Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 20. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. január 24. Gyarapodó közös vagyon • Serény munka nyomán formálódik a korszerű palackozó, amelynek birtokbavételére alighanem az elavult berendezés mellett, rendkívül mostoha körülmények között dolgozó nők várnak a legjobban. # Az alsó képen- mire kitavaszodik, elkészül a műhelycsarnok. (Méhesi Éva felvételei.) A mült évi gazdálkodás mérlegkészítése közben egyre pontosabbak az elemzés elvégzéséhez és a következtetések megvonása, hoz szükséges információk. Hozzávetőlegesen azonban minden üzemben tudják, hogyan állnak, mit eredményezett, milyen tanulságokkal szolgált a tavalyi munka. A kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezetben például igencsak elő- rebocsátják a megkérdezettek, hogy az 1980-ra előirányzott nyereségtervét teljesítette a gazdaság. A legszívesebben azonban a közös vagyon saját erőből történt gyarapítását, az elmúlt pár évi beruházásokat hozzák szóba, fgy először is azt, hogy az 1982 végéig tervezett 500 hektárnyi, szőlő-, gyümölcsültetvény felerészben megvalósult, 250 hektáron megtörtént a telepítés. A tavaly üzembe helyezett korszerű vörösbor-erjesztő berendezést úgy tartják számon, mint' Jélé'ntős mérföldkövet ä kiskőrösi kadarka hírnév# j vissza-' szerzésének útján. S a közeljövőben újabb létesítménnyel büszkélkedhetnek : várhatóan márciusban üzembe helyezik az óránként négyezer palack teljesítményű, NDK technológiával felszerelt új palackozót. " -És 1 ugiyancsák "közeleg az idő, amikor ^ajáA ÚJ,,.műhelycsarnoka elkészültével, nem szorul erő- és munkagépei bérjavíttatására a gazdaság. Ügy tervezik, hogy márciusban már a .szövetkezet szerelői veszik birtokukba a műhelycsarnokot. amelyből nem hiányoznak a szociális létesítmények ,.^em..l i íjjiirjHrm .jttaai S az- iménti értékelésükhöz hadd tegyük hozzá: az 1977-ben három helyi szakszövetkezet erő- egyesítéséből létrejött Kossuth, napjainkig 100 millió forint saját erő beruházásával gyarapította a közös, nagyüzemi alapot. Beszélgetés Kovács Lászlóval, a TESZÖ V titkárhelyettesével A múlt év szeszélyes időjárása, a közismert kedvezőtlen adottságok, a megváltozott közgazdasági körülmények igen nehéz feladatok elé állították a mezőgazdasági üzemeket. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó 49 termelőszövetkezet, 1 halászati tsz, 28 szakszövetkezet és 8 közös vállalat 1980-as munkájáról, eredményeiről és gondjairól kérdeztük Kovács Lászlót, a TESZÖV titkárhelyettesét. — A Kiskunság szövetkezetei a múlt évi tervek készítésével, majd annak a változó körülményekhez igazításával minden lehetséges és szükséges intézkedést megtettek, hogy termelésük, gazdálkodásuk a nehezebb helyzetben is a nép- gazdasági célok teljesítését, az üzemi gazdálkodást, a tagság élet- körülményeinek, a jövedelmi viszonyainak stabilitását szolgálja. Az előirányzott magasabb hozamok elérése érdekében fegyelmezettebb technikai előírásokat, szigorúbb költséggazdálkodást vezettek be, ugyanákkor alacsonyabb nyereséggel számolnak. Az év Végén megállapíthattuk, hogy a terveket megvalósították a gazdaságok, bár az időjárási körülmények egész évben igen nehéz feltételeket teremtettek. A melegigényes kertészeti kultúrák nagyon megsínylették, hogy február kivételével minden hónapban az átlagos léghőmérsék- 'et elmaradt a sok éves átlagtól, összességében körülbelül 17 százalékkal. A növénytermesztésben oly lényeges napsütéses órák száma is csak a sokévi átlag 91,5 százalékát érte el. A csapadék mennyisége ugyan több volt a megszokottnál, az eloszlása azonban nagyon kedvezőtlenül alakult. — Az egyes ágazatok termelését vizsgálva, milyen képet kapunk az elmúlt évről? —- A közös művelésű , szántó- területek több mint 60 százalékát gabonafélékkel '"hasznosítják a gazdaságok. Tavaly minden eddigit meghaladó eredményt sikerült elérni a 32 ezer hektárnyi búzaterületen, ahonnan 4,4 tonna termést takarítottak be hektáronként. A kukoricának nem kedvezett az időjárás, a mintegy 21 ezer hektárnyi területről a korábbi éveknél alacsonyabb, 3,8 tonna hektáronkénti termést értek el a szövetkezetek lényegesen nagyobb költséggel, amit jórészt a betakarítási nehézségejt okoztak. A tavaly létrehozott úgynevezett Kutatás-fejlesztési Társaság kísérleteinek eredményei, valamint a múlt év tapasztalatai indokolják, hogy a jövőben a szemes termények közül a Kiskunságban azokat a növényfajokat és fajtákat részesítsék előnyben, melyek termelése a helyi adottságok között kisebb kockázattal és biztonságosabb jövedelmezőséggel járnak. Az állattenyésztésben 1980-ban folytatódott az egész V. ötéves tervre jellemző tendencia, amely a kevésbé abrakigényes szarvas- marha- és juhágazat fejlesztését hordozta. Tovább növekedett mintegy 9 százalékkal a közös tehén-, és■ 11 százalékkal az anyajuhállomány. A sertések száma, ezen .belül a kocalétszám az előző év szintjén maradt. A baromfilétszám, elsősorban a tojólúd- tartás iránti érdeklődés növekedése miatt, kismértékben emelkedett. Nem lehetünk elégedettek a térségben a növekvő arányú kérődző állatállomány takarnia nyszükségletének jelentős részét adó gyepterületek hozamával. Ennek az olcsó takarmánynak a termése egy kis odafigyeléssel és többletráfordítással könnyen megháromszorozható lenne. Az állatok átteleltetéséhez szükséges egyéb szálas- és lédús takarmány minősége is sok helyen erősen kifogásolható. Az izsá- ki, Sárfehér Tsz laboratóriumában megvizsgált tömegtakarmányok több mint 60 százaléka penészes, rosszul erjedt volt. Az országos szőlőtermő-terület mintegy 20 százaléka a kiskunsági szövetkezetekben található. Ezen belül a múlt évben is növekedett a nagyüzemi, korszerű tér- állású és művelésmódú, valamint fajtaszerkezetű ültetvények aránya. Sajnos, az időjárási okok miatt a termelés mennyisége és minősége egyaránt elmaradt a tervezettől, bár valamivel kedvezőbb lett, mint azt még a szüret kezdetén remélni mertük. Szintén az időjárási okokra vezethető vissza, hogy az előkészített telepítések egy része csak az idén tavasszal valósulhat meg. A gyümölcstermelés helyzete a korábbi évekhez viszonyítva sem javult,'sót tovább romlott ‘ ánnák ellenére, hogy a múlt évben kiemelkedő kajszitermést takarítottak be, igen nagy gondok mellett. Ez sem tudja megállítani a kajsziültetvények kivágását és a szövetkezetek gyümölcstermelés iránti egyre növekvő érdektelenségét. Az ágazat helyzetét még- inkább gyengítette, hogy az össztermés mintegy kétharmadát kitevő alma felvásárlási ára lényegében az előző évi szintjén maradt, bár a termelés költségei erőteljesen növekedtek. A zöldségtermelésben felerősödtek azok a hatások, amelyek lfjfil-re jelentős mértékű nagyüzemi termőterület-csökkenéshez vezetnek. Ebben nagy szerepet játszik a paradicsomtermelés gaz- daságtalansága, a fűszerpaprika és néhány más zöldségféle iránti csökkenő ipari és kereskedelmi igény, valamint a termelés költségnövekedését nem eléggé ellensúlyozó felvásárlási árpolitika. A mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlen gépek, műtrágyák, növényvédő szerek, valamint egyéh eszközök és anyagok árának emelkedését kárpótló. — a népgazdasági tervben 10—11 százalékban előirányzott — mezőgazdasági felvásárlási árnövekedés csak 5—6 százalékban valósult meg nálunk. Az egyes területeken megváltozott, megszigorított minőségi követelmények is megnehezítették a tervezett fel- vásárlási árnövekedés elérését. A kiskunsági szövetkezetek terme- ‘ lési szerkezete miatt ugyanakkor a központilag meghatározottnál is nagyobb arányban nőtt a felhasznált műtrágya és növényvédő szer árszínvonala. — A Homokhátság térségében a nagyüzemek által szervezett és támogatott háztáji, kisüze- mi termélésnek az országos átlagnál is nagyobb szerepe van. Milyen eredményeket értek el ennek az ágazatnak a koordinálásában, szervezésében? — A háztáji és kisüzemi termelés árbevétele tavaly tovább növekedett, mintegy 2,5 milliárd forintot ért el. Legnagyobb ará- . nyú a sertéstenyésztés, és hizlalás fejlődése, amely az árbevétel majdnem felét jelenti. Éppen ezért jelentkezett a térségben igen jelenőtsen azoknak a döntéseknek a kedvezőtlen hatása, melyek bizonytalanságot keltettek, és egy időre a termelési kedv. csökkenéséhez vezettek. A gazdaságok jelzései alapján a megyei vezetéssel egyetértésben több kezdeményezést tettünk e helyzet feltárására a hibák kijavítására. Tevékenységünk eredményes volt, hiszen sikerült stabilizálni a ser-' téstartást és hizlalást. — A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek újrasorsolása több gazdaságot hátrányosan érintett a térségben. Miben nyilvánul ez meg? — A Kiskunságban 16 szövetkezet — bár adottságai nem vál- toztak, csupán a tagság. és a', vezetés erőfeszítései következtében jobb eredményeket értek el — elesett a kedvezőtlen adottságok ellensúlyozását szolgáló kezdeményezésektől. Emiatt tavaly mintegy 65 millió forint, az idén további 15—20 millió forint árkiegészítéstől esnek el a gazdaságok, ami csökkenti az év végi eredményüket, az ebből képezhető fejlesztési lehetőségüket. Ezenkívül sajnos, nem kapják meg például azt a támogatást, amely a szakemberek letelepedését segíti elő. vagy az ipari tevékenységhez . kapcsolódó termelési adókedvezményt. Bár mindezekre termelési szerkezetük és adottságaik miatt múlhatatlanul szükségük lenne. Mindent egybevetve, gazdasá- < gaink 1980-ban termelésüket mintegy 5—6 százalékkal növelték, ugyanakkor nyereségük várhatóan 10—12 százalékkal lesz . alacsonyabb, mint az előző évi volt. Tovább érvényesül előrelát- < hatóan az egész V. ötéves tervre jellemző folyamat, a fejlesztési *’ alapok csökkenésében —, fejezte be Kovács László a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettese. Gál Eszter aBHHMyranÉlí (44.)— Jobban vigyázz rá! — mondja Miskolci, s elzavarja á szeme előtt1 keringő darazsat. A Tisza bánáti oldalán az erődből egy falka őz jött le inni a folyóhoz. In-_ nen is, onnan is' felhangzik a vízimadarak vijjogása. Miskolci nézi a zavaros vizet, aztán, rnielőtt intene, hogy induljanak a táborba. elgondolkozva még hozzáfűzi., — Valamelyik töröké lehetett. —, Elő se veszem hazáig — ígéri Jancsi. Letörli homlokáról a verejtéket. Ismét érzi, hogy hálával tartozik Miskolcinak. — Otthon senkinek se lesz ilyen. Abban biztos lehetsz. A füzes mögött lebukott a nap, csak egy karéj látsziif még a korongjából. Hunyorítás nélkül bele lehet már nézni, nem bántják sugarai a szemet. Indulnak vissza a tábor felé. Reggel korán indulás. Még egyszer visszafordulnak. Északra, a nagy kanyarnál három csónak jelenik meg. Lövés dörren, mire gyorsan elillannak. Elmúlt a riadalom. Mielőtt elbúcsúznának, Miskolci Mihály megkérdezi: — Mondd osak, hogy hívják az apudat? , Mintha j most jutna valami az eszébe. • — öt is Balogh Jánosnak. Mit sem sejtve válaszol, ekkor még nem gyanít semmit, örül, hogy holnap Szegedre érnek. — És Rác Györgyöt? Azt ismered-e? — Igen. Ö vezetett engem az édesapámhoz. — Persze — mormogja Miskolci a foga között, és elgondolkozva bólogat. Jancsi nem tudja a váratlan kérdés okát. Csak később, éjjel, amikor már aludt egyet, s álmában újra átizgulta a kellemetlen Tisza-parti kaland min'den részletét, akkor jutott ismét eszébe. Vajon miért is kérdezhette tőle Miskolci: ismeri-e RáC Györgyöt? Most csak nézi, ahogy fölpattan a lovára, s elüget a tábor felé. — Szerencsénk völt, hogy értünk jött — mondja Jancsinak a barátja. — Különben nem tudom, mi lett volna velünk — ismerte be Jancsi. — Jó ember ez a Miskolci. — Nagyon. Azt mondja, maradjak a táborban, legyek az apród ja.-r- Még igazi vitézt farag belőled — mondta barátja kissé irigykedve, de Jancsi erre már nem felelhetett. Űjabb meglepetés állította meg. Nagy örömmel látta, hogy a lerombolt falu szélén, egy bedöntött falú viskó előtt másik két emberrel az apja áll. Az egyik Rác György lehet. A másikat nem ismeri, még sosem látta. Jócskán sötétedett már. Az öregek észre sem vették, amikor a két gyerek közelükbe ért. — Mi bajod, testvér? Ugyan mondd már, mért keseregsz eny- nyire! — faggatja az öreg Balogh az ismeretlent. — Hagyd — legyint az —, úgyse tudsz te azon segíteni már. — Már mért ne tudnék. Itt a kuruc tábor, Rákóczi győztes katonái mulatnak mindenfelé, te meg csak búsulsz. Mondd meg, ki bántott. Távolabb pattog a tűz, gomolyog a füst a füzesek között. Ökörsütéshez készülődnek a katonák. — Kit siratsz? Megöltek valakid? — kérdezi Rác György is. Az ismeretlen óvatosan körülnéz, halkra fogja a szót, úgy meséli: — A szomszédom, öt ölték meg és a családját. El-eicsuklik a hangja. — Olyan jóravaló ember volt, nem ártott soha senkinek. Azért nem is menekült el. Még tegnap is azt mondta: — Mit gondolsz, fussak én is? Minek? — mondtam én —, te igazán nem bántottál senkit, nem történhet semmi bajod. Hát igazán — mondta '—, volt nekünk valaha is valami bajunk egymással? Soha semmi, i testvér — válaszoltam neki. — Ezt te bizonyíthatod is, igaz-e — kérdezte. S én megígértem neki, hogyne ígértem volna. Olyan rendes ember volt. Egyszer megvédett a rablóktól, az életemet mentette meg. Én még nem tudtam őt megmenteni. Hallottam a kiabálását, rosszat sejtettem, és rohantam át hozzá a segélykiál- tásaira, de félrelöktek a katonák, az egyik fejbe vágott a puskájával, látod, még most is itt a púp, a másik meg belém rúgott, amikor a földre rogytam. Az egész családjából nem maradt 'senki. Pedig nagyon, rendes ember volt, olyan jól megvoltunk egymással ... Az öreg Balogh nem tudta megvigasztalni a martonosi embert, csak sóhajtott, amikor az befejezte meséjét, fölemelte kucsmáját, megvakarta izzadt üstökét, aztán Rác Györgyre nézett, de az sem szólt semmit. í Ahogy mentek tovább a, tábor felé, egy pillanatra megálltak az ökörsütők mellett. Azok hívták őket maguk közé. Az öreg Balogh ment volna is, de Rác György csak rázta a fejét: — Én nem — mondta —, én nem eszek. — Ugyan már, egész nap semmit — mondta neki Balogh. — Nem. Nem akarok — ismételte amaz, és elfordította fejét. Erre Balogh is elfordult az ökörsütőktől. — A gyereknek — mondja Rác —, neki szólj, hogy marad-' jón. Jancsi nem tudott ellenállni az orrcsiklandó szagoknak, a barátjával ott maradt az ökörsütőknél, pedig nagyon kíváncsi volt, szerette volna megkérdezni apjától, mi történt vele akkor este, a bácsi várnál, amikor Tokaji strázsa- mester kísérte, s amikor csak pár pillanatig láthatták egymást. — És aztán... — szól most ét' távozó apja után. — Gyertek csak oda, ott leszünk a főtéren, a fejedelem sátra előtt... Jancsi szorongva néz apja után, mintha előre megsejtette, volna, ami néhány nappal később történt vele. (Folytatjuk.) Á kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek műit évi gazdálkodásának tapasztalatai . ';tí§ifiljf
