehajtásához szükség van az országos szervek, így a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatására. A tárgyaláson a minisztérium és a megye vezetői között szóba került többek között a fűszerpaprika-termelés, az ültetvénytelepítés, a halászat fejlesztésének lehetősége, az állatenyészelnöksége. t és ben, kertészeti termelésben a háztáji gazdaságok további támogatásának a lehetősége, Bács- Kiskun gabonaiparának, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat félegyházi üzemének rekonstrukciója, a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek helyzetének javítása, és azok a feladatok, amelyeket minisztertanácsi határozat jelölt meg Bács-Kiskun megye mező- gazdasági, élelmiszeripari termelésének fejlesztése érdekében. A tárgyalás végén Lakatos Tibor és dr. Romány Pál összegezte a kölcsönös tennivalókat, amelyeket 1981-ben, valamint a következő esztendőkben kell megoldani. * Délután a kecskeméti kertészeti főiskola nagyelőadó termében Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetéről és időszerű feladatairól tartottak értekezletet. A megye szövetkezeti, állami gazdasági, élelmiszeripari, kutatóintézeti, felvásárló és forgalmazó vállalati, valamint a politikai és állami vezetőket, dr. Filius István, a kertészeti főiskola igazgatója köszöntötte, közöttük dr. Romány Pált, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát. Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest és dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, majd felkérte dr. Matos Lászlót vitaindító előadásának megtartására. Dr. Matos László beszéde MÉÉ* • A tanácskozás résztvevői. (Straszer András felvételei)
