Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. december 14. ÉV VÉGE ELŐTT A KECSKEMÉTI FÉMIPARI SZÖVETKEZETBEN Alumínium létrák tőkés exportra Kecskeméti F A 9 Könnyűszerkezetes, létragyártó üzemcsarnok épül a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetben. Fémipari Szö­vetkezet Készítenék alumínium, fóliaváz-szerkezetek, gyümölcs* szedőállványokat, televízióanten­nákat húsos ládákat. Továbbá hú- zottcsöveket, amelyekből a szövet­kezet elégíti ki a belföldi igények mintegy 60 százalékát. Nyolc éve foglalkoznak alumínium kiskon- ténerek gyártásával; évente több mint 10 ezer darabot szállítanak megrendelőiknek. E széles ter­mékskála ebben az esztendőben tovább bővült, ugyanis bevezet­ték a különböző típusú alumí­nium létrák sorozatgyártását is. — A megfelelő minőségű fe­nyőfaáruért kemény valutát kell fizetni, így országunk igen korlá­tozott mennyiséget vásárol belőle évente — mondja Sándor József, a szövetkezet elnöke. — Nem cso­da tehát, hogy e drága import­anyagból készülő faipari termé­kek gyártása, közöttük a falétráé is, visszaesett az elmúlt esztendők folyamán. Lényegében ez adta az ötletet, hogy alumíniumból, vagy­is hazai alapanyagból, az ipar megannyi területén is kiválóan alkalmazható, korszerű létrákat gyártsunk. S mindehhez hozzá kell tenni, hogy a tőkés piacokon ugyancsak keresettek ezek a ter­mékek. — Már ebben az évben is ex­portáltak létrákat? , — Igen, eddig hatezer darabot szállítottunk osztrák megrende­lőinknek. — És jövőre? — Az elmúlt hónapban kötöt­tünk szerződést egy NSZK-beli céggel, miszerint a következő négy esztendő folyamán, több mint 7,5 millió márka értékben gyártunk részükre alumínium lét­rákat. Ausztriába az Ideihez ha­sonló ' mennyiséget exportálunk jövőre, körülbelül 10 ezer darabot készítünk beföldi megrendelőink­nek e termékünkből. Jelenleg há­romféle, a következő esztendőben viszont már ötféle típusú létrát gyártunk, különböző méretekben; a négyfokostól a tizenhét lépcső­fokosig. — Oj termékük milyen beru­házásokat igényel? — Az telmúlt évben 22 millió forintos kamatmentes hitelt ka­pott szövetkezetünk, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól, a kiskonténerek, illetve az ipari célokra felhasználható alumínium létrák gyártásának felfejlesztésé­re. Ebből 15 millió/forintot for­dítunk egy új létragyártó üzem­csarnok építésére, és 7 milliót műszaki fejlesztésre; a szükséges célgépek, berendezések beszerzé­sére. Egy 2200 négyzetméter alap- területű, könnyűszerkezetes üzem­csarnokról van szó, amelynek alapozási munkáit a Jánoshalmi BÁCSKA Építő és Ipari Szövet­kezet, az összeszerelését pedig a Mélykúti UNI VEREXPO Ipari Szövetkezet vállalta. — Ha jól tudom, egy másik be­ruházás is folyamatban van a szövetkezetükben. — Igen, az alapanyagok, illet­ve készáruink tárolásához készül, egy ugyancsak 2200 négyzetméter alapterületű, acélszerkezetes rak­tárcsarnok. Kivitelezője a Kecs­keméti Épületkarbata'rtó és Szol­gáltatóipari Szövetkezet. Az épü­let egy részét már birtokunkba vettük, s a raktárcsarnokba be­pakoltuk késztermékeink jelentős hányadát, a csapadékos téli idő­járás beállta előtt. Hátravan még az idetartozó irodák és kiszolgáló- helyiségek festése, a vízvezeték­szerelés, valamint a csatornaépí­tési munkák. — Milyen ráfordítással készül' a raktárcsarnok? « — E beruházásunk értéke is meghaladja a 11 millió forintot. — Hogyan alakulnak a szövet­kezet idei tervei? — Erre az esztendőre 240 millió forint árbevételt irányoztunk elő, amelyet várhatóan csak 230 mil­lióra teljesítünk december végéig. — Mi okozza a lemaradást? — Sajnos, a húzottesövek és a mezőgazdaság részére gyártott ta­posórácsok iránt, igen lecsökkent az igény ebben az évben. Ezen­kívül visszamondták az idén egy jelentősebb tételű csehszlovák ex­portmegrendelést is — mondotta végezetül a fémipari szövetkezet elnöke. K. E. TBILISZI, HELSINKI, OULU Mit tapasztalt egy magyar építész Grúziában és Finnországban ? Utazásokból egyetlen szakember sem hasznosíthat annyit, mint az építész. A városok, utcák hangulatát, személyes tapasztalás száz könyvnél hívebben érzékel­teti. A legpontosabb leírás sem ^tükrözheti maradékta­lanul az építés összetett, bo- nyólult folyamatát, mert éppen az a dolog lényege, hogy a változó technikát, a válto­zó igényeket, miként illesztik a helyi sajá­tosságokhoz, az adott körülményekhez. A városkép, a városforma egy közösség, embercsoport múltjának, gazdasági, társa­dalmi viszonyainak, életmódjának a kifeje­ződése. Közösségi jellegéből következően sokaknak előnyös, ha minél tapasztaltabb, minél szélesebb látókörű, minél többet uta­zó tervezők, kivitelezők készítik otthona­inkat, intézményeinket, alakítják telepü­léseinket. Ki ne örülne annak, ha egy-egy építész világot láthat. Természe­tes, hogy hazatértük után kíván­csian faggatják őket kollégák, ér­deklődők. ' Különösen, ha valaki rövid idő alatt hivatalos kikülde­tésben tájékozódhat építészetileg a világ élvonalához .tartozó két or­szágban, mint legutóbb Kerényi József Ybl-díjas. — Hogyan került a Tbilisziben rendezett alkotótáborba — kér­deztem második, finnországi útja után a Bács-Kiskun megyei Ter­vező Intézet főépítészét. — Az Initerdesign — az ipari tárgyalakítók nemzetközi szövet­sége — pályázattal dönti el, hogy kiket hív meg a minden évben másutt szervezett, egy-egy adott feladat megoldására hivatott ta­lálkozóra. Kedvezően fogadták városrehabilitációval foglalkozó dolgozatomat, utazhattam. Tizen­kilencen a vendéglátó országot képviselték. A többiek — tizen­öten — különféle európai orszá­gokból érkeztek. A résztvevők fe­le építész volt, a többi festő, szobrász, táj rendező. — Teljesítették-e megbízatásu­kat? — Kicsit többet is tettünk, mint amire nagyon szívélyes grúz há­zigazdáink számítottak. Gyorsan kiderült, hogy kár a tervezett la­kótelep „berendezésére” — közin­tézményekkel, parkokkal, sportte­lepekkel stb. való ellátására — vesztegetni az időt, mert a tájtól idegen, az adott tbiliszi építészeti környezettel feleselő magas házak ellenállnak humanizálási törekvé­seinknek. Némi vita után engedé­lyezték a lakótelep áttervezését. Napi tíz-tizenkét órás kemény munkával sikerült elgondolásain­kat tervlapokon rögzíteni. A ki­mondottan városrendezési tevé­kenység után munkacsoportokban dolgoztuk ki elképzeléseinket. A többféle szakembert egyesítő csa­patokat egy irányítócsoport fogta össze, amelynek városrendezési munkám alapján, egy grúz, egy belga és egy orosz kollégával tag­ja lettem. Magunk között is vitat­9 Pillanatkép az egyik tbili­szi műterem­ből. (A belga Yves, a szovjet Andrej, a bolgár Todor. rényi József.) a grúz „Alec”, így emlékezik rájuk Ke­INTERDESIGN '80 íWűsl :-M ■ WITH COG 9 Sajtóbemutató. A terveket a magyar származású Pierre Vágj. az Építészek Nemzetközi Szövetségének elnöke ismerteti. koztunk, de a magasházas be­építést mindenki elvetette. Felfogásom szerint' a nálunk érvényes normák felülvizsgálat­ra szorulnak. Tűrhetetlennek tar­tom, hogy egy-egy magasházi la­kás esetenként napi két-három órás napsütést kapjon. — Elfogadták a háromhetes tá­borban készített terveiket? — Kemény vita parázslott föl, hiszen voltak akik saját presztí­zsüket védték. A nagyszabású — sajtóbemutatóval egybekötött — zárómegbeszélésen részt vevő köz- társasági kb-titkár és az építési miniszter állásfoglalása döntött: a mienk mellett voksoltak., Bízunk abban, hogy az új lakó­telep nemcsak kellemes otthona lesz tizenhétezer embernek, ha­nem a gyönyörű grúz város egyik büszkesége is. — Jóformán ki sem fújta ma­gát, amikor egy parlamenti kül­döttséggel Finnországba repült. Távoli rokonaink hazáját szakkö­rökben olyan áhítattal említik, mint a festők a századfordulón Párizst. Milyen a firm csoda kö­zelről. Találkozott-e a világhírű finn építészekkel? — Eléggé szoros programja volt az országgyűlési küldöttségnek, de azért szakmai- tapasztalatokat is szerezhettem Helsinkiben és a Kecskemét-nagyságú északi Oulu- ban. Hivatalosan tanulmányoz­hattuk a parlament, a tanácsok működését. Tapasztalataim, szerint mindent megtesznek a lakosság és a döntésben szavazatukkal részt vevők alapos előzetes tájékoztató- sára. A tervezetek feltüntetik az intézkedés várható előnyeit, hát­rányos következményeit. Rendelet írja elő: fontosabb ügyekben — így építkezési ügyekben — lega­lább két változatot kell a válasz-1 tásra, elhatározásra illetékes tes­tület elé terjeszteni. Sikerült találkoznom Alvar Aalto legközelebbi munkatársával, de hiába kerestem a finn csodát. Semmi különlegeset nem csinál­nak, csak és ez a csak a minden, maximálisan alkalmazkodnak a természeti adottságokhoz, a fel­használt anyag természetéhez, csak kifogástalan minőségben ké­szítenek mindent, csak egy pilla­natra sem feledik, hogy milyen célra épül egy-egy ház. Ember- központú városaikban nincs he­lye toronyházaknak, magas monst­rumaknák. — Járt-e finn otthonokban? — Igen, ezek kialakításában is a legnagyobb ésszerűséget tapasz­taltam. Föltalálták a kisegítő konyhát. Itt készítik elő az étele­ket, itt tárolják a nyersanyagok egy részét, itt mosnak, itt vasal­nak, itt varrják föl a leszakadt gombot. Kicsiny a konyha és nem sokkal nagyohb a kapcsolódó, a lakástól bármikor elkülöníthető étkező, amely a családi együttlét fontos terepe. A mienknél nagyobb alapterü­letű, de az átlagos amerikai, nyu­gat-európai1 lakásoknál kisebb otthonok könnyen alakíthatók. Mozgatható szekrényfalakkal, mo­bil elemekkel nyithatnak, zárhat­nak tereket. Ha például egy gye­rekkel gyarapodik a család, akkor szinte pillanatok alatt formálhat­nak egy új gyerekszobát. Minden praktikus. A vizes helyiségekben összefolyik a víz, így az átázás el­képzelhetetlen. Betört ablakot, csepegő csapot, megvetemedett aj­tót sehol sem láttam..„Nem va­gyunk olyan gazdagok — mondo­gatják —, hogy megengedhetnők a hanyag munkát.” — Mivel az emberek biológiai adottságai, szükségletéi nagyjából azonosak, mivel az építészet min­denütt a technika függvénye sok . hasonlóság fedezhető .föl a kapita­lista és a szocialista építészetben. Talált-e valami közös tapasztala­I tot Kerényi József? — Grúziáiban is, Finnországban is sajnálattal állapíthattam meg, hogy legalább tíz évvel elmarad­tunk a lakótelep-építésben. — Tízzel? Másoktól tizenötöt hallottam!' — Talán igazuk van. mégis op­timista vagyok. Átgondoltabb dön­tésekkel. korszerűbb építészeti szemlélettel nálunk is megvalósít­hatnánk. amit Tbilisziben terv- szinten kidolgoztok, amit Helsin­kiben és többi finn városban jár- torrvban-keltemben láttam. • /Köszönöm a beszélgetést. ígérem a szokottnál is gondosabban köz­vetítem gondolatait, tapasztalata­it. mert az építészetnél alig van » fontosabb ügy számunkra. Keltái Nándor A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A GEMENCI Állami Erdő- és Vadgazdaság, va­lamint a. fajszi Kék Duna Terme­lőszövetkezet terü­letei egymással határosak. Így aztán bizony gyakorta megtörté­nik — mivel az állatok nem tu- lajdonitahak ennek jelentőséget — .hogy t az erdőgazdaságból . a vadak átmennek a termelőszö­vetkezet földjeire, és ott évről évre rendszeresen kárt tesznek a kukoricában, a paprikában. Nemcsak azáltal,- hogy bizonyos mennyiségű terményt megesznek, hanem azzal is, hogy tetemes ré­szüket letapossák, kitúrják á föld­ből. Két'évvel ezelőtt, 1978-ban a vadak által okozott kár már igen magas értéket tett ki, s éppen ezért a termelőszövetkezet először a községi tanács szakigazgatási szervéhez fordult panaszával, s azt kérte, hogy — szakértő meg­hallgatása után — megfelelő kár­térítésre kötelezzék az erdőgazda­ságot. Nos, a községi tanács meg is hallgatót egy szakértőt, s an­nak véleményét elfogadva az er­dőgazdaságot 3 millió 342 ezer forint kártérítésre, és alig keve­sebb, mint tízezer forint szakér­tői költség megfizetésére köte­lezte. Az erdő- és vadgazdaság az ál­lamigazgatási határozat ellen ke­resetet nyújtott be a megyei bí­rósághoz, s kérte a vadkár ösz- szegének csökkentését, pontosab­ban azt, hogy a kártérítés mér­tékét 2 millió 468 ezer forintban állapítsák meg. A csökkentést azért látta indokoltnak a vad­gazdaság. mert véleménye szerint a szakértő túlságosan magas át­lagtermést számolt a kukoricánál hektáronként, ami jóval — mint­egy 44—45 mázsával *— megha­ladta az országos átlagot. 'A kár- 1 szakértő ugyanakkor az erdőgaz­daságot találta vétkesnek abban is. hogy 868 mázsa kukorica ment veszendőbe, amelynek — az er­dőgazdaság véleménye szerint — legalább ötven százaléka begyűlt- hető lett volna. Végül az erdő- gazdaság túlságosan magasnak ta­lálta a tízezer forintot megköze­lítő szakértői díjat. A fajszi termelőszövetkezet ugyanakkor azt kérte a megyei bíróságtól, hogy utasítsa el az erdőgazdaság keresetét, vagyis hagyja helyben az államigazgatá-. si határozatot, sőt kérte, hogy a vadriasztással összefüggésben fel­merült 284 ezer forint megfizeté­sére is- .kötelezze. a, bíróság az , erdőgazdaságot. ILYEN körülmények között nem volt könnyű helyzetben a megyei bíróság, de — amint látni fogjuk — igen alaposan és körültekin­tően járt el az ügyben, minden tőle telhetőt megtett a tényleges kár megállapítása, az igazság ki­derítése érdekében. Először is meghallgatta a szakértőt, cte meg­kereste a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályát is, hogy tisztáz­za: mennyi volt a kukorica hek­táronkénti átlagtermése a terme­lőszövetkezetben az 1978-as esz­tendőben. Sajnos — és nehezen érthető — így sem sikerült meg­nyugtatóan megállapítani a tény-, leges átlagtermést. A bíróság az Igazságügyi Mezőgazdasági Szak­értő Bizottságtól felülvizsgálati szakvéleményt szerzett be, amely szerint — a termelőszövetkezet által először közölt 95,4 mázsás átlagterméssel szemben a 87 má­zsa tekinthető reálisnak. Az erdő- gazdaság ezt tudomásul vette, a termelőszövetkezet kifogásolta. Mégpedig azért, mert véleménye szeirint a szakértői bizottság nem vizsgálta a műtrágya relatív ha- tékonvságát. pontosabban Hevei­men kívül haevta a talaiműve- lésben bekövetkezett változást. ami döntő mérték­ben befolyásolta a műtrágya haté­konyságát. A megyei, fő­ügyészség képvise­lője a tárgyaláson' a szakértői bi­zottság^ véleményének elfogadá­sát és azt indítványozta, hogy az erdőgazdaságot terhelő, vadkár összegét húsz százalékkal csök­kentse a bíróság. Az első fokú tjíróság meghozta az ítéletet: az erdőgazdaságot-1 millió 967 ezer forint kártérítésre kötelezte — megváltoztatva az államigazgatási szerv határozatát, — ugyanakkor helyt adott a termelőszövetkezet viszontkeresetének a vadriasztá­si költség címén további 227 ezer forint megfizetésére kötelezte az erdőgazdaságot, az eljárási ille­téket pedig a perveszteség ará­nyában megosztotta. Énnek meg­felelően a termelőszövetkezetet közel 43 ezer forint" elsőfokú el­járási illeték megfizetésére .köte­lezte, míg . az erdőgazdasággal szemben — illetékmentessége miatt — az illeték kiszabását mellőzte. AZ ELSŐ FOKÜ bíróság íté­let ellen mindkét gazdaság fel­lebbezett, s az iratok a Legfel­sőbb Bírósághoz kerültek. Az er­dőgazdaság azért fellebbezett, mert vélménye szerint az őt ter­helő vadkár nem 1 millió 967 ezer forint, hanem 1 millió 748 ezer forint, s kérte, hogy a tsz vadriasztási költségét ne ő, ha­nem a termelőszövetkezet viselje. Egyben kérte az államigazgatási eljárásban meghallgatott szakértő által felszámított költség felül­vizsgálatát. A termelőszövetkezet pedig azt kérte a Legfelsőbb Bí­róságtól, hogy emelje fel a kár­térítés összegét 2 millió 705 ezer forintra. A legfőbb bírói fórumon, az ügyben a legfőbb ügyész képvise­lője is fellépett, és kifejtette azt u véleményét, amely szerint az erdőgazdaság fellebbezése teljes egészében alaptalan, a termelő- szövetkezet fellebbezésével vi­szont egyetértett, azt megalapo­zottnak találta, kivéve a vad­riasztási költségek felemelése iránt' előterjesztett kérelmét. A Legfelsőbb Bíróság «- mér­legelve az ügy összes körülmé­nyeit — végül is jogerős ítéletet hozott a kérdésben. Ennek meg-1 felelően a Gemenci Állami Er­dő- és Vadgazdaságot 2 millió 370 ezer forint kártérítésire,, és ezen összeg kamatának megfizetésére kötelezte. A termelőszövetkezet által fizetendő első fokú eljárási illeték összegét (43 ezer forint) 37 ezer forintra leszállította, ugyanakkor 20 ezer forint felleb­bezési eljárási illeték megfizeté­sére kötelezte. AZ ÍTÉLET indoklásában töb­bek között kifejtette a Legfelsőbb Firóság, hogy az alperes (a ter­melőszövetkezet) indokoltan kér­te a marasztalás összegének a be nem tartható 434 mázsa kukorica értékével, azaz 119 ezer forinttal való felemelését... Mert nem vi­tás, hogy a vadak által letaposott kukorica nagyüzemi módon nem volt betakarítható, a tsz hirdetés útján mégis igyekezett a termés­nek felesben történő betakarítá­sáról gondoskodni. Nem rajta múlott, hogy ez nem járt ered­ménnyel. A tsz jelentős kézi mun­kaerőt igénylő paprika termesz­tésével is foglalkozik Ilyen kö­rülmények között nem volt el­várható, hogy a tagságot, vagy akár annak egy részét a letapo­sott kukorica felszedésével fog­lalkoztassa. s így esetleg nagyobb kárt idézzen elő a paprikafölde­ken. A kármegosztásnak tehát nincs kellő indoka — hangzik a Legfelsőbb Bíróság ítélete. G. S. Vadkár Földmunkagép-bemutató 9 Debrecenben tartóit bemutatót as olasz Fiat-Allis földmunkagépe két gyártó eég. A gyárnak jelenleg kSzel kétszáz, különféle típusú erőgépe üzemel hazánkban, amelyeket elsősorban az útépítéseknél, a vízügyi munkáknál és a mezőgazdasági üzemekben használnak. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom