Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
I • PETŐFI NÉPE • 1980. január 11. víztelenítő akna a bauxitmezőn Évről évre előrébb lépnek 0 A Balatonalmádi Bauxit- kutató Vállalat aknafúrást végez a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nylrádi területén. A három- százharminc méteres vízte- lenítő akna utolsó száz méterét fúrja a Wirth—L 10 es típusú aknafúrógép. A képen: a „Mi- kovinyi Sámuel'' szocialista brigád tagjai 'az ország egyik legkorszerűbb aknafúrógépén dolgoznak. (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) SEGÍTIK A TERMELÉST, A GAZDÁLKODÁST Szakszervezeti munka a Volán 9-es vállalatánál A Volán 9. számú Vállalat szakszervezeti vezető testületéinek. tisztségviselőinek nem jelentett új feladatot a termelést segítő tevékenység. Mint ahogy azt a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének XXIX. és a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa meghatározta, a szakszervezeteknek kötelessége a termelést, a gazdálkodást segíteni. Ez természetesen sokirányú elfoglaltságot jelent. Kezdve az elképzelések felvázolásától a legapróbb részletekig terjedő végrehajtásig. A vállalatnál az elmúlt év májusában megtartott bizalmi küldöttértekezlet sokrétűen foglalkozott e munkával és rámutatott a szakszervezet néhány olyan gondjára, amelyet feltétlenül erősíteni szükséges. A bizalmi küldöttértekezlet elhatározta, hogy a tervezés során sokkal nagyobb demokratizmusra kell törekedni, jobban ki kell használni a megváltozott szervezeti felépítésben levő lehetőségeket, bátrabban kell támaszkodni a dolgozók véleményére, s közvetlen formában kell azt kikérni. A kongresszus óta eltelt időszakban sok mindenben történt á vállalatnál előrelépés. Az idei gazdasági év előkészítése során a szakszervezeti bizottság a bizalmiak útján kért véleményt, javaslatot a vállalati terv, a munkavédelmi és szociálpolitikai terv elkészítéséhez. Tárgyaltak a főbizalmiakkal, brigádvezetőkkel, alkalmazotti állományban dolgozókkal. A szakszervezeti testületi ülések napirendi pontjaihoz kapcsolódóan kérdőíves módszerrel tájékozódtak egy-egy érintett állománycsoport élet- és munka- körülményedről, nem elhanyagolva természetesen a személyes kapcsolattartást. Ezek a személyes beszélgetések, kérdőíves véleménykérések alkalmasak voltak arra, hogy olyan megalapozott ismeretek birtokába kerüljenek, amelyek segítségével a belső tartalékok feltárása és kiaknázása lehetővé vált. A vállalatnál rendszeressé tették a munkahelyi bizalmi testületi értekezleteket. Ezeknek a fórumoknak — azon túl, hogy a vélemények, javaslatok, különböző hangulati tényezők megismerésében nagy szerepet játszik — jelentősége van a feladatok megismertetésében, a dolgozók mozgósításában. Kötetlen formában tudták ilyen módon a munkahelyi bizalmiakkal és rajtuk keresztül a vállalat dolgozóival a már korábban megvitatott és véleményezett feladatokat elfogadtatni és azt egységesen értelmezve végrehajtani. A szakszervezeti bizottság ösztönözte a vállalat vezetésének minden olyan törekvését, amely a gazdaságosabb, ésszerűbb termelést volt hivatott elősegíteni. A szakszervezeti tisztségviselők, testületek is kivették részüket abból az intézkedési folyamatból, amelynek következményeként szervezeti korszerűsítés történik a vállalatnál. Az önelszámoló rendszer egyértelműen a szolgálati helyek termelékenységének növekedését, az alkalmazott ösztönző rendszerek pedig az egyéni teljesítmények javítását szolgálják. A folyamatos felvilágosító' munka nyomán a dolgozók sokat foglalkoztak a munkájukat köny- nyítő, vagy egyszerűsítő újítások kidolgozásával. Ennek eredménye, hogy az elmúlt évben 99 ilyen újítás készült. Az évenként meghirdetett újítási hónap eredményei azt mutatják, hogy a szakszervezetnek változatlanul támogatnia, ösztönöznie kell ezt a tevékenységet. A szakmai képzés és továbbképzés eredményei jelentősek, ugyanis a megnövekedett követelmények és a vállalat létszámgondjai a magasabb szakmai képzettség megszerzését sürgetik. Ezt a témát vitatta meg az elmúlt év októberében a vállalat szakszervezeti bizottsága. A testületi ülésen úgy döntöttek, hogy a szakmai és politikai képzésben a szakszervezeti tisztségviselők útján segítik a vállalat vezetését és társadalmi szerveit, de a szak- szervezeti tömegpolitikai oktatás keretében is foglalkoznak termelési agitációval. A szakszervezeti bizottság termelést, gazdálkodást segítő tevékenysége legnagyobb mértékben a szocialista munkaverseny különböző formáinak irányításában, működtetésében valósult meg. A 116 szocialista, vagy szocialista címért küzdő brigád a vállalati dolgozók több mint egy- harmadát tömöríti. Az arányokból, de méginkább a brigádtagoknak a vállalatnál eltöltött idejéből következik: meghatározó a magatartásuk a tervek megvalósításában. A szakszervezet ezért tartja jelentős feladatnak a brigádokról való gondoskodást, s az éves szerződéskötéseknél konkrét ajánlásokat tesznek a gazdasági, a kulturális és a művelődési vállalások megtételéhez. A negyedéves értékelés jó alapot biztosít ahhoz, hogy a brigádok tájékozódhassanak a vállalt kötelezettségek teljesítéséről, de ahhoz is. 'hogy megismerkedhessenek más brigádok tevékenységével. Gémes Gábor Tapasztalatok a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezetben kában. Mintegy negyven személy már megközelítette vagy elérte a nyugdíjkorhatárt, de mivel nincs elegendő, vagyis a minimális, 10 éves munkaviszonyuk, ezért ezek a tagok 70 éves korig járadékot nem kapnak. Sok a kiöregedett szőlő és gyümölcsös, elhagyott tanyahely, ami nagymértékben nehezíti a táblák kialakítását. Az előbbrelépés- hez feli kell számolni ezeket a tanyákat, tavaly tíz, az idén ismét tíz ilyen épület megszüntetésére került sor, amelyhez az állam egyenként 10 ezer forintos támor gatást ad. — A további fejlődés csak úgy oldható meg, ha egyes ágazatokban összefogunk más gazdaságokkal. Tagja vagyunk több termelési rendszernek, valamint a helyi gépjavító közös vállalatnak és a szintén lajosmizsei AGRO- SZER-nek, amely szolgáltatásairól ma már az egész országban ismert. A fejlesztési alapok csökkenése, a szigorúbb közgazdasági körülmények minket is arra kényszerítenek, hogy a lehető legtakarékosabban gazdálkodjunk. Az idén például saját erőből építünk válogatószínt és a gyümölcsmanipulálás megköny- nyítésére műhelyünkben egy berendezést készítünk — mondja Az elnök hozzáteszi: — Fontos feladatnak tartjuk az áru minőségének javítását, hogy növekedjen az exportminő- ségű termelvényeink, főként a gyümölcsök aránya. Tovább fejlesztjük az állattenyésztésben a libanevelést. A jószágokat csak tömésig tartjuk, azután továbbítjuk az iparnak, amely mint hízóalapanyagot adja tovább a kistermelőknek. A szarvasmarha-hizlalást is folyT tatjuk. Itt is a takarékosságra való törekvés érvényesül, igyek- • I szünk csökkenteni a takarmány felhasználását. Már értünk el eredményeket: mind a bikahizlalásnál, mind a llbanevelésnél si- ] került hatékonyabbá tennünk a jószágok takarmányhasznosítását. K. S. . '> F.fnvlttó'i 0 A termelőszövetkezel fóliaüzeme. A lajosmizsei Kossuth tagsága 1977 szeptemberében úgy döntött, hogy az eddigi szakszövetkezeti gazdálkodás helyett termelőszövetkezetté alakítják át a mezőgazdasági nagyüzemet. Az átalakulást kimondó határozatnak megfelelően már az ősszel a szántást, vetést az új forma szerint végezték. 1978-ban a termelés termelőszövetkezeti keretek között folytatódott, bizonytalanság, vagy megtorpanás nem jelentkezett, bár több szempontból az előzőektől eltérő feltételek teremtődtek a gazdálkodásban. tette a Kossuth Termelőszövetkezet tagságát is. A késői betakarítás sok gondot okozott, elsősorban a szőlőnél. — A szövetkezetünk gyenge adottságú gazdaság, ezért érdemes volt ipari melléküzemágat létesítenünk — magyarázta Czi- gány Péter. |r Mintegy 120—130 szövetkezeti tag dolgozik itt. Fóliaüzemünk egyúttal munkaerő- tartaléka is a kertészeti ágazatnak a betakarítás idején. Termelési értéke 1980-ban elérte a 64 millió forintot. Az itt képződő jövedelem nagymértékben segíti fejlesztési céljaink megvalósítását. Ennek köszönhetjük, hogy szövetkezetünkben maradtak a fiatal családtagok és részükre egész éven át folyamatosan, kulturált körülmények között tudunk megélhetést adni. A fejlesztési alapból minden évben komoly összeget fordítanak a munkahelyi körülmények javítására. Az átalakulás óta a szövetkezet központjában 1,2 millió forintos költséggel új szociális épületet létesítettek. Megoldották a munkásszállítást, a rakodás gépesítésére több mint 2 millió forintot fordítottak. A nehéz esztendő ellenére tavaly a tervezett 9 millió 200 ezer forint nyereség helyett 12,5 millió forint eredménnyel zártak. Számos gonddal küszködnek még. Rendezetlen maradt a mai napig azoknak a volt szakszövetkezeti tagoknak a nyugdíja, akik az átalakulás előtt nem vettek részt, rendszeresen a közös munA szövetkezetté válás tapasztalatairól — amelyeket a kecskeméti járási párt-végrehajtóbizottság is megtárgyalt — beszélgettünk Sikár József elnökkel és Czigány Péter elnökhelyettessel. — Az új helyzetnek megfelelően átdolgoztuk és módosítottuk középtávú fejlesztési tervünket. Előrehoztuk a csonthéjasok telepítését, 1979-ben 50 hektár meggyültetvényt létesítettünk. A tervezett 100 hektár helyett 25 hektárnyi törzsszőlő telepítését végeztük el. 1978. és 1979. évben 10 millió forintot fordítottunk műszaki fejlesztésre. Egyszerűsítettük a növénytermesztés szerkezetét. A jelenleg termesztett főbb növényféleségek: a kalászos gabona, a lucerna és a silókukorica. Az elmúlt éviekben a legdinamikusabban fejlődő ágazatunk az állattenyésztés volt. A termelési érték itt 1977-hez viszonyítva 1980. év végéig, mintegy 40 százalékkal növekedett. Csökkentettük a sertéshizlalást, ugyanakkor fejlesztettük a libatenyésztést és a szarvasmarha-hizlalást a közösben — tájékoztat a termelőszövetkezet elnöke. Természetesen a háztájiban maradt a sertéshizlalás, bár itt is volt némi megtorpanás, a gazdaságosság csökkenése miatt, azonban az újabb intézkedések hatására fellendülés tapasztalható. Az idén 2760 sertés hizlalását vállalták ' a termelőszövetkezet közvetítésével a háztáji gazdaságok. Az elmúlt esztendő próbára rnrnrnrnrnrnrnrn^mmmmmmmmmm^^i (38.) Megállnak, visszanéznek, le- szállnak. A sötétbe tekingetnek, tanácstalanok. Balogh megfogja társa karját, a tábortűz felé mutat. Fakult a fénye. Megindulnak a magas fűben. Egy bokor árnyékába állnak, innen hallhatják a részeg katonák kiabálását. Egy másik irányból öblös hangú békakuruttyolás hallatszik. — Fogd meg! — kiált közbe valaki nyársforgatás közben. — Vigyázz?! — Bele ne ejtsd! — Eh mindig mondtam... — Pedig azt mondták, ez a Jo- vo esküt tett. Részeges, rekedt hangok. Ok ketten a bokor mögött guggolva hallgatóznak. — Mit szólsz hozzá? — kérdezi Rác György elcsukló hangon. — Részegek — lógatja fejét Balogh. Megint hallgatnak. Egymás gondolatát hiába akarják kitalálni. — Én nem mehetek vissza — szólal meg Rác György. Sóhajtva, mérgesen csapkod a feje körül kitartóan zümmögő szúnyoghad ellen. — Akkor mit csinálsz? — kérdezi később. — Elmegyek. — Föláll, megindul a lovak felé. — El? — lépked mellette Balogh János. Csak később kérdezi meg: — De hova mehetsz? — Át a Dunán. Le Szerénységbe. Mintha szikrázott volna az ég, nyugaton lefutott egy csillag. , — Csakugyan nem mersz velem jönni? — A táborba nem. — Tőlem is félsz?„ — A Szerénységben biztonságban leszek. — A minap még azt mondtad, oda se mehetsz, közöttük sem vagy biztonságban ... Most meg ... ' — Mi az?... Te sem hiszel már nekem?... Megállnak, egymás szemébe néznek. Csak a csillagok világítanak, a hold egy , eltévedt felhő mögé rejtőzött. — Hallottad, mit mondtak! — Azokból az ital beszél. A magyarok között is vannak kémek. meg árulók. Az a 'bérgyilkos is magyar volt... Kjs szünet után folytatja: — Tőlem ne félj. Visszajöhetnél velem — reszket a hangja —, én * kezeskedek érted! — Tudod, hogy nem lehet. Balogh János megint elgondolkodik. Ha ez nem jön közbe, már régen a táborban lennének. Hány napja nem látta már a fiát! A gyors iramú menetelésben nem találta, azt remélte, talán ma este sikerül. Ebből sem lesz semmi. Nem is ez a nagyobb baj. Mit tegyen csakugyan, ha az a parancs, hogy a társát is le kell fogni? Az őrmestere tudja, hogy együtt mentek előőrsbe, azóta már biztosan részeg. Ha egyedül jelentkezik nála, ki tudja, mire vetemedik bolondos kedvében. Ha a társa nem megy vissza a táborba, ő sem imehet. Áruló lesz? Hazaáruló? Szavak, amelyeket önmagában is félve sorakoztatott fel. Mit tehet? Azt, hogy ... szörnyű, a tűzbe tudná tenni érte a kezét... nem lehet... hiába, menni kell... követni fogja Szerénységbe. Ha elmúlik a háború, akkor visszajönnek... De addig a családja semmit sem fog róla tudni. Nem győzik kivárni a hazaérkezését. Nem lenne jobb most éjjel nekivágni északnak, egyenesen a falujának? De ha összetalálkoznak megint valami részeg csoporttal, ki menti meg az életüket. —f1 Talán megbújhatnánk itt a nádasban — mondja már hangosan. — Ha elvonulnak a hadak, előjövünk. Nem tart ez sokáig. Távolról lónyerítés hallatszik. — Látod, fölgyújtják a nádast is — mondja a társa. — Ilokon van egy jó ismerősöm. Megvárjuk, míg vége lesz a háborúnak. Nem mond se igent, se nemet Nem is bólint. — Sietnünk kell — biztatja Rác György. — Nehogy utolérjenek bennünket. Ne félj, utána szabad leszel! — mondja, s ezzel az öreget egy régi beszélgetésükre emlékezteti. Mielőtt megindulnának, még hozzáfűzi: — öreg vagy te már, nem való ez neked. Balogh János még mindig gondolataiba mélyedve hallgatott. Szó nélkül fordítják lovaikat visz- sza. s indulnak a vár felé, amer- ről jöttek. Jobbra tőlük csendben folyik a Mosztonga vize. Hirtelen nagy szarnycsattogással, rikácsolva ví- ' zi madarak röppennek föl, mintha valami megijesztette volna őket. Balogh lova felhorkan, megáll, - szimatol, kötődik, mintha nem akarna menni. Amíg az öreg Balogh János ilyen fontos, a jövőjét illetően fontos döntés fölött töpreng, fia izgatottan és egyre türelmetlenebbül várja visszaérkezését a | főstrázsamester sátra előtt. Nem egyedül várakozik. Vele van a kecskeméti kovács- g mester egyik rokona is. A kecs- | keméti kocsik megint árut hoz- | tak a táborba, s az öreg mester | a tokonától küldött üzenetet Ba- 8 logh Jánosnak. Késő éjszaka van, | de így is többen állnak a föstrá- I zsamester sátra körül. Mikor jelentették, hogy vissza- ] értek az előőrsök, Jancsi meg- j örült, hogy láthatja apját, hogy I elmondhatja neki, mi újság van | otthon. Nagy volt a csalódása, | amikor megtudta, hogy az előőrsökkel apja nem jött meg. — Csak kettő jött vissza — j hallotta. — Balogh meg a Rác még nem g érkezett meg — mondták. —. Vártuk őket a megbeszélt I helyen — magyarázta a két ku- I rue —, de nem jöttek. . A strázsamesterek tanakodtak, 1 találgatták, mi történhetett Ba- .g loghékkal, a kecskeméti kocsisok I csöndben iszogattak. Jancsiban gj meg egyre nőtt a félelem, hogy H csak nem történt valami baj áz I apjával. (Folytatjuk.)
