Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

« • PETŐFI NfiPE • IMI. Január I«. Továbbra is az összefogás vezethet Aro/1 111 Onv^l/h^7 Interjú Szvorény Jánossal, a kalocsai vl CUIIIvIIj Clillv£< városi pártbizottság első titkárával Egy évvel ezelőtt a megyei pártértekez­letre ét a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára készülve a járásokban és városokban megtartották a pártértekezle­teket. E jelentős eseményeken a kommunis­ták elsőként megvitatták 9 pártbizottságok beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, s ennek alapján megjelölték a to­vábbi feladatokat. A pártértekezletek óta egy esztendő telt el, s most ismét jelentős állomáshoz érkezett a megye lakossága: befejeződött az V. kö­zéptávú tervidőszak, s ez egyben azt is je­lenti, hogy a következő ötéves tervciklusba léptünk. Noha tavaly februárban a Kalocsa városi pártértekezlet is mélyrehatóan elemezte a XI. pártkongresszus óta végzett munkát. egyebek között a város társadalmi viszonyai­nak alakulását, a település gazdaságának szocialista fejlődését, az életszínvonal, szo­ciálpolitika alakulását, két okból sem hatott ismétlésként Szvorény Jánossal, a kalocsai városi pártbizottság első titkárával folytatott beszélgetésünk az elmúlt öt esztendő alatt elért eredményekről, gondokról, s a követ­kező évek feladatairól. Egyrészt azért volt érdekes a beszélgetés, mert a városi pártértekezlet' óta már eltelt egy esztendő, tehát most pontosabb az össz­kép, másrészt — kérésünknek eleget téve — Szvorény János saját véleményére, vezetői meglátására, tapasztalataira is alapozva, te­hát bizonyos fokig szubjektív elemekkel gaz­dagítva értékelte az elmúlt öt év alatt elért eredmények jelentőségét, a gondok súlyát, s hasonlóképpen vázolta a további feladatokat. — Véleménye szerint az el­múlt öt esztendő mit jelentett a városnak? — Az elmúlt öt év Kalocsán is több eredményt hozott a város fejlődésében, az életkörülmények alakulásában. Még akkor is, ha az utóbbi két évben az ismert okok miatt lelassult a feladatok teljesítése, illetve nem volt olyan dinamikus a fejlődés, mint az V. ötéves terv első éveiben. Minden­nek ellenére Kalocsa teljesítette az V. ötéves tervben meghatáro­zott feladatokat. Az elmúlt öt év a város egészének, s ezen túl a vá­ros vonzáskörzetéhez tartozó községeknek is adott újat, pozitív változást. A korábbi évekhez viszonyítva elsősorban az Ipari ágazatban emelkedett a beruházási hányad. Az ipari jellegű beruházások majdnem elérik a 950 millió fo­rintot. Az ipari beruházások kö­zül megemlítem a FÉKON Vál­lalat, a Paprika- és Konzervipari Vállalat, az Asztalos-, Építő- és Elektromosipari Szövetkezet ex­portnövelő fejlesztéseit, valamint a gabonaipar új tárolóterét, a be­tonsiló, illetve az 1500 vagonos fémsiló építését. Az AFIT karban­tartó-állomással, a sütőipar váz- szerkezetes csarnokkal bővült, s- ez utóbbi lehetővé tette az új ter­mékek előállítását. Az ipari jellegű /beruházásokra .fordított 950 millió Jtorint több mint fele a gyárak, vállalatok, üzemek bővítését célozta. Gépi fejlesztésre ennél kevesebb ösz- szeget fordítottak. Ez véleményem szerint jó arány, mert a korszerű üzemcsarnokok lehetővé tették a korszerűbb termelést. — Mit tart legjelentősebb eredménynek? — Nehéz rangsorolni, de első­ként a város gazdaságának szo­cialista fejlődésében elért ered­ményeket említem. — Azért, mert Bdcs-Kiskun megye egyik legiparosodóttabb városa Kalocsa? — Tény, de ez önmagában vé­ve nem jelent eredményt, tehát gazdasági fejlődésünket néhány adattal konkrétan érzékeltetem. Az elmúlt öt év alatt a város szo­cialista ipara 42 százalékkal, nö­velte a termelését. A több mint 8 százalékos évi emelkedés maga­sabb az országos átlagnál. Az ex­porttermelés 28 százalékkal ma­gasabb, mint öt évvel ezelőtt. A dollárelszámolású- export 30—35 százalékkal volt nagyobb, mint a IV. ötéves tervidőszakban. A vá­ros ipara 1975 és 1980 között mint­egy 50 millió dollárt produkált a népgazdaságnak. Ezzel kapcsolat­ban megemlítem a Paprika- és Konzervipari Vállalat, a FÉKON Vállalat, a BUDAMOBIL Jármű Szövetkezet, az Asztalos-, Építő- és Elektromosipari Szövetkezet, a Népművészeti és Háziipari Ter­melőszövetkezet, és az utóbbi években az EKA termékei. Az elmúlt öt évben a gyárak, vállalatok csökkenő létszámmal oldották meg a feladatokat, ugyanakkor nőtt a szakmunkások aránya a fizikai dolgozók között. — Az elmúlt öt évben mi nyomasztotta leginkább a ka­locsaiakat? — Kalocsán a lakásépítés volt a legnagyobb gond. Ennek az az alapvető oka, hogy a kivitelezői kapacitás nem biztosította a be­ruházási igényeket.1 Négy, tulaj­donképpen kis építőipari egység dolgozik Kalocsán, egyebek kö­zött a BÁCSÉP és a BÁCSÉP- SZER építésvezetősége. A szak­munkásokat gyakran elviszik máshová dolgozni, s ez lényegesen lassította a lakásépítést, s nagy­részt ezért nem tudtuk teljesíte­ni a tervet. A középtávú tervidő­szak alatt 952 új otthont tudtunk átadni, 279 lakás nem épült meg. Sajnos csökken a magánerős la­kásépítés is. A kommunális ágazatban az V. ötéves terviben meghatározott fel­adatokat a város teljesítette. A ■vízmű és á szennyvíztisztító telep kielégíti a jelenlegi igényeket. A város egész területén még a nyári csúcsidényben is van elegendő egészséges ivóvíz. A regionális vízműre rákötötték Fájsz, Bátya. Foktő és Úszód községeket. Itt említem meg, hogy nyolc kilométernyi új szilárd burkolatú utat építettek, 50 ezer négyzet- méternyi utat felújítottak és 22 ki­lométer hosszúságú járda épült. — Segített a lakosság? — Eredményeinkhez hozzájá­rult a lakosság aktív részvétele. Az évente több alkalommal ren­dezett kommunista műszakok el­sősorban a gyermekintézmények, szociális otthonok építésé', illet­ve bővítését segítették elő. 1980- ban például a város 25 millió fo­rint értékű közvetett, illetve köz­vetlen lakossági segítséggel szá­molt, s ezzel szemben az önzetlen társadalmi munka meghaladta a 30 millió forintnyi értéket. — Az előbb a gyermekintéz­ményeket említette. A bölcső- dés- és óvodáskorú gyerme­kek elhelyezésében milyen eredményeket értek el? — Az'V. ötéves tervidőszakban a gyermekintézményeket illetően Kalocsán az volt a legfőbb cél, hogy minden óvodáskorú gyere­ket fel tudjanak venni. Ezt sike­rült elérni. Egyedül a bölcsődei elhelyezéseknél volt lemaradás, mert a hatvanszemélyes bölcső­de építése áthúzódik az idei évre. Ugyanakkor a tervidőszakban 14 tanteremmel bővült az iskolahá­lózat. — Kérjük, ismertesse a be­tegellátás javításában elért eredményeket. — Bővült a sebészeti osztály, fejlesztették a rendelőintézetet, s belső átszervezéssel 150 ágyas pszichiátriai osztály alakult. Az integráció minőségi változást is hozott az egészségügyben. Megte­remtődött a járó- és fekvőbeteg­ellátás összhangja, erősödött a kórházi és körzeti orvosok kap­csolata. — Mi jellemezte a kereske­delmi ellátást? — Az elmúlt időszakban épült két ABC-áruház, lakberendezési áruház, Duna áruház, több szak­üzlet lényegesen megjavította a város és vonzáskörzete kereske­delmi ellátását. A következő évek­ben e téren elsősorban a minősé­gi fejlesztés az elsődleges cél. Az idegenfórgalom1 és vendéglátás területén az igények sajnos to­vábbra is kielégítetlenek. — Sok község tartozik Kalo­csa vonzáskörzetéhez. Hogyan hasznosították az ebben rejlő lehetőséget? — A város és a városkörnyéki községek kapcsolata sokat javult, de véleményem szerint az együtt­működésben még bőven vannak kihasználatlan lehetőségek. Meg­ítélésem szerint a kapcsolatban nem az irányítás a leglényegesebb cél, hanem az, hogy ezt tarta­lommal kell megtölteni. 1977-ben Foktő városkörnyéki község lett. Ügy gondolom, hogy erre a kap­csolatra is érvényesek az , előbbi megállapítások. — Elképzeléseik szerint a VI. ötéves tervben milyen fon­tos feladatokat kell megvalósí­tani Kalocsán? — Mint másutt, Kaloasán is a VI. ötéves tervidőszakban az lesz a legfontosabb feladat, hogy az előző középtávú tervben elért fejlődésünket megszilárdítsuk, il­letve az elért színvonalat meg­tartsuk. Ahol lehet, előbbre kell lépni, de az ütem visszafogottabb lesz, mint az V. ötéves tervidő­szakban volt. Az iparban mérsékeltebb, de jóbban differenciáit fejlődést ha­tároztunk meg. A 20—22 százalé­kos ipari termelési növekedés lát­szik reálisnak. Nagyobb fejlődés elsősorban azokban az ágazatok­ban várható, ahol jobban és gyor­sabban tudnak a piaci igényekhez alkalmazkodni. Az élelmiszer- iparban a minőségjavítással a termék feldolgozásának és értéke­sítésének jobb összhangjával kell a termelést növelni. A könnyűipa­ri ágazatban a FÉKON-nál na­gyobb arányú termelésnövelést terveznek, figyelembe véve az exportlehetőségeket, illetve *a külföldi igényeket. Az asztalos- ipari szövetkezetnél az úgyneve­zett rusztikus bútorok! gyártásá­val lehet az export mennyiségét növelni a tőkés piacon is. Az BKA által gyártott lámpatestek egyre keresettebbek a tőkés piacon, te- ‘hát a gyár dolgozóitól a mennyi­ségi növekedés mellett a minőség javítását várjuk. A külpiaci igé­nyek arra ösztönzik a népművé­szeti szövetkezetét, hogy termék- szerkezetét korszerűsítse. Ami a beruházásokat illeti, az ipari fejlesztés lényegesen vissza­fogottabb lesz, mint a korábbi öt­éves tervidőszakban. Talán egy lényegesebb ipari beruházásra ke­rül sor, a tejfeldolgozó üzem épí­tésére, a 'Kalocsa környéki Agrár­ipari Egyesülés beruházásában. A VI. ötéves tervben alapvető célkitűzésünk a szolgáltatások fejlesztése. Az idén talán befeje­ződik a korszerű szolgáltatóház építése, de ez természetesen1 a fejlődésnek csak első állomása. Elengedhetetlenül szükséges a közlekedés és hírközlés fejleszté­se. A tervidőszakban kerül sor az autóbusz-pályaudvar bővítésére, a MÁV-állomás felújítására, va­lamint a korszerű szállítási felté­telek megteremtésére, a szállítási, rakodási fegyelem megszilárdí­tására. Sajnos az elavult posta korszerűsítésére, új posta építésé­re nincs lehetőség. — S a lakásépítés? — Az elkövetkező öt évben kö­zel ezer lakást szeretnénk átadni Kalocsán. Tervünk, hogy minden jogos- igényt kielégítsünk,1 s első­sorban a fiatal házasok- lakásprob­lémáját megoldjuk. Az előbb a fiatalokról beszéltem, tehát itt említem meg, hogy hamarosan átadják rendeltetésének a 60 sze­mélyes bölcsödét. Emellett to­vábbi húsz hely kialakítását ter­vezzük. A következő években a 619-es Szakmunkásképző Intézet négy tanteremmel, három tan­műhellyel, a Vén József Általá­nos Iskola hat tanteremmel bővül. A 3-as számú általános iskolában egy tornatermet alakítunk ki. Mintegy 150-nel szeretnénk az óvodai helyeket bővíteni. Szük­ségessé vált az I. István Gimná­zium életveszélyes szárnyának fel­újítása, amely 9 millió forintba kerül. Elképzeléseinkben szere­pel egy mezőgazdasági múzeum és városi képtár létrehozása. Természetesen ezek még csak elképzelések. A pártbizottság fel­hívással fordult a lakossághoz, a tömegszervezetekhez, hogy ve­gyenek részt a tervek végleges ki­alakításában. A lakosságnak le­hetősége van arra, hogy a ta­nácstagi beszámolókon megvi­tassák az elképzeléseket, s ötlete­ikkel, javaslataikkal egészítsék azt ki — mondotta befejezésül Szvorény János. Tárnái László Kutatóállomás a föld alatt Nem tudományos-fantasztikus A vizsgálatok programozását irodalomba illő titokzatos föld KGST kutatási terv alapján a alatti kutatóállomásról adhatunk Vízügyi Tudományos Kutató In- hírt .csupán" a kecskeméti lizi- tézet segítségével végzik. A vizs- méter-laboratóriumról. ' gálatok kiterjednek a városi szennyvíz hatásaira, a növényzet­,'elenleg négyen dolgoznak a tel és a talajlakó állati szerve- kecskeméti Magyar—Szovjet Ba- zetekkel való „együttélésre”, rátság Termelőszövetkezet szenny- Az . elmúlt évben a Magyar— viztelepének föld alatti laborató- Szovjet Barátság Termelőszövet- riurnában, ahól a több méteres, kezet több mint 3 millió 200 ezer egymástól elválasztott; tartály- köbméter szennyvizet helyezett ban, talajszelvényen csurgatják .el úgy, hogy 800 ezret szántó­ét a kommunális szennyvizet. A földi növények öntözésére hasz- tartályok aljáról gumicső nyúlik nosított 1 millió 200 ezer köb- a csempézett .helyiségbe, ahol az méternél többet a biztonsági er- áiszivárgó nedvességei felfogják, dóré juttattak ki. míg- körülbe- és vizsgálják, hogy mit, mennyit lül 1 millió köbméter ülepedik a szűrt ki a talaj. lepárló tóban, j • A liziméter-állomáson naponta több vizsgálatot is elvégeznek a ta­lajszelvényen átszivárgó vízzel. (Tóth Sándor felvétele) HÁZUNK TÁJA Újdonság! Olcsón többet 0 Zeolitkristály, amely számos mikroelemet tartalmaz több százszoros nagyításban. Mai ismereteink szerint a Föl­det, mint bolygót éles vagy elmo­sódott határterületekkel elválasz­tó, változó halmazállapotú anya­gi elrendeződés jellemzi. Ebben a rendszerben a növényzet az úgy­nevezett külső és belső geoszférák találkozásánál és ezeknek az anya­goknak a kölcsönhatásával a Nap sugárzó energiájának felhasználá­sával hosszú fejlődési folyamat következményeként jött létre. A növényi egyedfejlődés szem­pontjából minél jobban fejlődik a technika és az emberi tudás, annál több eddig megváltoztatha- tatlannak ismert tényezőt sikerült javunkra módosítani. Hogy csak néhányat említsünk: A földfelszín anyagának — többek között, a víznek — optimális mennyiségben való biztosítása az öntözés; a mik­roklíma befolyásolása: üvegházi termelés; a' haszonnövények tu­lajdonságainak, alkalmazkodó ké­pességének befolyásolása: fajta­nemesítés, hibridizáció; a talajta­ni tényezők megváltoztatása: mes­terséges talajok, talajjavítás. Az utóbbinál maradva, a növé­nyi egyedfejlődés egyik alapvető meghatározó természeti tényezője a talaj. Ásványi anyagok alkot­ják, amelyek között különösen az alföldi homoktalajokon az agyag­ásványok, a zeolitok, az egyes fé­mek oxidációs ásványai stb. elég­telen koncentrációban, vagy ked­vezőtlen arányban vannak jelen. Ezért fontos, különösen Bács-Kis- kun megyében a talajjavítás. A kistermelők gyakran nagy értékű növényektől várnak termést. Hiá­ba azonban a nagy befektetés, ha a talaj nem tudja „produkálni" az ígéretes termést. A Lithofloren komplex nevű ta­lajjavító ásványi adalékanyagot a kiskerttulajdonosok számára kí­sérletezték ki. Ezzel az egyes növényfajokra egyedileg meghatá­rozott keveréki arányú és össze­tételű készítménnyel fokozhatjuk a növény egyedfejlődését. Bács- Kiskun megyében is kapható már ez a sárga műanyagzacskós anyag a háztartási-, vetőmag- és növény- védőszer-boltokban. Az 5 kilós csomagolású ára 21 forint 10 fil­lér. Mivel megyénkben még ke­vés a termelési tapasztalat, ezért olyanokat kerestünk fel, ak(k már használták. Barczikay Gábor bod- rogszegi agrármérnök 1979-ben már megkezdte konyhakerti kísér­letét. Tapasztalatairól így számolt be: — Ä sárgarépát egyelés után 3—4 centiméteres növénymagas­ságnál a sor két oldalán' 4—4 centiméter szélességben 5 milli­méter vastagon takartam Litho- florennel. A kezelés időpontjában a talaj erősen nedves yolt. Ter­mészetes, hogy kontrollt is végez­tem. Az öntözés nélküli idény után, a betakarításkor a kezelt sorok termésének hossza körülbe­lül duplája, vastagsága pedig 2 és 2,5-szerese volt a kontroll so­rénak. A kezelt sorokban a gyö­kér 80—85 százalékban egyönte­tű volt. Az eltérések is kicsik voltak. A sárgarépához hasonlóan ke­zeltem a petrezselymet is, ez azon­ban nem hozott hasonló jó ered­ményt. Hiába volt a kezelt gyö­kér vastagabb, a mellékgyökér-: képződés ezeknél a növényeknél lényegesen kisebb volt. A lombo- zát azonban élénkebb zöld színű, dúsabb és szembetűnően magasabb volt a kontrolinál. Véleményem szerint a kezelt áru piacképesebb, és a termés mennyisége mintegy kétszerese volt. a hagyományos­nak. Számos más növény mellett, fólia alatti retekágyásban a kelés után egy héttel a talajt 3 centi- méteres szélességben a sor mind­két oldalán 5 milliméter vastag­ságban takartam Lithoflorennel. Felszedéskor a kezelt sorokból 10 retekgumó átlagsúlya 22 deka­gramm, míg a kezeletleneké csu­pán 12,5 dekagramm.volt. ■■ Dr. Szopori Béláné Miskolcon köriyVtáros és hobbikertész. így ír: — Az elmúlt esztendőben a hű­vös, sőt hideg tavasz arra volt jó, hogy ismét gazdagabb legyek egy tapasztalattal. Jó korán elkezdtem a paradi­csompalánták nevelését. Bár, me­legház, fólia nem állt a rendel­kezésemre, de a szobában nevelt paradicsomok egy része már ápri­lis elején kiültethető nagyságúra nőtt. Kísérletképpen ki is ültet­tem néhány palántát úgy, hogy a töveket jól előkészített talaj­ba helyeztem, és minden paradi­csompalánta alá legalább 15—20 dekagrammnyi zeolitot (Zeovit RCL-0-át) tettem. A hideget, még a talaj menti fagyokat, sőt a ké­sei hóesést is átvészelték a pa­radicsomok. Bár tovább nem fej­lődtek a hidegben, de megma­radtak. Ugyanakkor a zeolit nél­kül kiültetett palánták elpusztul­tak, s helyükre május elején új töveket ültettem. Hergyák Tibor békéscsabai ma­gántermelő a paprikatermesztés zeolitos tapasztalatairól a követ­kezőket írta: — Tavaly fűtés nélküli fólia alatti termesztésre 1800 darab tápkockás, TV csípős fehér pap­rikát ültettem. Összesen 290 négy­zetméteren, két nagy alapterületű fóliasátorban használtam fel zeo­litot. Mindkét sátorban a keske- nyebbik oldalon kiültetett 300— 300 darab palánta alá hegyeztem az ásványőrleményt, 10—15 cen­timéter mély árkot húztam 40 cen­timéterenként, és az árokban köz­vetlenül a tápkocka alá 8—10 dekagrammot raktam. Április 18-án ültettem a palán­tákat és 1,5—2 liter vízzel locsol­tam a növényegyedeket. A má­sodik locsolást két héttel később végeztem el, akkor is úgy, hogy árvízben a gyökeresedést elősegítő Tomasol-oldatot kevertem. A be- öntözés után körülbelül egy hét­re vettem észre, hogy a csípős, hideg ellenére a kísérleti oldalon a levélhullás megállt, és a szár erősebb lett a kontrolloldalnál. Ez a különbség szinte egész végig megmaradt. Az elsőszedésmájus'29-én volt és a két nagy fóliasátorban le­szedett 600 darab paprikából 60 százalék a kísérleti oldalról ke- j rült le.* A második szedésnél kö­zel egyformáp szedtem mindkét oldalról, vagyis a 600 kísérleti tő ugyanannyit adott, mint a kont­roll nyolcszáz. A kísérletek eredményeit ösz- szefoglalva, még nincs minden egyes növényre értékelhető stá­diumban, azonban biztosra vehe­tő, hogy a zeolitnak, a Lithoflo- ren komplexnek nagy jövője lesz a nagyüzemben és a kiskertekben, is. ■ Cz. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom