Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
1981. február 5. • PETŐFI NÉPE • 5 BAJÁN OROSZ, KECSKEMÉTEN ANGOL FOGLALKOZÁS Nyelvi tagozatok — szintről szintre Vannak kivételes iskolák. Közéjük tartozik az a néhány, ahol meg sem próbáltak az idegen nyelvek tanításának fejlesztéséről gondoskodni. A számuk elenyésző Bács-Kiskun megye százötven általános iskolájához képest. És közéjük tartoznak — másik végletként — azok a helyek, ahol nyitott kapukat dönget a megyei tanács és szerkesztőségünk serkentőnek szánt körlevele. A korábbi, szomorú tapasztalatok után essék szó róluk is! A Bajai Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában immár két tagozatos osztály nyolc esztendős kortól tanulja az orosz nyelvet — ár. Zöm Antal igazgató tájékoztatása szerint. Ezt a formát 1979 szeptemberétől vezették be, s évfolyamonként egy tanulócsoport élvezi az előnyeit, felmenő rendszerben. Emellett bekapcsolódtak az új tanterv életbe lépését szolgáló kísérletbe. Elébe menve az időnek, Baján az egyik negyedik osztályban rendszeresen megjelenik az orosz nyelvi foglalkozás a többi alsó tagozatos tantárgy között. Rendkívüli tárgyként — külső tanár bevonásával — németet is tanítanak több csoportban, aimit az órarendbe építve szeretnének folytatni az idén szeptembertől. Százéves falak között Kecskeméten az angol tagozatos általános iskolai oktatásnak vetette meg az alapjait dr. Molnár Frigyesné igazgató a hatvanas években. A folytatás nem maradt el, sőt kiteljesedett. A kezdeményezés az első perctől fogva kamatoztatja a fiatal életkor kíséMetileg bizonyított, ta- paszalatilag nyilvánvaló előnyeit: egv tanulóközösség — megfelelő válogatás után — harmadik osztálytól ismerkedik a legtöbb országban használt világnyelvvel. Ehhez zárkózott fel az elmúlt évtizedben a tanulás hatásfokát növelő oktatástechnika. Utólag belegondolva. egyre érthetetlenebb, hogy mennyi értetlenség fogadta a törekvést. Ember kellett hozzá, hogy véghez vigye, amit akar. És Szepes Lajos , igazgatónak sikerült elérnie, hogy új kábelek hálózzák be zárt láncban a százéves falakat. Ily módon az iskolatévé képmagnón rögzített nyelvi adásait is az órarendi oktatás szolgálatába foghatják. De még büszkébb lehet az egész iskolaközösséggel együtt arra a huszonhat pultos nyelvi laboratóriumra, amelyet a moszkvai Lomonoszov és a berlini Humboldt egyetemek, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány fővárosi székháza után a kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskolának készített a Budapesti Elektroakusztikai Gyár. Látszólag semmi különös nincs a több százezer forint értékű tantermi berendezésben. Máshol díszesebbek, szemléltetőbbek a falak, itt puritánul egyszerű, és célratörő minden. Nyilván azért, hogy lehetőleg semmi se ossza meg azoknak a figyelmét, akik hetente összesen huszonnyolc órában benépesítik a helyiséget. Itt annak is jelentősége van,. ami hiányzik. Nincsenek például külön fülkék. Egy-egy húsz-huszonöt perces idegen nyelvi program ugyanis eléggé fárasztó, s az elkülönítettség. bezártság érzése nem tenne jót, inkább fokozná a megterhelő igénybevételt. Napló helyett magnó Székek, padok, „ a fiókokoban mikrofonos fülhallgatók, szemben vetítőernyők, zöld tábla, a tanári asztalon központi kapcsolókészü- lék, úgynevezett irányítópult, amely eredeti kiejtéssel hangszalagra rögzített párbeszédes meg egyéb feladatokat vezérel, discó- zenével jutalmaz és személyes összeköttetést teremt a tanulókkal. A választ mindenkinek mondania, vagy elemeznie kell a kezelőegység egyik gombjának a lenyomásával, hiszen senki sem tudja, hogy a tanár éppen kinek a felkészültségét, együttműködését ellenőrzi. Súgás kizárva. A készülék visszajelző hogy jó volt- e a válasz. A naplót jegyzőkönyvező magnó helyettesíti. Weninger Endre tanár, aki a stúdió ’ gépi agyának megfelelő fülkében magnetofonszalagokat készít elő az órára, elmondja, hogy a nyelvi laboratóriumot főleg a már ismert anyagok begyakorlására, rögzítésére használják. Angolból és oroszból kilencven tekercset szereztek be a szükséges tankönyvekkel együtt, s jó néhány párbeszédet, jelenetet saját maguk vettek fel az anyaországból érkezett közreműködők segítségével. Ötszázan végeztek Ezek után érdekel, hogy kik és milyen eredménnyel tanulnak a tagozatos osztályokban. Az iskolai beíratást követő első két év tapasztalatai, az olvasási, helyesírási, kifejezési készség alapján, a terhelhetőség figyelembevételével döntenek a tanulócsoportok összetételéről. A lányok és fiúk a körzeti beiskolázás szabályai szerint a Ceglédi útról, a woel- ker-telepről, a Talfája közből, a Bem utcából és környékéről érkeznek. A 7'a osztály óráján tmk-vezető, közgazdasági technikus, állatorvos, alkalmazott, gépkezelő szakmunkás, gépkocsikísérő, lakatos, iskolai karbantartó, pénzügyi előadó, MAV-forgalmi szol. gálattevö, építész-, illetve gépész' technikus, autószerelő, ács, számlázó, tanár, raktáros, házgyári előregyártó, pénzügyőr, hivatásos katona, három vállalati gépkocsi- vezető, gépészmedter, két hegesztő, üzemvezető, áruforgalmi előadó. bíró, tsz-főosztályvezető, autóvillamossági szerelő és gépésztechnikus szülők gyerekei ülnek. Vámos Gyuri, aki japán partnerrel levelez angolul, a nyáron egy amerikai biciklistával ériette meg magát minden különösebb nehézség nélkül, s azóta a Harley—Davidson motorkerékpár-gyártó cég levelezési ügyiratait is növelte néhány fotóra vonatkozó kérésével. Kerekes Györ# Weninger Endre és Szepes Lajos a nyelvi laboratórium „agyfülkéjében". ■RHi.. HE Figyel és válaszadásra készül a 7 a osztály. gyi a kecskeméti postán sietett fordításával a hazatért amerikai rokonok, illetve a hivatali alkalmazottak segítségére. Nyúl Gyöngyi a strandon beszélgetett egy angol lánnyal, de Neszt Judit, Perper Tímea, Varga Erika is ki tudta fejezni magát az üdülői, tábori találkozásoknál, vagy a vendégek fogadásánál. Eddig ötszáz fiatalt ruházott fel angol nyelvi alapbiztonsággal a Petőfi Sándor Általános Iskola tagozatos gyakorlata. Az egykori tanítványok közül Pálinkó István ennek is köszönheti a szegedi tudományegyetemen, hogy harmadéves korában jól kiigazodik a szakirodalomban. Gilly Csilla pedig orosz—angol szakos tanári képzettséget szerzett azóta, és gyakorlati időre vissza is tért a régi iskolájába. A kapun kilépve, a stúdió további hasznosítására és azokra az intézményekre gondolok, amelyeknek lehetőségük volt vagy lenne,, az idegen nyelvi tagozatos képzés meghonosítására. Aztán pedig azokra, akik még. a magnót vagy lemezjátszót sem használják a foglalkozásokon. Mert igaz, hogy nem lehet mindenütt nyelvi laboratórium. De a tanítás-tanulás hatásfokának emeléséről nem szabad lemondani, arai a szintről szintre való emelkedéssel jár. A kivételek között ez a szabály. Halász Ferenc NÉPI DEMOKRÁCIÁNK SZÜLETÉSE (III.) A győztes kisállamok A KELET-EURÓPAI országok nemzetközi helyzetét döntően befolyásolta, hogy melyik oldalon vettek részt a háborúban, győztesnek, vagy vesztesnek számítottak-e. Csehszlovákia, Jugoszlávia és Lengyelország a szövetségesek táborához tartoztak, s tagjai voltak az Egyesült Nemzeteknek. Jugoszlávia és Lengyel- ország nemzetközi státusza ennek ellenére csak hosszas viták után rendeződött. 1944. július 21-én a szovjet csapatok által felszabadított Lublin- ban a népfrontba tömörült demokratikus erők kezdeményezésére a Lengyel Nemzeti Felsza- badítási Bizottság (LNFBJ néven megalakult az első lengyel népi kormány, amely minden közösséget megtagadott a Londonban működő emigráns polgári kormánnyal, és az új, demokratikus Lengyelország felépítésének programját hirdette meg. Anglia és az Egyesült Államok nem voltak hajlandók elismerni a lublini bizottságot, s csak a londoni emigráns kormányt fogadták el törvényesnek. Álláspontjukon azután sem változtattak, hogy az LNFB 1945, január 1-én — már Varsóban — ideiglenes kormány- nyá alakult át, s a Szovjetunió a maga részéről nyomban elismerte és diplomáciai kapcsolatokat létesített vele. 1945 FEBRUÁRJÁBAN a krími csúcstalálkozón a nagyhatalmaknak végül sikerült kidolgozniok egy kompromisszumot: Roosevelt és Churchill beleegyeztek abba, hogy Lengyelország új határait keleten az ún. Curzon-vonal mentén húzzák meg, Sztálin viszont hozzájárult ahhoz, hogy az ideiglenes kormányt a londoni emigráns politikusok bevonásával átalakítsák, s szabad választásokat rendezzenek az országban. Hosz- szas tárgyalások után 1945. június 28-án alakult meg a lengyel nemzeti egység ideiglenes kormánya;^! tárcából 5-öt töltöttek be polgári politikusok. A polgári miniszterek bevonása természetesen nem változtatta meg az erőviszonyokat sem a kormányban, sem az állami-politikai élet más területén. A jaltai megállapodásokhoz tartva magukat, az USA és Anglia, valamint a Szovjetunió 1945. július 5-én elismerték a lengyel nemzeti egységkormányt, s egyidejűleg megvonták bizalmukat a londoni emigráns kormánytól, amely ezek után feloszlott. JUGOSZLÁVIA esetében a diplomáciai problémák gyökere az volt, hogy a háború első szakaszában az antifasiszta nagyhatalmak csak a londoni jugoszláv kormánnyal tartottak fenn diplomáciai kapcsolatot. A népfelszabadító mozgalmat csak mint par- ti'zánmozgalmat, Titot csak mint partizánvezért ismerték el. Nem tekintették politikai mozgalomnak és politikai vezetőnek őket. A harctéri sikerek azonban lehetővé tették a jugoszláv partizánok számára, hogy létrehozzák saját hatalmi szerveiket: 1942- ben megalakult a Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács (AV- NOJ), amelyet 1943-ban törvényhozó és végrehajtó testületté szerveztek át, s Tito elnökletével életre hívták a Nemzeti Felszabadító Bizottságot. (Az utóbbi gyakorlatilag önálló kormányként működött.! A partizánok parlamentje ezzel egyidejűleg több fontos döntést is hozott: nem ismerte el II. Péter királyt és a londoni emigráns kormányt Jugoszlávia törvényes képviselőjéül, a királynak megtiltotta, hogy visszatérjen az országba, s bejelentette, hogy az államforma kérdésében népszavazást fognak tartani az ország teljes felszabadulása után. Az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió nem fogadták el az AVNOJ határozatait. Angol kezdeményezésre Tito és Subasic, a londoni emigráns kormányfő között 1944 nyarán hosszas tárgyalássorozat kezdődött, amely november elején Jugoszlávia jövője és a háború utáni berendezkedése szempontjából fontos döntésekkel zárult. A két politikus megegyezett abban, hogy Péter király nem térhet vissza Jugoszláviába, de felállítanak egy régenstanácsot, amelynek tagjait a király nevezi ki, egyidejűleg mind az emigráns kormány, mind a Nemzeti Felszabadító Bizottság feloszlik, és Tito vezetésével egységes jugoszláv kormány alakul, amelyben a volt emigráns kormány tagjai is részt vehetnek. E pontokat decemberben kiegészítették azzal, hogy a felszabadulás után általános választásokat tartanak. A TITO—SUBASIC-egyezmény végrehajtása azonban Péter királynak és környezetének ellenállása, s különböző manőverei miatt vontatottan haladt, jóllehet a Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak többször, így Jaltában is, nyomatékosan sürgették életbe léptetését. A király végül is, Churchill személyes nyomására, beadta a derekát, s így 1945. március 7-án Tito elnökletével megalakulhatott az ideiglenes kormány. A 24-tagú kabinetben hárman képviselték a londoni emigrációból hazatérteket; Subasic külügyminiszter lett. Anglia és a Szovjetunió hamarosan bejelentették; készek diplomáciailag elismerni az új jugoszláv kormányt. Az USA azonban csak 1946 áprilisában rendezte véglegesen - államközi kapcsolatait az új Jugoszláviával, azután, hogy a jugoszláv kormány kötelezte magát az előző kormányok nemzetközi kötelezettségének átvállalására. Lengyelországtól és Jugoszláviától eltérően Csehszlovákia viszonya a szövetségesekhez harmonikusan alakult. A Szovjetunió — a német támadás után — 1941 nyarán hivatalosan elismerte a Benes vezette csehszlovák emigráns kormányt, amely Londonban működött. Benes és környezete baráti kapcsolatok fenntartására törekedett mind a Szovjetunióval, mind a nyugati nagyhatalmakkal. FELISMERTÉK AZONBAN, hogy az ország felszabadítása és későbbi biztonsága szempontjából alapvető fontosságú a jószomszédság a Szovjetunióval. Ezért közeledtek Moszkvához, s 1943 végén — az 1942-es angol—szovjet szerződés mintájára — barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötöttek a szovjet kormánnyal. • Londonban és Washingtonban, ha nem is túl nagy lelkesedéssel, de tudomásul vették a szövetségkötést. Elhárították azonban azt a csehszlovák kérést, hogy hasonló egyezményt velük is köthessenek. 1945 áprilisában Moszkvában hosszas tárgyalások után megalakult az új csehszlovák kormány, amelynek elnöke a szociáldemokrata Fierlinger lett, 's az emigráns polgári körök képviselői mellett részt vettek benne a kommunisták is. A már felszabadult Kassán április elején meghirdették a csehek és szlovákok Nemzeti Frontjának programját, amely egyebek mellett a köztársaság helyreállítását, a társadalmi-politikai viszonyok demokratizálását, az államosítások és a földreform végrehajtását, s az ellenséggel együttműködők felelősségre vonását tartalmazta. Bár az angol és az amerikai kormány a kommunisták befolyását túlzottnak tartotta, nem emeltek kifogást az új kormány és a kassai program ellen. Prága, London és Washington viszonyában 1945 őszéig feszültségek nem keletkeztek. Vida István A pályázat nem a máról szól Nem nagy ügy. Látszólag szólni se. írni se kéne róla. Nem marad nyoma, a statisztika is hallgatni fog, ha egyáltalán készül erről statisztika. Nyugtatom magamat is: ez csak nekem ügy, talán csak én fújom fel az egészet. Lehet véletlen is. Persze csak akkor, ha nagyon akarjuk annak látni, vagy ha jobb annak látni. Ha mindenki felelős, senki sem bűnös. Ne bűnbakot keressünk hát. Csak gondolkozzunk el. 0 Öröm látni ezeket a gimnazista fiatalokat. Csupa tett, tenni- és tudnivágyás valahány. Hazahúz a szívem: duplán örülök, ha a történelemmel foglalkoznak, mert magam is történelem-magyar tanár vagyok eredetileg. Emlékszem, milyen nagy dolog volt számomra az első komolyabb tudományos munka. A fiúk. lányok mostani mozdulataiból érzem, nekik is az. Pályázatra készülnek, az OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) kiírt témáit ízlelgetik. fontolgatják. Elképzelésük — egyeztetve tanáraikkal — hetek, hónapok verejtékével válik dolgozattá. Lesz olyan is, aki majd n.eahátrál. önkritikusan, avagy lustán. Bízom benne — képességeiket ismerve —. hogy ők lesznek kevesebben. 0 Mindent tudni akarnak: fiatalok. Lelkesedésük, munkabírásuk töretlen. Most úgy tizenöt-húszán lehetnek. Lassan el is készülnek a ..nagy mű”-vel. Szinte naponta találkoztam velük a levéltárban, könyvtárban. Nehezen birkóztak a pályatételekhez kellő eredeti források nyelvezetével, de végül sikerült. Bezerédj. Kubinszky, Pecsovics. követi utasítás — effélék röpködtek A jobbágykérdés 1848 előtt című témában. Aratósztráik, egylet. csendőrök. A századforduló agrárproletár-mozgalmai ábrázolásaként. Alapos, bonyolult elemzés, magyarról magyarra fordítás, elképzelhetetlen kor: ezek a főbb. nehézségek. * Itt fekszenek előttem a dolgozatok. Gondos munkák, sokszor az egyujjas gépelés nyomával a papa titkárnője avatott kezei helyett. Figyelmesek, alaposai. adatgazdagok. Nem tisztelnek se m témát. sem elődöket. S így var i ez jól: megérnek majd an a is h :ogy többet lássanak, többet h igsyenek másnak, aki előttük járt. Elkészültek hát végi re. már csak a köttetés van háti ra, s aztán javítják a hibákat. De vannak talán helyesírási vé tsageken: esetleges tárgyi tévedéséi ten kívül mások is. Olyanok, amely legkevésbé tehetnek. •ékről ők Volt egy harmadik téma is: egy megyei pártdokumentumot kellett volna elemezni, valamelyik kulturális, ifjúsági, vagy gazdasági határozatot az utóbbi évekből. A határozat imái magyar nyelven íródott, napjainkkal foglalkozik, megvannak hozzá a másik két témánál gyakran hiányzó egykorú adatok és a napi sajtó is. No meg benne is élünk. Ezt a pályatételt senki sem választotta. Ne védekezzünk azzal, hogy megvagyunk nélküle, mert valóban megvagyunk, hisz nem létkérdés. Hanem tudati. És gyakorlati, politikai, nevelési, társadalmi ... • Nem merték választani? Aligha: tanulmányaiktól a század- forduló ismeretlen társadalmigazdasági harcai sokkal messzebb esnek, mégsem féltek a feldolgozás nehézségeitől. Kérdezgetem az okokat szülőktől, tanároktól, gyerekektől. Ezerféle indok és magyarázat; még az sem hat, hogy bizonyára másutt is kevesen választják majd ezt a tételt, s így kevésbé kiemelkedő dolgozat is felkeltheti a figyelmet. A pártfunkcionárius apa is mosolyog: nagyon nehéznek találja, a pedagógus azt mondja, nem foglalkoztak ilyesmikkeL a tanuló csak vállát vonja. Kérdezem tőle, nem szoktak-e órán, otthon, vagy KISZ-gyűlésen ilyesmiről beszélni. Nem szoktak. * Mert a tanárt köti a tananyag? Mert nem mer (tud, akar stb.) vitába bonyolódni diákjaival a kül- és belpolitikai kérdésekben? Nincs rá idő? Hát mire kell, ha még napjaink legfőbb kérdéseire is sajnálja? Ha nem veti fel ezeket, nem bátorítja őszinte kérdésre — válaszra — vitára szűkebb hazája ügyében a rábízott embereket? Ha a KISZ-ben is csak elfogadnak, nem elemeznek programokat, ha akarva-akaratlan szolid bólogatásra ösztönzik a fiatalt? Vagy mégsém így lenne? Nincs így, legalább is részben nincs. S ennek legföljebb is csak részben örülhetünk. Ugyanis a fenti kérdések legtöbbje igenis aktuális, ha tudomásul vesszük, ha. nem. Kevés tanárunk van ma még, aki demokratikus vitatkozással tanítja a jövő nemzedékét jelene jobb megértésére, éppen azokat, akik pedig legérzékenyebbek lennének mindenre. Nem, ne tessék megijedni, nincs baj a tanári és tanulói teljesítményekkel. Papíron. Az eredmények ugyanis biztatóak : a történelmet ennyiesre meg annyiasra tudják. De vajon így van ez napjaink történelmével is? Nem hiszem — s a példa bizonyít. Higgyem, hogy csak nálunk van így? Egy kisvárosban? Nem nagy ügy? Nem marad nyoma? A statisztika is hallgatni fog? Egyáltalán készül erről statisztika?! T. G. ORIANA FALLACI ÚJ KÖNYVE Levél egy meg nem született gyermekhez Oriana Faliad, u lehetetlent nem ismerő riporternő emlékezetes interjúira és beszélgetéseire már régen odafigyel 'ág. Telefoninterjút kés : i pápával, csadort öltött, . ..a bírja Khomeinit, s eljutó hin dig második, de a.színia' ... -.agött is erős Teng Hsziao-pinn -bez. Kérdései állandóan a lényegre irányulnak. A Kozmosz sorozatban megjelent legutóbbi műve ellentmondani látszik mindannak, amit tudunk róla. A könyvben ugyanis arról van szó, hogyan befolyásolhatja egy nő jellemét, lelki tulajdonságait az a tény, hogy új életet hordoz magáiban. A Levél egy meg nem született gyermekhez című lírai vallomásában egy mai fiatal töprengésének és vívódásainak vagyunk tanúi. Számos kérdés fogalmazódik meg a lét és a nemlét közötti választáskor. Mindannyian úgy tudjuk: megszületni jobb, mint meg nem születni. Miért választjuk — leendő gyermekünk akaratától függetlenül — az életet?. Az emberiség örök időtől fogva próbálja megfejteni e titokzatos parancsot, de a megfogalmazás, a szavakba öntés — noha évszázadokon át más és más _— mindig szegényes marad az érzelmeinkhez képest. A megtartani döntése újabb töprengésre késztet. Tetszik-e a kis jövevénynek ez a világ? Hiszen tele van gonddal, bajjal, igazságtalansággal is. Az élet több szenvedést és problémát tartogat, mint örömet és boldogságot? Az egyetlen járható út: a küzdés, a küzdeni tudás. Ezzel — a számunkra oly ismerős — Madách-i gondolattal válaszol Fallaci. S ebben a tekintetben nincs különbség férfi é$ nő között. A születendő gyermek Ember lesz, akibe hitet kell nevelnünk és fel kell vérteznünk a küzdeni tudással. Érthetően sokat foglalkozik a könyv az anyaság és a hivatás problémájával. Nálunk szinte már banálissá vált a téma, mégis sokat vitatkozunk róla. Lehet-e összhang a kettő között? Az összeegyeztetés nem mindenkinek sikerül. De mindannyiunkban él a vágy, hogy megpróbáljuk ... Mindezzel csupán jelezni akartam néhány gondot. Azokat, amelyek foglalkoztatják az írónőt és nálunk sem ismeretlenek. Fallaci vereséget szenved ebben a küzdelemben: óhajtott gyermekét nem tudja kihordani. Hivatása és a kettőjük biztos megélhetése távoli országba szólítja, leendő gyermeke érdekében viszont marádnia kellene. Mivel egyedül vállalta a gyermekét, egyedül is akarja felnevelni. Ha elutasítja a kiküldetést, a munkát, talán elölről kellene kezdenie a harcot. Az írónő véleménye nem minden esetben azonos a miénkkel, bátran vitatkozhatunk vele. így is figyelmébe ajánlom minden fiatalnak; mert Fallaci szelid lírai vallomásában, szigorú logikus érveléseiben mindvégig ott érezzük a felnőtt, gondolkodó ember felelősségét. Győri Ilona
