Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-10 / 289. szám

1980. december 19. PETŐFI NÉPE • 3 ÉPÜLETKARBANTARTÁS, MAGÁNERŐS LAKÁSÉPÍTÉS A megyei építőipari aktívaértekezlet vitája Az elmúlt hét végén zajlott le a megyei építőipari aktí­vaértekezlet. A nagy visszhangot keltő tanácskozáson az építők számba vették az V. ötéves terv időszakában elért eredményeiket, s mélyrehatóan elemezték az elkövetkező tervciklusban rájuk váró feladatokat. Szombati lapszá­munkban ismertettük Szilágyi Lajos építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes, valamint Bonifert Adám KB osztályvezető-helyettes felszólalását, de sok értékes véle­mény, javaslat hangzott el a többi hozzászóló részéről is. Ezért mint ígértük, ezúttal a vita részleteire visszatérünk. Elsőként dr. Gátay Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat igazgatója kért szót. Lakásépítés fővállalkozásban — A gazdasági helyzet romlá­sa miatt világszerte csökkent az építkezések aránya — mondotta többek között a felszólaló. — A nyugati országokban igen sok kis- és közepes nagyságú építő­ipari üzem került csődbe. Nyílt, piacérzékeny gazdaságunk nem vonhatja ki magát e változások hatása alól. Vállalatunk a BÁCS- ÉPSZER is érzi a gazdasági élet­ben bekövetkezett változásokat, a beruházási igények nagymértékű visszaesését. Elsősorban nem a ka­pacitáskitöltéssel van problémánk, hanem a gazdálkodás várható eredményeivel. A vállalatoknak ugyanis a dolgozók eddig elért élet- és munkakörülményeinek stabilizálása mellett az állami feladatok ellátásához szükséges nemzeti jövedelmet is meg kell termelni. Gátay Ferenc részletesen fog­lalkozott a gazdasági szabályozók hatásával, s több olyat sorolt fel közülük, amelyek egymással el­lentétes hatást váltanak ki. Ahol a hatékonyság nagy, a bérfejlesz­tési mutató is nagy bértömeg- igénybevételt tenne lehetővé, en­nek kifizetését azonban a bérszín­vonalfék akadályozza. Az ilyen bérszabályozás nincs kapcsolat­ban a hatékonyság változásával. A lakásépítésről szólva a BÁCS- ÉPSZER igazgatója elmondta, hogy azon a kivitelező vállalatok nem gazdagodnak meg. Sőt, jó, ha nem fizetnek rá. A BÁCSÉP- SZER-nek a lakásépítés eddig rá­fizetéses volt. Mindemellett a vállalat részt kíván venni a ma­gánerős társasházak építésében, fővállalkozás keretében. , — Szeretnénk az építtetők vál­láról levenni azt a gondot, amit az építési telek megszerzése, a tervek elkészíttetése, a különbö­ző engedélyek utáni járkálás stb. jelent. Arra gondolunk, hogy különbö­ző típusú lakóépületeket kulcsra­készen elkészítünk, s azokat ér­tékesítenénk. A vevő tehát meg­nézné a kész lakást, és maga dön­tene, hogy vagy készpénz, vagy OTP-hitel igényibevételével vá­sárolná meg azt. Az értékesítés­sel kapcsolatos kockázatot, mint fővállalkozók mi vállalnánk. En­nek a konstrukciónak a megvaló­sításához a következő feltétele­ket kell biztosítani: Először: Engedélyezni kell, hogy ilyen nagyságrendű építkezéseket fővállalkozás keretében megvaló­síthassunk, ugyanis a jelenlegi rendelkezések csak 100 millió fo­rint feletti építkezéseknél teszik lehetővé a fővállalkozást. Másodszor: Ki kell alakítani egy olyan árkonstrukciót, amely az irídokolt költségek megtérülé­sét és egy minimális haszon rea­lizálását biztosítja. Harmadszor: A tevékenység forgóalap-ellátásához eszközöket kell rendelkezésre bocsátani. En­nek egyik módja lehet a tartalék- alapunk egy részének e célra való igénybevétele. Amennyiben ez nem lehetséges, forgóalap-hitel juttatással, vagy tanácsi támoga­tással is 'megoldható a: kérdés. Améllett, hogy az építtetők ad­minisztratív teendőinek csökken­tését lehetne ezzel elérni, a gyor­sabb és minőségileg jobb lakás- építkezést is szolgálhatná ez a konstrukció — rpondta végül Gá­tay Ferenc. Segítsenek a jogszabályok is... Borsös György, a. Szék- és Kár­pitosipari Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója felszólalásá­ban annak a húsz évvel ezelőtti KISZ-akciónak tapasztalatait elevenítette fel, ^amelynek nyomán Baján ezer, országszerte több mint 10 ezer lakás épült fel. — Az akció azért volt eredmé­nyes — hangsúlyozta Borsos György —, mert sok támogatója volt. Azok közül, akik felkarol­ták többen most is itt vannak ezen a tanácskozáson. A siker döntő feltételé azonban az volt, hogy igen sokoldalú közös mun­kát végeztek az építkezésen a fiatalok. A helyzet ma is az, ami húsz évvel ezelőtt volt, a fiatalok csa­ládot akarnak alapítani és lakás­hoz akarnak jutni. Ha nincs ál­lami lakás, akkor nagyon sokan közülük hajlandók maguk is épí­teni, csak segíteni kell nekik. Meg Vagyok győződve arról, hogy a fiatalok nemcsak a diszkóban aktívak, hanem akkor is, ha ön­magokon kell segíteni. A húsz évvel ezelőtti akciót több is kö­vette, igen változatos módon épültek lakások. A legjobb ta­pasztalatokat ötvözni kell. Olyan jogszabályokat kell kidolgozni, hogy ha az ifjúság társulni akar lakásépítésre, akkor ne legyenek akadályok előttük. A tanácsok biztosítsanak olcsó telkeket a számukra. A tanácsok ugyanis ma sem tudnak olyan ígéretet tenni, hogy öt éven belül lakást kapnak, adjanak tehát he­lfet, ahová építenek. Olyan tervekre van szükség, amelyek több variációs lakásépí­tést tesznek lehetővé. Olyan épí­tőanyagok gyártására, amelyek alkalmazásával sok társadalmi munka végezhető. A kivitelező vállalatok >pedig ne nyereséggel, hanem rezsiviselő árakkal segít­sék az építkezőket anyaggal és munkával. Építés szövetkezeti alapon Deák István, a lakiteleki Szik­ra Tsz elnöke hozzászólásának bevezető részében azokról a kö­rülményekről beszélt, amelyek miatt létrejöttek a termelőszövet­kezetek ipari melléküzemei. — A termelőszövetkezetek di­namikus fejlődése sok épületbe­ruházást kívánt, Egy-egy létesít­mény nem volt akkora, hogy az állami, vagy más építőipari szer­vezet vállalkozott volna kivitele­zésére. Ha mégis, akkor jelentős határidő-csúszásokkal készült el, mert túl sok volt a megrendelé­sük. Ez késztette a tsz-ek vezetőit az önálló építőipari szervezetek létrehozására. Így alakult meg a Szikra Tsz kőműves brigádja, lakatos, vil­lanyszerelő, asztalos részlege. Je­lenleg hetvenöt dolgozóból álló ipari melléküzemágunk, sőt épí­tészmérnökünk is van. Ót év alatt 26 millió forint értékű épület-be­ruházást, karbantartást, átalakí­tást végeztek -házon belül. Ezen­kívül 6,5 millió forint értékű anyag nélküli szolgáltatást végez­tek, jórészt kecskeméti ipari üze­mekben. Építettek még lakást, hétvégi házakat. Á fiatalok lakásépítési gondja nálunk is érezhető. Kevés falun a lakásépítési hitel. Az elmúlt 10 év alatt 54 telket osztottunk ki igen olcsón, 5—10 forintos négy­szögölenkénti áron. Az anyagi és szállítási segítségen túl a KISZ- szervezettel karöltve, kalákában végzett munkát szervezünk, s eh­hez szakemberekét engedünk át a lakásépítéshez. Ebben az évben tagjaink részére lakásszövetkezet létrehozásán fáradoztunk. Jövőre négy lakást építünk ennek kere­tén belül, 1982-ben már 8 és az azt követő évben 12 lakást. Gondunk van a tervezőkkel való együttműködéssel. Túl drá­gák a létesítmények, amelyeket számunkra terveznek. Hasonló a helyzet a más építőipari szerve­zetekkel is. Mindemellett hatéko­nyabban dolgozhatnánk megfelelő együttműködés keretében. Ezért javasolom, hozzunk létre tsz-ek közötti, vagy tanácsi és tsz, illet­ve ipari szövetkezeti és tsz-építő- szervezetek közötti együttműkö­dést, Jó lenne, ha lehetne célgé­peket kölcsönözni állami vállala­toktól, vagy régiónként tanácsi vagy szövetkezeti érdekeltséggel létrehozni célgépparkot. Szövetkezetünk — mondotta vé­gül a felszólaló — üzemeltet egy téglagyárat, amely évente 4 mil­lió darab téglát készít. A környék­beliek az itt készült építőanyagot igen kedvelik. Az üzem korsze­rűtlen, dolgozói elöregedtek. Kor­szerűsíteni kellene, mert a kismé­retű falazótéglára még hosszú ideig szükség lesz. Saját erőből azonban erre nem tudunk vállal­kozni. Mnnkaverseny az építkezéseken A BACSÉP háromszáz szocia­lista brigádjának üdvözletét tol­mácsolta a tanácskozásnak Sárai Szabó Mihály, ' szerkezetszerelő szocialista brigádvezető. Beszá­molt a vállalatnál folyó munka­versenyről. Elmondta, hogy bri­gádja a BÁCSÉP körülményeihez igazított Zlobin-féle bérezési mód­szer szerint dolgozik. Ennek lé­nyege, hogy a normában megálla­pított béren kívül, százalékos arányhan részesülnek a megtaka­rított költségekből. Ezt a módszert az árpádvárosi építkezésen kezde­ményezte a brigád és azóta egyre terjed a vállalatnál. Ez a módszer bevált. A brigád tagjai például 60 lakás összeszerelésénél idő és paneltörési veszteség csökkenté­séért személyenként 341 forint többletbérben részesülnek. — A BÁCSÉP támogatja a dol­gozóit a lakáshoz jutásban — mondotta a felszólaló. — Jóma­gam is vállalati akció keretében kaptam lakást. Az erre képzett alapból évente 3—4 millió fo­rintot fordítanak ilyen célra. 1979—1980-ban százharminchatan részesültek ilyen jellegű támoga­tásban. . A BÁCSÉP együttműködési megállapodást írt alá a szovjet­unióbeli Krím területi testvérvál­lalatunkkal. Viktor Bondarenko panelszerelő brigádvezetővel ma­gam is személyes kapcsolatot ala­kítottam ki. Komplex brigádjuk van és kulcsátadásig készítik el a lakásokat. Igen nagy az érde­keltségük, mert az általuk készí­tett lakások bizonyos százalékát vállalatuk dolgozói kapják. Nálunk is jó lenne hasonló mó­don építeni, mert a BÁCSÉP-nél alig van olyan, aki tanácsi bér, vagy szövetkezeti lakást kapott volna. Márpedig csaknem vala­mennyi ilyen lakást a mi válla­latunk építi. A módszer azért lenne hasznos, mert dolgozóink méginkább törekednének a minő­ség javítására, a határidők betar­tására azzal a tudattal, hogy va­lamelyik társuk leendő otthonát is építik. A felszólaló végül a BÁCSÉP kollektívája nevében ígérte, hogy a jövőben minden tőlük telhetőt megtesznek a megye, a város és a vállalat fejlődéséért. Gépkölcsönzés, hitel A további felszólalók által fel­vetett kérdésekről csupán emlí­tést teszünk, ugyanis a téma fon­tossága miatt részletesebben té­rünk vissza mondanivalójuk is­mertetésére. A közvetlen lakossági építőipari szolgáltatásról beszélt hozzászóló-, sában Nusser Elemér, a kecske­méti Épületkarbantartó és Szol­gáltató Ipari Szövetkezet elnöke. Elmondta, hogyan hozták létre ál­lami támogatással a lakosságot el­látó megyei bázis szervezetet 1980-ban már 9 millió forint ér­tékű szolgáltatást végeztek. A to­vábbiakban szólt arról, hogyan kívánják a VI. ötéves terv idősza­kában továbbfejleszteni lakáskar­bantartó tevékenységüket a ma­gánerős lakásépítés előmozdítá­sára pedig koordináló építési iro­dát hoznak létre. Farkas Gábor Ybl-díjas építész a lakóépületek tervezésével fog­lalkozott. Felajánlotta az Építő­ipari Tudományos Egyesület me- gyei csoportja (amelynek titkára) nevében, hogy a csoport segíteni fogja Bács-Kiskun magánlakás­építési programjának megvalósí­tását. Részletesen foglalkozott az épí­tőipar, a magánerős lakásépítés és a telek-előkészítés gondjaival Kincses Ferenc, Baja város ta­nácselnöke. Kumihka István, a KUNÉP főmérnöke elmondta, hogy lakossági szolgáltató tevékenysé­güket gép- és segédanyagok köl­csönzésével növelik, valamint előre gyártott szerkezetekből épült társasházak félkész formában va­ló átadásával segítik a magán­erős lakásépítést. Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója a lakás- építési hitelfeltételekről adott részletes tájékoztatást. N. O. A magyar fűszerpaprika fellegvárában Kalocsán, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Ku­tató Állomásán évente húsz tonna szuper-elit és elit fűszerpaprika- vetőmagot állítanak elő. Ez a mennyiség az ország teljes szük­ségletét fedezi. Hazánkban jelen­leg tizenöt fajta fűszerpaprikát termesztenek. Az intézet feladata a fajta-előállítás, a fajtafenntartás és a vetőmagvak előállítása. Mun­kájuk jelentőségét fokozza, hogy a világpiacra a fűszerpaprika mint­egy harminc százalékát Magyar- ország szállítja. ' |ÉÉ|p ipS ii Kmí flAfl ij=l^pipr9 IIiPIíf Wjt «fesaeü • Magklnyeréshez készítik elő a különböző fűszer- • Analitikai mérlegen vizsgálják a festékvizsgála- paprlka-fajtákat. tokhoz a paprikaőrleményt. (MTl-fotók.) INTÉZKEDETT A SZAKSZERVEZETI .1OGSECÉl.YSZOI,GÁ1.AT A kirándulás elmaradt Gazdaságunk egyik dolgozója 1979. december 11-én megrendelt a COOPTOURIST Utazási Iroda kecskeméti kirendeltségénél a Ma- gas-Tátrába (Vel-Ka Lomnic Hotel Tátrán szállodába történő el­helyezéssel) február 28-a és 29-e közötti időszakra négynapos uta­zást. Az előírásoknak megfelelően 600—600 forintos előleget is fi­zetett. Dolgozónk és férje már jártak ugyan korábban Csehszlovákiában, de behavazott állapotban még soha nem látták a Magas-Tátrát. Ezért jelentkeztek a meghirdetett utazásra. Az utazási iroda ugyan nem igazolta vissza a szabályok szerint a megrendelést, de nemleges választ sem adott. Dolgozónk febru­ár második felében már türelmetlen volt, 13-án, 18-án, 19-én fizetett szabadságot vett ki, hogy személyesen eljárjon a kecske­méti kirendeltségen. Megnyugtatták dolgozónkat, minden rendben lesz. A tervezett indulás előtt egy nappal (!), február 25-én táv­gépírón és személyesen is érdeklődött. Közölték vele, hogy az uta­zást március 28-tól 31-ig időpontra helyezték át. Dolgozónk és férje az üdüléshez különböző felszereléseket is vá­sárolt. Mivel az egyoldalúan meghatározott új időpont számukra alkalmatlan volt, kérték, hogy az iroda fizesse vissza a befizetett előleget és költségeiket. Ettől a kirendeltség elzárkózott. Dolgozónk a szakszervezeti jogsegélyszolgálathoz fordult. Felszólítottuk az iro­dát, hogy az 1200 forint előleget és annak évi 5 százalékos kama­tát, valamint a fizetett szabadság és egyéb károk miatt, további 2900 forint körüli összeget fizessen meg. Hónapokig tartó huzavona után az előleget és kamatot vissza­fizették Más költség kártérítésétől teljesen elzárkóztak. 1980. má­jus 5-én írt levelükben elismerték mulasztásukat. Illetékes dolgo­zójuk nem kellő körültekintéssel járt el, állandóan halasztgatta a választ. (Arra hivatkozott, hogy a távgépíró papírja elfogyott.) Az ügyben peres eljárást kezdeményeztünk, azonban a bíróság kérésünkre az eljárást megszüntette. (Olyan bizonyítékokhoz ra­gaszkodott az utazási iroda képviselője, amelyek meghaladták szol­gálatunk hatáskörét.) A több mint féléves huzavonát megunta dolgozónk, elálltunk a pertől. A Helvécia! Állami Gazdaság szakszervezeti jogsegélyszolgálata Bármilyen furcsán hangzik; nemcsak bosszúságot, örömet is keltett ez a levél. Keveset tudok a szakszervezeti jogsegélyszolgá­latokról, mégis megkockáztatom azt a kijelentést, hogy ilyen ügyet még egyetlen helyen sem vállal­tak magukra. Úgy gondolom, he­lyesen cselekedtek, amikor utána­jártak e panaszos ügynek, igye­keztek segíteni. Mind több ilyen nem létfontos­ságú, de az emberek közérzetét, életvitelét erősen befolyásoló hely­zet adódik napjainkban. Kihez forduljon hát a dolgozó, ha nem azokhoz az emberekhez, akik köí zelebbről is ismerik és a jogtu­dományban is járatosak. Ezért minősítem sikeresnek, követendő­nek a Helvéciái Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága jogse­gélyszolgálatának ez ügyben ki­fejtett tevékenységét, még akkor is, ha a COOPTOURIST mulasz­tása következtében keletkezett kár csak félig térült meg. „Hallgassuk meg a másik felet is” így tanácsolja a régi bölcses­ség. A Kéttemplom közi irodában bosszús emberek fogadtak: a ki- rendeltség dolgozói. Több mint két hete rossz a telexgép, nincs megbízható összeköttetésük köz­pontjukkal, a partnervállalatok­kal. Előre tartanak a> jogos rekla­mációktól. (A korszerűtlen infra­struktúra lám nemcsak a gazda­sági, kulturális élet normális vér­keringését zavarja ...) A vezető most hall először a panaszról; mindössze néhány hó­napja dolgozik ebben a beosztás­ban. Gyorsan kiderül, hogy az egykori ügyintéző sem található, de az egyik munkatárs jól emlék­szik a számukra is kellemetlen históriára. Nemcsak a távgépíró­összeköttetés szünetelése, hanem egy úgynevezett pozíciószám (minden utazásnak van egy szá­ma) téves közlése miatt áilt elő a nemszeretem helyzet. Ma is. sajnálják a csalódott utazni vágyókat és mindent el­követnek hasonló esetek elkerü­lésére. Meggyőződésük, hogy mindig a szolgáltatónak kell al­kalmazkodnia a megrendelőhöz, mégis kicsivel több belátást kér­nek a Helvéciái Állami Gazda­ságban dolgozó panaszostól. Úgy állapították meg a kirendeltség nyitvatartási idejét, hogy ügyfele­ik munkaidő után is felkereshes­sék irodájukat. Ezért — szerintük — akkor is tárgyalhattak volna, ha nem vesz ki emiatt szabadsá­got. Ismételten sajnálkoztak a felmerült költségek késedelmes visszafizetése miatt. Elkértem a szövetkezeti iroda által szervezett külföldi utazások általános feltételeit. Ez is a COOPTOURIST vitathatatlan mulasztását és felelősségét bizo­nyítja. A 8 a. pont szerint ha va­lamilyen okból elmarad a terve­zett út, akkor — legkésőbb az in­dulásra kijelölt nap előtt két hét­tel — az iroda elállhat a szerző­dés teljesítésétől, természetesen a befizetett előleg azonnali vissza­fizetése mellett. A 8 b. pont az utas jogait védi. A program lényeges megváltozta­tása esetén a változás közlésétől számított három napon belül visz- szakozhat és követelheti igazolt kárát. Mi a teendő akkor, ha az utolsó pillanatban kész helyzet elé állít­ják? Ennek tisztázását segítette a helvéciai jogsegélyszolgálat. Re­mélhető, hogy az ügy tanulságait az érdekelt utazási iroda is le­vonja. H. N. Bűnöző elfogásában segítettek • A két éber tompái fiatalember, Horváth Gábor határőrrel be­szélget. Czombos Mihály nem tősgyöke­res tompái lakos, itt volt határőr, ide nősült, s most ideköti munká­ja, családja. A Kossuth Termelő- szövetkezet gépszerelője. Horváth Mihály tompái lakos, ö is határőr volt, de egy kicsit messzebb, mint társa: a Hanság mellett szolgáit, 1979-ben szerelt le. 0 is a Kossuth Tsz-ben dolgozik mint gépszere­lő. Elég nagy a község, de a „benn­szülöttek” hamar észreveszik, ha idegen érkezik. Így volt ez az egyik hétköznap délutánon, ami­kor Czombos és Horváth munká­ból hazamenet betértek az ital­boltba, hogy szomjukat oltsák. Motorkerékpárral voltak, így üdí­tőt fogyasztottak, s ahogy körül­néztek, észrevették egy idegen fiatalembert, aki ugyancsak fel volt pakolva. Elkérték az igazol­ványát, de az azt felelte, hogy nincs. Valamelyiküknek eszébe jutott, hogy szólni kellene a szol­gálatban levő határőrnek. Nem is késlekedtek, de arra is ügyel­tek, nehogy az idegen „meglóg­jon”: A határőr igazoltatta a férfit, aki először arra hivatkozott, hogy munkát vállal, azért jár er­re. Később kiderült, hogy a nála levő tárgyak egy részéhez nem becsületes úton jutott. Nem sok idő kellett hozzá, s belátta, nincs értelme a tagadásnak, beismerte, hogy rossz családi körülményei miatt akart Jugoszlávián keresz­tül Nyugatra szökni. Egy visszaeső bűnöző kézreke- rítésében segédkezett Czombos Mihály és Horváth Mihály, meg­könnyítve Horváth Gábor határőr dolgát,i bizonyítva, hogy a lakos­ság és a határőrség kölcsönös se­gítségnyújtása közös érdek, a köz­rend és közbiztonság megszilárdí­tását szolgálja. Sz. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom