Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

1981. Január 8. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT• SPORT .SPORT A MI OTfHÓNUNK Atlétikai rangsor, 1980 Nők Magasugrás: Mólnál* Kata­lin (KSC) 172 (ifjúsági arany­jelvényes szint), Zelen- ka ■ Klára (KSC) 172, Cza­nik Éva (KSC) 160, Olajos Il­dikó (KSC) 150, Komora Györgyi (KAC) 150, Bóka Ka­talin (KSC) 150. Hegedűs' Má­ria (Kkifh. Közgazd.) 150, Rock ' Gabriel­la (Kémét. Közgazd.) 150. Távolugrás: Zelenka Klá­ra 567, Garas Ildikó 520, Könyves Tóth Anna (KSC) 512, Molnár Katalin 511, Czanik Éva 503, Dukál Ág­nes (KSC) 500. Horváth Mar­git (KAC) 493, Bene Mónika (Kun Béla SE) 489, Kovács Márta (KSC) Czinege Erzsébet (KSC) 482. Súlylökés (4 kg): Hatlaczky Zsuzsa (KSC) 13,61 (ifjúsági aranyjelvényes szint), Hegedűs Sára (KSC) 12,08, Nagy Mária 10,86, Seres Éva (Kkfh. Móra) 10,44, Nagy Erika (KSC) 10,36, ■Kemencei Ilona (Kernét, Bányai) 10,33, Molnár Katalin 10,27, Gyöngyösi Ilona (KAC) 10,00, Bir- ki Borbála (BSK) 9,88, Zsámlboki Edit (Kernét, Bányai) 9,68. Diszkoszvetés: Nagy Mária 36,06. Hegedűs Sára (KSC) 31,44, Pesz- met Zsuzsa (Kernét, Bányai) 31,28, Hatlaczky Zsuzsa 29.50, Kovács • Janák tásban. Mária országos csúcstartó gerelyhají­482, Márta (KSC) 28,70, Ferenczi Noé­mi (KSC) 27,18, Zsámboki Edit (Kernét, Bányai) 26,62, Almási Márta (Kernét, Bányai)- 26,24, Koch Erzsébet (Kernét, Bányai) 26,04. > Gerely hajítás: Janák Mária (BSK) 61,46 (I. osztályú szint, fel­nőtt országos csúcs), Lipokatich Katalin (BSK) 39,50, Nagy Mária 36,70, Magyaródi Éva (KSC) 35,42, Kovács Mária (KSC) 35,08, Pesz- meth Zsuzsa 34,40, Koch Erzsé­bet 33,08, Honti Ildikó (Kernét, Bányai) 32,96, Czanik Éva 32,56. (Folytatjuk.) ..'■/ JÉte .ilobs­* V • Hatlaczky Zsuzsa tartja a megyei csúcsot súlylökésben. Győzelem nélkül a Mundialitón Már csak a presztízs volt a tét Hollandia és Olaszország kedd esti mérkőzésén, az uruguayi lab­darúgó mini VB-n. Az A csoport első helyén ugyanis e találkozó kimenetelétől függetlenül, a há­zigazdák válogatottja végzett, s került a döntőbe. A két európai csapat összecsa­pása döntetlenül végződött. így, mivel teljesen azonos a gólkü­lönbségük és a rúgott gólok szá­ma is, holtversenyben mindket­ten másodikok lettek. A találkozóról röviden annyit, az olasz együttesből hiányzott a kiállított Tardelli és Cabrini, sze­repelt viszont a „nagyok” közül Gentile, Antognoni, Graziani, te­hát maradt a régi csapat. A hol­landok — főként a sztárok kül­földre szerződése, vagy kiörege­dése miatt — fiatalítottak, dé válogatottjuk az ismertebb játé­kosokkal — Brandts, R. van de Kerkhof, Hovenkamp — együtt is messze van a kétszeres ezüstér­mes gárdgfól. A húszezer néző — a tétnél­küliség miatt viszonylag kevesen (!) voltak — két gólt látott, az egyiket az ólasz Angelotti.'a má­sikat a holland Peters lőtte, s ezzel alakult ki az l:l-es vég­eredmény — már az első félidő­ben: A. hazai drukkereket azonban- már nem is ez a mérkőzés, ha­nem a szerda esti Brazília—NSZK meccs foglalkoztatta. Ott dől el ugyanis, hogy ki lesz Uruguay el­lenfele a döntőben: Brazíliának, ha finalista akar lenni, győznie kell. Az 1:0 azonban még Argen­tínának jó, 2:l-nél sorsolásakövet­kezik, minden más eredrrwny a braziloknak kedvez. Ez esetben jó kis Y*sszavágó mérkőzésre ke­rülne sor az 1950-es VB döntő­jéért. Atlétáink a válogatott keretekben Amint 'Grosán Pál, a KSC atlé­tikai szakosztályának vezetőed­zője tájékoztatott bennünket me­gyénkből minden eddiginél több versenyző kapott helyett a külön­böző korosztályú válogatott kere­tekben. Az IBV-kerettel Szeveré- nyi Kálmán gerelyhajító edz. A válogatottak felkészítését segíti Krasznai Tivadar, az egyesület edzője is. A sprinterkeretben a kiskunhalasiak reménysége, Ga­ras Ildikó készül az idei felada­tokra. A MASZ nyílt felmérő­versenyén vett részt Vágó Béla, aki a 10 km-es távon jelölt. A felnőttek közül „A” váloga­tott kerettag lett, Adamik Zoltán tízpróbázó, aki szintén a legjob- ' bak társaságában kezdte meg az edzéseket. KÉZILABDA A bajai városi bajnokság őszi végeredménye NŐK A jó családi légkör őrei 1. Tanítóképző F. 9 9 — — 120—34 18 2. Posztó 9 8 — 1 82—37 16 3. Kórház 8 7 — 2 114—86 14 4. 609. Ip. Tan. 9 6 — 3 105—46 12 5. Tűri I. DSK 9 3 — 6 38—54 6 6. BACSHÜS 9 3 — 6 51—86 6 7. BLÉVISZ 9 3 — 6 44—73 6 8. VÍZIG 9 2 — 7 22—55 4 9. SZTK 9 1 — 8 26—116 2 10. BEK* 9 1 — 8 11—86 1 Megjegyzés: a *-gal jelzett csapat­tól egy büntetőpont levonva. FÉRFIAK 1. Vízgazd. Főisk. 7 6 — 1 109—66 12 2. Kismotor 7 5 1 1 116—99 11 3. BSK II. 7 5 1 1 115—98 11 4. 609. Szakm. Int. 7 3 — 4 100—98 6 5. BSK I. 7 3 — 4 73—102 6 6. BLÉVISZ 7 2 — 5 62—72 4 7. Bereczki DSK 7 2 — 5 85—96 4 8. BACSHÜS* 7 1 — 6 29—58 1 Megjegyzés: a *-gai jelzett csapat­tól egy büntetőpont levonva. SOROKBAN ASZTALITENISZ A hét végén rendezik meg Kiskunfélegyházán a városi egyé­ni asztalitenisz-bajnokságot. Szom­baton 14 órától a serdülők és ifjúságiak, vasárnap reggel 8 órá­tól pedig a felnőttek veszik bir­tokukba az asztalokat a Petőfi Sándor Általános Iskola torna­termében. TANFOLYAM Játékvezetői tanfolyamot in­dítanak Kiskunfélegyházán lab­darúgó-sportágban. Az első fog­lalkozás január 12-én kezdődik. Jelentkezéseket a városi sportfel­ügyelőségen fogadnak el. CSELGÁNCS A Kecskeméti SC cselgáncs­szakosztálya felvételt hirdet 1962 —1968. évben született fiúk ré­szére. Jelentkezni lehet minden délután (szombat és vasárnap ki­vételével) a Széktói Stadion csel­gáncs-edzőtermében 17 órától 19 óráig. FOGATHAJT AS A megyei lovasszövetség négy­napos, bentlakásos versenybírói (fogat- és akadálybírói) tanfolya­mot rendez Kunfehértón, a me­gyei edzőtáborban. Az időpont: 1981 február utolsó hete. Jelent­kezni lehet az MTSH igazgatási csoportjánál (Kecskemét, Klapka u. 35.), vagy dr. Lőrincz István­nál, a megyei lovasszövetség fő­titkáránál (Kecskemét, Sznt. László város 1/a. Mesterséges megtermé­kenyítő állomás). Nem hiszem, hogy lenne olyan házaspár, akinek az életében ne fordult volna elő,' hogy ők ketten valamin „összekülönböztek”, s ideigróriáig „haragszom rád”-ot játszottak. Sokféle oka lehet a nézeteltéréseknek: Néha talán csak -annyi, hogy valamelyik a munkahelyéről magával hozta az ingerült hangulatot, s ez máris elég grra, hogy rossz hangon szól­jon éppen jókedvű házastársához. Az első ilyen véleménykülönb­ség nenn a mézeshetekben szokott jelentkezni. Nem. Akkor figyel­mesek, gyengédek egymáshoz férj és feleség, halkan, szépen beszél­nek, becézik egymást, észre sem veszik, vagy elnézik a másik fél hibáját. Jó lenne.ezt a „rózsaszí­nű szemüveget” minél tovább viselni, és a munkás hétközna­pokra is megőrizni az egymás iránti megértést a finom hangne­met. Ä A jó családi légkör őreinek az asszonyoknak, a feleségeknek kell lenniük. A férfi hamarabb elra­gadtatja magát, esetleg erősebb hangon, vagy durván szól vala­miért. Ha a feleség halkan, rend­ben felel, vagy éppen nem felel, azzal visszafoghajta azt a folya­matot, amelytől óvni szeretnénk minden házasságban induló fiatalt: a hangoskodás, a durva hangnem meghonosodásától a családban. Tudom, keserű dolog a sértést lenyelni, s a kialakult feszült légkörben nehéz a békülést kez­deményezni, mert — általában — az összeveszések után a legöntu- datosabbak a felek, s mindegyik a másikat véli a nézeteltérés oko- ' zójának. A hangoskodás, a durva hang­nem megszokássá válhat, s az — sajnos —, egyre fokozódik, végül már nem is tudnak tisztességesen - beszélni egymással. Gorombaság­ra még gorombább szó a válasz, végül napirenden vannak az ösz- szeveszések. Az asszonyt rendsze- . rint az otthonhoz láncolják a gyerekek, de a férj hamar ráun a veszekedésekre, kimaradozik, barátok között érzi jól magát, kocsmázik, későn jár haza, újabb botrányok mérgezik a családi lég­kört, s ennek — a gyermekek is szenvedői. Kedves kis fiatal házaspár éle­tét kísérem figyelemmel 5—6 éve, Mindketten rossz családi körül­mények között nőttek fel, soro­zatos veszekedések — sőt vere­kedések — tanúi voltak. Érthető, mennyjre vágyódtak szép. nyu­godt, harmonikus családi életre. Elhatározták: mindketten ügyel­nek arra hogy kedvesek, megér- tőek legyenek egymáshoz, és ke­rüljék a félreértésekre okot adó alkalmakat. Az asszonyka menyasszonysága hónapjaiban készített perzsa cso­mózással egy kis szőnyeget. Ezt elnevezték „békeszőnyeg”-nek. - Megbeszélték, ha netán mégis adódna olyan eset, hogy megha­ragszanak valamiért egymásra, akkor az a fél, aki békülni akar. egyszerűen rááll a szőnyegre, és oda várja a párját békülésre. Kedves, játékos ötlet, s milyen boldogan számolnak be az én fiataljaim arról, ha elmúlt né­hány hónap, és egyszer se kellett a szőnyegen kibékülniük. Ok ket­ten együtt őrzik a boldogság kék madarát, hogy ki ne szálljon a fészkükből. Ok is sietnek reggel munkába, nekik is gyakran meg­zavarja az éjszakai nyugalmukat, ha felsír a kicsi, vagy a még ki­sebb. Nekik is be kell osztani: melyikük megy a bölcsődébe Zsu­zsiért, s melyik az óvodába Pe­tiért. Nekik is vannak rossz nap­jaik. . munkahelyi gondjaik, de azokat' a küszöbön kívül hagyják. Alattomos ellenség: a zaj A zajnak az emberi szervezetre gyakorolt károsító hatása rendkí­vül sokrétű. Ezek közül a nagyot- hallás a legismertebb. Ez az ár­talom eredményezi, hogy a beteg fül már nem érzékeli azt a hang­erősséget, amelyet az egészséges . még hall.- Nagy zajban eltöltött időszak után kezdetben ez a károsodás még csak átmeneti. Huzamosabb zajterhelés viszont már maradan­dó hallásromlást okoz. Ennek ki­alakulását nehéz észrevenni, mert a beszéd megértését még nem za­varja. A káros jelenség ugyanis a beszéd megértéséhez kevésbé fon­tos frekvencia (rezgésszám) tarto­mányra korlátozódik. Hazánkban több százezren na- gyotthallók zaj következtében, de a veszélyeztetettek száma ennél is nagyobb. Az erős zajhatás azonban nem­csak a hallószervet, hanem az emberi szervezet egészét is káro­sítja. A zaj túlterhelés civilizációs ár­talom, a vegetatív idegrendszeren keresztül a szervezet számos funkcióját befolyásolja. Például a légzés szaporábbá válik, megnő az oxigénfogyasztás. A lecsökkent gyomornedvtermelis miatt emész­tési zavarok jelentkezhetnek, a nyálmirigyek csökkent működése következtében szájszárazság lép­het fel. Magas vérnyomásban' szenvedőknél betegségük rosszab­bodását -is előidézheti. Pszichés vonatkozásban a zaj idegesítő, fárasztó és figyelemel­vonó hatása jelentkezik. Jórészt az ipari, technikai fejlődés követ­keztében — a termelő munkavég­zéstől a háztartásig — az emberi tevékenységek jórésze: zajforrás. Hazánkban a hallást károsító, zajos munkahelyek száma fél­millióra tehető. A munkavéde­lemmel foglalkozó kormányrende­let a zajvédelem követelmény­rendszerét is tartalmazna. Ennek ellenére ez a probléma még ko­rántsem megoldott — jelzik a foglalkozási fhegbetegedések sta­tisztikái,. ________ — Az u tcák, közterületek r legfőbb zajforrása a A közlekedési iUgyes: forgalomszervezéssel, a járművek megfelelő karbantartásával ezen is lehet segíteni. És — nem utol­sósorban — a járműtulajdonosok belátására is szükség van. Fino­mabb vezetéssel, csendesebb me­legítéssel, enyhébb fékezéssel, ke­vesebb dudálással nagyban hoz­zájárulhatnak idegeink, szerve­zetünk kíméléséhez. De általánosságban is kimond­ható: a csendért — vagy legalább­is a zajszintnek az elviselhetőség mértékéig való leszorításáért — mindenkinek tennie kell! Érdemes meggondolni: hányfé­le indokolatlan, szükségtelen zaj­jal mérgezzük mindennapjain­kat! A hajnali rakodások láda- csattogásai, a késői hangos rá­dió-, tv- és magnóhasználat, az utcai hangoskodások elkerülhe­tők volnának. Csak belátást, he­lyes emberi mentalitást igényel­nek, amelyek nem helyettesíthe­tők hatósági intézkedésekkel. A zaj — mint a közérzet, egész­séget hátrányosan befolyásoló té­nyező — sok pénzbe került a társadalomnak. A megzavart ál- , mú, kialvatlan ember nem nyújt­hat maximális teljesítményt, kü­lönösen ha még munka közbeni koncentrálása sem mentes a zaj­terheléstől. Sőt, a csökkent figye­lőképesség könnyen balesethez is vezethet. Szakemberek szerint — például a szövödék zajának — minden egyes decibelnyi csökkentésével egyszázalékos termelésnöveke­dés érhető el. Napjainkban egyre többen eme­lik fel szavukat a zaj káros hatá­sa ellen. Egészségünk érdekében mindnyájunk ügye, hogy ezek, a hangok túlharsogják a zajt. Milyen jó is a két gyereknek* Nyugodt légkörben élhetnék, nem hallják, hogy apa és anya kiabál­nának egymással, nem tanulnak goromba, durva szavakat, mert ezeket a szülők tudatosan töröl-: ték a szókincsükből. Ebben a családban szívesen van mindenki otthon, csak szé­pet és jót hallanak a gyermekek., nem vágyódik el a férj, jól érzi magát a családjával. Hogy minek* köszönhetik? A békeszőnyegnek, a játékos ötletnek? Annak is, de. inkább annak, hogy ők így akar-1, tak élni, mert a gyermekségük idején nagyon megszenvedtek az ellenkezőjétől. Dr. Gergely Károlyné * Mint a hagyma... Az egészségügyi szakemberek, minden télen visszatérő öltözkö-; dési tanácsa: egészségünk meg— óvása érdekében öltözködjünk réTf tegesen — mint a hagyma. Azaztj szép és divatos holmijainkat Ie-c hetőleg úgy válogassuk össze.: hogy inkább 2—3 vékonyabb ré-> teg legyen egymás fölött, mint, egy vastag, amiben megreked a; levegő, amiben mozdulni sem tu­dunk. Ehhez próbálunk néhány, rajzos ötletet bemutatni: 1. Villámzárral csukódó, haromne-* gyedes ujjú kabátka, négy rátett zseb- j bel. Készülhet kordbársonyból, fia-, nettből. düftinből, vékonyabb, puha szövetből. Ha béleljük, a legújabb di-1 vat szerint az egészet tűzzük ie káró- kockás mintázatúra. j 2. Ejtett vállú. gallér nélküli, oldalt hasított, háromnegyedes, mandzsettás ujjú blúz. Dísze a nagy kenguru-zseb.. elejét saját anyagából befűzött kés- . kény pánt. vagy bőrzsinór zárja. Pu-' ha. vékony műbőrből, vastagabb jer-1 seyből mutatós. Tűzésdíszítés helyett'} — a nyakkivágás, kézelő, zseb stb. : szélein keskeny, elütő színű paszpólt is alkalmazhatunk. S. Kazakos szabású, kapucnival egy-.' beszabott huzatruha. érdekes kimonó- szabású ujjakkal. Két oldalán hasított.y övvel, öv nélkül is viselhető. Egyaránt** alkalmas hosszú ujjú ruha, nadrág. . vagy egyenes vonalú szoknya fölé.' (Akinek miniruhája hever a szék-; Tényben, ily módon teheti újra diva- . tussá.) 4. Negyedik modellünk a megunha­tatlan kosztüm érdekes fazonját mu? , tatja be. Szoknyája egyenes vonalú. ' egyik oldalán hasított. A kis kabátka ’ raglánszabású. rövid ujjakkal, hegyes * kivágással. Két ferdén szabott zseb- ? pánt díszíti, hátul egyenes szabású. Jól illik hozzá a kásmír. jersey vagy : diolenbői készült, kapucnival egybe-1» dolgozott hosszú ujjú. blúz. amfhez* keskeny lakkövet viselhetnek. B. K. MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 8.25: 8.30: 8.05: 8.35: Idősebbek is elkezdhetik Iskolatévé Deltácska A gyógyítás története Fizikai kísérletek Mechanikai munka és mofegásl energia Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) Tuula és Matti Francia nyelv (középisk. IV. oszt.) En Francals Tant pis et tant mieux 10.35: Magyar nylev (ált. isk. 3, oszt.) Szó-ra-ka-té«>nusz Mire jó a párbeszéd? (SZÍNES) 11.30: Rajz (ált. isk. 1—4. oszt.) Táborozás a múzeumban (SZÍNES) Mozgó rajzok 12.05: Világnézet (középisk. IV. oszt.) A demokrácia 14.00: Iskolatévé Deltácska (lsm.) 14.20: Környezetismeret (lsm.) t4.50: Magyar nyelv (ism.) (SZÍNES) 15.05: Rajz (ism.) (SZÍNES) v 15.20: Világnézet (ism.) 16.00: A látás hatalma • XX1/1. rész: Mi a látás? (SZÍNES) 16.30: Hfrek 16.35: Európa nemzeti parkjai Svédország NSZK rövid­film (ism.) (SZÍNES) 17.10: Csak gyerekeknek! A schlldai polgárok NSZK bábfilmsorozat (SZÍNES) (ism.) ?. rész: Ha valaki elveszti a fejét • 8. rész: Éz aztán a kolbász! 17.40: Tévébörze 17.50: Tízen Túliak Társasága 18.30: Ráér a szabad idejében? A Horizont Szerkesztőség műsora — III. rész j 18.00: Reklám • : Idősebbek is elkezdhetik : Esti mese . : TV-Híradó (SZÍNES) : Családi kör Szülők, neve­lők műsora : Reklámújság : Péter cár és a szerecsen Magyarul beszélő szovjet film : TV-Hiradó 2. (SZÍNES) 2. MŰSOR: 16.50: Magyar irodalom (ált. isk. 1—4. oszt.) Apród * voltam Mátyás király udvarában 17.20: Magyar irodalom (ált. isk. 5—6. oszt.) Ha a világ rigó lenne I. (SZÍNES) 17.50: NDK est (SZÍNES) Bevezető 17.55: Ezüstfa és a szilíciumkris­tály Rövidfilm 18.20: Ritmus a kikötőben Zenés film 18.50: Eisenach: Wartburg várától a Wartburg gép­kocsiig Rövidfilm 19.30: TV-Híradó 20.00: Bevezető 20.05: Wilhelm Hausmann halá­la és feltámadása Magyarul beszélő NDK tévéfilm 21.20: Észak Versailles-ja • Potsdam Rövidfilm 21.50: Bach: C-dúr szvit AT Ber­lini Kamarazenekart Helmut Koch vezényli KOSSUTH 8.27: Zenés játékokból 8.46: Telemann: Pimpinone. . . Intermezzo — három rész- 1 ben 9.44: Brummadzag a zenebohóc 10.05: Hobbi Dominó 11.25: 11.40: 12.35: 12.45: 14.21: 15.10: i: 16.05: 16.15: 17.07: 17.32: 17.57: 19.15: 21.38: 22.20: Lavotta János verbunko­saiból, Dóczy József nótáiból Vakírás Szép remények. Folytatá­sos rádiójáték Charles Dickens regényéből. XVIII. rész Könyvszemle Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül Zenemúzeum Mindenki könyvtára Holnap közvetítjük Mesterségünk címere — 4. rész Kórusok. A Munkás őrséé Központi Férfikara énekel A Délutáni Rádiószínház bemutatója Közéleti közelképek Üj lemezeinkből Molnár Anna — népballada A Rádió Dalszínháza Adottságok — lehetőségek Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusok A Veszprémi SZMT Liszt Ferenc kórusa énekel 22. t7: Metronóm 23.07: Muszorgszkij-ciklus 0.10: Dzsesszfelvételekből .1. MŰSOR PETŐFI 8.05: A Stúdió 11 felvételeiből 8.33: Napközben 10.33: Zehedélelőtt 12.33: Mezők, falvak éneke 12.55: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba 13.25: Gyermekek könyvespolca 13.30: Bolgár gyerekek énekelnek 14.00: Válogatott perceink 13.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi Panoráma 18.55: Slágerlista 20.33: A 04, 05, 07 jelenti 21.05: Távoli tájakon 22.11: Örökzöld dallamok 23.15: Nóták 9.00: Bódy Magdi felvételeiből 9.30: Zenekari muzsika 11.05: Wilhelm Kempff zongora-, zik 12.15: Az eladott menyasszony Részletek Smetana operá­jából 13.07: Dzsesszfelvételelnkből 13.45: Zenekari muzsika 15.10: Operafinálék 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Képek a régi zene világából 16.49: Popzene sztereóban 17.50: Vizsgálatot* nyomában 18.20: A zeneirodalom remek­műveiből 19.05: Kamarazene 20.15: Külföldi tudósoké a szó 20.30: Oj Bach-kantáta lemezeink­ből 21.42: Wagner zenedrámáiból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom