Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

2 • PETŐÉI NÉPE • 1981. február 28. AZ ÜJ ÖTÉVES TERV FELETTI VITÁVAL FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ SZKP KONGRESSZUSA 0 Az elmúlt években fokozódott a szibériai olajkincs kiaknázása. A képen: munkában egy fúrótorony. (Folytatás az 1. oldalról.) Egészségügyre, a munka veterán­jainak anyagi ellátására és más szociális intézkedésekre.” Tylhonov ezután Így folytatta: „A párt, méltóképpen értékelve a X. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, látja a nehézsége­ket és a fogyatékosságokat is. Elsősorban arról van szó, ’ hogy nem sikerült a megszabott mér­tékben megoldanunk a munka­termelékenység növelésének, az egyes népgazdasági ágazatok fej­lesztése meggyorsításának fel­adatát, nem sikerült leküzdenünk a beruházások szétforgácsoltsá- gát.” „Nem mindig jó gazda módjá­ra használtuk fél az erőforráso­kat. Erről teljes élességgel volt szó az SZKP KB beszámolójában és a kongresszus delegátusainak felszólalásaiban. ’ A népgazdaságban előfordult nehézségek, fogyatékosságok és Szűk keresztmetszetek fő oka — ahogyan arra a KB beszámolója rámutatott — az, hogy még nem küzdöttük le teljesen a t éhetet- lenségi erőt, a megszokásnak, az olyan hagyományoknak a vissza­húzó erejét, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor nem annyira a munka minőségi, mint mennyiségi oldala állt elő­térben. A párt által támasztott követel­mények lényege most az, hogy ma­ximálisan kihasználva a szocia­lista gazdasági rendszer előnyeit, az óriási gazdasági lehetősé­geket és tartalékokat, áttér, jünk az intenzív terfnelés. nek, a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításá­nak útjára. Ez lehetővé * teszi, hogy a gazdasági építésbert elért sikerekre támaszkodva biztosít­suk a népgazdaság további’ fejlő­dését a XI. ötéves terv időszaká­ban és az azt követő években, és sikeresen oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a .' kong­resszus jelöl meg.” Átállás az intenzív fejlődésre Az előadó ezután áttért beszé­dének „Az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő fel­adatai a XI. ötéves tervidőszak-1 ban” című részére. ' 'Bevezetőben hangoztatta'; '„Ä párt a XI. ötéves tervidőszak fő feladataként tűzi ki a szovjet em­berek jóléte további növelésének biztosítását, a népgazdaság sta­bil, dinamikus fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság in­tenzív fejlődési útra történő át- ,állításának, az ország termelési (potenciálja ésszerűbb felhaszná­lásának, az összes erőforrásokkal - .való messzemenő takarékosság­nak és a munka minősége javí­tásának alapján.” A továbbiakban áttért a rész­letes tervfeladatokra. „Az új ötéves tervidőszakra a gazdaság fejlesztésének egyen­letes, stabil ütemét irányozzuk elő. Ez biztosítja, hogy a< nem­zeti jövedelem fogyasztásra és felhalmozásra fordítandó része 18—20 százalékkal növekedjék. „A XI. ötéves tervben a párt széles körű intézkedéseket irá­nyoz elő a népjólét következetes emelésére, az egyén mindenoldalú fejlődéséhez, a nagy termelékeny­ségű munkához, a szovjefcíemfoei rek egészségvédelméhez és üdül­tetésének javításához, a közokta­tás, a tudomány és a kultúra fej­lesztéséhez szükséges kedvezőbb ^feltételek megteremtésére,- mind­arra, ami szocialista életmódun­kat alkotja. Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a (nemzeti jövedelemben. Az egy fföre jutó reáljövedelem 16—18 (százalékkal növekszik. A .dolgo­zzék életszínvonalának emelésé­re irányuló intézkedések t közül különösen nagy jelentőségű, hogy teljesebben fogjuk kielégíteni a lakosság különféle árucikkek és ^szolgáltatások iránti fizetőképes (keresletét. Az állami és szövetke­zeti kereskedelem áruforgalma ■ 22—25 százalékkal -nő. Kidolgozás alatt áll és megva­lósításra kerül az • élelmiszer- vprogram, valamint a közszükség- íleti"/cikkek gyártása fejlesztésé­inek programja. Ez lehetővé teszi, hogy javítsuk az ellátást húsból, 'tejből, gyümölcsből és más élei-' ’ miszerekiből. Bővítjük, illetve fel­újítjuk a közszükségleti ’cikkek ■'választékát, javítjuk minőségü­ket, többet bocsájtunk a fögyasz- tók" rendelkezésére az új, divatos, valamint az olcsó és jó minőségű árucikkekből.” „Tovább nőnek a lakosság pénzjövedelmei is. A munkások és az alkalmazottak havi átlag­bére 13—16 százalékkal növek­szik.” „A kolhoztagok munkájá­nak díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdaságok­ból származó jövedelmek figye­lembevételével a kolhoztagok ke­resete szorosan megközelíti majd a munkásokét és az alkalmazotta- : két: Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempont­jából azoknak a széles körű in­tézkedéseknek, amelyeket álla­munk, mint ismeretes, a társadal­mi fogyasztási alapok felhaszná­lásával valósit meg. 1985-ben ezek az alapok elérik a 138 mil­liárd rubelt, ami' egy négytagú családra számítva átlag 2000 ru­belt tesz ki.” „Új, széles körű intézkedésrend­szert dolgoztunk ki az anyák és a serdülő nemzedék életkörül­ményeinek javítása érdekében. Az 1981—1983-as években részle­gesen fizetett gyermekgondozási szabadságot akarunk bevezetni az anyák számára a gyermek egy­éves korának eléréséig. A továb­biakban ezt a szabadságot a gyer­mek másfél éves koráig hosszab­bítjuk meg. „Az ötéves tervidőszakban az állam pótlólag csaknem 6 milliárd rubelt fordít a lakosság szociális ellátására. Az előzetes számítások tanúsá­ga szerint a gyermekes családok­nak nyújtott állami segély növe­lése és a nyugdíjak emelése ered­ményeként mintegy 50 millió szovjet állampolgár jövedelme fog növekedni.” „A XI. ötéves tervidőszakban, csakúgy, mint az előző években, nagy arányokiban folytatjuk a la­kásépítést. öt év alatt 530—540 millió négyzetméter lakóterületet akarunk építeni. Elsősorban a gazdaságilag újonnan hasznpsított körzetekben és a falvakban kell sok új lakóházat építeni.” „A nép jólét emelésének nagy és sokoldalú programját csakis az anyagi termelés fejlesztése, ha­tékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani. A termelés hatékonyságának messzemenő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szaka­szának legfontosabb gazdaság­politikai feladata. Történelmi méreteinél, jelentő­ségénél és következményeinél fog­va a szovjet népgazdaság átál­lítása az intenzív fejlődésre jog­gal állítható egy sorba az olyan mélyreható átalakítással, mint az ország arculatát gyökeresen megváltoztató szocialista iparo­sítás.” „A gazdasági növekedés fő té­nyezője a munka termelékenysé­gének fokozása. A XI. ötéves tervidőszakban biztosítani kell a társadalmi munka termelékeny­ségének 17—20 százalékos növe­kedését. Ebből kell, hogy szár­mazzon a nemzeti jövedelem gya­rapodásának legalább 85—90 szá­zaléka. Előirányozzuk a termelé­kenység növekedési ütemének a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozását az iparban, az építő­iparban, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban.” „Amint az SZKP Központi Bi­zottságának beszámolója kiemel­te, az előttünk álló időszakiban különösen fontos jelentőségre tesz szert gazdasági épitőmun- kánkban a termékek anyagigé­nyességének csökkentése, a nyers­anyag, a fűtőanyag, az energia, a fém, a cement, a műtrágya és más anyagok takarékos felhasználása. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energiahordozó-kitermelés volumenének a jelenlegi szinten tartása, s még inkább növelése egyre költségesebbé válik.” „A tizenegyedik ötéves terv egyik kulcsfeladata a termelési állóalapok teljesebb és hatéko­nyabb kihasználása.” „Erélyesen harcolnunk kell a beruházások szétforgácsolódása ellen, hogy a beruházásokat az ipari és mezőgazdasági termelés legfontosabb területeire, az üzem­be helyezés előtt áldó építkezé­sekre összpontosítsuk, s lerövi­dítsük az új objektumok építésé­nek időtartamát. A működő vállalatok rekonst­rukciójára fordított összegek át­lagosan háromszor olyan gyor­san megtérülnek, mint az új épít­kezésekkel létesített hasonló ter­melési kapacitások. A feladat az, hogy több eszközt fordítsunk a rekonstrukciókra, s növeljük rész­arányukat a beruházások volu­menében.” Az anyagi termelés ágazati fejlesztésének kulcskérdéseire át­térve Tyihonov kifejtette; „A tizenegyedik ötéves terv el­vi sajátossága, hogy az ipar „B” csoportjához tartozó ágazatok ter­melése gyorsabb ütemben fejlő­dik, mint az „A” csoporthoz tar­tozó ágazatoké”. ,,A tizenegyedik ötéves terv az első szakasz lesz a. Szovjetunió energetikai programjának a meg­valósításában, amelyet most dol­goznak ki Leonyid Iljics Brezs- nyevnek kezdeményezésére. Ebben elsődleges fontosságra tesz szert a gázipar kiemelt fejlesztése, mindenekelőtt Nyugat-Szibériá- ban, ahol biztos nyereségbázisa van. Az új ötéves tervben éppen Nyugat-Szibériában irányozzuk elő a földgázkitermelés egész nö­vekedésének elérését. A villamosenergia-termelés fő­képpen a nukleáris üzemanyag, a vízenergia és az ország keleti szénkészletei révén fog növeked­ni.” A népgazdaság műszaki kor­szerűsítése és intenzív vágányok­ra való átállítása rendkívül ko­moly feladatok elé állítja a gép­ipart. „Tervbe vettük olyan nagyobb teljesítőképességű gépek kifej­lesztését és gyártását, amelyek le­hetővé teszik a nyersanyag-, a fű­tőanyag- és az energetikai erőfor­rások maximális megtakarítását”. „Az új ötéves tervidőszakban folytatódik az egységes agráripari komplexum ágazatainak össze­hangolt, kiegyensúlyozott fej­lesztését célzó munka. E komp­lexum fejlesztésére és tökéletesí­tésére a népgazdasági beruházások csaknem egyharmadát irányoz­zuk elő, s ennek nagyobb részét közvetlenül a mezőgazdasági ter­melés fellendítésére fordítjuk. Ezt a mezőgazdaságnak az élel­mezési probléma megoldásában betöltött szerepe teszi szükségessé. „A legfontosabb feladatok közé tartozik a gabonatermesztés nö­velése, a takarmánytermelés gyö­keres javítása, s ennek alapján az állattenyésztés fejlesztése, úgy­szintén intézkedések megvaló­sítása a mezőgazdasági termékek veszteségének csökkentésére és minőségének javítására. A termékek tárolási feltételei­nek javítására és a veszteségek csökkentésére az új ötéves terv­ben 15 milliárd rubel beruházást fordítunk, azaz, 1,6-szer annyit, mint az előző ötéves tervben. Ezeket az összegeket gabonatáro­lók, hűtőházak, zöldség- és takar­mánytárolók, valamint más léte­sítmények építésére fordítjuk.” ,/A mezőgazdaság fellendítésé­ben fontos szerep jut a tudomány­nak. A tudósoknak a talaj ter­mőképessége és a terméshozam nagyarányú növelésére, valamint a vetőmagtermesztés javítására keli összpontosítaniuk erőfeszí­téseiket.” „Nem szabad megfeledkeznünk a hús, a tej, a burgonya és más termékek termelése növelésének olyan tartalékairól, mint az állam­polgárok háztáji gazdaságai, a vállalatok és intézmények kisegí­tő gazdaságai.” „Az új ötéves tervidőszakban és hosszabb távon folytatódik a ter­melőerők telepítésének tökéletesí­tése mind a már kialakult, mind az új körzetekben. Tervszerűen és fokozott ütem­ben fogjuk kiaknázni az ország északi és keleti körzeteinek ter­mészeti kincseit. E körzetek egy­re nagyobb jelentőségre tesznek szert az ország fűtőanyaggal, ener­giával és ásványi nyersanyaggal való ellátásában.” „E hatalmas térség gazdasági sorsának fordulópontja lesz a Bajkál—Amur vasútvonal építé­sének befejezése.” Már most aktívabban kell mun­kálkodnia egy olyan átfogó prog­ram előkészítésén, amely intézke­dik a BAM-övezet igen gazdag kokszolható szén-, vasérc-, színes­és ritkafém-lelőhelyeinek, a töb­bi között az egyedülálló udokání rézlelőhelynek, a Bajkálon túli, a dél-jakutföldi és a távol-keleti faipari nyersanyagkészleteknek a hasznosításáról.” „Az új ötéves tervidőszakban tovább fejlődik valamennyi test­véri köztársaság gazdasága és kul­túrája.” „A kitűzött feladatok tel­jesítése meggyorsítja a szövetsé­ges köztársaságok gazdaságának átfogó fejlesztése és egymáshoz való közelítése folyamatát egy egységes népgazdasági komplexum keretein belül. Az ilyen hozzáállás teljes mértékben megfelel a párt lenini nemzetiségi politikája elvei­nek.” Szorosabb együttműködés a szocialista országokkal A külgazdasági tevékenységre áttérve az előadó hangoztatta: Természetesen figyelmünk kö­zéppontjában volt és marad a szocialista-országokkal való együtt­működés. A testvéri országok kö­zötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos kapcsolatok . a közös ér­dekek szilárd alapjára épülnek, mély és átfogó jellegűek. Sikere­sen üzemelnek az olyan nagy in­tegrációs objektumok, mint a Ba­rátság Kőolajvezeték, a Béke Energiarendszer, a Testvériség és a Szövetség Gázvezeték. Már ma­gukban ezekben az elnevezések­ben is tükröződik az új típusú gazdasági kapcsolatok lényege — az olyan kapcsolatoké, amelyek­re a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás a jel­lemző. A jövőben tovább tökéle­tesítjük népgazdasági terveink más KGST-tagországokkal való ösz- szehangolását, mélyítjük a szo­cialista gazdasági integrációt. Ebiben látjuk a szocializmus vi­lággazdasági pozíciói erősítésé­nek, és annak fontos eszközét, hogy a szocialista országok meg­védjék magukat a tőkés világ- gazdaságban megnyilvánuló ked­vezőtlen tendenciák hatásától. A Szovjetunió és a KGST-tagorszá- gok kölcsönös kereskedelmének volumene nagymértékben növe­kedni fog. ' Gazdasági együttműködésünk ezekkel az országokkal olyan nagyfontosságú problémák meg­oldására összpontosul, mint az energetika fejlesztése, a fűtő­anyag- és nyersanyag-erőforrá­sokkal való ellátás, és azok ész­szerű felhasználása; a gépgyártás műszaki színvonalának, és a vég­terméke minőségének emelése,' a legkorszerűbb gép- és berendezés- típusok előállításéiban megvaló­suló kooperáció elmélyítése; a közszükségleti cikkek választéká­inak bővítése és minőségének ja­vítása. Erre irányulnak a KGST- itagbrszágok által az 1990-ig' ter­jedő időszakra közösen kidolgozott hosszú távú együttműködési cél­programok. A fejlődő államokkal való együttműködésünket igazságos és egyenjogú alapokra építjük. Ezt szolgálja a kereskedelem, vala­mint az ipari és mezőgazdasági objektumok építésében, a nem­zeti káderek képzésében való közreműködésünk, s a hosszú tá­vú ipari kooperációra épülő egyez­mények megvalósítása. A Szovjetunió továbbra is. a tőkés országokkal való szilárd, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése, I e kapcsolatoknak a kölcsönös kötelezettségek szigo­rú betartása alapján történő bő­vítése mellett foglal állást. Kel­lőképpen méltányoljuk, hogy sok tőkés ország és azok üzleti körei konstruktiv módon közelítik meg a nemzetközi gazdasági együtt­működés kérdéseit, s kereskedel­münket mindenekelőtt ezekkel az országokkal fogjuk fejleszteni. Nem a ml hibánk, hogy pél­dául az Amerikai Egyesült Álla­mokkal folytatott kereskedel­münk csökken, illetve pang. Ez az Egyesült Államok arra irányu­ló politikájának következménye, hogy a kereskedelmet az egyen­jogú nemzetközi együttműködés érdekedtől idegen, dicstelen poli­tikai célokra használja fel. Ami a Szovjetuniót illeti, mi az Egye­sült Államokkal is készek va­gyunk fejleszteni gazdasági kap­csolatainkat egyenjogú, kölcsönö­sen előnyös alapon.” „A Szovjetuniónak a nemzetkö­zi gazdasági együttműködés szé­les körű fejlesztését célzó irány­vonala változatlan marad. Ez elvi irányvonalunk, amely a nem­zetközi gazdasági kapcsolatokban azt tükrözi, hogy a szovjet kül­politika céltudatosan törekszik a béke megőrzésére, az enyhülés és a népek közölt ti kölcsönös meg­értés elmélyítésére.” Az irányítás és a szervezés tökéletesítése Az irányítás és a gazdálkodás színvonalának fejlesztését célzó tevékenységre áttérve Tyihonov emlékeztetett rá: „Pártunk központi bizottsága és a kormány intézkedések komp­lexumát dolgozta ki a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, va­lamint annak érdekében, hogy a mechanizmus nagyobb mértékben szolgálja a hatékonyság és a minőség fokozását. Előirányoztuk la tervezési munka javítását, a gazdasági önelszámolás megszi­lárdítását, az anyagi és az erköl­csi ösztönzés fokozását.” „A gazdaság tervirányítását szi­lárdítva, tovább kell fejleszte­nünk az önelszámolást az ötéves tervfeladatok és a hosszú távú gazdasági normatívák alapján, tökéletesítenünk kell az árkép­zést, a hitelrendszert és a pénz­ügyeket, aktívan kell alkalmazni a gazdasági ösztönzők egész rend­szerét.” „Egyik időszerű problémánk a termékek önköltségének csök­kentése. Helyre kell állítani e mutató jelentőségét a termelés rentabilitásának fokozásában, a gazdasági tevékenység értékelé­sében. Az irányítási mechanizmus tö­kéletesítésének szükségessége nyomatékosan megköveteli, hogy mélyrehatóan megváltoztassuk a vezető gazdasági káderek tevé­kenységének tartalmát, módsze­reit és stílusát, átalakítsuk men­talitásukat.” „Nagy gazdasági és társadalmi jelentősége van a mai viszonyok között annak, hogy fokozottabban bevonjuk a munkásokat, a kolhoz- tagokat és az alkalmazottakat a termelés irányításába, hogy emel­jük a legnagyobb tömegszervezet, a szakszervezetek szerepét mind­azon kérdések megoldásában, amelyek a termelésre, a dolgozók munka- és életkörülményeire és pihenésére vonatkoznak.” „Az eltelt tíz ötéves tervidőszak méltóképpen szolgálta a kommu­nizmus építésének és a béke megszilárdításának nagy Ügyét, a szovjet emberek életkörülményei­nek javítását. Ezeknek a célok­nak van alárendelve új, tizen­egyedik ötéves tervünk is.” „Az alkotás és a béke, ez a két egymástól elválaszthatatlan foga­lom, fölöttébb közel áll valameny- nyi dolgozó ember szívéhez, s ez határozza meg terveink lényegét. A mai bonyolult nemzetközi hely­zetben, amikor aktivizálódtak az imperialista reakció és agresszió erői, a Szovjetunió, mint azt Leo­nyid Iljics Brezsnyev hangsúlyoz­ta, mindent megtesz annak érde­kében, hogy megvédje és megszi­lárdítsa a békét, hogy megaka­dályozzon egy új világháborút, s megbízhatóan szavatolja a szovjet emberek békés teremtő munká­ját.” „Továbbra is lankadatlan fi­gyelemmel kísérjük az ország vé­delmének megszilárdítását. Nem férhet hozzá kétség: dicső fegy­veres erőinket minden szükséges­sel ellátjuk ahhoz, hogy megbíz­hatóan szembeszegüljenek az im­perialista erőknek a katonai fö­lény megszerzésére irányuló kí­sérleteivel. Pártunk és népünk büszke az elért kimagasló vívmányokra, és magabiztosan tekint a jövőbe. A kommunizmusért, a békéért további megfeszített alkotó mun­ka vár ránk. A nagy Lenin mondotta: ah­hoz, hogy óriási építőmúnkát vé­gezzünk. kellő tudatosságot, esz­meiséget, önfeláldozást és állha­tatosságot kell tanúsítanunk. A forradalmi harc és az új élet építésének egész hősi útja meg­mutatta, hogy ezeket a nagysze­rű tulajdonságokat testesíti meg lenini pártunk, a szovjet nép — a nagy alkotó, harcos és építő nép! A kommunizmus magasztos eszményeitől áthatott, a párt ál­tal irányított és szervezett töme­gek eleven alkotó munkája szi­lárd biztosítéka annak, hogy az SZKP XXVI. kongresszusának történelmi jelentőségű határoza­tait eredményesen megvalósítjuk” — fejezte be előadói beszédét Nyiikolaj Tyihonov. (MTI) 0 A Távol Kelet új konténerkikötője, Vosztocsnij. • A mezőgazdasági munkában komoly részt vállalnak a repülő­gépek is. £

Next

/
Oldalképek
Tartalom