Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-20 / 43. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1081. február 20. HÁZUNK TÁJA MINDEN ÁGAZATBAN TÚLTELJESÍTETTÉK A TERVET Szamócatermesztés Az elmúlt esztendőben a hűvös tavasz növelte a szamóca termelési költségeit, de a fogyasztói árát is. Ebből okulva sokan szeretnének idén „meggazdagodni”, vagy legalább a család számára otthon — a ház kördl vagy a hobbitelken — megtermelni az Ízletes, ám drága gyümölcsöt. Jó azonban tudni, hogy csak a második esztendőben számíthatunk nagyobb termésre. A hagyományos termelés mellett szeretnénk a figyelmet az úgynevezett frigó palántás termesztésre felhívni. Szükséges leszögeznünk, hogy a frigó palánta nem jelent minőségileg vagy biológiailag nagyobb értékű palántát, ahogy néhány termelő hangoztatja. A frigó egyszerűen tárolt palánta, amelynek legnagyobb előnye a termesztő szempontjából, hogy a hűtőházból akkor hozhatja ki, amikorra a telepítést tervezi és a korai telepítéssel kiküszöbölheti a nem termő évet. A megszokott fogyasztási szezontól eltérő időben is állíthatunk elő szamócát takarással, frigó- palánta alkalmazásával, üveg vagy fólia alatt. TAKARÁSSAL a termőrügy- képződés számára biztosítunk kedvező napszakot. Természetes körülmények között a szamóca az őszi rövid napszakos időszakban képez termőrügyeket, amikor a nappali megvilágítás 12 óra tartamú vagy ennél kevesebb. Ha a növényeket tavasszal, a virágzás időszakában esténként fekete fóliával bevont kerettel letakarjuk és délelőtt a takarót csak olyan időpontban vesszük le a növényről, hogy alkonyatig csak 12 órás megvilágítást kapjanak, az egy- szertermő szamócánál is elérhetünk egy második termést ősszel. • A takarást harminc napon át kell végezni, hogy eredménye legyen. Az így kialakult termőrü- gyekből mintegy 4 hónap múlva, tehát augusztusban kapunk érett szamócát. FRIGÖPALÄNTA esetében a természetes körülmények között korán kialakult indanövények az őszi rövid napszakokban termőrügyeket képeznek. Az erős, elágazópalántáknál biztosan számíthatunk kialakult termőrügyre. Ezeket a növényeket a nyugalmi szakaszban felszedve és hidegen tárolva, lehetővé válik a nyári ültetés. A szakszerű tárolás és kiültetés utáni kezelés esetén a még betárolás előtt kialakult termőrügyek kihajthatnak és ezekből a kiültetés utáni ötödik héten érett termést kaphatunk. Természetes a kiültetés évében a palánták további fejlődését akadályozza a terméshozás, ezért az ilyen módon hajtatott növények következő évi termése kisebb lesz. ÜVEG ALATTI HAJTATÁS- NÁL alkalmasak a melegházi kertek és a növényházak is. Üvegházi hajtatáshoz a növényeket cserepekben kell előnevelni. A hidegágyakban a palántákat — ahogy általában — 25 x 25 centiméteres sor- és tőtávolságra telepítjük. Ha a hidegágy a július— augusztusi időszakban előkultúrá- val van elfoglalva, a tűzdelést már július végéig el kell végeznünk erősítő ágyúsokban. A megerősödött növényeket lombföld és gyepszintföld 1:1 arányú keverékbe ültetjük január végéig bezárólag. Az ablakokat februárban rakjuk fel, ezzel ugyanazt a ko- raiságot tudjuk elérni, mint a fóliás hajtatással. A MELEG AGYKÉSZlTÉST január végén kezdjük el, 60—80 centiméter vastag ■ melegtalpat rakva. (Felerész lomb- vagy ku- koricaszár-zúzalék belekeverésével készítjük.) Virágzáskor a termékenyülés elősegítésére erősebben szellőztessünk. Különösen* akkor, ha a hőmérséklet napsütés, felmelegedés stb. miatt a 20 Celsius-fokot meghaladja. KORAI HAJTATAS esetén hidegebb tavaszelőn a termékenyítést végző méhek nem repülnek rendszeresen az alacsony hőmérséklet miatt, ezért szükség lehet a mesterséges beporzásra. Ezt ecsettel vagy szárnytollal végezhetjük el. A FÓLIÁS HAJTATASOKNAL lehet fekete talajtakaró fóliát is alkalmazni. A legkésőbb augusztus közepéig elvégzett telepítéseket előzőleg lefektetett fóliába végezzük, majd ezekre az ágyúsokra építsük rá a fóliaalagutat. Cz. P. A fúrók élettartamának növelése A fémiparban az egyik leggyakoribb tevékenység a fúrás, amelyet fúratok előállítására használt forgácsolószerszámmal a fúrógéppel végeznek. A fúrógépeken a munkadarabot befogó felület általában rögzített, a túró és az ezt mozgató szerkezet pedig a fúrandó tárgynak legjobban megfelelő magasságba állítható be. Miután a fúrót a munkadarabnak legjobban megfelelő magasságba beállították, a túróval a fúrandó lyuk geometriai tengelyébe állnak. Maga a fúró a kétélű forgácsolószerszámok csoportjába tartozik, bár nem minden túró kétélű. Legismertebb típusa a csigafúró; nevét a palást felületén húzódó, csavarvonalban emelkedő két forgácseltávolító horgonytól kapta. A fúró anyaga szerszámacél, vagy nemesített nyersacél, de a nagyobb átmérőjű fúrókat kemény- fémbeíétes forgácsolóéllel is készítik. E szerszámmal végzett műveletek legkritikusabb pontja az, hogy a hőálló acélok megmunkálása során a kis átmérőjű csigafúrók élei gyorsan kopnak. Szovjet kutatók szerint e jelenséget egy parányi elektromotorikus erő okozza, amely a fúró és a munkadarab érintkezési helyén keletkezik. A túró és a munkadarab ugyanis rendszerint különböző anyagból van, és különböző mértékben melegszik fel, ennek következtében termoelektromosság keletkezik (Seebeck-effektus). Azt javasolták, kapcsoljanak be ellenkező polaritású áramot, amely a fúró és a munkadarab érintkezési helyén megváltoztatná a fenti fizikai jelenséget. Így a fúró hegyén a Seebeck-effektus helyett az úgynevezett Peltier-effektus hatna, é3 az érintkezés hely lehűlne. Az ilyen módon lehűtött fúró hegyén nem képződne olyan gyorsan oxidréteg, a súrlódási tényező és az elhasználódás pedig csökken. A mérések azt mutatták, hogy 10—20 milliamper elegendő a ke- ményfém- és gyorsacélfúrók élettartamának három-négyszeresére növeléséhez. Hasonló eredményt értek el azzal is, hogy a fúróorsót a géptől üvegszövettel szigetelték, a munkadarab alá pedig textll-bakelitlapot helyeztek. Ez egyszerűbb eljárás, de valamivel kisebb mértékben növeli az élettartamot. • Csehszlovák gyártmányú számítógép-vezérlésű fúrógép a fúrókészlettel. Ünnepi hangulatú küldött- gyűlést nyitott meg Borotán a község nevét viselő termelőszövetkezet párttitkára, Miké Péter. Egy nehéz, küzdelmes, gondokkal telített, de eredményekben mégis kiemelkedő gazdasági évet értékeltek, megvitatták a zár- számadási beszámolót, amelyet Losonczi István, a közös gazdaság elnöke terjesztett elő. A vezetőség összegezése megállapította, hogy az időjárás sok gondot okozott. A tavasz kedvezőtlen volt, az orkánszerű szélviharok és az aszályos nyár is befolyásolta a munkát. Ennek ellenére valamennyi főágazat nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette a tervét. Ebben jelentős szerepe volt a szocialista brigádmozgalomnak. A többi ágazat: az erdészet, a juhászat, a kereskedelem, a takarmánykeverő üzem és a gombatenyésztő részleg szintén túlteljesítette tervét, hozzájárult a termelési érték növeléséhez, amely a tervezett 163 millió forint helyett 193 millió forint volt. A mérleg szerinti nyereség 23 millió 845 ezer forint, amelyből éves munkadíjának 11 százalékát kapta minden dolgozó, így lényegében mintegy ötheti bérét, részesedésként. A vezetőségi beszámolóból az is kitűnt, hogy sokat tettek a munka könnyítésére. Csupán az elmúlt évben a kombájnok, a gépek, felszerelések vásárlására 11 miiló forintot, védőfelszereléseE- re munkaruhákra félmillió forintot fordított a közös gazdaság. Jelentős beruházások A küldöttgyűlésen körvonalazódtak a VI. ötéves terv elképzelései is. Mintegy 100 millió forint beruházást valósítanak meg, ebből 40 milliót a sertéstelep fejlesztésére, 20 millió tíz baromfiéi építésére, 10 millió forint a juhászati ágazat fejlesztésére jut. A többiből pedig korszerűsítik a vágóhidat, a keverőüzemet az országos hírnévnek örvendő laska- gomba-termesztő részleget és szociális, kulturális feladatokat is megoldanak. A községi tanács és a termelőszövetkezet közös beruházásában 7 millió forint költséggel korszerű ^nűvelődési ház épül, az átadást® árom éven belül tervezik. S. J. A szántóföldi növénytermesztés például 9,5 millió forint nyereséggel zárta az évet. Az átlagtermés búzából 6,1 tonna volt hektáronként, a korábbi három év átlaglnak 110 százaléka. Kukoricából több mint 8,1 tonnát, lucernából 2,6 tonnát termelt hektáronként a szövetkezet. Veszteség helyett nyereség Néhány évvel ezelőtt, 1976-ban a szakosított sertéstelep 4 millió forint veszteséggel zárta az évet. Következő esztendő azonban a fordulat éve volt. A új vezetés, a jobb üzemszervezés, az összefogás segítette, hogy kievickéljenek a kátyúból. A jövedelem évről évre növekedett. Az elmúlt esztendőben a sertéságazat 4 millió forint nyereséget hozott. Közben végrehajtották a 6 millió' forint értékű rekonstrukciót, és 7 millió forint beruházással a férőhely- bővítést is. Az építkezések nem befolyáisolták az eredményeket, ellenkezőleg még jobb mutatók elérésére ösztönözték az ágazat dolgozóit. Más ágazatok tagjai is besegítettek az építő szakmunkásoknak. Ez az összefogás megmutatkozott a szőlő- és gyümölcstermesztésben is. A vezetők hívó szavára minden egyes dolgozó tag, a szállítóktól kezdve az irodában tevékenykedőkig 2 ezer kiló alma leszedésével segítették a betakarítás meggyorsítását. Még a nyugdíjasok is erejükhöz és egészségükhöz képest közreműködtek a szedésben. Sikeres kezdeményezés A kockázattól sem riadnak visz- sza. Megtárgyalták a pártcsoportok, a munkahelyi közösségek, hogy a baromfiágazatot jobban fejlesztik. A kedvező értékesítési lehetőséggel élve, azt határozták, hogy 18 millió forinttal több bevételt érnek el, ezt a küldöttgyűlés is elfogadta. Ezután megindult' a csibenevelés a magtárban, ho- dályban, fészerben. Külön felajánlások születtek, amelyek meg is valósultak. Nem egyszer az első számú vezetők is fizikai munkát végeztek. Az eredmény: 3 millió helyett 5 millió 400 ezer forint nyereséget értek el az ágazatban. Kedvezőek a gazdasági mutatók is. Tvertyel Tiborné szocialista brigádvezető irányításával a szorgalmas gondozónők a mostoha tartási körülmények ellenére, az elhullást 5 százalék alá csökkentették. • Jól szervezték meg a kukoricabetakarítást. A tengeri hektáronként több mint 8,1 tonnát adott. (Archív felvételek.) Ha elcsípek egy boldog pillanatot... De sokan vannak, akiknek iskola végeztével gond, hogy milyen szakmát válasszanak. Nekem ilyesmivel nem kellett bajlódnom. A régi kecskemétiek még emlékeznek rá, hogy merre volt a „Don-kanyar”. Nehéz lenne meghatározni a helyét az azóta felépült sok új ház között. No, szóval ott a „Don-kanyar” közelében volt a Fodor-fényképész. Egy ház- bem laktunk, nem csoda hát, hogy hatéves koromtól ott tibláboltam, ha tehettem a lám-, pák körül. Emlékszem, már kislány koromban megragadott a fény és árnyék játéka. Meg az a nagy- nagy szeretet, amivel Fodor néni a kuncsaftokat fogadta. No, körülbelül ennyit az indításról, az indíttatásról... Kecskeméten, a Nagykőrösi utcai üzletben adtak a kezembe először' gépet, még 1967-ben. Másodéves tanuló voltam, amikor már fényképezhettem esküvőket is. Ez a mi szakmánkban rangot jelent. Egy-egy esküvő az emberek zömének életében olyan pillanat, amelyik megismételhetetlen. Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor elcsípek egy boldog pillanatot, és aztán úgy fixálom, hogy évtizedek múltán is megmarad. Nem is hiszi, mennyire másképpen kell fényképezni a menyasszonyt, mint a vőlegényt. A menyasszony az képes volna órákon át modellt állni, külön kérve azt, hogy jaj, csak a fátyol, hogy jaj, csak a virág szép legyen. A vőlegény meg odaáll, aztán sürgetne is, hogy kattintsam már ... Nem bajlódik vele különösképp hogyan áll a frizura, csáléra áll-e a nyakkendő. A fényképezés nem szakma, több annál. Hivatás. Hogy mit éreztem akkor, amikor az első felvételt készítettem menyasszonyról, vőlegényről? Hazudnék, ha nem vallanám be, féltem. Nagyon féltem, mert az a pillanat megismételhetetlen. Még rágondolni is szörnyű, mi van akkor, ha nem sikerül a kép... Azt hiszem természetes, hogy az ember mindig szépet, csodálatosat szeretne produkálni, ha dolgozik. Egy ruhát, amikor megununk, elbontjuk, egy frizurát szétfésülünk. A fénykép az más. Az megmarad ... Ha bejön a vendég, ahogyan lép, ahogy fizet, ahogyan előveszi a pénztárcáját, már látni kell milyen szeretne lenni. És a mi szakmánkban az a szép, hogy a képet úgy szerkesszük, hasonlítson a portré elképzelt önmagához. Hogy kiket szeretek leginkább fényképezni? Természetesen a gyerekeket. Drágák, aranyosak, óriásira nyitott szeműek, sírósak, mosolygósak ... Hol van már az az idő, amikor azt mondjuk: most meg idevigyázz, kisöreg, itt repül a kismadár. Sokkal okosabb már a mai gyerek, minthogy azt az olcsó, vásári trükköt elhiggye. Régen nem bohóckodtunk már. Munka közben egy kicsit pedagógusnak, egy kicsit pszichológusnak, egy kiesőt anyának kell lenni... Nagyon lényeges, hogy — nem tudom érti-e? — úgy belülről ne álljon az a kép, ne legyen merevL_hanem természetes legyen, mozogjon, éljen ... Nem tartom magam idősnek. De olyan jólesik visszaemlékezni 10—12 év előtti dolgokra. 'Jöttek a műterembe .fiatal, szeleburdi csinos lányok, alig deltás fiúk, majd szétdurranó tüdővel fényképezkedni — örök emlékként. Aztán most meg látom őket az utcán tolják a gyerekkocsit, fogják az dskolásfiú kezét, cipelik a bevásárlószatyrot... meglett, érett emberek. Vidám természetű vagyok. Nemcsak azért, mert nekünk ez, szinte munkaköri kötelességünk is. Szeretem a verseket, Babitsot, Kosztolányit, Radnótit... és a zenét. Ha szomorú vagyok, mert ez is előfordul, akkor ide menekülök. Ebbe a különös, szép, kellemes világba. Ha ez a romantika, akkor vállalom. Vágyaim? Tanulni szeretnék. Azt, amit még nem tudok a szakmáról és ... továbbtanulni (Tóth Sándor felvétele) is, ha lehetne. Édesanyám egyedül nevelt négyünket. Á konzervgyári fizetésből nem futotta'Sokra, most jó lenne pótolni, mert van pótolnivaló... V ’ Ami nagyon szép a mi szakmánkban, hogy hagyunk magunk után valamit. Ahogy öregszik az ember, oly’ jólesik nézni azt a képet, ahol még sokkal fiatalabb volt. S az is lehet, hogy én már rég nem leszek, de az a fénykép, még akkor is fénykép marad ... (Elmondta: Földházi Tiborné, Kerekes Klára fényképész Kecskeméten a széchenyiváro- si műteremben). Szabó Pál Miklós Vállalták a kockázatot • A jó talajmunka egyik feltétele a magas terméshozamoknak.
