Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

1931. február 27. • PETŐFI NEPE • S 335 LAKÁS FÉLEGYHÁZÁN — ÚJ GYERMEKINTÉZMÉNYEK KISKŐRÖSÖN Az idei pénzügyi tervről tárgyalt három város tanácsa • Átadás előtt az új általános iskola.- y Az elmúlt napokban jelentős események jellemezték Bács-Kis- kun megye városainak állami éle­tét. Szerdán a megyeszékhely ta­nácsán kívül Kiskunfélegyháza, Kiskőrös és Baja államhatalmi testületé ülésezett és tárgyalt az idei pénzügyi tervről. Kiskunfélegyházán 190 millió 436 ezer forintot terveztek az idei költségvetési bevételre, illetve kiadásra, melyből mintegy más­fél millió a tartalék. A tavalyi évhez viszonyítva 9 millió 356 ezer forinttal több a kiadás. Az egészségügyi és szociális ágazat például 6 millió forinttal maga­sabb összeggel gazdálkodik, mint tavaly. Az indok érthető, hiszen tavaly adták át a 95 ágyas új kórházi .pavilont s 8 ággyal fej­lesztették a szülészetet. Ebben az ágazatban lényegesen fejlődött a bölcsődei helyek száma, ami szin­tén többletköltséget jelent. A kulturális ágazat idei költ­ségvetési előirányzata is megha­ladja a tavalyi összeget, az óvo-> dai és iskolai fejlesztések miatt. A város idei fejlesztési alapja 126 millió 902 ezer forint. A cél­csoportos beruházásokra felsőbb szervek által biztosított 45 millió forint állami támogatásból 36 millió forintot lakásépítésre, 9 milliót célcsoportos kórházberu­házásra használnak fel. A fejlesztési alap felhasználása közül nézzük az egyik legfonto­sabbat, vagyis a lakásépítést. A tervek szerint az idén Kiskunfél­egyházán 335 — különböző for­mában épített — új otthonba köl­tözhetnek be a lakók. A Petőfi lakótelepen egy 60 lakásos épület célcsoportos állami bérlakás lesz, egy másik, szintén 60 lakásos épületet pedig OTP-beruházás- ként adnak át az idén. A város­körzetben tovább folytatódik a többszintes lakásépítés, lakásépí­tő szövetkezeti beruházásban és kisebb mértékben egyéb állami beruházásban. Az állami támogatásnál már említettük, hogy a 45 millió fo­rint' célcsoportból 9 milliót egész­ségügyi és szociális fejlesztésre fordítanak. Ebből az összegből be­fejezik a . kórház főépületében | a liftátalakítást és rendezik a pa­vilon külső környezetét. A ké­szülő tervdokumentáció alapján 600 adagos konyha, étellift és ebédlő kialakítását kezdik meg. A kulturális ágazathoz tartozó fejlesztési célkitűzések közül a félegyháziakat minden bizonnyal az iskolai tanteremépítés érdekli leginkább, mert köztudottan e té­rén a megye legel maradottaibb vá­rosa. A huza-vonával épülő 12 tantermes Petőfi lakótelepi isko­lát az ígéret szerint hamarosan átadják, s «így megkezdődhet itt újabb 12 tanterem kialakítása. A Dózsa György utcai óvodát bővítik, s így két újabb csoport költözhet ide. Ugyancsak közér­dekű, tehát rpegemiítjük azt az elképzelést, miszerint az idén folytatódik a 2-es számú vízmű építése az Alpári úton, ahol más­fél millió forint ráfordítással tá­roló és szivattyútelep is létesül. Mint az a tanácsülésen elhang­zott, a lakosságtól az idén 40 mil­lió forint értékű társadalmi mun­kát várnak. A korábbi évek ta­pasztalatai alapján ez reális igénynek látszik, sőt ennél min­den bizonnyal több segítséget ad a lakosság Kiskunfélegyháza to­vábbfejlesztéséhez. Az idei pénzügyi tervet a tes­tület elfogadta. Ezt követően a tanácstagok megvitatták és jóváhagyták a Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tavalyi munkájáról készített be­számolót, s az idei munkaprog­ramjukat. Az ülés további részé­ben a testület megállapította idei mun ka tér vét és tájékoztatót hall­gatott meg a végrehajtó bizottság idei munkaprogramjáról. Ezután a szervezeti és működési szabály­zat tavaly novemberben történt módosítása értelmében a korábbi kilenc helyett, hat tanácsi bizott­ságot választottak. A félegyházi tanácsülés beje­lentésekkel és interpellációkkal fejeződött be. Egyebek között az ez évi költ­ségvetés és a fejlesztési alap ter­vezetét tűzte szerda délutáni ülé­sének napirendjére Kiskőrös vá­ros Tanácsa. A téma alaposabb kibontását Vándor Antalné dr. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezetőnek az írásos anyag­hoz fűzött gondolatébresztő sza­vai előzték, s könnyítették meg. — A költségvetési szervezetek gazdálkodási feltételeit az alapve­tő társadalompolitikai követel­ményeknek megfelelően, de foko­zott mértékű, ésszerű takarékos­ságra törekedve kell meghatároz­ni — mondotta bevezetőjében az előadó, majd a pénzügyi terv el­készítésénél figyelembe vett alap­elveket és a „kötelező” rangsoro­lást ismertette a testülettel. — Az 1981-ben felhasználható költ­ségvetési előirányzat 71 és fél­millió forint, a tavalyinál csak­nem 3 millióval több — folytat­ta Vándorné dr. — A lakosság adóbefizetése ennek alig egyötö­dét fedezi, viszont az összeg fe­lét a megyei tanács adja. A fel­használás során jóval kevesebb pénz, csupán 700 ezer forint jut belvízelvezetésre, a tavalyi két és fél millióval szemben. Az egy- harmadával csökkentett út- és hídépítési keretből a téli felfa­gyások eltüntetésére több mint 800 ezer forintot fordítanak. A város parkjának fenntartása, ápolása másfél, a köztisztaság megóvása előreláthatólag egy­millió forintjába kerül az idén a tanácsnak. Az osztályvezető ezt követően a közeljövőben nyilvánosságra ho­zandó társadalmi munka-felhívás­ból idézett. Mivel Kiskőrös útja­inak, utcáinak döntő többsége földes — és ez az arány hosszabb távon nem fog lényegesen javul­ni —, közlekedésre alkalmas ál­lapotban tartásukat feltöltéssel és vízelvezető árkok ásásával lehet elősegíteni. Szinte mindenhová tud küldeni a tanács homokot és szállítóeszközt: az elegyengetés. hez, az útfelület kialakításához kérik és várják leginkább a dol­gos kezeket. Továbbra is érvénye­sül az az elv, hogy szilárd bur­kolatú járda csak ott építhető, ahol a már meglévő aszfalthoz, vagy betonhoz csatlakoztatni le­het; társadalmi kezdeményezés­sel pedig csak akkor, ha a költ­ségek 70 százalékát a lakosok magukra vállalják. A parkosítási munkák közül magasan kiemelke­dik az egykori sportpálya helyén elég régóta születő ifjúsági park, mely most már igazán közel áll a befejezéshez; de ezt is előbb­re hozhatják az üzemi szocialista brigádok, sportoláshoz szükséges elemek, illetve pihenőpadok gyár­tásával, felállításával, továbbá tereprendezéssel és fásítással. — Az 1981-es fejlesztési prog­ramra is — az 1980-ashoz hason­lóan — a szigorúbb gazdálkodás lesz jellemző — hangsúlyozta az osztályvezető. Új beruházás a diákétkeztetés bővítésén kívül nem indul, legfontosabb feladat tehát a most is készülő intézmé­nyek átadása. Ezekhez, mármint az új bölcsődéhez, óvodához és az iskolához a pénz rendelkezé­sünkre áll. A 42 millió forintos fejlesztési alapból egyébként törleszti a vá­ros az előző években csapadék- és szennyvízcsatorna-építésre felvett hitelt, emellett kisajátítják a Pe­tőfi Sándor Általános Iskola fej­lesztéséhez szükséges területet, gépeket vásárolnak a költségve­tési üzemnek, 2 milliót költenek különböző felújításokra, 6,7 mil­liód állami lakások, 3 milliót la­kótelepi utak építésére —, hogy csak a kiemelkedő kiadásokat említsük. A vízellátás korszerű­sítése érdekében egy ezer köbmé­teres víztározó létesítéséhez így is 3 millió forint kölcsönt kell igénybe venni... A minden részletében körülte­kintő és megfontolt előterjesztést a testület egyhangúlag jóváhagy­ta. Ugyancsak elfogadták a tanács­ülés résztvevői a Rohoska György műszaki osztályvezető által be­nyújtott, a helyi építkezési elő­írásokra vonatkozó tanácsi rende­lettervezetet. Baja város Tanácsa ugyancsak szerdán ülésezett. A testület meg­tárgyalta és elfogadta az idei pénzügyi tervet. A tanács idei költségvetése 288 millió 987 ezer forint, a fejlesztésre fordítható összeg 153 ezer forint. Pályát választottak a nyolcadikosok Befejezéséhez közeledik a nyol­cadikosok pályaválasztása. Túl­nyomó többségük már döntött: hol kíván szeptembertől tovább­tanulni. Az általános iskolák — akár­csak az előző években — március 20-ig jutattják el a továbbtanulók jelentkezési lapjait a középfokú iskolákba. Várhatóan — miként az Országos Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézetben elmondták — mintegy 130 ezren adják be fel­vételi kérelmüket, az idén végző 140 ezer nyolcadikos tanuló kö­zül. Mindannyiuk számára adott a továbbtanulás lehetősége. Legtöbb helyet a' szakmunkás- képzők kínálnak, ide 65 ezer ta­nulót, a pályázók 50 százalékát veszik fel. Országszerte a szakkö­zépiskolákban 32—34 ezer, a gim­náziumokban 25 ezer diák tanul­hat. A gyors- és gépíró, valamint az egészségügyi szakiskolák 4 ezer tanulót fogadnak az idén. A i pályaválasztási intézetek,- az általános iskolák tanárai és más szakemberek mindezt időben is­mertették a fiatalokkal. Ezenkívül az Országos Pálya- választási Tanácsadó Intézet Mi lehet? Mi legyen? című könyve ■— amelyet 20 ezer példányban jelentettek meg — közli a Ma­gyarországon tanulható összes szakmákra vonatkozó tudnivaló­kat, az egészségügyi, személyi kö­vetelményeket. Az intézet másik kiadványa, a Pályatabló-gyűjte- mény szemlélteti a hazai képzési és szakképzési rendszert; azt az utat, amelyen az általános iskola végzősei eljuthatnak a legmaga­sabb fokú szakképzettségig. Mind a kiadványok révén, mind a szó­beli beszélgetéseken a nevelők felhívták a gyerekek figyelmét arra, hogy képességeiknek és a reális lehetőségekhez igazítsák el­képzeléseiket; s a hiányszakmák­ra is ráirányították a figyelmet, mindennek ellenére, előrelátha­tóan a különböző középfokú isko­lákban a jelentkezők és a felve­hetők száma nem lesz azonos. A továbbtanulni szándékozók zöme korábban a szakközépiskolákba, s azon belül is a középfokú képzé­si célú tehát szakképzettséget is adó szakközépiskolákba kérte fel­vételét. Az előrejelzések szerint az idén is számosán választják a gépkocsi-, épületkarbantartó, rá­dió-, tévészerelő, műszeripari, s egyik-másik könnyűipari szakmát. A bányászati, kohászati, textilipa­ri, növénytermesztési, álattenyész- tési szakmákra viszont kevesen készültek. Azokban a középfokú intézmé­nyekben, ahol kétszeres vagy há­romszoros lesz a túljelentkezés, március 20. után tájékozódó jel­legű beszélgetésre hívják a ta­nulókat. A gimnáziumok speciális osztályaiba jelentkezőknek felvé­teli vizsgát is kell tenniük. A szakmai képzést adó intézmé­nyekbe jelentkezők előzetesen al­kalmassági orvosi vizsgán vesz­nek részt. Áprilisban, májusban lesznek a felvételik, elbírálják a kéréseket, az első- és a másodsorban meg­jelölt középfokú iskolákba is. Jú­niusban már ki-ki tudhatja, me­lyik pályán indulhat tovább. ÉPÜL A BÁCSÉPSZER ÜDÜLŐJE • A már országos hírűvé váll üdülőfaluban, Zalakaroson mind több állami és vállalati üdülő épül. A képen látható a BACSEPSZER készülő üdülője, amelyet a Zala megyei Tanács Építőipari Vállalat épít. Héjjas Iván bevallja Az izsáki ügy tárgyalásának folytatásaként Beck Sándor özvegye -tanúskodott: Két szeke­res ember jött be, és így szólt a férjemnek: — Te vagy a Beck Sándor? Te zsidó, gyere velem a szobába. Férjem a bántalmazás elől az ablakon igyekezett me­nekülni. Két fegyveres ember az- • után visszajött, az urammal ki­nyittatták a Wertheim-szekrényt, és a fiókban kezdtek turkálni. Szegény uram mindent kiadott nekik. Ezen belül válaszolnom kell még azokra a gyanúsításokra is, amelyekkel illettek. Azt mondták ugyanis, hogy szegény uram a románokkal paktált. Ez nem igaz. A románok annak idején lefog­lalták borainkat, amit négy fegy­veres román katona őrzött. A románok az uramat egy alkalom­mal el is verték. Schmiedt Arpádné tanúkihall­gatása: Hallotta, amikor a kato­nák ' ráparancsoltak az urára, hogy adja oda a pénzét. Lövés is dördült el. Ékszereiket is elvit­Brávő a magyar nyelv értelmező szó­tára szerint: bérgyilkos, kalandor. ték. Egész vég szöveteket és kész­ruhákat raboltak. Deutschler József, az Izsáki Népbank igazgatója elmondja, hogy 1919 decemberében az izsá­ki csendőrőrs nagyösszegű arany- és ezüstneműt, pénzt és egyéb ér­téket hozott letétbe a bankba. Három hónap múlva megjelent a bankban Makay százados, Fran­cia-Kiss Mihály és egy főhad­nagy, akik követelték, hogy a pénzt és az értékeket adják ki nekik, mivel végzésük van arról, hogy a katonai bíróság az eljá­rást megszüntette azok ellen (a Horthy-féle amnesztiára utaltak), akik nevére az értékeket letétbe helyezték. A letétet; erre elismer­vény ellenében kiadták. (A fel­vevők: Francia-Kiss Mihály, Da­nics Mihály, Juhász Imre.) Héjjas Aurél tanúskodik: — Tud-e arról, főhadnagy úr, hogy Danics és társai Orgovány- ban mit követtek el? — Pozitív dolgokat nem tudok, csak hallomásból értesültem ezek­ről az ügyekről. — Danics vádlott előadta, hogy az izsáki bűnjeleket a főhadnagy úrnak adta ót. — Velem Danics nem is be­szélt ilyesmikről soha. Csak más­fél hónapja tudok az egész dolog­ról. Azt hiszem, nem ő találta ki ezt a vallomást. Mások sugalmaz­ták neki, hogy egy Héjjast be­mártsanak. — Ez most nem lényeges. Héj­jas Iván annak idején karhatal­mi szolgálatra rendelte be eze­ket az embereket? Csak kisegítés­re. — Szóval csak tartalék csendőr zászlóaljat alkottak. Kecskemé­ten adták át a főhadnagy úrnak a tárgyakat. — Nekem semmiféle tárgyakat nem adtak át, és semmit át nem vettem. — Közölhetem, hogy félig-med- dig megállapítást nyert, hogy Danics megállapításai légből ka­pottak. Meg volt engedve a kar­hatalmi csendőr zászlóaljnak, hogy értéktárgyakat vehessenek el polgáremberektől? — Szigorúan'tiltva volt valaki­től bármit is elvenni, öcsémnek, Héjjas Ivánnak volt egy parancsa, amely még ma is megtalálható a kecskeméti városházán, és amely szerint halálbüntetés terhe mellett tilos volt az idegen va­gyon eltulajdonítása. Ezután szembesítésre került sor. Danics: — Akkor nem lettem volna takarva, ha nem szolgáltat­tam volna be ezeket a tárgyakat, mert engem akkor fölakasztottak volna. Ha a főhadnagy úr nem emlékszik ezekre a dolgokra, én arról nem tehetek. Tárgyalásvezető: — Szóval meg­marad előbbi vallomása mellett. Danics: — Meg! Ügyész: — Hol adta állítólag Héjjas főhadnagy úrnak azokat a dolgokat? Danics: — A Kádár utca sar­kán. Beck Hona, Beck Sándor lánya a már ismert tényeken kívül el­mondotta, hogy a támadók kezé­ben volt egy kutyakorbács, amely- lyel az anyját borzalmasan bán­talmazták. Hetekig látszottak raj­ta a csíkos foltok és a véralá- futások. Makay tüzérkapitány is ismer­tette a bíróság előtt — az izsáki bankból — a pénzfelvétel körül* menyeit. „1920 -tavaszán a Kecs­keméten visszamaradt különít­mény parancsnoka voltam. Fran­cia-Kiss Mihály egyszer hozzám jött azzal a panasszal, hogy a csendőrség lefoglalt tőle 34 ezer korona készpénzt, lószerszámot, és azt egy izsáki bankban letét­be helyezte. Én fölszólítottam, bi­zonyítsa be, hogyan jutott hozzá a pénz. Ekkor Francia-Kiss Mi­hály azt mondta, hogy édesatyja 34 ezer koronáért eladta a borát és a pénz innen van (gátlástalan hazugság). Mindezek után Fran­cia-Kiss Mihállyal az Izsáki Nép­bankba mentünk, ahol nyugták ellenében a pénzt felvettük. Beck Gyula izsáki gazdálkodó elmondja, hogy a község öthatod része szakadó esőben ment el az áldozatok -temetésére. Vajon el­jöttek volna-e ennyien, ha a nép- ítélet (ahogy azt az akkori jobb­oldali sajtó igyekezett beállítani) ölte volna meg őket? Lebovits Emma, aki az elhur­colás éjszakáján Pánczélék laká­sán vendégeskedett, elmondta, hogy Pánczél a vacsoránál meg­jegyezte: különösen nyugodtnak érzi magát most, mert eddig a ro­mánoktól kellett reszketnie, most azonban, hála istennek, bevonult a nemzett hadsereg, és többé nincs mitől tartania. A tárgyaláson felolvassák Héj­jas Iván vallomását: Halványan emlékszem, -hogy Zbona egy alka­lommal jelentette -nekem, tudo­mása van arról, hogy három izsá­ki zsidó a románoknak másfél millió koronát ajánlott fel, hogy a megszállást három héttel meg- hosza-bbítsák. Hazafias érzésem felháborodott ezen, és utasítottam Zbonát és. Danicsot, hogy a há­rom zsidót el kell fogni, és ki kell végezni. Hangoztatom azonban, hogy rablásra, értékek elvételé­re, semmiféle utasítást nem adtam nekik. Karhatalmam összes tiszt­jei bizonyítani tudják, hogy tiltó szavamat nem egyszer emeltem fel az ellen, hogy védtelen pol­gárokat vagyonuktól erőszakos módon fosszanak meg. A -Budapesti Hírlap 1922. jú­lius 8-i számában „A csendőrségi eljárás Héjjas Iván ellen” című cikkében közli: Eljárás indult meg a fölbújtás által elkövetett gyil­kosság bűntette miatt. Ezt az el­járást azonban, arra való tekin­tettel, hogy Héjjas Iván a cselek­ményt a magyar faj és a nemzeti érzés szolgálatában és közfelhá­borodásból kifolyólag követte el, a csendőrség az időközben kibo­csátott közkegyelmi rendelet ér­telmében abbahagyta.” Az elhangzott vádbeszéd sze­rint „fűzfákra felakasztották ... de a kivégzés előtt vadállatiasan megkínozták mind a három em­bert, ahogy ezt a boncjegyző­könyvek igazolták. Parancsra hi­vatkoznak ... Feltétlenül minden körülmények között meg kell ta­gadni az olyan parancsot, amely törvénybe és szolgálati szabály­zatba ütközik. A vér láttára, a jajveszékelés hallatára abba kel­lett volna hagyni rettenetes -mun­kájukat.” Zbona az utolsó szó jogán még elmondotta: „Nyugat-Magyaror- szágon harcoltam, és Héjjas Iván igazolhatja, hogy küzdöttem Ju­hásszal és Francia-Kiss-sel. Héj­jas Iván igazolhatja azt is, hogy én fogtam el az osztrák kormány­zót, akit Nyugat-Magyarországra vezényeltek.” Héjjas. : .a autasitva a közkegyelmet — az orgoványi bűnperrel kapcsolatban a követ­kező nyilatkozat közlésére kérte fel a nemzeti sajtótudósitó irodát: „A mai postával megkaptam a Magyar Királyi Csendőr Felügye­lőség ügyészétől, Schmitz Rudolf ezredes hadbíró úrtól azt a hatá­rozatot, mely közli velem, hogy a Zbonának kiadott parancs miatt ellenem folyamatba tett eljárást a „terhelt közkegyelem részesíté­se folytáin abbahagyatott”. Miután a napilapok -meglepetésszerűen közölték ezt a nekem minden­esetre váratlan határozatot, ame­lyet a bűnper mai tárgyalásán a tárgyalásvezető fölolvasott, és ezzel nyilvánosságra hozott, er­kölcsi intenzitásom teljes birto­kában, a közvélemény helyes tá­jékoztatásáéra kijelentem, hogy ellenem semmiféle bűnvádi eljá­rás folyamatban nem volt. Engem a bűnperben csak mint tanút hallgattak ki. Jegyzőkönyvi val­lomásom tegnap óta köztudomá­sú. Ami a nekem ajándékozott köz­kegyelmet illeti, arra én rá nem szorulok, azt a leghatározottab­ban visszautasítom. Minden cse­lekedetemért vállalom a legtelje­sebb felelősséget. Ha valaki úgy véli, hogy bármi tekintetben bű­nös vagyok, tessék engem bíróság elé állítani, és teljes szigorúság­gal felelősségre vonni. Kegyelmet azonban senkitől sem kérek, sen­kitől nem várok. A csendőrfelügyelő úr ügyészé­nek határozatát a mai postával visszaküldtem azzal az írásbeli megokolással, hogy efféle határo­zatokra semmiféle szükségem nincs.” Héjjas már könnyen hetvenke- dett, hiszen hónapokkal korábban megjelent a kormányzó-szerezte amnesztia, amely szerint, ha a gyilkosságot bárki is a magyar faj és nemzeti érzés szolgálatá­ban és közfelháborodásból kifo­lyólag követte el — közkegyelem­ben részesül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom