Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

4 • PETŐFI NÉPE • IMI. január 1. Három brigádtag, három kívánság Az Alföldi Cipőgyár kis­kunfélegyházi gyárában régi hagyományai vannak a szo­cialista brigád­mozgalomnak. A most zárult évben Jiar- mincnyolc kol­lektíva négy­százhúsz tag­ja munkálko­dott a kong­resszusi válla­lások megva­lósításán. — Elsősor­ban a lelkes brigádoknak köszönhető, hogy nehéz gazdasági körülmé­nyek között is sikeresen teljesít­jük,, sőt túl is teljesítjük terme­lési előirányzatainkat , — mondja Kristóf Klára, a gyár szakszerve­zeti bizottságának titkára. Meg­felelő irányítással, összefogással 1 millió 765 ezer pár cipő kerül le a szalagokról, ötezer párral több a tervezettnél. Ebből tőkés exportra 187 ezer, míg szovjet megrendelésre 735 ezer pár láb­belit adtunk át. December elején egyébként a szovjet partner kér­te, hogy korábban szállítsuk le az árut. A szocialista brigádok vállalták a határidő-módosítást, s december 27. helyett már 20-ra elkészült az utolsó pár szovjet exportra kerülő lábbeli. A fő ér­dem a Krupszkája brigádé, amely Farkas Margit irányításával nem­csak a mostani vállalás teljesí­tésében. hanem évek óta mindig megállja a helyét. Érdemes el­beszélgetni velük. Farkas Margit kicsit zavarban van. amikor válaszol kérdéseim­re. — Négy évvel ezelőtt itt sze­reztem szakmunkás-bizonyítványt. Alig egy évvel később a brigád vezetője más területre került, s engem választottak meg a kol­lektíva irányítójának. Nagyon meglepődtem, mert én vagyok a legfiatalabb a brigádban. Társaim azonban segítőkészek és közösen teljesíteni tudjuk feladatainkat. Brigádunk minden tagja részt vesz vagy állami, vagy politikai oktatásban. Senkit sem kell biz­tatni közülük a társadalmi mun­kára, az ősszel például hulladék­ból papucsokat varrtunk — het­ven párat — a 90 ágyas új kór­házi pavilon látogatói részére. — Mit vár az új esztendőtől? — Mint brigádvezető és dolgo­zó. mindent elkövetek azért, hogy • Toldi AnUlné legalább olyan eredményt érjünk*? el, mint 1980-ban. Mint magán-- ember pedig, szeretném sikeresen befejezni a szakközépiskola má­sodik osztályát. Néhány méterrel távolabb szemüveges, idősebb tűzőnö dol­gozik. — Toldi Antalné vagyok — mutatkozik be. — Tizenhat éve eszem a gyár. kenyerét. Elszorul a szívem, ha eszembe jut, hogy a nyugdíjig már csak alig tíz hó­nap van hátra. Olyan jól érzem itt magam — mondja mély meg­győződéssel. — Szinte nem is tu­dom elképzelni sorsomat a bri­gád nélkül. Azt hiszem, nem is megyek egyelőre nyugdíjba. En­gem ez foglalkoztat legjobban az új évvel kapcsolatban. Szeretném, ha ebben a jól összeszokott kol­lektívában még sokáig dolgozhat­nék ... A szalag végén hatalmas felső­rész-halom. Szabó Béláné nagy szakértelemmel ellenőrzi. — Ritka eset, ha vissza kell adnom egy-egy felsőrészt — mondja elégedetten. — Mit vá­rok 1981-től? Sok-sok itt és más üzemekben dolgozó petőfiszállási- val együtt azt, hogy a Volán vég­re segítene rajtunk. Amikor ugyanis délutánosok vagyunk, csak olyan busszal tudunk haza­utazni, amelyik az E 5-ös úton lerak bennünket. Képzelje el, este tíz után, a műszak után még há­rom kilométert gyalogolni a köz­ségig. Esőben, sárban, hóban ... Ha ez a gondunk megoldódna ... Nincs lehetőség a brigád min­den tagját megszólaltatni. Veze­tőjük és két társnőjük bepillan­tást nyújtott életükbe, gondjaik­ba. O. L. • Szabó Béláné (Opauszky László felvételei) A hűtőipart nem „fagyasztották be" Az új tervidőszak küszöbén a bajai gyárban • Hőszigetelt paneleket emelnek a helyükre. • A 720 négyzetméter alapterületű raktárépület, építettek. Szűkebb ha­zánk elsősor­ban arról ne­vezetes, hogy az ország asz­talára, s az ex­portpiacra ke­rülő mezőgaz­dasági termé­nyek, élelmi- szeripari cik­kek jelentős hányadát az it­teni üzemek ál­lítják elő. A hűtőipar . vi­szonylag nem nagy múltra tekint vissza a megyében, de a Hűtőipari Vál­lalat bajai gyá­ra révén egyre jelentősebb a szerepe a la­kosság ellátá­sában és a nép­gazdaság kül­kereskedelmé­ben is. Vásárhelyi György igazga­tóval a leköszönő V. ötéves terv­időszakról és a jövő kilátásairól beszélgettünk. — Elégedett az utóbbi ejt esz­tendőben elért eredményekkel? — kérdeztem. — Igennel válaszolhatok. Eb­ben az időszakban csaknem 50 ezer tonna gyorsfagyasztott árut állítottunk el, mintegy 1,1 mil­liárd forint értékben. Ennek a mennyiségnek a 40 százalékát gazdaságos tőkés exportra szállí­tottuk. A belkereskedelmi körze­tünkben 14,1 ezer tonna termé­ket adtunk el. A tőkés export jelentős aránya a termelésben az egész hűtőiparra jellemző, és az élelmezésiparon belül is figye­lemre méltó. Említésre érdemes a termelékenység fokozásában elért eredményünk: a kezdő 400 ezer­ről 700 ezer forintra emelkedett nálunk az egy főre jutó éves ter­melési érték. A gyár az V. ötéves tervét már november végére tel­jesítette. — A hűtőipar tervteljesítésébe „besegít” az időjárás is, amely az idén nem volt túl kegyes. — Valóban kedvezetta nyersanyagtermelő mezőgázdas§- gi partnereinknek, e.nnek,.- ellene­re a történeteben egyedül álló termelési sikert ért el a gyár. 1960-ban állítottuk elő a legtöbb árut, 27 százalékkal többet, mint az előző évben. A termelési ér­téket 8 százalékkal növeltük. . Csaknem 10 százalékos létszám- csökkenés mellett 18 százalékkal fokozta a termelékenységet a kol. lektíva. Nem volt könnyű elérni ezeket az eredményeket, s csak­is a mezőgazdasági partner-üze­mekkel fennálló kitűnő kapcso­latunk tette ezt lehetővé. Ez az év tanúsítja, hogy a kölcsönös érdekeltség, a jó együttműködés alapján ellensúlyozni lehet a me­zőgazdaságot sújtó rossz időjárás hatásait. Arra gondolok, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt egyes nyersanyagféleségeknél jelentkező mennyiségi kiesést közös érde­kek alapján pótolni lehet más, az adott évben jobban megtermő nyersanyagokkal. — Hogyan jellemezhető a gyár és a nyersanyagtermelő mezőgaz­dasági üzemek kapcsolata? — Kezdettől "fogva, vagyis ti­zenöt éve töretlen ez a viszony, s ugyanazokkal a partnerekkel dolgozunk együtt. Ha a világpiaci igények ismeretében újat kezde­ményezünk, idegenkedés helyett azt kérdezik a nyersanyagszállí­tóink: hogyan lehet azt megcsi­nálni? Ennek a magas színvona­lú együttműködésnek olyan előz­ményei vannak, mint például a zöldbab- és a fűszerpaprika-ter­mesztés gépesítése a körzetünk­ben, amihez anyagi támogatást adott a hűtőipar. Természetesen a fajszi, a dusnoki és a miskei termelőszövetkezetek, a legfőbb partnereink maguk is sok mun­kával, költséggel és fáradsággal járultak ehhez hozzá. A gyár az importvetőmagvak megvásárlá­sához is hozzájárult esetenként. De nem szoktuk mi azt sosem felemlegetni, hogy melyikünk, mi­kor mivel segített a másiknak. A közös fő szempontunk mindig az: többet tudtunk-e adni a népgaz­ságnak? , — Országos méretekben a be­ruházások visszafogásáról beszé­lünk. Itt a gyárban hetvenkilenc­ben nagyberuházás kezdődött el, tetemes állami támogatást is él­vezve. Mi a magyarázata ennek? — A hűtőipari termékek ver­senyképesek tőkés piacon is, a magyar mirelitkészítmények nagy keresletnek örvendenek. A kor­mány ezt a helyzetet látva dön­tött a támogatásról és a fejlesz­tés engedélyezéséről, a párt gaz­daságpolitikájának megfelelően. Hogy ezt a 600 imilliós fejlesztést éppen a bajai gyár kapta meg, abban ' a szakmai felkészültség mellett á jó mezőgazdasági hát­tér meglété döntő szerepet ját­szott. — Mi a célja a beruházásnak? .— A tároló kapacitásunkat 10 ezer tonnával, a termelő teljesí­tőképességünket pedig 13 ezer tonnával bővítjük. A gyár össz- kapacitása ezzel két és félszere­sére nő. A többlettermelés 70 szá­zalékát tőkés piacon értékesítjük majd. A VI. ötéves tervben en­nek a célnak az elérése les’z a legnagyobb feladatunk. — Eddig a terv szerint halad a beruházás? — Igen. A BACSÉP Vállalat jó ütemben dolgozik, s reméljük, hogy ezt később is tartja majd. Hetvenkilenc utolsó negyedévé­ben és az 1980-as évben összesen 240 millió forintos pénzügyi tel­jesítést értünk el. A kivitelezés fontos stádiumába érkezett. El­készült az óesztendőben, és már üzemel a kazánház, a csomagoló­anyag-raktár, a transzformátor­ház. s áll az új hűtőtároló üzem szerkezete. Folyamatban van a régi feldolgozó üzemcsarnok és a gépház bontása. — Az idei kiemelkedő termelé­si sikert a beruházás körülményei közt, vagyis kettős terhelés alátt — A jelen feladatat és a jövőt alapozó munkát egyszerre végez­te a kollektíva, s ez nem volt könnvfl. A partnerekkel való jó együttműködés révén tudtuk'csak eredményeinket elérni. Bízunk benne, hogy a beruházás ígv ha­lad tovább, és az úi esztendő vé- pére elkészül, sőt túl lesz a pró­baüzemelésen is az úi hűtőtároló­tér. A feldolgozó üzem hpfeiezési határideie 1982 véee. tehát a VI. ötéves terv középső évében már a télies kibővített kapacitással dolgozhatunk. — Az eddigi szövetkezeti part­nerek képesek lesznek ezután is ellátni a gyárat nyersanyaggal? — A beruházással növekszik az ő termelésük biztonsága is, s ter­amelyet Bácska blokkelcmekből mészetesen minden tőlük telhe­tőt megtesznek a majdani na­gyobb nyersanyagigényünk kielé­gítésére. Rájuk alapozunk, körü­ket bővíteni alig szükséges. 1— Jók a kilátások az egyéb feltételeket illetően is? — Egy gondunk van: a létszá­mot 80—100 fővel növelni kell a beruházás Utáni termeléshez. A városi pártbizottság segít a mun­kaerő-szükségletünk kielégítésé­ben. Egyelőre mégsem látjuk megnyugtatónak a helyzetet. A korszerű új gépeink, berendezé­seink mellé jól felkészült tartó­sítóipari szakmunkásokat aka­runk állítani. Megteremtettük a kihelyezett, gyári osztályban való képzés feltételeit. Sajnos, azon­ban a fiatalok nem a valós tár­sadalmi igények szerint töreked­nek az egyes pályák felé. A di­vatszakmák irányába tódulnak, nálunk pedig kevés a jelentkező. Jó lenne, ha megváltozna ez a szemlélet. Kérni fogjuk a me­gyei szerveket is, hogy a vonzás- körzetünkből — szükség esetén — a kis hatékonysággal foglalkozta­tott munkaerő hozzánk történő átirányításában legyenek segítsé­günkre. A gyár a jelenlegi évi 2 milliói dollárról/t7 millióra csak , afdfth áz esétbéjv tudja növelni a tőkés exportiát. fia ehhez elegen­* dő munkáskéz áll rendelkezésre. — Az V. ötéves tervben szá­mos úi termékkel lepték meg a hazai fogyasztókat. Népszerű lett a leveles tészta, amiből többek közt kitűnő rétes süthető. Az úi tervidőszak első új terméke mi lesz? — A bajai és a kalocsai sütő­ipari vállalattal, valamint a szak­mán tsz tésztaüzemével erősít­jük az együttműködést a VI. öt­éves tervidőszakban. Az első új termékünk a pizza lesz, olasz étel. húsos melegszendvicsnek nevez­hetném — hallottuk Vásárhelyi C-vörgytől. a Hűtőipari Vállalat bajai gyárának igazeatójától. A. Tóth Sándor • Ha megrakták a kamiont, Irákba indul mirelitáruval. • Jobbra: a BACSÉP dolgozói a két ünnep közt is építették a 10 ezer tonnás hűtőtároló üzemet. (Tóth Sándor felvételei) Egy község lépései Az V. és a VI. ötéves terv elkészítését széles körű infor­mációszerzés előzte meg. A jelölőgyűléseken, tanácstagi be­számolókon, a lakosság összejövetelein figyelembe vettük a jogos igényeket és azokat sürgősségi sorrendben rangsorol­tuk. Sajnos, nem ritkán váratlan feladatot kellett megoldanunk. Ez felborította az elképzeléseket. Ilyen volt például a vízellátási zavar, vagy a diákotthoni konyha átalakítása, szennyvízhálózatának megépítése. Ennek ellenére az V. ötéves terv időszakára beütemezett fej­lesztést végrehajtottuk. Csak a főbb létesítményeket említeném meg. Háromszázezer forint (né­gyei támogatással, a tanács építő­brigádjának kivitelezésében, mintegy 100 ezer forint társadat4 mi munkával megépült a községi tűzoltószertár. Mint említettemk a vízellátásban gondok jelentkez­tek, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattal közösen egy új telepet jelöltünk ki a község északi fés'zén. A helyi termelőszö­vetkezet gondoskodott területről. Elkészült egy nagyhozamú kút, új vezetékét építettünk, kellett egy transzformátorállomás, mely az áramot biztosítja. Utat is épí­tettünk, hogy á vízmű telep’ meg­közelíthető legyen. Százköbméte- rés hidroglóbusz is létesült. Köz­ségünkben minden .utcában van már vízvezeték. A Rákóczi utcá­ban az ottani lakosok és a víz­mű vállalat bajai üzemmérnök­ségének szocialista brigádja 350 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, a vízvezeték el­készítése érdekében. Utat építettünk három utcá­ban, a beruházási költség össze­ge 1 millió 850 ezer forint volt, amelyhez félmillió forint értékű társadalmi munka járult. Járdát építettünk az új utcák páratlan oldalain, itt a társadalmi munka összege 300 ezer forint értékű volt. Most már minden ház előtt betonjárda van. Számos létesítményünk társa­dalmi munkával készült. Ilyen az új MHSZ-lőtér, a felújított sportpálya és az öltöző, az isko­lai atlétikai pálya. Ez utóbbi jövő­re kerül • átadásra. Kétmillió forint költséggel egészségház, orvosi rendelők, la­kások épültek. Az új fogorvosi rendelő Csávoly és Felsőszent- iván lakóinak igényeit elégíti ki. Másfél millió forint beruházással bölcsődét építettünk, a volt or­vosi rendelő helyén. t Nem sorolóm tovább, sikeres ötéves tervet hagytunk magunk "■ mögött, a létesítmények hosszú időn keresztül megoldják a köz- i ség alapellátását. Mindehhez hoz­zájárult a lakosság is, mert nél­külük nem lennének ilyen szép eredmények. Nemcsak épült, ha­nem szépült is Csávoly, a közte­rületeket parkosítottuk, az utcá­kon gyümölcsfákat ültettünk. Fő­leg szilvát, meggyet és cseresz­nyefát. A VI. ötéves terv időszaka alatt is sok mindent szeretnénk meg­valósítani a község fejlesztése ér­dekében. Elhatároztuk a szemét­telepek megszüntetését. A tanács a szemétbeeyűjtést és szállítást' intézményesen elvégzi, térítés el­lenében. Annak égetéséről, taka­rásáról gondoskodik. Ez környe­zetvédelmi szempontból nagyon fontos. Felépítjük a régen óhajtott is­kolai tornatermet. Ehhez a helyi termelőszövetkezet egymillió, a ktsz 350 ézer, az áfész 150 ezer forintot ajánlott fel. a lakosság önkéntes hozzájárulása címén 300 ezer forintot ütemeztünk be. Ezen felül sokat kell majd ten­nünk intézményeink felújításáért. Epítőbrigádunk közreműködésé­vel gazdaságosabban tudjuk a munkákat elvégezni. Véleményem szerint minden feltétel adott ah­hoz. hogy a VI. ötéves tervünket is sikeresen végrehajtsuk. Pálfia Mihály a csávolyi Községi Tanács elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom