Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

* 9 PETŐFI NÉPE • 1981. január S. • A Tiszai Köolajflnomító nII fényei. Gyarapodott a nemzeti vagyon Az idén tartot­ták a Tiszai Kő­olajipari Vállalat avatási ünnepsé­gét. A 7,5 milli­árd forintos be­fektetést idén már 2,2 millió tonna kőolajter­mékkel törlesz­tette az üzem, amely hárommil­lió tonna kőolaj feldolgozására al­kalmas. Vele most már nehézsúlyú triumvi­rátus formálja Le- nlnváros térségében a tájat: hiszen a Tiszai Erőmű innét kapja a fűtőolajat, illetve a gudront, a Tiszai Vegyi Kom­binát olefingyára a vegyipari benzint, ugyanakkor a két másik üzemnek az - erőmű szolgáltatja a technológiai gőzt, a villamos áramot. Bács-Kiskun me­gyében is fejlődött az energiaipar. Az V. ötéves terv idő­szakában a szanki olaj- és gázmező mellett, újabb gaz­dag olajlelőhelyet tártak fel Kiskun­halason. Az új olaj­bázist jelentős beru­házásokkal fejlesz­tették, s egyre je­lentősebb mértékben kapcsolódik be a hazai energiaellátás­ba. 9 Kép a kiskunhala­si olajmezőróL KÖNYVESPOLC Ma újdonság, holnap gyakorlat Új fajták és módszerek A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet fél évtizedes mérlege A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti köz­ponttal, az ország hat borvidékén létesült állomások segít­ségével behálózza az egész országot. Az intézetben hatszáz hektárnyi kísérleti szőlőterületen ötvennégy tudományos munkatárs tevékenykedik. 9 Szőlőszaporitási kísérletek as intézet lakiteleki telepén. Leginkább a téli hónapokat használják ki arra a falun élő emberek, hogy gazdagítsák tudá­sukat. Ehhez igazodik a könyv­kiadás is. A Mezőgazdasági Kiadó decemberre egy tucatnyi könyvet jelentetett meg, azok közül is­mertetünk néhányat. . A Ma újdonság, holnap gyakor­lat című népszerű sorozat leg­újabb füzete a szarvasmarha­tenyésztést segíti. Guba Sándor és Steiler József munkájának cí­me: Elóhasznosítás a szarvasmar­ha- tenyésztésben, amelyben a szerzők széles körű áttekintést adnak a kutatások eredményei­ről, tapasztalatairól. Részletesen kitérnék azokra az eljárásokra, amelyek a magyarországi szar­vasmarha-tenyésztés sajátos kö­rülményei között a gyakorlatban leginkább megvalósíthatók. A mezőgazdasági szakmunkás­könyvtár sorozatban a gépi fejők kézikönyveként adták ki, dr. Tóth [jászló—Bak János szerzők mun­káját, címe: Fejési technológia. Az olvasó megismerkedhetik a könyvből ennek szabályaival és a fejőgépek kezelésével. Dr. Bondor Antal arról irt. hogy mit tehetünk az erdőterü­let gyarapításáért. Ennek módjá­ról, lehetőségeiről szól az Erdő­telepítés, erdőfelújítás című könyv. Dr. Buda Ernő az állati víru­sok molekuláris biológiájáról igyekezett korszerű ismereteket nyújtani az olvasóknak. A könyv témája változó, a mindenki fi­gyelmére igényt tartó fejezetek közé olyan részletek is kerültek*, amelyek csak virológusokat érde­kelnek. A művet haszonnal for­gathatják olyan olvasók is, akik tudományos alapon nem foglal­koznak a témával. Most jelent meg A mezőgazda- sági nagyüzemek munkaügyi ké­zikönyve, amely nyomon követi az utóbbi másfél évtized alatt végbement munkaügyi változáso­kat. és ebben a körben eligazí­tást. segítséget nyújt a gazdasá­goknak. Dr. Kiss Ferenc, dr. Koz­ma Lajos és Szűcs Árpád az élel­miszeripari vállalatok gazdasági tervezéséről irt könyvet. A könyv a népgazdaság tervezési rendsze­rének rövid bemutatása után ösz- szefoglalja az élelmiszeripari vál­lalatok gazdasági tervezésének el­vi alapjait és tartalmi kérdéseit. A mű hozzásegít a tervezőmunka egységes módszerének kialakítá­sához. Győry Lajosné és Czibulyás Jó­zsef az áfész-szakcsoportok mun­kájáról írt, hogy segítséget nyújt­son a mezőgazdasági szakcsopoA tok vezetőinek, a kistermelést szervező, irányító szakemberek­nek és mindazoknak, akik kap­csolatban vannak a háztáji és ki­segítő gazdaságokkal. Gádor József ügyvezető igazga­tóval a kutatás feladatairól, ered­ményeiről beszélgetünk. — Célunk, hogy az ágazat mi­előbb felzárkózzon az európai fej­lett szőlőtermesztő országok szín­vonalához, és az egyre élesedő kunkurrenclaharcban megálljuk a versenyt. Ennek jegyében két alapvető feladatunk volt, és kü­lönösen lesz a jövőben: a termés­átlagok olyan növelése, ami gyor­sabb ütemű a ráfordítások emel­kedésénél, a végtermék minősé­gének javítása, alkalmazkodva a világpiaci igényekhez. Természe­tesen figyelembe kell vennünk a magyar bortermelés lehetőségeit és hagyományait. Exporteredmé­nyeink ellenére is meg kell álla­pítanunk, hogy a magyar bor pia­ci értékelése lényegesen Jobb le­hetne, ha az eddiginél több fi­gyelmet fordítanánk a minőség- javításra, a termelékenységre, a termelési színvonal növelésére. Mindebben meghatározott szere­pet kell vállalnia külkereskedel­münknek is, az erre ösztönző anyagi érdekeltségi rendszer ki­alakításával —, hangoztatja be­szélgetésünk elején az ügyvezető igazgató. — Felsorolná azokat a legfon­tosabb eredményeket, amelyeket az intézet az V. ötéves tervidő­szakban végzett munka alapján a gyakorlat számára átadhat? — Szőlőtermesztésünk a fajta­váltás korszakát éli. Az elmúlt tizenöt esztendő megváltozott ter­melési és művelődési módjához jobban alkalmazkodó fajtákra van szükség, ahol a termésmeny- nyiség és a minőség elválasztha­tatlan szemponti Különösen, vo­natkozik ez az alföldi borvidékre, ahol a termés biztonságot adó mű-1 velésmódnak a fajtaváltás elen­gedhetetlen feltétele. Kutatóink szorgalmas munkája nyomán elő­állítottunk több új fajtát. Ezek: a Jubileum 75, az Ezerfürtű, a Boglárka, a Pölöskei muskotály, a Teltfürtű Kékfrankos. Elisme- lés előtt áll a Bikavér 12 és 13. (27.) A katonák, a tisztek a lövésze­tet figyelik. Ez a gyakorlatozás legérdekesebb része. Jancsi leül egy fűrakásra. Még itt alszom, és reggel hazamegyek — határozza el. Talán az édesapám is otthon van már. Összegörnyed, gyomrában gör­csös fájdalom. Többször hallotta, hogy aratás­ra hazaszökdösnek a katonák. Föl­néz, és hirtelen nagyot dobban a szive. Egy öreg szempárba ka­paszkodik a tekintete. Mintha őt nézné kitartóan. Eddig csupa is­meretlen arc vette körül. Napok óta hiába tekingetett, nem talált olyan szemet, amelyből az ottho­ni melegség sugárzott volna felé­je. Végre: ez a 'bajszos öreg most úgy nézi, mintha valahol már látta volna. Kutatni kezd az em­lékeiben, erőlködik: vajon hon­nan ismerik egymást? Föláll, hogy jobban lásson. Tíz lépésre lehet tőle az öreg. Csak a szeme az ismerős, a belőle sugárzó me­legség. A ruhája szokatlan, az arca is idegen. Képzelődik csu­pán? — Ej, öcsém, jártasd már meg á lovam! — lép mellé egy fiatal hadnagy. Magas, szőke tiszt, fe­kete kancát vezet, azon búsul, hogy bezabált, és felfújódott a lova. Jancsi fogja a kötőféket, nézi a *6 kidomborodó hasát: — Megártott neki az új abrak? — kérdezi. Arra gondol, hogy a jártatás bajosan lesz elég. Egy jó erős csutakolás is kellene a kan­cának. — Itt a sáncig meg vissza — nyújtja ki karját a szőke, kék A fentieken kívül a történelmi borvidékeinkre javasolható még a zenit, a pintes, az olaszrizling B-20 és a zalagyöngye. Ezek sta­bil, magas termésmennyiség mel­lett képesek az eddigi legjobb faj­táink minőségét biztonságosan produkálni. Szőlőtermesztésünk egyik kulcs­kérdése lesz a jövőben a vírus­mentes ültetvények kialakítása. Bevált a rügyekről történő gyors elszaporítás, amely bizonyos érte­lemben a nemesítésnek is egyik eszköze. Kialakítottuk az ehhez szükséges laboratóriumot és a VI. ötéves tervidőszak alatt e tevé­kenység üzemi méretekben is megindulhat. — Hallottunk egyéb tevékeny­ségről is. — A biztonságos termelés meg-, teremtését szolgálják a szőlő élet­tani, a víz és a tápanyag mennyi­ségének meghatározását célzó kí­sérleteink is. Ismerjük ma már legfontosabb fajtáink téltűrését, és nem utolsó sorban azokat a növénytáplálko­zási körülményeket, amelyek ezt fokozzák. A szőlő agrotechnikai kérdései sok megoldandó feladatot jelen­tenek még mindig. A különböző tőkeművelési módok összehason­lító vizsgálatával, a saőnyegszerű folyékony műtrágyázással, az ön­tözés egyes kérdéseivel foglalko­zunk. Mindezek intézetünk leg­fontosabb kutatási feladatai közé tartoznak az elkövetkezendő években. A borászatban is előreléptünk. A fehér és a vörös bor, valamint a pezsgőkészítés komplex techno­lógiai .folyamatainak kidolgozása tekintetében értünk el eredmé­nyeket. A fehér boroknál kidol­goztuk az alacsony alkoholtartal­mú italok készítésének módszerét. Eredményeket értünk el a must ülepedésével és a borok zavaro- sodását okozó magas fémtartalom meghatározásával és megszünte­tésével kapcsolatban. Módszerün­ket több nagyüzem átvette. Ki­szemű tiszt. Még hozzáteszi: — Ne félj, szelíd jószág. Elment a sáncig meg vissza. Aztán >még egyet fordult, s mi­kor másodszorra visszaért, már messziről látta, hogy az ismerős tekintetű bajszos öreg közeledik feléje. Akkor még nem sejtette, hogy két új ismerőse: a bajszos öreg, meg a fiatal tiszt, Miskolci Mihály, hamarosan mekkora sze­repet játszik majd az életében. V. Az öreg Balogh János jól hal­lotta a neszeket: amíg i az eltűnt Rác Györgyön törte a fejét, való­ban érkezett valaki a kunyhó elé. A sötétben nem látja mindjárt tisztán, kiik az érkezők. Előbb Bácsmegyeit véli felismerni. De ki ez a másik — kérdi önmagá­ban —, csak nem hozott ide va­lakit megint éjszakára? így sem lehet már férni ezen a szűkös he­lyen. De micsoda meglepetés! Nem Bácsmegyei ez, hanem — hangjáról felismerni — maga Rác György. Örül, hogy barátja megkerült, de mielőtt magához térne, elné­mítja, megbénítja egy nagyon tá­volról, az emlékezés mélyéről feltörő, ismerős hang. — Édesapám! — kiáltja a jö­vevény, szemével vakon tapogat­va a kunyhó sötétjét. A fia jött meg hát? A fia? Jancsi? Mennyit gondolt rájuk, az ott­honmaradottakra. Különösen mostanában, ahogy mind többet latolgatták a hazamenetel lehető­dolgoztuk a melegítéses vörösbor­készítés hazai technológiáját, az enzimes kezelés újabb módsze­reit és kiterjedt vizsgálatokat vé­geztünk a pezsgőgyártásra alkal­mas szőlőfajtákkal. Megállapítot­tuk. hogy néhány, eddig figyel­men kívül hagyott fajta — ilye­nek az olaszrizling, mézesfehér stb. — kiválóan alkalmas erre a célra. Üj eljárást dolgoztunk ki az élelmiszer színezésére alkalmas anyag előállítására. Kísérleti üze­münkben megindult a gyártása szőlőtörkölyből. A festékanyagot tehát nem kell importálnunk. — A szőlőtermelés gazdaságos­ságával kapcsolatban milyen szá­mításokat végeztek? — Ez rendkívül bonyolult, ösz- szetett téma. Csak néhány jellem­ző megállapítást szeretnék ismer­tetni. Az időjárás alapvetően befor lyásolja hazánkban a szőlőtérS mesztést. A különböző tényezők — a téli, a tavaszi fagy, belvíz­kár. bogyórothadás — jelentősen csökkenti a várható hozamokat. Ezek általában minden évben ki- sebb-nagyobb mértékben jelent­keznek. Tény az is, hogy 1977— 1980. között a termelési költségek ségét. Hiszen közeledett az ara­tás. Némán ölelik egymást. A meg­lepetéstől, a boldogságtól nem tudnak megszólalni. Rác György le nem veszi róluk a szemét. Ké­sőbb megszólal: — Annyira hasonlít rád, hogy mindjárt megismertem. El akarná mondani, a piactér­ről jövet hogyan akadt rá a fiú­ra, de belátja, még várnia kell. — Te vagy az, Jani, te vagy az! — ocsúdik föl, még mindig magához ölelve a fiát. — Én vagyok, édesapám — mondja repesve a fiú. — Eljöttél? Megkerested az apádat? Hogy találtál ide? Iste­nem. ennyi ember között! Hogy megnőttél! — Nem győzi sorolni a kérdéseket. — S az anyád? Hogy van az anyátok? Jaj, meg a kicsi Mariska? Beszél már? — Záporoznak a kérdések. A fiú nem érkezik rájuk sorba vála­szolni, észben sem tudja tartani őket. De tele van mondanivalóval. Azért is jött, hogy elmondjon mindent, ami azóta történt, hogy az édesapjuk beállt kuruc kato­nának. Azt várja csak, hogy az apja abbahagyja a kérdéseket, s ő elkezdje a magáét... — Itt vagyok en már négy nap­ja, azóta keresem édesapámat.. — ered meg a fiú szava. Balogh kíváncsi várakozással lesi az otthoni híreket, s egyre súlyosodó fájdalommal merül ma­gába a sok baj hallatára, amibe családja került. Nincs az az apai szív. amelyik ezt el tudná viselni. A földesúr fia — meséli a fiú — nemrég megverette, börtönbe záratta, amiért nem akarták neki a rájuk rótt terheket megadni, a robotot ledolgozni. Hiába vannak a fejedelem rendelkezései arról, hogy a hadba vonult jobbágyok családjait ne terheljék, a földes­urak csak nyomorgatják az ott­honiakat. S a vége mi is lehetne más: — Édesapám, jöjjön haza, mert halálra nyomorítanak bennünket, rongyosak vagyunk, soványak. 20—22 százalékkal, az értékesíté­si átlagárak viszont csak 8,5—15 százalékkal emelkedtek. Vizsgáltuk a borvidékeken ki­alakult fajtaszerkezetet is. Meg­állapítottuk, hogy ez messze nem felel meg a követelményeknek. Tizenöt—húsz fajtával többel foglalkozunk, mint amennyire szükség lenne. Fontos munkánk az optimális termőhelyek felkutatása, melynek eredményeként a jövőben olyan helyre kerülhetnek ültetvényeink, ahol a legmegfelelőbb a termesz­tés, és ennek hatása majd érző­dik az egész ágazat eredményei­ben is. A vázlatszerfien 1, felvillantott témák lényegesen több, a gyakor­lat számára átadható eredményt takarnak. Ezek közkinccsé téte­lében az'intézet készségesen áll minden termelő üzem, . vállalat: rendelkezésére. Eddig is jó kap­csolatot alakítottak ki kutatóink a gazdaságokkal. Sok még a fel­adat. Igyekszünk az új fajtákat, módszereket minél élőbb elter­jeszteni a gyakorlatban. Csak így van értelme munkánknak — han­goztatta végezetül Gódor József. K. S. nincsen, aki megoltalmazzon ben­nünket ... Egész idő alatt, amíg a fiú be­szél. mintha saskeselyű mardosná az apa szívét. Vége. Mindennek vége hát? Egy nap maradt még az indulásig. De hisz már sem­mit sem lehet segíteni! Rác György lecsatolja kulacsát, előbb töltötte meg borral, és cim­boráját kínálja vele. De az csak leroskad a sátor előtt. Sír, s a könnyeit felissza a száraz homok. — Igyál csak — biztatja szerb barátja. Közben Bácsmegyei is megjött. Mindhárman némán állják, körül az öreget. Torkuk elszorul. A töröksíp hangja sírón lebeg a sátrak között: Kígyó nem felejti farka elvágását. Ily sok számú magyar . ő bosszantását! — Akkor én még visszamegyek — szól oda később Bácsmegyei a fiúnak. Meghúzza ő is a kula­csot, és megfordul. Megy Tokaji sátra elé. Éppen a déli menyecs­kékről mesélnek ott jó tréfákat az Ilosvai seregében már előbb lent járt kurucok. Kitűnik, hogy egyik nagyobb szoknyavadász, mint a másik, s messzire hallat­szik a nevetés meséjük nyomán. Balogh János visszanyújtja a ku­lacsot,' de Rác György legyint: — Hagyd csak, neked jobban kell most. Nézi, hogy teszi le Balogh ma­ga mellé a kulacsot, közben a fiú szavain gondolkozik, Sehogy- sem tudja megérteni, hogy az ott­hon maradt főurak így sanyar­gatják a hazájuk szabadságáért vérüket ontó katonák családjait. — Hogy lehet ez... — kérdez­né, de meggondolja, félbeszakítja a kérdést; ahogy az apát és fiát nézi, megérzi, hogy ő most nem tolakodhat közéjük a maga kí- váncsiskodásával. Csak hallgatja őket, úgy próbál választ keresni. De bármilyen magyarázat jut is eszébe, egy sem feloldást hoz számára, Inkább megrendültségét, szorongását fo­kozza. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom