Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

1980. Január 20. • PETŐFI NEPE • 2 Lebontják-e Katona József szülőházát? KORSZERŰEN ES GAZDASÁGOSABBAN Iskola- és óvodaépítési prograi öt megyében keresnek kecske­méti mérnökök áttelepíthető szá­razmalmot. Vállalják a fáradsá­got, hogy egy érdekes, a régi századokat idéző színfolttal gaz­dagodjék a homok metropolisa. Kérdéses, találnak ilyen típusú, megvásárolható őrlöberendezést? Hitelesnek hat-e új környezeté­ben? Mennyi időt, mennyi munkát, mennyi találgatást spórolhattak volna meg elődeink, ha kicsit elő­relátóbbak! Élnek még olyan idős polgártársak, akik gyerekkoruk­ban látták a Bethlen körúti szá­razmalmot. Tucatnyi működött egy évszázada. A szélmalmok sor­sára jutottak, egy se maradt. Mit adnánk, ha föltámaszthat- nók Petőfi egykori iskoláját, ön­erősítő emlékhelynek, idegenfor­galmi látványosságnak számítana, ha annak idején „hatalom—szó” (Katona József kifejezése) meg­védi. • * * Céllal hivatkoztam a drámaíró­ra. Többen féltik állítólag bontásra ítélt szülőházát. A Fényes Adolf szobor kitelepítése, a nagy polgár- mester utcájának átkeresztelése után újabb sérelem éri becsült hagyományainkat? Országos bot­ránytól tart a város jó hírét féltő lokálpatrióta! Alapos — utánajártam — a mende-monda: az általános vá­rosrendezési tervjavaslat leírta az épületet: az új kiskörút útjá­ban áll! 1981-ben dőreség lenne a belső forgalmi gyűrű szüksé­gességének megkérdőjelezése. Közérdek a zajos, rossz félmegol­dás ideiglenes nyomvonal mielőb­bi áthelyezése. Sok Uzemanyagót takaríthatnak meg az autósok, a vállalatok, ha sikerül a Komszo- mol tértől, vagy a Petőfi és Dobó István utca keresztezésétől a Vil­lám István utcáig végleges, vagy a mostaninál jobb megoldást ta­lálni* A Dobó István és a Batthyány utca sarkáig kész kis­körút a rövid Perc és a széles Horváth Döme utcán viszonylag - könnyen továbbvezethető. Az innen a Rákóczi úthoz tar­tózó szakasz fájdítja a fejeket! A közeljövőben a városi tanács elé kerülő tervezet a Katona Jó- ' zsef utca páros oldala, a Czoll- ner tér,- a Csongrádi utca közötti,- városképi jelentőségű terület szép épületeinek megóvására törek­szik. Épen maradna a Bánk bán utca 10-es, 12-es és 14-es, oszlo­pos, árkádos, egymás mellett jól érvényesülő ház. Mindegyik pom­pás példánya a múlt század végi népi építészetnek. Továbbra is ■ gyönyörködhetnénk a Csongrádi utca műemléki szempontból érté­kes szakaszában. Egyetérthetünk a távlati város- rendezési terv készítőjével: halá­los vétek lenne az említett töm­bök megbontása, a hangulatos várostáj szétdarabolása. Szó sem esik azonban — tudtommal — arról, hogy nagy ára van (len­ne?) az úthálózat korszerűsítésé­nek, a műemlékjellegű paraszt­házak átmentésének: le kell bon­tani Katona József és Latabár Kálmán szülőházát. Mielőtt feltennénk a vagy-vagy kérdést, mielőtt az irányító tes­tületek és szakapparátusuk dönte­nének a. „melyik ujjúnkat harap­juk meg” ügyben, érdemes újból megvizsgálni:- nincs-e más, a kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon jellegű megoldás? A határozat kidolgozásában, el­fogadásában hivatalból érdekel­tekkel beszélgetve úgy érzem, mintha a praktikus, a napi civi­lizációs igények nyomására túl­• A szülőház. 0. A háttérben látható társasház nehezíti a tervezést. (Straszgr András felvételei.) ságosan könnyen feladnák a tör­ténetiségben rejlő kulturális érté­keket, lekicsinyelnék a szülőhá­zak eltüntetéséből adódó veszte­séget. Nem fordulhat elő mégegyszer — mint a Kisfaludy utca és a Batthyányi utca szétdúlásakor —, hogy tanácstagok szomorúan fog­tak fejüket, ha tudtuk volna, a vázlatos szövegből: mit szavazunk meg. Bizonyos szempontból most nagyobb a tét, nyomasztóbb a fe­lelősség. 0 0 0 Szívesen emlegetjük Kecske­métet „Katona József városa­ként"! Sajnos a szavak és a tet­tek olykor eltértek. A kölcsön­pénzből eltemetett főfiskális hat évtizedig méltatlan, sokáig gon­dozatlan sírban pihent. Halálának 50. évfordulóján azt sem mondták, azt sem írták, hogy kukk. Csak 1883-ban jelölték emléktáblával a hajdani, Boldogh utca 2. nádföde- lest, akkor mondta Horváth Dö­me: „A hála, a kegyelet és annak hű fenntartása az ő irányában legelsősorban és kétszeresen min­ket illet.v Ojabb nyolc évtized telt el amíg az 1962-es Katona József emlékév rendezvényei és mérges újságcikkek hatására elhatároz­ták az épület felújítását, emlék­múzeum létesítését. Bizony csak a megyei pártbizottság akkori első titkárának személyes közbe­járás ára fogtak a terv kivitelezé­séhez, csak újabb -nyolc év eltel­tével avatták fel a gyűjteményt. A tartalmas katalógusban joggal irta Miklós Róbert irodalomtör­ténész: „Az épület az idők folya­mán nem őrizhette meg eredeti jellegét, többször átalakították. A hely azonban mégis szent a szá­munkra, innen indult nemzeti drámairodalmunk legeredetibb tehetsége. A szülőházban felállí­ifflSWSSSiiíSi©: tott kiállítás hirdesse az utókor háláját, népének megőrző kegyele­tét.” Bíztam abban, hogy majd a Katona József Társaság riadóz- tatja a közvéleményt. Az elnök­ségi ülésen kérdéseimre válaszoló vezetők azonban máris beletörőd­ni látszanak a készülő döntésbe. Igaz, rossz állagú az épület — mint mondták —, igaz, sok intéz­mény hirdeti a drámaíró nevét; igaz, nagyobb helyet is találhat­nak az itt elhelyezett kiállítások­nak, mégis „szent a számunkra-”. Elvárható: kíséreljék meg a ház megmentését mindaddig, amíg arra a legcsekélyebb ész­szerű esély mutatkozik. Tájékoz­tassák a közvéleményt a nehéz helyzetről, a lebontást indokló vagy ellenző érvekről. Ezt kíván­ja Katona József életműve, ezt a nyílt várospolitika. Még a ke­serű pirula, a netán elkerülhetet­len bontást kimondó döntést is elfogadja a közvélemény, ha elő­re meggyőzik szükségességéről. 0 0 0 A közeli években a Bajcsy- Zsilinszky útig építik ki az új körutat. A múzeumot tehát nem fenyegeti közvetlen veszély. Az elővigyázatosság mégis indokolt. Egy elfogadott határozatra hivat­kozva, bármelyik pillanatban fel­vonultathatják a földtolókat. Ak­kor már későn kopogtatnának esetleges áthidaló javaslataikkal a városukat féltő kecskemétiek, mint a Batthyányi és a Kisfaludy utca értékes épületeit sajnáló szakemberek. Tudniuk kell az üggyel bár­milyen formában, bármilyen szinten foglalkozóknak, hogy miről döntenek. Szárazmalom még akad vala­hol, de Katona — átalakított — szülőháza pótolhatatlan. Heltai Nándor Az építésügyi tárca körültekin­tő munkával készült fel a VI. öt­éves és az idei terv iskola-, óvo­da- és bölcsődeépítési programjá­nak teljesítésére, mindenekelőtt arra, hogy korszerű technológiá­val, a korábbinál gazdaságosab­ban építkezzenek, s így elősegít­sék a tanácsok rendelkezésére ál­ló anyagi erőforrások hatéko­nyabb kihasználását. A népgazda­ság VI. ötéves terve 5550—6000 is­kolai tanterem, továbbá 30 ezer óvodáskorú és 9700 bölcs ód és- korú gyermek elhelyezésére új gyermekintézmények létesítését irányozza elő. Ebből az idei fel­adat 1100 iskolai tanterem meg­építése, s új gyermekintézmény átadása 12 000 óvodásnak, vala­mint 3000—3500 bölcsődésnek. Az iskolába lépést megelőző korosz­tályok elhelyezésének csaknem egynegyedét a meglevő épületek bővítésével, vagy az eddig más célra használt épületek átalakítá­sával oldják meg. Ezeknél a mun­káknál viszonylag kevés lehetőség nyílik a korszerű épületszerkeze­tek alkalmazására, de az iskolák és az egyéb gyermekintézmények túlnyomó többségénél jól haszno­síthatják a könnyűszerkezetes, és Nyári egyetemek Az idén 24 nyári egyetemet szervez a TIT, húsz város ad ott­hont a rendezvényeknek. Erről ad tájékoztatást a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat nyári egye­temeinek most megjelent, 1981- es programfüzeté, amelyből a ta­nulni, ismereteiket bővíteni kí­vánók az érdeklődésüknek, az igényüknek megfelelően válogat­hatnak. A nyári egyetemek elő­adásokkal egy-egy tudomány-, művészeti ág társadalmilag-poli­tikailag fontos kérdés megismeré­sét teszik lehetővé az érdeklődők számára. Elsőként — immár tizedik al­kalommal — június közepétől a kecskeméti óvodapedagógiai egyetem nyitja meg kapuit. Az elsősorban hazai érdeklődők ré­szére összeállított előadássoroza­tok az óvodai nevelőmunka fel­adataival foglalkoznak, s elemzik az érzelmi nevelés problémáit, a család és az óvoda kapcsolatát. Magyar és külföldi résztvevő­ket vár a salgótarjáni Ifjúság ’81 nyári egyetem, amelynek témája ezúttal a tízéves ifjúsági törvény. Ifjúságpolrtikusok, tudományos kutatók értékelik a törvény vég­rehajtásának eredményeit, és fog­lalkoznak a megoldásra váró fel­adatokkal. Zalaegerszegen a népművészet a téma. Az érdeklődők a magyar népművészet egyes ágait, valamint Bartók Béla népdalgyűjtő mun­kásságát tanulmányozhatják, a programot folklórbemutatók gaz­dagítják. A legnagyobb múltú nyári egyetem — a debreceni — immár ötvenharmadik alkalom­mal szolgálja a magyar nyelvhez és irodalomhoz, a magyar kultú­rához kötődő ismeretek terjeszté­sét. A nyári kurzusokon az eddigi kedvező tapasztalatok alapján an­gol, francia, német és orosz szinkrontolmácsolás segíti az elő­adások követését. (MTI) VALTOZO IDŐ, VÁLTOZÓ TÁRSADALOM.. A népesség alakulása Azt hiszem sokan vannak, akik némi viszolygást éreznek, ha több számot, adatot tartalmazó írás kerül a kezükbe. Pedig az 1980. évi népszámlálás adatait tartal­mazó könyvet lapozgatva, a szá­mok mögött olyan összefüggések tárulnak fel, amelyek az emléke- ■ zetnél pontosabban rögzítik a múltat, és sok területen jelzik tár­sadalmi gazdasági életünk várha­tó alakulását, feladatait. Az 1980. évi népszámlálás ada­tai beszédes számok. Elmondják, hogy az idő múlásával mi válto­zott társadalmunkban a 70-es év­tizedben, és milyen feladatok megoldására kell a most kezdődő 80-as évtized kezdetén felkészül­nie a társadalomnak, a családok­nak. Ezeket az adatokat felhasz­nálva szeretnék néhány figyelmet érdemlő, helyenként tanulságos összefüggést felvillantani. Kezdjük mindjárt az ország népességének alakulásával: 1980 l elején az ország lakossága ’10 709 550 fő volt, a 70-es évtized­ben 387 451 fővel gyarapodott ha­zánk. Megfelelő-e ez a növekedési ütem, és milyen tényezők befolyá­solják? A növekedés üteme vala­mivel magasabb, mint az előző évtizedben volt. Ennek okai kö­zött szerepel, hogy az 1950-es években született nagylétszámú női korosztály 1970—1980 között lépett szülőkorba. Így pl. 1974-ben az ezer lakosra jutó élveszületé- sek száma 17,8, 197J>-ben 18,4 volt. Ezekben az években éreztették kedvező hatásukat az 1973. évi né­pesedéspolitikai intézkedések is. Tekintettel arra, hogy az élve- szUletések száma 1979-re 15 ezre­lékre csökkent, a kormányzat — a népgazdaság teherbírásához ké­pest — már tervezi a gyes össze­gének, továbbá bizonyos kategó­riákba tartozók családi pótléká­nak a felemelését. Az ország népességszámának alakulását a születéseken kívül a halálozások határozzák meg. Az elmúlt évtizedben ezer lakosra számítva 12,2 halálozás jutott, ami 17 százalékos növekedést jelez, az előző évtizedhez viszonyítva. Ez azért alakult így, mert a 70 éves, és idősebb korosztály létszáma eb­ben az évtizedben 20 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a meg­haltak átlagos életkora — 66 év — két évvel magasabb volt, mint az előző évtizedben, tehát — az életkörülmények javulása, az egészségügy fejlődése, a gondo­sabb társadalmi, családi törődés következtében — tovább tolódott az átlagos emberi életkor felső határa. A népesség területi megoszlása is érdekes képet mutat. Ebben az évtizedben fordulat következett be; az ország népességén belül a városlakók kerültek többségbe. Ezt az alábbi táblázat is jól szem­lélteti : Terület: Szám (1000 fő) 1970. 1980. Százalékban: 1970. 1980. Budapest 2 001 2 060 19.4 19,2 Városok 3109 3 644 30,1 34,0 Községek 5 212 5 096 50,5 46,8 Összesen: 10 322 10 710 100,0 100,0 Megállapítható tehát, hogy Budapesten és a városokban él az ország lakosságának összesen 53,2 százaléka. Ugyanakkor az év­tized folyamán — az előző évti­zedektől eltérően — a népességhá­nyad Budapesten csökken. A fő­város népességnövekedése — ter­mészetesen szaporodás mérséklő­dése miatt — csak a bevándorlási többletből adódik. Nagyobb ará­nyú gyarapodás a városokban tör­tént, ugyanakkor a községekben lakók aránya tovább csökkent. Mindezek nagy feladatok elé állítják a kormányzatot és a me­gyei vezetést, hogy a városok megnövekedett létszámú lakossá­ga részére — a helyi erőket is fel­használva — megfelelő, valóban városi színvonalú életmód kiala­kítását biztosítsák. Ugvanakkor változatlanül — helyenként a ko­rábbinál nagyobb — figyelmet kell fordítani a községekben la­kók körülményeire is. Gyertyános Zoltán a modern vasbe torwáz-paneles építésmódok technikai bázisait. A házgyárakra és az előregyár­tó . üzemekre alapozott' vasbeton - váz-paneles módszerrel emelnek iskolákat, óvodákat és 'bölcsődé­ket, főként Borsod, Hajdú, Csöng- rád, Győr-Sopron és Pest megye körzeteiben. Az ÉVM-vállalatok felkészültek arra, hogy az egész országban építhessenek ilyen ok­tatási és gyermekintézményeket, korszerű CLASP könnyűszerkeze­tekből is. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat rendezkedett be a szerkezetek gyártására, és évente 100 ezer négyzetméter alapterületű különböző létesít­mény építéséhez szállít ezekből a termékekből. A tervezők, építők árban is versenyképessé tették a könnyűszerkezetes iskolákat, gyer­meklétesítményeket. A gazdasá­gosság tehát párosult a gyorsaság előnyével, amely szerint a szoká­sos 16—20 hónap helyett 8 hónap alatt lehet felépíteni egy 16 tan­termes iskolát CLASP könnyű- szerkezetekből. Az árban is kedvezőbb kínála­tot segítették — anélkül, hogy a minőségi követelményekből is en­ŰJ ÜSTÖKÖS gedtek volna — az iskolaépítés és -bővítés egyszerűsített műszaki megoldásait összegező tervgyűjte­mények és katalógusok összeállí­tásával. Eszerint az iskolák bőví­tésére egyszerűsített funkciójú ok­tatási egységeket terveztek, a szo­kásosnál kisebb zsibongókkal és mellékhelyiségekkel, figyelembe véve azt, hogy az egyéb igénye­ket — konyha, étterem, szaktan- terem, stb. — ellátja a régi léte­sítmény. Ily módon a CLASP könnyűszerkezetből épült új tan­terem négyzetméterenkénti költ­sége — a minőség sérelme nél­kül — a korábbi 11 ezerről 8000— 8500 forintra csökkent, s a bőví­tés tantermenként több millió he­lyett csupán 650—850 ezer forint­ba kerül. Az idén épülő iskolák, óvodák és bölcsődék csaknem 30 százalékát szerelik össze CLASP könnyűszerkezeti elemekből. El­sősorban Fejér és Pest megyében, valamint Budapesten hasznosít­ják a könnyűszerkezetes építési módszert, de bevonul az iskola-, óvoda- és bölcsődeépítésbe ez a technológia immarom Veszprém­ben és Somogy megyében is. (MTI) 0 Lovas Miklós csillagász a Magyar Tudományos Akadémia Piszkés- tetői obszervatóriumában, december 5-én egy kilencven centiméter átmérőjű teleszkóppal új üstököst fedezett fel. A csillagász állandó­an figyelemmel kiséri a róla elnevezett ..Comet Lovas" mozgását. Lovas Miklós a Nemzetközi Csillagászati Unió tagja, harminc éves pályafutása alatt ez a negyedik felfedezése. A képen: Lovas Miklóv a teleszkópnál. A Coop(é)tourist karácsonyi ajándéka Gyanútlan Ügyfél — illetősé­ge szerint kiskunfélegyházi aipi nem lényeges, ám el sem ha­nyagolható körülmény — 1980. nyarának végén úgy határoz: világot látni viszi kis családját. Érzi, hogy későn ébredt, mivel azonban a téli szünetben egy téli túrán a tél örömeit szeret­né élvezni, reménykedik. S mert hallott már egyet, s mást rebesgetni arról, hogy a féltu­catnyi hazai utazási iroda kí­nálata annyira sem különbö­zik egymástól, mint egyik tyúktojás a másiktól, az első kezeügyébe eső programfüzet­ből —, ami történetesen a Cooptourist kiadványa — ki­szúrja magának a Szilveszte­rezzen Tátra-Lomnicon jeligé­jű tíznapos, december 25-től január 3-ig szóló utat. Sebtiben autóba vágja hát magát és irány Kecskemét, a megyei iroda. Itt szívélyesen fogadják és megnyugtatják: szándékát azonnal továbbítják a budapesti központnak, de addig is, míg a visszaigazolás megérkezik, fizesse be a rész­vételi díj 20 százalékát, azaz 2400 forintot. Ezen ne múljon. Gyanútlan Ügyfél erszényébe nyúl, majd elégedetten távo­zik. Nem kell sokat várnia a le­vélre, benne a nemleges vá­lasszal : sajnos elfogyott, a csoport „betelt”, a kérést nem áll módjukban teljesíteni. A címzett elszomorodik — ' hát még a fiai! — ám, lévén meg­rögzött optimista, „bent” hagy­ja az előleget, kérve: lehessen az első számú tartalék arra az esetre, ha valaki visszamonda­ná az utat. Telik-múlik az idő, eliön a télapó is és Gyanútlan Ügyfél kezd- megbarátkozni a gondo­lattal: a tátrai szilveszterből, nem lesz semmi. Annál na­gyobb a meglepetése — és egy­szeriben Fortuna kegyeltjének érzi magát — a december 18­án kézhez vett levél olvastán: visszalépések miatt lehetőség nyílt utazásukra, ha még ak­tuális a jelentkezésük, hala­déktalanul értesítsék a megyei kirendeltséget. Gyanútlan Ügy­fél másnap korán reggel táv­ibeszélőn meghívja Kecskemé­tet, s miután kifejezésre jut­tatja örömét és /háláját, meg­egyezik az ügyintézővel: de­cember 23-án személyesen ve­szi át az útiokmányokat és a valutát. Lázas készülődés, a srácok­nak hamar útlevélcsináltatás, sífelszerelések vásárlása, stb. majd 23-án jelenés a kecske­méti Kéttemplom közi hivatal­ban. Ügyintéző kedves, elné­zést kér, az iratok még hiá­nyoznak, valahol közbecsúsz­hatott egy aprócska gikszer, de tessék, itt a valuta és holnap — 24-én! — 11 órakor újra ta­lálkozunk, akkorra már egész biztos minden rendben lesz. (Még mindig) Gyanútlan Ügyfél nem nyilvánít véle­ményt, viszont a megbeszélt időpontban —, tehát néhány órával csupán az indulás és a négynapos karácsonyi ünne­pek előtt — késedelem nélkül jelentkezik. És ekkor vágja fej­be pörölyként, a hír: okmá­nyok nincsenek, nem is lesz­nek, vissza az egész, pardon, nem ér a nevük... Hogy emberünk e verdiktre miként reagált — önmagából lépett-e ki káromkodva, vagy csupán szótlanul az iroda ajta­ján — erre vonatkozóan nem rendelkezünk hiteles informá­cióval. Azt viszont tudjuk, hogy e néhány perc leforgása alatt vedlett át egyszer s min­denkorra Gyanakvó Ügyféllé. Bizalma különösen a tyúktojá­sok iránt rendült meg. mert rá kellett döbbennie: noha kül­sőleg a megtévesztésig egyfor­mák. tartalmukat tekintve akad köztük záp is. — káéi —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom