Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

safe­'■sffmSr 1981. február 6. • PETŐFI NÉPE • 5 VÁLTOZÓ IDŐ, VÁLTOZÓ TÁRSADALOM ÚTTÖRŐÉLET Tanuló nemzetünk Az elmúlt évtizedben hazánkban — a népszámlálás adatai szerint is — tovább nőtt a tanulási kedv. Ez megmutatkozik abban, hogy az elmúlt tíz év alatt másfél millió ember vé­gezte el az általános iskola nyolc osztályát. Az idősebbek közül csaknem 200 ezren éltek azzal a lehetőséggel, hogy esti, vagy levelező tagozaton pótolják, amit korábban elmu­lasztottak. A lakosság számához viszonyít­va csökkent tehát az általános iskola nyolc osztályánál alacso­nyabb végzettségűek aránya, ami egyben széles körű lehetőséget te­remtett a továbbtanulásra a kö­zép- és felső fokú iskolákban. így az 1970—1980 közötti időben a szakmunkás-képesítést szerzettek száma megkétszereződött, míg a középiskolát végzettekké más- félszeresére nőtt. Ám az igazság­hoz tartozik az is, hogy hazánk­ban a 15—49 éves korosztály 12 százaléka még mindig nem ren­delkezik befejezett általános is­kolai végzettséggel. A feladatokat és lehetőségeket körvonalazó fehér foltok még szembetűnőbbé válnak, ha a rész­ieteket vizsgáljuk. A lakosság is­kolázottságában településtípu­sonként jelentős eltérések van­nak. Táblázatunkból látható, hogy míg a főváros 15 éves és idősebb lakosságának több mint 78 szá­zaléka elvégezte az általános is­kola nyolc osztályát, addig ez az arány a községekben mindössze 55,8 százalék. A megyék közül a megfelelő korú lakosságból Győr-Sopron megyében csaknem 69, Baranya megyében 67 száza­lék az általános iskolát végzet­tek aránya. Szabolcs megyében 15—X éves ez az arány 58, Békés megyében 58,4 százalék. A középiskolát vég­zettek aránya a fővárosban több mint háromszorosa a községekben ilyen végzettséggel rendelkezők arányának. A megyék közül . középiskolai végzettség tekintetében Győr- Sopron megye jár az élen több, mint 24 százalékkal, majd Csong- rád megye következik, ahol a 18 éves és idősebb lakosság 22 szá­zaléka végzett középiskolát. örvendetes, hogy a szakmun­kásképző iskolát, illetve a közép­fokú szakiskolát végzettek ará­nya az elmúlt tíz év alatt több mint a kétszeresére emelkedett, s még biztatóbb a helyzet, ha azt is hozzátesszük, hogy a nőknél az emelkedés még nagyobb. A továbbtanulási kedv egyéb­ként a két nemnél több vonatko­zásban eltérő, mert a nők között nemcsak a szakmai képzésben, de á közép- és felső fokú tovább­tanulásban is erőteljesebb a nö­18—X éves ált. isk. 8 osztályát végzettek aránya középiskolát végzettek aránya _______ T erület összesen: férfi nő összesen: férfi nő Budapest 78,4 82,6 74,8 • 38,5 41,7 35,8 Városok 73,5 78,1 69,2 29,2 30,7 29,9 Községek 55,8 61,6 50,3 12,3 12,5 12,2 ÖSSZESEN: 66,2 71,2 61,7 23,3 24,2 , 22,4 vekedés. Ez lehetővé teszi, hogy a nők nagyobb arányban tölthes­senek be különböző, magasabb végzettségeket igénylő munka­köröket. A felső fokú végzettséggel ren­delkezők száma 63 százalékkal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt volt. Legerőteljesebb a növeke­dés az oktatási-tudományos te­rületen, de ezzel csaknem azonos a közgazdasági-kereskedelmi és műszaki végzettségű diplomások arányának növekedése is. Hazánkban az 1980-as évek elején a diplomások száma majd­nem félmillió, ebből mintegy 120 ezren műszaki, több, mint 46 ez­ren mezőgazdasági, 180 ezren oktatási-tudományos.-kulturális munkára képesítő diplomával rendelkeznek. A többi felső fokú végzettségűek a közgazdasági, a kereskedelmi, az egészségügyi, to­vábbá a különböző művészeti, jogtudományi és igazgatási mun­kára kaptak képesítést. A hétévesnél idősebb lakoso­kat figyelembe véve országosan minden ezer főre 51 diplomás jut, a községekben 21, a fővárosban viszont 107. Elgondolkoztató, hogy a városokban, ahol az említett korúak száma több, mint 50 szá­zalékkal meghaladja Budapestét, a, magasabb képzettségűek keve­sebben vannak, mint a főváros­ban. Gy. Z. BEMUTATÓ MA ESTE Középkori történet, modern dráma Akikre büszkék vagyunk! • Pápai Erika a verseny előtt. A zongoránál Danicsné Kiss Éva, mellette Szabóné Horváth Márta áll. Nincsenek pontos adataink ar­ra, hogy hány kisdobos és úttörő tanul az ének-zenei tagozatú ál­talános iskolákban, a zeneisko­lákban, vagy magántanárnál éne­ket, hangszeres zenét, de számuk minden bizonnyal több ezerre te­hető. A zenét tanuló általános is­kolások közül — természetesen — jó néhányan egész életüket a ze­ne művelésére, tanítására szán­ják. pedagógusokká, művészekké lesznek. A nagy többségnek pe­dig életét szebbé, tartalmasabbá teszi a muzsikálás. Az elmúlt hetek során két kecskeméti úttörő ért el kima­gasló helyezést a Szombathelyen rendezett hegedűversenyen. ráp. elemeztek regényt és verset, szerveztek író—olvasó találkozót, kerestek fel könyvtárat, könyves­boltot. A jól végzett munkát igazolja, hogy az elmúlt napokban a bács­almási úttörőcsapat tagjai három­ezer forint értékű szépirodalmi könyvet kaptak ajándékba az or­szágos úttörőelnökségtől. Ezekben a napokban rendezik meg a Rákóczi Kupa teremlabda­rúgó-tornát, amelyre tíz község csapatának úttörő-labdarúgóit, szurkolóit hívták meg. Csatlakoztak — Évek óta készülök a Becket vagy Isten be­csülete megrendezésére, kedvelt színdarabjaim egyike. Régóta foglalkoztatnak hasonló emberek, hasonló típusok, mint Becket Tamás, vagy Henrik. Benne vannak ők a Káin és Ábel-ben, benne van­nak a Ravelszkiben és A félkegyelműben. Mi a közös a felsorolt művekben? Hőseik értékes emberi tartalmakat hordoznak, de más-más igaz­ság elkötelezettjei, így szembe kerülnek egymással. Anouilh művének kecskeméti bemutatója előtt néhány nappal jegyeztem föl egy próbaszünetben Beke Sándor rendező szavait. Eddigi munkásságá­nak, idézett gondolatainak ismeretében magától értetődő kérdéssel folytathattam beszélgetésünket: «m • A még jel­mez nélküli próbán készült fényképen Osz- ter Sándor (a király), Tolnai Miklós (Becket Tamás) és Holl Zsuzsa (Gwen­doline) látható. (Méhesi Éva felvétele — Tulajdonképpen egy barátság szetmorzsolódásanak a drámáját láthatják majd a nézők? — Pontosan erről van szó. Hen­rik az uralkodás elkötelezettje, Becket Tamás pedig a kortalan becsületé. Anouilh színdarabja azért gyönyörű, mert mindketten a lehetetlent kísértik. A köz-' és magánélet harmóniájára törek­szenek egy olyan szerepfelosztás- fcan, amely kizárja az egymás iránti érzelmeket. Akkor is ra­gaszkodnak barátságukhoz, ami­kor a király és az általa egyház­fővé kinevezett Becket ellentétes politikai érdekei ezt nem teszik lehetővé. Külön tragédiájuk, hogy Hen­riknél a Becket iránt érzett sze- retetvágy válik a politikai cse­lekvések mozgatórugójává. — Hallhatnék egy példát erre — a lélektanban régóta ismert — magatartásra? —; Amikor Henrik királlyá ko­ronáztatja a fiát, elsősorban Bec­ket érsekprímási jogait akarja korlátozni. így nem is képes fe­lelősen mérlegelni, hogy hibás politikai lépést követ el. ' — Ügy látom, Banovich Tamás vendégművész játéktere elsősor­ban hangulatot ad. Nyilván a rendezés is a mű időtlenségét, kö­vetkezésképp tanulságainak mai érvényét hangsúlyozza. —" A színpadot a székesegyház és a tengerpart uralja. Ez a meg­oldás minden jelenethez jó érzel­mi és vizuális feltételeket teremt. Nem zárja ki sem a XI. századot, a történet valódi idejét, sem a XX. századot, .korunkat. Más-más viszonylatban ma is hasonló dön­tések elé kerülhetünk, Az 1959- fcen írt mű a mai ember szemlé­letmódjával közelít az angol ki­rályság hatalmi harcaihoz. — Tanulmányaimból úgy em­lékszem, hogy Angliában akkor minden írni—olvasni tudó embert egyházi személynek tekintettek, így furcsa kettőség alakult ki, amely leginkább Becket Tamás egyéniségében érzékelhető. A király szolgálatába szegődve rit­ka eréllyel hajtja végre a köz­pontosítási intézkedéseket. A gaz­dag londoni kereskedő fia egyhá­zi emberként is ugyanilyen ke­mény és kérlelhetetlen marad. Megöletése, majd szentté avatá­sa után a középkori szerzetesesz­mény vonásaival ruházták fel, ezért tapadtak alakjához a ha­mis, „papos” tulajdonságok. — Többeket megtévesztett sze­repének értelmezői közül ez a beállítása: puha, kegyeskedő, áj- tatoskodó emberként ábrázolták. Kemény, férfias, katonás Becket lesz Tolnai Miklós, ahogy ezt a történelmi hűség és Anouilh leg­mélyebb, legigazibb drámája kí­vánja. Méltó ellenfelet kap Hen­rikben, akit Oszter Sándor ven­dégművész alakít. Ügy vélem, si­került jól kiosztani a többi fon­tos szerepet is. Remélem szép, jól sikerült előadást láthatnak né­zőink. — Köszönöm■ a tájékoztatást, nem tartom fel, ilyenkor minden percre szükségük van. Heltai Nándor A' két kecskeméti úttörő, a hu­nyadivárosi úttörőcsapat hatodi­kosa, Pápai Erika, és a Béke téri úttörőcsapat hetedikese, Kiss Mó­nika. Koruknak megfelelően két korcsoportban versenyeztek. Mindkettőjüket Szabóné Horváth Márta hegedűtanár készítette fel, és játékukat Danicsné Kiss Éva kísérte zongorán. Az elődöntőkön túljutva Erika Vivaldi: G-dúr concertójának el­ső részletét, valamint Raimeau: Gavotte című művét adta elő. Mónika kilenc társával jutott döntőbe. Komarovszkij Variációk, valamint Vivaldid a-moll concer­tójának első részletét mutatta be. Az igencsak erős mezőnyben Erika a Kulturális Minisztérium különdíját kapta jutalmul! Mónika játékával az országos hegedűversenyen, Szombathelyen, a Eartók-teremben a III. díjat nyelte el! A Komarovszkij-mű hiteles tolmácsolásáért a Ma­gyar—Szovjet Baráti.Társaságkü- löndíját is elnyerte, amely két­hetes zenei táborban eltölthető julalomüdülést jelent. Végül, a neves művészekből, kritikusokból álló bírálók szavait idézzük: mindketten kulturáltan, stiláris szempontból ízlésesen, a belső hangulati mondanivalót ér­zelemgazdagon és emellett min­den apró részletében kidolgozot- tan adták elő. Külön erényüknek minősítették, hogy mind a négy hangversenyen — az elődöntőket is figyelembe véve — elfogultság nélkül játszottak. Hírek Bácsalmásról A Bácsalmáson .tanuló pajtások szeretik a könyvet, szeretnek ol­vasni, ennek már esztendők óta sok tanújelét adták. Tavaly az úttörőcsapat hat raja és tizenkét őrse nevezett be a Barátunk, a könyv — akcióba, amelynek so­A kecskeméti Petőfi-iskola út­törőcsapatának felhívásához —, amelyben a' Halason épülő moz­gássérült gyerekek otthonához ké­rik a kisdobosok és úttörők se- gítéségét — elsőként a bácsszőlősi úttörőcsapat jelnetette be csatla­kozását. íme, levelük: „Mi, a bácsszőlősi 2457. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat kisdo­bosai és úttörői csatlakozunk a kecskeméti úttörők felhívásához, amely a Petőfi Népe 1981. január 16-i számában, az Üttörőéletben jelent meg. Gyűjtjük a papírt, va­sat, az érte kapott pénzt pedig befizetjük a megadott csekkszám­lára. Tesszük ezt örömmel és hit­tel, abban a reményben, hogy si­kerrel teljesítjük elhatározásun­kat. Klénár Erzsébet csapattitkár, Bcrencsi Ágnes rajtitkár, Csin- csák Erika és Szűcs Ildikó kisdo­bosok, valamint Mondovics Mi­hály csapatvezető”. Seimeci Katalin REJTVÉNY FEJTŐKNEK 10 40 70 A7. itt látható ábrába írjatok számo­kat ügy. hogy a vízszintes és függőle­ges sorok, valamint az átlók számai­nak összege azonos legyen! (Segítsé­gül: a kapott szám háromjegyű.) A megíejtéseket február ll-ig kérjük be­küldeni címünkre — Petőfi Népe Szer­kesztősége. Kecskemét. 6C01, Pf.: 76. — levelezőlapon! a címoldalra most is írjátok rá: ÜTTÖRÖREJTVÉNY. A he­lyes' megfejtések beküldői között tíz könyvet sorsolunk ki. NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (IV.) A volt csatlósok BULGÁRIA, Magyarország és Románia — a vesztes államok nemzetközi státuszának rendezé­se még súlyosabb problémákat vetett fel, s a nagyhatalmak kö­zött további összeütközésekhez vezetett. A volt „csatlós orszá­gok” — Hitler szövetségesei — 1,944 őszén, 1945 elején a velük kötött fegyverszüneti egyezmé­nyek értelmében nemzetközi el­lenőrzés álá kerültek, s elvesztet­ték szuverenitásuk jó részét. (A fegyverszüneti egyezmények vég­rehajtásának ellenőrzésére felál­lított ún. Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB) mindhárom országban szovjet elnökséggel rqűködtek, amelyekben a nyuga­tiak a háború befejezéséig csak mint megfigyelők vettek részt, ké­sőbb hatáskörük bővült ugyan, de a SZEB gyakorlati tevékenysé­gét továbbra is a szovjet misszió iqtézte. Ez a helyzet mindhárom országban a demokratikus erők­nek kedvezett. A SZOVJETUNIÓ, hogy előse­gítse a legyőzött kis államok bel­, ső demokratizálódását, és segít­sen nemzetközi elszigetelődésük felszámolásában, 1945 május vé­gén javasolja az angol és az ame­rikai kormánynak, hogy a nagy­hatalmak — még a békeszerződés megkötése előtt — vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot Bulgá­riával és Romániával s egy ké­sőbbi időpontban, Magyarország­gal. Truman azonban elutasította Sztálin ajánlatát arra hivatkoz­va, hogy bolgár és román népi demokráciák nem demokratikus rendszerek, ott nincs szólássza­badság, s a kormányzat nem kép­viseli a nép akaratát. Ha fino­mabb fogalmazásban, de hason­lóképpen foglalt állást Chur­chill is. A nyugati neheztelések mögött valójában az húzódott meg, hogy Romániában 1945. március 6-án — szovjet támoga­tással — Petru Groza vezetésé­vel baloldali kormány alakult, amelyből kimaradtak a nagy pol­gári pártok — a Nemzéti Pa­rasztpárt és a Liberális Párt — emberei, Bulgáriában pedig má­jus végére kiszorították a kor­mánykoalícióból az angolszáz orientációjú polgári , köröket s a Földművesszövetség — a bolgár parasztpárt — élén is baloldali fordulatra került sor. Sztálin "per­sze nem fogadta el Truman és Churchill érvelését, így az újabb levélváltások sémi vezettek ered­ményre. POSTDAMBAN szintén fel­merült a kérdés, s a nyugati poli­tikusok azzal a követeléssel lép­tek fel, hogy a baloldali bolgár és román kormányokat alakítsák át, vonják be azokba a polgári erők képviselőit is, különben nem járulnak hozzá diplomáciai elis­merésükhöz. A Szovjetunió ezzel nem értett egyet, s Potsdam után a maga részéről rendezte állam­közi kapcsolatait egykori ellenfe­leivel. 1945. augusztus elején Ro­mániával, majd egy hét múlva Bulgáriával, végül szeptember 25-én Magyarországgal létesített diplomáciai viszonyt. Magyarország esetében némi­képp másként alakult a helyzet. Mivel a román és bolgár kor­mány diplomáciai elismerésének kérdésében a külügyminiszterek londoni értekezletén sem sikerült az ellentéteket áthidalni, • Byrnes amerikai külügyminiszter, hogy a feszültséget csökkentse, várat­lan gesztusként bejelentette, hogy az USA kész Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat fel­venni, ami 1945 november 2-án meg is történt. A bonyolult helyzetre végül 1945 decemberében, a moszkvai külügyminiszteri értekezleten si­került kölcsönös engedményekkel megoldást találni. Az angol és amerikai kormány — bár koráb­ban teljes átszervezést követelt —, beleegyezett abba, hogy a román Groza- és a bolgár Geor- giev-kormányt 2—2 ellenzéki po­litikussal kiegészítsék. Cserébe ígéretet kaptak arra, hogy Ro­mániában megtartják a szabad választásokat, s mindkét ország­ban a polgári ellenzék nagyobb működési lehetőséget kap. A moszkvai egyezmény végrehajtó-- sára azonban csak Romániában került sor, Bulgáriában az ellen­zék kevésnek találta az enged­ményt s nem volt hajlandó be­lépni a koalíciós kormányba. így Románia diplomáciai elismerése 1946. február 5-én megtörtént, míg Bulgáriával a két nyugati nagyhatalom csak 1947 őszén vet­te fel a diplomáciai kapcsolatot. A VOLT CSATLÓS országok­kal a békeszerződés mielőbbi megkötésének gondolatát az an­gol diplomácia vetette fel azzal a hátsó szándékkal, hogy annak aláírása után a szovjet hadsereg­nek el kell hagynia Közép- és Dél-Kelet-Európát, s a nyugati­ak ezután könnyedén visszasze­rezhetik politikai befolyásukat a térségben. A potsdami konferen­cián az USA és a Szovjetunió is elfogadták azt a tervet, hogy a náci Németország volt szövetsé­geseivel békét kell kötni, de már a tárgyalások során nyilvánvaló­vá vált, hogy a nyugati hatalmak az olasz, békeszerződés kérdését el akarják különíteni, s Olasz­országnak kedvezményeket biz­tosítani. Hosszas előkészületek után 1946 nyarán kezdődött meg a párizsi békekonferencia, amely kidolgozta a volt csat­lós országokkal kötendő béke- szerződések szövegét, amelyet végleges formájukban a külügy­miniszterek New York-i értekez­lete hagyott jóvá. Az aláírásra 1947. február 10-én került sor. A BÉKESZÉRZÖDÉSEK ki-" sebb módosításokkal lényegében a fegyverszüneti egyezmények előírásait tartalmazzák. Romá­nia és Magyarország esetében semmissé nyilvánították az ún. bécsi döntéseket, s visszaállítot­ták a háború, ill. az 1940 előtti határokat, s mindkét országot jóvátétel fizetésére kötelezték.-* (Erdély kérdésében 1946. május 7-én született meg a döntés, mely szerint Erdélynek teljes egészét Romániának kell juttatni.) Bul­gáriában, Magyarországon és Ro­mániában korlátozták a hadsereg létszámát, s nyomatékosan sür­gették a fasizmus maradványai­nak felszámolását, valamint a politikai szabadságjogok bizto­sítását. Ezekben a kérdésekben a nyugati hatalmak elfogadták a szovjet álláspontot, részben hogy mielőbb be lehessen fejezni a tárgyalásokat, részben azért, mert a Szovjetuniótól az olasz békeszerződésnél vártak „ellen­szolgáltatásokat”. A békeszerző­dések 1947 őszén léptek életbe. Bulgária. Románia és Magyaror­szág ekkor nyerték vissza teljes szuverenitásukat. Vida István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom