Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
4 • PETŐFI NÉPE • IMI. január 1. Három brigádtag, három kívánság Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában régi hagyományai vannak a szocialista brigádmozgalomnak. A most zárult évben Jiar- mincnyolc kollektíva négyszázhúsz tagja munkálkodott a kongresszusi vállalások megvalósításán. — Elsősorban a lelkes brigádoknak köszönhető, hogy nehéz gazdasági körülmények között is sikeresen teljesítjük,, sőt túl is teljesítjük termelési előirányzatainkat , — mondja Kristóf Klára, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára. Megfelelő irányítással, összefogással 1 millió 765 ezer pár cipő kerül le a szalagokról, ötezer párral több a tervezettnél. Ebből tőkés exportra 187 ezer, míg szovjet megrendelésre 735 ezer pár lábbelit adtunk át. December elején egyébként a szovjet partner kérte, hogy korábban szállítsuk le az árut. A szocialista brigádok vállalták a határidő-módosítást, s december 27. helyett már 20-ra elkészült az utolsó pár szovjet exportra kerülő lábbeli. A fő érdem a Krupszkája brigádé, amely Farkas Margit irányításával nemcsak a mostani vállalás teljesítésében. hanem évek óta mindig megállja a helyét. Érdemes elbeszélgetni velük. Farkas Margit kicsit zavarban van. amikor válaszol kérdéseimre. — Négy évvel ezelőtt itt szereztem szakmunkás-bizonyítványt. Alig egy évvel később a brigád vezetője más területre került, s engem választottak meg a kollektíva irányítójának. Nagyon meglepődtem, mert én vagyok a legfiatalabb a brigádban. Társaim azonban segítőkészek és közösen teljesíteni tudjuk feladatainkat. Brigádunk minden tagja részt vesz vagy állami, vagy politikai oktatásban. Senkit sem kell biztatni közülük a társadalmi munkára, az ősszel például hulladékból papucsokat varrtunk — hetven párat — a 90 ágyas új kórházi pavilon látogatói részére. — Mit vár az új esztendőtől? — Mint brigádvezető és dolgozó. mindent elkövetek azért, hogy • Toldi AnUlné legalább olyan eredményt érjünk*? el, mint 1980-ban. Mint magán-- ember pedig, szeretném sikeresen befejezni a szakközépiskola második osztályát. Néhány méterrel távolabb szemüveges, idősebb tűzőnö dolgozik. — Toldi Antalné vagyok — mutatkozik be. — Tizenhat éve eszem a gyár. kenyerét. Elszorul a szívem, ha eszembe jut, hogy a nyugdíjig már csak alig tíz hónap van hátra. Olyan jól érzem itt magam — mondja mély meggyőződéssel. — Szinte nem is tudom elképzelni sorsomat a brigád nélkül. Azt hiszem, nem is megyek egyelőre nyugdíjba. Engem ez foglalkoztat legjobban az új évvel kapcsolatban. Szeretném, ha ebben a jól összeszokott kollektívában még sokáig dolgozhatnék ... A szalag végén hatalmas felsőrész-halom. Szabó Béláné nagy szakértelemmel ellenőrzi. — Ritka eset, ha vissza kell adnom egy-egy felsőrészt — mondja elégedetten. — Mit várok 1981-től? Sok-sok itt és más üzemekben dolgozó petőfiszállási- val együtt azt, hogy a Volán végre segítene rajtunk. Amikor ugyanis délutánosok vagyunk, csak olyan busszal tudunk hazautazni, amelyik az E 5-ös úton lerak bennünket. Képzelje el, este tíz után, a műszak után még három kilométert gyalogolni a községig. Esőben, sárban, hóban ... Ha ez a gondunk megoldódna ... Nincs lehetőség a brigád minden tagját megszólaltatni. Vezetőjük és két társnőjük bepillantást nyújtott életükbe, gondjaikba. O. L. • Szabó Béláné (Opauszky László felvételei) A hűtőipart nem „fagyasztották be" Az új tervidőszak küszöbén a bajai gyárban • Hőszigetelt paneleket emelnek a helyükre. • A 720 négyzetméter alapterületű raktárépület, építettek. Szűkebb hazánk elsősorban arról nevezetes, hogy az ország asztalára, s az exportpiacra kerülő mezőgazdasági termények, élelmi- szeripari cikkek jelentős hányadát az itteni üzemek állítják elő. A hűtőipar . viszonylag nem nagy múltra tekint vissza a megyében, de a Hűtőipari Vállalat bajai gyára révén egyre jelentősebb a szerepe a lakosság ellátásában és a népgazdaság külkereskedelmében is. Vásárhelyi György igazgatóval a leköszönő V. ötéves tervidőszakról és a jövő kilátásairól beszélgettünk. — Elégedett az utóbbi ejt esztendőben elért eredményekkel? — kérdeztem. — Igennel válaszolhatok. Ebben az időszakban csaknem 50 ezer tonna gyorsfagyasztott árut állítottunk el, mintegy 1,1 milliárd forint értékben. Ennek a mennyiségnek a 40 százalékát gazdaságos tőkés exportra szállítottuk. A belkereskedelmi körzetünkben 14,1 ezer tonna terméket adtunk el. A tőkés export jelentős aránya a termelésben az egész hűtőiparra jellemző, és az élelmezésiparon belül is figyelemre méltó. Említésre érdemes a termelékenység fokozásában elért eredményünk: a kezdő 400 ezerről 700 ezer forintra emelkedett nálunk az egy főre jutó éves termelési érték. A gyár az V. ötéves tervét már november végére teljesítette. — A hűtőipar tervteljesítésébe „besegít” az időjárás is, amely az idén nem volt túl kegyes. — Valóban kedvezetta nyersanyagtermelő mezőgázdas§- gi partnereinknek, e.nnek,.- ellenere a történeteben egyedül álló termelési sikert ért el a gyár. 1960-ban állítottuk elő a legtöbb árut, 27 százalékkal többet, mint az előző évben. A termelési értéket 8 százalékkal növeltük. . Csaknem 10 százalékos létszám- csökkenés mellett 18 százalékkal fokozta a termelékenységet a kol. lektíva. Nem volt könnyű elérni ezeket az eredményeket, s csakis a mezőgazdasági partner-üzemekkel fennálló kitűnő kapcsolatunk tette ezt lehetővé. Ez az év tanúsítja, hogy a kölcsönös érdekeltség, a jó együttműködés alapján ellensúlyozni lehet a mezőgazdaságot sújtó rossz időjárás hatásait. Arra gondolok, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt egyes nyersanyagféleségeknél jelentkező mennyiségi kiesést közös érdekek alapján pótolni lehet más, az adott évben jobban megtermő nyersanyagokkal. — Hogyan jellemezhető a gyár és a nyersanyagtermelő mezőgazdasági üzemek kapcsolata? — Kezdettől "fogva, vagyis tizenöt éve töretlen ez a viszony, s ugyanazokkal a partnerekkel dolgozunk együtt. Ha a világpiaci igények ismeretében újat kezdeményezünk, idegenkedés helyett azt kérdezik a nyersanyagszállítóink: hogyan lehet azt megcsinálni? Ennek a magas színvonalú együttműködésnek olyan előzményei vannak, mint például a zöldbab- és a fűszerpaprika-termesztés gépesítése a körzetünkben, amihez anyagi támogatást adott a hűtőipar. Természetesen a fajszi, a dusnoki és a miskei termelőszövetkezetek, a legfőbb partnereink maguk is sok munkával, költséggel és fáradsággal járultak ehhez hozzá. A gyár az importvetőmagvak megvásárlásához is hozzájárult esetenként. De nem szoktuk mi azt sosem felemlegetni, hogy melyikünk, mikor mivel segített a másiknak. A közös fő szempontunk mindig az: többet tudtunk-e adni a népgazságnak? , — Országos méretekben a beruházások visszafogásáról beszélünk. Itt a gyárban hetvenkilencben nagyberuházás kezdődött el, tetemes állami támogatást is élvezve. Mi a magyarázata ennek? — A hűtőipari termékek versenyképesek tőkés piacon is, a magyar mirelitkészítmények nagy keresletnek örvendenek. A kormány ezt a helyzetet látva döntött a támogatásról és a fejlesztés engedélyezéséről, a párt gazdaságpolitikájának megfelelően. Hogy ezt a 600 imilliós fejlesztést éppen a bajai gyár kapta meg, abban ' a szakmai felkészültség mellett á jó mezőgazdasági háttér meglété döntő szerepet játszott. — Mi a célja a beruházásnak? .— A tároló kapacitásunkat 10 ezer tonnával, a termelő teljesítőképességünket pedig 13 ezer tonnával bővítjük. A gyár össz- kapacitása ezzel két és félszeresére nő. A többlettermelés 70 százalékát tőkés piacon értékesítjük majd. A VI. ötéves tervben ennek a célnak az elérése les’z a legnagyobb feladatunk. — Eddig a terv szerint halad a beruházás? — Igen. A BACSÉP Vállalat jó ütemben dolgozik, s reméljük, hogy ezt később is tartja majd. Hetvenkilenc utolsó negyedévében és az 1980-as évben összesen 240 millió forintos pénzügyi teljesítést értünk el. A kivitelezés fontos stádiumába érkezett. Elkészült az óesztendőben, és már üzemel a kazánház, a csomagolóanyag-raktár, a transzformátorház. s áll az új hűtőtároló üzem szerkezete. Folyamatban van a régi feldolgozó üzemcsarnok és a gépház bontása. — Az idei kiemelkedő termelési sikert a beruházás körülményei közt, vagyis kettős terhelés alátt — A jelen feladatat és a jövőt alapozó munkát egyszerre végezte a kollektíva, s ez nem volt könnvfl. A partnerekkel való jó együttműködés révén tudtuk'csak eredményeinket elérni. Bízunk benne, hogy a beruházás ígv halad tovább, és az úi esztendő vé- pére elkészül, sőt túl lesz a próbaüzemelésen is az úi hűtőtárolótér. A feldolgozó üzem hpfeiezési határideie 1982 véee. tehát a VI. ötéves terv középső évében már a télies kibővített kapacitással dolgozhatunk. — Az eddigi szövetkezeti partnerek képesek lesznek ezután is ellátni a gyárat nyersanyaggal? — A beruházással növekszik az ő termelésük biztonsága is, s teramelyet Bácska blokkelcmekből mészetesen minden tőlük telhetőt megtesznek a majdani nagyobb nyersanyagigényünk kielégítésére. Rájuk alapozunk, körüket bővíteni alig szükséges. 1— Jók a kilátások az egyéb feltételeket illetően is? — Egy gondunk van: a létszámot 80—100 fővel növelni kell a beruházás Utáni termeléshez. A városi pártbizottság segít a munkaerő-szükségletünk kielégítésében. Egyelőre mégsem látjuk megnyugtatónak a helyzetet. A korszerű új gépeink, berendezéseink mellé jól felkészült tartósítóipari szakmunkásokat akarunk állítani. Megteremtettük a kihelyezett, gyári osztályban való képzés feltételeit. Sajnos, azonban a fiatalok nem a valós társadalmi igények szerint törekednek az egyes pályák felé. A divatszakmák irányába tódulnak, nálunk pedig kevés a jelentkező. Jó lenne, ha megváltozna ez a szemlélet. Kérni fogjuk a megyei szerveket is, hogy a vonzás- körzetünkből — szükség esetén — a kis hatékonysággal foglalkoztatott munkaerő hozzánk történő átirányításában legyenek segítségünkre. A gyár a jelenlegi évi 2 milliói dollárról/t7 millióra csak , afdfth áz esétbéjv tudja növelni a tőkés exportiát. fia ehhez elegen* dő munkáskéz áll rendelkezésre. — Az V. ötéves tervben számos úi termékkel lepték meg a hazai fogyasztókat. Népszerű lett a leveles tészta, amiből többek közt kitűnő rétes süthető. Az úi tervidőszak első új terméke mi lesz? — A bajai és a kalocsai sütőipari vállalattal, valamint a szakmán tsz tésztaüzemével erősítjük az együttműködést a VI. ötéves tervidőszakban. Az első új termékünk a pizza lesz, olasz étel. húsos melegszendvicsnek nevezhetném — hallottuk Vásárhelyi C-vörgytől. a Hűtőipari Vállalat bajai gyárának igazeatójától. A. Tóth Sándor • Ha megrakták a kamiont, Irákba indul mirelitáruval. • Jobbra: a BACSÉP dolgozói a két ünnep közt is építették a 10 ezer tonnás hűtőtároló üzemet. (Tóth Sándor felvételei) Egy község lépései Az V. és a VI. ötéves terv elkészítését széles körű információszerzés előzte meg. A jelölőgyűléseken, tanácstagi beszámolókon, a lakosság összejövetelein figyelembe vettük a jogos igényeket és azokat sürgősségi sorrendben rangsoroltuk. Sajnos, nem ritkán váratlan feladatot kellett megoldanunk. Ez felborította az elképzeléseket. Ilyen volt például a vízellátási zavar, vagy a diákotthoni konyha átalakítása, szennyvízhálózatának megépítése. Ennek ellenére az V. ötéves terv időszakára beütemezett fejlesztést végrehajtottuk. Csak a főbb létesítményeket említeném meg. Háromszázezer forint (négyei támogatással, a tanács építőbrigádjának kivitelezésében, mintegy 100 ezer forint társadat4 mi munkával megépült a községi tűzoltószertár. Mint említettemk a vízellátásban gondok jelentkeztek, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattal közösen egy új telepet jelöltünk ki a község északi fés'zén. A helyi termelőszövetkezet gondoskodott területről. Elkészült egy nagyhozamú kút, új vezetékét építettünk, kellett egy transzformátorállomás, mely az áramot biztosítja. Utat is építettünk, hogy á vízmű telep’ megközelíthető legyen. Százköbméte- rés hidroglóbusz is létesült. Községünkben minden .utcában van már vízvezeték. A Rákóczi utcában az ottani lakosok és a vízmű vállalat bajai üzemmérnökségének szocialista brigádja 350 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, a vízvezeték elkészítése érdekében. Utat építettünk három utcában, a beruházási költség összege 1 millió 850 ezer forint volt, amelyhez félmillió forint értékű társadalmi munka járult. Járdát építettünk az új utcák páratlan oldalain, itt a társadalmi munka összege 300 ezer forint értékű volt. Most már minden ház előtt betonjárda van. Számos létesítményünk társadalmi munkával készült. Ilyen az új MHSZ-lőtér, a felújított sportpálya és az öltöző, az iskolai atlétikai pálya. Ez utóbbi jövőre kerül • átadásra. Kétmillió forint költséggel egészségház, orvosi rendelők, lakások épültek. Az új fogorvosi rendelő Csávoly és Felsőszent- iván lakóinak igényeit elégíti ki. Másfél millió forint beruházással bölcsődét építettünk, a volt orvosi rendelő helyén. t Nem sorolóm tovább, sikeres ötéves tervet hagytunk magunk "■ mögött, a létesítmények hosszú időn keresztül megoldják a köz- i ség alapellátását. Mindehhez hozzájárult a lakosság is, mert nélkülük nem lennének ilyen szép eredmények. Nemcsak épült, hanem szépült is Csávoly, a közterületeket parkosítottuk, az utcákon gyümölcsfákat ültettünk. Főleg szilvát, meggyet és cseresznyefát. A VI. ötéves terv időszaka alatt is sok mindent szeretnénk megvalósítani a község fejlesztése érdekében. Elhatároztuk a szeméttelepek megszüntetését. A tanács a szemétbeeyűjtést és szállítást' intézményesen elvégzi, térítés ellenében. Annak égetéséről, takarásáról gondoskodik. Ez környezetvédelmi szempontból nagyon fontos. Felépítjük a régen óhajtott iskolai tornatermet. Ehhez a helyi termelőszövetkezet egymillió, a ktsz 350 ézer, az áfész 150 ezer forintot ajánlott fel. a lakosság önkéntes hozzájárulása címén 300 ezer forintot ütemeztünk be. Ezen felül sokat kell majd tennünk intézményeink felújításáért. Epítőbrigádunk közreműködésével gazdaságosabban tudjuk a munkákat elvégezni. Véleményem szerint minden feltétel adott ahhoz. hogy a VI. ötéves tervünket is sikeresen végrehajtsuk. Pálfia Mihály a csávolyi Községi Tanács elnöke