Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 14. szám Árat 1,40 Ft 1981. Január 11. szombat A salvadori hazafiak folytatják offenzívájukat Salvadorban változatlan hevességgel folynak a harcok. Az ADN hírügynökség értesülései szerint a hazafiak az ország- 14 tartománya közül már hétnek a jelentős részét ellenőrzésük alatt tartják. A hírügynökségek idézik a Neue Zürcher Zeitung című lapot, amely csütörtöki számában megjelent helyszíni tudósításában kiemeli: a hazafiak ezrei indultak támadásra a hegyekből, ahol az elmúlt hónapokban meghúzódtak, és a kezdeményezés — legalábbis részben — a baloldali fegyvereseké. A lap beszámol arról, hogy Santa Ana városában a kormánycsapatok számos tisztje és katonája átállt a felkelőkhöz, és ez azt mutatja, hogy a juntának számolnia kell a saját soraiban lévő ellenfeleivel is. A salvadori rendőrség csütörtökön letartóztatta az ellenzékhez közelálló független sajtóügynökség (AIPJ igazgatónőjét és nyolc munkatársát, a katonák pedig életveszélyesen megsebesítették Olivier Rebbot-t, a Newsweek című amerikai politikai hetilap fotósát. A venezuelai Caracasban csütörtökön hatvan fiatal békésen megszállta az ottani salvadori nagykövetséget tiltakozásul a junta népirtása ellen. A fiatalok egy óra elteltével távoztak. Űjabb amerikai katonai tanácsadó csoport érkezett Salvadorba a junta csapatainak támogatására (Folytatás a 2. oldaton.) Keceltől Mongóliáig Kiállítások, koncertek, népzene Változatos művészeti program 1981-re Korábban már írtunk a megyében 1981-re tervezett jelentősebb kulturális eseményekről. Ügy véljük, talán nem szükségtelen, ha e gazdagnak ígérkező program egy-egy részterületére külön is felhívjuk a figyelmet. Ezúttal arról próbálunk áttekintést adni, ha csak sorokban is, hogy milyen megyei, járási és városi ‘ szintű művészeti események várhatók az új évben. A kecskeméti Katona József Múzeumban a Gránátalma-díjjal kitüntetett népművészek alkotásainak bemutatójával kezdődött az idei kiállítássorozat. A Megyei Művelődési Központban a napokban nyílt meg Bodri Ferenc festőművész önálló kiállítása. Ugyanebben az intézményiben vasárnaptól, január 18-tól tekinthetik meg az érdeklődők a Borsod népművészete című bemutatót. A hetedik megyei grafikai kiállításnak szintén Kecskemét ad otthont májusban, a megye pedagógus képzőművészeinek hagyományos tárlatát pedig júniusban Császártöltésen rendezik majd. Tiszakécske nagyközség lesz a gazdája az idei, tizenharmadik megyei fotókiállításnak. Az év utolsó hónapjában ismét a kecskeméti múzeumban láthatjuk majd a téli tárlatot. Kecskeméten februárban megyei amatőr képzőművészeti bemutató nyílik, ugyanebben, a hónapban Kiskunmajsán az állami zeneiskolák kamarazenei találkozójára, márciusban Lajosmizsén a fúvószenekarok, Akasztón az úttörő népzenei csoportok megyei találkozóira és bemutatóira várják majd a közönséget.'Áprilisban Kiskunmajsán, hangversenyeznek a megye zenetanárai. Kiskunhalason a szakmunkás- képző intézetek kórusai, Kecskeméten az általános iskolai énekkarok találkoznak. Az utóbbi rendezvény az éneklő ifjúság napjainak programját gazdagítja. Ehhez kapcsolódnak márciusban és áprilisban a járási rendezvények Tiszakécskén, Kiskunhalason, Kiskőrösön, Vaskúton és Dunavecsén. Örvendetes, hogy városainkban igen sok, színvonalasnak ígérkező képzőművészeti kiállítást terveznek.' Csupán utalunk rá, hogy ezek között festészeti, grafikai, szobrászati, népművészeti tárlatok egyaránt szerepelnek. Több alkalommal bemutatkoznak majd Bács-Kiskun fotóklubjai is. Folytatja megyebeli fellépéseit a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, amely az utóbbi években országosan rangot vívott ki magának. Több város zeneiskolája rendez hangversenyt: az intézmények növendékei és tanárai mutatkoznak be. Kalocsán román művészek hangversenyeznek februárban. A városok ugyancsak koncertekkel kapcsolódnak majd az éneklő ifjúság napjához. Baján és Kalocsán a szomszédos népek zenéjéből összeállított műsorok hangzanak el március végén. A zenei események sorából kiemelkedik a nyolcadik kecskéméi! zenei hetek március 25-én kezdődő és május 4-ig tartó rendezvénysorozata, melyet a Bartók- centenárium jegyében szervez a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. A kalocsai művelődési központ Zenélő udvar címmel rendez nyári hangverseny- sorozatot. Es sorolhatnánk tovább, azzal például, hogy folyta-* tódnak az idén is az Országos Filharmónia városi és nagyközségi hangversenyei, s hogy az október elsejei zenei világnapon valamennyi városunk koncertekkel egybekötött ünnepségeket rendez, s hogy egész éven át számos hazai és külföldi vendégegyüttes, vendégművész fellépése gazdagítja a megye komolyzenei programját. Szólhatnánk még a kecskeméti színház bemutatóiról, s más színházak megyebeli vendégszerepléseiről, ám ez a téma külön „fejezetet” érdemel. Tél a gyümölcsösben 0 Jó termő almáskertje van az 51-es számú főútvonal mentén a Kalocsai Állami Gazdaságnak. A sövénygyümölcsöst szakérte. lemmel gondozzák a kertészeti brigád tagjai, akik ezekben a napokban a szokásos téli metszést végzik. (Pásztor Zoltán felv.) MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK A TERVEZŐ ASZTALON Szerződése lEPIl a Bajai Mezőgazdasági Kombináttal 9 Az idén, az első negyedévben 30 ezer különböző rendeltetésű zászlót készítenek a PIÉRT megrendelésére — köztük 1000 darab hímzett brigádiászlót — a keceli üzemben. Sikeres esztendőt zárt a Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat IV. sz. keceli telepe. A tervezett 39 millió forintos árbevétellel szemben 42 millió forint értékű árut értékesített. Az üzem munkásai készítették el többek között a kiskőrösi Állami Biztosító városi-járási fiókja helyiségeinek, valamint az épülő keceli nevelési központ könyvtárának berendezéseit. Az -utóbbi l millió forintba került, beszerelésénél viszont 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a telep dolgozói. Hazánk határain túl is jól ismerik a keceli üzem tevékenységét, ugyanis termékeik kétharmad részét exportra gyártották. A Tbiliszi Filharmónia részére (Aidául 500 cjarab, a Mongol Nagy Népi Hural (parlament) berendezésének felújítására 1200 darab zsöllyeszéket szállítottak. Ezek beszerelésére január végén két dolgozójuk utazik Mongóliába. A vállalat keceli telepe erre az évre 50 millió forintos árbevételt irányozott elő, amelynek ugyancsak kétharmad része export lesz. Megrendelőik között van a taskenti színház, amelynek 500 darab, és a jereváni örmény Egyetem, amelynek 1500 darab zsöllyeszéket gyártanak. Az egyre növekvő megrendelések az üzem bővítésére ösztönzik a vállalatot.. Az idén az üzemi úthálózat felújítására, korszerűsítésére 1 millió forintot költenek, a munka kivitelezésével a helyi költségvetési üzemet bízták meg. Ezenkívül megkezdik másfél millió forintos költséggel egy lakatosüzem építését, amely 1982-től szolgálja a termelést. N. O. 0 Automata csapozógép, amely műszakonként 250—300 darab zsöllyeszék alkatrészeit munkálja meg. (Pásztor Zoltán felvételei.) A megye mezőgazdasági és élelmezésipari beruházásainak jelentős részét az AGROBER Vállalat megyei kirendeltsége tervezi, illetve bonyolítja és ellenőrzi műszakilag. A befejezett létesítmények kivitelezési értéke az elmúlt évben 1 milliárd 184 millió forint volt. Kárpáti András, a megyei ki- rendeltség igazgatója elmondja: — A mezőgazdasági üzemek megrendelései döntő többségben az állattartás fejlesztésével függtek össze, terményszárítók, valamint -tárolók építését kérték, ezenkívül számottevő volt az ültetvénytelepítésre és a meliorációra vonatkozó megállapodásunk. A megyében dinamikusan fejlődött a juhtenyésztés, a hodá- lyok tervezésénél igyekeztünk az olcsóbb műszaki megoldásokat keresni. Sikerült is az egy férőhelyre jutó költségeket jelentősen csökkenteni. A sertés- és szarvasmarha-tartásban elsősorban a rekonstrukció volt a jellemző. Az elmúlt évben igen elenyésző volt az új telepek építése. A szarvasmarha-ágazatban például tavaly mintegy 1300-zal nőtt a nagyüzemekben a férőhelyek száma. A kirendeltség 1980-ban 580 ' hektár ültetvény telepítésére készített tervet. Megjegyzendő, hogy az előző esztendőben 1095 hektárra készült dokumentáció. A csökkenés nem egyértelműen a telepítési kedv mérséklődését, hanem más tervezők belépését is jelzi. Egyes üzemek, sőt a területi szövetség is létesített tervező részleget. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság például, mint a szölő- és gyümölcstermesztési rendszer ügyintézője, szintén foglalkozik ezzel. A későbbiekben az igazgató elmondja, hogy a meliorációs tervezést tavaly kezdte meg a ki- rendeltség. Elkészítette a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pályázati anyagának megfelelően két térség — a Duna mente és a Tisza mente — tanulmányi tervét. Ezt a feladatot, valamint a kivitelezési dokumentációkat, a műszaki ellenőrzést, a megyei tanács végrehajtó bizottságának az elmúlt évi döntésének megfelelően végzik. Arra a kérdésre, hogy melyek most a legfontosabb beruházások, a következőket válaszolja. — Elkészítettük a kecskeméti székhelyű, országos hatáskörű Szőlészeti Borászati Kutató Intézet új központjának tervét. Az építkezés megkezdődött. Mintegy 60 millió forint értékű beruházásról van szó. Az idén a kutatók átköltöznek az új központba. Megemlítem még a tassi Dózsa Termelőszövetkezet gépjavító- műhelyét, amelynek építése a .tavasszal kezdődik. Ez 27—28 millió forintos beruházás. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet egy 832 férőhelyes szarvasmarhatelepet épít, amelyet tejtermelésre szakosít. A Bácsalmási Állami Gazdaságban a napraforgó-termesztési rendszer részére vetőmag-előkészítő üzem létesül. A tervezéskor előnyben részesítik az energiatakarékos megoldásokat. Ahol lehetséges, az olajat gázzal helyettesítik, különösen a szárító üzemeknél, épület- fűtésnél. Az állattartó telepeken egyre terjed a fűtés nélküli technológiák alkalmazása. Elsősorban a tejelő tehenészetben, az ellető istállóknál. Végezetül egy érdekes kezdeményezésről is informál az igazgató. — Vállalatunk és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát a napokban társasági szerződést kötött. Ennek a megállapodásnak az a célja, hogy együttműködjenek a kombinát, valamint a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer taggazdaságai az AGROKER-rel a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, a kommunális, valamint egyéb beruházási igények összegezésében. Közös törekvés, hogy a kivitelezések előkészítése meggyorsuljon, hasonlóképpen a létesítmények is hamarabb megvalósuljanak. Ehhez természetesen jó munkaszervezés szükséges. K. S. Falusi lokálpatrióták IBSE .! . „Távolabbi faluból kerültem *s(e tizenöt éve, s mindig min• dárici segített, hogy jól érez- zenrspagam. Ezt meghálálom, minden igyekezetemmel és energiámmal viszonzom. pes eltéríteni„ attól az elhatározásától, hogy a falu múltjának értékeit megmenti az utókor számára. Ide kell sorolni annak a termelőszövetkezetnek az elnökét, aki muzeális érGyakorta hallom a panaszt a legkülönbözőbb fórumokon, amelyeken a falvak helyzetéről, sorsáról esik szó: lassacskán kihalnak a településekért igazán sokat tenni akaró emberek, azok a „megszállottak”, akik minden feltétel nélkül mindenben hajlandók segíteni szűke bb hazájukat; egyszerűen csak azért, mert ott születtek vagy hosszabb ideje ott élnek, dolgoznak. Számomra mindig hihetetlennek tűnt — ma is annak tűnik — minden ilyesféle kategorikus megállapítás, alaptalan általánosítás. Mindennapi tapasztalataim megtanítottak arra — bár idevonatkozó statisztikát nem tudok felmutatni —, hogy nem fogynak, hanem sokasodnak a „helyi érdekű hazafiak”, vagyis a lokálpatrióták a falvakban, talán szembetűnőbben, mint a városokban. Természetesen nem a régi értelemben vett túlzóan elfogult lokálpatriótákra gondolok, hanem a szocialista módon gondolkodókra, akik úgy harcotnaifc településeik érdekeiért, hogy ezeket nem helyezik az össztársadalmi érdekek elé, hanem épp azokkal egyezően próbálnak cselekedni, a lakóhelyi közösségek hasznára. Arra a kérdésre, hogy „ön miért szereti faluját”, a legkülönbözőbb válaszokat kaptam már, munkás- és paraszt- emberektől, idősektől és fiataloktól, vezetőktől és beosztottaktól. A válaszok egyvalamiben megegyeznek. Az őszinteségben. Íme néhány példa a sok közül: „Idevalósi vagyok, ezért számomra mi sem természetesebb, minthogy nem nézem tétlenül, mi történik, vagy minek kellene történnie és nem történik meg nálunk”. „Budapesti vagyok, onnan kerültem valamikpr tsz-veze- tönek a faluba. Hagyták, hagyják, hogy dolgozzam, hogy elképzeléseimet megvalósítsam, s nekem ennyi elég ahhoz, hogy a gazdasági teendőkön túl is mindent megtegyek ennek a településnek a lakóiért." Ok valamennyien lokálpatrióták, sok más helyi lakossal együtt. A lokálpatrióták sokfélék. Elsősorban cselekedeteik alapján tartoznak e rangsorba. Lokálpatrióta például az, aki hosszú idő óta szívesen végez társadalmi munkát, és sose nézi, hány óra hosszát „húz rá" a rendes munkaidejére. Az a községi vezető, aki óvoda- vagy iskolabővítésre,- művelődési intézmény korszerűsítésére úgy harcol ki támogatást a felsőbb szervektől, hogy tudja: más települések is versengenek ezért a támogatásért. Lokálpatriótának kell tartani azt a helytörténészt, gyűjtőt is, akit senki emberfia nem kétéltű, állandó helytörténeti gyűjtemény alapítását kezdeményezte és támogatja, mert felismerte, hogy lehetőség és szükség van rá, de a helyi tanács erre önerőből nem lenne képes. Ugyanígy lokálpatrióta az a népművelő, aki állandóan azon töri a fejét, hogy milyen újabb közművelődési formákat találjon ki és töltsön meg tartalommal, azért. hogy eredményeivel példát mutasson más hasonló karakterű településeknek. S amikor hallom, hogy kevés a falusi lokálpatrióta, nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy nem fedezzük fel, nem akarjuk felfedezni őket: azokat a legkülönbözőbb társadalmi állású embereket, akik az átlagosnál többet tesznek vagy hajlandók többet tenni a település közösségéért. Mivel a lokálpatrióta 'nem minden esetben emelkedik ki feltűnően embertársai közül. R. M.
