Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
1980. Január 20. • PETŐFI NEPE • 2 Lebontják-e Katona József szülőházát? KORSZERŰEN ES GAZDASÁGOSABBAN Iskola- és óvodaépítési prograi öt megyében keresnek kecskeméti mérnökök áttelepíthető szárazmalmot. Vállalják a fáradságot, hogy egy érdekes, a régi századokat idéző színfolttal gazdagodjék a homok metropolisa. Kérdéses, találnak ilyen típusú, megvásárolható őrlöberendezést? Hitelesnek hat-e új környezetében? Mennyi időt, mennyi munkát, mennyi találgatást spórolhattak volna meg elődeink, ha kicsit előrelátóbbak! Élnek még olyan idős polgártársak, akik gyerekkorukban látták a Bethlen körúti szárazmalmot. Tucatnyi működött egy évszázada. A szélmalmok sorsára jutottak, egy se maradt. Mit adnánk, ha föltámaszthat- nók Petőfi egykori iskoláját, önerősítő emlékhelynek, idegenforgalmi látványosságnak számítana, ha annak idején „hatalom—szó” (Katona József kifejezése) megvédi. • * * Céllal hivatkoztam a drámaíróra. Többen féltik állítólag bontásra ítélt szülőházát. A Fényes Adolf szobor kitelepítése, a nagy polgár- mester utcájának átkeresztelése után újabb sérelem éri becsült hagyományainkat? Országos botránytól tart a város jó hírét féltő lokálpatrióta! Alapos — utánajártam — a mende-monda: az általános városrendezési tervjavaslat leírta az épületet: az új kiskörút útjában áll! 1981-ben dőreség lenne a belső forgalmi gyűrű szükségességének megkérdőjelezése. Közérdek a zajos, rossz félmegoldás ideiglenes nyomvonal mielőbbi áthelyezése. Sok Uzemanyagót takaríthatnak meg az autósok, a vállalatok, ha sikerül a Komszo- mol tértől, vagy a Petőfi és Dobó István utca keresztezésétől a Villám István utcáig végleges, vagy a mostaninál jobb megoldást találni* A Dobó István és a Batthyány utca sarkáig kész kiskörút a rövid Perc és a széles Horváth Döme utcán viszonylag - könnyen továbbvezethető. Az innen a Rákóczi úthoz tartózó szakasz fájdítja a fejeket! A közeljövőben a városi tanács elé kerülő tervezet a Katona Jó- ' zsef utca páros oldala, a Czoll- ner tér,- a Csongrádi utca közötti,- városképi jelentőségű terület szép épületeinek megóvására törekszik. Épen maradna a Bánk bán utca 10-es, 12-es és 14-es, oszlopos, árkádos, egymás mellett jól érvényesülő ház. Mindegyik pompás példánya a múlt század végi népi építészetnek. Továbbra is ■ gyönyörködhetnénk a Csongrádi utca műemléki szempontból értékes szakaszában. Egyetérthetünk a távlati város- rendezési terv készítőjével: halálos vétek lenne az említett tömbök megbontása, a hangulatos várostáj szétdarabolása. Szó sem esik azonban — tudtommal — arról, hogy nagy ára van (lenne?) az úthálózat korszerűsítésének, a műemlékjellegű parasztházak átmentésének: le kell bontani Katona József és Latabár Kálmán szülőházát. Mielőtt feltennénk a vagy-vagy kérdést, mielőtt az irányító testületek és szakapparátusuk döntenének a. „melyik ujjúnkat harapjuk meg” ügyben, érdemes újból megvizsgálni:- nincs-e más, a kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon jellegű megoldás? A határozat kidolgozásában, elfogadásában hivatalból érdekeltekkel beszélgetve úgy érzem, mintha a praktikus, a napi civilizációs igények nyomására túl• A szülőház. 0. A háttérben látható társasház nehezíti a tervezést. (Straszgr András felvételei.) ságosan könnyen feladnák a történetiségben rejlő kulturális értékeket, lekicsinyelnék a szülőházak eltüntetéséből adódó veszteséget. Nem fordulhat elő mégegyszer — mint a Kisfaludy utca és a Batthyányi utca szétdúlásakor —, hogy tanácstagok szomorúan fogtak fejüket, ha tudtuk volna, a vázlatos szövegből: mit szavazunk meg. Bizonyos szempontból most nagyobb a tét, nyomasztóbb a felelősség. 0 0 0 Szívesen emlegetjük Kecskemétet „Katona József városaként"! Sajnos a szavak és a tettek olykor eltértek. A kölcsönpénzből eltemetett főfiskális hat évtizedig méltatlan, sokáig gondozatlan sírban pihent. Halálának 50. évfordulóján azt sem mondták, azt sem írták, hogy kukk. Csak 1883-ban jelölték emléktáblával a hajdani, Boldogh utca 2. nádföde- lest, akkor mondta Horváth Döme: „A hála, a kegyelet és annak hű fenntartása az ő irányában legelsősorban és kétszeresen minket illet.v Ojabb nyolc évtized telt el amíg az 1962-es Katona József emlékév rendezvényei és mérges újságcikkek hatására elhatározták az épület felújítását, emlékmúzeum létesítését. Bizony csak a megyei pártbizottság akkori első titkárának személyes közbejárás ára fogtak a terv kivitelezéséhez, csak újabb -nyolc év elteltével avatták fel a gyűjteményt. A tartalmas katalógusban joggal irta Miklós Róbert irodalomtörténész: „Az épület az idők folyamán nem őrizhette meg eredeti jellegét, többször átalakították. A hely azonban mégis szent a számunkra, innen indult nemzeti drámairodalmunk legeredetibb tehetsége. A szülőházban felállíifflSWSSSiiíSi©: tott kiállítás hirdesse az utókor háláját, népének megőrző kegyeletét.” Bíztam abban, hogy majd a Katona József Társaság riadóz- tatja a közvéleményt. Az elnökségi ülésen kérdéseimre válaszoló vezetők azonban máris beletörődni látszanak a készülő döntésbe. Igaz, rossz állagú az épület — mint mondták —, igaz, sok intézmény hirdeti a drámaíró nevét; igaz, nagyobb helyet is találhatnak az itt elhelyezett kiállításoknak, mégis „szent a számunkra-”. Elvárható: kíséreljék meg a ház megmentését mindaddig, amíg arra a legcsekélyebb észszerű esély mutatkozik. Tájékoztassák a közvéleményt a nehéz helyzetről, a lebontást indokló vagy ellenző érvekről. Ezt kívánja Katona József életműve, ezt a nyílt várospolitika. Még a keserű pirula, a netán elkerülhetetlen bontást kimondó döntést is elfogadja a közvélemény, ha előre meggyőzik szükségességéről. 0 0 0 A közeli években a Bajcsy- Zsilinszky útig építik ki az új körutat. A múzeumot tehát nem fenyegeti közvetlen veszély. Az elővigyázatosság mégis indokolt. Egy elfogadott határozatra hivatkozva, bármelyik pillanatban felvonultathatják a földtolókat. Akkor már későn kopogtatnának esetleges áthidaló javaslataikkal a városukat féltő kecskemétiek, mint a Batthyányi és a Kisfaludy utca értékes épületeit sajnáló szakemberek. Tudniuk kell az üggyel bármilyen formában, bármilyen szinten foglalkozóknak, hogy miről döntenek. Szárazmalom még akad valahol, de Katona — átalakított — szülőháza pótolhatatlan. Heltai Nándor Az építésügyi tárca körültekintő munkával készült fel a VI. ötéves és az idei terv iskola-, óvoda- és bölcsődeépítési programjának teljesítésére, mindenekelőtt arra, hogy korszerű technológiával, a korábbinál gazdaságosabban építkezzenek, s így elősegítsék a tanácsok rendelkezésére álló anyagi erőforrások hatékonyabb kihasználását. A népgazdaság VI. ötéves terve 5550—6000 iskolai tanterem, továbbá 30 ezer óvodáskorú és 9700 bölcs ód és- korú gyermek elhelyezésére új gyermekintézmények létesítését irányozza elő. Ebből az idei feladat 1100 iskolai tanterem megépítése, s új gyermekintézmény átadása 12 000 óvodásnak, valamint 3000—3500 bölcsődésnek. Az iskolába lépést megelőző korosztályok elhelyezésének csaknem egynegyedét a meglevő épületek bővítésével, vagy az eddig más célra használt épületek átalakításával oldják meg. Ezeknél a munkáknál viszonylag kevés lehetőség nyílik a korszerű épületszerkezetek alkalmazására, de az iskolák és az egyéb gyermekintézmények túlnyomó többségénél jól hasznosíthatják a könnyűszerkezetes, és Nyári egyetemek Az idén 24 nyári egyetemet szervez a TIT, húsz város ad otthont a rendezvényeknek. Erről ad tájékoztatást a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyári egyetemeinek most megjelent, 1981- es programfüzeté, amelyből a tanulni, ismereteiket bővíteni kívánók az érdeklődésüknek, az igényüknek megfelelően válogathatnak. A nyári egyetemek előadásokkal egy-egy tudomány-, művészeti ág társadalmilag-politikailag fontos kérdés megismerését teszik lehetővé az érdeklődők számára. Elsőként — immár tizedik alkalommal — június közepétől a kecskeméti óvodapedagógiai egyetem nyitja meg kapuit. Az elsősorban hazai érdeklődők részére összeállított előadássorozatok az óvodai nevelőmunka feladataival foglalkoznak, s elemzik az érzelmi nevelés problémáit, a család és az óvoda kapcsolatát. Magyar és külföldi résztvevőket vár a salgótarjáni Ifjúság ’81 nyári egyetem, amelynek témája ezúttal a tízéves ifjúsági törvény. Ifjúságpolrtikusok, tudományos kutatók értékelik a törvény végrehajtásának eredményeit, és foglalkoznak a megoldásra váró feladatokkal. Zalaegerszegen a népművészet a téma. Az érdeklődők a magyar népművészet egyes ágait, valamint Bartók Béla népdalgyűjtő munkásságát tanulmányozhatják, a programot folklórbemutatók gazdagítják. A legnagyobb múltú nyári egyetem — a debreceni — immár ötvenharmadik alkalommal szolgálja a magyar nyelvhez és irodalomhoz, a magyar kultúrához kötődő ismeretek terjesztését. A nyári kurzusokon az eddigi kedvező tapasztalatok alapján angol, francia, német és orosz szinkrontolmácsolás segíti az előadások követését. (MTI) VALTOZO IDŐ, VÁLTOZÓ TÁRSADALOM.. A népesség alakulása Azt hiszem sokan vannak, akik némi viszolygást éreznek, ha több számot, adatot tartalmazó írás kerül a kezükbe. Pedig az 1980. évi népszámlálás adatait tartalmazó könyvet lapozgatva, a számok mögött olyan összefüggések tárulnak fel, amelyek az emléke- ■ zetnél pontosabban rögzítik a múltat, és sok területen jelzik társadalmi gazdasági életünk várható alakulását, feladatait. Az 1980. évi népszámlálás adatai beszédes számok. Elmondják, hogy az idő múlásával mi változott társadalmunkban a 70-es évtizedben, és milyen feladatok megoldására kell a most kezdődő 80-as évtized kezdetén felkészülnie a társadalomnak, a családoknak. Ezeket az adatokat felhasználva szeretnék néhány figyelmet érdemlő, helyenként tanulságos összefüggést felvillantani. Kezdjük mindjárt az ország népességének alakulásával: 1980 l elején az ország lakossága ’10 709 550 fő volt, a 70-es évtizedben 387 451 fővel gyarapodott hazánk. Megfelelő-e ez a növekedési ütem, és milyen tényezők befolyásolják? A növekedés üteme valamivel magasabb, mint az előző évtizedben volt. Ennek okai között szerepel, hogy az 1950-es években született nagylétszámú női korosztály 1970—1980 között lépett szülőkorba. Így pl. 1974-ben az ezer lakosra jutó élveszületé- sek száma 17,8, 197J>-ben 18,4 volt. Ezekben az években éreztették kedvező hatásukat az 1973. évi népesedéspolitikai intézkedések is. Tekintettel arra, hogy az élve- szUletések száma 1979-re 15 ezrelékre csökkent, a kormányzat — a népgazdaság teherbírásához képest — már tervezi a gyes összegének, továbbá bizonyos kategóriákba tartozók családi pótlékának a felemelését. Az ország népességszámának alakulását a születéseken kívül a halálozások határozzák meg. Az elmúlt évtizedben ezer lakosra számítva 12,2 halálozás jutott, ami 17 százalékos növekedést jelez, az előző évtizedhez viszonyítva. Ez azért alakult így, mert a 70 éves, és idősebb korosztály létszáma ebben az évtizedben 20 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a meghaltak átlagos életkora — 66 év — két évvel magasabb volt, mint az előző évtizedben, tehát — az életkörülmények javulása, az egészségügy fejlődése, a gondosabb társadalmi, családi törődés következtében — tovább tolódott az átlagos emberi életkor felső határa. A népesség területi megoszlása is érdekes képet mutat. Ebben az évtizedben fordulat következett be; az ország népességén belül a városlakók kerültek többségbe. Ezt az alábbi táblázat is jól szemlélteti : Terület: Szám (1000 fő) 1970. 1980. Százalékban: 1970. 1980. Budapest 2 001 2 060 19.4 19,2 Városok 3109 3 644 30,1 34,0 Községek 5 212 5 096 50,5 46,8 Összesen: 10 322 10 710 100,0 100,0 Megállapítható tehát, hogy Budapesten és a városokban él az ország lakosságának összesen 53,2 százaléka. Ugyanakkor az évtized folyamán — az előző évtizedektől eltérően — a népességhányad Budapesten csökken. A főváros népességnövekedése — természetesen szaporodás mérséklődése miatt — csak a bevándorlási többletből adódik. Nagyobb arányú gyarapodás a városokban történt, ugyanakkor a községekben lakók aránya tovább csökkent. Mindezek nagy feladatok elé állítják a kormányzatot és a megyei vezetést, hogy a városok megnövekedett létszámú lakossága részére — a helyi erőket is felhasználva — megfelelő, valóban városi színvonalú életmód kialakítását biztosítsák. Ugvanakkor változatlanül — helyenként a korábbinál nagyobb — figyelmet kell fordítani a községekben lakók körülményeire is. Gyertyános Zoltán a modern vasbe torwáz-paneles építésmódok technikai bázisait. A házgyárakra és az előregyártó . üzemekre alapozott' vasbeton - váz-paneles módszerrel emelnek iskolákat, óvodákat és 'bölcsődéket, főként Borsod, Hajdú, Csöng- rád, Győr-Sopron és Pest megye körzeteiben. Az ÉVM-vállalatok felkészültek arra, hogy az egész országban építhessenek ilyen oktatási és gyermekintézményeket, korszerű CLASP könnyűszerkezetekből is. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat rendezkedett be a szerkezetek gyártására, és évente 100 ezer négyzetméter alapterületű különböző létesítmény építéséhez szállít ezekből a termékekből. A tervezők, építők árban is versenyképessé tették a könnyűszerkezetes iskolákat, gyermeklétesítményeket. A gazdaságosság tehát párosult a gyorsaság előnyével, amely szerint a szokásos 16—20 hónap helyett 8 hónap alatt lehet felépíteni egy 16 tantermes iskolát CLASP könnyű- szerkezetekből. Az árban is kedvezőbb kínálatot segítették — anélkül, hogy a minőségi követelményekből is enŰJ ÜSTÖKÖS gedtek volna — az iskolaépítés és -bővítés egyszerűsített műszaki megoldásait összegező tervgyűjtemények és katalógusok összeállításával. Eszerint az iskolák bővítésére egyszerűsített funkciójú oktatási egységeket terveztek, a szokásosnál kisebb zsibongókkal és mellékhelyiségekkel, figyelembe véve azt, hogy az egyéb igényeket — konyha, étterem, szaktan- terem, stb. — ellátja a régi létesítmény. Ily módon a CLASP könnyűszerkezetből épült új tanterem négyzetméterenkénti költsége — a minőség sérelme nélkül — a korábbi 11 ezerről 8000— 8500 forintra csökkent, s a bővítés tantermenként több millió helyett csupán 650—850 ezer forintba kerül. Az idén épülő iskolák, óvodák és bölcsődék csaknem 30 százalékát szerelik össze CLASP könnyűszerkezeti elemekből. Elsősorban Fejér és Pest megyében, valamint Budapesten hasznosítják a könnyűszerkezetes építési módszert, de bevonul az iskola-, óvoda- és bölcsődeépítésbe ez a technológia immarom Veszprémben és Somogy megyében is. (MTI) 0 Lovas Miklós csillagász a Magyar Tudományos Akadémia Piszkés- tetői obszervatóriumában, december 5-én egy kilencven centiméter átmérőjű teleszkóppal új üstököst fedezett fel. A csillagász állandóan figyelemmel kiséri a róla elnevezett ..Comet Lovas" mozgását. Lovas Miklós a Nemzetközi Csillagászati Unió tagja, harminc éves pályafutása alatt ez a negyedik felfedezése. A képen: Lovas Miklóv a teleszkópnál. A Coop(é)tourist karácsonyi ajándéka Gyanútlan Ügyfél — illetősége szerint kiskunfélegyházi aipi nem lényeges, ám el sem hanyagolható körülmény — 1980. nyarának végén úgy határoz: világot látni viszi kis családját. Érzi, hogy későn ébredt, mivel azonban a téli szünetben egy téli túrán a tél örömeit szeretné élvezni, reménykedik. S mert hallott már egyet, s mást rebesgetni arról, hogy a féltucatnyi hazai utazási iroda kínálata annyira sem különbözik egymástól, mint egyik tyúktojás a másiktól, az első kezeügyébe eső programfüzetből —, ami történetesen a Cooptourist kiadványa — kiszúrja magának a Szilveszterezzen Tátra-Lomnicon jeligéjű tíznapos, december 25-től január 3-ig szóló utat. Sebtiben autóba vágja hát magát és irány Kecskemét, a megyei iroda. Itt szívélyesen fogadják és megnyugtatják: szándékát azonnal továbbítják a budapesti központnak, de addig is, míg a visszaigazolás megérkezik, fizesse be a részvételi díj 20 százalékát, azaz 2400 forintot. Ezen ne múljon. Gyanútlan Ügyfél erszényébe nyúl, majd elégedetten távozik. Nem kell sokat várnia a levélre, benne a nemleges válasszal : sajnos elfogyott, a csoport „betelt”, a kérést nem áll módjukban teljesíteni. A címzett elszomorodik — ' hát még a fiai! — ám, lévén megrögzött optimista, „bent” hagyja az előleget, kérve: lehessen az első számú tartalék arra az esetre, ha valaki visszamondaná az utat. Telik-múlik az idő, eliön a télapó is és Gyanútlan Ügyfél kezd- megbarátkozni a gondolattal: a tátrai szilveszterből, nem lesz semmi. Annál nagyobb a meglepetése — és egyszeriben Fortuna kegyeltjének érzi magát — a december 18án kézhez vett levél olvastán: visszalépések miatt lehetőség nyílt utazásukra, ha még aktuális a jelentkezésük, haladéktalanul értesítsék a megyei kirendeltséget. Gyanútlan Ügyfél másnap korán reggel távibeszélőn meghívja Kecskemétet, s miután kifejezésre juttatja örömét és /háláját, megegyezik az ügyintézővel: december 23-án személyesen veszi át az útiokmányokat és a valutát. Lázas készülődés, a srácoknak hamar útlevélcsináltatás, sífelszerelések vásárlása, stb. majd 23-án jelenés a kecskeméti Kéttemplom közi hivatalban. Ügyintéző kedves, elnézést kér, az iratok még hiányoznak, valahol közbecsúszhatott egy aprócska gikszer, de tessék, itt a valuta és holnap — 24-én! — 11 órakor újra találkozunk, akkorra már egész biztos minden rendben lesz. (Még mindig) Gyanútlan Ügyfél nem nyilvánít véleményt, viszont a megbeszélt időpontban —, tehát néhány órával csupán az indulás és a négynapos karácsonyi ünnepek előtt — késedelem nélkül jelentkezik. És ekkor vágja fejbe pörölyként, a hír: okmányok nincsenek, nem is lesznek, vissza az egész, pardon, nem ér a nevük... Hogy emberünk e verdiktre miként reagált — önmagából lépett-e ki káromkodva, vagy csupán szótlanul az iroda ajtaján — erre vonatkozóan nem rendelkezünk hiteles információval. Azt viszont tudjuk, hogy e néhány perc leforgása alatt vedlett át egyszer s mindenkorra Gyanakvó Ügyféllé. Bizalma különösen a tyúktojások iránt rendült meg. mert rá kellett döbbennie: noha külsőleg a megtévesztésig egyformák. tartalmukat tekintve akad köztük záp is. — káéi —