Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

\ 1981. február 26. # PETŐFI NEPE • 3 Követik a jó példát Helvécián A KISZ X. KONGRESSZUSA ELŐTT Fiatalok a bajai járásban Lőwy dűlő 13. A helvéciai úttól jobbra emelkedő szőlőtábla. A szemnek is tetsző a sajátos talajvonulat, amint a tőkeközök szépen, porhanyósan megmű­velve, egyenesen elérik a hajlatot. . Az almafákon — a szőlő közt — meglátszik a metszőolló nyoma. Bent, a Lőwy-dűlŐi portán pedig a sorba rakott fatörzsek, a tisztán és rend­ben tartott gazdasági épületek, a gondosan sepert udvarral megbecsü­lést adnak ennek a régi szavunknak: paraszt. Helyécián kezdték — Traktort vett. Pedig már el­múlt hetvenéves! — mondja fér­jéről a Túrkevéről ideszármazott feleség, aki a konyhában varro- gat. Tohai Laci bácsi leinti: — Á! Az csak olyan kerti jó­szág. A jó bánást a kezemtől kapják a gyümölcsfáim. Máma reggel is kimentem egy almafá­mat megmetszem. Almát szerződésre termeszt. A szépét, a javát átadja a felvá­sárlónak. Tohaiék 1931-ben házasodtak. Itt kezdték Helvécián — s ma is itt töltik éveiket. — A 30-as években napszámba jártam a Lőwy-telepre — emlék­szik Laci bácsi. — Ahogy az időm és a munkáltatóm engedte, a sa­ját szőlőmet is művelgettem. Két és fél holdon gazdálkodtunk. A gazdámtól úgy kellett elkéredz- kedni, ha odahaza haladni akar­tam: „Kedves Sándor bácsi! Eresszen már el egy napra". Lett volna ember a helyembe rögtön, ha csak egy rosszat is szólok. Az ilyenek, mint mi, sor­ba álltunk, hogy dolgozhassunk. Aztán mi volt a fizetség? Egy- pengős, néha meg csak kilencven- filléres napszámból éldegéltünk. Nehezen összejött egy rossz, kis szőlőprésre való. így kezdtem a ;,gépesítést”. A kékkőért sokat fi­zettem akkoriban. Egy liter mustért meg csak hal fillért kap­tam. „Mindennap beszéltünk” Az ötgyermekes Tohai Lászlót 1950-től már mint a falu első gaz­dáját ismerték Helvécián. A Lő­wy és a Bocsák dűlő, valamint az Iskola sor és a Hetes sor la­kosai megválasztották tanácstag­nak. Harminc évig, 1980-ig volt tagja a helyi tanácsnak. Helvécia-szerte emlegetik még ma is Laci bácsi pontosságát, amellyel minden tanácsülésen részt vett. Nem maradt távol a község ügyeinek az intézésétől. Mint ahogy meghallgatott min­denkit, aki bajában, gondjában hozzá fordult. — Mindennap beszéltünk. így sommázza a választóival tartott kapcsolatának a lényegét. A „Tiszta udvar, rendes ház”- címre már. annak idején is — az 50-es években — méltán érde­messé lett Lőwy-dűlő 13-at ma sem kerülik el az emberek, mi­után Laci bácsi egészségi állapo­ta miatt megvált a tanácstagság­tól. Negyven aláírással autóbusz­várót kérő írást hoztak hozzá egy ízben a környékbeliek, és ma is sokan betérnek pumpát, vagy ha­rapófogót kérni. — Egyszer, átutazóban, valaki bejött egy szelet kenyérért — idézi fel a háziasszony. — Az út mellett lakunk, hát természetes, hogy adtunk. A közmegbecsülés a falú első gazdájának ma is kijár. A legemlékezetesebbek számá­ra azok a piros bőrkötésben őr­zött sorok, amelyek így szólnak: „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Tohai László eredményes tanácsi munkáját el­ismeri, és részére A 25 éves taná­csi munkáért kitüntető jelvényt adományozza. Budapest, 1975 október. Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke.” Ma így csinálják Az első gazda és sok más het­venes, szorgalmas helvéciai em­ber helyét a közéletben mások vették és veszik át. Vágó József a szövetkezeti ABC-t vezeti; máskülönben a népfrontbizottság elnökg. Nem­hiába jó ismerőse — vagy jó is­merője — Tohai Lászlónak. Sza­vaival a maiak tettrekészségét erősíti meg: — Mi, a népfront, segítjük a tanácsot tervei valóra váltásá­ban. Harmincötén vagyunk, ak­tivisták, akik a múlt hét csü­törtökjén tartottuk alakuló gyű­lésünket. Jó érzés volt számot adni arról, hogy tavaly, a lakos­ság és a népfront együttes aján­lására és támogatásával, a tanács által vásárolt anyagból, társadal­mi munkával óvodát építettünk huszonnégy matkói kisgyerek­nek. Szüleik a Petőfi Tsz tagjai. A tizenkét fős matkói népfront- tanyacsoport pedig vállalta, hogy az idén facsemetékkel és parkkal szebbé teszi az óvoda környékét. • Vágó József, a helyi népfrontbizottság elnöke. (Straszer András felv.) Március 1-től: beíratás az első osztályba Országszerte március elsején kezdődik és 15-ig tart az általá­nos iskolák első osztályába lépő gyermekek beíratása. Az iskolák a helyi szokások szerint — hirdet­ményekben, levélben és más mó­don — értesítik a szülőket: me­lyik napon veszik fel az elsősö­ket. A fővárosi általános iskolák­ban március 5-én és 6-án dél­előtt 8-tól 12 óráig, és délután 11—18 óráig tart a beíratás. Budapesten várhatóan, mintegy 31 000, az ország általános isko­láiban pedig mintegy 170 000 kis­diák kezdi meg tanulmányait, szeptemberben. Mint a Művelő­dési Minisztériumban elmondták, a tankötelezettségi törvény sze­rint a szülőknek, gondviselőknek azokat a gyermekeket kell be­íratniuk az első osztályba, akik ez év szeptember 1-ig betöltik hatodik életévüket. Az iskolák igazgatói kivételesen engedélyez­hetik azoknak a gyermekeknek a felvételét is, akik a hatodik élet­évüket a tanév első hónapjában — vagyis szeptember 1—30-a kö­zött — töltik be, és testileg, szel­lemileg megfelelően fejlettek, al­kalmasak az iskolai tanulásra. Ezeknek a tanulóknak a felvételi kérelmét április 15-ig kell bead­ni az iskolák igazgatóihoz. A kérvényhez mellékelni kell a gyermekek testi és szellemi fej­lettségét igazoló hatósági orvosi bizonyítványt, valamint — ha a gyermek óvodába járt — a vezető óvónő véleményét. Az iskolák igazgatói, a pedagógusok, a he­lyi szervek, szervezetek közremű­ködésével gondoskodnak arról, hogy minden tanköteles gyerme­ket beírassanak a szülők, vagy a gyermekek gondviselői. A né­pességnyilvántartó hivatalok pél­dául a tanácsok közvetítésével át­adják az iskoláknak a tanköte- leskorúak névjegyzékét. A már­cius 15-ig be nem íratott elsősök szüleit az igazgatók figyelmezte­tik: tegyenek eleget ennek a kö­telezettségüknek . örvendetes, hogy az első osz­tályba lépő gyermekeknek hozzá­vetőleg a 85—86 százaléka óvodai, és hozzávetőleg 14—15 százaléka iskolaelőkészítő foglalkozásokon vett részt. Ez igen szép eredmény, mivel az ötödik ötéves tervidő­szak kezdetén csupán 71,4 száza­léka járt óvodába. Az óvodásokat már az óvodában orvosi vizsgá­latban részesítik az óvodába nem járókat a beiratkozás után vizs­gálják meg az orvosok. A vizs­gálat helyét és idöpontják közlik a gyermekek gondviselőivel. Egy­re több településen a pedagógus és a pszichológus is véleményt mond a gyermek iskolaérettségé­ről. Iskolaorvosok, pedagógusok, pszichológusok véleménye alap­ján olyan javaslat is születhet, hogy azok a gyermekek, akik cnem felelnek meg teljes mértékben a követelményeknek, egy évvel ké­sőbb, vagy ha az szükséges és lehetséges, korrekciós osztályok­ban kezdjék meg iskolai tanul­mányaikat. (MTI) CSAKNEM 25 MILLIÁRDOS FORGALOM Kedvezőbb kínálat, nagyobb forgalom A kiugróan magas decemberi csúcshoz képest januárban ter­mészetesen kisebb, a tavalyinál azonban 12,9 százalékkal maga­sabb forgalmat bonyolított le a kiskereskedelem. A viszonylag magas, 24,4 milliárd forintos for­galom alapvetően azzal függ ösz- sze, hogy egyrészt a kereskedelem árukínálata és készlete mind mennyiségben, mind összetételé­ben jobban megfelelt a lakosság keresletének, másrészt tavaly ja­nuárban, főleg egyes iparcikkek­ből a szűkösebb készlet' nyomán rendkívül mérsékelt volt a forga­lom. Ezt igazolja egyebek között, hogy a múlt évihez képest 21,3 százalékkal nőtt a vegyesipar- cikk-forgalom. Az élelmiszerke­reslet a korábbiaktól eltérően mérsékeltebben, 5,4 százalékkal növekedett, a vendéglátás árbevé­tele 9,3 százalékkal volt nagyobb, a ruházati cikkek értékesítése pe­dig 10,5 százalékkal haladta meg a múlt év azonos hónapjáért. Élelmiszerekre és élvezeti cik­kekre mintegy 8 milliárd forintot fordított a lakosság. A többségé­ben bőséges, illetve kielégítő ellá­tás mellett sertéshús, jobb minő­ségű szalonna, füstölt és főtt hús, valamint élő hal továbbra sem volt mindenütt elegendő, marha­húsból, baromfitermékekből, zsi­radékból és fagyasztott halból vi­szont megfelelő kínálatot nyújtott a kereskedelem. Bővült a tejter­mékválaszték, édesipari lisztes­árukból, csokoládékból viszont sem mennyiségben, sem válasz­tékban nem tudták kielégíteni az igényeket. A kínálati piac ellené­re a tavalyinál kevesebb burgo­nyát, zöldséget és gyümölcsöt ad­tak el, a kereslet mérséklődött. A ruházati kereskedelem az igé­nyeket megfelelően kielégítette, s 2,8 milliárd forintos forgalmat bo­nyolított le azzal együtt, hogy a választékhiányok változatlanul fennálltak. Kevés volt például a gyapjú méteráru, a takaró, a bú­torszövet, az öltöny, a télikabát- kínálatban helyenként a méretek­kel volt baj. A műszaki cikkek közül jó el­látást biztosított a kereskedelem villanybojlerből, centrifugából, hűtőgépből, s javult a porszívó- kínálat, viszont változatlanul ke­vés volt a modul színes televízió, az olcsóbb asztali rádió, a magne­tofon, a jármű-kereskedelemben pedig a kismotor és a gumikö­peny. A tüzelőanyag-ellátásban nem adódott probléma, bár egy-két he­lyen néhány napos kiesést okozott az értékesítésben a fűtőolaj és a pb-gáz szállítási késedelme. (MTI) • Harminc évig képviselte válasz­tóit a tanácsban Tohai László. Balogh László, S. Juhász Imre, Kovács György és a szövetkezet KISZ-titkára szavát adta: május­ra készen lesznek az óvodapark kialakításával. A községi fásításban egyébként valamennyien részt veszünk. A tanács már megrendelte nekünk — elültetésre — a kért 2000 kis fát. Várjuk a jó időt! Életrevaló tervekről, hasznos elképzelésekről jócskán hallani még Helvécián. A február is változatosan telik. Nyolcszázhuszoanégy általános iskolás — hat iskola tanulói — farsangra készülnek. Majd komo­lyabb dologra fordítva a figyel­met, közlekedési vetélkedőt ren­dez az úttörőcsapat, a szülői munkaközösség és a népfront. Se­gítője pedig mindennek az a Cseh Miklósné — a fekete-erdei általános iskola tanára —, akit a közelmúltban a község népfront- bizottságának titkárává választot­tak. Tohai Laci bácsi gyümölcsöse mellett "visz az utam hazafelé. Jó gazda módján ápolt fái és a fia­talabbak — a mai derékhad — törekvései arra mutatnak, hogy Helvécián az alma nem esik messze a fájától. Tohai László­hoz hasonlók sokan vannak. Kohl Antal SZEGEDI KUTATÓK FELFEDEZÉSE Vegyszerrel a fagykárok megelőzéséért Az MTA szegedi Biológiai Köz­pontjának biokémiai intézetében gyakorlatban hasznosítható ered­ményt hozott a növények fagytű­rő képességének növelését célzó több éves kísérletsorozat. A kuta­tók laboratóriumi körülmények között bizonyították, hogy egyes fagyérzékeny növények bizonyos vegyszerrel lepermetezve tartósan, több napon át ellenállnak a fagy károsító hatásának. A kora tavaszi vagy kora őszi fagyok Földünk jelentős részén komoly károkat pkoznak a mező­gazdaságnak. Az utóbbi években világszerte előtérbe került a nö­vények fagytűrc» képességének nö­velése. Ilyen kutatások folynak elsősorban a Szovjetunióban, Ka­nadában, az USA-ban, Japánban, az NSZK-ban, és Magyarorszá­gon. A fagy azzal károsítja a nö­vényt. hogy a sejtekben levő sza­bad víz megfagy, és a jégkristá­lyok roncsolják a növények szö­veteit. Laboratóriumi kísérleteik­kel igazolták, hogy bizonyos vegy­szeres kezeléssel — amelynek sza­badalmaztatása most van folya­matban — jelentősen javítható a növény fagytűrése. Egy mexikói eredetű búzaféleség, amely mí­nusz tíz fok hőmérsékletnél csak­nem teljesen elfagyott, a megfe­lelő vegyszeres kezelés után ugyanilyen hőmérsékleten nyolc­van százalékban életben maradt. Ezzel a módszerrel őszi búzafé­léknél, uborkaféléknél és más konyhakerti növényeknél is sike­rült a növények fagytűrőképes­ségét jelentősen növelni. A szege­di kutatók eredményei alapján remény van arra, hogy a jövőben bizonyos hidegérzékeny növénye­ket az eddiginél hamarabb, kora tavasszal lehet elültetni, és az így hamarabb beérő termés leszüre- telése után ezt a földet még ugyanabban az évben ismét hasz­nosítani lehet a termelésre. A lábóratóriumi eredmények alapján egyik nagy vegyipari üze­münk vállalkozott a viszonylag olcsó fagyvédő növényvédő szer nagyüzemi gyártására és későbbi forgalombahozatalára. (MTI) — A bajai járásban a KISZ- tagok hetven százaléka csak nyolc általánost, illetve szakmunkás- képzőt végzett, s az egész tagság ugyancsak hetven százaléka a mezőgazdaságban vagy lakóterü­leti alapszervezetben dolgozik — foglalta össze a legfontosabb is­mérveket elöljáróban Kupsza Benjámin, a KISZ bajai járási bizottságának titkára. — Hogyan alakult a taglét­szám? — kérdeztük. — 1977-ben 1996 KISZ-tag volt a járásban, most pedig több mint 2500. Ezt nagy eredménynek tar­tom. Benne van, hogy a korábbi­nál több figyelmet fordítottunk a KISZ-en kívüliekre, és sikere­sen vontuk be őket az ifjúsági szövetség életébe. És benne van, hogy változtattunk a módszerein­ken is. Eddig a központi akciókon volt a hangsúly, most pedig az öntevékenységen van, összhang­ban a KISZ KB 1974 áprilisi ha­tározatával, amely a minőségi munkát helyezte előtérbe. Konk­rétan a változtatás annyit jelent, hogy az eddigieknél kevesebb já­rási nagyrendezvényt tartottunk, és jóval több községi, alapszerve­zeti megmozdulást szorgalmaz­tunk. — Hogyan hatott ez a munká­ra? — Jelentős mértékben. Eddig a KISZ-szervezetek vezetői dol­gozták ki a programokat, tettek javaslatot, hogy ki milyen felada­tot vállaljon. Most maguk a ta­gok „találják ki” ugyanezt, ami­vel együtt természetesen a válla­lás értéke is nő. A lényeg az, hogy már nem bürokratikus szervezeti egységekben gondolkodunk, ha­nem személyekben: mire képes Szabó János, Kovács Irén — az ő lehetőségeiket mérlegeljük. — Más módszer? — Próbálkoztunk... A vaskúti „szeszmentes presszót” említhe­tem. például. Egy időben másról sem hallottunk, csak arról, hogy a fiatalokat a kocsmán, az italon kívül semmi sem érdekli. Feltet­tük a kérdést: tényleg nem? A vaskúti presszót, a környék leg­jobb szórakozóhelyét szemeltük ki céljainkra, meghirdettük, hogy bizonyos napon egy csepp szesz sem lesz. Nem is volt. Szervez­tünk viszont egyéb programot: fellépett a községi táncegyüttes, a citerazenekar, volt jógabemuta­tó, táncház. Éjfélig telt ház és olyan forgalom volt, mintha szombat éjszaka lett volna. Két dolgot bizonyítottunk be az ak- cióvaL Az egyik: nemcsak az alkohol vonzza a fiatalokat. Más­részt, a másfajta igényt csak se­gítséggel tudják kielégíteni, tehát rendelkezésükre kell állnunk. — Politikai képzés? — Igyekeztünk haladni a kor­ral, ezért csökkentettük az álta­lánosan semmitmondó előadáso­kat, helyettük a gyakorlati tud­Hossz napok következnek a notórius gyorshaj tokra, az ország­utak ámokfutóira: március 1-től rendőrség bevezeti a radarpisz­tolyt, másnéven, kézi sebességmé­rő lokátor használatát — jelen­tették be szerdán a Belügyminisz­térium Országos Rendőr-főkapi­tánysága közlekedési osztályán tartott sajtótájékoztatón. A kézi sebességmérő lokátor al­kalmas mind a közeledő, mind a távolodó járművek sebességének mérésére. A készülék 30-tól 160 km óra sebességtartományban mű­ködik, s már 180 méterről is ké­pes pontos adatot szolgáltatni a jármű sebességéről. A pisztoly nivalókra helyeztük a súlyt, még­hozzá reszortok szerint: a kultúr­vagy a gazdasági felelős ahhoz értsen, amire megválasztották. Az alapszervezetekben is újítottunk, azt a szót például, hogy „elő­adás”, elfelejtettük. Én sem sze­dettem előadásra járni, más se szeret. A képzést az egyéni vál­lalással kötöttük össze, azaz egy- egy „egyszerű” KISZ-tag készül fel és mondja el amit tud. — Érdekvédelem? — Ez továbbra is gondot okoz. A jogszabályok előírják, hogy milyen kérdésekben van vélemé­nyezési, egyetértési vagy javas- lattevő joga a KISZ-nek. Ennek az érvényesítéséhez viszont az if­júsági szövetség képviselőjének partnerré kell válnia, el kell ma­gát fogadtatnia, nemcsak és nem is kizárólag politikai szempont­ból, hanem egyébként. A járás­ban — ezzel kezdtem — a tagság hetven százalékának alapfokú képzettsége van, és ez nagyon so­kat meghatároz. Partnere-e az agrármérnöknek a traktoros, le­gyen bár hét határban a legjobb traktoros? Bizonyos kérdésekben bizony nem! Ahhoz, hogy egyen­rangúak legyenek, rengeteget kell tanulniuk, enélkül a szocialista demokrácia fából vaskarika. Fel­készületlenül, képzetlenül nem* lehet érdemi véleményt mondani fontos kérdésekről, nem lehet megalapozott javaslatot tenni. — Ez tehát a jövő feladata? — Ez is, meg más is. Fontos­nak tartom, hogy tovább újít- suk, fiatailosjtsujs. a mozgalmi* életet, az eddigieknél is nagyobb lehetőséget nyújtsunk a tagság­nak. Hasznos lenne a mostaninál szélesebb körű kapcsolatot ki­építeni a gazdasági vezetőkkel. Eddig az volt a gyakorlat, hogy KISZ-ügyben a párttitkárhoz mentünk, ahol a szükséges elvi segítséget, támogatást meg is kap­tuk. A legtöbb azonban — az al­kotó ifjúság mozgalomtól a tár­sadalmi munkáig — a gazdasá­gi vezetőn múlik. Ezeket figye­lembe véve kell tehát dolgoznunk a bajai járásban. B. J. formájú készüléken digitális jel­zőszerkezet írja ki számokkal a mért sebességet. A radarpisztoly nagy előnye, hogy nemcsak gép­kocsiban használhatják, hanem egy speciális tápegység segítségé­vel akár a gyalogos rendőr is mű­ködtetheti. A bolgár gyártmányú sebesség- mérő lokátort hitelesítette a Mé­résügyi Hivatal is, s így a radar­pisztollyal mért adatok hiteles« nek tekinthetők. Az új technikai eszköz mellett változatlanul használják majd az utakon a már jól bevált trafi- paxokat is. (MTI) Antikvár könyvvásárt rendelünk március 3—5-ig a kiskunhalasi Városi Könyvtárban Könyvek vételezés eladása! Felesleges, elolvasott könyveit megvásároljuk. Készletünkből kedvére válogathat. Keresse fel, — böngésszen! Nyitva: , t 3- án 10—18 óráig 4- én 8—18 óráig 5- én 8—14 óráig o* . Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szegedi antikvárium Személygépkocsi-vezetői tanfolyamot indít február végén az AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET JELENTKEZNI: Kecskemét, Villám I. u. 12. 608 Jön a radarpisztoly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom