Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 22. szám
1981. január 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Politikai, társadalmi egységben írta: dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára 1981 első negyedévében ül össze a Hazafias Népfront VII. kongresszusa, hogy számot adjon a végzett munkáról, meghatározza a további teendőket és újjáválassza az országos vezető testületeket. A kongresszust megelőzően 1980. október 15-től kezdődően több ezer magyar településen megválasztották a népfront helyi bizottságait, január 24- vel lezárul a megyei küldöttértekezletek sora is. A népfrontválasztások jogpolitikai légkörben zajlottak, szervesen kapcsolódtak az 198Ö-as esztendő kiemelkedő politikai eseményeihez. A népfrontfórumokon résztvevők kifejezték egyetértésüket az MSZMP politikájával, azzal, hogy a párt a népért, a nemzetért viselt felelőssége tudatában tölti be vezető szerepét, politikájában érvényre juttatja az egész társadalom érdekeit. Felelősen szóltak A sok tízezer felszólaló felelősen szólt a szocialista építőmunka eredményeiről és gondjairól, az országos és a helyi feladatokról, tervekről,' gazdasági építőmunkánk soron lévő kérdéseiről, a munka becsületéről, a társadal- mimunka-akciókról, életmódról és életkörülményekről, a közéletről, a lakóhelyi mozgalmi munkáról, és sok más életünket, jelenünket és jövőnket formáló kérdésről. Visszatértek azokra a közérdekű észrevételekre is, amelyek az elmúlt évi tanácsi és országgyűlési képviselői választásokat megelőző gyűléseken vetődtek fel. A nyílt légkör erősítette a népfronttestületek önállóságát, felelősségét, gazdagodott együttműködésük a tanácsokkal, a társadalmi és a tömegszervezetekkel. A tanácskozások nem egyszerűen véleményt mondtak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a „A szocialista demokrácia, lakóhelyi közélet” című vitaanyagáról, hanem a szocialista demokrácia alkotó műhelyeivé váltak. Egyöntetű a vélemény, hogy a demokrácia fejlesztése, a közélet gazdagítása a szocializmus teljesebbé tételét * szolgálja, ezért érvényesítésén a mozgalomnak Céltudatosabban kell munkálkodnia. Célunk, hogy a dolgozók minél nagyabb számiban vegyenek részt a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében, a döntések hozásában, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. Ehhez kialakult a megfelelő politikai intézményrendszer, - amelyet tartalmilag még gazdagítanunk kell. A demokrácia gyakorlása / Szükséges, hogy az állampolgárok ne csak véleményt mondhas-“ sanak, hanem célszerű javaslataikat fogadják is el, vagy érdemileg minősítsék. Az érdemi munka, a tényleges beleszólási és döntési lehetőség, a mindehhez szükséges tájékozottság fejleszti legjobban az egyénben és a közösségben a demokrácia tiszteletét és gyakorlását. A népfront fórumai akkor, és azért élöek, elevenek, mert a lakosságot érdeklő, érintő témákat tűznek napirendre, és jelzéseiket, javaslataikat eljuttatják az arra illetékes, megfelelő jogkörrel rendelkező szervekhez vagy — ha szükséges — mozgalmi akciót szerveznek megoldásukra. E megállapítás vonatkozik a testületi ülésekre, a falugyűlésekre, a városkörzeti tanácskozásokra, a tematikus vitafórumokra egyaránt. Akár gazdasági, akár társadalompolitikai kérdések kerültek napirendre, elmélyültebb lett a közös gondolkodás, erősödött a cselekvési készség, a jobbító szándék. A társadalmi viták és a lakossági összejövetelek hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek jobban megismerjék a gazdasági, a politikai tennivalókat, terveket, s kiegészítsék javaslataikkal, majd sajátjuknak érezzék a végrehajtás- folyamatában. A népfront választási fórumai elismeréssel szóltak a törvény- tervezetek társadalmi vitáiról is. Az elmúlt ciklusban 24 törvényt alkotott az országgyűlés, és ezek többsége — a társadalmi viták révén — a lakosság javaslatait is tartalmazza. A viták a törvény- alkotás szempontjából is hasznosak voltak, és fejlesztették az állampolgárok jogtudatát. Ezen az úton kell továbbhaladnunk. Jogok és kötelességek A szocialista állam jogokkal és kötelességekkel ruházza fel polgárait, hogy ezekkel jól éljenek, azt elősegítik a 'tájékoztatók, az eszmecserék, ,a viták, az ^eltérő érdekek feltárása, a nézeték egyeztetése. Ilyen módon erősödik az állampolgári fegyelem, a kötelességtudat és a szemléleti egység is. A fórumok legfőbb célja, hogy közösen keressük a gyorsabb előrehaladás útját. A népfront testületéi és aktivistái közreműködnek az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatainak erősítésében. Az országgyűlés, a tanácsok, a képviselők, a tanácstagok tevékenysége ennek megfelelő figyelmet kap a mozgalom közjogi tevékenységében. A népfront is szorgalmazza az ország- gyűlés ellenőrző szerepének további növelését. A képviselőktől azt vártjuk, hogy politikusán tevékenykedjenek, ugyanakkor választóik ügyes-bajos gondjaival is törődjenek. A képviselők és a tanácstagok is elkötelezett emberek, akik azonosultak a népfront választási programjával, akik készek áldozatkészen munkálkodni a szocialista építőmunka soron - lévő feladatainak megoldásán, akik érdeklődnek a közügyek iránt. Választóik azt várják tőlük, hogy felelősségteljes munkával, véleménynyilvánítással jól szolgálják a társadalom, a választókerület érdekeit. Cselekvő állampolgárok A népfront szervei a lakosság érdekében, a lakóhelyi demokrácia fejlesztésében együtt dolgoznak a tanácsokkal. A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése kétoldalú és. kölcsönös a közérdekű tennivalók meghatározásában és elvégzésében, a lakossági igények feltárásában és egyeztetésében. A nyílt város- és községpoldtika is elősegítette a lakóhelyi közélet élénkülését. A tanácstag, mint fontos közéleti ember, elősegíti vagy segítheti a lakóterületi munka fejlesztését. E munkában számíthat a népfront- bizottságok támogatására. Az egészséges lakóhelyi közélet erkölcsi,és anyagi. értékeket teremt. A sikeres társa dalmi munka-akciók, a környezet építése, szépítése, a fejlesztési alapok célszerű felhasználása tanúskodnak erről. Az idősekkel, a fiatalokkal, az egymással való ^törődés is része a jó közérzetnek. Mindezért szenvedélyesen szót emeltek a községi, a városi, a megyei népfrontértekezletek. Mint ahogy szót emelték az aprófalvakban, a társközségekben' élő emberek jobb ellátásáért, a színvonalasabb szolgáltatásért, és más jellegű gondok megoldásáért. A tapasztalatok alapján a mozgalom méltán számíthat arra, hogy a cselekvő állampolgárok önmagukat, egymást formálják igazi közösségi emberekké. E folyamatban újabb és újabb rétegekhez és emberekhez kell eljutnunk. Az összefogás alapja A mozgalomban együtt .munkálkodnak a különböző foglalkozású, világnézetű és anyanyelvű emberek. A népfrontos összefogásnak az alapja a szilárd osztályszövetség és a széles politikai, társadalmi egység. De a népfrontbizottságoknak az eddiginél nagyabb figyelemmel kell kísérnie a sajátos rétegek helyzetét. Többet kell törődniük a háziasz- szonyokkal, a gyermekgondozási segélyen lévő anyákkal, a tanyákon, a pusztákon élő emberekkel. Jobban kell gondoskodni azokról a fiatalokról, akik nehezen találják meg az utat a közéletbe. Nem mondhatunk le azokról az állampolgárokról sem, akik visz- szahúzódnak vagy közömbösek. A befelé fordulás oka sokszor a tájékozatlanságban, a kudarcokban, az adott közösség gyengeségében rejlik. Az eredményesebb rétegpolitikai munka feltételezi a mozgalmi munka módszereinek továbbfejlesztését is. A népfrontmunka egészét gazdagították azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyek a papirosmunka helyett az ügyet, az embert, az emberi környezetet, a tudást helyezték középpontba. A népfrontválasztások is kifejezték, hogy hazánkban erős a nemzeti egység, amelyet a szocializmus korszaka teremtett meg, amely ösztönzője további előrehaladásunknak is. A Hazafias Népfront sokoldalú politikai munkával, fórumrendszerének tartalmi gazdagításával, a lakóhelyi közélet élénkítésével is hozzájárul ahhoz, hogy ez az egység tovább szilárduljon és újabb rétegek, állampolgárok vállalják egyre tudatosabban szocialista* céljaink teljesítését, azt, hogy a maguk posztján szívósan küzdjenek a jobbért, a korszerűbbért. KÉPERNYŐ Számítástudományi konferencia Jó volt látni, hallani Örülök, hogy éppen Kovács András készítette a francia menekültek magyarországi fogadtatását, helyzetét bemutató dokumentumfilmet. Hitele van, személyi garanciája! Cseres Tiborral tartotta a hátát a Hideg napokért. Kérlelhetetlen őszinteséggel, megingathatatlan igazságérzettel vizsgálták, hogyan történhetett meg az újvidéki katasztrófa. Most ez az összeállítás visszamenőleg is súlyosbítja az akkori bűnösök vétkét, mert igazolja, hogy a magyar nép többsége humánus gondolkodású. Az érdekei ellen dúló háborúval csak a gazemberek, a cinikusok és a hülyék azonosultak, az emberek zöme elviselte a rákényszerített szerepet. Nem feladatunk a történelmi visszapillantás, még kevésbé népünk magatartásának az elemzése, minősítése egy tévéműsor ürügyén. Kovács András sem erre vállalkozott a csaknem négy évtizede idesodródott szökött hadifoglyok megszólaltatásával. A különböző pártállású, az eltérő műveltségű, a más-más sorsú franciák egyaránt megható tisztelettel, hálával idézték az itt töltött éveket. Ilyen magyarok is voltak, ezt közli a film. Elég sokan lehettek, ezt sugallják az emléke- zők. < A tévés stáb a tolmácsolás hitelességére, pontosságára, a tárgy- szerűségre törekedve bizonyította: érzik az ügy fontosságát. így, ebben a formában, ebben a keretben tárulhatott föl a legérzékletesebben, a legmeggyőzőbben a magunktól, másoktól megtépázott nemzeti tudatot erősítő tanulság. Jó volt látni, hallani, hogy Szegvári Katalin milyen kiváló emberrel „randevúzott” a tévé új sorozatában. A képernyőn bemutatott „nehéz emberek”, a riporterek segítségével a közvéleményt akarva-akaratlanul maguk mögé sorakoztató újítók, mást akarók sikere, ügyük boldogulása szinte mérhetetlen társadalmi energiákat szabadított föl, fogott munkába. Egy-egy „ötszemközt”, egy- egy „Siker” ózonként frissítette közérzetünket. Dr. Hermann Imre is azok közé tartozik, akik egy pillanatra sem adják föl az értelmes lét eszméjét. A köz javára hasznosítják tudásukat, olykor kényelmetlenséget, egzisztenciális nehézségeket, hátrányokat is vállalnak ezért. A néha túlhajtottnak látszó riporter ezúttal mindvégig kordában tartotta a beszélgetést. Tanítani lehetne, ahogyan szinte észrevételenül feszültséget teremt, kibontja, kibontatja „a téma” mögöttes rétegeit. Helyi kezdeményezésnek köszönhető — igenis köszönhető, mert a tévé-nyilvánosságot általában minősítésnek, elismerésnek tekintik az emberek —, hogy az Ablak premierjén a kecskeméti városi tanács is föltűnt a képernyőn. Célszerűnek látták a szegedi stúdióban és „odafönt”, hogy — nyilván követendő példaként — hivatkozzanak a kecskeméti öregek házára. Csak az a bökkenő, hogy a legeslegjobb elgondolások, a legtervszerűbb akciók megvalósítása sem könnyű. Sajnos, éppen akkor csapta be Ko- valik Károly műsorvezető „az ablakot” (vette el a képet és a hangot), amikor kezdett izgalmassá válni az ügy, amikor mindkét •fél, a hivatalnok és az ügy(fél) találkozott. (Elképzelhető, hogy a szerkesztőséget „idéző” állandó gépkattogástól nem hallotta, hogy miről van szó? Jó néhányszor mi is csak találgattunk: halkabb szavú kollégánk móndandója be- le-belefúlt a kipp-koppba). Szerencse: a nézők nem abból minősítik az ügyes, helyenként egészen érdekes műsort, hogy — a lázas munkából ítélve —, a megjelenéskor gépelik a kéziratokat, amelyekből persze egy sem kerülhetett a műsorba. (Már a következő számon dolgoztak?) Örömmel ismétlem: jó volt látni és hallani, hogy mire jutott a Naplemente előtt akció. A tévé a társszervező, az egyik lelkesítő jogcímén is összefoglalhatta szép eredményeit. H. N. Megkezdődött hétfőn az MTA székházában a III. országos számítástudományi konferencia. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság és az MTA számítástudományi bizottságának közös, háromnapos eseményén 200 hazai szakember mellett 14 ország 80 meghívott mérnöke, matematikusa vesz részt, és félszáz előadás keretében számolnak be a legkorszerűbb számítógépek alkalmazási lehetőségeiről. Az első napi plenáris ülésen amerikai és NDK-beli professzorok ismertették a számítástudomány mai legégetőbb kérdéseit, a gépi programok alkalmazási lehetőségeit, illetve ezek elméleti megalapozásának feltételeit. Ezután magyar szakemberek hasonlították össze a hazai számítástudomány és a nemzetközi élvonal eredményeit. (MTI) jpAatematikai modellezés m mezőgazdaságban A MÉM és a TOT támogatásával működő Mezőgazdasági Üzemszervezési Iroda eddig több mint ezer mezőgazdasági üzemben vállalt el gépi adatfeldolgozást, s a kedvező tapasztalatok alapján szolgáltatásait bővíti. Előtérbe került a szervezési munkák számítógépes irányítása. Az iroda R—22 és RC mintájú számítógépeivel a közös gazdaságok megrendelésére beprogramozza a termelés irányítását. Ennek megfelelően a szarvasmarhatartás számítógépes irányítására új modellrendszer készült el, amelyet sikerrel alkalmaznak a dunavarsányi Petőfi és az ócsai Vörös Október Tsz-ben. A ráckevei Aranykalász Tsz-ben a készletezés rendszerét a számítógépes vezérléssel alakították ki. A karcagi tsz-ben is sikerrel alkalmazzák a készletgazdálkodásnál a számítógépes feldolgozást és programozást. Az eddigi tapasztalatok alapján 1981-ben további 8—10 termelőszövetkezetben térnek át a számítógépes információs rendszer valamelyik ágazatának bevezetésére. Rövidesen lehetőség nyílik a kis számítógépek felhasználására is a mezőgazdaságban. A Videoton VT—20-as gépe Fejér megyében kísérleti jelleggel kezdi meg a közös gazdaságokban a matematikai modellezést. Az iroda új módszere az úgynevezett csoportos szervezési rendszer. Ennek lényege, hogy egy-egy témában elkészített üzem- szervezési megoldást több gazdaságban is megvalósítják.' Olyan szervezési megoldásokat dolgoznak ki — részben számítógéppel —, amelyek viszonylag olcsón átvehetők az irodától; a többszöri felhasználás ugyanis a szolgáltatás költségeit esetenként a felére csökkenti. (MTI) • Bibok Kálmán egységparancsnok beszámolóját tartja. Kiváló címet szereztek Munkásőrök ünnepi egységgyűlése Kiskunfélegyházán Szombaton délelőtt 10 órakor díszjel köszöntötte a kiskunfélegyházi Állatiforgalmi és Húsipari Vállalat ebédlőjében a Márton- üfy Ernő munkásőregység ünnepi gyűlésére érkező Terhe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Cserháti Lászlót, a munkásőrség megyei parancsnokát, Pi- rinyi Sándort, a munkásőrség országos parancsnokságának osztályvezetőjét. A jelentéstétel után a vendégek, a bázisüzemek párt- és gazdasági vezetői, a munkásőrök hozzátartozói előtt Timafalvi László köszöntötte a munkásörö- ket, s bejelentette, hogy a Bajcsy- Zsiiinszky Általános Iskola 608-as számú Móra Ferenc úttörőcsapata rövid műsorral kedveskedik az egységgyűlés résztvevőinek. Az úttörők énekszámait és szavalatait nagy tetszés fogadta. Bibok Kálmán egységparancsnok számolt be ezután az elmúlt évi munkáról. Elmondta, hogy az egység munkásörei példásan teljesítették a párt határozataiból származó kötelezettségeiket. Az egység tagjainak 63 százaléka politikai oktatáson, 10 százaléka állami oktatáson vesz részt. A pártvezetöség-választó taggyűléseken harminckilenc munkásőrt választottak meg különböző párttisztségekbe. Az alegységeknél jó kollektív szellem alakult ki, amelyben az elvtársi együttműködés, a segítőkészség, az önfelál-. dozás és az öntudatos fegyelem normái érvényesülnek. A munkásőregység 80 százaléka fizikai munkás és közvetlen a termelésirányításban vesz részt, 53 százaléka pedig öt évnél hosz-, szabb szolgálati idővel rendelkezik. A munkásőrök a szolgálatban éppen úgy megállják a helyüket, mint a termelő munkában. Az elmúlt esztendőben a foglalkozásokon ,a megjelenés aránya meghaladta a 91 százalékot, kiválóan hajtották végre a lőfeladatokat, s a kiképzés más ágaiban is igen jelentős eredményeket értek el. A főbb feladatokat a következőkben vázolta: Törekedni kell a politikai nevelő munka, a pártmegbízatásáért érzett felelősség további növelésére, a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására, a munkásőrség negyedszázados évfordulójának megünneplésére. Ezen túl, a parancsnoki munka színvonalának emelésére, a kiképzés és a harckészültség követelményeinek növelésére. A beszámoló után dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka nyújtotta át Bibok Kálmánnak a szocialista versenymozgalomban elért eredményért a serleget, amelyet az egység háromszoros hajrája köszöntött. Ezzel a Mártonify Ernő munkásőregység már negyedszer szerezte meg a kiváló címet. A kitüntetések átadását követően Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a kiváló munkásőregység személyi állományát, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a munkában és a kiképzésben egyaránt szükség van a munkásőrök helytállására. Megható mozzanata volt az egységgyűlésnek, amikor Czakó István leszerelő munkásőr átnyújtotta a fegyvert Magány MU háVff előképzés munkásőrnek, Sztanojev András, a városi párt- bizottság első titkára szólt ezután a munkásőregység-gyűlés résztvevőihez, majd az előképzős munkásőrök tettek esküt. A munkásőregység-gyűlés az Intemaci- onálé hangjaival ért véget. • Szombaton délután Kiskőrösön a művelődési házban rendezte meg a Petőfi Sándor munkásöregy- ség ünnepi egységgyűlését, ahol Horváth Sándor parancsnok számolt be a múlt évi munkáról. Az eseményen részt vett és felszólalt Ivanics Lajos, a járási párt- bizottság első titkára. Vízin. Miklós, a megyei parancsnok helyettese a szocialista versenymozgalomban elért eredményért adta át az elismerő oklevelet. Az egységgyűlést köszöntötték a csengődi munkásőr-úttörőgárda tagjai. G. G. • Az előképzés munkásőrök eskütétele. (Straszer András felvételei) Magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalások Hétfőn magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások kezdődtek Győrött az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság székházában. A tárgyalások témája egyebek között a 200 kilométer hosszú közös Duna-szakasz szabályozása. Szigetköznél és Csallóköznél már évek óta összehangolt tervek alapján dolgoznak a Duna-ágak rendezésén, a partbiztosításon. A munkák azt a célt szolgálják, hogy a- víz mozgása meggyorsuljon, és kevesebb hordalék rakódjon le a mederben. Tavaly a gázlók vonalában több mint 400 ezer köbméter sódert kotortak-emeltek ki a folyóból, és mintegy 50 ezer tonna követ építettek be a partvédelmi müvekbe a két ország vízügyi vállalatai. A folyamszabályozási munkák a szigetközi és a csallóközi oldalon is folytatódnak, a magyar oldalon például Rajka és Ásványráró között 36 kilométer hosszúságban befejeződik az egységes partszakasz kiépítése. Az ötnapos ülésszakon megállapodnak a meder kotrásának további ütemezésében, (MTI)
