Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

4 • PETŐFI NF,PE • 1981. február 19. TUDOMÁNY - TECHNIKA • _____\____ ­E dison nyomában Ma, a sztereofonikus lemezját­szók és a magnetofonok korában nehéz elképzelni, hogy alig több, mint 100 éve, 1877-ben a kezdet­leges hangerősítő berendezés mi­lyen nagy szenzációt keltett. A találmány, a fonográf Edison te­lefontechnikai kísérletei nyomán született meg. A készülék bemu­tatása alkalmával egyesek arra gyanakodtak, hogy hasbeszélő van elbújtatva valahol a közelben. Egyébként Edison sok találmánya közül ezt kedvelte a legjobban, de itt követte el egyik nagy bal­fogását is. A fonográf ugyanis hengereken rögzítette a hangrez­géseket; ez a megoldás azonban nem versenyezhetett a később ál­talánosan elterjedt gramofonokkal. De Edison, aki a fonográfok gyár­tására vállalatot alapított, csak 1915-ben fogadta el a jobb tech­nikai megoldást, és tért át a hen­geres hangrögzítésről a lemezes­re. Edison első találmánya egy sza­vazatszámláló készülék, amely tu­lajdonképpen egy módosított táv­író-berendezés volt, amelyet egyéb­ként többféle változatban, egyre jobb vezetékkihasználással állí­tott elő. 0 alkotta meg az első szénmikrofont is, amely — már áramköri elemeknek a bevezeté­sével alkalmassá tette Bell talál­mányát, a telefont a széles körű alkalmazásra. E témában munka­társa volt a magyar Puskás Ti­vadar. Valóban korszakalkotó műve azonban a villamos világítási­rendszer kidolgozása és a gyakor­latba való bevezetése volt, és az első erőmű megépítése. Edison és munkatásainak az érdeme a vi­szonylag tartós, kis fogyasztású izzólámpa és a jó hatásfokú áramfejlesztő és áramelosztó be­rendezés kidolgozása is. Sokáig lehetne még sórolni Edison ta­lálmányait — hiszen haláláig másfél ezret szabadalmaztatott; legtöbbjük némileg modernizált formában ma is él. Képünkön: hosszú volt az út a fonográftól a modem Hi-Fi be­rendezésekig. Fehérje mikroorganizmusokból A mikroorganizmusok már rég­óta szerepet játszanak az élel­miszergyártásban, általában azonban csak anyagcsere-termé­keiket hasznosítjuk (bor, sör, sajt, kefir stb. előállításai, s csak ritkán magát a sejtállományt (pl. élesztőgyártás). A világ fehérje­hiánya, a mikrobiológiai techni­ka jelentős fejlődése, a bioké­miai és élettani folyamatok meg­ismerése terén elért új eredmé­nyek lehetőséget teremtenek arra, hogy világszerte komolyan fog­lalkozzanak egysejtű szervezetek nagy tömegben való „tenyészté­sével” és a mikróba-fehérje ki­nyerésével állati, illetve emberi táplálkozás céljára. A terméknek természtesen mind minőség, mind ár szempontjából versenyképes­nek kell lennie a növényi fehér­jékkel. Az eddig lefolytatott széles kö­rű vizsgálatok szerint a felhasz­nált mikroorganizmusok nem tar­talmaznak olyan anyagokat, ame­lyek az emberi vagy állati szer­vezetben akut mérgezést, vagy később jelentkező károsodást (tumor, allergia stb.) okoznak. A megvizsgált mikroorganizmus-fe­hérje táplálkozásélettani szem­pontból kb. a tej fehérjével, a kazeinnel, vagy szójafehérjével hasonlítható össze.. Bár a gyár­tási eljárások többsége ma még csak kísérleti szakaszban van, egysejtű fehérjét már most kb. annyiért vagy olcsóbban lehet előállítani, mint szójafehérjét. A még megoldatlan kérdések közül talán az egysejtűek nukleinsav- tartalma, illetve az ebből szárma­zó gondok a legjelentősebbek. Tudományos bútortervezés Ma már ott tartunk, hogy az ülőbútorok tervezésének valósá­gos tudománya alakult ki, s a bútortervezők éppúgy figyelembe veszik a szépség, a tetszetősség szempontjait, mint az egészségét és a kényelemét. Az egyre kifi­nomultabb mérési eljárások jó­voltából sok olyan dolgot vizsgál­hatnak tudományos pontossággal a kutatók, amire azelőtt nem volt mód. A szakemberek sok szem­pontú munkája eredményeként alakulnak ki az első pillantásra többnyire meghökkentő, mégis teljesen ésszerű újabb meg újabb formák. Az így megtervezett ülő­alkalmatosságokon többé nem­csak jól-rosszul, „általában” le­het ülni, hanem úgy, ahogyan azt a különleges rendeltetés meg­kívánja. A megállapítások szerint az ülés kényelmességét nagyjá­ból az az idő jellemzi, amely után a szék használója feszengeni, for­golódni kezd, egyszerűen azért, mert teste ülő részének izomzata így küzd a fáradás ellen. Persze az ülés módjának szintén szerepe van abban, hogy valamely szék megfelelő-e vagy sem. A képen látható kétszemélyes, testhez simuló formájú, hinta­székhez hasonló fotelt modern emberek lakásába szánták a nyu­gatnémet bútortervezők. Állító­lag abból a meggondolásból ki­indulva alakították ki e módon a kényelmes bútordarabot, hogy a beszélgető partnerek szívesebben ülnek egymással szemben, mint egy irányba tekintve egymás mel­lett. A magasba emelt lábakon nem szabad megrökönyödni, tud­va azt, hogy ez a testhelyzet, ha nem is túl esztétikus, de minden­képpen egészséges. TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL * V, Pályaválasztó Kongresszusra készülőben fiataloknak Irta: V. Makarenko, a Krím területi pártbizottság első titkára Itt a Dnyeper vize Szovjetunió-szerte az SZKP közelgő kongresszusára ké­szülnek a világ első szocialista országának dolgozói. A kö­vetkező sorokban Viktor Makarenko, a párt krími-területi bizottságának első titkára számol be a testvérmegyénkben folyó munkáról. A cikk a Novosztyi sajtóügynökség közre­működésével jutott el szerkesztőségünkbe. A Krím gazdasági életét ma elsősorban olyan hatalmas ipari vállalatok fényjelzik, mint a „Za- liv” hajógyár, amelynek a sólyá­járól 180 ezer tonna vízkiszorítá- sú szupertankhajók indulnak út­nak, vagy a perekopi vegyipari üzemek sokasága, a dzsankoji szerszámgépgyár és a színes tévé­készülékeket gyártó „Foton” Egyesülés. Emellett úszódaru­óriások, fúróberendezések és rá­diók is készülnek, kiváló minő­ségű közszükségleti cikkeket ál­lítanak elő, híres borfajtákat ter­mesztenek, és Dalackoznak. A X. ötéves terv időszakában a Krím­ben több mint száz nagy ipari lé­tesítmény épült fel. Atomerőmű a félszigeten Az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak szellemében, a tu­dományos-technikai haladás gyor­sítását szem előtt tartva a terüle­ti pártbizottság azt a feladatot tűzte a pártszervezetek elé, hogy növeljék a gépesítés és az auto­matizálás színvonalát, gyorsítsák meg az ipar rekonstrukcióját, és. technikai felújítását. Az elmúlt tervidőszakban több mint 300 gépesített, folyamatos és automa­tikus gyártósort adtak át a ren­deltetésének. másfél száz üzem. részleg és vállalat komplex gépe­sítését és automatizálását fejez­ték be. Mindez nemcsak meg­könnyítette a dolgozók munkáját, gyarapította szakmai felkészült­ségüket. hanem százmillió rubel­lel mérhetően növelte a gazdasá­gi hatékonyságot. Jellemző, hogy ezer új termék sorozatgyártása indult mee. A kiváló minőség jelzésével 700-féle áru került az üzletekbe. ami annak is köszön­hető. hogy a tervezett ötven he­lvett száznyolcvan vállalat vezet­te be a termelés minőségirányítá­sának átfogó rendszerét. A fekete-tengeri félszigeten új energetikai bázis alakul ki. Óriási lehetőségekkel kecsegtet az épülő krími atomerőmű. Első egységeit a jelenlegi ötéves tervben helye­zik üzembe. Az életszínvonal javítását elő­térbe helyező hatáirozatoknak megfelelően fokozotatbb ütemben fejlődnek a közszükségleti ága­zatok. A lakosság ellátását szol­gáló cikkek termelése húsz száza­lékkal emelkedett az elmúlt öt­éves tervben, több mint száz­ezer új lakást adtak át, az óvo­dákban és a_ bölcsődékben ötven­ezer, az iskolákvan ötvenkétezer új helyet létesítettek. Bővült a szanatóriumok, üdülők, penziók, turistabázisok és úttörőtáborok hálózata is. Mind általánosabbá válik a szülők és a gyermekek kö­zös pihenése. Jelenleg minden ha­todik szakszervezeti üdülő ezt a célt szolgálja. jobb dolgozók kiűzött egyaránt ta­lálunk harisnyagyári munkásnőt. halászt, kolhozelnököt, fejőnőt, és építőmunkást. Közös akarattal Elősegíti a tervek megvalósulá­sát a Bács-Kiskun megyéhez fű­ződő testvéri jó viszony is. A kapcsolatok fejlődésének bizonyí­téka például, hogy 1980 tavaszán a Krím városaiban és járásaiban együtt emlékeztünk meg Magyar- ország felszabadulásának 35. év­fordulójáról. A területi, illetve megyei párt- bizottságok’ együttesen szorgal­mazzák a munkahelyek kölcsönös tapasztalatcseréjét. A „Krím- sztroj” kombinát és a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói például kicserélték ta­pasztalataikat a kiváló minőségű, korszerű építőanyagok alkalmazá­sáról. A sziimferopoli élelmiszer- ipari gépgyártó vállalat mérnökei • Viktor Makarenko. jst! * J sitetfi mm mm a *«• MB’ • Cj lakónegyed Szevasztopol városában. mkmuioiuSí, A tudományos-technikai haladás a mezőgadaság ágazatait sem ke­rülte el. A növénytermesztésben nagy hozaimú és értékes fajták honosodtak meg, amit a legkor­szerűbb agrotechnika, a talajja­vítás — elsősorban az öntözéses földművelés — fejlődése kísér. Előnyben részesülnek az állatte­nyésztő, agráripari komplexumok, a nagy hozamú állatok tenyészté­sét és a takarmányellátást erősí­tő törekvések. • A Dnyeper vizét hozza az Észak-Krími csatorna a sztyeppére. Évente száztíz üzemmérnök végez a DATE szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karán A Békés megyei Szarvas törté­nete összefonódik a mezőgazdasá­gi szakemberképzés történetével. A város újraépítése után néhány évtizeddel, 1980-ban, egy lelkes pap és argárkutató, a francia fel­világosodás híve, Tessedik Sám- muel itt alapítja meg Európa el­ső gazdasági iskoláját. Célja a pa­rasztság szellemi felemelése, a tu­datlanság felszámolása. Iskolája a maradiság, az irigység, a reakció mesterkedései ellenére 22 éven keresztül működött, nevelve-ok- tatva a fiatalokat. 1927-ben alakult újjá az iskola, amely csak a felszabadulás után vehette fel a nagy élőd és alapí­tó nevét. A Tessedik Sámuel Me­zőgazdasági ’ Technikum országos hírnévre tett szert rövid idő alatt. Az intézet a kiváló oktató-nevelő munkájával kiérdemelte a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendet, 1960-ban alakult át Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikummá. 1970- ben pedig a Minisztertanács ha­tározata értelmében a Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntö­zéses-Meliorációs Főiskolai Kara lett. 1977-ben a neve Mezőgazda- sági Főiskolai Karra változott. . Nagy múltú és gazdag hagyo­mányú főiskolánk jelenleg két szakon . képez üzemmérnököket. Ezek: öntözéses-meliorációs, és nö­vénytermesztési szakok. A tanul­mányi idő mindkét szakon három év. A diploma megszerzése után lehetőség van a szaküzemmérnö­ki kiegészítő képzésben való rész­vételre a vízgazdálkodási, a vető­magtermesztési és gyepgazdálko- dási szakon. 1981-ben száztíz első éves hall­gatót vehet fel a nappali tagozat­ra az intézet, amely levelező kép­zést is folytat. Az egész ország a beiskolázási körzetébe tartozik, mivel csak Szarvason van öntö­zéses-meliorációs és növényter­mesztő üzemmérnökképzés. A szarvasi főiskolai kar modern intézmény, jól felszerelt laborató- t riumokkal, előadótermekkel. . A zártláncú televíziórendszer segít­ségével a legkorszerűbb oktatási módszereket tudja alkalmazni. Oktatóik többsége országosan is­mert szaktekintély. A hallgatók kényelmes körül­mények között' sajátíthatják el szakmájukat. A Tessedik Sámuel nevét viselő kollégium minden igényt kielégít, 3 ágyas Szobák áll­nak a fiatalok rendelkezésére. Természetesen a tanulás mel­lett gondoskodik az intézet a hall­gatók kulturált szórakozásáról. A kar Melior Klubja egymás után kétszer nyerte el a Kiváló ME- DOSZ Klub címet. Színvonalas programjai, képzőművészeti kiál­lításai nagyon népszerűek a vá­rosi fiatalság, valamint az óvónő­képző intézet és gimnázium diák- ifjúsága körében is. Évente száz fiatal üzemmérnök végez a főiskolai karon. A ta­nulók egy része társadalmi ösz­töndíjasként tanul, őket várja az ösztöndíjat folyósító gazdaság. A többiek pályázati úton helyezked­nek el. Az eddigi gyakorlat sze­rint minden pályázati jogú hall­gatóra három munkahely jutott. Felkészültségük, gyakorlati kép­zettségük eredményeként helyt­állnak az állami gazdaságokban, termelőszövetkezeitekben, vízügyi hivataloknál, tervező intézeteknél, vízgadálkodási társulatoknál stb. Általában a gyakornoki idő le­töltése után középvezetői beosz­tásban dolgoznak. Dr. Pilishegyi József adjunktus Új, jobb gépek, nagyobb termelés Tekintettel a terület csiapadék- szegény éghajlatára, egyre meg­határozóbb tényező a Dnyeper vi­zét ideszállító Észak-Krími csa­torna, amely eddig mintegy 200 ezer hektár öntözését tette lehe­tővé. Ezeken a terűletéken meg-, kétszereződött-megháromszorozó- dott a gabona-, a zöldség- és a gyümölcstermelés. A csatorna kö­vetkező ágának elkészültével minden második hekitár termő­földre eljut a mesterséges csapa­dék. A jövőben, mint erre az SZKP Központi Bizottságának a „Szov­jetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1981— 1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra” című tervezete utal, megkezdődik az Észak-Krími csa­torna harmadik ágának építése is. Ily módon több mint félmillió hektár földet lehet majd öntözni. Nagy változások jellemzik ar kertészeti és a szőlőtermesztést is. Intenzív művelésű körteket ala­kítanak ki, a kisebb értékű, ér­zékenyebb szőlőfajták helyett el­lenállóbbakat telepítenek, s tért hódít a permetező öntözési mód­szer. .. A fejlődés letéteményese min­denütt az alkotó ember. A leg­és munkásai tanulmányozták a kecskeméti kádgyár bevált mun­kamódszereit. Hasznosak voltak a „Vinogradnij” és a Helvéciái Ál­lami Gazdaság képviselőinek a találkozói is: a szovjet és magyar szakemberek együttműködése le­hetővé teszi, hogy a közeljövő­ben 60-ról 80—85 százalékra emelkedjék a szőlőtermesztés gé­pesítésének színyonala. Az együttműködés átfogja a szellemi életet is. Közös színházi előadásokat rendez a Kecskeméti Katona József és a szimferopoli Gorkij színház. Kecskeméti kiál­lításon mutatkoztak bé a *K’ tm fiatal képzőművészei, a krími is­kolákban Bairtók- és Kodály-es- teket szerveznek. Hagyománnyá vált a Krím és Bács-Kiskun sportolóinak találkozója is. Az ország fő fejlesztési irányai­nak tervezete feladatul tűzi ki, hogy tökéletesedjenek a Szovjet­unió és á többi KGST-tagállam vállalatai és szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok. Azok az internacionális baráti kötelékek, amelyek összefűzik a iítirni terü­let és Báes-Kiskun dolgozóit, je­lentősen hozzájárulnak e feladat megoldásához. Ha nem is önelszámoló termelő- egység, önálló munkavállalási joggal rendelkezik a Petőfi Nyom­da kalocsai telepe. Feladata is az, hogy a város és környékének la­kosságát, ipari, mezőgazdasági üzemeit, intézményéit lássa el nyomdaipari termékekkel. Az össztermelés 80 százalékát teszik ki a kereskedelmi, közönségszol­gálati és ügyviteli nyomtatványok, de készülék folyóiratok, pros­pektusok, sőt könyvek is. A la­kossági szolgáltatás kicsi, mind­össze 2 százaléka a 40 dÖlgozót, köztük három szakmunkástanulót foglalkoztató telephely tevékeny­ségének. A korszerűbb, jobb munka ér-, dekében az elmúlt öt évben na­gyobb arányú fejlesztésre került sor. A telep hat magasnyomású gépéből ötöt kicseréltek, egyet pedig felújítottak. Így a minőség javítása mellett megkétszerezték a termelési kapacitást is. Ennek érdekében a tonnában mért ter­melés 1975 óta minden eszten­dőben 4—6 százalékkal emelke­dett. A nagyobb teljesítőképességű automata berendezésekhez azon­ban már kicsi a raktár, emiatt sokszor nyers- vagy félkész anya­gokkal zsúfolt a gépterem is. A nyomda kalocsai telepének további fejlődéséhez a jelenlegi­nél nagyobb területre volna szük­ség, ahol tágasabb üzemben, fé- rősebb raktárban dolgozhatnának, s megoldódna a férfi és női öltö­ző, valamint a zuhanyozó elhe­lyezésének problémája is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom