Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 6. szám Ára: 1,40 Ft 1981. január 8. csütörtök Szolidaritási akciók a kambodzsai néppel KAMBODZSA BERLIN A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség január 7-e, a kambodzsai néppel való -nemzetközi szolidaritás napja alkalmából nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy teljes mértékben a kambodzsai nép oldalán áll annak az ország belső helyzete megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiben, s támogatja Kambodzsa konstruktív törekvéseit a délkelet-ázsiai helyzet megszilárdítására és a térség békéjének biztosítására. A nagy tekintélyű nemzetközi szervezet berlini székhelyén köz-, zétett állásfoglalásában felhívja a nemzet nőszervezeteket: fokozzák a kambodzsai nép iránti szolidaritást kifejezésre juttató ciókat. (MTI) MÉRLEGEN AZ OTP ELMÚLT ÖT ÉVE Nagyobb segítség a lakásépítőknek akSZÜKSÉGES A MEGFONTOLTABR GAZDÁLKODÁS Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Kecskeméten dr. Gajdó- csi István elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület megtárgyalta az 1981. évi költségvetés és fejlesztési alap előirányzatait és a helyi tanácsok ideiglenes szabályozóit tartalmazó előterjesztést. A központi irányelvek alapján a tanácsoknak a VI. ötéves terv szerves részeként az első ütemben az 1981. évi pénzügyi tervet kell megállapítaniuk. Az eddigi középtávú tervezési gyakorlattól eltérő pénzügyi jóváhagyást az indokolja, hogy a központi szervek a VI. ötéves terv számításait a' még nem teljes mértékben kibontakozott és minden hatását nem érzékelhető közgazdasági szabályozórendszer és árreform körülményei között végezték, s emiatt a már rendelkezésre álló irányszámokat majd még pontosítani kell. Ennek szükségességét alátámasztják az 1980. első .háromnegyed évének mérlegadatai, melyek szerint a tervezettnél összességében kedvezőbben alakultak a vállalatok, szövetkezetek ered-’ ményei. No persze az egyes ágazatok között jelentős különbségek vannak az eredményeket illetően. Egyelőre csak becslések, tehát nem pontos információk alapján arra lehet számítani, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jövedelmezősége a vártnál kisebb. Az 1981. évi pénzügyi terv a VI. ötéves tervidőszakra meghatározott irányelvekre épült és alapvetően a következő feladatok megvalósítását szorgalmazza: elsősorban az V. ötéves tervidőszak alatt megalapozott fejlődés megerősítésére van szükség. Fokozottabban kell érvényesíteni a gazdálkodás minőségi követelményeit. Nem utolsósorban említi az alapkoncepció az elért életszínvonal megszilárdítását. Mindezeket olyan körülmények között kell megvalósítani, amikor a nemzetijövedelem-növekedés nagyobb hányadát a külső egyensúlyi helyzet javítására kell fordítani és csak kisebb rész fordítható belső felhasználásra. A belső felihasználás arányaiban is olyan elosztást kell megvalósítani, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a felhalmozás és a fogyasztás között. Ezek a körülmények jelzik, hogy a VI. ötéves és az 1981. évi terv készítésének idején a népgazdaság helyzete, az ebből eredő elosztási arányok csak szerény mértékű fejlődésre adnak reális alapot a társadalmi közkiadásokat illetően is. Ez természetesen a tanácsok pénzügyi tervében is érvényesül. Mindezeket úgy kell megvalósítani, hogy a lakosság életkörülményeinek, a társadalmi szolgáltatások színvonalának eddig elért szintje lehetőleg megmaradjon, a takarékos gazdálkodás elve pedig mindennapi gyakorlattá váljon. Mint az előterjesztésből kiderült, az 1981. évi költségvetés fő összege 8,7 százalékkal több az előző évi eredeti előirányzatnál. A tervek szerint a kiadások több mint 31 százalékát egészségügyi és szociális feladatokra fordítják. Természetesen e területen is igen nagy szükség van az integrációiból adódó gazdaságos megoldásokra, a jobb szervezésre, az intézmények együttműködésére. A költségvetés 41 százalékát az oktatási és közművelődési intézményekre fordítják. A mérsékeltebb erőforrások ellenére is jelentős feladat a lakásépítés minden formájának ösztönzése és elősegítése mellett a vízellátás, a szennyvízelhelyezés és -elvezetés, illetve egyéb területeken a lemaradások pótlása. Jelentős feladat továbbra is az általános iskolai tanteremhálózat és a napközis ellátás bővítése, az egészségügyi ellátás színvonalának javítása. Az egészségügyi ágazat feladatainál maradva: feltétlenül meg kell gyorsítani a garai gyermekotthon építését, a tervezett szociális otthoni helyek bővítését. A tervek szerint az idén 72 általános iskolai tanterem építése fejeződik be. Átadják Kecskeméten a Széchenyivérosi tornacsarnokot, Baján 16, Kiskunfélegyházán 12, Kiskunmajsán 8 és Kiskőrösön 16 tantermet. Az idén több mint 800 óvodai hely kialakításával számolnak. Az óvodai hálózat az idén Kecskeméten 160, Kalocsán 75, Kiskunfélegyházán 50. Kiskunhalason 25 és Kiskőrösön ötven hellyel bővül. A megyei tanács végrehajtó bizottságának állásfoglalása szerint az idén minden körülmények között meg kell kezdeni Kecskeméten az egészségügyi szakiskola és kollégium építését. A víz-, csatorna-, illetve közműágazat területén jelentős fejlesztést irányoz elő a tervezet, egyebek között Kecskeméten megkezdik a 3 ezer köbméteres víztorony építését, befejeződik a 2-es számú vízműtelep kialakítása, Baján átadják a vastalanító berendezést, Kiskunfélegyházán folytatják a 2-es számú vízmű építését, Lajosmizsén megkezdik a szennyvíztisztító telep kialakítását, Tiszakécskén átadják a szennyvíztisztító telepet. A tervek szerint még az idén elkészül a Baja környéki kistérségi vízmű. Az 1981. évi költségvetés és fejlesztési alap előirányzatainak és a helyi tanácsok ideiglenes szabályozóinak megállapításáról készített határozattervezetet alapos vita után a megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta. Ezt követően bejelentések következtek. A testület az 1981. évi művészeti alkotói díjak adományozásáról döntött. T. L. kétszáz millió forint gépvásárlásra, űjműhelycsarnok Bővíti a szolgáltatást a BKR A Bajai Kukorica termesztési Rendszer — amelynek ügyintéző gazdasága a Bajai Mezőgazdasági Kombinát — tavaly január 1-től új alapokra helyezte kapcsolatait a partnergazdaságokkal. Egyébként ez az egyetlen olyan technológia az országban, amely a KGST-országok által, gyártott géprendszerekre épül. Azt is szükséges megjegyezni, hogy addig míg az ország szántóterületének átlagos aranykorona értéke 20,9, a rendszerhez tartozó partnergazdaságoké 20,4. Ez jelzi egyúttal, hogy gyengébb talajokon gazdálkodó üzemek is csatlakoztak a technológiájukhoz. Ennek' ellenére az elmúlt esztendőben az egyik fő terményükből, a búzából mintegy 250 kilogrammal magasabb hektáronkénti átlagot takarítottak be, á partnergazdaságok, mint az országos hozam. Sí balin Antallal, a BKR igazgatójával az elmúlt évi tapasztalatokról és a további tervekről beszélgetünk. — A tavaly megkötött új szerződések szerint a gazdaságosabb termelésré való törekvés és a kölcsönös kockázatvállalás érvé- nvesül. Az elmúlt esztendő sok tanulsággal szolgált, nemcsak a rendkívüli időjárás miatt. Rájöttünk, hogy korszerűsítenünk kell a technológiát, új fajtákat szükséges bevonnunk a termesztésbe. Az idén január 1-től 154 partnergazdasággal vagyunk kapcsolatban, és összesen 235 ezer hektáron alkalmazzák a mi módszereinket, a kukoricán kívül a búzánál, a lucernánál, a napraforgónál, a szójánál, valamint a rét- és legelőgazdálkodásban. Ez utóbbi ágazatban együttműködünk a Kiskunhalasi Állami Gazdasággal. A partnerek száma mintegy harminccal nőtt, a terület pedig 45 ezer hektárral az idén —, kezdi a tájékoztatást Sibalin Antal. Ebben az évben továbbfejlesztik a szolgáltatásokat. Már eddig is beszerezték például a vetőmagot, többek között annak is köszönhető, hogy tavaly 2 tonna fölött volt a hektáronkéti napraforgótermés a partnergazdaságokban. Jugoszláv hibrid napraforgószaporító anyagot juttattak termelőiknek. összehasonlításul: 1975- ben 1,2—1,4 tonna között mozgott a hektáronkénti átlag. — Nemcsak a hozamok mindenáron való emelése a cél. Bizonyos talajokon a legkorszerűbb technológiával sem lehet elérni magas temésátlagokat. Ilyenkor vetésszerkezet-módosítást is javaslunk. Természetesen ehhez adjuk a technológiát is. A szolgáltatáshoz tartozik, hogy a gépeket mi vesszek át, ellenőrizzük műszaki állapotukat, és a későbbiekben is szerelőink végzik a karbantartást és a javításokat. Tavaly először kötöttünk megállapodást átalánydíjas karbantartásra és javításra. Százötven erő(Folytatás a 2. oldalon.) Néhány éve még könnyen megoldotta feladatát a TV' Híradó ügyeletes riportere is, ha az OTP- saj tótájékoztatóra küldték. Feltette az obiigát „gazdagok vagyunk, vagy szegények?” kérdést dr. Szirmai Jenő vezérigazgatónak, aki nem kis büszkeséggel számolt be a betétállomány hihetetlen gyarapodásáról. Ma már nehezebb a tévé (és az újságj tudósítójának dolga, mint ahogy az Országos Takarékpénztár is megváltozott körülmények között fejti ki tevékenységét. Az ugyanis a nem hozzáértő számára is világos, • Négyezer OTP-lakás készült az elmúlt tervidőszakban Bács- Kiskunban. Képünkön az egyik legnagyobb kecskeméti építkezés, az Árpádváros. (Straszer Andrásiéi vétele.) két évben — az 1979. nyári ár- intézkedések nyomán — megváltozott a lakosság fogyasztási szokása, noha a fogyasztás szerkezete ugyanaz maradt. Magyarul, senki sem mondott le elért életszínvonaláról, ez azonban, azzal járt, hogy némely célokra a korábbinál kisebb összeg jutott, és megnőtt a szerepe, jelentősége a kölcsönnek is. Bizonyítja ezt egy jellemző százalékarány, amely a betétekhez méri a hiteleket; nos, az elnvúlt ötéves tervidőszak végére a betét-hitel arány országosan elérte a 74,3 százalékot — soha ennyi kölcsön nem volt még kihelyezve a lakossághoz. A Magyar Sajtó Házában tartott sajtótájékoztatón az Országos Takrékpénztár vezérigazgatója mindemellett elégedettnek látszott. Erre minden oka meg is volt, ismerve az OTP elmúlt ötévi eredményeit: minden üzletágban elérték célkitűzéseiket. öt év 50 miliárdos betétnövekedéssel számoltak — 63 milliárd forint lett a tervből. Szinte hihetetlen, de 1976 és 1980 között 77 százalékkal nőtt a betétállomány. Érdemes azonban alaposabban megvizsgálni ezt az eredményt A tervidőszak első három évében Magyarországon még nem tapasztalt mértékben takarékoskodott a lakosság, míg tavalyelőtt és tavaly jócskán mérséklődött ez a kedv (illetve hát tehetség...), mivel csak csökkenő mértékű betét- elhelyezés volt az OTP-fiókokban. Jellemző például, hogy a tavalyra tervezett 12 helyett csak 8 milliárd került 'betétkönyvekbe. Nőtt viszont a hitel iránti igény, s ez a jövőben sem lesz másként. Ha tudjuk, hogy öt év alatt 445 ezer lakás készült el, azt is tudjuk, mire kellett a kölcsön: lakásépítésre, illetve vásárlásra. No meg tartós fogyasztási cikkekre: ma Magyarországon a bútor 46, a televízió 55, a hűtőgép 33 százalékát részletre vásárolják. Még hogy az elmúlt egy percre a lakásnál maradva: az OTP által épített otthonok 50 százalékát fiatal házasok vették meg, illetőleg a 68 ezer saját- beruházású lakás felét munkáskedvezménnyel adták el. összesen tehát 55 milliárdot költött lakás- vásárlásra az V. ötéves tervben a lakosság. A VI. ötéves terv új igényeK kielégítését várja a takarékpénztártól, vegyük sorba őket. Először is meg kell őrizni a betétek reálértékét, hogy továbbra is megteremtődjék a hitelnyújtás bázisa (hiszen köztudott, hogy a kölcsönlehetőség a betétállomány függvénye). Ezért vezették be — a régi meghagyása mellett — az ötéves takaréklevelet. Ebbe kerek összeget — 5. 10, 20, 50 ezer forintot — lehet elhelyezni, s 7 százalék kamatot jövedelmez. Akik' hároméveset váltottak, de nem nyúlnak pénzükhöz, automatikusan megkapják a 7 százalékot. Fontos cél továbbá, hogy a leginkább rászoruló fiataloknak teremtsenek lakáshoz jutást elősegítő, kedvező spórolási lehetőséget. Ügy tűnik, hogy az új ifjúsági betétkonstrukció megfelel erre a célra. Eddig 14—30 év között, maximum havi 800 forinttal lehetett takarékoskodni. Január elsejétől nincs alsó korhatárhoz és összeghez kötve a rendszeres spórolás, most megszületett unokájának a nagyszülő 100- tól fölfelé korlátlan összeget tehet félre havonta az OTP-be. Ezzel egyidejűleg nőtt a kedvezményes különkölcsön nagysága is, 70 ezer forintra. Ha az ekképp rendelkezésre álló összesen 140 ezer forint (70 betét, 70 kölcsön) sem lenne elég a beugróra, méltányos esetben 3—5 évi visszafizetésre maximálisan 50 ezer forint személyi hitel is igénybe vehető. Számos új, kedvező változást* vezettek be a lakásépítési hitelek terén is. Ezekről részletesen más alkalommal számolunk be. Most csak annyit, hogy növelték a családi ház-építéshez adható kölcsön maximumát, és a korábbihoz képest több településen nyújtanak kiemelt támogatást. A hat városon kívül Bácsalmáson. Kunszent- miklóson, Tiszakécskén, Dunave- csén, - Izsákon. Jánoshalmán, Kerekegyházán, Kiskunmajsán, Lajosmizsén, Solton, Helvécián. He- tényegyházán, Vaskúton, Kecelen Tompán és Nyárlőrincen az eddigi 160 ezer helyett ezentúl 200 ezer forintos kölcsönt adnak csa- ládiház-építéshez, a többi településen pedig 160 ezer forintot. Az Országos Takarékpénztár eredményei, tervei még megtöltenének egy-két hasábot, egyelőre, ha nem is dióhéjban, ezek a legfontosabb információk. A végére két érdekesség. A sajtótájékoztatón lapunk munkatársa megkérdezte dr. Szirmai Jenőt, hogy fenntartják-e még korábbi ajánlatukat: ott, ahol a helyi tanács biztosítja a feltételeket, korszerű sor-, illetve láncház-mintalakó- telepet építenek. A válasz: épp a hétfői, Bács megyei vezetőkkel folytatott megbeszélésen döntöttek arról, hogy Kecskeméten a Vacsi közben és a Hunyadivárosr ban nagy alapterületű, házgyári elemekből összeállítható lakásokat épít az OTP — igaz. ezek a> otthonok egymillió forint körüli összegbe kerülnek. Egy kolléga aziránt érdeklődött, hogy nemzetközi mércével összehasonlítva, állja-e a próbát a magyar takarékosság, illetve az OTP által nyújtott kamat. A válasz: hazánk lakossága az európai középmezőnyben helyezkedik el Ami a takrékossági kedvet, kamatot illeti, egy angliai példát mondott Szirmai Jenő. Ott 9 százalékkal csökkent a betétállomány,-amihez nem kell kommentár. Mint ahogy ahhoz sem, hogy Albionban 18—25 százalékos kamatot kell fizetni a felvett hitelre. Nincs okunk tehát sem az elégedetlenségre, sem a panaszra... B. J. Néhány nappal ezelőtt ismét benépesültek az iskolák. A pedagógusok és tanulók számára egyaránt megérdemelt téli szünidei pihenés és szórakozás után megkezdődött, ,pontosabban folytatódott az oktatás, a tanulás komoly munkája. A február eleji félévi bizonyit- ványosztásig ugyanis van még némi kis idő a bizonyításra, az érdemjegyek esetleges javítására. Fontüs ez minden tanulónak, de elsősorban a pálya- választás előtt álló nyolcadikosoknak, akiknek ezekben a napokban végképp el kell dönteniük; tovább akarnak tanulni vagy sem, s ha igen, hol, és milyen oktatási intézményben? S itt álljunk meg egy szóra. A továbbtanulásnál. Gyerekeink számára ugyanis sorsdöntő, egész életükre kiható kérdésről van szó; nevezetesen arról, hogy tehetségüknek képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő pályára irányítják-e őket. Mert bizony, a legtöbb tizennégyévest irányítani, józan mérlegeléssel befolyásolni kell, pedagógusnak és szülőnek egyaránt. Tegyük a szivünkre a kezünket, mi felnőttek, s kérdezzük meg önmagunktól; tudtuk-e tizenévesen határozottan: mik akartunk lenni? Nem tudtuk. Nagy felelősség hárul tehát a gyerekek sorsának irányításában az iskolára és a szülői házra egyaránt. Ma sokkal bonyolultabbak az élet, a társadalom követelményei, mint régebben voltak. Jelenlegi iskolarendszerünk ugyanis több lehetőséget kínál az alsó fokú végzettségűeknek: gimnáziumot, szakközépiskolát, szakmunkásképző intézetet. S ezek is hányféle „profilúnk I?" A pedagógusok részéről a felelősségérzettel — úgy véljük — nincs baj. A legtöbb iskola legtöbb pedagógusa a tapasztalatok szerint a tanítványok képességeinek ismeretében tett és tesz javaslatot egyénenként, pályaválasztási kérdésekben. Jogunk van feltételezni, hogy igy történt ez az idén, s így történik a jövőben is; s hogy ennek eredményeként tanárok. gyerekek és szülők elképzelései az esetekI túlnyomó többségében egybeesnek e fontos kérdésben. Meg kell állapítani: örvendetes, hogy hazánkban viszonylag nagy arányban tanulnak tovább az alsó fokú végzettségű fiatalok. Konkrét példával élve, szükebb hazánkban, Bács- Kiskun megyében az általános iskolai végzettségűek mintegy kilencven százaléka tanul tovább, hosszú évek óta a különböző középfokú iskolatípusokban. S ez az arány, ha egyelőre nem is növekszik, bizonyára nem csökken az idén és a jövőben sem. Hiszen társadalmi célkitűzés a középfokú iskolai végzettség (ide értve természetesen a növekvő színvonalú szakmunkás-képesítést) általánossá tétele hazánkban. S hogy a szünidő után épp ezek a gondolatok jutnak elsősorban az ember eszébe, nem a véletlen müve. A szünidőben, s most néhány nappal utána 'is ez az egyik leggyakoribb téma családi, baráti körökben. „Hová megy a gyerek? Mihez van kedve? Miért oda megy, miért nem máshová?” — röpködnek a kérdések mindenfelé, ahol csak megfordul az ember. Mindez nagyon is érthető. A gyerek sorsát, jövőjét meghatározó pályaválasztás napjainkban sokkal bonyolultabb, mint régebben volt< Annak idején (már a felszabadulás utáni időszakra gondolok) el- özőnlöttük a gimnáziumokat. Akkor úgyszólván csak ez az intézménvtipus jelentette a középfokú oktatást. Azóta alaposan megváltoztak végzettségek. képzettségek iránti igények. S bár ez bonyolult, de szép feladatokat ró mindany- nyiunkra. R. M.
