Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. február 18. CSÖKKEN AZ APRÓVADAK SZÁMA Sok a róka, a kóbor kutya és macska 9 A vadásztársaságok téli takarmányozással segítik az erdő-mező állatait. (Pásztor Zoltán felvétele.) Bács-Kiskun megyében harmincnyolc haszonbérlő vadász- társaság összesen 606 ezer hektárnyi területtel rendelkezik, ezenkívül három úgynevezett bérkilövő társaság is működik. A több mint kétezer-száz vadász mintegy 16 százaléka fiatal, körülbelül ugyanennyien már elérték a nyugdíjkorhatárt. Sportolásukat, szórakozásukat kilencven hivatásos vadász segíti. Az ő számuk azonban kevés, hiszen úgy lenne kívánatos, hogy 6 ezer hektáronként dolgozzon egy-egy főfoglalkozású vadász. A megye vadállománya közepesnek mondható. Megfigyelhető a trófeák minőségének romlása, amit az állatállomány fiatalodá- sával lehet magyarázni. Tavaly 134 szarvast lőttek ki a megyében, miután ez a terület kimondottan apróvadas, a szarvasok számát az elkövetkezendő időben korlátozni kell. Az őzállomány éppen ellenkezőleg, fejlesztést igényel, pár év alatt a 18 ezres létszámot kellene elérni. Ezért már tavaly is korlátozták az őzkilövést, mindössze 4018-at ejtettek el. A fiatal erdők miatt egyre jobban elszaporodik a. vaddisznó amelynek jelenléte nagyon nem kívánatos. Az óvatos állat elejtése nehéz, kártétele igen nagy, hiszen elpusztítja a fácánfészkeket, megeszi az apró nyulakat és a mezőgazdasági növénytáblákban is jelentős károkat okoz. Ezért a múlt évben 266 vaddisznót lőttek le. Nagy gondokat okoz a fácán- állomány csökkenése. A vadgazdálkodással foglalkozók feltételezik, hogy a mesterségesen tenyésztett fácánok ellenállóképessége annyira gyengült, hogy szabadon engedésük után kevéssé tudnak alkalmazkodni a külső viszonyokhoz. Nem beszélve a megyében olyannyira élszaporodott dúvadak fácánpusztitásáról. Míg 1979-ben 81 ezer fácánt ejtettek el, addig a múlt évben alig több, mint 63 ezer 700 volt a zsákmány. A vadásztársaságok az elmúlt évben mintegy 82 ezer fácáncsibét bocsátottak szabadon, melyeket a MAVOSZ-telepekről vásároltak igen magas áron. A másik apróvad, a nyúl száma sem megfelelő a vadásztársaságok területén. Mintegy 20 ezerrel lehetne magasabb a létszámuk. Tavaly 6800 tapsifülest lőttek le és körülbelül 8 ezret fogtak be hálóval. Ez utóbbiakat az NSZK-ba, Franciaországba és Olaszországba szállították. Az olasz vadászok egyik kellemes kedvtelése a balkáni gerle vadászata. Több mint 11 ézret lőttek le a múlt évben. Már szóltunk arról, hogy a dúvadak nagymértékben elszaporodtak. Különösen megnőtt a rókák száma. Míg 1979-ben 1372-t, addig tavaly már 1536-ot lőttek le a vadászok. Mégis érezhetően nagy a vadállományban végzett pusztításuk. Meglepően sok, több mint 3500 kóbor kutyát és 4700 kóbor macskát ejtettek el a megyében. Ezek a szerencsétlen, valaha jobb napokat látott állatok hatalmas pusztítást végeznek az apróvadak közt. Számuk lőfegyverrel eredményesen már nem apasztható. A vadásztársaságok terveik készítésénél kellő mértékben nem tudják figyelembe venni e dúvadak okozta jelentős kárt. —g —e Brigádvezetők Amikor betoppanok a tanácsterembe, éppen egy csinos fiatal- asszony foglalja össze, mit vállalt, és mit teljesített tavaly a szocialista munkaversenyben kis közösségük. Arca rózsapiros. Hiába, csak melege van az embernek, amikor egy egész esztendő munkájáról kell számot adnia. Ráadásul nem csupán a saját, hanem a társai nevében is. Es a következő percben azt is megtudni, hogy helyesen értékelték-e önmagukat? Igen, minden rendbéh, lehet örülni. A brigádvezetők értekezlete most dönt róla, hogy itt, az ÉPFA Vállalat kiskunhalasi gyárában a kollektívák közül melyik milyen kitüntetést, jelvényt érdemelt ki 1980-ban. A beszámolók rövidek, de hitelesek és komolyak. — Szocialista módon... — kezdi most egy férfi, a Petőfi Sándor btigád vezetője. A termelékenység fokozását ennyi, meg ennyi újítással segítették elő, baleset- mentesen dolgoztak ... Aranyjelvényre pályáztak. Vincze Ferenc munkaverseny- felelős részletekbe menő vizsgálati a alapozva ismerteti a gyári értékelő bizottság javaslatát. A Petőfi brigád mindent teljesített, amit fölajánlott. Javaslat: arany. A brigádvezetők testületé egyetért — szavazással —, megvan az arany. A Kilián György brigád tavaly az év elején alakult újjá. Vezetője. egy fekete hajú fiatalember arról beszél, hogy mivel a műhelyüket korszerűsítették, a műszaki dolgozók minden újítási lehetőségtől „megfosztották” őket. Ellenben sok társadalmi munkát v'égeztek, a szociális otthonban és másutt. Végül szocialista címet szavaznak meg a brigádnak, amely régebben volt már aranykoszorús is. izgalomban A munkahelyi demokrácia szabályait szigorúan betartva zajlik az értékelés. A mérce nem alacsonyan áll. Mindent számonkér- nek egymástól, amit a köz-, vagy a magánéletben, illetőleg a munkahelyen a rrrrrt gondolkodású, a szocializmus építését maga ügyének tekintő embertársainktól általában elvárunk. Az Ifjúság brigád ezüstöt szeretett volna — helyette csak bronzot ikap; A Május: 1. — bár a gyári beruházásnál tagjai kitettek magukért — arany helyett csak ezüstöt érdemel. Bizonyos munkavédelmi lazaságok miatt. Erkölcsi súlya van a kollektíván hozott döntéseknek. No és persze anyagi következményekkel is járnak. Ugyanis az aranyjelvényes brigádok tagjai fejenként 80G, az ezüstöseké 600, a bronz- koszorúsoké pedig 400 forintot kapnak majd jutalmul, május l-én. Remélik, hogy ennek a feltétel«- meglesz, a tavalyi jó eredményeivel kivívta a halasi kollektíva a Kiváló gyár címet. A pályázatról majd a vállalat dönt. Ezt Király István igazgatótól és Pilz Gyula főmérnöktől hallom már, akik természetesen szintén jelen vannak. Röpke vita egy balesetről, amely pontokat vihet el, magyarázat Ráhel Imre szb-titkártól arról, hogy miként lehet a szabályok szerint magasabb „fokozatot” elérni — pörögnek a brigádértékelés percei. A végeredmény nem rossz. Egy kollektívát a Vállalat Kiváló Brigádja címre terjesztenek föl, öt az arany-, három az ezüst-, egy a bronzkoszorus jelvényt, kettő pedig a brigádzászlót kapja meg. Ki mint teljesítette vállalásait, úgy részesül majd elismerésben. A. T. S. TÉLI MUNKÁK A BALATONON 9 Az átlagosnál szigorúbb tél kedvez a jégvágóknak .és a nádaratóknak. A Balatoni Halgazdaság keszthelyi telepén hatvanhárom vagon jeget vágnak ki a Balatonból. A jeget vermekben helyezik el a nyári zsákmány hűtésére. A képen: vágják a jeget. (MTI-fotó: Kiss Ferenc felvétele — KS) Önállóan de nem egyedül — De szigorúak lettek a minisztériumban! — dohoghatott magában annak a termelő vállalatnak a képviselője, akinek idei exporttervét nem fogadta el a Külkereskedelmi Minisztérium. Néhány évver ezelőtt kapott önái^ ló exportjogot e vállalat, s úgy gondollak, ezzel ot’ökös tagjává lettek egy szűkebb — exportjogot élvező — közösségnek. Idei tervükben már nagyon vékonyan fogott a ceruza, amikor a nem rubel elszámolású exportról kellett számokat közölniük. Ezt a minisztériumban nem üdvözölték kitörő örömmel, hisz’ a cél ezzel homlokegyenest ellenkező: azért adnak a termelő vállalatoknak exportjogot, hogy ezzel külpiaci tevékenységük élénküljön! Verseny — egyre nehezebb feltételekkel Szerencsére nem az említett vállalat — amelyet egyébként új terv készítésére köteleztek — a jellemző arra a 110 termelő vállalatra és szövetkezetre, amelyek az elmúlt 15 évben kaptak exportjogot. Az idén — túlzás nélkül mondhatjuk — nagy feladatokat vállal magára a -külkereskedelem. A terv szerint a kivitel az elmúlt évi tényleges forgalomhoz képest 9—10 százalékkal emelkedik, a behozatal pedig ennél kisebb mértékben nő. S a tervtörvény kimondja: javítani kell az exportra szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni kell a versenyképes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát! A tízszázalékos exportnövekedés önmagában nem nagy, ám tekintetbe kell venni, hogy a tőkés világpiacon egyre nehezebb felvenni a versenyt a konkurren- ciával. Számoljunk a realitásokkal: nehezíti helyzetünket, hogy a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban a gyártmányszerkezet az elmúlt- tíz év során megmerevedett, s ez most semmiképpen nem válik előnyünkre. A gépipar aránya például 10—13 százalék körüli, holott éppen ezt az ágazatot kellene nagyobb exporttevékenységre ösztönözni. •Külkereskedelmi tevékenységünk nem független általános gazdaságpolitikai céljainktól, ellenkezőleg: annak egyik hatékony eszköze. A külkereskedelmi áruforgalom szerkezte nem módosulhat anélkül, hogy a gépipar vagy a vegyipar ne változtatna gyártmánystruktúráján, mégpedig a gazdaságos, versenyképes termékek javára. Egyre több kérelmező A külkereskedelem csak úgy tudja az elkövetkező években megvalósítani tervét, ha a világpiacon hatékonyan lép fel. Tevékenységének egyik lényeges része a külkereskedelem szervezeti formáinak korszerűsítése, a külkereskedelmi jog kiterjesztése újabb vállalatokra, szövetkezetekre. A már hagyományosnak tekinthető szakosított külkereskedelmi vállalatok mellett immár 15 évé működnek egyre nagyobb számban export-import joggal rendelkező termelő vállalatok. E vállalatok termékeik egy részét nemcsak előállítják, hanem külpiacokon értékesítik is. A magyar gépipari termékeknek például több mint 50 százalékát maguk a termelők exportálják. Az idén újabb húsz termelő kapott engedélyt a külkereskedelmi jog gyakorlására. Ennél több volt a kérelmező, a Külkereskedelmi Minisztérium azonban csak akkor adja ki a jogosítványt, ha az önállóság megadása elősegíti a hatékony külkereskedelmi tevékenységet, s ehhez a vállalat vagy szövetkezet a szükséges feltételekkel rendelkezik. (Sok és természetesen indokolt esetben a minisztérium a kezdeményező, ő maga ajánlja a termelő vállalatnak, hogy önállóan kereskedjen termékeivel a világpiacon.) Konkurrencia házon belül Exportjoguk nemcsak azoknak a termelőszervezeteknek lehet, melyek kiemelt egyedi termékeket gyártanak, nagytermelőknek számítanak, rendszerexporttal foglalkoznak vagy innovációs tevékenységük jogosítja fel erre őket. Eseti felhatalmazás alapján is lehet kapcsolatot tartani külföldi cégekkel; jelenleg több mint háromszáz termelő él ezzel a lehetőséggel. Sokat változott az elmúlt években a termelő és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolata. Ha egy termelő vállalat elégedetlen a termékeit exportáló külkereskedelmi vállalattal, választhat másikat; hadd ösztönözze jobb munkára a konkurrencia a külkereskedőt is. Ezen kívül alakultak olyan általános tevékenységre jogosított külkereskedelmi vállalatok, amelyek „házon belül” jelentenek konkurrenciát. E cégeket — a Generalimpexet, az Intercooperationt, a Hungagentet, és az Interág RT-t — bármilyen exportügylettel meg lehet bízni. A termelő vállalatok számára további lehetőség a különféle társaságok ' alapítása — jelenleg csaknem másfél száz külkerjog- gal nem rendelkező termelővállalat vesz részt 68 külkereskedelmi társaságban. E szervezeti forma nagy előnye, hogy a termelőnek — a műszaki fejlesztéstől az importig — minden munkafázisban segítséget nyújthat. E sokféle formából ki-ki a neki legmegfelelőbbet választhatja, vagy ha úgy látja jónak — mint például a győri Rába — akár több formában is kereskedhet. S ezek haszna nemcsak a/termelőé — a külkereskedelmi mérlegben is jelentkezik. N. Gy. KÉRDEZZEN — FELELÜNK Mi a sorsa a talált tárgynak? A kellemes őszi estén gyalogosan tartott hazafelé Sz. J. kecskeméti olvasónk, amikor a városszéli árokban két tárgyra figyelt fel. Kis méretű kerékpárok voltak, elhagyottan hevertek. Magához vette őket, s másnap már a helyi tanácsnak adta át az ösz- szességében jelentős értékű járműveket. Nemrégen értesítést kapott, menjen értük, mert a jogos tulajdonos eddig nem jelentkezett. A hivatalban nem kis meglepetés érte, ugyanis csak egy biciklit kapott meg, a másik az államé lett, mondta neki a tisztviselő. Én sohasem hallottam arról, ha több eszközt ad le a megtaláló, végül csak a mennyiség fele illeti meg. Szeretném tudni, erre vonatkozóan mit ír el-i a jogszabály? — kérdezi a panaszos. Hadd kezdjük azzal, sajnos sok a feledékeny ember. És szerencsére legalább ennyi a tisztességes is, hiszen megannyi ruha, értéktárgy, különféle rendeltetésű eszköz kerül a talált dolgokat hivatalosan gyűjtő helyekre. A megyeszékhelyen például a városi tanács vb igazgatási osztályához, ahol három hónapig őrzik a bér vitt dolgot. Amennyiben ez idő alatt nem jelentkezik a tulajdonos, az eszközt kiadják a megtalálónak, aki a találástól számított egy évig az állagának sérelme nélkül használhatja például a szóban forgó kerékpárt,, melyet azonban nem értékesíthet. Ha a tulajdonos a tizenkét hónapon belül nem keresi tárgyát, az a találó birtokába kerül véglegesen. Megjegyezzük, hogy hivatali, vállalati, s egyéb épületben (múzeumban, képtárban stb.), közforgalmú közlekedési eszközökön talált dolgok, valamint a fegyverek, lőszerek, ipari robbanóanyagok nem kerülhetnek a megtaláló tuladonába. Az őt megillető tárgyak felét a rendelkezések szerint semmilyen címen nem tarthatja vissza a hatóság. Végezetül tudni kell, ha a találó nem szerez tulajdonjogot, jogosult a méltányos összegű találódíjra. CIKKEINK NYOMÁN Van gázkazán — és még sincs Tavaly november végén Sajtóposta rovatunkban a kecskemétiek panasza alapján tettük szóvá a gázkazán hiányát. Közöltük, hogy emiatt sokan vannak kellemetlen helyzetben, mármint azok az olvasóink, akik a házaik fűtésének korszerűsítési munkáit szinte teljes egészében elvégeztették, ám az utolsó műveletre, a gáz bekapcsolására régóta várnak hiába, mert sehol sem kapható a szükséges kazán. Kecskemét egyik nagyforgalmú műszaki üzletének helyettes vezetője kérdésünkre elmondotta, az ilyen eszközökre vonatkozó megrendeléseiknek rendszerint csak a töredékét teljesítik a szállítók, s e téren sajnos nincs kilátás a kedvező változásra. Mindezeket megerősítette a DÉGÁZ kirendeltségvezetője is, majd azzal a tanáccsal szolgált: a jövőben kizárólag e kazán birtokában levő családok terveztessék, illetve szereltessék be otthonaikba a gázzal működő központ ifütés-r/endszert... Közérdekű sorainkra a napokban érkezett válasz Budapestről, a gázkészülékgyárból. A Komo- róczky György áruforgalmi főosztályvezető és Somos Csaba piacszervezési osztályvezető által aláírt levél többi között az alábbiakat tartalmazza: A hazai földgázprogram megvalósulása révén egyre több háztartásban rválik lehetővé a magasabb komfortfokozatot biztosító gázfűtés. Az igen változatos technikai megoldások között nagyon kedvelt az úgynevezett etage rendszerű fűtőberendezések alkalmazása, melyekhez használható kazánok egyik típusát, a népszerű cirkogeisert vállalatunk gyártja. Az iránta való kereslet eleinte mérsékelt volt, három éve azonban mind nagyobb mennyiség előállítását kérik tőlünk a kereskedők. Az igények kielégítése céljából az utóbbi időben csaknem megháromszoroztuk termelési eredményünket. Partnereink részére 1980-ban is leszállítottuk a szerződésünkben szereplő tételt százszázalékosan teljesítettük a Délmagyarországi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat megrendelését, többletszállítással pedig eleget tettünk a Bács-Kiskun megyében illetékes VIDIA‘ Kereskedelmi Vállalat felé vállalt kötelezettségünknek. Fontosnak tartjuk közölni, termelésünk fokozásánál nemcsak a mennyiségre fektettünk hangsúlyt, de a választék bővítésére is, ennek érdekében a cirkogeisereknek ma már háromféle változatát készítjük, melyeket a teljesítméVisszafizette a díjtöbbletet a Január 7-i számunkban írtunk arról, hogy egy korábbi cikkünk nyomán felülvizsgálja és indokolt esetben korrigálja a GELKA a kecskeméti Almási Ildikó tulajdonát képező televízió javításával kapcsolatos számlát, melynek ösz- szége irreálisnak tűnik. Szőke Ferenc, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat kecskeméti szervizének vezetője nyeik különböztetnek meg. A to vábbiakban is számolunk az ez zel kapcsolatos igények növekedésével, éppen ezért megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gázkazánok gyártására és arra is, hogy ne legyenek zökkenők a folyamatos ellátásban. Ilyen szándékkal kezdeményeztük 1979-ben a kereskedelmi szerveknél az előjegyzéses vásárlás bevezetését, ami ez ideig nem talált kedvező fogadtatásra, bizonyság erre, hogy jelenleg csupán két budapesti kereskedelmi vállalattal állunk ilyen kapcsolatban. Az 1980-as tapasztalataink igen jók, így hát ezúton is javasoljuk a vidéki kereskedelmi cégeknek, éljenek ajánlatunkkal, bátran vállalkozzanak az előjegyzését szerződések megkötésére. Köszönjük a tájékoztatást, melyből egyértelműen következik, hogy a termelés oldaláról nézve nem lehetett baj az említett gázkazánok forgalmazásával. Dehát akkor miből adódo.U^Z.éllátásbel.i zavar, ami mostanság is jellemző e fogyasztási cikkre? S miért vonakodik az előjegyzéses kapcsolatot megteremteni a kereskedelem a pesti gyárral? E kérdésekkel a VIDI A Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyetteséhez, Szarka Gyulához fordultunk, aki ezeket mondotta: — Tudjuk, hogy mennyire beváltak a cirkogeiser gázkazánok, ezért rendeltünk belőlük jelentős mennyiséget a legutóbbi években is. A gázkészülékgyár azonban igényeink 40 százalékának teljesítésére vállalkozott csupán. E szerződésének valóban eleget tett a termelőüzem, ám ez a tény hiába hangzik pozitívan, ha az eredmény messze elmarad a kereslet követelménye mögött. Sajnos ez történt 1980-ban is, ennek következtében keresték hiába a vásárlók Kecskeméten, vagy a megye más részébén a szóban forgó cikket. Ami az előjegyzés lehetőségét illeti, azzal mi azért nem éltünk, mert a FÉG az egyéb szerződéseink terhére akarta e vállalását valóra váltani, ami újabb zavarokhoz vezetett volna. Nem kívánunk döntőbíró lenni a FÉG és a VIDIA egymásnak kissé ellentmondó álláspontja, érvelése közreadásakor, hiszen ilyesmire nem vagyunk hivatottak meg aztán az olvasót, a vásárlót ugye az érdekli: mikor kapható végre folyamatosan a cirkogeiser gázkazán az üzletek- ben? Erre egyelőre csak a „van — és még sincs” állapottal felel., hetünk, mely enyhén szólva nem hangzik biztatóan, megnyugtatóan^ GELKA most közölte velünk, hogy a panasz jogos volt, a számla összegét nem az érvényes díjszabásnak megfelelően állapította meg a műszerész, aki tájékozatlansága miatt követte el á hibát. Intézkedés történt a hasonló esetek megelőzésére, s annak érdekében, hogy a díjtöbbletet, a 42 forintot haladéktalánul “visszakapja olvasónk. Veiket Árpád yi. .. Az állattenyésztés eredményei Vietnamban Vietnamban jelentős erőfeszítéseket tesznek a lakosság élelmiszer-ellátásának javítására, s ennek keretében az állattenyésztés fejlesztésére. Jelenleg az országban tíz nemzeti és 130 tartományi sertéstenyésztő központ működik. Különösen jó eredményeket értek el a Vörös-folyó deltájában működő központokban. Itt nemcsak hússertéseket tenyésztenek, hanem ellátják a szövetkezeteket tenyészállatokkal, szervestrágyával. Az ország déli tartományaiban helyi és külföldi fajták keresztezésével olyan sertésfajtát tenyésztettek ki, amely egyrészt jól bírja a trópusi klímát, másrészt magas a húshozama. A tervek szerint az év végéig az ország sertésállománya meghaladja a 9,5 milliót, és az ágazat 1 millió 400 ezer tonna húst ad a népgazdaságnak. (BUDAPRESS—APN) ’>
