Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám
2 • PETŐÉI NÉPE • 1981. február 28. AZ ÜJ ÖTÉVES TERV FELETTI VITÁVAL FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ SZKP KONGRESSZUSA 0 Az elmúlt években fokozódott a szibériai olajkincs kiaknázása. A képen: munkában egy fúrótorony. (Folytatás az 1. oldalról.) Egészségügyre, a munka veteránjainak anyagi ellátására és más szociális intézkedésekre.” Tylhonov ezután Így folytatta: „A párt, méltóképpen értékelve a X. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, látja a nehézségeket és a fogyatékosságokat is. Elsősorban arról van szó, ’ hogy nem sikerült a megszabott mértékben megoldanunk a munkatermelékenység növelésének, az egyes népgazdasági ágazatok fejlesztése meggyorsításának feladatát, nem sikerült leküzdenünk a beruházások szétforgácsoltsá- gát.” „Nem mindig jó gazda módjára használtuk fél az erőforrásokat. Erről teljes élességgel volt szó az SZKP KB beszámolójában és a kongresszus delegátusainak felszólalásaiban. ’ A népgazdaságban előfordult nehézségek, fogyatékosságok és Szűk keresztmetszetek fő oka — ahogyan arra a KB beszámolója rámutatott — az, hogy még nem küzdöttük le teljesen a t éhetet- lenségi erőt, a megszokásnak, az olyan hagyományoknak a visszahúzó erejét, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor nem annyira a munka minőségi, mint mennyiségi oldala állt előtérben. A párt által támasztott követelmények lényege most az, hogy maximálisan kihasználva a szocialista gazdasági rendszer előnyeit, az óriási gazdasági lehetőségeket és tartalékokat, áttér, jünk az intenzív terfnelés. nek, a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításának útjára. Ez lehetővé * teszi, hogy a gazdasági építésbert elért sikerekre támaszkodva biztosítsuk a népgazdaság további’ fejlődését a XI. ötéves terv időszakában és az azt követő években, és sikeresen oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a .' kongresszus jelöl meg.” Átállás az intenzív fejlődésre Az előadó ezután áttért beszédének „Az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatai a XI. ötéves tervidőszak-1 ban” című részére. ' 'Bevezetőben hangoztatta'; '„Ä párt a XI. ötéves tervidőszak fő feladataként tűzi ki a szovjet emberek jóléte további növelésének biztosítását, a népgazdaság stabil, dinamikus fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság intenzív fejlődési útra történő át- ,állításának, az ország termelési (potenciálja ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrásokkal - .való messzemenő takarékosságnak és a munka minősége javításának alapján.” A továbbiakban áttért a részletes tervfeladatokra. „Az új ötéves tervidőszakra a gazdaság fejlesztésének egyenletes, stabil ütemét irányozzuk elő. Ez biztosítja, hogy a< nemzeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra fordítandó része 18—20 százalékkal növekedjék. „A XI. ötéves tervben a párt széles körű intézkedéseket irányoz elő a népjólét következetes emelésére, az egyén mindenoldalú fejlődéséhez, a nagy termelékenységű munkához, a szovjefcíemfoei rek egészségvédelméhez és üdültetésének javításához, a közoktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvezőbb ^feltételek megteremtésére,- mindarra, ami szocialista életmódunkat alkotja. Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a (nemzeti jövedelemben. Az egy fföre jutó reáljövedelem 16—18 (százalékkal növekszik. A .dolgozzék életszínvonalának emelésére irányuló intézkedések t közül különösen nagy jelentőségű, hogy teljesebben fogjuk kielégíteni a lakosság különféle árucikkek és ^szolgáltatások iránti fizetőképes (keresletét. Az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma ■ 22—25 százalékkal -nő. Kidolgozás alatt áll és megvalósításra kerül az • élelmiszer- vprogram, valamint a közszükség- íleti"/cikkek gyártása fejlesztéséinek programja. Ez lehetővé teszi, hogy javítsuk az ellátást húsból, 'tejből, gyümölcsből és más élei-' ’ miszerekiből. Bővítjük, illetve felújítjuk a közszükségleti ’cikkek ■'választékát, javítjuk minőségüket, többet bocsájtunk a fögyasz- tók" rendelkezésére az új, divatos, valamint az olcsó és jó minőségű árucikkekből.” „Tovább nőnek a lakosság pénzjövedelmei is. A munkások és az alkalmazottak havi átlagbére 13—16 százalékkal növekszik.” „A kolhoztagok munkájának díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdaságokból származó jövedelmek figyelembevételével a kolhoztagok keresete szorosan megközelíti majd a munkásokét és az alkalmazotta- : két: Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempontjából azoknak a széles körű intézkedéseknek, amelyeket államunk, mint ismeretes, a társadalmi fogyasztási alapok felhasználásával valósit meg. 1985-ben ezek az alapok elérik a 138 milliárd rubelt, ami' egy négytagú családra számítva átlag 2000 rubelt tesz ki.” „Új, széles körű intézkedésrendszert dolgoztunk ki az anyák és a serdülő nemzedék életkörülményeinek javítása érdekében. Az 1981—1983-as években részlegesen fizetett gyermekgondozási szabadságot akarunk bevezetni az anyák számára a gyermek egyéves korának eléréséig. A továbbiakban ezt a szabadságot a gyermek másfél éves koráig hosszabbítjuk meg. „Az ötéves tervidőszakban az állam pótlólag csaknem 6 milliárd rubelt fordít a lakosság szociális ellátására. Az előzetes számítások tanúsága szerint a gyermekes családoknak nyújtott állami segély növelése és a nyugdíjak emelése eredményeként mintegy 50 millió szovjet állampolgár jövedelme fog növekedni.” „A XI. ötéves tervidőszakban, csakúgy, mint az előző években, nagy arányokiban folytatjuk a lakásépítést. öt év alatt 530—540 millió négyzetméter lakóterületet akarunk építeni. Elsősorban a gazdaságilag újonnan hasznpsított körzetekben és a falvakban kell sok új lakóházat építeni.” „A nép jólét emelésének nagy és sokoldalú programját csakis az anyagi termelés fejlesztése, hatékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani. A termelés hatékonyságának messzemenő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának legfontosabb gazdaságpolitikai feladata. Történelmi méreteinél, jelentőségénél és következményeinél fogva a szovjet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre joggal állítható egy sorba az olyan mélyreható átalakítással, mint az ország arculatát gyökeresen megváltoztató szocialista iparosítás.” „A gazdasági növekedés fő tényezője a munka termelékenységének fokozása. A XI. ötéves tervidőszakban biztosítani kell a társadalmi munka termelékenységének 17—20 százalékos növekedését. Ebből kell, hogy származzon a nemzeti jövedelem gyarapodásának legalább 85—90 százaléka. Előirányozzuk a termelékenység növekedési ütemének a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozását az iparban, az építőiparban, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban.” „Amint az SZKP Központi Bizottságának beszámolója kiemelte, az előttünk álló időszakiban különösen fontos jelentőségre tesz szert gazdasági épitőmun- kánkban a termékek anyagigényességének csökkentése, a nyersanyag, a fűtőanyag, az energia, a fém, a cement, a műtrágya és más anyagok takarékos felhasználása. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energiahordozó-kitermelés volumenének a jelenlegi szinten tartása, s még inkább növelése egyre költségesebbé válik.” „A tizenegyedik ötéves terv egyik kulcsfeladata a termelési állóalapok teljesebb és hatékonyabb kihasználása.” „Erélyesen harcolnunk kell a beruházások szétforgácsolódása ellen, hogy a beruházásokat az ipari és mezőgazdasági termelés legfontosabb területeire, az üzembe helyezés előtt áldó építkezésekre összpontosítsuk, s lerövidítsük az új objektumok építésének időtartamát. A működő vállalatok rekonstrukciójára fordított összegek átlagosan háromszor olyan gyorsan megtérülnek, mint az új építkezésekkel létesített hasonló termelési kapacitások. A feladat az, hogy több eszközt fordítsunk a rekonstrukciókra, s növeljük részarányukat a beruházások volumenében.” Az anyagi termelés ágazati fejlesztésének kulcskérdéseire áttérve Tyihonov kifejtette; „A tizenegyedik ötéves terv elvi sajátossága, hogy az ipar „B” csoportjához tartozó ágazatok termelése gyorsabb ütemben fejlődik, mint az „A” csoporthoz tartozó ágazatoké”. ,,A tizenegyedik ötéves terv az első szakasz lesz a. Szovjetunió energetikai programjának a megvalósításában, amelyet most dolgoznak ki Leonyid Iljics Brezs- nyevnek kezdeményezésére. Ebben elsődleges fontosságra tesz szert a gázipar kiemelt fejlesztése, mindenekelőtt Nyugat-Szibériá- ban, ahol biztos nyereségbázisa van. Az új ötéves tervben éppen Nyugat-Szibériában irányozzuk elő a földgázkitermelés egész növekedésének elérését. A villamosenergia-termelés főképpen a nukleáris üzemanyag, a vízenergia és az ország keleti szénkészletei révén fog növekedni.” A népgazdaság műszaki korszerűsítése és intenzív vágányokra való átállítása rendkívül komoly feladatok elé állítja a gépipart. „Tervbe vettük olyan nagyobb teljesítőképességű gépek kifejlesztését és gyártását, amelyek lehetővé teszik a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energetikai erőforrások maximális megtakarítását”. „Az új ötéves tervidőszakban folytatódik az egységes agráripari komplexum ágazatainak összehangolt, kiegyensúlyozott fejlesztését célzó munka. E komplexum fejlesztésére és tökéletesítésére a népgazdasági beruházások csaknem egyharmadát irányozzuk elő, s ennek nagyobb részét közvetlenül a mezőgazdasági termelés fellendítésére fordítjuk. Ezt a mezőgazdaságnak az élelmezési probléma megoldásában betöltött szerepe teszi szükségessé. „A legfontosabb feladatok közé tartozik a gabonatermesztés növelése, a takarmánytermelés gyökeres javítása, s ennek alapján az állattenyésztés fejlesztése, úgyszintén intézkedések megvalósítása a mezőgazdasági termékek veszteségének csökkentésére és minőségének javítására. A termékek tárolási feltételeinek javítására és a veszteségek csökkentésére az új ötéves tervben 15 milliárd rubel beruházást fordítunk, azaz, 1,6-szer annyit, mint az előző ötéves tervben. Ezeket az összegeket gabonatárolók, hűtőházak, zöldség- és takarmánytárolók, valamint más létesítmények építésére fordítjuk.” ,/A mezőgazdaság fellendítésében fontos szerep jut a tudománynak. A tudósoknak a talaj termőképessége és a terméshozam nagyarányú növelésére, valamint a vetőmagtermesztés javítására keli összpontosítaniuk erőfeszítéseiket.” „Nem szabad megfeledkeznünk a hús, a tej, a burgonya és más termékek termelése növelésének olyan tartalékairól, mint az állampolgárok háztáji gazdaságai, a vállalatok és intézmények kisegítő gazdaságai.” „Az új ötéves tervidőszakban és hosszabb távon folytatódik a termelőerők telepítésének tökéletesítése mind a már kialakult, mind az új körzetekben. Tervszerűen és fokozott ütemben fogjuk kiaknázni az ország északi és keleti körzeteinek természeti kincseit. E körzetek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az ország fűtőanyaggal, energiával és ásványi nyersanyaggal való ellátásában.” „E hatalmas térség gazdasági sorsának fordulópontja lesz a Bajkál—Amur vasútvonal építésének befejezése.” Már most aktívabban kell munkálkodnia egy olyan átfogó program előkészítésén, amely intézkedik a BAM-övezet igen gazdag kokszolható szén-, vasérc-, színesés ritkafém-lelőhelyeinek, a többi között az egyedülálló udokání rézlelőhelynek, a Bajkálon túli, a dél-jakutföldi és a távol-keleti faipari nyersanyagkészleteknek a hasznosításáról.” „Az új ötéves tervidőszakban tovább fejlődik valamennyi testvéri köztársaság gazdasága és kultúrája.” „A kitűzött feladatok teljesítése meggyorsítja a szövetséges köztársaságok gazdaságának átfogó fejlesztése és egymáshoz való közelítése folyamatát egy egységes népgazdasági komplexum keretein belül. Az ilyen hozzáállás teljes mértékben megfelel a párt lenini nemzetiségi politikája elveinek.” Szorosabb együttműködés a szocialista országokkal A külgazdasági tevékenységre áttérve az előadó hangoztatta: Természetesen figyelmünk középpontjában volt és marad a szocialista-országokkal való együttműködés. A testvéri országok közötti gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok . a közös érdekek szilárd alapjára épülnek, mély és átfogó jellegűek. Sikeresen üzemelnek az olyan nagy integrációs objektumok, mint a Barátság Kőolajvezeték, a Béke Energiarendszer, a Testvériség és a Szövetség Gázvezeték. Már magukban ezekben az elnevezésekben is tükröződik az új típusú gazdasági kapcsolatok lényege — az olyan kapcsolatoké, amelyekre a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás a jellemző. A jövőben tovább tökéletesítjük népgazdasági terveink más KGST-tagországokkal való ösz- szehangolását, mélyítjük a szocialista gazdasági integrációt. Ebiben látjuk a szocializmus világgazdasági pozíciói erősítésének, és annak fontos eszközét, hogy a szocialista országok megvédjék magukat a tőkés világ- gazdaságban megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák hatásától. A Szovjetunió és a KGST-tagorszá- gok kölcsönös kereskedelmének volumene nagymértékben növekedni fog. ' Gazdasági együttműködésünk ezekkel az országokkal olyan nagyfontosságú problémák megoldására összpontosul, mint az energetika fejlesztése, a fűtőanyag- és nyersanyag-erőforrásokkal való ellátás, és azok észszerű felhasználása; a gépgyártás műszaki színvonalának, és a végterméke minőségének emelése,' a legkorszerűbb gép- és berendezés- típusok előállításéiban megvalósuló kooperáció elmélyítése; a közszükségleti cikkek választékáinak bővítése és minőségének javítása. Erre irányulnak a KGST- itagbrszágok által az 1990-ig' terjedő időszakra közösen kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogramok. A fejlődő államokkal való együttműködésünket igazságos és egyenjogú alapokra építjük. Ezt szolgálja a kereskedelem, valamint az ipari és mezőgazdasági objektumok építésében, a nemzeti káderek képzésében való közreműködésünk, s a hosszú távú ipari kooperációra épülő egyezmények megvalósítása. A Szovjetunió továbbra is. a tőkés országokkal való szilárd, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése, I e kapcsolatoknak a kölcsönös kötelezettségek szigorú betartása alapján történő bővítése mellett foglal állást. Kellőképpen méltányoljuk, hogy sok tőkés ország és azok üzleti körei konstruktiv módon közelítik meg a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseit, s kereskedelmünket mindenekelőtt ezekkel az országokkal fogjuk fejleszteni. Nem a ml hibánk, hogy például az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmünk csökken, illetve pang. Ez az Egyesült Államok arra irányuló politikájának következménye, hogy a kereskedelmet az egyenjogú nemzetközi együttműködés érdekedtől idegen, dicstelen politikai célokra használja fel. Ami a Szovjetuniót illeti, mi az Egyesült Államokkal is készek vagyunk fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat egyenjogú, kölcsönösen előnyös alapon.” „A Szovjetuniónak a nemzetközi gazdasági együttműködés széles körű fejlesztését célzó irányvonala változatlan marad. Ez elvi irányvonalunk, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban azt tükrözi, hogy a szovjet külpolitika céltudatosan törekszik a béke megőrzésére, az enyhülés és a népek közölt ti kölcsönös megértés elmélyítésére.” Az irányítás és a szervezés tökéletesítése Az irányítás és a gazdálkodás színvonalának fejlesztését célzó tevékenységre áttérve Tyihonov emlékeztetett rá: „Pártunk központi bizottsága és a kormány intézkedések komplexumát dolgozta ki a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, valamint annak érdekében, hogy a mechanizmus nagyobb mértékben szolgálja a hatékonyság és a minőség fokozását. Előirányoztuk la tervezési munka javítását, a gazdasági önelszámolás megszilárdítását, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés fokozását.” „A gazdaság tervirányítását szilárdítva, tovább kell fejlesztenünk az önelszámolást az ötéves tervfeladatok és a hosszú távú gazdasági normatívák alapján, tökéletesítenünk kell az árképzést, a hitelrendszert és a pénzügyeket, aktívan kell alkalmazni a gazdasági ösztönzők egész rendszerét.” „Egyik időszerű problémánk a termékek önköltségének csökkentése. Helyre kell állítani e mutató jelentőségét a termelés rentabilitásának fokozásában, a gazdasági tevékenység értékelésében. Az irányítási mechanizmus tökéletesítésének szükségessége nyomatékosan megköveteli, hogy mélyrehatóan megváltoztassuk a vezető gazdasági káderek tevékenységének tartalmát, módszereit és stílusát, átalakítsuk mentalitásukat.” „Nagy gazdasági és társadalmi jelentősége van a mai viszonyok között annak, hogy fokozottabban bevonjuk a munkásokat, a kolhoz- tagokat és az alkalmazottakat a termelés irányításába, hogy emeljük a legnagyobb tömegszervezet, a szakszervezetek szerepét mindazon kérdések megoldásában, amelyek a termelésre, a dolgozók munka- és életkörülményeire és pihenésére vonatkoznak.” „Az eltelt tíz ötéves tervidőszak méltóképpen szolgálta a kommunizmus építésének és a béke megszilárdításának nagy Ügyét, a szovjet emberek életkörülményeinek javítását. Ezeknek a céloknak van alárendelve új, tizenegyedik ötéves tervünk is.” „Az alkotás és a béke, ez a két egymástól elválaszthatatlan fogalom, fölöttébb közel áll valameny- nyi dolgozó ember szívéhez, s ez határozza meg terveink lényegét. A mai bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor aktivizálódtak az imperialista reakció és agresszió erői, a Szovjetunió, mint azt Leonyid Iljics Brezsnyev hangsúlyozta, mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje és megszilárdítsa a békét, hogy megakadályozzon egy új világháborút, s megbízhatóan szavatolja a szovjet emberek békés teremtő munkáját.” „Továbbra is lankadatlan figyelemmel kísérjük az ország védelmének megszilárdítását. Nem férhet hozzá kétség: dicső fegyveres erőinket minden szükségessel ellátjuk ahhoz, hogy megbízhatóan szembeszegüljenek az imperialista erőknek a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteivel. Pártunk és népünk büszke az elért kimagasló vívmányokra, és magabiztosan tekint a jövőbe. A kommunizmusért, a békéért további megfeszített alkotó munka vár ránk. A nagy Lenin mondotta: ahhoz, hogy óriási építőmúnkát végezzünk. kellő tudatosságot, eszmeiséget, önfeláldozást és állhatatosságot kell tanúsítanunk. A forradalmi harc és az új élet építésének egész hősi útja megmutatta, hogy ezeket a nagyszerű tulajdonságokat testesíti meg lenini pártunk, a szovjet nép — a nagy alkotó, harcos és építő nép! A kommunizmus magasztos eszményeitől áthatott, a párt által irányított és szervezett tömegek eleven alkotó munkája szilárd biztosítéka annak, hogy az SZKP XXVI. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait eredményesen megvalósítjuk” — fejezte be előadói beszédét Nyiikolaj Tyihonov. (MTI) 0 A Távol Kelet új konténerkikötője, Vosztocsnij. • A mezőgazdasági munkában komoly részt vállalnak a repülőgépek is. £