Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-10 / 289. szám
1980. december 19. PETŐFI NÉPE • 3 ÉPÜLETKARBANTARTÁS, MAGÁNERŐS LAKÁSÉPÍTÉS A megyei építőipari aktívaértekezlet vitája Az elmúlt hét végén zajlott le a megyei építőipari aktívaértekezlet. A nagy visszhangot keltő tanácskozáson az építők számba vették az V. ötéves terv időszakában elért eredményeiket, s mélyrehatóan elemezték az elkövetkező tervciklusban rájuk váró feladatokat. Szombati lapszámunkban ismertettük Szilágyi Lajos építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes, valamint Bonifert Adám KB osztályvezető-helyettes felszólalását, de sok értékes vélemény, javaslat hangzott el a többi hozzászóló részéről is. Ezért mint ígértük, ezúttal a vita részleteire visszatérünk. Elsőként dr. Gátay Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat igazgatója kért szót. Lakásépítés fővállalkozásban — A gazdasági helyzet romlása miatt világszerte csökkent az építkezések aránya — mondotta többek között a felszólaló. — A nyugati országokban igen sok kis- és közepes nagyságú építőipari üzem került csődbe. Nyílt, piacérzékeny gazdaságunk nem vonhatja ki magát e változások hatása alól. Vállalatunk a BÁCS- ÉPSZER is érzi a gazdasági életben bekövetkezett változásokat, a beruházási igények nagymértékű visszaesését. Elsősorban nem a kapacitáskitöltéssel van problémánk, hanem a gazdálkodás várható eredményeivel. A vállalatoknak ugyanis a dolgozók eddig elért élet- és munkakörülményeinek stabilizálása mellett az állami feladatok ellátásához szükséges nemzeti jövedelmet is meg kell termelni. Gátay Ferenc részletesen foglalkozott a gazdasági szabályozók hatásával, s több olyat sorolt fel közülük, amelyek egymással ellentétes hatást váltanak ki. Ahol a hatékonyság nagy, a bérfejlesztési mutató is nagy bértömeg- igénybevételt tenne lehetővé, ennek kifizetését azonban a bérszínvonalfék akadályozza. Az ilyen bérszabályozás nincs kapcsolatban a hatékonyság változásával. A lakásépítésről szólva a BÁCS- ÉPSZER igazgatója elmondta, hogy azon a kivitelező vállalatok nem gazdagodnak meg. Sőt, jó, ha nem fizetnek rá. A BÁCSÉP- SZER-nek a lakásépítés eddig ráfizetéses volt. Mindemellett a vállalat részt kíván venni a magánerős társasházak építésében, fővállalkozás keretében. , — Szeretnénk az építtetők válláról levenni azt a gondot, amit az építési telek megszerzése, a tervek elkészíttetése, a különböző engedélyek utáni járkálás stb. jelent. Arra gondolunk, hogy különböző típusú lakóépületeket kulcsrakészen elkészítünk, s azokat értékesítenénk. A vevő tehát megnézné a kész lakást, és maga döntene, hogy vagy készpénz, vagy OTP-hitel igényibevételével vásárolná meg azt. Az értékesítéssel kapcsolatos kockázatot, mint fővállalkozók mi vállalnánk. Ennek a konstrukciónak a megvalósításához a következő feltételeket kell biztosítani: Először: Engedélyezni kell, hogy ilyen nagyságrendű építkezéseket fővállalkozás keretében megvalósíthassunk, ugyanis a jelenlegi rendelkezések csak 100 millió forint feletti építkezéseknél teszik lehetővé a fővállalkozást. Másodszor: Ki kell alakítani egy olyan árkonstrukciót, amely az irídokolt költségek megtérülését és egy minimális haszon realizálását biztosítja. Harmadszor: A tevékenység forgóalap-ellátásához eszközöket kell rendelkezésre bocsátani. Ennek egyik módja lehet a tartalék- alapunk egy részének e célra való igénybevétele. Amennyiben ez nem lehetséges, forgóalap-hitel juttatással, vagy tanácsi támogatással is 'megoldható a: kérdés. Améllett, hogy az építtetők adminisztratív teendőinek csökkentését lehetne ezzel elérni, a gyorsabb és minőségileg jobb lakás- építkezést is szolgálhatná ez a konstrukció — rpondta végül Gátay Ferenc. Segítsenek a jogszabályok is... Borsös György, a. Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója felszólalásában annak a húsz évvel ezelőtti KISZ-akciónak tapasztalatait elevenítette fel, ^amelynek nyomán Baján ezer, országszerte több mint 10 ezer lakás épült fel. — Az akció azért volt eredményes — hangsúlyozta Borsos György —, mert sok támogatója volt. Azok közül, akik felkarolták többen most is itt vannak ezen a tanácskozáson. A siker döntő feltételé azonban az volt, hogy igen sokoldalú közös munkát végeztek az építkezésen a fiatalok. A helyzet ma is az, ami húsz évvel ezelőtt volt, a fiatalok családot akarnak alapítani és lakáshoz akarnak jutni. Ha nincs állami lakás, akkor nagyon sokan közülük hajlandók maguk is építeni, csak segíteni kell nekik. Meg Vagyok győződve arról, hogy a fiatalok nemcsak a diszkóban aktívak, hanem akkor is, ha önmagokon kell segíteni. A húsz évvel ezelőtti akciót több is követte, igen változatos módon épültek lakások. A legjobb tapasztalatokat ötvözni kell. Olyan jogszabályokat kell kidolgozni, hogy ha az ifjúság társulni akar lakásépítésre, akkor ne legyenek akadályok előttük. A tanácsok biztosítsanak olcsó telkeket a számukra. A tanácsok ugyanis ma sem tudnak olyan ígéretet tenni, hogy öt éven belül lakást kapnak, adjanak tehát helfet, ahová építenek. Olyan tervekre van szükség, amelyek több variációs lakásépítést tesznek lehetővé. Olyan építőanyagok gyártására, amelyek alkalmazásával sok társadalmi munka végezhető. A kivitelező vállalatok >pedig ne nyereséggel, hanem rezsiviselő árakkal segítsék az építkezőket anyaggal és munkával. Építés szövetkezeti alapon Deák István, a lakiteleki Szikra Tsz elnöke hozzászólásának bevezető részében azokról a körülményekről beszélt, amelyek miatt létrejöttek a termelőszövetkezetek ipari melléküzemei. — A termelőszövetkezetek dinamikus fejlődése sok épületberuházást kívánt, Egy-egy létesítmény nem volt akkora, hogy az állami, vagy más építőipari szervezet vállalkozott volna kivitelezésére. Ha mégis, akkor jelentős határidő-csúszásokkal készült el, mert túl sok volt a megrendelésük. Ez késztette a tsz-ek vezetőit az önálló építőipari szervezetek létrehozására. Így alakult meg a Szikra Tsz kőműves brigádja, lakatos, villanyszerelő, asztalos részlege. Jelenleg hetvenöt dolgozóból álló ipari melléküzemágunk, sőt építészmérnökünk is van. Ót év alatt 26 millió forint értékű épület-beruházást, karbantartást, átalakítást végeztek -házon belül. Ezenkívül 6,5 millió forint értékű anyag nélküli szolgáltatást végeztek, jórészt kecskeméti ipari üzemekben. Építettek még lakást, hétvégi házakat. Á fiatalok lakásépítési gondja nálunk is érezhető. Kevés falun a lakásépítési hitel. Az elmúlt 10 év alatt 54 telket osztottunk ki igen olcsón, 5—10 forintos négyszögölenkénti áron. Az anyagi és szállítási segítségen túl a KISZ- szervezettel karöltve, kalákában végzett munkát szervezünk, s ehhez szakemberekét engedünk át a lakásépítéshez. Ebben az évben tagjaink részére lakásszövetkezet létrehozásán fáradoztunk. Jövőre négy lakást építünk ennek keretén belül, 1982-ben már 8 és az azt követő évben 12 lakást. Gondunk van a tervezőkkel való együttműködéssel. Túl drágák a létesítmények, amelyeket számunkra terveznek. Hasonló a helyzet a más építőipari szervezetekkel is. Mindemellett hatékonyabban dolgozhatnánk megfelelő együttműködés keretében. Ezért javasolom, hozzunk létre tsz-ek közötti, vagy tanácsi és tsz, illetve ipari szövetkezeti és tsz-építő- szervezetek közötti együttműködést, Jó lenne, ha lehetne célgépeket kölcsönözni állami vállalatoktól, vagy régiónként tanácsi vagy szövetkezeti érdekeltséggel létrehozni célgépparkot. Szövetkezetünk — mondotta végül a felszólaló — üzemeltet egy téglagyárat, amely évente 4 millió darab téglát készít. A környékbeliek az itt készült építőanyagot igen kedvelik. Az üzem korszerűtlen, dolgozói elöregedtek. Korszerűsíteni kellene, mert a kisméretű falazótéglára még hosszú ideig szükség lesz. Saját erőből azonban erre nem tudunk vállalkozni. Mnnkaverseny az építkezéseken A BACSÉP háromszáz szocialista brigádjának üdvözletét tolmácsolta a tanácskozásnak Sárai Szabó Mihály, ' szerkezetszerelő szocialista brigádvezető. Beszámolt a vállalatnál folyó munkaversenyről. Elmondta, hogy brigádja a BÁCSÉP körülményeihez igazított Zlobin-féle bérezési módszer szerint dolgozik. Ennek lényege, hogy a normában megállapított béren kívül, százalékos arányhan részesülnek a megtakarított költségekből. Ezt a módszert az árpádvárosi építkezésen kezdeményezte a brigád és azóta egyre terjed a vállalatnál. Ez a módszer bevált. A brigád tagjai például 60 lakás összeszerelésénél idő és paneltörési veszteség csökkentéséért személyenként 341 forint többletbérben részesülnek. — A BÁCSÉP támogatja a dolgozóit a lakáshoz jutásban — mondotta a felszólaló. — Jómagam is vállalati akció keretében kaptam lakást. Az erre képzett alapból évente 3—4 millió forintot fordítanak ilyen célra. 1979—1980-ban százharminchatan részesültek ilyen jellegű támogatásban. . A BÁCSÉP együttműködési megállapodást írt alá a szovjetunióbeli Krím területi testvérvállalatunkkal. Viktor Bondarenko panelszerelő brigádvezetővel magam is személyes kapcsolatot alakítottam ki. Komplex brigádjuk van és kulcsátadásig készítik el a lakásokat. Igen nagy az érdekeltségük, mert az általuk készített lakások bizonyos százalékát vállalatuk dolgozói kapják. Nálunk is jó lenne hasonló módon építeni, mert a BÁCSÉP-nél alig van olyan, aki tanácsi bér, vagy szövetkezeti lakást kapott volna. Márpedig csaknem valamennyi ilyen lakást a mi vállalatunk építi. A módszer azért lenne hasznos, mert dolgozóink méginkább törekednének a minőség javítására, a határidők betartására azzal a tudattal, hogy valamelyik társuk leendő otthonát is építik. A felszólaló végül a BÁCSÉP kollektívája nevében ígérte, hogy a jövőben minden tőlük telhetőt megtesznek a megye, a város és a vállalat fejlődéséért. Gépkölcsönzés, hitel A további felszólalók által felvetett kérdésekről csupán említést teszünk, ugyanis a téma fontossága miatt részletesebben térünk vissza mondanivalójuk ismertetésére. A közvetlen lakossági építőipari szolgáltatásról beszélt hozzászóló-, sában Nusser Elemér, a kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke. Elmondta, hogyan hozták létre állami támogatással a lakosságot ellátó megyei bázis szervezetet 1980-ban már 9 millió forint értékű szolgáltatást végeztek. A továbbiakban szólt arról, hogyan kívánják a VI. ötéves terv időszakában továbbfejleszteni lakáskarbantartó tevékenységüket a magánerős lakásépítés előmozdítására pedig koordináló építési irodát hoznak létre. Farkas Gábor Ybl-díjas építész a lakóépületek tervezésével foglalkozott. Felajánlotta az Építőipari Tudományos Egyesület me- gyei csoportja (amelynek titkára) nevében, hogy a csoport segíteni fogja Bács-Kiskun magánlakásépítési programjának megvalósítását. Részletesen foglalkozott az építőipar, a magánerős lakásépítés és a telek-előkészítés gondjaival Kincses Ferenc, Baja város tanácselnöke. Kumihka István, a KUNÉP főmérnöke elmondta, hogy lakossági szolgáltató tevékenységüket gép- és segédanyagok kölcsönzésével növelik, valamint előre gyártott szerkezetekből épült társasházak félkész formában való átadásával segítik a magánerős lakásépítést. Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója a lakás- építési hitelfeltételekről adott részletes tájékoztatást. N. O. A magyar fűszerpaprika fellegvárában Kalocsán, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomásán évente húsz tonna szuper-elit és elit fűszerpaprika- vetőmagot állítanak elő. Ez a mennyiség az ország teljes szükségletét fedezi. Hazánkban jelenleg tizenöt fajta fűszerpaprikát termesztenek. Az intézet feladata a fajta-előállítás, a fajtafenntartás és a vetőmagvak előállítása. Munkájuk jelentőségét fokozza, hogy a világpiacra a fűszerpaprika mintegy harminc százalékát Magyar- ország szállítja. ' |ÉÉ|p ipS ii Kmí flAfl ij=l^pipr9 IIiPIíf Wjt «fesaeü • Magklnyeréshez készítik elő a különböző fűszer- • Analitikai mérlegen vizsgálják a festékvizsgála- paprlka-fajtákat. tokhoz a paprikaőrleményt. (MTl-fotók.) INTÉZKEDETT A SZAKSZERVEZETI .1OGSECÉl.YSZOI,GÁ1.AT A kirándulás elmaradt Gazdaságunk egyik dolgozója 1979. december 11-én megrendelt a COOPTOURIST Utazási Iroda kecskeméti kirendeltségénél a Ma- gas-Tátrába (Vel-Ka Lomnic Hotel Tátrán szállodába történő elhelyezéssel) február 28-a és 29-e közötti időszakra négynapos utazást. Az előírásoknak megfelelően 600—600 forintos előleget is fizetett. Dolgozónk és férje már jártak ugyan korábban Csehszlovákiában, de behavazott állapotban még soha nem látták a Magas-Tátrát. Ezért jelentkeztek a meghirdetett utazásra. Az utazási iroda ugyan nem igazolta vissza a szabályok szerint a megrendelést, de nemleges választ sem adott. Dolgozónk február második felében már türelmetlen volt, 13-án, 18-án, 19-én fizetett szabadságot vett ki, hogy személyesen eljárjon a kecskeméti kirendeltségen. Megnyugtatták dolgozónkat, minden rendben lesz. A tervezett indulás előtt egy nappal (!), február 25-én távgépírón és személyesen is érdeklődött. Közölték vele, hogy az utazást március 28-tól 31-ig időpontra helyezték át. Dolgozónk és férje az üdüléshez különböző felszereléseket is vásárolt. Mivel az egyoldalúan meghatározott új időpont számukra alkalmatlan volt, kérték, hogy az iroda fizesse vissza a befizetett előleget és költségeiket. Ettől a kirendeltség elzárkózott. Dolgozónk a szakszervezeti jogsegélyszolgálathoz fordult. Felszólítottuk az irodát, hogy az 1200 forint előleget és annak évi 5 százalékos kamatát, valamint a fizetett szabadság és egyéb károk miatt, további 2900 forint körüli összeget fizessen meg. Hónapokig tartó huzavona után az előleget és kamatot visszafizették Más költség kártérítésétől teljesen elzárkóztak. 1980. május 5-én írt levelükben elismerték mulasztásukat. Illetékes dolgozójuk nem kellő körültekintéssel járt el, állandóan halasztgatta a választ. (Arra hivatkozott, hogy a távgépíró papírja elfogyott.) Az ügyben peres eljárást kezdeményeztünk, azonban a bíróság kérésünkre az eljárást megszüntette. (Olyan bizonyítékokhoz ragaszkodott az utazási iroda képviselője, amelyek meghaladták szolgálatunk hatáskörét.) A több mint féléves huzavonát megunta dolgozónk, elálltunk a pertől. A Helvécia! Állami Gazdaság szakszervezeti jogsegélyszolgálata Bármilyen furcsán hangzik; nemcsak bosszúságot, örömet is keltett ez a levél. Keveset tudok a szakszervezeti jogsegélyszolgálatokról, mégis megkockáztatom azt a kijelentést, hogy ilyen ügyet még egyetlen helyen sem vállaltak magukra. Úgy gondolom, helyesen cselekedtek, amikor utánajártak e panaszos ügynek, igyekeztek segíteni. Mind több ilyen nem létfontosságú, de az emberek közérzetét, életvitelét erősen befolyásoló helyzet adódik napjainkban. Kihez forduljon hát a dolgozó, ha nem azokhoz az emberekhez, akik köí zelebbről is ismerik és a jogtudományban is járatosak. Ezért minősítem sikeresnek, követendőnek a Helvéciái Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága jogsegélyszolgálatának ez ügyben kifejtett tevékenységét, még akkor is, ha a COOPTOURIST mulasztása következtében keletkezett kár csak félig térült meg. „Hallgassuk meg a másik felet is” így tanácsolja a régi bölcsesség. A Kéttemplom közi irodában bosszús emberek fogadtak: a ki- rendeltség dolgozói. Több mint két hete rossz a telexgép, nincs megbízható összeköttetésük központjukkal, a partnervállalatokkal. Előre tartanak a> jogos reklamációktól. (A korszerűtlen infrastruktúra lám nemcsak a gazdasági, kulturális élet normális vérkeringését zavarja ...) A vezető most hall először a panaszról; mindössze néhány hónapja dolgozik ebben a beosztásban. Gyorsan kiderül, hogy az egykori ügyintéző sem található, de az egyik munkatárs jól emlékszik a számukra is kellemetlen históriára. Nemcsak a távgépíróösszeköttetés szünetelése, hanem egy úgynevezett pozíciószám (minden utazásnak van egy száma) téves közlése miatt áilt elő a nemszeretem helyzet. Ma is. sajnálják a csalódott utazni vágyókat és mindent elkövetnek hasonló esetek elkerülésére. Meggyőződésük, hogy mindig a szolgáltatónak kell alkalmazkodnia a megrendelőhöz, mégis kicsivel több belátást kérnek a Helvéciái Állami Gazdaságban dolgozó panaszostól. Úgy állapították meg a kirendeltség nyitvatartási idejét, hogy ügyfeleik munkaidő után is felkereshessék irodájukat. Ezért — szerintük — akkor is tárgyalhattak volna, ha nem vesz ki emiatt szabadságot. Ismételten sajnálkoztak a felmerült költségek késedelmes visszafizetése miatt. Elkértem a szövetkezeti iroda által szervezett külföldi utazások általános feltételeit. Ez is a COOPTOURIST vitathatatlan mulasztását és felelősségét bizonyítja. A 8 a. pont szerint ha valamilyen okból elmarad a tervezett út, akkor — legkésőbb az indulásra kijelölt nap előtt két héttel — az iroda elállhat a szerződés teljesítésétől, természetesen a befizetett előleg azonnali visszafizetése mellett. A 8 b. pont az utas jogait védi. A program lényeges megváltoztatása esetén a változás közlésétől számított három napon belül visz- szakozhat és követelheti igazolt kárát. Mi a teendő akkor, ha az utolsó pillanatban kész helyzet elé állítják? Ennek tisztázását segítette a helvéciai jogsegélyszolgálat. Remélhető, hogy az ügy tanulságait az érdekelt utazási iroda is levonja. H. N. Bűnöző elfogásában segítettek • A két éber tompái fiatalember, Horváth Gábor határőrrel beszélget. Czombos Mihály nem tősgyökeres tompái lakos, itt volt határőr, ide nősült, s most ideköti munkája, családja. A Kossuth Termelő- szövetkezet gépszerelője. Horváth Mihály tompái lakos, ö is határőr volt, de egy kicsit messzebb, mint társa: a Hanság mellett szolgáit, 1979-ben szerelt le. 0 is a Kossuth Tsz-ben dolgozik mint gépszerelő. Elég nagy a község, de a „bennszülöttek” hamar észreveszik, ha idegen érkezik. Így volt ez az egyik hétköznap délutánon, amikor Czombos és Horváth munkából hazamenet betértek az italboltba, hogy szomjukat oltsák. Motorkerékpárral voltak, így üdítőt fogyasztottak, s ahogy körülnéztek, észrevették egy idegen fiatalembert, aki ugyancsak fel volt pakolva. Elkérték az igazolványát, de az azt felelte, hogy nincs. Valamelyiküknek eszébe jutott, hogy szólni kellene a szolgálatban levő határőrnek. Nem is késlekedtek, de arra is ügyeltek, nehogy az idegen „meglógjon”: A határőr igazoltatta a férfit, aki először arra hivatkozott, hogy munkát vállal, azért jár erre. Később kiderült, hogy a nála levő tárgyak egy részéhez nem becsületes úton jutott. Nem sok idő kellett hozzá, s belátta, nincs értelme a tagadásnak, beismerte, hogy rossz családi körülményei miatt akart Jugoszlávián keresztül Nyugatra szökni. Egy visszaeső bűnöző kézreke- rítésében segédkezett Czombos Mihály és Horváth Mihály, megkönnyítve Horváth Gábor határőr dolgát,i bizonyítva, hogy a lakosság és a határőrség kölcsönös segítségnyújtása közös érdek, a közrend és közbiztonság megszilárdítását szolgálja. Sz. Z.
