Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

1981. január 16. • PETŐFI NÉPE • T SPORT* SPORT SAKK Sikeres szereplés az országos döntőben 9 Nagy Beáta a debreceni orszá­gos korcsoportos bajnokságon a másodi khelyen végzett. 9 Kurucsai Margit a 15 évesek korcsoportjában csak azonos pont- számmal szorult a 3. helyre, s aranyjelvényes szintet teljesített. Befejeződtek a küzdelmek az országos korcsoportos ifjúsági sakkbajnokság hat csoportjában. Az első ízben 'megrendezésre ke­rülő ifjú sakkozók seregszemléjé­re Debrecenben került sor, ahol a városi sportfelügyelőség a Deb­receni Universitas SE, és a helyet biztosító Agrártudományi Egye­temmel karöltve kitűnő szervező munkát végzett, kifogástalan kö­rülményeket teremtett az igen színvonalas küzdelmeket hozó versenynek.-Fölényben a vidékiek A versenyen harmincnégy leány — köztük egy cseh versenyző Bátorkesziről — és harminchat fiú indult. Örvendetes volt a vi­déki versenyzők nagy létszámú nevezése, hiszen a teljes mezőny közel kilencven százalékát a vi­déki egyesületek adták. A vidé­kiek kitűnő szereplése az ered­ményekben is megmutatkozott, nagy fölényükre jellemző, hogy a„ budapesti ,versenyzők részére' csak. egy1 ezüstérem. jutott. . "A' Serdülő versenyzők nagyon sportszerű küzdelmet vívtak, több váratlan eredmény, született. Saj­nálatos, hogy a tizenötéves fiúk csoportjában az 1980. évi úttörő­bajnok az első négy fordulóban elszenvedett sorozatos vereségei után visszalépett, és hazautazott Budapestre. Megyénket a BÁCSÉP SC öt, a Tipográfia TE két versenyző­vel képviselte — kitűnően. Lányok 11 évesek. A rutinos Csőm Ka­talin (Mereszjev SE) csak jobb Bucholz-értékkel nyerte a ver­senyt. A BÁCSÉP színeiben in­dult keceli kislány — Fikker Krisztina — a verseny egyik leg­kellemesebb meglepetését hozta. Végig az élmezőnyben állt, és csak az utolsó fordulóban a győztestől elszenvedett veresége után szo­rult a 6. helyre. A bajnoki ér­meken a tapolcai fiatalok osztoz­tak. Bajnok: Csőm Katalin 8,5, 2. Szalai Szilvia 8.5. 3. Simó Judit (mindhárom: Mereszjev SE) 8, 4. Szenczi Timea (Bátorkeszi CSR) 8, 5. Telek Ildikó (Lökösházi SE) 8, 6. Fikker Krisztina (BÁCSÉP) 7,5. 13 évesek. Áz 1980. évi kisdobos- bajnok kiemelve egy korosztál­lyal feljebb játszott, és ha egy kis szerencsével is, de jó játék­kal nyerte a versenyt. A kecske­méti Nagy Beáta igén jól kezdett, de a verseny közepén megtorpant, és csak huszáros hajrával tudta áz ezüstérmet megszerezni. Játé­kán erősen látszott a rutintalan­ság és a versenyhiány. Többet versenyezve, jobb eredményeket várhatunk tőle. Szereplése így is dicséretes, hiszen ezzel az ered­ményei teljesítette az aranyjel­vényes szintet, s a büszke cím tulajdonosa lett. Bajnok: Mádl Ildikó (Honvéd Mereszjev SE) 8.5, 2. Nagy Beáta (BÁCSÉP) 7,5, 3. Deák Anita (H. Mereszjev SE) 7. IS évesek. Az 1980. évi, Kecs­keméten első ízben megrendezett női vidéki elődöntő győztese. Lakner Rozália nyerte, óriási iz­galmak és hármas holtverseny után a döntőt. Kurucsai Margit végig az első helyen állt, a nyol­cadik fordulóban azonban a ké­sőbbi győztestől vereséget szen­vedett, és így 0,25 Buoholz-érté- kelésset a harmadik helyre szo­rult. Eredménye így is nagyon dicséretes. Teljesítette az arany­jelvényes szintet. Bajnok: Lakner Rozália (Veszprémi Vasas) 7,5, 2. Csőm Etelka (H. Mereszjev SE) 7.5, 3. Kurucsai Margit (BÁCSÉP) 7.5, 4. Csatári Mariann (Dunaúj­városi Papír) 7. 11 évesék. Óriási" fölénnyel nyert az 1980. évi kisdobos-baj­nokság második helyezettje az esélyesebb bajnok előtt. A kecs­keméti Kovács' Attila igen szé­pen ' szerepelt, de nagyobb rutin­nal és biztosabb játékkal jobb helyen is végezhetett volna. Sze­replése így is dicséretes, hiszen az úttörőolimpiai bajnokság óta előrébb lépett, és teljesítette az aranyjelvényes szintet. Baj­nok: Fogarasi Tibor (Szolnoki Mezőgép) 10,5, 2. Bezdán Tibor (SZVSE) 8,5, 3. Kovács Attila (K. Tipográfia TE) 7,5, 4. Révész Csaba (K. Tipográfia TE) 7. 13 évesek. A kecskemétiek képviseletében a Tipográfia if-jú reménysége, Bauer Tamás indult. Jó kezdés után megtorpant, és ha tiem vét kétszer is döntő hibát, úgy akár az első helyen is végez­hetett volna. Szereplése dicsére­tes, és ezzel ifjúsági aranyjelvé­nyes sportoló lett. Bajnok: Vas­vári Tamás (H. Mereszjev SE) 8.5, 2. Horváth Csaba (Bp. Volán) 8, 3. Oberst Tamás (PMSC) 8, 4. Bauer Tamás (K. Tipográfia TE) 7. 15 évesek. A BÁCSÉP színei­ben Vidéki Sándor és Zöldi Zol­tán indult. Jó kezdés után mind­ketten visszaestek. Zöldi később sem talált magára. Vidéki azon­ban remek hajrával — legyőzte többek között' a második helye­zettet — teljesítette az aranyjel­vényes szintet, és az ötödik he­lyen végzett. Bajnok: Portisoh Gábor (ZTE) 8,5, 2. Ballai Zsolt1 (D. USE) 7,5, . 3. Botos Ferenc (Videoton) 7,5, 4. Pálkövi József (Bp. Vasútépítő) 6, 5. Vidéki Sán­dor (BÁCSÉP) 5.5. Hegedűs Géza Merre tart a megye sportmozgalma? Elemzés egy tanácskozás ürügyén (II.) Ha az elmúlt évek szerény eredményeit rangsorolni lehet- akkor első helyen az iskolai testnevelés és sport sikereit kell megemlíteni. Amint a megyei tanács is megállapította, az is­kolai testnevelés az óraszám növekedésével pozitív irányba fejlődött. Lényegesen csökkent a foglalkozások alól felmen­tettek aránya. Kedvezően változott a testnevelő szakember­ellátottság, javult a sportfelszerelés- és létesítményellátott­ság. A tanórán kívüli sportfoglalkozások minőségben és mennyiségben egyaránt fejlődtek. Javult az iskolák egymás közötti kapcsolata. Az óvodai hálózat fejlődését arányaiban követte a játékos sporüfoglalkozás szervezett ke­reteinek kialakítása. Az óvodák többségében a játékos tömegsport- foglalkozások az óvodai munka szerves részévé váltak. Különö­sen jó kezdeményezések alakul­tak ki Kecskeméten és Kiskőrö­sön, ahol egyes óvodákban kupa­versenyeket, sportvetélkedőket rendeztek. Rendszerességről azonban még aligha lehet beszélni. A felvilla­nó jó kezdeményezéseknek nincs folytatása. 'Ezek többnyire a „ki­rakat” szerepét töltik be, pedig az óvodáskorú gyerekek mozgásigé­nye rendkívül nagy. S ennek ki­elégítése meg sem közelíti a ren­delkezésre álló feltételek kihasz­nálhatóságát. Az iskolai testnevelés színvo­nala kétségtelenül a legjobb az általános iskolában. Javultak a személyi, tárgyi és létesítmény- feltételek. Örvendetesen javult a helyzet a tanórán kívüli sporto­lásban. Az eredmények, illetve a végzett munka színvonala egyér­telműen lemérhető az úttörő­olimpia versenyein, amelyeken Bács-Kiiskun megye az utóbbi években mindig a legjobbak kö­zött foglalt helyet. A tanórán kí­vüli szervezett kupaversenyek, sporttalálkozók, turisztikai tábo­rozási és játékos programok a gyermekkorosztályok nagy töme­geit mozgósították. JÓ és kevésbé jó példák Az általános iskolának rendkí­vül nagy szerepe van. A tanuló- ifjúság testnevelésének és sport­jának a legfontosabb területe. A legtöbbször ott dől el, hogy meg tudják-e szerettetni a gyerekkel a testnevelést, vagy örök rettegést érez a testnevelési óra iránt. Mint tudott a gyerekek érdeklődésének kulcsa a játékosság, játszva ta­nulni a különböző sportágakat. A szakmájuk iránt legjobban elkötelezett (elfogult) testnevelők az általános iskolákban taníta­nak. Ugyancsak iskolai sportunk jó színvonala tükrözi, ők, azok, akik rugalmasan alkalmazzák a tan­tervet. alkotó módon beleépítve a saját elképzeléseiket, kibontako­zási lehetőséget hagyva a gyere­kek igényeinek is. Azokban az iskolákban — szép számmal van­nak ilyenek megyeszerte — öröm a gyerekeknek a testnevelési óra, a tanórán kívüli sportfoglalkozás. Öröm a megyének is, mert a gye­rekek általános edzettségi állapo­tán túl. a különböző versenyeken is példásan megállják a helyüket. Vannak kedvezőtlen példák is. Ügynevezett évek óta_ (évtizede!) meghúzódott testnevelők, isko­lák. gyerekek (áldozatok). Álta­lában ezeken a helyeken fordul elő, hogy a testnevelési óra rová­sára más foglalkozásokat is beik­tatnak. Külön elemzést érdemelne a szülők testnevelés iránti szemlé­lete. Ez talán, alapvetően már on­nantól befolyásolt, meghatáro­zott, hogy ők milyen indítást kap­tak diákkorukban. Vannak na­gyon jó példák, alkalmazkodó szü­lői megnyilvánulások és a testne­velést, a sportot ellenzők is. Ez utóbbiak szükséges rossznak, ki­egészítő tantárgynak tartják a testnevelést. Sajnos némely nem testnevelés szakos pedagógusnak is hasonló a véleménye (amit rá­adásul nem is titkol). Sok szülő úgy gondolja, ha jól táplálja gyer­mekét, ruházza, szép otthont biz­tosít számára, beíratja két-há- rom különtanfolyamra, mindent megadott. Mi több: átlagosnál nagyobb áldozatot hozott gyerme­ke jövőjéért Igaz, csakhogy ez rendkívül egyoldalú, s veszélyes. És egyáltalán nincs összhangban a harmonikus nevelés követelmé­nyeivel. Nagy költőnk, József At­tila egyik versében így kérdez: „A dolgos test, az alkotó szellem mondd, hogy törhetnek egymás ellen?” Ha elfogadjuk tehát azt az em­bercentrikus, szocialista nevelési elvet, hogy az EMBERNEK egy­formán szüksége van a szellem és a test nevelésére, akikor nem elé­gedhetünk meg a jelenlegi bizta­tó, de még nem kielégítő helyzet­tel. Tovább kell lépnünk. Együtt. A társadalom valamennyi rétegé­vel, hiszen közügyről, nevezetesen gyermekeink jövőjéről, a társa­dalmi haladás egyik tényezőjéről van szó. S ezért felelősek va­gyunk valamennyien. Toporgás közép- és felsőfokon A továbbfejlődésből adódó gon­dok ellenére is igen kedvezőnek ítélhető a helyzet az általános is­kolai testnevelés és sport terüle­tén. Sajnos közel sem ilyen jó a minősítés a közép- és felsőfokú intézményekben. A középfokú iskolákban a vi­szonylag jó személyi-tárgyi felté­telek nincsenek mindenütt megfe­lelően kihasználva az iskolákon belül és az iskolák közötti sport­ban. Amíg nem álltak rendelke­zésre tornatermek, sportfelsze­relések, képzett testnevelő taná­rok, addig volt mire hivatkozni. Most elmondhatjuk, hogy komoly erőfeszítések árán ugyan, de meg­valósult ami alapvető feltételként szolgálhat a magasabb színvonalú munkára. A szakos ellátottság százszázalékos, a tornaterem 61. a sportudvar 75. Mi hát akkor az oka, hogy mégsincsenek teljesen kihasználva a lehetőségek? A ta­nácsi jelentés rámutat, hogy a tanulói létszámhoz (tizenhét- ezer-kétszázötven) viszonyítva kevesen vettek részt az Edzett ifjúságért mozgalomban, alig né- hányan értek el helyezést a me­gyék közötti országos egyéni ver­senyeken. A tárgyilagosság kedvéért azon­ban meg kell jegyezni, hogy me­gyénk versenyzői évről évre hát­rányban vannak a testnevelés szakos gimnáziumok tanulóival szemben. Amíg ezen a téren nem zárkózunk fel, addig a jobb ered­mények elérésének sincs sok rea­litása. Annái kedvezőbb a kép egyes csapatsportágakban. Röp­labdában, kosárlabdában, kézi­labdában évek óta élen vannak megyénk középiskolásai. Ez azon­ban természetesen nem egyenlít­heti ki azt a jogos elvárást, hogy legyen jobb a tanulók általános edzettségi állapota, vegyenek részt minél többen a tanórán kívüli sportban (az 1979/80-as adatok alapján csupán az összlétszám tíz százaléka vesz részt egyesületi versenysportban). Jóval kedvezőtlenebb a helyzet a főiskolások között, A kétezer- tizenhat tanuló közül nyolcvan­egy igazolt valamelyik sportegye­sületben. A felsőoktatási intézmények­ben a testnevelés és sport fejlő­dése, eredményessége elmaradt az igényektől. A hallgatók több­ségének megoldatlan a rendszeres sportolása. A versenysport elég­telenségét a tanulmányi idő rö­vidsége, a szűkös anyagi lehető­ségek és az aktivitás hiánya okoz­zák. A megyei szinten kiírt főis­kolai versenyek tanévenként csak az esetenkénti versenyzés lehető­ségét biztosítják. Pedig a felté­telek messze a felsőoktatási in­tézményekben a legjobbak. A sza­kos ellátottság a tornaterem- és sportudvar-ellátottság százszáza­lékos. Banczik István (Folytatjuk.) A megye testnevelését és sportját elemző írásaink alap­vetően a megyei tanács elé terjesztett Jelentésre támasz­kodnak. Egyes témaköröknél hozzátettük a saját vélemé­nyünket, tapasztalatunkat Is. Ügy véljük, hogy egyetértve, helyenként vitázva Is. hatéko­nyabban segíthetjük a mozga­lom fejlődését, a sikereket gát­ló tényezők feltárását. Az e célból készült Írásokat nem a teljesség jellemzi, a kapuk, az egyes témakörök csatornái nyi­tottak a szélesebb látókört, a teljesebb Ismeretet feltárni szándékozó vélemények befo­gadására. Várjuk olvasóink hozzászó­lásait. SPORTOLJUNK! ...... A vérkeringési problémák és a rendszeres sportolás Nemrégiben rendkívül figyelemre méltó adatot közöltek a Magyar Televízió egyik tudományos műsorában. Svéd­országi felmérés alapján az derült ki. hogy jelenleg húszéves fiatalemberek keringési szerveinek teljesítőképességére az'jel­lemző, amit J 938-ban az ötvenöt éveseknél tapasztaltak. Vagyis az alig több mint négy évtized alatt a szívizomerő, a vér oxigén felvevőképessége és a tüdő vitálkapacitása je­lentősen csökkent. Megdöbbentő tény Annak ellenére, hogy a megál­lapítás csak lokalizált felmérés tapasztalatait mutatja, s nyilván­valóan nem az egész emberiség­re -jellemző. A veszély nagysága azonban olyan fenyegető, hogy az orvosok, az élettan vizsgálói és számos terület tudományos ku­tatói szinte egész életüket arra szánják, hogy mibenlétét és el­hárításának lehetőségeit ■ feltár­ják. A belgák így derítették ,ki, hogy a postások sokkal teherbí­róbbak más embereknél, s meg­született a tanács: naponta lega­lább kétszer hat emeletet gyalog kell „megmászniok". A magasla­ton élők szervezetének jobb oxi­génellátottsági tapasztalatai alap­ján kezdték a sportolókat ma­gaslati edzőtáborokban felkészí­teni, illetve bevezették az apnoés (légzésszünetes) gyalogló-, és fu­tóedzéseket, hogy a szervezet tű­rő- és teljesítőképességét növel­jék. Az is hamar kiderült, hogy a természeti népeknél a visszafejlő­dés i folyamat úgymond ismeret­len, s így éppenséggel nem vélet­len, hogy kiemelkedő sporttelje­sítményekre is képesek. Mindebből kiderült, hogy az elsatnyulásban a mozgásszegény Szerte a világon különféle moz­galmak indultak. Mindegyiknek lényege a több mozgás. A parkolj és utazz felhívás nemcsak a bel­városok zsúfoltságának enyhítését célozza — mozgásra is késztet. A kocogás szinte életmentő hobbivá vált. Testépítő pinceklubok ala­kultak, sportszakemberek kidol­gozták a lakásban is elvégezhető testnevelés gyakorlatait, s egyre- másra bővültek — bővülnek — a parkok, játszóterek, parkerdők, szabadtéri sportlétesítményei. Az úszás, a természetjárás is fellen­dült. a kerékpárhoz nemcsak a életmód a főbünös, ennek pedig egyetlen hatékony orvossága le­het: a rendszeres sportolás. Mert ami jellemző az átlagem­berre, csöppet sem vonatkoztat­ható a rendszeres sportolókra. Jól ismert tény, hogy folyamatos, mértékletes, de emelkedő terhe­lés hatására a szív.térfogat és a szívizomerő nő, a tüdő több leve­gőt képes egyszerre befogadni s a több levegőből a vér több oxi­gént tud felvenni, ha a vörösvér- sejtek száma nem csökken, ha­nem emelkedik. A magyarázat és a megoldás te­hát adott, de a modern városla­kók lehetőségei szűkösek. Mit le­het tenni? vissza. De a felismerés utáni ijedtség és a sportlehetőségek menekülés­szerű keresése idővel csillapodott. Most már tudatos önnevelésre van szükség. Mert akadnak bele- nyugvók, legyintők, akik semmi­be veszik saját szervezetük figyel­meztetéseit, s közömbösségük miatt nemcsak ön-, hanem köz- veszélyesek. Sokszor csak az első szívinfark­tus, az első trombózis, a tüdötá- gulás megállapítása után jönnek rá. hogy mit vétettek önmaguk ellen, s azt talán még akkor sem tudják, hogy rossz példájuk hány emberre hatott. De ők vannak kevesebben. Talán egyre kevesebben ? Ezt még most sem állíthatjuk teljes biztonsággal. hiszen — csak szűkebb körünkben marad­va — a lakótelepeken, például mondjuk a Széchenyivé rosban még mindig sokan vannak, akik megmosolyogják a sétányokon, házak közti szabad tereken ko- cogókat. vagy a városban korán reggel a pálya felé tartó melegí­tés. tornacipős „megszállott" is közbámulatnak teszi ki magát, pláne, ha történetesen az idősebb korosztályhoz tartozik. A kecskemétieknek van még egy ritka lehetőségük, a csodált és irigyelt fedett uszoda. Igen van, ám a belépők nemrég emelt borsos ára, nem is beszélve az éves bérletről, amelynek diját nem a fizetésből élő emberek zse­béhez szabták, minden bizonnyal nem csábit újabb tömegeket az uszodába. Szóval akkor már in­kább maradjunk a kocogásnál, mert az a kis mosoly mégis meg­éri a felfrissülést, sőt az sem le­hetetlen. hogy a mosolygókkal nemsokára, talán az első kelle­metlen „jelzés” után a pályán ta­lálkozunk. — Z — Az élet adta meg rá a feleletet növekvő benzinárak miatt tértek wmm® MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 8.00: Idősebbek Is elkezdhetik. Tévétorna (ism.) (Színes.) 8.05: Iskolatévé. Magyar iro­dalom (ált. Isk. 5—6. oszt.) Ha a világ rigó lenne — II rész (Színes.) 8.35: Deltácska. A nagyvárosi közlekedés 9.05: Történelem (ált. Isk. 6. oszt.) Hunyadi Mátyás 11.30: Iskolatévé. Magyar Iro­dalom (Ism.) (Színes.) 15.05: Deltácska (Ism.) 15.30: Történelem (ism.) 16.05: A látás hatalma. XXI/4. rész: A kép és az ember 16.25: Hírek 16.30: Az adósság. Szovjet film (Színes.) 17.55: Paletta II. A Horizont Szerkesztőség műsora 18.25: Reklám 18.30: öt perc meteorológia (Színes.) 18.35: Orthopaediai Klinika. A Pécsi Körzeti Stúdió riportműsora 19.05: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétortia (Színes.) 19.15: Esti mese (Színes.) 19.30: Tv-híradó (Színes.) 20.00: Delta. Tudományos híradó (Színes.) 20.25: Petőfi. VI/5. rész: ».Egy gondolat bánt engemet...” (Színes.) 21.20: A fele sem Igaz! VetélkedőmŰsor 21.50; Zene. zene, zene. Körkép (Színes.) 22.10: Tv-híradó 3. (Színes.) 22.50: „A költészet fája éle­tem ...” Válogatás Petőfi Sándor verseiből, VI/S. rész (Színes.) 2. MŰSOR: 18.35: Még egyszer — gyere­keknek! Cimbora. Szóra­koztató magazin (ism.) 19.20: Ot perc meteorológia 19.30: Tv-híradó (Színes.) 20.00: Fischer Annie zongorázik 20.35: „Lángos csillag állt felettünk*' (Ism.) (Színes.) 21.15: Tv-híradó 2. (Színes.) 21.35: Rajzfilmek: 1. Képtelenség. Csehszlovák rajzfilm (Színes.) 2. Naplemente. Svéd rajzfilm (Színes.) 21.45: Reklám 21.50: A becstelen. Amerikai film (ism.) KOSSUTH 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.37: Olasz kamarazene 9.33: Szól a nóta .«. 10.05: Visszapillantó I0(3S: Oláh Gábor versei 10.40: Kórusok. A Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium énekkara és a HVDSZ Szilágyi Erzsébet kamara- kórusa énekel 11.00: Cseh fúvósmuzsika 11.23: Támasz és reménység. Gennagylj Nyikolajev el­beszélése rádióra 12.35: Hétvégi Panoráma 13.55: Kókai Rezső müveiből 14.28: Farkas Ferenc népdalkó­rusaiból 14.44: Magyarán szólva ... 15.10: Bellini- és Verdl-árlák. Nicola Rossi-Lement éne­kel 15.28: Hobbi Dominó 16.05: Város az Uralon túl. Szél Júlia műsora 16.35: Mozart: B-dúr trió; K. 254. 17.10: Népdalgyfljtőúton Bartók Béla nyomában 17.31: Láttuk, hallottuk 17.56: Operettdalok. Petress Zsu­zsa énekel 19.15: Hangalbum — Ortutay Gyula 20.15: Mi a titka? Gottlob Frick művészete 21.04: Nótacsokor, csárdáscsokor, verbunkos muzsika 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Rádió színház. Anti. Bore- nich Péter dokumentum­játéka 23.11: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek 0.10: Melódiakóktél. PETŐFI 8.05: Operetthármasok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Slágermúzeum 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül 10.00: Zenedélelőtt 11.45: Tánczenei koktél 12.33: Édes anyanyelvűnk 12.38: Népi muzsika 13.15: Nőkről — nőknek 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században 17.30: Ötödik sebesség 18.33: Ismert énekesek és együt­tesek ismeretlen felvéte­leiből 19.10: Klasszikus operettmuzsika 20.00: Régi nóta híres nóta 20.33: Remekírók — remekművek 21.51: A tegnap slágereiből 22.30: Kellemes pihenést! 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Emani Shankar Sastry: Zenekari darab a Wagadhiswari” ragára 9.40: Zuzana Ruzickova és Pierre Fournier felvételei­ből 10.03: Hófehérke és a negyven rabló. Mese — felnőttek­nek 11.05: Romantikus szerzők mű­veiből 13.07: Romantikus operákból 14.04: Égtájak 14.55: Kórusainknak ajánljuk 15.15: Könyvszemle: Babits Mi­hály: Erato 15.25: Üj magyar zene a Rádió­ban a közönség és a kriti­kusok 1980. évi dijáért — XII 6. rész. Rézfúvós kamarazene 16.10: Tallózás a kubai lapokban 16.30: Tip-top parádé 17.00: Sosztakovics: VIII. szim­fónia 18.03: Purcell: Artúr király. Ot- felvonásos opera Közben: l 19.05: Nem tudom a leckét! 20.14: Kaukázus népköltészete. I. rész 20.34: Dzsesszfelvételekből 21.04: Brahms: Négy komoly ének 21.24: Évszázadok mesterművei 23.00: Ázsiai zenekultúrák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom