Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

\ > 2 • PETŐFI N£PE • 1981 január 15. események sorokban BEJRŰT A libanoni kormány azzal a kéréssel fordult az Arab Liga tanácsához, hogy hosszabbítsa meg további hat hónapra az or­szág területén állomásozó — szi­lfaiakból álló — arab békefenn­tartó erők január 27-én lejáró I mandátumát: A libanoni jobboldal az utób­bi hetekben intenzív propagan­dakampányt folytat az arab bé- ' kefenntartó erők kötelékében szolgáló sziriai csapatok mandá- • túrnának megújítása ellen. A KATONAI JUNTA VEDELMEBEN WASHINGTON A amerikai gyorshadtesthez tartozó tengerészgyalogos dandár január 22—25. között négynapos hadgyakorlatot tart Kaliforniá­ban. A tengerészgyalogosok gya­korlatán mintegy hatezer kato­na vesz részt, és egy májusban kialakított kaliforniai sivatagi tá­maszponton hajtják végre a ki­tűzött feladatokat. A gyorshad- teslet, mint ismeretes, azért hoz­ták létre, hogy a Perzsa-Öbölben, vagy a világ más pontjain rend­kívül gyorsan bevethető legyen, úgymond, az Egyesült Államok érdekeinek védelmében. Mintegy 200 ezer katona tartozik a had­test kötelékébe, a haditengeré­szet, a légierő, valamint a szá­razföldi erők soraiból. BAGDAD Olof Palme svéd politikus, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár külön megbízottja, szerdán Bag­dadba érkezett — jelentette az iraki INA hírügynökség. Palme volt svéd miniszterelnök az ENSZ megbízásából próbál köz­vetíteni Irak és Irán között, és az elmúlt év végén már több­ször járt Bagdadban és Tehe­ránban. GUATEMALAVÁROS Ismeretlen tettes szerdán meg- gvilkotta Jorge Torres Ocampót, a guatemalai kongresszus egyik befolyásos konzervatív tagját. A kommunistaellenességéről ismert nagybirtokossal a merénylők a nyílt utcán végeztek: motorbi- cikfiről leadott lövésekkel piték rtíeg.’ HANOI Hivatalos látogatást tesz Viet­namban a burmai külügyminisz­ter — jelentették be szerdán Ha­noiban. A burmai diplomácia ve­zetőjét Nguyen Co Tach vietna­mi külügyminiszter hívta meg hivatalos látogatásra, amelyre a kiadott közlemény szerint a kö­zel, napokban kerül sor. Hanoi források szerint a tárgyalások napirendjén a kétoldalú kapcso­latok mellett a délkelet-lzsiai helyzet is szerepel. Guatemala és Honduras csapatai átlépték a salvadori határt SAN JÓSÉ A hondurasi csapatok átlépték a salvadori határt és állásokat foglaltak el Chalatenango tar­tomány hegyvidékein, hogy részt vegyenek a gerillák körülzárásá- ban — közölték a forradalmi de­mokratikus front külügyi bizott­ságának képviselői szerdán San Jóséban egy sajtókonlerencián. Elmondották, hogy ugyanakkor a guatemalai katonaság nyugat­ról hatolt be az országba, és je­lenleg pozíciókat próbál kiépíte­ni Ahuachapan és Santa Ana tartományokban. A baloldali politikusok sajtó- értekezletükön rámutattak, hogy Guatemala és Honduras eszközül szolgál az Egyesült Államok ke­zében, de nem lehet kizárni egy közvetlen amerikai beavatkozás lehetőségét sem. A hazafiak rádióállomása sze­rint eközben a baloldal harcosai már a fővárost körülölelő tarto­mány egyes városait támadták. Salvadorban országszerte foly­nak a harcok a gerillák, és a kormánycsapatok között, olyany­nynra, -hogy a junta már nem tud erősítést küldeni sok helyre, ahol a haladó erők támadnak. Mint az MTI havannai tudósí­tója írja, a guatemalai és hondu­rasi erők beavatkozása még a salvadori parlamenti képviselők körében is aggodalmat váltott ki. A különböző jelentések össze­hasonlításából úgy tűnik, hogy a guatemalai—hondurasi interven­ciós erők létszáma 4000 főre te­hető, és így a baloldal fegyveres egységeit jelentősen lekötik. A salvadori hazafiak fegyveres egységei pillanatnyilag „súlyos gondokat okoznak a katonaság­nak" Goteráben (a fővárostól ke­letre levő Morazan tartomány székhelyén) és Zacatecolucában. a San Salvadortól alig 50 kilo­méterre dél-keletre elterülő La Paz tartomány központjában — közölte kedden a fegyveres erők főparancsnokságának sajtóirodá­ja. A katonaság kedden közel egy órán át. bombázta Zacateco- lucát. A gerillák rádióállomásainak Nicaraguában vett adásai szerint Bonn tart a Reagan-kormány várható külpolitikájától Sándor István, az MTI tudósí­tója írja: Érezhető nyugtalansággal vár­ják Bonnban a Reagári-kormány külpolitikai téziseinek meghirde­tését. Haig kijelölt amerikai kül­ügyminiszter szenátusbeli kije­lentéseit hivatalos nyugatnémet körökben megkönnyebbüléssel ve­gyes aggodalommal fogadták. Az újévi szabadságáról vissza­tért Helmut Schmidt kancellár i szerdán idén először elnökölt a kabinet szokásos ülésén. Értesülé­sek szerint szó esett Washington várható keleti és katonapoliti­kájáról. Külügyi körökben elé­gedetten nyugtázták, hogy Haig méltányolta a nyugat-európai partnerek; < gazdaságii i mliéhézsége- it és elismeréssel szólt az NSZK NATO-toozzájáru lásá ról. >r> * A nyugatnémet aggodalom két ponton csúcsosodik ki: az Egye­sült Államok a jelek szerint a jövőben növelni kívánja katonai jelenlétét a Perzsa-öböl térségé­ben és Afrika bizonyos körzetei­ben. Másfelől Washington — ko­rábbi „humanitárius” megfonto­lásait feladva — támogatni kí­vánja a dél-amerikai, ázsiai, af­rikai diktatórikus szélsőséges rendszereket, amennyiben azok­ban szövetségesekre lel a „nem­zetközi kommunizmus visszaszo­rítására". Ez a két tényező ko­moly megpróbáltatások elé állít­hatja az NSZK-t. Az arab térségbeli amerikai katonai jelenlét maga után von­hatja a Nyugat-Európában állo­másozó amerikai csapatok létszá­mának és ütőerejének csökkenté­sét. Az így keletkezett űrt a nyu­gat-európaiaknak, főként a szö­vetségi köztársaságnak kell be­töltenie. Az amerikai külpolitika másik változása Bonn-nak a harmadik világgal szemben eddig követett irányvonalát veszélyezteti. Rea­gan és Haig eddigi kijelentéseiből a Rajna partján azt a következ­tetést vonják le, hogy az Egyesült Államok a jövőben a fejlődő or­szágokkal szembeni magatartását alárendelj a, kelfWpyugati • í vi­szonynak* ’Is * a ’Szovjetunióvá! szembeni stratégia pillanatnyi kö­vetelményeitől függően szemet huny szélsőséges, elnyomó rend­szerek belpolitikája fölött. A har­madik világgal kapcsolatait kiépí­teni igyekvő NSZK viszont mind­eddig — legalábbis 'szavakban — különbséget tett a népelnyomó diktatúrák és a tömegmozgalmak­ra támaszkodó kormányok között. Nyugatnémet részről arra számí­tanak, hogy ezen a ponton sűrű­södnek majd az összetűzések az Egyesült Államokkal. (MTI) a juntaellenes erők csapatai tá­madást intéztek kedden La Union, az országi legjelentősebb kikötővárosa ellen is. Kedd esti jelentések szerint a haladó erők sztrájkfelhívásához mintegy 150 000 dolgozó csatlako­zott. — A Carter-kormányzat fel­újítja a salvadori juntának nyúj­tott katonai segély folyósítását — közölték jól értesült kormány­forrásból Washingtonban. Áz amerikai kormány december ele­jén négy amerikai apáca salva­dori meggyilkolása miatt füg­gesztette fel a 20 millió dollár gazdasági, és mintegy 5 millió dollár katonai segély folyósítá­sát. A gazdasági segély folyósí­tása már december közepén . be­indult. a katonai támogatás fel­újítására azonban csak most ke­rült sor. elsősorban a baloldal offenzívája következtében. A se­gély keretében Washington a fegyvereken kívül katonai ta­nácsadókat is küld a juntának. A ró erikában pedig salvadori tisz­teket képeznek ki. (MTI) IRÁN- IRAK Győzelmi jelentések mindkét részről A teheráni hadijelentések ked­den arról számoltak be, hogy az iráni csapatok a nap folyamán szervezett akciókban a frontvonal több pontján, elsősorban Ilam tartományban visszaszorították az. iraki egységeket és több száz ira­ki katonát megsemmisítettek. Az INA iraki hírügynökség ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 24 órában az ira­ki katonák 338 iránit öltek meg. és 44 főt vesztettek, miközben visszaverték az irániak ellentá­madásait. Emberrablás Valenciában Kedden éjszaka Valenciában el­rabolták irodájából Luis Suner Sanchist, az egyik leggazdagabb spanyol tőkést. Az eset szemtanúi szerint a tettesek baszk nyelven beszéltek egymással. A rendőrség ennek alapján ETA szeparatistá- kat gyanúsít. Az emberrablók még nem jelentkeztek követelé­seikkel. Ml LESZ A VÉGSZÓ ? 55 Kérek egy pisztolyt! 55 „Meggyilkolták John Lennont. Miért? Ki tudja? Örült, abszurd világ ..." (Felek! László) A költő nem tud válaszolni. A vádlott — a gyilkos — nem vá­laszol. Nemcsak önmagát, á vi­lágot mutatja őrültnek. Nincs tehát választás? A New York-i bíróság talán kiszedi a vá­laszt Mark David Chapmanból. De John Lennon előtt ötven perccel és utána ötven perccel is agyonlőttek valakit az Egye­sült Államokban. Nekik miért kellett meghalniok? Nem tudjuk. A Lennon-merényletről napokig írt a sajtó, a másik két gyilkos­ságról azonban egy szót sem ej­tett. Honnan tudunk mi róluk? Onnan, hogy az USA-ban tavaly — ez rendőrségi jelentés — 10 700 embert lőttek agyon. Tehát min­den ötvenedik percben egyet. Nagy szám ez. Hát ha még mellé tesszük, hogy a vietnami háború­ban ötvenezer amerikai esett el. Jack Seibert, a kommentátor, így kiáltott fel a tévében Lennon ha­lála után: „Minek nekünk hábo­rú? Kiirtjuk mi magunkat is!” Vágott csövű Winchester Az ok helyett nézzük a hátte­ret. Az USA-ban bárki, bármikor vásárolhat magának fegyvert. Ha lusta,, vagy szégyell bemenni érte az üzletbe, levélben vagy tele­fonon (!) rendeli meg. Azután pisztollyal, puskával egyenlíti ki ilyen-olyan számláit, lövi le az elnököt, szerez magának pénzt. A férj, ha családi vitája támad, a puskája után nyúl. John Ken­nedyről mondják, hogy szenvedé­lyesen szerette a pisztolyt. Johnny , Cash, Kenny Rogers, a country­zene, két vitathatatlan csillaga a céllövészet bajnoka. Elvis Pres- ley-ről kevesen tudják, hogy gép­pisztolyokat és géppuskákat gyűj­tött. Clint Eastwood, a színész. 44-es Magnum-ja nélkül egy lé­pést sem tesz, szerepétől függet­lenül, a színpadon sem. A mixer vágott csövű Winchestert tart a pult alatt, a taxis revolvert az ülésben. Egy baltimore-i aggastyán nemrég lelőtte a kisfiút, aki hó­golyóval betörte az ablakát. Bár­mely őrült kihasal egy felhőkar­coló tetejére és géppisztollyal, a golyók ezreivel addig lövöldöz az ■emberekre, amíg egy rendőrgolyó le nem teríti. És a tavalyi válasz­tási kampányban mondta el ripor­tereknek Reagan, a jövendő elnök felesége, hogy egyidőben pisztol­lyal a párnája alatt aludt, amikor férje hosszabb, hivatalos úton távol volt... „Szabadságunk határtalan*’ Tetszik ez az amerikaiaknak? Igen is, nem is. Az éles vita a Kennedy-gyilkosság óta zajlik. Azelőtt alig mert valaki a pisz­tolyőrület ellen szólni. A véle­mények: „Esztelenség, hogy ami­kor az autóvezetéshez már meg­követeljük a jogosítványt, puskát bárki úgy vehet a boltban," mint zsemlyét” (John Anderson, a kongresszus tagja), „önnek nincs igaza. Tilalommal és ellenőrzés­sel semmire nem mennénk. Meg kell nevelnünk az embereket. A baj gyökere lélektani jellegű” (John Conrini szenátor). És to­vábbi felszólalások: „Mégiscsak kell valamit tennük, olyan tör­vényt hoznunk, amilyen más ci­vilizált államokban van.” „Szó sem lehet róla. Ez nem lenne amerikai. Szabadságunk határta­l£íl ír iß ___■ 9 „Fegyvereilenőrzést — azonnal! lan. Milyen jogon vennénk el az unokáktól ősapáink vérrel szer­zett jogát?" „Egyszerűen be kell tiltani a fegyvervásárlást és -vi­selést”. „Képtelenség! Ez kétszáz éves, alkotmányos jog. A függet­lenségi háborúban, az angolok el­len vívtuk ki, szabadságunk ré­sze!” — ismétlődik az érv, s kez­dődik elölről. Pillanatnyilag, több " éves vita után, még az iskolák­ban sem dőlt el, hogy hordhat- nak-e (az iskolában) a diákok ma­guknál lőfegyvert, és ha igen, mi­lyet? Nem tudni, a jövendő „first lady”-nek, Reagan feleségének ott van-e még párnája alatt a pisztoly? Talán már rábízza ma­gát a gorillákra, akik vigyáznak rá, akárcsak férjére. Alkalmasint férje sem hordja már a hóna alatt 38-asát, mint tette volt szak- szervezeti ember korában. Nyil­ván lőgyakorlatra sem jár a Nem­zeti Lövész Egyesületbe — kiöre­gedett belőle. De a pisztolytól aligha szabadulhat. Hamarosan „szembe kell néznie” vele, neki. vagy pártjának a kongresszusban. ‘Döntenie kell, hogy kinek enged­jen: a hozzá oly közel álló fegy­veriparnak, vagy a közvélemény­nek? Szereplő, vagy statiszta? A közvélemény nyomása most óriási. A Lennon-gyilkosság esté- , jén New Yorkban tévévita folyt a pisztoly-puska őrületről Dr. Halberstat, az ismert New York-i orvos ezt mondta a kamera előtt: „Az istenért, ne gyilkoljuk egy­mást! Én Reaganra szavaztam, és most azt-.kérem tőle: sürgősen mondja ki a fegyvertartás tilal­mát!” Azután hazament és a la­kásában betörőt talált, aki szitá­vá lőtte őt. Reagan vajon szereplője, vagy statisztája lesz 245 millió ember «abszurd színpadának? És ha sze­replője, mi lesz a végszava? F. A. Allan Roberts, Ronald Brown és Robert Litherland — az elmúlt órákban tele volt ezzel a három névvel a világsajtó. Három angol munkáspárti képviselőről van szó, akik az afganisztáni helyzet meg­ítélésében nem akartak a nyugati hírközlő szervek torzító -jelenté­seire támaszkodni. A három ifjú ellenzéki honatya tényfelmérő körútra utazott. Hadd tegyük hozzá nyomban:: a kabuli hatóságok legteljesebb támogatá­sával. Enyhén szólva Csalódtak azok. akik azt jósolták a képvi­selőknek, hogy „Babrak; , Karmai kabinetje úgysem engedélyezi az utazást". Ennek pontosan az el­lenkezője történt: Kabulban öröm­mel reagáltak arra a .gondolatra, hogy a dolgokat a legjobb szemé­lyesen ellenőrizni, és ebbén az esetben még akkor is értelmes dialógus alakulhat ki, ha az egyet­értés nem minden kérdésben tel­jes. Robertséket a legmagasabb szin­ten fogadták az afgán főváros­ban, ezzel is kifejezésre juttatva: értékelik a látogatás gesztusát, a tények megismerésére irányuló vágyat, amit az utóbbi időben Ka­bul nyugati részről aligha tapasz­talhatott. Az afganisztáni vezetők reagálása logikusan következett a kölcsönös jószándékból; a 'kép­viselők oda utazhattak, azt fil­mezhettek, ahová és amit akar­tak, azzal beszélhettek, akivel kí­vánták, beleértve Abdul Rasid Arján 1 miniszterelnök-helyettest, akiről — jellemző példa- — az Amerika hangja rádióállomás „úgy értesült", hogy ■ „disszidált. Pakisztánba”. A képviselők Londonba vissza­térve sajtóértekezletet .tartottak, Beszámolójuk lényege a követke­ző pontokban foglalható, össze: 1. Az ország vezetése minden szinten az afgán hatóságok ke­zében van, és a szovjet hadsereg csak a külső veszély esetére fenn­tartott biztonsági tartalék szere­pét játssza. 2. A nyugati sajtó állításaival szemben Kabulban, Dzsallalabad- ban és másutt, ahol jártak, „nyu­godt, normális légkört” tapasz­taltak. 3. Meggyőződtek arról. hogy tekintettel a múlt súlyos öröksé­gére, Afganisztánban „a Karmál- kormány alternatívája csak egy barbár, feudális rendszer lehet­ne". Logikus, meggyőző szavak, ftt lenne az ideje, hogy jó néhány nyugati politikus is elgondolkoz­zon ezen az alternafiván. H. E.) LITYERATURNAJA GAZETA: A Carter-kormányzat mérlege Terjedelmes cikkben vonja meg a távozó Carter-kormányzat négyéves mérlegét a Lityeratur- naja Gazeta című szovjet hetilap. Ez a kormányzat az Egyesült Államok hagyományos birodal­mi politikájának keretei között végezte ugyan tevékenységét, de olyan műkedvelő, ellentmondásos, pillanatnyi ötletektől vezetett módon, s főként a realitások olyan semmibevételével kormányzott, hogy bukása elkerülhetetlen volt. állapítja meg a lap. Alekszandr Krivickij cikkében e politika több vonatkozását tag­lalja, köztük az úgynevezett em­beri jogok körüli kampányt. A 'Br2e2ihskÍlti5rszS1tIH®ití'1tMett)e'l az Egyesült Államök - ‘jdgof v; kívánt formálni' magánákzaiiraf'1RöÉ(y1’be­leszóljon más országok, rninde- nekelőtt a szocialista országok belügyeibe. Brzezinski elképzelé­seit Carter az Egyesült Államok politikájának rangjára emelte. Carter és Brzezinski uralma idején az amerikai politika szer­ves része lett az enyhülés elleni támadás, a nukleáris háború „le­galizálása", amelyet Carter hír­hedt 59. számú elnöki utasítása foglalt magában. A távozó ameri­kai kormányzat minden olyan jelenségben, amely Washington számára kedvezőtlen volt. a Szov­jetunió akejóját. „szovjet fenye­getést" látott, s az amerikai köz­véleményt igyekezett félrevezetni. A szovjet szerző véleménye sze­rint e politika értelmi szerzője ugyan Brzezinski volt — de olyan elnökre volt szüksége, mint Car­ter, aki dilettáns volt a nemzet- 'ííijz? riÖlitikába^“rn^Ski'ánf&át 1 jcus érkölcsptöfétaként lépett fel, pro- ’’í’iftAáiis doktrínéi'kéiYf’ 'tóeléké- dett. A Lityératurnaja Gazeta cikke veszélyesnek tekinti a Carter-kor- mány nemzetközi politikáját (MTI) ELŐSZÖR AZ USA AUTÓIPARÁBAN Négymilliárd dolláros veszteség WASHINGTON Történetében először négymil­liárdos veszteséggel zárta az évet az Egyesült Államok gépkocsi­ipara. A Chryslert, a harmadik legnagyobb gépkocsitrösztöt az összeomlás reális veszélye fenye­geti. A mai nap döntőnek bizonyul­hat a Chrysler további sorsa szempontjából, mivel William .Miller pénzügyminiszter szerda estében jelölte meg az utolsó ha­táridőt, ameddig a vállalat elő­állhat egy, a kormány számára elfogadható pénzügyi akcióterv­vel. Ennek alapján kaphatná meg az újabb 400 milliós kormányhi­teit. A terv létrejöttéhez azonban a Chrysler igazgatótanácsának meg kell egyeznie az UAW — az egyesült autóipari szakszervezet befolyásos vezetőségével arról, hogy újabb húsz hónapra befa­gyasztja a béreket. Amennyiben a megegyezés a Chrysler és az UAW között szer­da estig nem jön létre, a Carter- kormányzat, amely eddig 800 mil­lió dollár állami kölcsönnel tá­mogatta a hosszabb ideje csőd szélén álló vállalatot, egyszerű­en kifut a kölcsön folyósításának lebonyolításához szükséges idő­ből. A Reagan-kormányzat, amely ra piacszabályozás esküdt ellensége­ként mutatkozott be a választási kampány idején és a szenátusi meghallgatásokon, értesülések szerint változatlanul habozik an­nak eldöntésében, megmentse-e. vagy veszni hagyja az amerikai gépkocsiipar „státusz-szimbóld- mainak” egyikét. Bár a Chrysler volt az év leg­nagyobb egyedi károsultja a ma­ga 1,7 milliárdós veszteségével, az egész amerikai autóipar fennállá­sának legnagyobb válságát éli. A trösztök a japán konkuren­ciát és a „túl magas” béreket hi*- báztatják, az ostor azonban mind­eddig csak az autóipari munká­sok hátán csattant. Ezek közül több százezren vannak munka nélkül, a többieket a bérek vi­szonylagos csökkenése fenyegeti. (MTI).« Németh Károly látogatása a munkásőrség országos parancsnokságán Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a munkásőrség országos parancs­nokságára látogatott. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a mun­kásőrség országos parancs­noka beszámolt a munkásőrség 1980. évi tevékenységéről, és az 1981. évi feladatokról, valamint a most zajló egységgyűlésekről. Németh Károly ismertette a párt előtt álló időszerű feladato­kat, majd elismeréssel: szólt a munkásőrség tevékenységéről. A Központi Bizottság nevében kö­szönetét mondott a munkásőrök helytállásáért, önzetlen munkát jáért. A megbeszélésen részt vettek az országos parancsnokság veze^ tő munkatársai. Jelen volt Bargt nyai Tibor, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztá­lyának vezetője. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom