Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
\ > 2 • PETŐFI N£PE • 1981 január 15. események sorokban BEJRŰT A libanoni kormány azzal a kéréssel fordult az Arab Liga tanácsához, hogy hosszabbítsa meg további hat hónapra az ország területén állomásozó — szilfaiakból álló — arab békefenntartó erők január 27-én lejáró I mandátumát: A libanoni jobboldal az utóbbi hetekben intenzív propagandakampányt folytat az arab bé- ' kefenntartó erők kötelékében szolgáló sziriai csapatok mandá- • túrnának megújítása ellen. A KATONAI JUNTA VEDELMEBEN WASHINGTON A amerikai gyorshadtesthez tartozó tengerészgyalogos dandár január 22—25. között négynapos hadgyakorlatot tart Kaliforniában. A tengerészgyalogosok gyakorlatán mintegy hatezer katona vesz részt, és egy májusban kialakított kaliforniai sivatagi támaszponton hajtják végre a kitűzött feladatokat. A gyorshad- teslet, mint ismeretes, azért hozták létre, hogy a Perzsa-Öbölben, vagy a világ más pontjain rendkívül gyorsan bevethető legyen, úgymond, az Egyesült Államok érdekeinek védelmében. Mintegy 200 ezer katona tartozik a hadtest kötelékébe, a haditengerészet, a légierő, valamint a szárazföldi erők soraiból. BAGDAD Olof Palme svéd politikus, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár külön megbízottja, szerdán Bagdadba érkezett — jelentette az iraki INA hírügynökség. Palme volt svéd miniszterelnök az ENSZ megbízásából próbál közvetíteni Irak és Irán között, és az elmúlt év végén már többször járt Bagdadban és Teheránban. GUATEMALAVÁROS Ismeretlen tettes szerdán meg- gvilkotta Jorge Torres Ocampót, a guatemalai kongresszus egyik befolyásos konzervatív tagját. A kommunistaellenességéről ismert nagybirtokossal a merénylők a nyílt utcán végeztek: motorbi- cikfiről leadott lövésekkel piték rtíeg.’ HANOI Hivatalos látogatást tesz Vietnamban a burmai külügyminiszter — jelentették be szerdán Hanoiban. A burmai diplomácia vezetőjét Nguyen Co Tach vietnami külügyminiszter hívta meg hivatalos látogatásra, amelyre a kiadott közlemény szerint a közel, napokban kerül sor. Hanoi források szerint a tárgyalások napirendjén a kétoldalú kapcsolatok mellett a délkelet-lzsiai helyzet is szerepel. Guatemala és Honduras csapatai átlépték a salvadori határt SAN JÓSÉ A hondurasi csapatok átlépték a salvadori határt és állásokat foglaltak el Chalatenango tartomány hegyvidékein, hogy részt vegyenek a gerillák körülzárásá- ban — közölték a forradalmi demokratikus front külügyi bizottságának képviselői szerdán San Jóséban egy sajtókonlerencián. Elmondották, hogy ugyanakkor a guatemalai katonaság nyugatról hatolt be az országba, és jelenleg pozíciókat próbál kiépíteni Ahuachapan és Santa Ana tartományokban. A baloldali politikusok sajtó- értekezletükön rámutattak, hogy Guatemala és Honduras eszközül szolgál az Egyesült Államok kezében, de nem lehet kizárni egy közvetlen amerikai beavatkozás lehetőségét sem. A hazafiak rádióállomása szerint eközben a baloldal harcosai már a fővárost körülölelő tartomány egyes városait támadták. Salvadorban országszerte folynak a harcok a gerillák, és a kormánycsapatok között, olyanynynra, -hogy a junta már nem tud erősítést küldeni sok helyre, ahol a haladó erők támadnak. Mint az MTI havannai tudósítója írja, a guatemalai és hondurasi erők beavatkozása még a salvadori parlamenti képviselők körében is aggodalmat váltott ki. A különböző jelentések összehasonlításából úgy tűnik, hogy a guatemalai—hondurasi intervenciós erők létszáma 4000 főre tehető, és így a baloldal fegyveres egységeit jelentősen lekötik. A salvadori hazafiak fegyveres egységei pillanatnyilag „súlyos gondokat okoznak a katonaságnak" Goteráben (a fővárostól keletre levő Morazan tartomány székhelyén) és Zacatecolucában. a San Salvadortól alig 50 kilométerre dél-keletre elterülő La Paz tartomány központjában — közölte kedden a fegyveres erők főparancsnokságának sajtóirodája. A katonaság kedden közel egy órán át. bombázta Zacateco- lucát. A gerillák rádióállomásainak Nicaraguában vett adásai szerint Bonn tart a Reagan-kormány várható külpolitikájától Sándor István, az MTI tudósítója írja: Érezhető nyugtalansággal várják Bonnban a Reagári-kormány külpolitikai téziseinek meghirdetését. Haig kijelölt amerikai külügyminiszter szenátusbeli kijelentéseit hivatalos nyugatnémet körökben megkönnyebbüléssel vegyes aggodalommal fogadták. Az újévi szabadságáról visszatért Helmut Schmidt kancellár i szerdán idén először elnökölt a kabinet szokásos ülésén. Értesülések szerint szó esett Washington várható keleti és katonapolitikájáról. Külügyi körökben elégedetten nyugtázták, hogy Haig méltányolta a nyugat-európai partnerek; < gazdaságii i mliéhézsége- it és elismeréssel szólt az NSZK NATO-toozzájáru lásá ról. >r> * A nyugatnémet aggodalom két ponton csúcsosodik ki: az Egyesült Államok a jelek szerint a jövőben növelni kívánja katonai jelenlétét a Perzsa-öböl térségében és Afrika bizonyos körzeteiben. Másfelől Washington — korábbi „humanitárius” megfontolásait feladva — támogatni kívánja a dél-amerikai, ázsiai, afrikai diktatórikus szélsőséges rendszereket, amennyiben azokban szövetségesekre lel a „nemzetközi kommunizmus visszaszorítására". Ez a két tényező komoly megpróbáltatások elé állíthatja az NSZK-t. Az arab térségbeli amerikai katonai jelenlét maga után vonhatja a Nyugat-Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának és ütőerejének csökkentését. Az így keletkezett űrt a nyugat-európaiaknak, főként a szövetségi köztársaságnak kell betöltenie. Az amerikai külpolitika másik változása Bonn-nak a harmadik világgal szemben eddig követett irányvonalát veszélyezteti. Reagan és Haig eddigi kijelentéseiből a Rajna partján azt a következtetést vonják le, hogy az Egyesült Államok a jövőben a fejlődő országokkal szembeni magatartását alárendelj a, kelfWpyugati • í viszonynak* ’Is * a ’Szovjetunióvá! szembeni stratégia pillanatnyi követelményeitől függően szemet huny szélsőséges, elnyomó rendszerek belpolitikája fölött. A harmadik világgal kapcsolatait kiépíteni igyekvő NSZK viszont mindeddig — legalábbis 'szavakban — különbséget tett a népelnyomó diktatúrák és a tömegmozgalmakra támaszkodó kormányok között. Nyugatnémet részről arra számítanak, hogy ezen a ponton sűrűsödnek majd az összetűzések az Egyesült Államokkal. (MTI) a juntaellenes erők csapatai támadást intéztek kedden La Union, az országi legjelentősebb kikötővárosa ellen is. Kedd esti jelentések szerint a haladó erők sztrájkfelhívásához mintegy 150 000 dolgozó csatlakozott. — A Carter-kormányzat felújítja a salvadori juntának nyújtott katonai segély folyósítását — közölték jól értesült kormányforrásból Washingtonban. Áz amerikai kormány december elején négy amerikai apáca salvadori meggyilkolása miatt függesztette fel a 20 millió dollár gazdasági, és mintegy 5 millió dollár katonai segély folyósítását. A gazdasági segély folyósítása már december közepén . beindult. a katonai támogatás felújítására azonban csak most került sor. elsősorban a baloldal offenzívája következtében. A segély keretében Washington a fegyvereken kívül katonai tanácsadókat is küld a juntának. A ró erikában pedig salvadori tiszteket képeznek ki. (MTI) IRÁN- IRAK Győzelmi jelentések mindkét részről A teheráni hadijelentések kedden arról számoltak be, hogy az iráni csapatok a nap folyamán szervezett akciókban a frontvonal több pontján, elsősorban Ilam tartományban visszaszorították az. iraki egységeket és több száz iraki katonát megsemmisítettek. Az INA iraki hírügynökség ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 24 órában az iraki katonák 338 iránit öltek meg. és 44 főt vesztettek, miközben visszaverték az irániak ellentámadásait. Emberrablás Valenciában Kedden éjszaka Valenciában elrabolták irodájából Luis Suner Sanchist, az egyik leggazdagabb spanyol tőkést. Az eset szemtanúi szerint a tettesek baszk nyelven beszéltek egymással. A rendőrség ennek alapján ETA szeparatistá- kat gyanúsít. Az emberrablók még nem jelentkeztek követeléseikkel. Ml LESZ A VÉGSZÓ ? 55 Kérek egy pisztolyt! 55 „Meggyilkolták John Lennont. Miért? Ki tudja? Örült, abszurd világ ..." (Felek! László) A költő nem tud válaszolni. A vádlott — a gyilkos — nem válaszol. Nemcsak önmagát, á világot mutatja őrültnek. Nincs tehát választás? A New York-i bíróság talán kiszedi a választ Mark David Chapmanból. De John Lennon előtt ötven perccel és utána ötven perccel is agyonlőttek valakit az Egyesült Államokban. Nekik miért kellett meghalniok? Nem tudjuk. A Lennon-merényletről napokig írt a sajtó, a másik két gyilkosságról azonban egy szót sem ejtett. Honnan tudunk mi róluk? Onnan, hogy az USA-ban tavaly — ez rendőrségi jelentés — 10 700 embert lőttek agyon. Tehát minden ötvenedik percben egyet. Nagy szám ez. Hát ha még mellé tesszük, hogy a vietnami háborúban ötvenezer amerikai esett el. Jack Seibert, a kommentátor, így kiáltott fel a tévében Lennon halála után: „Minek nekünk háború? Kiirtjuk mi magunkat is!” Vágott csövű Winchester Az ok helyett nézzük a hátteret. Az USA-ban bárki, bármikor vásárolhat magának fegyvert. Ha lusta,, vagy szégyell bemenni érte az üzletbe, levélben vagy telefonon (!) rendeli meg. Azután pisztollyal, puskával egyenlíti ki ilyen-olyan számláit, lövi le az elnököt, szerez magának pénzt. A férj, ha családi vitája támad, a puskája után nyúl. John Kennedyről mondják, hogy szenvedélyesen szerette a pisztolyt. Johnny , Cash, Kenny Rogers, a countryzene, két vitathatatlan csillaga a céllövészet bajnoka. Elvis Pres- ley-ről kevesen tudják, hogy géppisztolyokat és géppuskákat gyűjtött. Clint Eastwood, a színész. 44-es Magnum-ja nélkül egy lépést sem tesz, szerepétől függetlenül, a színpadon sem. A mixer vágott csövű Winchestert tart a pult alatt, a taxis revolvert az ülésben. Egy baltimore-i aggastyán nemrég lelőtte a kisfiút, aki hógolyóval betörte az ablakát. Bármely őrült kihasal egy felhőkarcoló tetejére és géppisztollyal, a golyók ezreivel addig lövöldöz az ■emberekre, amíg egy rendőrgolyó le nem teríti. És a tavalyi választási kampányban mondta el riportereknek Reagan, a jövendő elnök felesége, hogy egyidőben pisztollyal a párnája alatt aludt, amikor férje hosszabb, hivatalos úton távol volt... „Szabadságunk határtalan*’ Tetszik ez az amerikaiaknak? Igen is, nem is. Az éles vita a Kennedy-gyilkosság óta zajlik. Azelőtt alig mert valaki a pisztolyőrület ellen szólni. A vélemények: „Esztelenség, hogy amikor az autóvezetéshez már megköveteljük a jogosítványt, puskát bárki úgy vehet a boltban," mint zsemlyét” (John Anderson, a kongresszus tagja), „önnek nincs igaza. Tilalommal és ellenőrzéssel semmire nem mennénk. Meg kell nevelnünk az embereket. A baj gyökere lélektani jellegű” (John Conrini szenátor). És további felszólalások: „Mégiscsak kell valamit tennük, olyan törvényt hoznunk, amilyen más civilizált államokban van.” „Szó sem lehet róla. Ez nem lenne amerikai. Szabadságunk határtal£íl ír iß ___■ 9 „Fegyvereilenőrzést — azonnal! lan. Milyen jogon vennénk el az unokáktól ősapáink vérrel szerzett jogát?" „Egyszerűen be kell tiltani a fegyvervásárlást és -viselést”. „Képtelenség! Ez kétszáz éves, alkotmányos jog. A függetlenségi háborúban, az angolok ellen vívtuk ki, szabadságunk része!” — ismétlődik az érv, s kezdődik elölről. Pillanatnyilag, több " éves vita után, még az iskolákban sem dőlt el, hogy hordhat- nak-e (az iskolában) a diákok maguknál lőfegyvert, és ha igen, milyet? Nem tudni, a jövendő „first lady”-nek, Reagan feleségének ott van-e még párnája alatt a pisztoly? Talán már rábízza magát a gorillákra, akik vigyáznak rá, akárcsak férjére. Alkalmasint férje sem hordja már a hóna alatt 38-asát, mint tette volt szak- szervezeti ember korában. Nyilván lőgyakorlatra sem jár a Nemzeti Lövész Egyesületbe — kiöregedett belőle. De a pisztolytól aligha szabadulhat. Hamarosan „szembe kell néznie” vele, neki. vagy pártjának a kongresszusban. ‘Döntenie kell, hogy kinek engedjen: a hozzá oly közel álló fegyveriparnak, vagy a közvéleménynek? Szereplő, vagy statiszta? A közvélemény nyomása most óriási. A Lennon-gyilkosság esté- , jén New Yorkban tévévita folyt a pisztoly-puska őrületről Dr. Halberstat, az ismert New York-i orvos ezt mondta a kamera előtt: „Az istenért, ne gyilkoljuk egymást! Én Reaganra szavaztam, és most azt-.kérem tőle: sürgősen mondja ki a fegyvertartás tilalmát!” Azután hazament és a lakásában betörőt talált, aki szitává lőtte őt. Reagan vajon szereplője, vagy statisztája lesz 245 millió ember «abszurd színpadának? És ha szereplője, mi lesz a végszava? F. A. Allan Roberts, Ronald Brown és Robert Litherland — az elmúlt órákban tele volt ezzel a három névvel a világsajtó. Három angol munkáspárti képviselőről van szó, akik az afganisztáni helyzet megítélésében nem akartak a nyugati hírközlő szervek torzító -jelentéseire támaszkodni. A három ifjú ellenzéki honatya tényfelmérő körútra utazott. Hadd tegyük hozzá nyomban:: a kabuli hatóságok legteljesebb támogatásával. Enyhén szólva Csalódtak azok. akik azt jósolták a képviselőknek, hogy „Babrak; , Karmai kabinetje úgysem engedélyezi az utazást". Ennek pontosan az ellenkezője történt: Kabulban örömmel reagáltak arra a .gondolatra, hogy a dolgokat a legjobb személyesen ellenőrizni, és ebbén az esetben még akkor is értelmes dialógus alakulhat ki, ha az egyetértés nem minden kérdésben teljes. Robertséket a legmagasabb szinten fogadták az afgán fővárosban, ezzel is kifejezésre juttatva: értékelik a látogatás gesztusát, a tények megismerésére irányuló vágyat, amit az utóbbi időben Kabul nyugati részről aligha tapasztalhatott. Az afganisztáni vezetők reagálása logikusan következett a kölcsönös jószándékból; a 'képviselők oda utazhattak, azt filmezhettek, ahová és amit akartak, azzal beszélhettek, akivel kívánták, beleértve Abdul Rasid Arján 1 miniszterelnök-helyettest, akiről — jellemző példa- — az Amerika hangja rádióállomás „úgy értesült", hogy ■ „disszidált. Pakisztánba”. A képviselők Londonba visszatérve sajtóértekezletet .tartottak, Beszámolójuk lényege a következő pontokban foglalható, össze: 1. Az ország vezetése minden szinten az afgán hatóságok kezében van, és a szovjet hadsereg csak a külső veszély esetére fenntartott biztonsági tartalék szerepét játssza. 2. A nyugati sajtó állításaival szemben Kabulban, Dzsallalabad- ban és másutt, ahol jártak, „nyugodt, normális légkört” tapasztaltak. 3. Meggyőződtek arról. hogy tekintettel a múlt súlyos örökségére, Afganisztánban „a Karmál- kormány alternatívája csak egy barbár, feudális rendszer lehetne". Logikus, meggyőző szavak, ftt lenne az ideje, hogy jó néhány nyugati politikus is elgondolkozzon ezen az alternafiván. H. E.) LITYERATURNAJA GAZETA: A Carter-kormányzat mérlege Terjedelmes cikkben vonja meg a távozó Carter-kormányzat négyéves mérlegét a Lityeratur- naja Gazeta című szovjet hetilap. Ez a kormányzat az Egyesült Államok hagyományos birodalmi politikájának keretei között végezte ugyan tevékenységét, de olyan műkedvelő, ellentmondásos, pillanatnyi ötletektől vezetett módon, s főként a realitások olyan semmibevételével kormányzott, hogy bukása elkerülhetetlen volt. állapítja meg a lap. Alekszandr Krivickij cikkében e politika több vonatkozását taglalja, köztük az úgynevezett emberi jogok körüli kampányt. A 'Br2e2ihskÍlti5rszS1tIH®ití'1tMett)e'l az Egyesült Államök - ‘jdgof v; kívánt formálni' magánákzaiiraf'1RöÉ(y1’beleszóljon más országok, rninde- nekelőtt a szocialista országok belügyeibe. Brzezinski elképzeléseit Carter az Egyesült Államok politikájának rangjára emelte. Carter és Brzezinski uralma idején az amerikai politika szerves része lett az enyhülés elleni támadás, a nukleáris háború „legalizálása", amelyet Carter hírhedt 59. számú elnöki utasítása foglalt magában. A távozó amerikai kormányzat minden olyan jelenségben, amely Washington számára kedvezőtlen volt. a Szovjetunió akejóját. „szovjet fenyegetést" látott, s az amerikai közvéleményt igyekezett félrevezetni. A szovjet szerző véleménye szerint e politika értelmi szerzője ugyan Brzezinski volt — de olyan elnökre volt szüksége, mint Carter, aki dilettáns volt a nemzet- 'ííijz? riÖlitikába^“rn^Ski'ánf&át 1 jcus érkölcsptöfétaként lépett fel, pro- ’’í’iftAáiis doktrínéi'kéiYf’ 'tóeléké- dett. A Lityératurnaja Gazeta cikke veszélyesnek tekinti a Carter-kor- mány nemzetközi politikáját (MTI) ELŐSZÖR AZ USA AUTÓIPARÁBAN Négymilliárd dolláros veszteség WASHINGTON Történetében először négymilliárdos veszteséggel zárta az évet az Egyesült Államok gépkocsiipara. A Chryslert, a harmadik legnagyobb gépkocsitrösztöt az összeomlás reális veszélye fenyegeti. A mai nap döntőnek bizonyulhat a Chrysler további sorsa szempontjából, mivel William .Miller pénzügyminiszter szerda estében jelölte meg az utolsó határidőt, ameddig a vállalat előállhat egy, a kormány számára elfogadható pénzügyi akciótervvel. Ennek alapján kaphatná meg az újabb 400 milliós kormányhiteit. A terv létrejöttéhez azonban a Chrysler igazgatótanácsának meg kell egyeznie az UAW — az egyesült autóipari szakszervezet befolyásos vezetőségével arról, hogy újabb húsz hónapra befagyasztja a béreket. Amennyiben a megegyezés a Chrysler és az UAW között szerda estig nem jön létre, a Carter- kormányzat, amely eddig 800 millió dollár állami kölcsönnel támogatta a hosszabb ideje csőd szélén álló vállalatot, egyszerűen kifut a kölcsön folyósításának lebonyolításához szükséges időből. A Reagan-kormányzat, amely ra piacszabályozás esküdt ellenségeként mutatkozott be a választási kampány idején és a szenátusi meghallgatásokon, értesülések szerint változatlanul habozik annak eldöntésében, megmentse-e. vagy veszni hagyja az amerikai gépkocsiipar „státusz-szimbóld- mainak” egyikét. Bár a Chrysler volt az év legnagyobb egyedi károsultja a maga 1,7 milliárdós veszteségével, az egész amerikai autóipar fennállásának legnagyobb válságát éli. A trösztök a japán konkurenciát és a „túl magas” béreket hi*- báztatják, az ostor azonban mindeddig csak az autóipari munkások hátán csattant. Ezek közül több százezren vannak munka nélkül, a többieket a bérek viszonylagos csökkenése fenyegeti. (MTI).« Németh Károly látogatása a munkásőrség országos parancsnokságán Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a munkásőrség országos parancsnokságára látogatott. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka beszámolt a munkásőrség 1980. évi tevékenységéről, és az 1981. évi feladatokról, valamint a most zajló egységgyűlésekről. Németh Károly ismertette a párt előtt álló időszerű feladatokat, majd elismeréssel: szólt a munkásőrség tevékenységéről. A Központi Bizottság nevében köszönetét mondott a munkásőrök helytállásáért, önzetlen munkát jáért. A megbeszélésen részt vettek az országos parancsnokság veze^ tő munkatársai. Jelen volt Bargt nyai Tibor, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. (MTI)