Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Az új esztendő első munkanapja ipari üzemekben és a mezőgazdasá AZ MSZMP BACS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 3. szám Ára: 1,40 Ft 1981. Január 5. hétfő Megyei pártvezetők látogatásai Az új esztendő első munkanapján a megyei pártbizottság vezetői több helyen látogatást tettek. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára Kiskunfélegyhá­zán látogatást tett, ahol Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót, amelyen jelen volt Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke. Ezt követően a folyamatban lévő építkezése­ket tekintették meg: Dr. Gajdács> István, a megyei tanács elnöke a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz vezetőivel folytatott megbeszélést az új esztendő tennivalóiról. Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára látogatást tett a kecskeméti Zománc- és Kádgyárban, valamint az ÉPSZISZ lakás­építő szolgálatánál. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, a Petőfi Népe szerkesztőségében egy évindító megbeszélésen vett részt. Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára a megyei rendőr­főkapitányságon, ügyészségen és a megyei bíróságon tett látogatást. A nyelvoktatás: korparancs A szokásostól némileg eltérő „körlevelet” kaptak az általános iskolai igazgatók, valamint a vá­rosi és járási művelődésügy taná­csi felelősei. Ebben a megyei ta­nács szakigazgatási szerve és szer­kesztőségünk közösen buzdít olyan együttes gondolkodásra, amelytől előrelépés remélhető az idegen nyelvek oktatásában. Immár léteznek, megvannak a fejlesztés központi intézkedései. Minisztériumi utasítás írja elő az orosz nyelv oktatásának alsó ta­gozatot érintő kiterjesztését, le­hetőség kínálkozik a nagy létszá­mú tanulócsoportok megosztására, s a további idegen nyelvek taní­tására. Többen rögtön azt kérdezték: no és a pénz? Honnan vegyék a szükséges anyagiakat? Kétségtele­nül növekvő ráfordítással jár együtt, hogy az orosz nyelv már a. negyedik osztályban megjelenik, s a kisebb tanulói csoportok mű­ködtetése és a második idegen nyelv belépése sem mentes a költ­ségektől. Többletbér kell mindeh­hez, aminek a terve központi költ­ségvetésben jelenik meg. De kell szaktanár, tanterem és taneszköz; is. Több, mint eddig. Esetenként jobb is. Márpedig egyik napról a másikra aligha várható pedagógusképző intéze­teinktől a felzárkózás csodája, je­lenlegi gazdasági lehetőségeinktől az iskolai hálózatbővítések sora. Tudunk viszont nyelvszakos értel­miségeikről és nyugdíjas pedagó­gusokról, akiket vissza lehetne hívni például óraadói minőség­ben, az oktatásba. Előfordul az is, hogy az egyik iskolában épp a nyelvszakos tanárokból van sok, a szomszédban viszont kevés. Itt mást kell tanítaniuk, hogy ki le­gyen a kötelező óraszám, ott vi­szont nem tudják megosztani a harminchatos létszámú osztályt, mert nincs, aki a foglalkozást ve­zesse. Talán elég lenne egy udva­rias felkérés és az órarendek ösz- szehangolása bizonyos esetekben. Vagy: fölösleges osztályterem nincs, de szemben délelőtt és ko­ra délután üres a művelődési ott­hon, az úttörőház. Az oktatási in­tézményben hiányzik a szükséges audiovizuális eszköz, a közműve­lődési intézményben viszont ki­használatlan. S egyébként is, a sokszorosításra és másolásra jól felszerelt stúdiókat lehet találni a megyében. Az eddiginél például több szakkör, tanfolyam is indul­hatna. Népgazdaságunk a VI. ötéves tervidőszakába lépett, amely sok szép és ugyanakkor nehéz feladatot tartogat. Az új év első teljes munkanapján az ipari és a mezőgazdasági üze­mekben járva azt tapasztaltuk, hogy az emberek . tudatában vannak: életszínvonalunk megőrzéséért és a tervezett to­vábbi emeléséért 1981-ben, s a jövőben — az e téren elért kezdeti eredmények után — még hatékonyabbá kell tenni a munkát. A Szék és Kárpitosipari Válla­lat kecskeméti gyárának dolgozói tavaly 8 százalékkal fokozták a termelékenységet a tartalékok ki­használásával és műszaki fejlesz­téssel. A 282 millió forintos ter­vüket 308 millióra túlteljesítet­ték, s több terméket adtak el külföldre, mint amennyit előirá­nyoztak. A vasárnapi munkanap dél­előttjén Borsos György igazgató arról tájékoztatott, hogy az év­kezdés zökkenőmentes volt. Estig vagonba rakták az idén gyártott késztermékék első szállítmányát. 1981-ben hasonló termelési felada­tot oldanak meg, mint az óévben. A kínálatuk természetesen nem marad változatlan. A múlt évben BNV-díjat nyert Glória ülőgarni­túrából például az eddigi havi 100 helyett 150-et készítenek a nagy kereslet teljesebb kielégí­tésére. * Az év végi mérlegkészítéshez ' fontos tudni, hogy milyen kész­letekkel rendelkezik egy-egy üzem, amikor a régi naptárt ki kell cserélni. A Fémmunkás Vál­lalat kecskeméti gyárában vasár­nap — mint azt Kőtörő Miklós főkönyvelő elmondta — a leltár utolsó mozzanataként, a befeje­zetlen termelést vették számba. Jó hangulatban kezdték meg a brigádok az új évet, hiszen adós­ságuk nem maradt a megrende­lőknél. A félmilliárdot meghala­dó termelési értéknek csaknem fele exportból származott 1980- ban. A tetemes szocialista csar- nokszerkezet-export és a nem ru­bel elszámolású kiviteli tervet egyaránt túlteljesítette a kollek­tíva. A termelékenységet 3 százalék­kal növelték az elmúlt évben, az idén öttel akarják. Megkezdik a Fémmunkás-FILLOD könnyű- szerkezetes épületek vázszerkeze­tének előállítását, s már az első negyedévben több ilyen megren­delésnek tesznek eleget. A terme­lés összvolumene várhatóan nö­vekszik az idén, ám az értéke va­lamelyest csökken. 0 Kiskunhalason a Ganz-MÁVAG gépgyárában szintén leltározással kezdődött az új év: a termelő üze­mekben a szokásos eszközleltárt készítették el. A többi munka­igen, az együttműködés keve­sebbe kerül, gyorsabb és gyümöl­csözőbb lehet, mint a megoldás széttagolt keresése. S ebbe bele­értendő a TIT, a könyvtár és több minden más. Vannak még lehe­tőségek a pedagógusjelöltek fel­készülésének ösztönzésére, az orosz nyelv és irodalom szakos ta­nárok továbbképzésének javításá­ra. A bevált módszerek átadását előmozdíthatja a Pedagógiai Tár­saság megyei csoportja. Csak a tantestületi együttműködésen mú­lik: élnek-e például az ének- és irodalomtanárok a dalok anya­nyelvi megtanításával vagy szem­besítik-e időnként a vers- és pró­zafordításokat az eredetivel. Szép feladata lenne a moziüze­mi vállalatnak, hogy egyszerűbb nyelvezetű feliratos filmeket ve­títsen a felkészültebb diákságnak. t A Megyei Művelődési Központ idegen nyelveket oktató tévé- és rádiósorozatokat kutathatna fel további sokszorosításra. Ne ma­radjanak ezek a különböző hang­tárak holt anyagai, ahogy a TIT központjának tematikus és jól szerkesztett kiadványaihoz is hoz­zá kell juttatni az iskolákat! Az úttörőházak szervezésében létre­jövő találkozók, a krími testvér- megye tanulóival szélesítendő le­velezések, s a jobban felszerelt közép- és főiskolák patronáló se­gítsége mind abba a megoldássor­ba tartozik, amely nem igényel költséges beruházásokat. Egyelőre ennyit a kapásból fel­sorakozó ötletekből, miközben ér­keznek a válaszlevelek a megyei tanács művelődésügyi osztályára és szerkesztőségünkbe. Elismerik a „több nyelven tudó szakembe­rek parancsoló szükségességét”. Ez népgazdasági érdek — olvas­ható, s a minősítés sem hiányzik: „a jelenlegi orosz nyelvoktatásunk nem elég hatékony”. Várjuk a helyzetértékeléseket és az előbbre jutás további javasla­tait. Azért, hogy egyre több le­gyen a jó kezdeményezés és ke­vesebb a szárnyaszegett nekilen­dülés. Mert ez utóbbira is akadt példa korábban. Az idegen nyelvi oktatás minél korábbi elkezdése, kiszélesítése és hatékonyságának növelése ma annyira korparancs, hogy minden szinten meg kell ha­jolni előtte. Pontosabban: az ok­tatást irányító szervekkel együtt emelkedjék fel hozzá az iskolák sora. Halász Ferenc helyeken előkészületeket tettek az újévi feladatok megoldásá­hoz. Csányi József gyáregység-igaz­gató elégedetten beszélt a tava­lyi eredményekről, amelyekkel megalapozták az 1981-es eszten­dőt. Éves tervüket már december közepére befejezték, s így szil­veszterig még 5,6 millió forintos — a vállalati gazdálkodás szem­pontjából kedvező — túlteljesí­tésre is volt idejük. Ebben az évben a tavalyinál nagyobb, 317 millió forintos terv megvalósítá­sán dolgozik a halasi gyár közös­sége. * Pogány Bélától, a FÉKON Ru­házati Vállalat bajai gyárának igazgatójától vettük a hírt, hogy kipihenten és lelkesen kezdte meg kollektívájuk az új esztendőt. A tavaszias napon körülbelül 10 ezer darab terméket, férfiinget, illet­ve női blúzt állítottak elő, s a ki­szállítás a rendes évi ütem sze­rint történt. Sikeresen fejezték be az V. öt­éves terv utolsó évét a bajai gyár dolgozói. Túlteljesítették a ter­melésiérték- és a nyereségtervü­ket, eleget tettek december 28-ig a tőkés és a szocialista export- kötelezettségüknek is. 1981-ben a terv szerint csak­nem 3 millió terméket varrnak, s ennek a 45 százalékát külföldi vevőnek készítik. Az ingek és blúzok 20 százalékát tőkés üzlet­félnek szállítják. Űj vásárlókat keresnek a nyugati piacokon, s törekednek a fazon és az alap­anyag-válaszok bővítésére. A ter­melés mennyiségi növelését lét­számhiány gátolja, amit korszerű munkaszervezéssel igyekeznek pótolni. * Létszámhiányról hallottunk az Irodagépipari és Finommechani­kai Vállalat kecskeméti gyárának főmérnökétől, Molnár Józseftől is. Ok kooperációval és az egyéni teljesítmények növelésével igye­keznek segíteni a gondon. Tavaly 20 ezer 200 darab me­chanikus működésű pénztárgépet, illetve román partnernek továbto- szerelésre előkészített egységet gyártottak. Ennek a mennyiség­nek 80 százalékát exportra szál­lították az NDK-ba, Csehszlová­kiába. Bulgáriába. Az idén 2 ezer­• Leltározás a Fémmunkás gyárban Kecskeméten. (Pásztor Zoltán felvételei.) 0 A bajai FÉKON gyárban mintegy 3 millió darab terméket állí­tanak elő az idén. rel kevesebb hagyományos gépet készítenek, viszont 2 ezer 400 da­rabos előirányzattal megkezdik az elektronikus gépek előállítását is. Zavar nélkül telt az IGV-gyár­ban az első munkanap. Igyekez­ni is kell a kollektívának, hiszen januárban 1200 komplett Ratus- gépet és 1000 ugyanilyen félkész gépet kell kiszállítani. Hozzálát­nak az elektronikus pénztárgépek alkatrészeinek termeléséhez és a nullszéria szereléséhez is. Az al­katrészek közül a „nyomdát” ön­álló termékként is értékesítik majd. 0 A városföldi Dózsa Termelő- szövetkezetben — a megye oly’ sok mezőgazdasági nagyüzeméhez hasonlóan — nemcsak az év kez­detét jelentette a tegnapi nap, hanem egy tervidőszakét is. A nagy feladatok mellett a soron következő munkákra összponto­sítanak. A kedvezőtlen időjárás végett a mélyszántást még nem fejezték be. Ügy tervezik, öt nap alatt a hátralévő 400 hektáron előkészítik majd a talajt a kuko­rica alá. A rét, legelő alacsony termés­átlagai miatt már most január elején megkezdték az 1200 hek­tár terület műtrágyázását. Re­mélik, hogy a hektáronkénti 3— 400 kilogrammos hatóanyag hasz­nosul a vegetációs időszakban. A fejtrágyázás lassan az ak­tuális munkák közé tartozik. A felázott talaj azonban nem teszi lehetővé, hogy földi gépekkel járják a határt. Ha a fagypont közelében marad a hőmérő hi­ganyszála, akkor helikopter se­gít majd, hogy minél előbb meg­kapják a kalászosok a fejlődést biztosító nitrogént. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a 168 hektáros szőlős­kertben csak az új esztendőben kezdték meg a metszést. A ked­vezőtlen, hosszúra nyúlt ősz miatt későn értek be a vesszők. Az első becslések szerint jelentő­sebb fagykárt az állomány nem szenvedett. Most a kint dolgozók lelkiismeretes munkáján múlik javarészt, hogy milyen termést takaríthatnak majd be '81 őszén. A termelőszövetkezet a város környékén hét terményboltot üze­meltét. Téli időszakban különö­sen nagy feladat hárul ezekre az egységekre, hiszen Kecskemét környékén nemcsak a szövetkezet tagjai igénylik, hogy tökéletes le­gyen az ellátás tápból és takar­mányból, hanem elvárják a kise­gítő gazdasággal bíró, gyárban, üzemben dolgozók is. Ügy tartják, hogy az VNIVER ÁFÉSZ egyik reprezentánsa a hetényegyházi konzervüzem. Az új esztendő első napján két mű­szakban százhatvanan kezdték a munkát. A fogyasztási szövetke­zet főosztályvezetőjének tájékoz­tatása szerint nem jelent gondot a késztermék értékesítése, hisz’ amit előállítanak, azt hétnapos raktározás után már az élelmi­szerboltok polcain találják meg a vevők. Az elmúlt évben a ter­vezett 140 millió forintos terme­lési értéket előállították. Úgy tű­nik, hogy a meglévő alapanyag a biztosítéka annak, hogy az idén sem lesz gondjuk a terv teljesí­tésével. 0 Az elhúzódó rekonstrukció is befejeződik a második negyed­évben Kecskeméten a vágóhídon. A tőkehús-feldolgozás ugyan fo­lyamatos, de a gyorsfogyasztásra alkalmas töltelékáruval, füstölt termékekkel még adósak az ott dolgozók. Áprilistól, ha teljes vertikum­ban dolgozik az üzem, a 10 ezer darab sertés vágására alkalmas egység 30 százalékkal nagyobb termelési értéket állít elő, mert a vörös áru mellett füstölt son­ka, füstölt szalonna is kerül majd a megye élelmiszerüzleteinek pol­caira. 0 A Szikrai Állami Gazdaság évek óta gondot fordít arra, hogy a kutatók által nemesített szőlő­fajták minél előbb a köztermesz­tésbe kerüljenek. Az első évben úgy tervezik, hogy Nyárlőrincen 62 hektáron kerül földbe a zala- gyöngye és az ezerfürtű szőlő vesszője. Vállalták azt is, hogy e két közkedvelt fajtából bizto­sítják a szaporítóanyagot a Kecs­kemét környéki kiskerttulajdo­nosoknak is. A megyeszékhelyen a Széche- nyivárosban a buszmegálló mö­gött állandó kertészeti kiállítás nyílik az őszön. A tízhektáros területen bemutatják nemcsak Bács megye, hanem a környező területek jellemző növényeit is. A nyárlőrinci palackozóüzem­ben már karácsony előtt is nagy­üzem volt. Ojdonságszámba ment, hogy 50 ezer palack szamócalevet gyártottak, amelynek nagy része már bekerült a vásárlók kosarai­ba. A laboratóriumban most a paprikalé technológiájának a kristályosításán dolgoznak, mert a tőlünk nyugatra eső országok­ban már közkedvelt zöldségléből februárban az első tételek meg­jelennek az üzletekben. A. T. S. — Sz. P. M. Az emberi, tényezőt (ténye­zőket) részleteiben nem szokás tervezni. Ugyan mit is szólna a költségvetés készítője, hová, melyik rovatba vegye föl az egészség és munkaképesség, vagy a sport címszavakat, s hogy mennyit tervezzen, ala­pozzon ezekre a jövőben? Ezeket a kidolgozásra, de legalábbis megfontolásra érett egyfajta kiegészítő költségve­tési „hasábokat" azonban már alakítgatja a ma embere, 'aki elmondhtja magáról: törődhet többet — és törődjön is! — az egészségével. Rengeteg pénzzel, kiterjedt intézményes gondoskodással segít ma az állam minden pol­gárának abban, hogy frissen, megújulva végezhesse a mun­káját. Gondolunk-e rá, hogy a drágállott strand-, vagy uszo­dajegy árához a költségvetés hozzátesz jócskán, hogy füröd­ni, úszni, napozni tudjunk? De a télnél maradva, ha ma szegényesen élnénk, telt vol­na-e, jutott volna-e annyi pénz, hogy — például — a kecskeméti öregtemplom köze­lében, ahol alig két évtizede egy roggyant kereskedés ten­gődöttj szaunát, kozmetikai és testápoló szalont építsenek? A mozgás élet, olvasom egy utcai plakáton. A testnevelés apostolai estéről estére a kép­ernyők elé vonzzák a nézőket, a résztvevőket. Egy-egy isko­lai tornatermet felnőttek is ki­bérelhetnek. . A lakótelepi ko- coaó nem futóbolond, mint volt öt-hat éve. A lelátók kö­zönsége. — bár lassan — két Olimpia között is az öt karika felé fordul. Nem emu passzív drukker cselekvő részese lesz, vagy már lett a tömegsport­mozgalomnak. A maholnap egyéves mun­kahelyi olimpia, amelyet a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa kezdeményezett, átfogó, egész évre szóló programjával sajátosan segíti az egészség és a munkaképesség megőrzését. A legrászorultabb, hét és fél ezer szervezett megyei közal­kalmazottnak kínál számtalan mozgásformát, nemre és korra való tekintet nélkül. Azoknak, akiknél az ülőfoglalkozás és a cigarettafüstös hivatali levegő mintegy elháríthatatlan szak­mai ártalom is egyúttal. Egyetlen módon védekezhet nek csupán: a szabad levegőn végzett mozgással. Júniusban tíz megyei köz- alkalmazott-alapszervezet tag­sága Kaposvárra kirándult. A kalocsai pártbizottság dolgozói Óbányán úttörőtábor építésé­be fogtak. Az izomerősitö munkát abban a tudatban vé­gezték, hogy ha sportolni, mo­zogni akarnak. megférnek majd alkalomadtán az úttö­rők szomszédságában. Mások először jártak a megyebeli Kólon-tónál, felkeresték Viseg­rádot, futottak, úsztak, háti­zsákból ettek, teniszesztek, kispályás focimeccseken fris­sítették fel tagjaikat. Nem híres turisták, nem a legjobb futók, nem a leggyor­sabb úszók, s nem a legtöbb pontot szerzett nők és férfiak jönnek vissza bajnokként ezek­ről az erőpróbákról. Egysze­rűen csak egészséges emberek­ként, hátfájás nélkül, jobb kedvvel és közérzettel vezet­nek anyakönyvet, vagy egy egész apparátust, hasonlóan jó közérzettel, türelemmel foglal­koznak az állampolgárok ügyeivel, s döntenek, ki-ki a munkaköre, a hivatása szerint. Kell ennél több? A munkát segítő, az emberi tényezőket gyarapító, gazdagító munkahe­lyi sportmozgalom közösség- formáló hatása — túl az egész­ségért szerzett pontokon és a helyezéseken — önmagában véve is győzelem. Tervezni, számolni vele ép­pen ezért érdemes. K — l

Next

/
Oldalképek
Tartalom