Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

IMI. február 1. • PETŐFI w*.r OTTHON MAGÁNERŐBŐL — NEM OLCSÓBBDE EGYSZERŰBB, GYORSABB Új szolgáltatás az építkezőknek A brigád Ágról szakadt, egyik gallyról a másikra ugráló űzött verébhez hasonlítható leghí­vebben a magánlakás-építő. Maga az építke­zés pedig vesszőfutáshoz. Kezdődik a telek- vásárlással, folytatódik a tervkészíttetéssel, az engedélykéréssel, az anyagbeszerzéssel — mind rabolja az időt, morzsolja az idegeket. Tulajdonképpen igazságtalan is ez az egész. Az állami, a szövetkezeti, az OTP lakásépí­tés mögött jól szervezett apparátus áll. A magánépítés mögött csak az egyén (esetleg megtámogatva OTP-kölcsönncl). Mindezek tudatában az ÉPSZISZ lakás- építési szolgáltatását aligha lehetne túldi­csérni, noha az ötlet a lehető legegyszerűbb, legkézenfekvőbb — megyei, sőt, országos figyelmet, netán elterjesztést igényel. • Nagy Elrkné és férje Baliószögről jött az ÉPSZISZ-irodába, hogy tanácsot kérjen Zima Ti- bornétól. azzal járt, hogy 15—20 helyre rohangálhatott az építtető, mire megkapta, amire szüksége volt. A második félévtől nálunk is sza­kosított telepek lesznek, ahol el­sősorban egy bizonyos, előre meg­határozott típusú árucsoportot ér­tékesítünk. — A maga módján a TÜZÉP is bevezet egy új szogáltatást. Min­den telepen megtalálható lesz a település térképe, a jövőben ki­osztandó telkekkel, a beépítési móddal együtt, s információt adunk a kölcsönlehetőségekről, a helyi iparosokról is. sőt. még a gépkölcsönzés módjáról is. Tizenkilenc nap mérlege A kecskeméti Arpádváros egyik Cél és lehetőség Elemér, a épszisz Nusser elnöke: — Tavaly, a megyei építőipari aktíva előtt jött az ötlet. Hogy kié volt? Nem tudom, de nem is ez a fontos, hanem a tény: az iroda megnyílt. Nem sok minden kellett hozzá, de ha ezek nem lettek volna meg... de inkább hagyjuk is. Az egésznek az együttműködési készség az alapja az ÉPSZISZ és az OTP, a TÜZÉP. a városi tanács között. Mit nyújt az iroda? Élsősorban információt. Ügy láttuk ugyanis, hogy erre van a legnagyobb szükség. Lé­nyegében minden segítséget igyekszünk megadni annak, aki saját erejéből kíván építkezni. Először is tájékoztatjuk arról, hogy hol van telek, s hogy mi­lyen beépítést ír elő a városren­dezési terv. Ehhez megfelelő — országos és megyei készítésű — típusterveket ajánlunk. Aki csak érdeklődik, az katalógust kap — mindent megtudhat belőle. Per­sze a legfontosabb a pénz. Az iroda vezetője naprakész infor­mációt nyújt az OTP-től kérhető sőt. a hiteligényléshez szükséges kölcsönök ről. a feltételekről — összes űrlapot is az ügyfél ren­delkezésére bocsátja. Megvan a. kisiparosok névsora, meg tudjuk mondani, hogy melyik kőműves dolgozik a legolcsóbban, a leg- megbízhatóbban. A szakemberek által legjobbnak tartott terveket kiprepralátuk: kiszámítottuk, hogy mennyi a legszükségesebb anyagok költsége. Van géplistánk — hamarosan aláírunk együttmű­ködési szerződést a BÁCSÉP- SZER-rel is — ennek alanián lesz lehetőség betonkeverő, sőt, autó­daru kölcsönzésére is — a felté­teleit szintén ismertetjük Az iro­da lóhát teljes körű szolgáltatást nyújt. A partnerek szemével Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója: — A szociológusok már régen megállapították, hogy az ember­nek három alapvető szükséglete van: az élelmiszer, a ruha és a • A jövőben a lánc. vagy sorházas beépítést szorgalmazzák Kecske­méten. Ilyen egy sorházutca a Hunyadivárosban. (Pásztor Zoltán felvételei) lakás. Amíg ezek közül akár egy is kielégítetlen, hiába részesedik magasabb szintű szolgáltatásból — mondjuk autója van — nem elégedett. Az alapvető szükség­let kielégítése tehát elsőrendű politikai cél és érdek, világos te­hát. hogy mindenkinek meg kell tennie mindent, amire lehetősége van, ezért a magunk részéről fenntartás nélkül kapcsolódtunk be az ÉPSZISZ tervének meg­valósításába. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a' lakásépítés nem olyan egyszerű üevlet. mint a pulóvervásárlás, az autóvétel, hiszen nem egy-két, hanem 20— 50—100 évre szóló beruházás, nem egyetlen egyénnek, hanem több­nek érték — következésképp nem egyszerűen, azonnal elintézhető formaságai vannak. Ez a kötele­ző bürokrácia természetesen idő­igényes egyszersmind, ami azon­ban nem jelenti azt. hogy jó szer­vezéssel ne lehetne egyszerűbbé, gyorsabbá tenni — és ebben a tájékoztatás alapvető fontosságú. Én a magam részéről az OTP hi­telügyi előadójának tekintem az iroda vezetőjét, olyan kartársnak, aki megkönnyíti, mert előkészíti a mi munkánkat. Ez kifejezésre jut hozzáállásunkban is: az iroda szolgáltatását igénybe vevő ügy­fél hitelkérelmét három nap alatt intézzük el. Hegyes Ferenc, Kecskemét vá­ros Tanácsa műszaki osztályának vezetője: — Én építésigazgatási dolgozó­nak tekintem az iroda vezetőjét. Hiszen tulajdonképpen a tanácsi tisztviselő munkáját könnyíti meg: minden szükségeset elmond, felhívja a figyelmet minden fon­tos körülményre. A tanács ennek- megfelelően intézi a teendőkét — típusterv esetében a törvényes határidő előtt lefolytatjuk az en­gedélyezési eljárást. Búza Endre, a TÜZÉP igazga­tóhelyettese : — Miért jó nekünk? Mert leg­alább az igények egy hányadát százszázalékos biztonsággal is­merjük. természetesen az anyag- biztosítási szerződéseken felül. Másrészt pedig a készletek jobb szétosztására ösztönöz bennün­ket. Eddig ugyanis nem volt elég gazdaságos az áruterítés, egy-egv telepen olyan széles választék volt, mintha piperecikkeket áru­sítanánk. De amíg az Amo he­lyett éppolyan jó a Skála szap­pan, nem mindegy, hogy melyik típusú betongerendát kapni. Ez új tízemeletes épületének föld­szintje. A lakásépítési szolgáltató iroda alig néhány négyzetméteres. A falon űrlapminták, ajánlott tervek, várostérkép, néhány jól ‘ sikerült magánház fényképe. Ä polcokon építési tanácsadó füze­tek (hogy kell betont keverni pl.), tervkatalógusok, kész tervek. Az asztal mögött Zima Tiborné, az iroda vezetője (néhány napig még. egyetlen munkatársa is). — A nyitás utáni első tizen­kilenc napon száznegyven ügy­felünk volt. Eladtunk 79 terv- katalógust. jó néhány kész típus­tervet. ebből egy már a műsza­ki osztályra került, engedélyezés­re. Kecskeméti, orgoványi, lajos- mizsei érdeklődők mellett jöttek Veszprémből. Mezőhegyesről, Szolnokról, Kunszentmárrtonból is. — Mire kiváncsiak? — Elsősorban tanácsot kérnek, mit hogyan lehet elintézni. Van­nak visszajáró ügyfelek is: két- szer-háromszor is eljönnek, mire kimondják a végső döntést: bele-, vágunk az építkezésbe. — Mennyi az az összeg, amivel már el lehet, indulni? — Ez attól függ. ki mit akar éDiteni. De. átlagos igényt szá­mítva. és ne-sze azt. hoev saját maga is besegít a munkákba, űgv 120—150 ezerrel már bele lehet vágni — Ü» tervük? —■ Jó lenne elérni, hogy ne csak az országos, hanem a me­gyei típustervre is meekapja az -ügyfél a plusz tízszázalékos köl­csönt. és hogv magánszemély is bérbe 'vehessen-, nagvöbb teliesít- ménvű géoet. Ezenkívül úiabb tervcsomagokat is beszerzőnk. Varjú Sándor szb-tftkár és Garamszegi István telepvezető. n □ □ Bács-Kiskun megye VI. ötéves terve 18—20 ezer lakás felépíté­sével. számol, a mennyiség fele családi ház. ennélfogva a kecske­méti ÉPSZISZ új szolgáltatása nemcsak gazdaságilag, de politi­kai szempontból is jelentős. Nem teszi olcsóbbá az építkezést, de idegőrlő hivatali kilincselgetéstől mentesíti az ügyfelet. Azaz: az építkezés egyszerűbb, gyorsabb Ez pedig népgazdasági érdek, sőt. haszon is. B. J. Versenyben a szakma jövendő mesterei " • % • * " ..... Ho sszú hetek óta tartó 'előké­születek után a hét elején meg­kezdődtek a szakma kiváló ta­nulója versenysorozat megyei döntői. Csütörtökön a kiskunfél­egyházi 608. számú Szakmunkás- képző Intézet tanműhelyében mérték össze erejüket a megye legjobb harmadéves esztergályos-1 tanulói. A döntők előtt Serege-Gábor­tól, az intézet igazgatójától ér­deklődtünk a félegyházi tanulók várható eredményeiről. '— Nagyon bízunk abban, hogy az idén a múlt évinél többen jut­nak el az országos döntőkre — mondta az igazgató. — Annak is nagyon örülnénk, ha majd onnan a tavalyinál is több jó helyezés­sel térnének vissza tanulóink. Az 1980-as versenysorozaton Zsirmik László esztergályostanuló, orszá­gos első lett és matematikából is a mi tanulónk szerezte meg az el­ső helyet. Nyolcán jutottak a szé­les mézőnyben az első tiz közé. A megyei döntőkön 14 szakmá­ban, 5 szaktantárgyban és 5 köz­ismereti tárgyban 73 fiú és lány eredményeiért szurkolunk. Hétfőn és kedden tartották az asztalosok versenyét Kecskeméten, itt már szereztünk egy második és egy negyedik helyezést. A rövid tájékoztató után a tan­műhelybe látogattunk, ahol a me­gye. öt intézetének tiz tanulója munkálkodott'a vizsgafeladat el- I készítésén. — A fiúknak egylépcsős ten- I gelyt és szoritóanyát kell eszter- I gálni 24Ö perc alatt, természete- l„,sen kifogástalan minőségben — (^tájékoztatott Serfőző János terü- sletl ,szakfelügyelő, a kecskeméti 623. számú intézet műszaki ta­nára, a háromtagú zsűri elnöke. — Már az ötödik alkalommal ve­szek részt mint elnök ilyen vetél­kedőn, s úgy látom, az intézetek alaposan felkészített tanulókat küldtek. Igaz — teszi hozzá — a tegnapi elméleti vizsga' eredmé­nyeivel nem lehetünk elégedet­tek, véleményünk szerint az inté­zetekben az elméleti tudás növe­léséért sokkal többet kell tenni a jövőben. — Saját diákja van-e itt? — Három, és sokat várok tőlük. Mészáros Istvántól különösen, aki elsőnek fejezte be a vetélkedő feladatainak megoldását. Meg kell jegyeznem, hogy nem lehetek di­ákjaimmal részrehajló, hiszen most szám szerint adják le a mun­káikat és a vizsga eme módszere tökéletes titkosságot biztosit. Vékony, ■ szőke fiatalember Mé­száros István, aki a kecskeméti SZIM tanműhelyében ismerke­dik a szakma fogásaival. — Nagyon sokat köszönhetek tanáraimnak és a gyárban Jóko­csi Ferenc szakoktatónak a fel­készítésért — mondja kissé elfo- gódva. — Az elméleti vizsga ne­hezebb volt, de a gyakorlati fel­adatot sikerült az előírt 240 perc helyett 135 perc alatt teljesíteni. Bármilyen eredményt érek el. csak tanultam a versenyen, s re­mélem, a SZIM-ben, mint felnőtt szakmunkás hasznát veszem az eddigi tanulásnak — amit ősszel valószínűleg tovább folytatok a szakközépiskolában... A fiatalok egymás után kap­csolják ki gépeiket, a bizottság asztalán szaporodnak a vizsga­munkák. A 190. percben az utol­só gép is elnémul..! A zsűri munkához .látott, az újságíró is búcsút vett. Pénteken délelőtt telefonon érkezett az ér­• Elmélyült figyelem. (Opauszky László felvétele) tesités: Az esztergályosok közül első lett Mészáros István, a 623-as. második Márton Sándor, a félegy­házi 608-as, a harmadik Lovász' Róbert, a 623-as intézet tanulója. A női szabók ugyancsak szer- dán-csütörtökön tartott versenyét Némedi V. Klára nyerte, míg a második helyen Adám Gizella, mindketten a 623-as intézet diák­jai. Harmadik lett a félegyházi Földvári Imrének, a bajai vá­rosi népfronttitkárnak sok szív­ügye közt is előkelő helyet fog­lal el a szocialista brigádok tár- sadalmimunka-vállalásának, il­letve teljesítésének — mondhat­ni — naprakész számontartása. Rajta is van, hogy legalább a leg­kiválóbbak meg is kapják a saj­tónyilvánosságot. Ha valami „ki­marad”, alkalomadtán iparkodik pótolni. Mint most is. — Melyek most a legszorgal­masabban teljesítő szocialista■ bri­gádok? — Mindjárt mondom, csak előt­te egy múlt évi adtósságot hadd törlesszek... Máris jegyezhetjük, hogy 1980. november 7-én az ÉVIG Bajai Gyárának „Műszaki”, „Rákóczi Ferenc” és „Vénusz” szocialista brigádja érdemelte ki a Kiváló társadalmi munkáért emlék­plakettet. A brigádvezetők neve: Balanyi Jenő, Csordás László és Juhász Sándor. A jórészt fiatalok­ból álló kollektívák 80 százaléka KISZ-tag. Kiemelkedő munkát végeztek a gyermekkórház fel­újításánál, a Szegedi út egy ré­szének rendezésénél, az Alsóvá­rosi Általános Iskola állóeszközei­nek pótlásával, karbantartásával. — Ezt valóban nem irtuk meg akkor? — Nem. □ □ Q ........­____ ....: Bajnóczi Zsuzsanna. A férfisza­bók vetélkedőjén az első három helyet félegyháziak — Zvertyel Tibor, Tari Judit és Huszka Mária — szerezték meg. Az ácstanulók kecskeméti versenyén Palásti János lett az első, második helyen pedig Cserényi Ferenc végzett, s ezzel mindketten tovább öregbi- tették a félegyházi intézet hírne­vét.. S most már megnyugodva ja­vasolja, hogy keressük fel az Épület-, Asztalosipari és Faipari Vállalat Dózsa György szocialista brigádját. Alaposan kirukkoltak eddig is a gyermekintézmények patronálásával. Az ÉPFA szb-titkára. Varjú Sándor sajnálkozva újságolja, hogy a Dózsa György szocialista brigád vezetője Mészáros Károly- né kórházban van. Hirtelen jött a baj, már meg is operálták. He­lyette Garamszegi István telepve­zető ad felvilágosítást, ő is jól ismeri a brigádot. — A társadalmimunka-felaján- lások teljesítését pedig órapon­tossággal tartják nyilván — teszi hozzá megnyugtatásul. Mire a telepvezetői irodába érünk udvarrészeken, műhelycsar­nokokon, iparvágányokon keresz­tül, azt is megértjük, hogy lega­lább egy napba kerülne, ha egyenként minden „dózsással” be­szélgetni szeretnénk. A hatalmas gyártelepnek szinte minden fer­tályán találhatunk belőlük. Erről egyébként fényképfelvételeink is tanúskodnak. ígyekfeztünk úgy intézni, hogy mind a huszonegyen „rákerüljenek” a képekre, de nem sikerült. No de ismerkedjünk a brigád­dal. Garamszegi István már a társadalmimunka-teljesítmények naplójával a kezében ül „tár­gyalóasztalhoz”. Sorolja a kol­lektíva fő jellemzőit. Tavaly nyer­ték el a Vállalat kiváló brigádja címet, s első ízben az arany foko­zatot, miután annakelötte három­szor voltak már ezüstösök. — Szakmájuk szerint? — Fatelepi segédmunkások. Zömmel, mert targoncások is vannak köztük. Fogadják a vago­nokat, rakodnak, -máglyáznak, be­szállítanak, válogatnak, minőség szerint szortíroznak, tároljak — minden faanyag átmegy a kezü­kön. Rájuk mindig számítani lehet. Lefagyott a sín? ök azonnal mun­kához láttak; ne kelljen elvonni embereket a szalagról. — Roppant fegyelmezett mun­kabeosztásban dolgoznak. Vasár­napon és ünnepen egyaránt va­gonkirakásra készen állnak. Az év pár ünnepnapját kivéve nem­igen tudnak biztos szabad napot betervezni maguknak. Üj dolgo­zót is úgy vesznek fel, ha vállal­ja ezeket a feltételeket. Garamszegi István telepvezető és Varjú Sándor szb-titkár gon­dos figyelemmel egészíti ki egy­mást a kiváló brigád jellemzésé­ben. Mintegy felerészben 13—15 esztendeje „mozgatják már az anyagot” a vállalatnál,' s jelentős részük van abban, hogy az iroda­épület utcai frontján hatalmas falmezőt borítanak a „Kiváló Vállal at”-os táblák. Hány télen át kellett a mostanihoz hasonlóan • A telep minden részén megta­láljuk őket... (Straszer András felvételei) emelgetni a fagyos-havas deszkák ezreit, míg milliókra is felfutott már a száluk? És megállás so­sincs, hiszen ajtókra, ablakokra éhes új lakások tízezrei állnak sorban az ÉPFA termékeiért. A derékropogtató és a szó szo­ros értelmében „fogdmeg!” mun­ka mellett hosszú idő óta gálán­sán juttatnak erejükből a város jó néhány iskolájának, óvodájá­nak, intézményének is. — A tanács és a népfront felké­résére eddig 222 társadalmi mun­kaórát teljesített. a brigád — do­kumentálja a naplóból Garamsze­gi István. Tessék összeadni: a bajaszent- istváni óvodánál 100 óra, a So­mogyi Béla útinál 40, a Márton- szállási útinál 10. a József Attila Általános Iskolánál 6 óra, az V. körzeti pártszékháznál 28. a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolá­nál 38 társadalmi munkaórát töl­töttek. Végeztek ezeknél beren­dezésjavítást, burkolást, tapétá­zást éppúgy, mint teréprendezést vagy szegélyezést. — Mert ahova egyszer „beüg- runk”, onnan már nem lenne szi­vünk kibújni... — Hogy is tud­nánk, mikor egyikben az én két gyerekem tanul, a másikban, har­madikban a többieké. Meg mikor olyan kedvesek a gyerekek is. El­jönnek a vállalati ünnepségekre, virágot hóknak, rajzolnak a bri­gádnaplóba. Szinte hazajönnek. Végül — ha nem is jut 'ti hely minden névre, á legszorgosabb társadalmi munkásokét így sorol- ■ ja az szb-titkár és a telepvezető: Mészáros Károlyné, a szervezés lelke, Hornyák János, aki „fej­hosszal vezet, hisz' mindent vál­lal”, Gabler István, Brandt Ist­ván, aki .j-áadásul kaszálni is jól tud”, Mayer István, Vörös Bé­la, Noszpl Rezső, Turcsik Antal. Tresz Márton, Szatmári József . .. és a többi nagyszivű brigádtag — huszonegyig. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom