Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

1981. január 7. • PETŐFI NÉPE • 3 PÉLDAADÓ SZOCIALISTA BRIGÁDOK Társadalmi összefogás a mozgássérültekért ,,Csodálatosan szép, hogy kik álltak mellénk” II. DR KAPOSVÁRI JÚLIA ELVTÁRSNÖ főtitkárhelyettes. Budapest Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége Kedves Kaposvári Elvtársnő! A miniszterhelyettes elvtárshoz megküldött levél írójával magam is találkoztam, és elképzelését jól megismertem, azzal egyetértek. Sok, szellemileg ép, de mozgás- sérült 0/4-14 éves gyermek él Bács-Kiskun megyében is, akik­nek pontos számbavétele folya­matban van. Fent megnevezettek­ről Szervezett, intézményes gon­doskodás a' megyében nem tör­tént, ellentétben a szellemileg fo­gyatékos gyermekekkel. Az ő szá­mukra, ha túlzsúfolva is, de ott van Gara 210 ággyal, amelyet 1081 végére további 140 ággyal oővítünk. Tóth Istvánná elgondolását is­mertettem a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács illetékes vezetővel. Mindketten egyetértet- ek azzal, hogy gyermekotthont étesítsünk a mozgásukban korlá- ozott de szellemileg értékes, ké- >ezhető gyermekeknek, akiknek ‘ondozása, iskoláztatása, szak­képzése ott történhetne. .. .A Vöröskereszt megyei vég- ehajtó bizottsága április 2-i ülő­én a kérdéssel önálló napirend- cént foglalkozik. Dr. Gubacsi László megyei főorvos, a Vöröskereszt megyei elnöke Jegyzőkönyv A Hazafias Népfront által 1980. nárcius 11-én szervezett értekez- et dr. Jeszenszky 'Andor városi s járási főorvost bízta meg az- al, hogy az értekezlet alapján az llami intézkedéseket hatásköré- léi fogva a megismert tények és lények alapján tegye meg. Az rtekezleten részt vevők kimond­ták bizottsággá alakulásukat, amelynek vezetője dr. Jeszenszky Andór városi és járási főorvos, titkára Tóth Istvánná lett. (Részlet.) Felkérés védnökségre VÁROSI TANÁCS ELNÖKÉNEK Kiskunhalas MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA, Kiskunhalas .. A magunk példájából kiin­dulva . néhány szót írunk arról, mit jelent, túl- a szülők kétség- beesésén egy család számára moz­gássérült gyermeket nevelni... Ezért határoztuk el, hogy széles társadalmi összefogással, a ma­gunk pénzét és erejét nem kímél­ve igyekszünk létrehozni váro­sunkban egy otthont szellemileg ép, mozgássérült gyermekek szá- .mára, .... Kérem, szíveskedjenek ak­ciónk felett védnökséget vállalni, és lehetővé tenni, hogy felhívá­sunk minél szélesebb körben el­terjedhessen ... Kérjük, ez a kez­deményezésünk kerüljön be a vá­ros évi társadalmi munkaprog­ramjába. Kiskunhalas, 1980. február 16. Karig Ferenc Kiskunhalas Kelemen Ferencné Kecskemét Tóth Istvánná Kiskunhalas Tallér János Kiskunhalas Válaszok a felhívásra 1. A Bács-Kiskun megyei Ter­vező Vállalat közölte, hogy az intézet tervezői szellemi munká­val, a beruházási ügyek intézé­sével tudják segíteni megvalósí­tását. ha az konkréttá válik. 2. A Bács-Kiskun megyei Álla­mi Építőipari Vállalat kiskun- halasi építésvezetősége kinyilvá­nította, hogy részt kívánnak ven­ni a mozgássérült gyermekek ott­honának felépítésében ... Előze­tesen felajánlották az építéshez szükséges betonimennyiség meg- keverését. 3. A Vörös Október Tsz dolgo­zói és szocialista brigádjai részt kívánnak venni a munkában. Elő­re is felajánlották az építőanyag szállítását. 4. Fairkas Dezsőné nyugdíjas összesen 14 400 forintot ajánlott fel . olyan formában, hogy két végzős leendő ápolónőnek vagy konduktornak a képzés utolsó két évében ösztöndíjként havonta 300—300 forintot fizetne saját nyugdíjából. 5. A 618. sz. ipari szakmunkás- képző intézet társadalmi szerve­zetei felajánlották, hogy különbö­ző szakmákban ... társadalmi munkát végeznek összesen 2000 órában. Vállalták azt is, hogy a' megye többi szakmunkásképző in­tézetének tanulóit is igyekeznek megnyerni hasonló felajánlások megtételére. P. Részben írásos, részben szó­beli ígéretek hangzottak el töb­bek között Berki Viola kiskunha­lasi származású festőművész. Ha­lász Judit színművésznő, Baranyi Ferenc költő, Radnóti László kis­kunhalasi születésű rádióriporter, Vécsy György, az ŐRI kecskeméti megbízottja részéről. Oláh Györgyné, a háziipari szövetkezet elnöke közölte, hogy négyszázöt­venen egy-két napi keresetüket ajánlották fel... A tapasztalatok szerint a moz­gássérült gyerekek sorsának eny­hítésével kapcsolatos terv széles körű visszhangot és segítőkészsé­get váltott ki. (Kivonat.) Összeállította: Kispéter Imre, az MSZMP városi bizottságának titkára (Folytatjuk.) Heltai Nándor LJJ ELJÁRÁS AZ ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI INTÉZETBEN Olcsó és zajtalan klimatizálás Olcsó és zajtalan eljárást dol- oztak ki középületek belső leve- őjének hűtésére az Építéstudo- lányi Intézet mikroklíma labo- atóriumában. Eszerint rekkenő yári melegben sem kell ablakot yítni az irodákban, drága klírna- erendezésre sincs szükség, mert gyszerű vízpárologtatással ép­en annyira csökkenthetik a le­égő hőmérsékletét, amely már legendő a jó közérzethez. A modern, paneles épületekben ij'fájdító gondot okoz nyaran- ént a kánikula. Ha kinyitják az blakot, a zaj válik elviselhetet- :nné, s még az sem biztos, hogy z utcáról hűvös levegő áramlik szobába. Egyetlen megoldás a klimatizá­lás, ám a gépi hűtés sokba ke­rül, és zajos is. Az intézetben két esztendőn át kísérleteztek olyan módszer bevezetésén, amely ol­csón és hangtalanul oldja meg a helyiségek hűtését. Az alapöt­letet az az egyszerű fizikai tény adta, hogy párologtatással a kí­vánt hőfokra hűthető a levegő. Olyan nedvesítőegységet készí­tettek, amelynek beruházási költ­sége csak fele, energiaigénye pe­dig egyharmada a gépi hűtéssel működő klímaberendezésekének. A víz zárt rendszerben kering, s csak az elpárolgott mennyiség pótlása szükséges. Ahhoz azonban, hogy ezt a rendszert megvalósít­sák, meg kellett határozni azokat a hőérzeti mutatókat, amelyek is- rperete nélkül alkalmazhatatlan a módszer. Két esztendő alatt fi- ziológusok és pszichológusok be­vonásával több száz kísérleti sze­mélyen vizsgálták a hőfok és a páratartalom hatását a közérzet­re és a szellemi teljesítőképesség­re. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a külső téliből beszivott tisz­ta levegő hőfoka vízpárologtatás­sal négy-öt fokkal csökkenthető. S ez már elegendő a komfortér­zet megteremtéséhez. A laboratóriumi kutatások iránt nagy a nemzetközi érdeklődés, különösen a szovjet, NDK, svéd és dán kutatóintézetek érdeklőd­nek együttműködési lehetőségek­ről. (MTI) Feketeszárú cseresznye Hunyady Sándor ösztönösen érezte az életet. Mindent látott, mindent érzékelt, mindent tudott. Így azzal is tisztában volt, hogy cserben hagyja közönsége, ha szín- darabjai az élet árnyékos oldalait mutatnák be, ha a napi gondok, bajok riogatnák a tisztelt publi­kumot. Nagy természetű apjával, Bródy Sándorral ellentétben ko­rán kézenfogta a siker. Az író igyekezett a maga útján előbbre jutni, de vigyázott arra, hogy merészebb lépéssel, fordulattal ki ne csusszanjon keze a kellemes kötelékből. Főként a megélhetését biztosító színházi világban ügyelt hívei kívánságaira, ízlésére. Jó példa erre második színdarabja, a Feketeszárú cseresznye. Van ebben minden, ami behoz­za a közönséget. Fess, snájdig, vir- tusos, asszony bolond ító, bolondul elérzékenyülő, a halál torkában is-nótázó. huszártisztek, szerelem­re termett szép nők, kacagtató muzsikus cigányok, kifogástalan viselkedésű magyar és szerb urak és majdnem urak, jellemtelen, tör­tetők, akiknek természetesen sém- mi közük az úri társasághoz, sze­gény kétkeziek. Mielőtt nagyon megsajnálnék a gyermekeit maga nevelő nincstelen özvegyasszonyt, főszolgabíró és jegyző úr áldo­zatkészségére terelődik a figye­lem: saját zsebükből fizetik ki szerény járandóságát. Meg kell a szívnek hasadni! Az ősz inas is remek ember: a nagy világrengés, a történelmi változások súlyos pil­lanataiban az a legfőbb gondja, hogy miként tarthatók ragyogó fényesen a nagyságos úr csizmái, finom cipői. Jótett helyébe jót várj: övé a pompás homokfutó. Egy-egy magyar és szerb kivéte­lével mindenki rendes ember. Mi­nél előkelőbb, annál makulátla­nabb természetesen. Még termé­szetesebb, hogy a magyar és szerb úr egyaránt megvetően szemléli a mitugrászok helyezkedését, egy­aránt helyeslik a gonosz, a társa­dalmi viszonyokat megzavaró szerb karrierista megfenyítését. Nagy baj nincs, mert csak a za­varosban halászhat. Odaát to­vábbra is a gazdag Dusánoké a hatalom, nyugi, nyugi. Még saj­náljuk is, hiszen elhagyta felesé­ge a politikában vesztes Gézával. A papot is táncra perdítő dzsentrivilágot, az érzelgős, majd­nem giccses történetet Hunyady írásművészete teszi elviselhetővé, majdnem színpadképessé. Üde mint harmatos nyári hajnalon a feketeszárú cseresznye. Hamvas, mint az egészséges szilvakék gyü­mölcs. Tökéletes biztonsággal' le­nyűgöző eleganciával forgatja az együgyű történetet, a habkönnyű • Dusán. (Fekete Tibor) motívumokból olykor drámai helyzeteket teremt. Ügy mozgatja a sablonfigurákat mintha élné­nek, bő teret ad a színészeknek. 1980-ban csak ez a pompás já­téklehetőség indokolhatja, 'ha in­dokolhatja, a Feketeszárú cse­resznye bemutatását. Csak egy elegáns előadás kerülheti el a mé­labús történet hamis felszínessé- gét. . A szerelmi történetben rejlő emberi konfliktusok kiteljesítése, drámája kibontása látszik első pillanatra a legcélszerűbbnek. Ehhez azonban olyan színészek kellenének, mint a Kosztolányi által megcsodált premieren. Ök csillanthatnák föl a kellemesen könnyed szövetben megbúvó aranyszemeket, a kiirtihatatlan írói talentum, elhivatottság jegyeit. Jó művészek kapták a főbb szerepe­ket, de csak igen jó művészek ér­zékeltethetnék, hogy költő mu­zsikál a hibátlan párbeszédekben, csak képesség és forma kivételes találkozása emelhetné a sztori ki­számított érdekessége és a meg- csinálás hűvös biztonsága: a szín­padírói mesterség színvonala fö­lé Hunyady művét. Mint „a cso­daszínész Hegedűs Gyula Dusán alakítója, akinek csak ki kell jön­nie a színpadra, csak meg kell áll­nia, csak le kell ülnie, csak hall­gatnia kell, csak egy szót kell szólnia a komoly baritonján” vagy „a sápadt-titkos szépség” Gom­baszögi Frida, vagy Törzs Jenő ,.a férfias szolgabíró”. Fekete Tibor, a kecskeméti Du­sán Móricz Űri murijának vidám • Irina. (Andresz Katalin) asztaltársaságából lépett át a Bácskába. Joviális, kedves család­fő, de ritkán érezzük rajta a tö­méntelen pénz szagát és azt a — Szafchmáry Zoltános — eszmélke- dést, tragikus tisztaságot, ami tár­sai fölé emeli, ami által a főszol­gabíró méltó ellenfele lehetne. így megbillen a háromszög: egy pil­lanatig sem vitás, hogy Irina előbb-utóbb elhagyja. Vitéz László, a főbíró maga a szenvte­len előkelőség. Az még rendben lenne, hogy látszatra az ország- vesztés, az életveszély, a hőn sze­retett asszony húzódozása sem hozza ki sodrából. Csak a nagy elhatározásokra késztető szenve­dély ritkán tüzesíti alakítását. Andresz Katalin főként Irina el­kötelezett tisztességét, határozott­ságát, céltudatosságát hangsúlyoz­za, csak nem eléggé izgalmas, szívdobogtató. Pompás jelenség volt a nagy­darab, ami a szívemen az a szá­mon, a köznapi realitásokhoz iga­zodó Jankovics hadnagy Bácskai János megformálásában. Szépen fejlődik Gáspár Antal: most is telitalálat Csaholy hadnagy volt. Ismét bebizonyosodott, hogy sokat erősödött a társulat Balogh Ta­mással, a pópa mértéktartó, hite­les alakítójával. Villanásnyi sze­repében is föltűnt Szakái Zoltán légkörteremtő képessége, helyén volt Jánoky Sándor. Milics Réti Erika és Dusán összecsapása fel­izzította a nézőteret, a színésznő ' jól kamatoztatta „a kaposvári is­kolában” tanultakat. Gyarmathy Ágnes díszletei a történet „megemelését” segítették, talán a győzelmi lakomán adha­tott volna több támogatást az at­moszférateremtéshez. Füzy Sára jelmezei — a díszletekhez hason­lóan — a történet általánosításá­ra törekedtek, módjával alkalma­zott „helyi színeket”. Tömöry Péter jóval biztosabban mozgatta színészeit, mint az elő­ző évadban, időnként megcsillan­totta szituációteremtö képességét. Sajnos, elnagyolt részletek (pél­dául a győzelmi lakoma) rontják rendezői teljesítményét. Az az érzésünk, hogy csak azt tudta, hogy másként kell előadni Hu­nyady művét, mint fél évszáza­da, de a hogyanról, a miértről, már nem sikerült egyértelmű ké­pet kialakítania. —i —r • A huszártisztek. (Bácskai János, Bars József, Tóth Máté) (Méhesi Éva felvételei.) BÁCS MEGYEIEK ALGÉRIÁBAN (III.) \ konténerváros lakói A Bács megyeiek központi szál- ishelye Sidi-Aissa melletti kon- ■nerváros. Ezt azért tartjuk fon­tnak megemlíteni, mert a ME- ÖGÉP Vállalat vezetői — akik z építkezést irányítják — Blidá- an laknak, minden munkahely­ül egyforma távolságra. Ez a la­pváros kényelmes, barátságos, de légiscsak ideiglenes otthon. Az mberek amikor hazatérjek a íunkából, szívesen 'fogyasztaná- ak valami igazán ízletes, magya- )s ételt. Sajnos, ebből jut a leg­kevesebb. Igaz, magyar szakács főzi az ételt, de helyi nyersanyag­ból. A gyökeret nem ismerik, és a sárgarépának sem olyan az íze, mint itthon. Hiányzik a sertés­zsír, amelyet nem tud helyettesí­teni az olívaolaj. Sertéshús nincs, csak birka, de szerencsére, az elég sovány, így nem kell a faggyútól lefaragni. Amikor megérkeztek a vezetők a lakóvárosba, az építők, a gép­kocsivezetők kimondatlanul is egyet vártak: valami hazai enni­valót. Szerencsére „feltankoltak", s bizony a csípős kolbász, a pap­rikás szalámi pillanatok alatt el­fogyott. Az étkezési gondok elle­nére a kint dolgozó emberek hangulata a körülményekhez ké­pest jónak mondható, hiszen ön­ként vállalták ezeket a nehézsé­geket. A munka mellett jócskán van idejük a kulturálódásra, sporto­lásra is. A maguk kialakította klubban 'kemény asztalitenisz­csaták, függőkugli-párbajok és tollaslabda-rangadók zajlanak, nagy közönségsiker mellett. S minden héten van labdarúgó­mérkőzés is a helybeliekkel. Ér­dekes. valahány labdarúgó-mér­kőzést játszanak, mindig magyar győzelem születik. A legnagyobb szórakozást az olvasás jelenti a kint élők számára. Igaz, hogy van televíziójuk és szombaton, vasár­nap nézik a francia nyelvű adást, de ezt kevesen értik és értékelik. A.3—4 naponként érkező magyar újságok, a Népszabadság, a Nép­szava, a Magyar Nemzet, a Nép­sport rendkívül kelendőek. A Pe­tőfi Népéről külön ejtünk néhány mondatot. Mindössze hat’ példány érkezik meg ide a konténerváros­ba, s ezeket ronggyá olvassák a kint lakók, öndicséret nélkül, nem mi, hanem a kint dolgozók állít­ják, ezt a lapot várják a legjob­ban. Nem lehet csodálkozni, hi­szen a megyéről, az ismerősökről, otthonukról olvashatnak belőle. Reméljük, hogy e sorokat is szí­vesen veszik ott kinn, Sidi-Aissá- ban. Az újságolvasás mellett van könyvtára is a telepnek, amelynek feltöltése most történik meg. Kirándulást is szerveznek, s rö­videsen az úgynevezett sivatagi kiskört teszik meg Biskra-Toug- gourt-El Oued útvonalon. A telep lakóinak kedvence Ma- rozsi László, a VOLÁN 9. sz. Vál­lalat autószerelője, aki egyébként ezermester. Csendes modorú, szűkszavú ember, s mackós moz­gásáról nevezték el Maci-Lacinak. Ha elromlik egy targonca, vagy a klímaberendezés, esetleg a tás­karádió, vagy a karóra, Marozsi László hozzáfog és megjavítja. Könnyen teheti, hiszen több szak-* mája is van. A közgazdasági érett­ségi mellé megszerezte az autó- motorszerelő és az autóvillamos­sági szerelő képesítést. A többi meg jött magától. A telepen a magyar kolónián augusztusban alakult meg a párt- alapszervezet. Titkára Szécsi György, a KUNÉP építésvezetője. A tizenegy tagú pártalapszervezet rendszeresen megtartja taggyűlé­seit, segít a vezetésnek, mozgósít­ja a pártonkívülieket. A pártalap- szervezetet az algériai magyar nagykövetség pártbizottságának titkára patronálja. A pártalap­szervezet kommunistái a külön-' leges viszonyok közötti helytál­lásra, az elvtársiasságra nevelik a kint dolgozókat, s hogy eredmé­nyesen, azt bizonyítja az a? iga­zán jó kollektív szellem, ami a konténervárösban uralkodik. A lakóváros néhány kilométer­re van Sidi-Aissától, de néhány arab alkalmazott is dolgozik - a kolónián. Portások, éjjeliőrök, konyhai munkások. Nagyon vi­gyáznak a telepre, jól ellátják hivatásukat, s perébe az ott la­kók magyar szavakra tanítják őket, s azok szívesen veszik ezt. A mieinknek azonban nehezen fo­rog a nyelve az arab szavakra, néhányan franciául tanulnak. Gémes Gábor .. " Jffff ■ < !!ü aHH fül» nwi »»m Marozsi László és Karancsi Imre szerelők. 9 A konténerváros. 9 Biskra, utcarészlet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom